Törvények

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarPénzügy és számvitelHitelintézeti SzámvitelTörvények

A jogszabály mai napon hatályos állapota


2001. évi CXX. törvény
a tQkepiacról
A tQkepiac fejlQdésének, nemzetközi versenyképessége javulásának elQsegítése, átlátható mqködésének biztosítása, a tQkepiaci szereplQk szabályozásának fejlesztése, a befektetések biztonságának növelése, a befektetQk védelme és a tQkepiac hatékony felügyeletének ellátása érdekében az Országgyqlés a következQ törvényt alkotja:
ELSP RÉSZ
BEVEZETP RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
A TÖRVÉNY HATÁLYA
1. § Ha nemzetközi szerzQdés eltérQen nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed
a) a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyar Köztársaság területén, valamint magyar kibocsátó által külföldön történQ forgalomba hozatalára, a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyar Köztársaság területén mqködQ tQzsdére történQ bevezetésére,
b) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezQ vagy magyarországi szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan mqködQ társaságban történQ befolyásszerzésre,
c) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezQ befektetési alapkezelQ külföldön alapított fióktelepe által végzett befektetési alapkezelési tevékenységére,
d) a Magyar Köztársaság területén végzett befektetési alapkezelési tevékenységre,
e) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezQ befektetési alapkezelQ határon át történQ szolgáltatás nyújtására,
f) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezQ tQzsde, központi értéktár, elszámolóház, központi szerzQdQ fél tevékenységére,
g) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezQ szabályozott piac, tQzsde, központi értéktár, elszámolóház, központi szerzQdQ fél tevékenységet végzQ szervezet által végzett határon átnyúló szolgáltatásra,
h) a BefektetQ-védelmi Alapra, illetQleg az Alap által nyújtott biztosításra,
i) a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységre,
j) a kiszervezett tevékenységet végzQ e törvény szerinti felügyeletére,
k) befektetési vállalkozásnak nem minQsülQ, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó befektetési vállalkozással, illetQleg pénzügyi holdingtársasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra, vegyes tevékenységq holdingtársaságra,
l) befektetési vállalkozásnak nem minQsülQ, a kiegészítQ felügyelet hatálya alá tartozó befektetési vállalkozással, illetQleg vegyes pénzügyi holding társasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra, vegyes pénzügyi holding társaságra,
m) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezQ személy vagy szervezet által készített, illetve terjesztett befektetési ajánlásra,
n) a Magyar Köztársaság területén végzett, e törvényben meghatározott kockázati tQkealap-kezelési tevékenységre, valamint a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezQ, e törvény szerinti kockázati tQkealapok, illetve kockázati tQkealap-kezelQk alapítására, létrehozatalára, mqködésére és felügyeletére,
o) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezQ kockázati tQkealap-kezelQ külföldön alapított fióktelepe által végzett kockázati tQkealap-kezelési tevékenységre,
p) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezQ kockázati tQkealap-kezelQ határon át történQ szolgáltatás nyújtására,
q) a Magyar Köztársaság területén a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelQ, a befektetési alap, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, a központi értéktár, a központi szerzQdQ fél, a pénzügyi intézmény, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által végzett, e törvényben meghatározott értékpapír-kölcsönzésre.
2. § Nem tartozik a törvény hatálya alá
a) a szövetkezeti üzletrész, a csekk, a váltó, a kárpótlási jegy, a közraktárjegy forgalomba hozatala, és az állampapír zártkörq forgalomba hozatala,
b) az a pénzügyi holdingtársaság, amelynek leányvállalatai között van hitelintézet.
3. § (1) Fióktelep formájában mqködQ befektetési alapkezelQ tekintetében a 355. §, a 11. számú mellékletnek a személyi feltételekre vonatkozó rendelkezéseit, fióktelep formájában mqködQ tQzsde tekintetében a 307-310. §, a 355-357. §, fióktelep formájában mqködQ elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, központi szerzQdQ fél tekintetében a 355-357. §, fióktelep formájában mqködQ központi értéktár esetén a 342. §, 355-357. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(2) A Hatodik részt nem kell alkalmazni azokra az ügyletekre, amelyeket devizatartalék-kezelés, monetáris, árfolyam- vagy államadósság-kezelési politikája következtében hajt végre az állam, az MNB, az ÁKK Zrt., a Központi Bankok Európai Rendszere vagy bármely más, erre feljogosított szerv, illetve a képviseletükben eljáró bármely személy.
II. Fejezet
ÉRTELMEZP RENDELKEZÉSEK
4. § A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. számú melléklet tartalmazza.
5. § (1) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
1. adagolt kibocsátás: hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának olyan módja, amelynek keretén belül az értékesítés a kibocsátó által meghatározott idQszak alatt történik úgy, hogy az értékpapírok lejárati idQpontja azonos,
2. ajánlattevQ:
a) e törvény IV., LIII. és LVI. fejezetei alkalmazásában az a személy, aki/amely a korábban zárt körben forgalomba hozott értékpapírt nyilvános értékesítésre felajánlja,
b) e törvény VII. fejezete alkalmazásában az a személy, aki/amely a nyilvánosan mqködQ részvénytársaságban történQ befolyásszerzésre vonatkozóan nyilvános vételi ajánlatot tesz,
3. allokáció: túljegyzés, illetve aukciós túlkereslet esetén a jegyzés, illetve az aukció lezárását követQ eljárás, amely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az elQre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes jegyzések, illetve aukciós ajánlatok elfogadásának mértékérQl,
4. anyavállalat:
a) a b) pontban meghatározott kivétellel az Szmt.-ben meghatározott vállalkozás,
b) a XIX/A. és XIX/B. Fejezet alkalmazásában minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás mqködésére ellenQrzQ befolyást gyakorol,
5. aukció: a forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetQséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi ajánlatok meghatározott szempont alapján versenyeznek,
6. állampapír: a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír,
7. áru: minden vagyoni értékkel bíró forgalomképes birtokba vehetQ dolog, illetve dolog módjára hasznosítható természeti erQ, ide nem értve a pénzügyi eszközt,
8. banki ágazat: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, illetQleg járulékos vállalkozás,
9. befektetési ajánlás: pénzügyi eszközre, tQzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó olyan elemzés, javaslat vagy más információ, amelynek nyilvánosságra hozatala vagy mások számára oly módon történQ hozzáférhetQvé tétele, amely alapján az nyilvánosságra kerülhet, befolyásolhatja, hogy a befektetQ saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tQkepiac hatásaitól tegye függQvé,
10. befektetési alap: befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörq kibocsátásával létrehozott és mqködtetett, jogi személyiséggel rendelkezQ vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelQ a befektetQk általános megbízása alapján, azok érdekében kezel,
11. befektetési alapkezelési tevékenység: a befektetési alapkezelQ által, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelQ befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfóliójában lévQ egyes eszközelemeknek (pénzügyi eszköz vagy ingatlan) a befektetési alapkezelQ döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele,
12. befektetési alapkezelQ: befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezQ részvénytársaság vagy fióktelep,
13. befektetési alap saját tQkéje: a befektetési alap saját tQkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, mqködése során a saját tQke a befektetési alap összesített nettó eszközértékével azonos,
14. befektetési hitel nyújtása: a Bszt.-ben meghatározott szolgáltatás,
15. befektetési jegy: befektetési alap nevében (javára és terhére) - e törvényben meghatározott módon és alakszerqséggel - sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír,
16. befektetési jegy folyamatos forgalmazása: a nyílt végq befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyeknek a befektetési alap nevében történQ folyamatos forgalomba hozatala és visszaváltása,
17. befektetési szolgáltatási ágazat: befektetési vállalkozás,
18. befektetési tanácsadás: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység,
19. befektetési vállalkozás: a Bszt.-ben meghatározott vállalkozás,
20. befektetQ: az a személy, aki a befektetési alapkezelQvel vagy más befektetQvel kötött szerzQdés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tQkepiac, illetve a szabályozott piac, tQzsde hatásaitól teszi függQvé, kockáztatja,
21. befolyásoló részesedés: egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy vállalkozásban, illetQleg egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy
a) összességében a tulajdoni hányad, illetQleg a szavazati jogok legalább tíz százalékát birtokolja, vagy
b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezetQ vagy felügyelQ szervei, illetQleg testületei tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy
c) alapszabály, alapító okirat vagy szerzQdés alapján döntQ befolyást gyakorolhat a vállalkozás mqködésére,
22. befolyásszerzés: a céltársaság szavazati jogot megtestesítQ részvényének, illetQleg szavazati jognak a megszerzése, ideértve a szavazati jogot biztosító részvényre vonatkozó vételi jog, visszavásárlási jog, határidQs vételi megállapodás érvényesítését vagy a szavazati jog használati, haszonélvezeti jog alapján történQ gyakorlását, valamint azt, ha a befolyás nem a befolyásszerzQ közvetlenül erre irányuló magatartása révén, hanem egyéb körülmények - így különösen jogutódlás vagy a részvénytársaságnak a részvényesek szavazati jogát érintQ, a szavazati arányokat módosító határozata vagy a szavazati jogok feléledése - következtében, illetve összehangoltan eljáró személyek e célból megvalósított együttmqködésének eredményeképpen jön létre,
23. biztosító: a Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 10. pontja szerinti biztosító, a XIX/B. Fejezet alkalmazásában biztosítónak tekintendQ a Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 23. pontja szerinti harmadik országbeli biztosító is,
24. biztosítási szolgáltatási ágazat: biztosító, viszontbiztosító, illetQleg biztosítói holding társaság,
25. céltársaság: magyarországi székhellyel rendelkezQ vagy magyarországi szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan mqködQ társaság, amelynek részvényei a nyilvános ajánlattételi eljárás tárgyát képezik,
26. csereügylet: az Szmt. szerinti swap ügylet,
27. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenQrzQ befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,
28. deltatényezQ: az opció alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, áru vagy deviza árfolyamának (árának) egy pénzegységnyi változása hatására az opció értékében bekövetkezQ változást jelzQ mutatószám,
29. dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség,
30. devizabelföldi:
a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluliak esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány) van, illetve azokkal rendelkezhet,
b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót - ideértve az egyéni céget is - és az önfoglalkoztatót) is,
c) a b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezetQ tisztségviselQje, felügyelQ bizottsági tagja és alkalmazottja e minQségében a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot, illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendQ, ha egyébként devizakülföldi,
d) a külföldi székhelyq vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a vámszabadterületi társaságot,
e) a külföldön lévQ külképviselet,
31. devizakülföldi:
a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet,
b) a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön mqködQ fióktelepe,
c) a devizakülföldinek a belföldön lévQ képviselete,
d) a vámszabadterületi társaság,
e) a külföldi székhelyq vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott mqködik,
32. dotációs tQke: a fióktelep létesítéséhez és mqködéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tQke,
33. egyedi kockázat: az értékpapír vagy származtatott ügylet esetén az ügylet alapját képezQ értékpapír egyedi jellemzQihez kapcsolható árfolyamváltozás kockázata,
34. ellenQrzQ befolyás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom,
35. ellenQrzött társaság: a Gt.-ben ilyenként meghatározott fogalom,
36. elszámolási rendszer: pénz- és értékpapír-átutalások egységes rend és közös szabályok szerinti feldolgozására, pozícióvezetésre vonatkozó, a rendszer tagjai által kötött kölcsönös megállapodás,
37. elszámolóház: a tQzsdén és tQzsdén kívül megkötött pénz- és tQkepiaci ügyletek elszámolásával és teljesítésével kapcsolatos szolgáltatásokat teljesítQ szakosított hitelintézet,
38. EU-szintq befektetési vállalkozás anyavállalat: olyan tagállami befektetési vállalkozás anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkezQ hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenQrzQ befolyással nem rendelkezik,
39. EU-szintq pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkezQ hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenQrzQ befolyással nem rendelkezik,
40. érintett felügyeleti hatóság:
a) a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának felügyeletét ellátó tagállami felügyeleti hatóság, vagy
b) a 181/S. § szerinti koordinátor, vagy
c) az a) és b) pontokban megjelölt felügyeleti hatóságok által kijelölt érdekelt hatóság, ha a pénzügyi konglomerátumnak az érdekelt felügyeleti hatóság tagállamában lévQ piaci részesedése eléri az öt százalékot, és az érdekelt felügyeleti hatóság által engedélyezett szabályozott vállalkozás a pénzügyi konglomerátumon belül jelentQs,
41. érintett személy: minden olyan személy, aki gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében befektetési ajánlást készít vagy terjeszt,
42. értékpapír: a forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minQsülQ pénzügyi eszköz,
43. értékpapírkód: az értékpapír sorozat azonosítására szolgáló ISIN azonosító,
44. értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevQ részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevQ köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerzQdésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövQbeni idQpontban visszaadni a kölcsönbe adó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére,
45. értékpapír-sorozat: e törvény eltérQ rendelkezése hiányában az azonos elQállítású, azonos jogokat megtestesítQ értékpapír egy meghatározott idQpontban forgalomba hozott teljes mennyisége, illetve az eltérQ idQpontban forgalomba hozott értékpapírok valamely késQbbi idQpontban azonos jogokat megtestesítQ teljes mennyisége,
46. értékpapírszámla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás,
47. felosztott hozam: a tQkenövekmény azon része, amelyet a befektetési alapkezelQ a kezelési szabályzat szerint a befektetési alapkezelés eredményeképpen a befektetési jegyek után köteles kifizetni,
48. felügyeleti hatóság: a külföldi befektetési vállalkozás, árutQzsdei szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési alapkezelQ, szabályozott piac, tQzsde, központi értéktár, elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, központi szerzQdQ fél tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet,
49. folyamatos kibocsátás: a hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír, valamint a nyílt végq befektetési alap befektetési jegyének olyan forgalomba hozatala, amikor az értékesítés hatvan napot meghaladó idQszak alatt történik úgy, hogy az egyes értékpapírok futamideje értékesítésük idQpontjától kezdQdik,
50. forgalomba hozatal: az értékpapír tulajdonjogának elsQ ízben történQ keletkeztetésére irányuló eljárás,
51. forgalmazó: az értékpapír forgalomba hozatalában közremqködQ befektetési vállalkozás, hitelintézet,
52. fQiroda: az a hely, ahol a vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos központi döntéshozatal történik,
53. független pénzügyi szakértQ: olyan könyvvizsgáló, befektetési tanácsadási tevékenység végzésére jogosult személy vagy forgalmazó, aki a vételi ajánlat közzétételének idQpontját megelQzQ három éven belül nem állt megbízásos jogviszonyban sem az ajánlattevQvel, sem a vételi ajánlattal érintett részvénytársasággal, sem az ebben, illetve az ajánlattevQben befolyással rendelkezQ személlyel,
54. garanciaalap: tQkepiaci ügyletek elszámolásának a biztosítékaként az elszámolóház által kezelt olyan pénz-, illetve értékpapíralap, amely a teljesítéshez óvadékul szolgál,
55. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak,
56. hátralévQ átlagos futamidQ: fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig hátralévQ idQtartamnak a - kifizetések lejáratig számított hozammal diszkontált jelenértékének a kötvény árfolyamához viszonyított arányával - súlyozott átlaga. Változó kamatozású kötvények esetén az átlagos hátralévQ futamidQ a következQ kamatmegállapításig hátralévQ idQtartammal egyenlQ (duration),
57. hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetQleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezQnek) a megjelölt idQben és módon megfizeti, illetve teljesíti,
58. hosszú pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg,
59. indexkövetQ befektetési alap: olyan befektetési alap, amely befektetési politikájában valamely szabályozott piac által meghirdetett index, illetve valamely, a lehetséges befektetQk részére elQre meghirdetett, a Felügyelet által jóváhagyott egyéb index leképezésére vállalkozott,
60. intézményi befektetQ:
a) a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap, a kockázati tQkealap-kezelQ, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelQs nyugdíjbiztosítási szerv,
b) mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendQ,
61. ISIN azonosító: a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítQ értékpapírok, illetQleg tQzsdei termékek azonosítására szolgáló betq vagy számjel összessége, illetve ezek kombinációja,
62. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsQdlegesen egy vagy több befektetési vállalkozás, elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, központi értéktár, központi szerzQdQ fél vagy befektetési alapkezelQ üzletszerq tevékenységét kiegészítQ tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetQleg kommunikációs szolgáltatást végez,
63. jegyzés: az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megszerezni szándékozó befektetQnek az értékpapír megszerzésére irányuló, feltétetlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére,
64. jegyzett tQke: az Szmt.-ben meghatározott tQke, valamint a dotációs tQke,
65. kapcsolt vállalkozás: a vállalkozás anyavállalata, leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezQ tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, felügyelQ bizottsági tagja, vezetQ tisztségviselQje, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik,
66. kibocsátási program: egy kibocsátótól származó, hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírok, illetve zártvégq befektetési alapra forgalomba hozott befektetési jegyek egymást követQ nyilvános értékpapírkibocsátás-összessége, amelynek alapfeltételeit a kibocsátó, illetve az alapkezelQ a program indításakor rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a kibocsátó, illetve az alapkezelQ meghatározza a kibocsátás egyedi adatait,
67. kibocsátó: az a jogi személy, illetQleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja,
68. kiszervezés: olyan megállapodás a tQzsde, az elszámolóház, a központi értéktár, a központi szerzQdQ fél vagy egy harmadik személy között, amelynek keretében a kiszervezett tevékenységet végzQ olyan tevékenységet folytat, amelyet egyébként a tQzsde, az elszámolóház, a központi értéktár, a központi szerzQdQ fél maga végezne,
69. kis- és középvállalkozás: olyan gazdálkodó szervezet, amely utolsó éves vagy konszolidált beszámolója szerint legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül:
a) a foglalkoztatottak átlagos éves létszáma kettQszázötven fQnél kevesebb,
b) mérlegfQösszege nem haladja meg a negyvenhárommillió eurót, illetve a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelQ összeget,
c) éves nettó árbevétele nem haladja meg az ötvenmillió eurót, illetve a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelQ összeget,
70. klíring: a fizetési megbízásokra, pénz- és tQkepiaci ügyletek elszámolására - ide nem értve a Hpt. szerinti elszámolásforgalmi ügyletet -, átutalásokra (transzferekre) vonatkozó megbízások feldolgozásának, egyeztetésének és megerQsítésének a folyamata, a teljesítés alapjául szolgáló végsQ elszámolandó pozíció kialakítása a tényleges teljesítést megelQzQen (bruttó vagy nettó elven),
71. kockázati tQkealap: kockázati tQkealap-jegy zártkörq forgalomba hozatalával létrehozott és mqködtetett, jogi személyiséggel rendelkezQ vagyontömeg, amelyet a kockázati tQkealap-kezelQ a befektetQk általános megbízása alapján, azok érdekében kezel,
72. kockázati tQkealap-kezelQ: kockázati tQkealap-kezelési tevékenységre engedéllyel rendelkezQ részvénytársaság, illetve fióktelep,
73. kockázati tQkealap-kezelési tevékenység: a kockázati tQkealap-kezelQ által a meghirdetett befektetési elveknek megfelelQ kockázati tQkealap kialakítása és a kockázati tQkealap vagyonának a kockázati tQkealap-kezelQ döntése alapján a kockázati tQkealap alapkezelési szabályzatában meghirdetett befektetési elveknek megfelelQ kezelése, befektetése,
74. kockázati tQkealap-jegy: a kockázati tQkealap nevében (javára és terhére) - e törvényben meghatározott módon és alakszerqséggel - sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír,
75. konszolidált beszámoló: az Szmt. szerint meghatározott beszámoló,
76. kollektív befektetési értékpapír:
a) a befektetési jegy, továbbá
b) az olyan külföldi intézményben való részvételt tanúsító - bemutatóra vagy névre szóló - okirat, amely intézmény alapító okiratában meghatározott célja - az egyes befektetésekkel járó kockázatviselést megosztva - az értékpapírokba vagy más eszközökbe történQ befektetés,
77. kollektív befektetési forma: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,
78. közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személy és az élettárs,
79. központi értékpapír-nyilvántartás: a központi értéktár által vezetett, a belföldön kibocsátott értékpapírok adatait visszakereshetQ módon tartalmazó nyilvántartás,
80. központi értékpapírszámla: a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról sorozatonként vezetett összesített nyilvántartás,
81. központi hitelinformációs rendszer: a Hpt.-ben meghatározott rendszer,
82. központi szerzQdQ fél: a tQzsdeügylet és tQzsdén kívüli tQkepiaci ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás végzésére jogosult gazdasági társaság,
83. központi szerzQdQ fél tevékenység: az elszámolóház, illetve a központi szerzQdQ fél által a tQzsdeügylet és a tQzsdén kívüli tQkepiaci ügylet teljesítéséhez kapcsolódóan tett kötelezettségvállalás,
84. közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetQleg szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetQleg szavazati joggal rendelkezQ más vállalkozás (köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, szavazati jogán keresztül történQ gyakorlása. A közvetett tulajdon, a közvetett befolyás arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal, közvetett befolyással rendelkezQnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni,
85. közvetlen befektetési ajánlás: olyan befektetési ajánlás, amely pénzügyi eszköz vagy tQzsdei termék vételére, eladására, tartására vagy ezekkel egyenértékq befektetQi döntésre tesz kifejezett javaslatot,
86. külföldi befektetési vállalkozás: a székhely állam jogszabályi rendelkezéseinek megfelelQen a Bszt. 5. §-ában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységnek és kiegészítQ szolgáltatásnak megfeleltethetQ tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezQ külföldi székhelyq vállalkozás,
87. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek mqködésére egy másik vállalkozás ellenQrzQ befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni,
88. letéti Qrzés: a Bszt.-ben meghatározott szolgáltatás,
89. letétkezelés: a Bszt.-ben meghatározott szolgáltatás,
90. likvid eszköz: a pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehetQ állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét,
91. másodlagos értékpapír: letétkezelQ által a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végsQ jogosult) részére kibocsátott, az elsQdleges értékpapírra vonatkozó rendelkezési jogot, illetQleg az értékpapír által megtestesített jogok gyakorlását biztosító, sorozatban kibocsátott, névre szóló, átruházható értékpapír,
92. minQsített befektetQ:
a) a pénzügyi piacokon mqködQ, a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatósága által engedélyezett vagy szabályozott jogi személyek, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást, biztosítót, befektetési alapot, befektetési alapkezelQ társaságot, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat, magánnyugdíjpénztárat, portfóliókezelQt, árutQzsdei szolgáltatót, valamint minden olyan jogi személyt, amely kizárólagos tevékenysége az értékpapírokba, illetve egyéb befektetési eszközökbe történQ befektetés,
b) nemzeti és regionális kormányok, központi bankok, nemzetközi és nemzetek feletti pénzügyi szervezetek,
c) kis- és középvállalkozásnak nem minQsülQ gazdálkodó szervezetek,
d) olyan természetes személy, akit a Felügyelet, illetQleg a lakóhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatósága saját kérésére annak minQsített, feltéve, hogy szerepel a lakóhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatósága által vezetett nyilvántartásban,
e) olyan kis- és középvállalkozás, amelyet a Felügyelet, illetQleg a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatósága saját kérésére annak minQsített, feltéve, hogy szerepel a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatósága által vezetett nyilvántartásban,
93. nettó eszközérték: a befektetési alap portfóliójában szereplQ eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfóliót terhelQ összes kötelezettséggel, beleértve a passzív idQbeli elhatárolásokat is,
94. nyilvános ajánlattétel: értékpapírra vonatkozó, egyedileg elQre meg nem határozott befektetQk részére közzétett értékesítési ajánlat, amely elegendQ információt ad az ajánlat feltételeirQl és az értékpapírról ahhoz, hogy lehetQvé tegye a befektetQnek az értékpapír megvásárlására vonatkozó döntés meghozatalát,
95. nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapír nem zártkörq forgalomba hozatala,
96. nyilvános vételi ajánlat (vételi ajánlat): olyan, a céltársaság részvényeseihez szóló, a céltársaság részvényei vagy azok egy részének megszerzésére tett (nem a céltársaságtól származó) nyilvános felhívás, amelynek célja vagy eredménye a céltársaságban való befolyásszerzés, illetQleg a meglévQ befolyás mértékének a növelése,
97. nyilvántartott: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
98. nyitva szállítás: olyan átruházható értékpapírral kapcsolatos ügylet, amelynek során az értékpapír és az ellenérték szolgáltatása (átutalása) nem azonos idQpontban történik,
99. nyílt végq befektetési alap: az olyan befektetési alap, amelynél visszaváltható befektetési jegyek kerülnek folyamatos forgalmazásra,
100. összehangoltan eljáró személyek: olyan természetes személyek, jogi személyek, illetQleg jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek, akik/amelyek a céltársaságban történQ befolyásszerzésre, a céltársaság irányításának megszerzésére vagy vételi ajánlat meghiúsítására irányuló megállapodás alapján mqködnek együtt,
101. pénzpiaci eszköz: sorozatban kibocsátott, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel a pénzpiacon kereskednek,
102. pénzügyi ágazat: a banki ágazat, a befektetési szolgáltatási ágazat, a biztosítási szolgáltatási ágazat, illetQleg a vegyes pénzügyi holding társaság,
103. pénzügyi eszköz: a Bszt.-ben meghatározott eszköz,
104. pénzügyi holding társaság: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
105. portfólió: a portfóliókezelési tevékenységet végzQ számára átadott eszközök, illetQleg ezen eszközökbQl a portfóliókezelési tevékenységet végzQ által összeállított, többféle vagyonelemet tartalmazó eszközök összessége,
106. portfóliókezelés: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység,
107. pozíciólezáró nettósítás: a felek megállapodása alapján a szerzQdés nemteljesítésekor vagy a felek által meghatározott egyéb felmondási esemény bekövetkeztekor az azonnali deviza- és értékpapírügyletbQl, származtatott ügyletbQl, repó- vagy fordított repóügyletbQl, értékpapír-kölcsönzésre irányuló megállapodásból, óvadéki, illetve biztosítéki célt szolgáló egyéb szerzQdésbQl, vagy más hasonló pénzügyi ügyletbQl eredQ tartozásoknak és követeléseknek az adott pénzügyi termék piacán elfogadott elszámolásaként egyetlen nettó tartozássá vagy követeléssé történQ átalakítása, amelynek eredményeként a tartozás vagy a követelés kizárólag az ekként megállapított nettó összegre korlátozódik,
108. referenciaadat: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
109. referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkezQ, illetQleg értékpapír-kölcsönzési tevékenységet végzQ szervezet (befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelQ, elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, központi értéktár, pénzügyi intézmény, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, biztosító),
110. repó- és fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír vagy áru tulajdonjogának, illetve az értékpapír vagy áru tulajdonjogához fqzQdQ garantált jog átruházására vonatkozik - ha e garanciát olyan elismert tQzsde bocsátja ki, amely az értékpapírhoz vagy az áruhoz fqzQdQ joggal rendelkezik -, és a megállapodás nem teszi lehetQvé az eladó számára, hogy az adott értékpapírt vagy árut adott idQpontban egyszerre több félnek ruházza át, illetQleg más ügylethez adja biztosítékul. A szerzQdéskötéssel egyidejqleg az értékpapírra vagy árura az eladó visszavásárlási kötelezettséget, a vevQ az eladó részére történQ viszonteladási kötelezettséget vállal a szerzQdésben meghatározott vagy az eladó által meghatározandó jövQbeli idQpontban történQ meghatározott visszavásárlási, illetve viszonteladási áron. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képezQ és biztosítékul szolgáló értékpapír vagy áru más, egyenértékq értékpapírra vagy árura kicserélhetQ. Az ügylet az értékpapír vagy áru eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vagy áru vevQje szempontjából fordított repóügyletnek tekintendQ,
111. részesedési viszony: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
112. rövid pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg,
113. sorozatban kibocsátott értékpapír: ha jogszabály másként nem rendelkezik, az alapjául szolgáló jogviszonyból eredQ jogokat és kötelezettségeket több azonos, egymással egyenértékq részre (névérték) osztva megtestesítQ értékpapír,
114. szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tQzsdéje és minden más olyan piaca, amely megfelel a következQ feltételeknek:
a) piacmqködtetQ által mqködtetett és/vagy irányított multilaterális rendszer,
b) megkülönböztetésmentesen, szabályaival összhangban összehozza több harmadik fél pénzügyi eszközökben lévQ vételi és eladási szándékát, vagy elQsegíti ezt oly módon, hogy az szerzQdést eredményez a szabályai alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszköz tekintetében,
c) a székhely szerinti ország hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkezik,
d) rendszeres idQszakonként, meghatározott idQben mqködik,
e) szerepel az Európai Bizottság honlapján közzétett, a szabályozott piacokról készített jegyzékben,
115. szabályozott vállalkozás: hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy biztosító,
116. szabályozott információ: az összefoglaló jelentés, a rendszeres és a rendkívüli tájékoztatás körébe tartozó, a befolyásszerzéssel kapcsolatos, továbbá a bennfentes információk,
117. származtatott (derivatív) ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétQl függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva),
118. szoros kapcsolat: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
119. tagsági jogokat megtestesítQ értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott szavazati, vagyoni és egyéb jogokat biztosít,
120. teljesítés: az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet ügyfelei, a központi értéktár ügyfelei, valamint a központi szerzQdQ fél ügyfelei egymással szemben - valamint a központi szerzQdQ fél kötelezettségvállalása mellett - kötött ügylet esetében a központi szerzQdQ fél tevékenységet végzQ szervezet ügyfelei és a központi szerzQdQ fél tevékenységet végzQ szervezet között - fennálló pénzben meghatározott követeléseinek (pozícióinak) kiegyenlítése (átutalása), illetQleg az ügyfelek egymással szemben nem pénzben fennálló követeléseinek teljesítése (szállítása),
121. termékcsoport: olyan termékek köre, amelyekkel a tQzsdén annak szabályzata alapján azonos feltételek mellett lehet kereskedni,
122. tQzsde: a hatékony tQkeáramlás, tQkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tQzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elQsegítQ gazdálkodó szervezet,
123. tQzsdei adat: a tQzsdei kereskedés során a tQzsdére bevezetett tQzsdei termékek vonatkozásában a tQzsdei kereskedQk által tett, és a kereskedési rendszer által sorbarendezett ajánlatok, továbbá a létrejött tQzsdei ügyletek ár-, illetve árfolyam-információi, valamint a tQzsde által számított és közzétett indexértékek,
124. tQzsdére bevezetett értékpapír: a tQzsdei értékpapírlistán szereplQ értékpapír,
125. tQzsdei kereskedQ: a tQzsdén kereskedési joggal rendelkezQ személy,
126. tQzsdei termék: a tQzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz, deviza és áru,
127. tulajdonosi megfeleltetés: a központi értéktár által az értékpapírszámla-vezetQk közremqködésével végzett, a dematerializált részvény tulajdonosának azonosítását szolgáló eljárás,
128. ügyfél: az a személy, aki e törvény hatálya alá tartozó szolgáltatást vesz igénybe,
129. ügyfélcsoport: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
130. ügyfélszámla: az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, befektetési vállalkozás, hitelintézet, árutQzsdei szolgáltató által vezetett számla,
131. vállalkozás: az üzletszerq gazdasági tevékenységet folytató jogi személyjogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a fióktelep és az egyéni vállalkozás. Kétség esetén a vállalkozásjelleget vélelmezni kell,
132. vegyes pénzügyi holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem szabályozott vállalkozás, és leányvállalataival - amelyek között van egy, az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkezQ szabályozott vállalkozás -, valamint más vállalkozásaival együtt pénzügyi konglomerátumot alkot,
133. vegyes tevékenységq holding társaság: olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, pénzügyi holding társaságnak és vegyes pénzügyi holding társaságnak nem minQsülQ vállalkozás, amelynek legalább egy befektetési vállalkozás leányvállalata van,
134. vezetQ állású személy:
a) a vállalkozás vezetQ tisztségviselQje, felügyelQ bizottsági tagja,
b) a fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és
c) minden olyan személy, akit a vállalkozás alapszabálya, alapító okirata, társasági szerzQdése, szervezeti és mqködési szabályzata ilyenként határoz meg,
135. zárt végq befektetési alap: az olyan befektetési alap, amelyre a futamidQ lejáratának kivételével vissza nem váltható befektetési jegyek kerülnek kibocsátásra és forgalomba hozatalra.
(2) E törvény alkalmazásában
1. OECD: Gazdasági Együttmqködési és Fejlesztési Szervezet,
2. ÁKK Zrt: Államadósság KezelQ Központ Zártkörqen MqködQ Részvénytársaság,
3. MNB: a Magyar Nemzeti Bank,
4. Felügyelet: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete,
5. hitelintézet, bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott gazdálkodó szervezet,
6. fióktelep: az Fkt.-ban, illetve a Ctv.-ben ilyenként meghatározott szervezet,
7. külföldi vállalkozás: az Fkt.-ban ilyenként meghatározott szervezet,
8. IOSCO: Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezete (International Organization of Securities Commissions).
(3) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában az Európai Unió , illetQleg az Európai Unió tagállama vagy a tagállam kifejezés alatt az Európai Gazdasági Térséget, illetQleg az Európai Gazdasági TérségrQl szóló megállapodásban részes más államot is érteni kell.
MÁSODIK RÉSZ
AZ ÉRTÉKPAPÍROK ELPÁLLÍTÁSA ÉS FORGALOMBA HOZATALA
III. Fejezet
AZ ÉRTÉKPAPÍROK ELPÁLLÍTÁSA
Általános rendelkezések
6. § (1) Az értékpapír - a kibocsátó döntése alapján - elQállítható nyomdai úton okiratként vagy dematerializált értékpapírként.
(2) Sorozatban csak névre szóló értékpapírt lehet kibocsátani.
(3) Nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szóló és - állampapír kivételével - kizárólag dematerializált formában elQállított értékpapírt lehet.
(4) A kibocsátó az egy sorozatnak minQsülQ értékpapíroknak csak azonos névértéken és azonos módon történQ elQállításáról rendelkezhet.
(5) Ha a kibocsátó dematerializált értékpapírt bocsátott ki, vagy az értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át, annak nyomdai úton történQ elQállításáról utóbb nem rendelkezhet.
A dematerializált értékpapír elQállítása
7. § (1) A dematerializált értékpapír bármilyen nyomtatott formában történQ megjelenítésén feltqnQ módon fel kell tüntetni, hogy az nem értékpapír.
(2) Ha a kibocsátó az értékpapír dematerializált értékpapírként történQ elQállításáról rendelkezett, a kibocsátó egy példányban - értékpapírnak nem minQsülQ - okiratot állít ki, amely tartalmazza:
a) a tulajdonos neve kivételével az értékpapír jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét,
b) a kibocsátásról szóló döntést,
c) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét,
d) a kibocsátott értékpapírok számát, névértékét, és
e) a kibocsátó cégszerq aláírását, részvény esetén a kibocsátó részvénytársaság igazgatósága két tagjának aláírását.
(3) A dematerializált értékpapír olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmq azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza.
8. § (1) Ha a kibocsátó azonos sorozatú értékpapír további kibocsátásáról rendelkezQ döntése alapján a 7. § (2) bekezdés c) és d) pontjában szereplQ adatokban bármilyen változás áll be, a korábban kibocsátott okirat érvénytelenítésével egyidejqleg új okiratot kell kiállítani.
(2) Amennyiben a kibocsátás jegyzési eljárással történik, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a jegyzés tényleges lezárását követQ napon állítja ki. Amennyiben a jegyzést követQen allokációra kerül sor, az okiratot az allokáció lezárását követQ napon kell kiállítani. Ha a kibocsátó a forgalomba hozatal más módját választja, az okiratot az azt követQ napon állítja ki, amikor a kibocsátandó értékpapír mennyisége véglegessé vált.
(3) Ha a kibocsátás jegyzési eljárás lefolytatása nélkül a befektetQnek történQ közvetlen értékesítéssel történik, és a kibocsátó meghatározza a kibocsátani tervezett értékpapír összértékének felsQ határát, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó az értékesítés megkezdését megelQzQ munkanapon állítja ki, és az értékpapír értékesített mennyiségének változását új okirat benyújtásával a központi értéktárnak naponta bejelenti.
9. § (1) A 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a központi értéktárban helyezi el, és egyidejqleg megbízza a központi értéktárat az értékpapír elQállításával.
(2) A dematerializált értékpapír kibocsátása esetén, ha a tulajdonosnak az értékpapír kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a kibocsátó haladéktalanul köteles a központi értéktárat az allokáció eredménye alapján értesíteni az értékpapír-tulajdonos számlavezetQjének személyérQl és a központi értékpapírszámlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. A kibocsátó utasítására a központi értéktár a központi értékpapírszámlákat a 7. § (2) bekezdése szerinti okirat és a kibocsátó értesítése alapján az értékpapír jóváírásával megnyitja.
(3) Az értékpapír-számlavezetQ - a központi értéktárnak a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követQen - az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt és errQl a számlatulajdonost értesíti. A dematerializált értékpapír elQállítása során az elQállítás visszamenQleges értéknappal nem lehetséges.
(4) A központi értéktár felel azért, hogy a központi értékpapírszámlák összesített állománya folyamatosan megegyezzen az adott értékpapír-sorozat kibocsátási mennyiségével. Ha a központi értékpapírszámlákon nyilvántartott értékpapír mennyisége a forgalomba hozott mennyiségtQl eltér, a központi értéktár az eltérés okát köteles haladéktalanul kivizsgálni, és annak megszüntetése érdekében intézkedni.
Az értékpapír átalakítása
10. § (1) Ha a kibocsátó a nyomdai úton elQállított értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakítja át, az errQl szóló döntést követQ harminc napon belül a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen, valamint részvény átalakítása esetén a cégközlönyben is közzétett hirdetmény útján felszólítja az értékpapír-tulajdonosokat az értékpapír benyújtására.
(2) A hirdetményben meg kell jelölni az átalakítás megkezdésének idQpontját és idQtartamát, valamint a benyújtás helyét. Az átalakítás idQtartama hatvan napnál rövidebb nem lehet, azonban ha valamennyi értékpapírt benyújtották, az hamarabb lezárható.
(3) Az értékpapír tulajdonosa a benyújtással egy idQben köteles megjelölni azt a befektetési szolgáltatót, amellyel értékpapírszámlaszerzQdést kötött. Ennek hiányában úgy kell tekinteni, mint aki a benyújtást elmulasztotta.
(4) Az értékpapírok benyújtásával kapcsolatban a letétkezelQ köteles eljárni. Az átalakítás idQpontjában a központi értéktárnál letétként elhelyezett értékpapírok benyújtottnak tekintendQk, amennyiben az értékpapír tulajdonosa értékpapírszámlával rendelkezik.
11. § (1) Az átalakítás idQpontja a nyomdai úton elQállított értékpapír benyújtására megjelölt utolsó napot követQ munkanap. A kibocsátó ezen a napon állítja ki a 7. § (2) bekezdésében meghatározott okiratot.
(2) A letétkezelQ az értékpapírt az átvételt követQen az átalakítás idQpontjáig a értékpapír letéti számlán tartja nyilván: Az átalakítás napján a központi értéktár az átvett nyomdai úton elQállított értékpapírok ellenében ugyanolyan mennyiségq dematerializált értékpapírt ír jóvá a számlavezetQ központi értékpapírszámláján. Ezt követQen a számlavezetQ haladéktalanul jóváírja a dematerializált értékpapírt a számlatulajdonos értékpapírszámláján.
(3) Az átalakítás napjától az átalakított sorozatba tartozó, de a tulajdonos által be nem nyújtott nyomdai úton elQállított értékpapír helyébe lépQ dematerializált értékpapírokat a központi értéktár a kibocsátó számára vezetett központi értékpapírszámlán tartja nyilván, azzal, hogy a számlán lévQ értékpapírok tulajdonjoga - a 12. § (2) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve - a nyomdai úton elQállított értékpapír utolsó tulajdonosát illeti.
(4) Ha a benyújtott értékpapír zárolt alszámlán volt elhelyezve, a számlavezetQ köteles gondoskodni arról, hogy a dematerializált értékpapír változatlan feltételekkel, a folyamatosságot biztosítva zárolt értékpapír-alszámlán kerüljön jóváírásra.
12. § (1) Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított értékpapír-sorozatot érvénytelenné nyilvánítja, dematerializált értékpapírrá alakítja. Az átalakításra érvényesen be nem nyújtott értékpapírok sorszámát a kibocsátó nyilvántartásba veszi. Hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír és befektetési jegy átalakítása esetén a nyomdai úton elQállított értékpapír tulajdonosa - az értékpapír benyújtásával és az értékpapírszámlát vezetQ befektetési szolgáltató megjelölésével - az értékpapír lejáratáig, illetQleg a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszqnéséig kérheti a dematerializált értékpapír értékpapírszámláján történQ jóváírását. Részvény, illetQleg egyéb tulajdonviszonyt megtestesítQ értékpapír esetében a kibocsátó az átalakított értékpapírokat - az átalakítástól számított hat hónapon belül - a befektetési szolgáltató, mint bizományos közremqködésével értékesíti. Az értékesítés szabályait a kibocsátó az átalakításról szóló hirdetményben jelenteti meg. Az értékesítés eredménytelensége esetén a kibocsátó az értékesítésre nyitva álló határidQ lejártát követQ elsQ közgyqlésen az alaptQkét leszállítja.
(2) Az érvénytelenné nyilvánított értékpapír forgalom tárgya nem lehet, azonban annak bemutatásával tulajdonosa követelheti részére a dematerializált értékpapír kiadását, vagy ha az értékesítés megtörtént, illetQleg a hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír lejárt, vagy a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszqnt, az értékesített dematerializált értékpapír ellenértékét, illetQleg a lejáratkor esedékes összeget. Az értékesített értékpapír ellenértékét, illetve a lejáratkor esedékes összeget a tulajdonos jelentkezéséig a kibocsátó hitelintézetnél nyitott letéti számlán tartja. A benyújtási határidQt elmulasztó értékpapír-tulajdonos az igényének érvényesítéséig felmerült költségeket köteles megfizetni. Az értékpapír kiadása iránti követelés helyébe lépQ pénzkövetelés elévülésére az értékpapírban megtestesített követelés elévülésére irányadó szabályok érvényesek.
IV. Fejezet
AZ ÉRTÉKPAPÍROK FORGALOMBA HOZATALA, SZABÁLYOZOTT PIACRA TÖRTÉNP BEVEZETÉSE
13. § (1) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során:
a) a tagsági jogokat megtestesítQ értékpapír: a részvény, az egyéb, gazdasági társaságban való részesedést megtestesítQ értékpapír, valamint bármely olyan értékpapír, amely jogot ad részvény vagy egyéb, gazdasági társaságban való részesedést megtestesítQ értékpapír megszerzésére az értékpapír átváltása, vagy a benne megtestesített jog gyakorlása által, feltéve, hogy az értékpapírt a részvény vagy az egyéb, gazdasági társaságban való részesedést megtestesítQ értékpapír kibocsátója, vagy vele azonos csoportba tartozó személy bocsátotta ki;
b) a hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni minden egyéb, az a) pontba nem tartozó értékpapír esetében.
(2) E fejezet, valamint az 52/A. § rendelkezéseit - a 44-46. §-ban foglalt rendelkezések kivételével - a Bizottság 809/2004/EK rendeletével együtt kell alkalmazni.
14. § (1) Az értékpapír forgalomba hozatala zártkörqnek minQsül (a továbbiakban: zártkörq forgalomba hozatal), ha
a) az értékpapírt kizárólag minQsített befektetQk részére ajánlják fel;
b) az értékpapírt minQsített befektetQnek nem minQsülQ, tagállamonként száznál kevesebb személy részére ajánlják fel;
c) az értékpapírt kizárólag olyan befektetQk részére ajánlják fel, akik egyenként legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelQ értékben vásárolnak a felajánlott értékpapírokból;
d) az értékpapír névértéke legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelQ összeg; vagy
e) az összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke az ajánlattételtQl számított tizenkét hónapon belül nem haladja meg a százezer eurót vagy az annak megfelelQ összeget;
f) a részvénytársaság szövetkezet átalakulásával jön létre és a részvényeket kizárólag az átalakuló szövetkezet tagjainak, üzletrész tulajdonosainak ajánlják fel.
(2) Már zártkörqen forgalomba hozott értékpapír esetében zártkörq forgalomba hozatalnak minQsül az is, ha
a) a kibocsátó korábban már kibocsátott részvényekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítQ részvényeket bocsát ki, és az ilyen új részvények kibocsátása nem jelenti a kibocsátott alaptQke növelését;
b) az értékpapírt részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat keretében történQ befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel;
c) az értékpapírt a társaságok egyesülésével kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel;
d) a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptQkén felüli vagyon terhére részvényeket vagy osztalékként ezekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik;
e) az értékpapírt a kibocsátó, illetQleg kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának, vezetQ tisztségviselQjének, felügyelQbizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának, vezetQ tisztségviselQjének és felügyelQbizottsági tagjának ajánlja fel, értékesíti, illetQleg juttatja, ha a kibocsátó valamely értékpapírja valamely szabályozott piacra már be van vezetve.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott összegek átszámításánál a forgalomba hozatalra vonatkozó döntés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.
(4)
15. § Hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír zártkörq forgalomba hozatala esetén befektetési szolgáltató igénybevétele kötelezQ, kivéve, ha
a) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba, illetve az állampapír kibocsátója saját maga végzi a forgalomba hozatalt;
b) a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba.
16. § Értékpapír zártkörq forgalomba hozatala során a kibocsátó, illetve a forgalmazó köteles biztosítani, hogy minden befektetQ ugyanazokat a lényeges, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és várható alakulásuknak, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektetQk részérQl történQ megalapozott megítéléséhez szükséges információkat megkapja, ideértve azokat az információkat is, amelyek a befektetQkkel személyesen folytatott megbeszélések keretében merültek fel.
17. § (1) Értékpapír zártkörq forgalomba hozatalát a forgalomba hozatali eljárás lezárását követQ 15 napon belül a kibocsátó köteles a Felügyeletnek bejelenteni.
(2) Ha valamely értékpapírt nem a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok szerint hoztak forgalomba, a Felügyelet a kibocsátótól vagy az ajánlattevQtQl kért rendkívüli adatszolgáltatás keretében ellenQrizheti, hogy a forgalomba hozatal a 14. §-ban foglaltak szerint zártkörq forgalomba hozatalnak minQsült-e.
(3) Semmis az értékpapír adásvételére kötött szerzQdés, ha az értékpapírt nem a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok szerint hozták forgalomba és a forgalomba hozatal nem felelt meg a zártkörq forgalomba hozatal feltételeinek. A befektetQknek okozott kárért a kibocsátó és a forgalmazó egyetemlegesen felel.
18. § Zártkörq forgalomba hozatallal kapcsolatban készített bármely írásos dokumentumban feltqnQ módon fel kell tüntetni a forgalomba hozatal zártkörq voltát.
19. § (1) Természetes személy, illetve kis- és középvállalkozás a Felügyelethez benyújtott kérelmében kezdeményezheti, hogy a 14. § alkalmazásában minQsített befektetQnek minQsüljön. A kérelmezQt a Felügyelet egy évre felveszi a minQsített befektetQkrQl vezetett nyilvántartásba.
(2) A természetes személy kérelmezQt a Felügyelet akkor veszi fel a minQsített befektetQk nyilvántartásába, ha magyar állampolgár vagy legalább egy éve életvitelszerqen Magyarországon tartózkodik és az a)-c) pontban foglalt feltételek közül legalább kettQnek megfelel:
a) az elQzQ négy negyedévben negyedévente legalább tíz, egyenként legalább ötvenezer euró vagy az ügyletkötés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva annak megfelelQ összegq ügyletet kötött értékpapírokra;
b) értékpapír portfóliója a kérelem benyújtásakor meghaladja az ötszázezer eurót, illetve az MNB hivatalos devizaárfolyamon számított annak megfelelQ összeget;
c) az 5. § (1) bekezdése 92. pontjának a) alpontjában felsorolt jogi személyek valamelyikénél olyan beosztásban dolgozik, vagy legalább egy éven keresztül olyan beosztásban dolgozott, amelyhez szükséges az értékpapír befektetések ismerete.
(3) A Felügyelet a minQsített befektetQk nyilvántartását a kibocsátó erre irányuló kérelme esetén rendelkezésére bocsátja.
(4) A minQsített befektetQk nyilvántartásában szereplQ bármely személy bármikor kérelmezheti a nyilvántartásból történQ törlését.
(5) A Felügyelet a nyilvántartás módosításakor gondoskodik a korábbi állapot megQrzésérQl.
Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala
20. § (1) Ha az értékpapír forgalomba hozatala a zártkörq forgalomba hozatal feltételeinek nem felel meg, a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kell alkalmazni.
(2) A zártkörqen forgalomba hozott értékpapír nyilvános értékesítésre történQ felajánlására, illetQleg szabályozott piacra történQ bevezetésére az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) Zártkörqen mqködQ részvénytársaság részvényének nyilvános értékesítésre történQ felajánlásához, illetQleg szabályozott piacra történQ bevezetéséhez a létesítQ okirat módosításáról szóló közgyqlési határozat szükséges.
(4) A zártkörqen forgalomba hozott értékpapír a nyilvános értékesítésre történQ felajánlását, illetQleg a szabályozott piacra történQ bevezetését követQen nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minQsül.
(5) A külföldön forgalomba hozott értékpapír belföldi nyilvános értékesítésre történQ felajánlására, illetQleg szabályozott piacra történQ bevezetésére az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amely ezt követQen nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minQsül.
21. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetve szabályozott piacra történQ bevezetése esetén a kibocsátó, az ajánlattevQ, illetQleg az értékpapír szabályozott piacra történQ bevezetését kezdeményezQ személy kibocsátási tájékoztatót (a továbbiakban: tájékoztató) és a Bizottság 809/2004/EK rendeletének 31. cikkében meghatározott hirdetményt (a továbbiakban: hirdetmény) köteles közzétenni.
(2) Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni:
a) tizenkét hónapnál rövidebb eredeti lejáratú pénzpiaci eszköz forgalomba hozatala esetén;
b) nyílt végq befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy forgalomba hozatala esetén;
c) értékpapír szabályozott piacra történQ bevezetése esetén, ha
ca) a szabályozott piacra bevezetendQ értékpapír kibocsátási összértéke tizenkét hónapon belül nem haladja meg a két és fél millió eurót vagy az annak megfelelQ összeget, és
cb) az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;
d) a 22. §-ban meghatározott esetben.
(3) A kibocsátó a (2) bekezdésben meghatározott esetekben a forgalomba hozatali eljárás lezárását követQ 15 napon belül bejelenti a forgalomba hozatalt a Felügyeletnek. A Felügyelet ellenQrizheti, hogy a forgalomba hozatal a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelt-e.
(4) Nem kell hirdetményt közzétenni, ha a nyilvános forgalomba hozatalra az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatósága által engedélyezett tájékoztató vagy alaptájékoztató alapján kerül sor, és a tagállamban hirdetmény közzétételét nem követelik meg.
22. § (1) Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni olyan nyilvános ajánlattétel esetén, amikor
a) a kibocsátó korábban már forgalomba hozott részvényekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítQ részvényeket bocsát ki, és az ilyen új részvények forgalomba hozatala nem jelenti a kibocsátott alaptQke növelését;
b) az értékpapírt részvénytársaságban történQ, nyilvános vételi ajánlat keretében történQ befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek;
c) az értékpapírt a társaságok egyesülésével kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek;
d) a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptQkén felüli vagyon terhére részvényeket vagy osztalékként ezekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik;
e) az értékpapírt a kibocsátó, illetQleg annak kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának, vezetQ tisztségviselQjének, felügyelQbizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának, vezetQ tisztségviselQjének és felügyelQbizottsági tagjának értékesíti, illetQleg juttatja, ha
ea) a kibocsátó valamely értékpapírja szabályozott piacra már be van vezetve, és
eb) az értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, illetQleg juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információk rendelkezésre állnak.
(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában foglalt esetben akkor nincs szükség tájékoztató és hirdetmény közzétételére, ha a felajánlott értékpapírra, illetve annak kibocsátójára vonatkozóan a Felügyelet által a tájékoztatóban foglalt információkkal egyenértékqnek elfogadott információkat tartalmazó dokumentum az érintett befektetQk rendelkezésére áll.
(3) Az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott esetben a kibocsátó köteles a Felügyeletnek bejelenteni és az érintett befektetQk rendelkezésére bocsátani az értékesíteni, illetve juttatni kívánt értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, illetQleg juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információkat.
(4) Nem kell tájékoztatót közzétenni az értékpapír szabályozott piacra történQ bevezetéséhez, ha
a) az azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket ugyanarra a szabályozott piacra már korábban bevezették, és tizenkét hónapon belül a bevezetendQ részvények darabszáma nem haladja meg a korábban a szabályozott piacra bevezetett részvény darabszám tíz százalékát;
b) a részvény a korábban ugyanazon szabályozott piacra bevezetett, azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvény helyébe lép, ha a részvénycsere nem jelenti a kibocsátott alaptQke növelését;
c) az értékpapírt részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat keretében történQ befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel, és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak az (5) bekezdésben meghatározott feltételek;
d) az értékpapírt a társaságok egyesülésével kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel, és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak az (5) bekezdésben meghatározott feltételek;
e) a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptQkén felüli vagyon terhére részvényeket, vagy osztalékként azzal a részvénnyel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik, ha ezeket a részvényeket korábban ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;
f) az értékpapírt kibocsátó vagy annak kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalóinak, vezetQ tisztségviselQinek, felügyelQbizottsági tagjainak, illetve volt munkavállalóinak, vezetQ tisztségviselQinek és felügyelQbizottsági tagjainak értékesíti, illetQleg juttatja, ha az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;
g) valamely értékpapír átváltásából, vagy az általa megtestesített jog gyakorlásából származó részvény bevezetése esetén, ha az azzal azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényt ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;
h) az értékpapírt más szabályozott piacra már bevezették, amennyiben
1. az értékpapírt vagy az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt a másik szabályozott piacra már legalább tizennyolc hónapja bevezették;
2. a bevezetés során más tagállam hatályos jogszabályai által elQírt tájékoztatót tettek közzé;
3. a forgalomban tartás során fennálló kötelezettségeket teljesítették;
4. a szabályozott piacra történQ bevezetést kezdeményezQ személy a 27. § (1) bekezdésében meghatározott összefoglalót tesz közzé magyar nyelven a 34. §-ban meghatározott módon. Az összefoglalóban fel kell tüntetni, hogy a befektetQ hol tekintheti meg a legutolsó kibocsátási tájékoztatót és a rendszeres tájékoztatási kötelezettség szerint kiadott pénzügyi információt.
(5) A (4) bekezdés c)-d) pontjában foglalt esetben akkor nem kell tájékoztatót közzétenni, ha a felajánlott értékpapírra, illetve annak kibocsátójára vonatkozóan a Felügyelet által a tájékoztatóban foglalt információkkal egyenértékqnek elfogadott információkat tartalmazó dokumentum a befektetQk rendelkezésére áll.
(6) A (4) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott esetben a kibocsátó vagy a szabályozott piacra történQ bevezetést kezdeményezQ személy köteles a Felügyeletnek bejelenteni és az érintett befektetQk rendelkezésére bocsátani a bevezetni kívánt értékpapír fajtájára, darabszámára, valamint a forgalomba hozatal okának és körülményének részleteire vonatkozó információkat.
(7) A Felügyelet a (2) és (5) bekezdésben meghatározott dokumentumban szereplQ információknak a tájékoztatóban foglalt információkkal való egyenértékqségérQl külön eljárásban tizenöt napon belül dönt. Ha a Felügyelet tizenöt napon belül a kérelmet nem bírálja el vagy hiánypótlást nem rendel el, akkor a dokumentum által tartalmazott információkat úgy kell tekinteni, hogy azok a tájékoztatóban foglalt információkkal egyenértékqek.
23. § (1) Értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának elQkészítésével és lebonyolításával a kibocsátó, illetQleg az ajánlattevQ befektetési szolgáltatót köteles megbízni, kivéve, ha
a) a nyilvános forgalomba hozatal szabályozott piacra történQ bevezetéssel történik;
b) az állampapírt a kibocsátó saját maga hozza forgalomba;
c) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza, forgalomba, vagy
d) külföldi hitelintézet, illetve külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba.
(2) Hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében különbözQ fajtájú hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírok is forgalomba hozhatók, illetQleg különbözQ forgalomba hozatali módok is alkalmazhatók.
24. § (1) Jegyzési garanciavállalásra és értékpapír letétkezelési, illetQleg értékpapír számlavezetési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezQ befektetési szolgáltató, illetve központi értéktár - a kibocsátóval történQ megállapodás alapján - a saját tulajdonában lévQ, illetve az értékpapír tulajdonosainak megbízása alapján sorozatban kibocsátott értékpapírra vonatkozó másodlagos értékpapírt bocsáthat ki.
(2) A másodlagos értékpapírnak tartalmaznia kell:
a) a kibocsátó nevét;
b) az elsQdleges értékpapír valamennyi kellékét;
c) a másodlagos értékpapír értékpapírkódját;
d) a másodlagos értékpapír kiállításának helyét és idejét;
e) a forgalomba hozott teljes sorozat össznévértékét;
f) a forgalomba hozott értékpapírok számát, és
g) nyomdai úton elQállított értékpapír esetében a kibocsátó aláírását.
(3) A másodlagos értékpapír forgalomba hozatalának idQpontjától annak bevonásáig az elsQdleges értékpapír által jog nem gyakorolható.
25. § (1) Semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerzQdés, ha - a 21. §-ban foglalt kivétellel - az értékpapírt a Felügyelet által engedélyezett tájékoztató és hirdetmény hiányában, illetQleg - a 23. § (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével - befektetési szolgáltató igénybevétele nélkül hozták nyilvánosan forgalomba. Ugyancsak semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerzQdés, ha zártkörqen mqködQ részvénytársaság részvényét a mqködési forma megváltoztatására vonatkozó közgyqlési határozat nélkül ajánlották fel nyilvános értékesítésre, illetve kezdeményezték annak szabályozott piacra történQ bevezetését.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a befektetQknek okozott kárért a kibocsátó, az ajánlattevQ, illetQleg az értékpapír szabályozott piacra történQ bevezetését kezdeményezQ személy és a forgalmazó egyetemlegesen felel.
26. § (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetQleg az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet (garanciát) vállaló személy piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektetQ részérQl történQ megalapozott megítéléséhez szükséges adatot.
(2) A tájékoztatóban, illetQleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelQnek, helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie.
(3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezetQ adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyezteti.
(4) A tájékoztató a regisztrációs okmányból, az értékpapírjegyzékbQl és az összefoglalóból áll. A tájékoztató egyetlen összevont dokumentumként is elkészíthetQ (összevont tájékoztató).
(5) Nem kell a tájékoztatónak összefoglalót tartalmazni, ha a tájékoztató olyan hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír szabályozott piacra történQ bevezetése céljából készült, amelynek névértéke legalább ötvenezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán számítva ennek megfelelQ összeg, ide nem értve azt az esetet, amikor az értékpapírt Magyarországon is be kívánják vezetni szabályozott piacra és a tájékoztatót nem magyar nyelven készítették el.
27. § (1) Az összefoglalóban röviden, közérthetQen, a tájékoztató eredeti nyelvén ismertetni kell a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy, illetQleg az értékpapír lényeges jellemzQit és fQ kockázatait. Az összefoglalóban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy:
a) az összefoglaló a tájékoztató bevezetQ része;
b) a befektetési döntést a tájékoztató egészének ismeretében lehet meghozni;
c) ha a tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, elQfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetQnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelQzQen a tájékoztató fordításának költségeit; és
d) az összefoglaló tartalmáért felelQsséget vállaló személyt, illetve az összefoglaló fordítását végzQ személyt kártérítési felelQsség terheli a befektetQknek okozott kárért abban az esetben, ha az összefoglaló félrevezetQ, pontatlan, vagy nincs összhangban a tájékoztató más elemeivel.
(2) Ha a felajánlott értékpapír mennyisége, illetQleg végleges ajánlati ára a tájékoztatóban nem jeleníthetQ meg, akkor
a) közzé kell tenni az értékpapír maximális árát, továbbá azokat a szempontokat vagy feltételeket, amelyek alapján meghatározásra kerül a felajánlott értékpapír mennyisége, illetQleg a végleges ajánlati ára, vagy
b) biztosítani kell, hogy a befektetQ az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatát a végleges ajánlati ár, illetQleg a felajánlott értékpapír mennyiség közzétételét követQ legalább két munkanapon belül visszavonhassa.
(3) Az értékpapír végleges ajánlati árát, illetQleg a felajánlott értékpapír mennyiségét a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon közzé kell tenni és errQl ezzel egyidejqleg tájékoztatni kell a Felügyeletet.
(4) Hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír - ideértve az opciós utalványt is - kibocsátási program keretében történQ forgalomba hozatala, jelzáloglevél adagolt kibocsátás keretében történQ forgalomba hozatala esetén, illetQleg ha a kibocsátó tizenkét hónapon belül legalább két alkalommal kíván azonos típusú, illetve fajtájú jelzáloglevelet forgalomba hozni, a 26. §-ban meghatározott tájékoztató helyett alaptájékoztatót is készíthet.
(5) Az alaptájékoztató a kibocsátási program egészére, az adagolt kibocsátás keretében történQ minden forgalomba hozatal összességére, valamint a tizenkét hónapon belül tervezett több forgalomba hozatalra együttesen vonatkozó összes információt egyetlen dokumentumban tartalmazza.
(6) Alaptájékoztató közzététele esetében az egyes részkibocsátásokra vonatkozóan a kibocsátó a forgalomba hozatal kezdQ napját megelQzQen a forgalomba hozatal végleges feltételeirQl (így különösen: a forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja és helye, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódja) a Felügyeletet tájékoztatja, és a forgalomba hozatal végleges feltételeit közzéteszi.
(7) A Felügyelet engedélyezheti valamely információnak a tájékoztatóból való elhagyását, ha:
a) az információ nyilvánosságra hozatala közérdeket sértene;
b) az információ nyilvánosságra hozatala súlyosan veszélyeztetné a kibocsátó érdekeit és annak elhagyása nem félrevezetQ a kibocsátó, az ajánlattevQ, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy, illetQleg az értékpapír által megtestesített jogok megítélése szempontjából;
c) az információ a forgalomba hozatal szempontjából lényegtelen és nem befolyásolja a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy pénzügyi helyzetének megítélését.
(8) Ha valamely jogszabály által megkövetelt információ a kibocsátó tevékenységi körére, vagy az értékpapírra való tekintettel nem értelmezhetQ, a tájékoztatóban a kibocsátó vagy az értékpapír sajátosságainak megfelelQ hasonló információt kell feltüntetni.
28. § (1) A tájékoztatóba a szükséges információ hivatkozással is beépíthetQ. Hivatkozni csak a Felügyelet által jóváhagyott vagy részére bejelentett, korábban vagy a tájékoztatóval egyidejqleg közzétett okiratra lehet. Ha az információ egy része hivatkozással kerül beépítésre a tájékoztatóba, mellékelni kell egy hivatkozási listát az információk egyértelmq azonosíthatósága érdekében.
(2) Az összefoglaló nem tartalmazhat hivatkozást.
29. § (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezetQ tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezetQ forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevQ vagy az értékpapír szabályozott piacra történQ bevezetését kezdeményezQ személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelmqen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetQleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelQsségvállalásának.
(2) A tájékoztatót az (1) bekezdés szerint felelQs valamennyi személy köteles külön aláírt felelQsségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelQ adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének megítélése szempontjából jelentQséggel bírnak.
(3) FelelQsség nem állapítható meg kizárólag az összefoglaló alapján - ideértve annak bármely nyelvre lefordított változatát is - kivéve, ha az összefoglaló félrevezetQ, pontatlan vagy a tájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelQ információt tartalmaz.
30. § A 29. § (1) bekezdésében meghatározott személyt a tájékoztató, illetQleg a hirdetmény közzétételétQl számított öt évig terheli a 29. §-ban meghatározott felelQsség. E felelQsség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható.
31. § (1) A tájékoztató tizenkét hónapig hatályos. Az értékpapírt a tájékoztató közzétételét követQ tizenkét hónapon belül, de legkésQbb a tájékoztató hatályosságának idQszaka alatt lehet nyilvánosan forgalomba hozni vagy szabályozott piacra bevezetni.
(2) Kibocsátási programra vonatkozóan közzétett alaptájékoztató tizenkét hónapig hatályos. Jelzáloglevél adagolt kibocsátás keretében történQ forgalomba hozatala, illetQleg tizenkét hónapon belül legalább két alkalommal történQ forgalomba hozatala esetén az alaptájékoztató az összes forgalomba hozatali eljárás lezárásáig hatályos, azzal, hogy az utolsó forgalomba hozatali eljárást tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni.
(3) A regisztrációs okmány tizenkét hónapig érvényes, ha a kibocsátó teljesíti az 52/A. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségét.
(4) Ha a kibocsátó rendelkezik tizenkét hónapnál nem régebben jóváhagyott regisztrációs okmánnyal, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén elegendQ az értékpapírjegyzéket és az összefoglalót közzétennie. Ebben az esetben az értékpapírjegyzéknek tartalmaznia kell a kibocsátóra vonatkozó, a regisztrációs okmány engedélyezése óta bekövetkezett lényeges változásokat, amelyek befolyásolják a kibocsátó megítélését. A külön eljárás keretében engedélyezett értékpapírjegyzék és összefoglaló a regisztrációs okmánnyal együttesen érvényes tájékoztatót képez.
32. § (1) Ha a közzététel engedélyezése és forgalomba hozatali eljárás lezárása, illetQleg az értékpapírral történQ kereskedésnek a szabályozott piacon való megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató, illetQleg az alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet a kibocsátó és a forgalmazó meghallgatása után elrendeli a tájékoztató, illetQleg az alaptájékoztató kiegészítését.
(2) A kibocsátó, az ajánlattevQ, illetve az értékpapír szabályozott piacra történQ bevezetését kezdeményezQ személy és a forgalmazó köteles haladéktalanul a tájékoztató, illetQleg az alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje, illetQleg a szabályozott piacon való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a tájékoztató, illetQleg az alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi.
(3) A tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítésének közzétételéhez a Felügyelet engedélye szükséges. A kiegészítés közzétételének engedélyezésére a tájékoztató közzététele engedélyezésének szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az engedélykérelmet a Felügyelet hét munkanapon belül bírálja el.
(4) A kibocsátó és a forgalmazó a tájékoztató Felügyelet által engedélyezett kiegészítését a tájékoztató közzétételére vonatkozó szabályok szerint köteles haladéktalanul közzétenni.
(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a kiegészítés közzétételéig a Felügyelet a forgalomba hozatali eljárást felfüggesztheti.
33. § (1) Ha a tájékoztató a forgalomba hozatali eljárás idQtartama alatt, vagy a szabályozott piacon történQ kereskedés megkezdése elQtt kiegészítésre kerül, az a befektetQ, aki a kiegészítés közzététele elQtt az értékpapír lejegyzésére vagy megvásárlására megállapodást kötött, jogosult elfogadó nyilatkozata visszavonására, illetQleg a megállapodástól való elállásra. A befektetQ az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követQ tizenöt napon belül gyakorolhatja. A befektetQ elállása esetén a kibocsátó, az ajánlattevQ, illetve az értékpapír szabályozott piacra történQ bevezetését kezdeményezQ személy és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetQnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A kiegészítés közzétételét követQ tizenöt napos idQtartam alatt az allokáció nem folytatható le.
(2) Ha jogszabály vagy a kibocsátó, illetQleg az ajánlattevQ a forgalomba hozatali eljárás eredményességének feltételéül a forgalomba hozandó értékpapír legkisebb mennyiségét megjelölte és a megjelölt mennyiségre a forgalomba hozatali eljárás zárónapjáig nem történik kötelezettségvállalás, a kibocsátó, az ajánlattevQ vagy a forgalmazó a forgalomba hozatali eljárás zárónapját követQ hét napon belül köteles a már befizetett teljes összeget a tájékoztatóban meghirdetett módon - kamatfizetési kötelezettség nélkül - visszafizetni.
(3) Ha a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyt visszavonta, a kibocsátó, az ajánlattevQ, illetve az értékpapír szabályozott piacra történQ bevezetését kezdeményezQ személy vagy a forgalmazó a jegyzéskor vagy vásárláskor befizetett összeget az engedély visszavonásától számított tizenöt napon belül köteles visszafizetni. A kibocsátó vagy az ajánlattevQ, illetve az értékpapír szabályozott piacra történQ bevezetését kezdeményezQ személy és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetQnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.
34. § (1) A Felügyelet általi jóváhagyását követQen a tájékoztatót közzé kell tenni legkésQbb a forgalomba hozatali eljárás kezdQ idQpontját, illetQleg a szabályozott piacon történQ kereskedés megkezdését megelQzQen, legalább a (3) bekezdésben megjelölt helyen.
(2) Ha egy részvénysorozatot kibocsátásakor hoznak nyilvánosan forgalomba és a forgalomba hozatali eljárás idQtartama kevesebb, mint hat munkanap, a tájékoztatót legalább hat munkanappal a forgalomba hozatali eljárás lezárását megelQzQen kell közzé tenni.
(3) A tájékoztató teljes szövegét az (1)-(2) bekezdésben meghatározott idQpontban
a) közzé kell tenni a (4) bekezdésben meghatározott helyen, vagy
b) valamennyi forgalomba hozatali helyen, valamint a kibocsátó székhelyén vagy a szabályozott piac kijelölt helyiségében ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre kell bocsátani.
(4) A közzététel helye:
a) legalább egy országos terjesztésq napilap, vagy
b) a kibocsátó és - ha van - a forgalmazó honlapja, vagy
c) annak a szabályozott piacnak a honlapja, amelyen az értékpapírral kereskednek, vagy
d) a Felügyelet honlapja, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése céljából.
(5) Ha a kibocsátó a tájékoztatót a (3) bekezdés b) pontja, vagy a (4) bekezdés a) pontja szerint teszi közzé, a Felügyelet kötelezheti a kibocsátót, hogy a tájékoztatót a (4) bekezdés b) pontja szerint honlapján is közzétegye.
(6) A (4) bekezdés a) pontja szerinti közzététel esetén a tájékoztatót minden olyan tagállamban, ahol az értékpapírt nyilvánosan forgalomba hozzák, vagy szabályozott piacra be kívánják vezetni, legalább egy, széles körben terjesztett napilapban meg kell jelentetni.
(7) Ha a tájékoztatót elektronikus úton teszik közzé, a kibocsátó, az ajánlattevQ, az értékpapír szabályozott piacra történQ bevezetését kezdeményezQ személy vagy a forgalmazó a befektetQ kérésére köteles azt nyomtatott formában ingyenesen rendelkezésére bocsátani.
(8) Az elektronikus úton történQ közzététel esetében biztosítani kell, hogy a tájékoztató mindaddig könnyen hozzáférhetQ legyen, amíg az értékpapír forgalomban van.
(9) Ha a tájékoztató különálló dokumentumokból áll, illetve hivatkozást tartalmaz, az egyes dokumentumok és információk külön-külön is közzétehetQk a (3) bekezdés szerint. Ebben az esetben minden dokumentumban fel kell tüntetni, hogy a többi dokumentum vagy a tájékoztató egésze hol tekinthetQ meg.
(10) A tájékoztatót, illetQleg a tájékoztató módosítását mindig a Felügyelet által engedélyezett tartalommal, formában, és legalább a tájékoztató - 31. § (1) bekezdésben meghatározott - hatályosságának idQtartamáig kell közzétenni.
(11) A Felügyelet - a hozzá bejelentett adatok alapján - a honlapján közzéteszi, hogy a közzétételre kötelezettek hol tesznek eleget közzétételi kötelezettségüknek.
35. § (1) Az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával összefüggésbe hozható minden, a befektetQk tájékoztatását szolgáló, a kibocsátó, az ajánlattevQ, a forgalmazásban forgalmazóként vagy jegyzési garanciavállalás formájában részt vevQ befektetési szolgáltató, illetQleg az értékpapír szabályozott piacra történQ bevezetését kezdeményezQ személy által megjelentetett dokumentum - ide nem értve a tájékoztatót, az alaptájékoztatót és a hirdetményt - hirdetésnek minQsül.
(2) Minden, az (1) bekezdés szerinti dokumentumban egyértelmqen jelezni kell, hogy az hirdetés.
(3) A hirdetésben foglalt információ nem lehet félrevezetQ vagy pontatlan. A hirdetésben foglalt információnak összhangban kell lenni a tájékoztatóban foglalt információval.
(4) A hirdetésben meg kell jelölni, hogy az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával kapcsolatosan tájékoztató közzétételére került vagy kerül sor és hogy a tájékoztatót hol lehet megtekinteni.
(5) A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig, illetQleg a szabályozott piacon a kereskedés megkezdéséig a hirdetés tervezetét a Felügyelethez a megjelenés elQtt legalább öt munkanappal be kell nyújtani. A Felügyelet a hirdetés nyilvánosságra hozatalát megtiltja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezetQ információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest.
(6) Ha a Felügyelet a hirdetés benyújtását követQ öt munkanapon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy azok megjelenését - a feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályi elQírások szempontjából - a Felügyelet jóváhagyta.
36. § (1) A 26. §-ban meghatározott tájékoztató, illetve a 27. § (4) bekezdésében meghatározott alaptájékoztató, valamint a hirdetmény közzétételéhez - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel - a Felügyelet engedélye szükséges.
(2) Nem szükséges a tájékoztató és a hirdetmény közzétételéhez a Felügyelet engedélye, ha azt az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatósága engedélyezte és a Felügyeletnek igazolja, hogy a tájékoztató vagy alaptájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak.
(3) Magyarországon székhellyel rendelkezQ kibocsátó a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételét az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságával is engedélyeztetheti, ha:
a) olyan, hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírt hoz forgalomba, amelynek névértéke legalább ezer euró, illetQleg a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán átszámítva ennek megfelelQ összeg, vagy
b) olyan, hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírt hoz forgalomba, amely átváltás útján, vagy az általa megtestesített jog gyakorlásával jogot ad valamely más értékpapír vagy pénz megszerzésére, feltéve, hogy a kibocsátó nem azonos a megszerezhetQ másik értékpapír kibocsátójával és nem tartozik vele azonos csoportba.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kibocsátó, az ajánlattevQ vagy a szabályozott piacra történQ bevezetést kezdeményezQ személy abban a tagállamban kezdeményezheti a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételének engedélyezését, amelyben az értékpapírt nyilvánosan vételre fel akarja ajánlani, vagy amelyben az értékpapírt szabályozott piacra be kívánja vezetni.
37. § (1) Harmadik országban székhellyel rendelkezQ kibocsátó által benyújtott engedélykérelem alapján a Felügyelet engedélyezheti a tájékoztató közzétételét, ha a kibocsátó az értékpapírt Magyarországon kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetQleg szabályozott piacra bevezetni és a tájékoztató
a) megfelel az Európai Unió szabályainak, vagy
b) megfelel a nemzetközi szabványoknak, így különösen az IOSCO közzétételi szabványainak és
a tájékoztatóban foglalt információra, így különösen a kibocsátó pénzügyi helyzetére vonatkozó információra az e törvényben foglalt követelményekkel egyenértékq követelmények vonatkoznak.
(2) A Felügyeletnek az (1) bekezdés alapján megadott engedélyére a 40-41. § alkalmazandó.
38. § (1) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a tájékoztató tervezetét;
b) a hirdetmény szövegtervét;
c) a jegyzési ív tervezetét, amennyiben a forgalomba hozatalra jegyzés útján kerül sor;
d) az aukciós ív tervezetét, amennyiben a forgalomba hozatalra aukció útján kerül sor;
e) az értékpapír szövegtervezetét, illetve a dematerializált értékpapírról kiállított okirat tervezetét;
f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását;
g) gazdasági társasági vagy szövetkezeti formában mqködQ kibocsátó esetén a létesítQ okiratot;
h) a forgalomba hozatalt elhatározó döntést tartalmazó okiratot;
i) zártkörqen mqködQ részvénytársaság részvényének nyilvános forgalomba hozatalra történQ felajánlása, illetQleg szabályozott piacra történQ bevezetése esetén a társaság mqködési formájának módosítására vonatkozó döntést tartalmazó okiratot;
j) a forgalomba hozatal elQkészítésével és lebonyolításával megbízott befektetési szolgáltató és a kibocsátó közötti szerzQdést vagy szerzQdéstervezetet, illetQleg a forgalomba hozatalban közremqködQ befektetési szolgáltatók egymás közötti szerzQdéseit.
(2) A Felügyelet felhívására a kibocsátó, az ajánlattevQ, az értékpapír szabályozott piacra történQ bevezetését kezdeményezQ személy és a forgalmazó, valamint ezen személyek könyvvizsgálója, vezetQ tisztségviselQje, ellenQrzQ részesedéssel rendelkezQ tulajdonosa, illetQleg az a jogi személy, amelyben a kibocsátó, az ajánlattevQ, az értékpapír szabályozott piacra történQ bevezetését kezdeményezQ személy, illetQleg a forgalmazó ellenQrzQ részesedéssel rendelkezik, köteles a tájékoztatóban foglaltakat igazolni, adatokkal, dokumentumokkal alátámasztani.
(3) A Felügyelet jogosult a forgalmazó, a kibocsátó, az ajánlattevQ, illetve az értékpapír szabályozott piacra történQ bevezetését kezdeményezQ személy birtokában lévQ, a tájékoztató alapjául szolgáló dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot kérni, illetve azokat az általa felkért külsQ szakértQvel megvizsgáltatni.
(4) Ha az értékpapír forgalomba hozatala a befektetQk szempontjából a szokásostól eltérQ kockázatú - így különösen, ha a hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír kibocsátója kevesebb mint egy éve mqködik, ha a hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír forgalomba hozatala következtében a kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladja saját tQkéjének összegét, vagy a kibocsátó, az ajánlattevQ, vagy az értékpapír szabályozott piacra történQ bevezetését kezdeményezQ személy és a forgalmazó felelQssége a tájékoztatóval kapcsolatosan nem egyetemleges - a Felügyelet kötelezi a forgalmazót és a kibocsátót, az ajánlattevQt, vagy az értékpapír szabályozott piacra történQ bevezetését kezdeményezQ személyt ennek a tájékoztató elején, valamint a hirdetéseiben feltqnQ módon történQ feltüntetésére.
(5) A kibocsátó, az ajánlattevQ, illetve az értékpapír szabályozott piacra történQ bevezetését kezdeményezQ személy, illetve a forgalmazó a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha az engedélyezési eljárás idQtartama alatt olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a benyújtott tervezet helyesbítését (kiegészítését, módosítását) teszi szükségessé.
(6) A Felügyelet az engedély megadását megtagadja, ha a tájékoztató nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek, a forgalomba hozatal joggal való visszaélésre irányul vagy a forgalmazó, a kibocsátó nem tesz eleget a (2)-(4) bekezdés alapján tett felügyeleti intézkedésnek.
39. § (1) A Felügyelet a benyújtott engedélykérelmet átadhatja engedélyezésre másik tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságának. Az átadáshoz a másik tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságának hozzájárulása szükséges. Az engedélyezés átadásáról a Felügyelet a kérelmezQt a döntését követQ három munkanapon belül értesíti.
(2) A Felügyelet másik tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságának megkeresése esetén elvégezheti a másik tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságához benyújtott kérelem alapján a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételének engedélyezését. Az engedély megadásának vagy elutasításának határideje ebben az esetben attól a naptól kezdQdQen számítandó, amikor a másik tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatósága a kérelmezQt az engedélykérelem átadásáról értesíti.
40. § (1) A Felügyelet - ha tizenkét hónapnál nem régebben e törvény 26-27. §-a szerinti tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételét engedélyezte - a kérelmezQ kérésére hatósági bizonyítványt bocsát a másik tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatósága rendelkezésére, amelyben igazolja, hogy a tájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak. A hatósági bizonyítvánnyal egyidejqleg a másik tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságának megküldi a tájékoztatót és - ha a másik tagállamban hatályos szabályok szerint szükséges - a kérelmezQ által benyújtott más nyelvre lefordított összefoglalót is.
(2) Ha a Felügyelet a 27. § (5) bekezdése alapján valamely információnak a tájékoztatóból való elhagyását engedélyezte, ennek tényét, valamint indokát is megjelöli a hatósági bizonyítványban.
(3) A Felügyelet a hatósági bizonyítványt a kérelem kézhezvételét követQ három munkanapon belül, illetQleg ha a kérelmet a tájékoztató közzétételének engedélyezésére vonatkozó kérelemmel egyidejqleg nyújtották be, a tájékoztató közzétételének engedélyezését követQ munkanapon küldi meg a másik tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságának.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a tájékoztató minden kiegészítésére is.
41. § (1) A Felügyelet által közzétételre engedélyezett tájékoztató, alaptájékoztató, illetQleg annak módosítása feljogosítja a kérelmezQt arra, hogy az értékpapírt az Európai Unió bármely másik tagállamában nyilvánosan forgalomba hozza, illetve szabályozott piacra bevezesse. Az értékpapír másik tagállamban történQ nyilvános forgalomba hozatalának, illetve szabályozott piacra történQ bevezetésének feltétele, hogy a Felügyelet a másik tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságának a 40. § szerinti hatósági bizonyítványt elküldje.
(2) Ha a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató közzétételének engedélyezése és a kérelmezQ 40. § (1) bekezdése szerinti kérelme között eltelt idQben olyan új tény, körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet kötelezi a kérelmezQt a tájékoztató kiegészítésére. A tájékoztató kiegészítését a másik tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatósága is kezdeményezheti.
42. § A Felügyelet honlapján közzéteszi az általa közzétételre engedélyezett, e törvény 26-27. §-a szerinti tájékoztatókat és alaptájékoztatókat, vagy az általa közzétételre engedélyezett, a jelen törvény 26-27. §-a szerinti tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját. Ha a Felügyelet honlapján a közzétételre engedélyezett tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját teszi közzé, ezzel együtt - ha lehetséges - megadja a kibocsátó vagy a szabályozott piac honlapján közzétett tájékoztatóhoz a továbbutalást (hiperhivatkozást) is.
43. § (1) Ha a Magyarországon, illetQleg harmadik országban székhellyel rendelkezQ kérelmezQ az értékpapírt kizárólag Magyarországon kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetve szabályozott piacra bevezetni, a tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven kell elkészíteni.
(2) Ha a kérelmezQ az értékpapírt kizárólag más tagállamban kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetve szabályozott piacra bevezetni, a tájékoztatót - a kérelmezQ választása szerint - vagy az érintett tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni.
(3) Ha a kérelmezQ a (2) bekezdésben foglalt esetben a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelvet választja - ha az érintett tagállamban hatályos szabályok szerint szükséges -, akkor az érintett tagállam által elfogadott nyelvre lefordított összefoglalót is be kell nyújtania a Felügyelethez.
(4) A (2) bekezdésben foglalt eljárásához a Felügyelet elQírhatja, hogy a tájékoztatót - a kérelmezQ választása szerint - a Felügyelet által elfogadott nyelven vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is be kell nyújtani.
(5) Ha a kérelmezQ az értékpapírt Magyarországon és az Európai Unió más tagállamában is nyilvánosan forgalomba kívánja hozni, illetve szabályozott piacra be kívánja vezetni, a tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven kell elkészíteni, valamint - a kérelmezQ választása szerint - az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is rendelkezésre kell bocsátani.
(6) Ha a kérelmezQ az értékpapírt Magyarországon nyilvánosan forgalomba kívánja hozni és a tájékoztatót nem magyar nyelven készíti el, az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni. Ha a kibocsátó, az ajánlattevQ vagy az értékpapír szabályozott piacra történQ bevezetését kezdeményezQ személy a tájékoztatót más tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatósága által megadott engedély alapján teszi közzé Magyarországon, az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni.
(7) Ha a kérelmezQ olyan hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírt kíván szabályozott piacra bevezetni, amelynek névértéke legalább ötvenezer euró vagy a forgalomba hozatal napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelQ összeg, a tájékoztatót vagy egy, minden érintett felügyeleti hatóság által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni. Ha a kérelmezQ az értékpapírt Magyarországon szabályozott piacra be kívánja vezetni és a tájékoztatót nem készíti el magyar nyelven, akkor az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni és közzé kell tenni.
43/A. §
Egyes értékpapírokra vonatkozó sajátos szabályok
44. § (1) Állampapír - ide nem értve a harmadik ország által kibocsátott állampapírt - vagy az Európai Unió tagállama által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetQleg szabályozott piacra történQ bevezetése esetén - ha a forgalomba hozatalra, illetQleg a szabályozott piacra történQ bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 2. számú mellékletben meghatározott tartalmú ismertetQ és nyilvános ajánlattétel tehetQ közzé.
(2) Az ismertetQ az állampapírok forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos általános feltételeket és szabályokat tartalmazza. Az ismertetQt a Felügyelethez tájékoztatásul elQzetesen be kell nyújtani. Az ismertetQ teljes szövegét a 34. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni, valamint a forgalmazási helyeken megtekintésre a befektetQk számára rendelkezésre kell bocsátani.
(3) A nyilvános ajánlattétel az értékesítésre felajánlott értékpapír feltételeit és adatait, valamint a forgalomba hozatalra vonatkozó adatokat tartalmazza. A nyilvános ajánlattételt a kibocsátónak - befektetési szolgáltató igénybevétele esetén a forgalomba hozatalban közremqködQ befektetési szolgáltatóval együttesen - kell legkésQbb a forgalomba hozatal napját megelQzQ három munkanappal közzétenni a közzététel szabályai szerint a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen. A kibocsátási árat - amennyiben az elQzetesen meghatározásra kerül - a nyilvános ajánlattételben vagy legkésQbb a forgalomba hozatal napját megelQzQ munkanapon a hirdetménnyel megegyezQ módon kell közzétenni.
(4) Állampapír nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében különbözQ fajta állampapírok is forgalomba hozhatók, illetQleg különbözQ forgalomba hozatali módok alkalmazhatók.
(5) Ha a kibocsátó az értékpapírban foglalt jogokat, vagy a nyilvános forgalomba hozatalhoz készített ismertetQ tartalmát megváltoztatja, a változtatás tartalmát legkésQbb a változtatás idQpontját három munkanappal megelQzQen köteles a Felügyeletnek megküldeni, valamint a változtatás tényét a (3) bekezdésben meghatározott módon közzétenni.
45. § (1) A 23. számú mellékletben meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény, valamint az olyan nemzetközi intézmény, amelynek az Európai Unió legalább egy tagállama a tagja, hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetQleg szabályozott piacra történQ bevezetéséhez - ha a forgalomba hozatalra, illetQleg a szabályozott piacra történQ bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertetQt tehet közzé a 34. §-ban meghatározott módon.
(2) Hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetQleg szabályozott piacra történQ bevezetéséhez - ha a forgalomba hozatalra, illetQleg a szabályozott piacra történQ bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertetQ tehetQ közzé a 34. §-ban meghatározott módon azzal, hogy a 7. számú melléklet 3-14. és 17-19. pontjában meghatározott adatokat a 27. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint jelenti be a Felügyeletnek és teszi közzé:
a) kibocsátási program keretében forgalomba hozott hasonló típusú értékpapírok esetén, ha az értékpapírok
1. nem alárendelt kölcsönt testesítenek meg, nem konvertálhatók és nem átcserélhetQk,
2. nem adnak jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódnak származtatott termékhez,
3. betétgyqjtést valósítanak meg, és
4. kiterjed rájuk az Országos Betétbiztosítási Alap által nyújtott biztosítás;
b) kibocsátási program keretében forgalomba hozott hasonló típusú értékpapírok esetében, ha az összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke az elsQ forgalomba hozataltól számított tizenkét hónapos idQtartamon belül nem éri el az ötvenmillió eurót, vagy a forgalomba hozatalra vonatkozó döntés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva annak megfelelQ összeget és az értékpapírok
1. nem alárendelt kölcsönt testesítenek meg, nem konvertálhatók és nem átcserélhetQk, és
2. nem adnak jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódnak származtatott termékhez.
(3) Az ismertetQ a felügyeleti jóváhagyástól számított tizenkét hónapig hatályos.
46. § Helyi önkormányzat, az Európai Unió tagállamának regionális vagy helyi önkormányzata által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír, továbbá az Európai Unió tagállamának regionális vagy helyi önkormányzata által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetQleg szabályozott piacra történQ bevezetéséhez - ha a forgalomba hozatalra, illetQleg a szabályozott piacra történQ bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a kibocsátó a 4. számú mellékletben meghatározott tartalommal is elkészítheti a tájékoztatót. A tájékoztató a Felügyelet engedélyével tehetQ közzé a 34. §-ban meghatározott módon.
A forgalomba hozatal módja és általános szabályai
47. § (1) A feltételhez kötött forgalomba hozatal semmis. A forgalomba hozatal során a befektetQ értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozata csak írásban, nyomtatott vagy minQsített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában, illetQleg a Felügyelet által engedélyezett kereskedési rendszeren keresztül érvényes. A nyilatkozatban fel kell tüntetni azt, hogy a befektetQ a nyilatkozatát a tájékoztatóban (alaptájékoztatóban, ismertetQben) foglaltak ismeretében tette meg.
(2) Dematerializált értékpapír forgalomba hozatala esetén nyilatkozat csak olyan személytQl fogadható el, aki értékpapír számlavezetésre szerzQdést kötött és az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatában az értékpapír-számlavezetQ azonosító adatait és értékpapírszámlája számát feltüntette. Valótlan adatok feltüntetése esetén az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat semmis.
(3) A kibocsátó, illetve az ajánlattevQ eltérQ rendelkezése hiányában a forgalomba hozatali idQszak alatt a forgalomba hozatali helyek a forgalomba hozatal eredményét naponta jelentik a kibocsátónak, illetve az ajánlattevQnek.
(4) Az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat elfogadására kizárólag az ismertetQben, a tájékoztatóban vagy az alaptájékoztatóban meghirdetett módon (forgalomba hozatali helyeken, a forgalomba hozatalra nyitva álló idQtartam alatt, üzleti órákban) kerülhet sor.
(5) A befektetQ személy által a kibocsátónak, az ajánlattevQnek vagy a forgalmazónak átadott személyes adatok - a befektetQ személy kifejezett hozzájárulása hiányában - az adott értékpapír forgalomba hozatalához nem kapcsolódó célra nem használhatók fel.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott, befektetQ személy által adott hozzájárulás nem lehet része az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatnak.
(7) Amennyiben a forgalomba hozatali eljárás során a kibocsátó, az ajánlattevQ, illetve a forgalmazó ellenértéket vesz át a befektetQtQl, a forgalomba hozatali eljárás során befizetett összeget hitelintézetnél letéti számlán köteles tartani. A forgalomba hozatalban közremqködQk haladéktalanul kötelesek gondoskodni az általuk átvett pénz letéti számlára történQ befizetésérQl. A letéti számlán elhelyezett összeg a 33. § (2) bekezdésében meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesítéséig, illetve a visszafizetési kötelezettség hiányának megállapításáig nem használható fel.
48. § (1) Az allokáció során a forgalomba hozatali eljárás elsQ három napja alatt az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatot tett személyek azonos elbánás alá esnek, függetlenül attól, hogy nyilatkozatukat mely idQpontban tették meg.
(2) Ha az értékpapír megszerzésére tett ajánlat a tájékoztatóban meghatározott okból részben vagy egészben nem fogadható el, a kibocsátó, illetve az ajánlattevQ és a forgalmazó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követQ hét napon belül köteles a nem kiadható értékpapírra már befizetett összeget maradéktalanul visszafizetni.
(3) Az allokációt megelQzQen a forgalmazó köteles ellenQrizni az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatban megadott értékpapír-számlaszám valódiságát.
(4) A forgalmazó, a kibocsátó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követQ öt napon belül a Felügyeletnek bejelenti annak eredményét, valamint azt a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozza.
49. § (1) Jegyzési eljárás lefolytatása kötelezQ, ha jogszabály azt elQírja, vagy a nyilvános forgalomba hozatal során összegyqjtendQ tQke legkisebb mértékét meghatározza.
(2) A jegyzésre nyitva álló idQtartamot a kibocsátó, illetve az ajánlattevQ határozza meg, de az a nyilvános forgalomba hozatal esetén nem lehet rövidebb, mint három munkanap.
(3) A kibocsátó, illetve az ajánlattevQ a jegyzést - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a kitqzött zárónap elQtt is lezárhatja, ha a kibocsátás vagy a felajánlott értékpapír teljes mennyiségét lejegyezték és a tájékoztató a korábbi lezárás lehetQségét tartalmazta.
50. § (1) Amennyiben a kibocsátó, az ajánlattevQ, illetve a forgalmazó minimális vagy maximális árat határoz meg, köteles azt az aukció kezdQ idQpontját megelQzQen a tájékoztató (alaptájékoztató, ismertetQ) közzétételével azonos módon az ajánlattételre jogosultak tudomására hozni.
(2) Az aukciós ajánlat feltétlen és az ajánlattételi határidQ lejártát követQen visszavonhatatlan.
(3) Az aukciós ajánlat és annak elfogadása írásban, nyomtatott vagy minQsített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában, illetve a Felügyelet által engedélyezett kereskedési rendszeren keresztül érvényes.
(4) Az aukció eredményét az ajánlattételi határidQ lejártát követQ két munkanapon belül a kibocsátó vagy az ajánlattevQ, illetve a forgalmazó határozza meg.
51. § Adagolt kibocsátás esetén a kibocsátási idQszak alatt az értékpapír kibocsátási árát a kibocsátó megváltoztathatja.
V. Fejezet
NYILVÁNOSAN FORGALOMBA HOZOTT ÉRTÉKPAPÍROKKAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG
52. § (1) E fejezetben foglaltakat kell alkalmazni a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos információk közzétételére, ha
a) az értékpapír ezer eurónál, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán számítva ennek megfelelQ összegnél kisebb névértékq hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír, illetve részvény, ha az Európai Unió tagállamában bejegyzett kibocsátó létesítQ okirata szerinti székhelye Magyarországon van, illetve harmadik országban bejegyzett kibocsátó esetén, ha értékpapírjának nyilvános forgalomba hozatalát a felügyelet engedélyezte;
b) olyan kibocsátó értékpapírja, amely székhely szerinti tagállamának Magyarországot választotta.
(2) Az e fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni a nyílt végq befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyre, illetve az ilyen befektetési alapban megvásárolt vagy eladott befektetési jegyre.
(3) Az e fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni az államra, az olyan nemzetközi testületre, amelynek legalább egy tagállam a tagja, az EKB-ra és a tagállamok nemzeti központi bankjaira.
52/A. §
53. § (1) A 44-46. §-ban foglalt esetek kivételével, ha az értékpapírt a Felügyelet engedélyével valamely szabályozott piacra bevezették, a kibocsátó köteles évente a Felügyelet részére megküldött összefoglaló jelentésben feltüntetni, illetQleg felsorolni mindazt az információt, amit az összefoglaló jelentés közzétételét megelQzQ tizenkét teljes naptári hónap során közzétett, így különösen a társasági eseményekkel kapcsolatos információkat, a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátói részére jogszabályban vagy a szabályozott piac szabályzatában elQírt tájékoztatás keretében közzétett információkat, és a számviteli jogszabályok által elQírt kötelezettségek teljesítése során közzétett információkat. Ha az összefoglaló jelentés hivatkozást tartalmaz, meg kell jelölni, hogy az érintett információ hol érhetQ el. Az összefoglaló jelentést az 56. §-ban meghatározott módon közzé kell tenni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget nem kell teljesíteni olyan hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír esetében, amelynek névértéke legalább ötvenezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán számítva ennek megfelelQ összeg.
Rendszeres tájékoztatás
54. § (1) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja vagyoni, jövedelmi helyzetének, mqködésének fQbb adatairól. A kibocsátó a közzététellel egyidejqleg köteles a Felügyeletet tájékoztatni.
(2) A kibocsátó a rendszeres tájékoztatási kötelezettségét
a) féléves jelentés,
b) éves jelentés,
c) nyilvánosan forgalomba hozott részvény kibocsátója idQközi vezetQségi beszámoló formájában teljesíti.
(3) Nem köteles féléves jelentést készíteni a helyi önkormányzat, továbbá az olyan, kizárólag hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírokat nyilvánosan forgalomba hozó kibocsátó, amely értékpapírjainak névértéke legalább ötvenezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán számítva ennek megfelelQ összeg.
(4) A kibocsátónak az egyes pénzügyi évek végét követQ legkésQbb négy hónapon belül közzé kell tennie az éves jelentését, és gondoskodnia kell arról, hogy az legalább öt évig nyilvánosan hozzáférhetQ maradjon. A helyi önkormányzatnak az éves jelentést a jogszabályban elQírt határidQben kell nyilvánosságra hoznia.
(5) A részvény, illetve a hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír kibocsátója az adott idQszak végét követQen mielQbb, de legkésQbb két hónapon belül a pénzügyi év elsQ hat hónapjára vonatkozóan féléves jelentést tesz közzé, és gondoskodik arról, hogy az legalább öt évig nyilvánosan hozzáférhetQ maradjon.
(6) Nem köteles féléves jelentést készíteni
a) az a hitelintézet, amelynek részvényeit nem vezették be a szabályozott piacra, és amely folyamatosan és ismétlQdQ módon csak hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírokat bocsátott ki, azzal a feltétellel, hogy az ilyen hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírok össznévértéke nem éri el a százmillió eurót, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán számítva ennek megfelelQ összeget, és a nyilvános forgalomba hozatalhoz tájékoztatót nem készített,
b) az a kibocsátó, amely 2005. július 1. napján már létezett, és amely kizárólag a székhely szerinti tagállam által feltétel nélkül és visszavonhatatlanul garantált, hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírokat bocsát ki.
(7) A nyilvánosan forgalomba hozott részvény kibocsátója a pénzügyi év elsQ, illetve második hat hónapjában idQközi vezetQségi beszámolót köteles közzétenni az adott hat hónapos idQszak kezdete utáni tizedik hét és a vége elQtti hatodik hét közötti idQszakban, az adott hat hónapos idQszak kezdete és ezen beszámoló közzétételének napja közötti idQszakra vonatkozóan.
(8) Nem kell idQközi vezetQségi beszámolót közzétennie azon kibocsátónak, amely legalább a féléves jelentésre vonatkozó követelményeknek megfelelQ tartalmú negyedéves jelentést készít a szabályozott piac szabályai vagy saját kezdeményezése alapján.
(9) A kibocsátó minden naptári hónap utolsó napján köteles közzétenni a részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számát és az alaptQke nagyságát.
(10) A rendszeres tájékoztatásra vonatkozó részletszabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
Rendkívüli tájékoztatás
55. § (1) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul, de legkésQbb egy munkanapon belül tájékoztatja a nyilvánosságot minden, az értékpapír értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintQ információról. A kibocsátó a közzététellel egyidejqleg köteles a Felügyeletet tájékoztatni.
(2) A kibocsátó a hozzá érkezett, 61. § szerinti tájékoztatást haladéktalanul, de legkésQbb két naptári napon belül közzéteszi a Felügyelet egyidejq tájékoztatása mellett.
(3) A rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó részletszabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás közös szabályai
56. § (1) A kibocsátó megkülönböztetésmentesen és a gyors hozzáférést biztosítva köteles nyilvánosságra hozni a szabályozott információkat, amelyért díjat nem számíthat fel.
(2) A szabályozott információk terjesztése úgy történik, hogy biztosítható legyen azok lehetQ legszélesebb nyilvánossághoz - a lehetQ legrövidebb idQn belül - való eljutása a székhely szerinti, a fogadó, illetve a többi tagállamban.
(3) A kibocsátó köteles megküldeni a szabályozott információt a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszer számára, amely megfelel a biztonsággal, az információforrás bizonyosságával, az idQpont rögzítésével és a végfelhasználók általi egyszerq hozzáféréssel kapcsolatos minimális minQségi elQírásoknak, és azok összhangban vannak az elektronikus irattározási eljárással.
(4) A kibocsátó rendszeres és rendkívüli tájékoztatást egyidejqleg a Felügyeletnél is köteles elektronikus úton bejelenteni, amelyet a Felügyelet közzétesz az általa üzemeltetett honlapon.
(5) Az információterjesztésre, az információtárolási rendszerre, továbbá a Felügyelet felé fennálló bejelentési kötelezettség teljesítésére vonatkozó részletszabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
57. § (1) A szabályozott információk nyilvánosságra hozatalának elmaradásával, illetve félrevezetQ tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel.
(2) Ha a kibocsátóról olyan valótlan adat kerül nyilvánosságra, amely az általa kibocsátott értékpapír értékét vagy hozamát érintheti, köteles a valóságnak megfelelQ adatok haladéktalan nyilvánosságra hozatalára. A kibocsátó nyilatkozatát az 56. §-ban meghatározott módon és a valótlan adat megjelenésének helyén is közzé kell tenni.
(3) A felszámolási eljárás, illetve végelszámolás esetén a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség a felszámolót, végelszámolót terheli.
58. § (1) Ha az értékpapírt csak Magyarországon hozták nyilvánosan forgalomba, a szabályozott információkat a Felügyelet által elfogadott nyelven kell közzétenni.
(2) Ha az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalára Magyarországon, mint székhely szerinti tagállamban, illetve egy vagy több fogadó tagállamban került sor, akkor a szabályozott információkat:
a) a Felügyelet által elfogadott nyelven, és
b) a kibocsátó választásától függQen vagy a fogadó tagállamok felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell közzétenni.
(3) Ha az értékpapírokat egy vagy több fogadó tagállamban hozták nyilvánosan forgalomba, azonban Magyarországon nem, a szabályozott információkat a Felügyelet által elfogadott nyelven, továbbá a kibocsátó választásától függQen vagy a fogadó tagállamok Felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell közzétenni.
(4) A 61. § szerinti információ egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is bejelenthetQ, illetve közzétehetQ.
(5) Az egy vagy több tagállamban nyilvánosan forgalomba hozott, ötvenezer euró, illetve a kibocsátás napján az annak megfelelQ névértékq hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírokra vonatkozó szabályozott információkat vagy a Felügyelet és a fogadó tagállam felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell közzétenni a kibocsátó választása alapján.
(6) Ha a szabályozott információk tartalmával kapcsolatban bíróság vagy választottbíróság elQtt keresetindításra kerül sor, a fordítás költségeinek viselésére az adott tagállam jogszabályai alapján kerül sor.
A tájékoztatási kötelezettség megszüntetése
59. § A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójának rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége megszqnik
a) az értékpapír lejártával;
b) nyilvános részvény kibocsátása esetében a Felügyelet 60. § szerinti engedélyével;
c) az értékpapír teljes kibocsátott mennyiségének lejárat elQtti visszavásárlásával.
60. § (1) Ha a kibocsátó igazolja, hogy zártkörqen mqködQ részvénytársaságként mqködik tovább, kérelmezheti, hogy az adott részvénysorozat tekintetében a nyilvánosságnak történQ adatszolgáltatási kötelezettség alól a Felügyelet mentesítse.
(2) A kérelem benyújtásával egyidejqleg a kibocsátó rendkívüli tájékoztatást köteles közzétenni az 56. §-ban meghatározott helyen, amelyben az értékpapír tulajdonosait a kérelem beadásának tényérQl és annak indokairól tájékoztatja.
(3) A Felügyelet a hirdetmény megjelenését követQ harminc nap után, de legkésQbb negyvenöt napon belül dönt az engedély megadásáról vagy megtagadásáról. A Felügyelet az engedélyt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn.
(4) Ha a Felügyelet az engedélyt megadja, a határozatban megjelölt idQponttól kezdve a kibocsátót az adott értékpapír-sorozat tekintetében a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség nem terheli.
(5) A Felügyelet határozatát a kibocsátó az 56. §-ban meghatározott helyeken köteles megjelentetni.
A szavazati jog mértékének bejelentése és közzététele
61. § (1) A nyilvánosan mqködQ részvénytársaságban történQ közvetlen vagy közvetett, 5%-os, majd ezt követQen minden további 5%-os küszöbértéket átlépQ, szavazati jogot biztosító részvény, illetQleg szavazati jog megszerzésérQl vagy elidegenítésérQl a részvényes, illetve a szavazati jog birtokosa a kibocsátót haladéktalanul, de legkésQbb 2 naptári napon belül tájékoztatja a Felügyelet egyidejq tájékoztatása mellett. ElsQ napnak azon nap másnapja számít, amelyen a szavazati jogot biztosító részvény, illetve a szavazati jog küszöbértéket átlépQ tranzakcióról tudomást szerzett, illetve kellett volna szerezzen annak megszerzQje, eladója.
(2) Az ötvenszázalékos mérték elérését követQen az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségnek a hetvenöt, nyolcvan, nyolcvanöt, kilencvenszázalékos mérték elérésekor, illetve ezt követQen minden újabb egyszázalékos növekedése esetén kell ismét eleget tenni. Ezt a szabályt kell alkalmazni a csökkenés bejelentésére és közzétételére is.
(3) A szavazati jogok kiszámítása mindazon részvények alapján történik, amelyekhez szavazati jogok kapcsolódnak, még akkor is, ha a szavazati jogok gyakorlását felfüggesztették.
(4) A tájékoztatási kötelezettség nem vonatkozik azokra a részvényekre,
a) amelyeket kizárólag a szokásos rövid elszámolási cikluson belüli kölcsönös beszámítás vagy elszámolás céljából vásároltak meg, illetve
b) nem alkalmazandó a letétkezelQknek a letétkezelQi minQségükben birtokában lévQ részvényekre, azzal a feltétellel, hogy a letétkezelQk az ezekhez a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogokat csak papíralapú vagy elektronikus eszközökkel adott utasítások szerint gyakorolhatják, továbbá
c) nem vonatkozik az árjegyzQ által történQ megvásárlására vagy eladására, ha az rendelkezik a székhelye szerinti tagállam engedélyével és nem avatkozik bele az érintett kibocsátó vezetésébe, továbbá semmilyen befolyást sem gyakorol a kibocsátóra az ilyen részvények megvásárlásához vagy a részvényár garantálásához.
(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettség terheli mindazon személyeket is, akik jogosultak szavazati jogok megszerzésére, eladására vagy gyakorlására:
a) olyan megállapodás alapján, amely lehetQvé teszi a szavazati jogok összehangolt - a kibocsátó felé tartós közös politikára irányuló - gyakorlását;
b) szavazati jogok ellenszolgáltatás fejében történQ ideiglenes átruházására vonatkozó megállapodás alapján;
c) biztosítékként elhelyezett részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok tekintetében, a szavazati jogok gyakorlását lehetQvé tevQ megállapodás alapján;
d) haszonélvezeti jog alapján;
e) az ellenQrzött vállalkozás birtokában lévQ szavazati jogok tekintetében, az a)-d) pontok értelmében;
f) nála letétbe helyezett részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok tekintetében, amennyiben erre - a részvényesek konkrét utasításai hiányában - saját belátása szerint van módja;
g) harmadik félnek adott megbízás alapján, a harmadik fél saját nevében birtokolt szavazati jogok tekintetében;
h) meghatalmazottként, amennyiben erre - a részvényesek konkrét utasításai hiányában - saját belátása szerint van módja.
(6) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettség terheli mindazon személyeket is, akik közvetlenül vagy közvetve olyan, a Bszt. szerinti pénzügyi eszközök - ideértve a határidQs, opciós szerzQdéseket is - birtokában vannak, amelyek - a birtokos egyedüli saját kezdeményezésére, illetQleg megállapodás alapján - a kibocsátó által korábban nyilvános forgalomba hozott részvények szavazati jogának megszerzését teszi lehetQvé.
(7) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott küszöbértékek vonatkozásában a kibocsátó saját részvény megszerzésének, illetve eladásának tényét és körülményeit mielQbb, de legkésQbb a megszerzést vagy az értékesítést követQ két naptári napon belül köteles közzétenni.
(8) Nem kell alkalmazni az (1), (2) és (5) bekezdésben foglaltakat azon anyavállalatra, amelynek befektetési vállalkozása vagy hitelintézete
a) rendelkezik portfóliókezelési engedéllyel,
b) csak utasítások alapján gyakorolhatja az ezekhez a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogokat, vagy biztosítja, hogy az egyéni portfóliókezelési szolgáltatásokat minden más szolgáltatástól függetlenül végzi,
c) az anyavállalattól függetlenül gyakorolja szavazati jogait.
(9) Egy vállalkozás mentesül az (1), (2) és (5) bekezdések szerinti bejelentési kötelezettség alól, ha a bejelentést az anyavállalat, vagy amennyiben az anyavállalat is egy ellenQrzött vállalkozás, akkor saját anyavállalata teszi meg.
(10) Egy alapkezelQ társaság anyavállalatának nem szükséges összesítenie az (1), illetve (2) és (5) bekezdések szerinti értékpapír-állományát az alapkezelQ társaság által kezelt értékpapír-állománnyal, ha az adott alapkezelQ társaság az anyavállalattól függetlenül gyakorolja szavazati jogait. Összesítenie kell azonban az értékpapír-állományokat, ha az anyavállalat, vagy az anyavállalat egy másik ellenQrzött vállalkozása az adott alapkezelQ társaság által kezelt értékpapír-állományba fektet be, és az alapkezelQ társaságnak nincs lehetQsége az adott értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogok gyakorlására, és ezeket a szavazati jogokat csak az anyavállalat vagy az anyavállalat egy másik ellenQrzött vállalkozásának közvetlen vagy közvetett utasításai alapján gyakorolhatja.
(11) A befektetési vállalkozás vagy hitelintézet anyavállalatának nem szükséges összesítenie az (1), (2) és (5) bekezdések szerinti értékpapír-állományát azzal az értékpapír-állománnyal, amelyet a befektetési vállalkozás vagy hitelintézet ügyfelenként elkülönítetten kezel, feltéve, hogy:
a) rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel,
b) csak utasítások alapján gyakorolhatja az ezekhez a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogokat, vagy biztosítja, hogy az egyéni portfóliókezelési szolgáltatásokat minden más szolgáltatástól függetlenül végzi,
c) az anyavállalattól függetlenül gyakorolja szavazati jogait.
Összesítenie kell azonban az értékpapír-állományokat, ha az anyavállalat, illetve az anyavállalat egy másik ellenQrzött vállalkozása az adott befektetési vállalkozás, illetve hitelintézet által kezelt értékpapír-állományba fektet be, és a befektetési vállalkozásnak, illetve hitelintézetnek nincs lehetQsége az adott értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogok gyakorlására, és ezeket a szavazati jogokat csak az anyavállalat vagy az anyavállalat egy másik ellenQrzött vállalkozásának közvetlen vagy közvetett utasításai alapján gyakorolhatja.
(12) Az e §-ban meghatározott bejelentést és közzétételt elmulasztó személy a bejelentési kötelezettség teljesítéséig a részvénytársaságban a szavazati jogát nem gyakorolhatja.
(13) Az e §-ban meghatározott bejelentésre és közzétételre vonatkozó részletszabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
VI. Fejezet
A KÖZÉRDEKLPDÉSRE SZÁMOT TARTÓ SZEMÉLYRE VONATKOZÓ ELPÍRÁSOK
62. § (1) A szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójának legalább három tagú audit bizottságot kell létrehozni, amelynek tagjait a kibocsátó legfQbb szerve választja.
(2) Az audit bizottság legalább egy tagjának függetlennek kell lennie és rendelkeznie kell számviteli és/vagy könyvvizsgálói szakképzettséggel. Az audit bizottság tagjává nem válaszható meg az igazgatóság azon tagja, aki a kibocsátóval munkaviszonyban áll.
(3) Az audit bizottság feladata:
a) a pénzügyi beszámolás folyamatának figyelemmel kísérése,
b) a belsQ ellenQrzési és kockázatkezelési rendszer hatékonyságának figyelemmel kísérése,
c) az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálatának nyomon követése,
d) a könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég függetlenségének figyelemmel kísérése, ideértve a könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég által az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálatán kívül a kibocsátónak nyújtott egyéb szolgáltatásokat is,
e) javaslattétel a könyvvizsgálóra, könyvvizsgáló cégre.
(4) A könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálatának során felmerülQ kulcsfontosságú kérdésekrQl, így különösen a belsQ ellenQrzési, a pénzügyi beszámolási folyamattal kapcsolatos jelentQs hiányosságokról köteles írásban tájékoztatni az audit bizottságot.
(5) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmaznia, ha a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója rendelkezik olyan testülettel, amelynek tagjai megfelelnek a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek és a testület feladata ellátni a (3) bekezdésben foglaltakat. A kibocsátónak ebben az esetben a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra kell hoznia, hogy melyik testület látja el a (3) bekezdésben foglaltakat, továbbá a testület összetételét.
(6) E § rendelkezéseinek alkalmazása során a befektetési jegy kibocsátójának a befektetési alap alapkezelQje minQsül.
63-64. §
HARMADIK RÉSZ
BEFOLYÁSSZERZÉS NYILVÁNOSAN MpKÖDP RÉSZVÉNYTÁRSASÁGBAN
VII. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
65. § (1) E rész rendelkezéseit kell alkalmazni
a) Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott, de szabályozott piacra be nem vezetett részvényekkel kapcsolatos befolyásszerzésre; és
b) azon részvényekkel kapcsolatos befolyásszerzésre, amelyek magyarországi szabályozott piacra be vannak vezetve.
(2) Nem kell e rész rendelkezéseit alkalmazni
a) a saját joga szerint társasági formában mqködQ kollektív befektetési formákban; illetve
b) a tagállamok nemzeti bankjaiban
történQ befolyásszerzésre.
(3) Ha e fejezet közzétételrQl, közzétételi kötelezettségrQl vagy a közzététel kezdeményezésérQl rendelkezik, a közzététel helye a 34. § (4) bekezdésében meghatározott hely.
65/A. § (1) A befolyás mértékének megállapítása során a közvetlen és a közvetett befolyást [5. § (1) bekezdés 84. pont], az összehangoltan eljáró személyek, valamint a közeli hozzátartozó befolyásának mértékét egybe kell számítani.
(2) A befolyás mértékének megállapítása során
a) a harmadik személy által saját nevében, de a részvényes javára történQ szavazati joggyakorlást a részvényes szavazati jogaként;
b) a szerzQdést biztosító mellékkötelezettségként biztosítékul adott részvény alapján a részvényest megilletQ szavazati jogot - eltérQ megállapodás hiányában - a biztosíték jogosultjának szavazati jogaként
kell figyelembe venni.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérQen a saját nevében, de a részvényes javára eljáró személy befolyásszerzését kell megállapítani akkor, ha az eljáró harmadik személy nem a 151. § (1) bekezdésében és a 152. §-ban foglaltaknak megfelelQen (részvényesi meghatalmazottként), hanem részvényesként jegyezteti be magát a részvénykönyvbe.
(4) Összehangoltan eljáró személyeknek minQsülnek - tekintet nélkül a célzatra - a csoport [5. § (1) bekezdés 27. pont] tagjai.
Hatáskörrel rendelkezQ felügyelet és az alkalmazandó jog
66. § (1) Ha a céltársaság részvényei több tagállam szabályozott piacára be vannak vezetve, a vételi ajánlat felügyeletét azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amely területén mqködQ szabályozott piacra a társaság részvényeit legkorábban vezették be.
(2) Ha a céltársaság részvényeinek bevezetése elsQ alkalommal egyidejqleg több tagállamban is megtörtént, a céltársaság e szabályozott piacoknak és hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságoknak a kereskedés elsQ napján történQ értesítésével határozza meg azt, hogy mely tagállam felügyeleti hatósága lesz a vételi ajánlat felügyeletére hatáskörrel rendelkezQ.
(3) A céltársaság a (2) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott, a vételi ajánlat felügyeletére hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóság megnevezését a 34. § (4) bekezdésében foglalt helyen haladéktalanul közzéteszi.
(4) Ha a céltársaság vételi ajánlatának felügyeletét a Felügyelet látja el, és a céltársaság székhelye nem Magyarországon, hanem más tagállamban van, akkor
a) a kötelezQ vételi ajánlat megtételének a befolyás százalékos mértékéhez kötött határának meghatározására, illetve a befolyás mértékének számítási módjára;
b) a munkavállalók tájékoztatására; és
c) a céltársaság ügyvezetQ szervének a vételi ajánlatról való tudomásszerzést követQ különleges eljárására
a székhely szerinti ország jogszabályai az irányadóak.
67. §
Befolyásszerzés kötelezQ nyilvános vételi ajánlat útján
68. § (1) A céltársaságban, elQzetesen - a Felügyelet által jóváhagyott - nyilvános vételi ajánlatot kell tenni
a) a huszonöt százalékot meghaladó mértékq befolyásszerzéshez, ha a befolyást szerzQ részvényesen kívül senki sem rendelkezik a szavazati jogok tíz százalékát meghaladó befolyással, vagy
b) a harminchárom százalékot meghaladó mértékq befolyásszerzéshez.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó befolyás megszerzésére
a) nem a befolyást szerzQ közvetlenül erre irányuló magatartása következtében,
b) vételi jog, visszavásárlási jog érvényesítése, illetQleg határidQs vételi megállapodás teljesítése alapján,
c) állami vagyonkezelQ szervezet által lefolytatott, törvényben szabályozott eljárás keretében, vagy
d) összehangoltan eljáró személyek együttmqködése eredményeképpen került sor,
akkor a vételi ajánlatot legkésQbb az 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételtQl számított tizenöt napon belül kell megtenni.
(3) Összehangoltan eljáró személyek befolyásszerzése esetén a vételi ajánlat megtételére valamennyi szerzQdQ fél együttesen köteles, kivéve, ha a felek megállapodnak a vételi ajánlatot tevQ fél személyérQl. A vételi ajánlat megtételére kötelezett személyében való megállapodás nem mentesíti a feleket a vételi ajánlat megtételével kapcsolatos felelQsség alól.
(4) A vételi ajánlat útján történQ befolyásszerzés lebonyolítására a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezQ befektetési vállalkozást, hitelintézetet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: befektetési szolgáltató) kell megbízni.
69. § (1) Az ajánlattevQ és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató a vételi ajánlatot jóváhagyásra benyújtja a Felügyeletnek, ezzel egyidejqleg a vételi ajánlatot és annak a Felügyelet részére benyújtott mellékleteit megküldi a céltársaság igazgatósága vagy igazgatótanácsa részére, és kezdeményezi a jóváhagyásra benyújtott vételi ajánlat haladéktalan közzétételét. A közzétételnek a figyelem felhívására alkalmas módon tartalmaznia kell, hogy a közzétett vételi ajánlatot a Felügyelet még nem hagyta jóvá, illetve azt, ha az ajánlattevQ versenyfelügyeleti eljárást kezdeményez.
(2) A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) az ajánlattevQ nevét (megnevezését), lakóhelyét (székhelyét);
b) az ajánlattevQnek, illetve az összehangoltan eljáró személyek megállapodásában részt vevQ valamennyi félnek, illetve az ajánlattevQnek a részvénytársaságban befolyással rendelkezQ közeli hozzátartozójának a társaságban fennálló közvetlen vagy közvetett befolyása mértékét, a tulajdonában álló részvények darabszámát, sorozatát;
c) a részvényekért ajánlott ellenérték pénzben kifejezett értékét, az ellenérték összetételét (pénzbeli, illetve értékpapírral történQ teljesítés aránya, értékpapír esetén a felajánlott értékpapír megnevezése stb.), illetve az ellenérték kiszámításának, teljesítésének módját, ideértve a 74. § (6)-(8) bekezdésében meghatározott szabályokra történQ figyelemfelhívást is;
d) a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidQt;
e) a vételi ajánlat elfogadása (a továbbiakban: elfogadó nyilatkozat) megtételének lehetséges helyét és módját, továbbá a meghatalmazott vagy közremqködQ igénybevételének feltételeit;
f) a közremqködQ - a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott - befektetési szolgáltató nevét és székhelyét;
g) a (4) bekezdésben meghatározott mqködési terv és az ajánlattevQ gazdasági tevékenységérQl szóló jelentés megtekintésének helyét;
h) közös ajánlat esetén az elfogadó nyilatkozatban megjelölt részvényeknek az ajánlattevQk közötti megosztási arányát;
i) a vételi ajánlattól történQ elállási jog fenntartására vonatkozó nyilatkozatot arra az esetre, ha az elfogadó nyilatkozatok alapján nem kerülne sor ötven százalékot meghaladó mértékq befolyás megszerzésére;
j) az ajánlattevQ céltársasággal való kapcsolatának leírását;
k) az áttörési szabály eredményeként esetlegesen megszqnQ jogok miatt felajánlott kártalanítás összegének a 76/C. §-ban foglaltak figyelembevételével történQ meghatározását és kifizetésének módját;
l) a foglalkoztatásra vonatkozó, valószínqsíthetQ következményeket;
m) a részvényes és az ajánlattevQ közötti, a vételi ajánlat elfogadásával létrejött adásvételi szerzQdéssel kapcsolatos jogvitában alkalmazandó jog és az illetékes bíróság meghatározását, és
n) minden egyéb olyan lényeges körülményt, amely a vételi ajánlatot befolyásolhatja.
(3) Tilos a vételi ajánlat oly módon történQ meghatározása, amely a részvényesek tekintetében az elfogadó nyilatkozatra vonatkozóan sérti az egyenlQ bánásmód követelményét.
(4) Az ajánlattevQ köteles a részvénytársaság jövQbeni mqködésére vonatkozóan a 8. számú mellékletben meghatározott kötelezQ elemeket tartalmazó mqködési tervet és amennyiben az ajánlattevQ akár külföldi, akár belföldi gazdálkodó szervezet, gazdasági tevékenységérQl jelentést készíteni.
(5) Az ajánlattevQ gazdasági tevékenységérQl szóló jelentés valóságtartalmáért az ajánlattevQ és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató írásban felelQsséget vállal. A felelQsségvállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a gazdasági tevékenységrQl szóló jelentés a valóságnak megfelelQ adatokat és állításokat tartalmaz, valamint nem hallgat el olyan tényt és információt, amely az ajánlattevQ és a vételi ajánlat megítélése szempontjából jelentQséggel bír. A gazdasági tevékenységrQl szóló jelentés félrevezetQ tartalma vagy információ elhallgatása következtében keletkezett kár megtérítéséért az ajánlattevQ és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató egyetemlegesen felel.
(6) Az ajánlattevQnek és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltatónak a vételi ajánlat jóváhagyására irányuló kérelméhez mellékelnie kell:
a) a mqködési tervet és a gazdasági tevékenységrQl szóló jelentést,
b) annak igazolását, hogy az ajánlatban meghatározott részvények megszerzéséhez szükséges ellenérték szolgáltatásához az ajánlattevQ fedezettel rendelkezik, valamint
c) ha a vételi ajánlat megtételére összehangoltan eljáró személyek által kerül sor és a felek a vételi ajánlatot nem együttesen teszik meg, az ajánlattevQ személyére vonatkozó megállapodást,
d) ha a vételi ajánlatra a 68. § (2) bekezdése alapján kerül sor, a vételi, illetve visszavásárlási jogot megállapító szerzQdést, illetve a határidQs vételi megállapodás alapján történt részvényszerzés feltételeit tartalmazó szerzQdést,
e) a vételi jog esetleges gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot, ha a vételi ajánlat a céltársaságban kilencven százalékot elérQ vagy meghaladó befolyás megszerzésére irányul.
(7) A vételi ajánlat fedezete lehet:
a) pénz,
b) az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapír,
c) az Európai Unió vagy az OECD tagállamában székhellyel rendelkezQ hitelintézet által kibocsátott bankgarancia.
(8) Nem kell fedezetet képezni az összehangoltan eljáró személyek által birtokolt részvényekre, amennyiben azok nyilatkoznak, hogy nem élnek a vételi ajánlattal, és a vételi ajánlat idQszakában, valamint az azt követQ két éven belül nem idegenítik el részvényeiket, illetve erre vonatkozó szerzQdést nem kötnek.
70. § (1) A Felügyelet az erre irányuló kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül dönt a vételi ajánlat jóváhagyásáról, vagy ha a kérelem nem alkalmas a jóváhagyásra, legfeljebb ötnapos határidQ kitqzésével elQírhatja a jóváhagyásra benyújtott vételi ajánlat, illetve mellékletei kiegészítését, részletezését. A módosított vételi ajánlat jóváhagyásáról a Felügyelet öt napon belül határoz.
(2) A Felügyelet a jóváhagyást nem tagadhatja meg, ha a vételi ajánlat és mellékletei az e törvényben foglalt követelményeknek megfelelnek. Ha a Felügyelet a kérelem tárgyában tizenöt napon belül, illetve hiánypótlás esetén öt napon belül nem dönt, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.
(3) A Felügyelet köteles határozatát az ajánlattevQ és a részvénytársaság igazgatósága részére megküldeni.
(4) Az ajánlattevQ a Felügyelet határozatának kézhezvételét, illetve a jóváhagyásra nyitva álló határidQ leteltét követQen haladéktalanul köteles kezdeményezni a felügyeleti eljárás eredményének és a vételi ajánlatnak a közzétételét, az elfogadó nyilatkozat megtételére megadott határidQ kezdQ és zárónapjának megjelölésével.
(5) A vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidQ legalább harminc nap, legfeljebb - beleértve az esetleges hosszabbítást is - hatvanöt nap lehet. Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidQ kezdQnapja nem lehet korábbi idQpont, mint a (4) bekezdésben meghatározott közzététel megjelenését követQ második nap, és nem lehet késQbbi idQpont, mint a közzétételt követQ ötödik nap. A Felügyelet a kérelmezQ ajánlattevQ indokolt kérelmére, az elfogadó nyilatkozat megtételére a vételi ajánlatban meghatározott határidQt egyszer, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. A kérelmezQ legkésQbb az eredeti határidQ lejártáig közzéteszi a határidQ meghosszabbításának tényét.
(6) Ha a vételi ajánlat közzétételére - a különbözQ megjelentetési helyeken - eltérQ idQpontban kerül sor, a vételi ajánlattal kapcsolatos határidQk a késQbb megjelenQ közzététel napjától számítandóak.
(7) Az ajánlattevQ és az összehangoltan eljáró személyek - természetes személy esetén annak a részvénytársaságban befolyással rendelkezQ közeli hozzátartozója -, továbbá mindezek kapcsolt vállalkozásai (a továbbiakban együtt: kapcsolt személyek) a vételi ajánlat felügyeleti jóváhagyásra történQ benyújtásának napjától az elfogadó nyilatkozatok megtételére nyitva álló határidQ záró napjáig a vételi ajánlattal érintett részvények tekintetében - a vételi ajánlat keretében kötött részvényátruházási szerzQdés kivételével - a részvények átruházására, elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó ügyletet nem köthetnek. A 68. § (4) bekezdése alapján megbízott befektetési szolgáltató az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidQ záró napjáig - a vételi ajánlattal érintett részvényekre a vételi ajánlat keretében kötött részvényátruházási szerzQdés kivételével - saját számlás ügyletet nem köthet.
(8)
71. § (1) A vételi ajánlatot a részvénytársaság valamennyi szavazati jogot megtestesítQ részvényére, valamennyi szavazati joggal rendelkezQ részvényese számára kell megtenni.
(2) Az ajánlattevQ - az elfogadásra nyitva álló határidQ záró napjáig - a vételi ajánlatot az ellenérték tekintetében módosíthatja, feltéve, hogy a módosított ellenérték forintban meghatározott értéke meghaladja az ajánlatban meghatározott értéket és a módosítást az ajánlattevQ közzéteszi. Az ellenérték módosítása kiterjed a módosítás közzététele elQtt tett elfogadó nyilatkozatokra is.
Az ajánlati ár
72. § (1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képezQ részvények ellenértéke legalább:
a) szabályozott piacra bevezetett részvény esetén
aa) a vételi ajánlat Felügyelet részére történQ benyújtását megelQzQ száznyolcvan nap forgalommal súlyozott tQzsdei átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,
ab) az ajánlattevQ, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelQzQ száznyolcvan napon belül a céltársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerzQdés legmagasabb ára,
ac) amennyiben rendelkezésre áll, a vételi ajánlat Felügyelet részére történQ benyújtását megelQzQ háromszázhatvan nap forgalommal súlyozott tQzsdei átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,
ad) az ajánlattevQ, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelQzQ száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerzQdésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
ae) az ajánlattevQ, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelQzQ száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerzQdésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
af) az ajánlattevQ, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelQzQ száznyolcvan napon belül megkötött megállapodás alapján a szavazati jog összehangolt gyakorlásáért kapott ellenérték, és
ag) az egy részvényre jutó saját tQke értéke
közül a legmagasabb összeg;
b) szabályozott piacra be nem vezetett részvény esetén
ba) a vételi ajánlat Felügyelet részére történQ benyújtását megelQzQ száznyolcvan nap forgalommal súlyozott átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,
bb) az ajánlattevQ, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelQzQ száznyolcvan napon belül a céltársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerzQdés legmagasabb ára,
bc) az ajánlattevQ, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelQzQ száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerzQdésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
bd) az ajánlattevQ, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelQzQ száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerzQdésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
be) az ajánlattevQ, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelQzQ száznyolcvan napon belül megkötött megállapodás alapján a szavazati jog összehangolt gyakorlásáért kapott ellenérték, és
bf) az egy részvényre jutó saját tQke értéke
közül a legmagasabb összeg.
(2) Ha az (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontjában, illetve b) pontjának ba) alpontjában meghatározott esetben, az ott meghatározott idQszakban kevesebb, mint harminchat ügyletre került sor, akkor a forgalommal súlyozott átlagárat nem kell figyelembe venni. Az ellenérték meghatározásánál az (1) bekezdés a) pontjának aa) és ab) alpontja szerinti számított értéket akkor is figyelembe kell venni, ha az elsQ kereskedési nap és a vételi ajánlat Felügyelet részére történQ benyújtása között eltelt idQ kevesebb, mint száznyolcvan nap, de a kilencven napot meghaladja.
(3) Ha a céltársaság részvényeit több szabályozott piacra is bevezették, akkor az egyes szabályozott piacokon külön-külön számított átlagárak közül a legmagasabbat kell figyelembe venni azzal, hogy a forintértékre történQ átszámítás során az ügyletkötés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.
(4) Az ármeghatározás során figyelmen kívül kell hagyni azt az ügyletet, amely jogerQs hatósági döntés vagy bírósági határozat által megállapítottan nem jogszerq körülmények között jött létre.
(5) Saját tQkeként
a) a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban, vagy
b) ha a céltársaság nem készített még könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolót, akkor a Felügyelet részére benyújtott éves vagy féléves gyorsjelentésben szereplQ értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a céltársaság a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tQkén a konszolidált saját tQke értendQ.
73. § Ha a vételi ajánlat 69. § (1) bekezdése szerinti közzétételét megelQzQen az ajánlattevQ megkeresésére a céltársaság igazgatósága a céltársaság mqködésére vonatkozó információt adott át az ajánlattévQ vagy a meghatalmazottja részére, azt az ajánlattevQ, a meghatalmazottja, illetve a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató köteles az üzleti titokra, az értékpapírtitokra, valamint a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó szabályoknak megfelelQen kezelni.
A céltársaság ügyvezetQ szervének különleges eljárása
73/A. § (1) Ha a céltársaság alapszabálya ezt elQírja, a céltársaság igazgatósága, igazgatótanácsa, illetve felügyelQbizottsága (a továbbiakban: igazgatóság) a vételi ajánlat kézhezvételének idQpontjától vagy - ha errQl a kézhezvételt megelQzQen az igazgatóság már tudomást szerzett - a vételi ajánlattétel szándékáról történQ tudomásszerzés idQpontjától a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló idQszakon belül nem hozhat - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - olyan döntést, amely alkalmas a befolyásszerzésre irányuló eljárás megzavarására (így nem határozhat az alaptQke felemelésérQl vagy a társaság saját részvényeinek megszerzésérQl stb.).
(2) Az (1) bekezdés szerinti alapszabályi tilalom nem zárja ki azt, hogy a céltársaság igazgatósága
a) a 75. § szerinti ellenajánlat megtételének ösztönzése végett eljárjon, illetQleg
b) a közgyqlés által az (1) bekezdés szerinti idQpontot megelQzQen elfogadott határozat végrehajtása érdekében hozzon döntést, feltéve, hogy az a céltársaság szokásos üzleti tevékenységének körébe tartozik.
(3) Nem minQsül az (1) bekezdés szerinti alapszabályi tilalom megsértésének, ha a céltársaság igazgatósága a vételi ajánlat megtételét, illetQleg az arra vonatkozó tudomásszerzést követQen a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai szerint összehívott közgyqlésen elfogadott határozata alapján, a határozatban nevesített esetekben és módon jár el.
(4) A céltársaság igazgatósága köteles a vételi ajánlatot véleményezni, és azt a mqködési terv és az ajánlattevQ gazdasági tevékenységérQl szóló jelentés megtekintésének helyén a részvényesek számára - az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidQ kezdQ napját megelQzQen - közzétenni. Az igazgatóság véleményének kötelezQ tartalmi elemeit a 9. számú melléklet tartalmazza. Ha a Felügyelet a vételi ajánlatot módosított tartalommal hagyta jóvá, az igazgatóság szükség esetén a módosításokra tekintettel újabb véleményt tehet közzé.
(5) A céltársaság igazgatósága - kivéve a 68. § (2) bekezdésének c) és d) pontja szerinti befolyásszerzés esetét - köteles a társaság költségén a vételi ajánlat értékelésével független pénzügyi tanácsadót megbízni. A szakértQi értékelést az igazgatóság a véleménnyel azonos módon teszi közzé. Az igazgatóság a szakértQi vélemény közzétételérQl hirdetmény útján értesíti a részvényeseket.
(6) A céltársaság igazgatósága a vételi ajánlatot a kézhezvételt követQen haladéktalanul köteles megküldeni a munkavállalók képviselQinek. A céltársaság igazgatóságának véleményéhez csatolni kell a munkavállalók véleményét is, ha az az igazgatóság véleményének közzétételekor az igazgatóság rendelkezésére áll.
(7) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a céltársaságban történQ befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatot
a) olyan társaság tette, amely céltársaságként hasonló rendelkezéseket saját magára nézve nem alkalmaz, vagy
b) az a) pontban meghatározott társaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló társaság tette.
A vételi ajánlat elfogadása
74. § (1) Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidQ kezdQ napját követQen valamennyi, az ajánlat tárgyát képezQ részvénnyel rendelkezQ részvényes bejelentheti, hogy részvényét, vagy annak az elfogadó nyilatkozatban meghatározott részét a vételi ajánlatban foglalt feltételek szerint át kívánja ruházni.
(2) Az elfogadó nyilatkozatot személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet megtenni. Az elfogadó nyilatkozat meghatalmazott, illetve közremqködQ (pl. posta) útján történQ megtételével kapcsolatos felelQsség az elfogadó nyilatkozatra jogosultat terheli.
(3) Az elfogadó nyilatkozat nem vonható vissza.
(4) Az ajánlattevQ valamennyi felajánlott részvényt köteles megvásárolni, kivéve, ha az elfogadó nyilatkozatok alapján az ajánlattevQ nem szerezne a céltársaságban ötven százalékot meghaladó befolyást, és a vételi ajánlat erre az esetre tartalmazta az elállás jogának fenntartását. Tilos a részvényesek között a vételi ajánlat elfogadására vonatkozó jogosultság gyakorlása során az egyenlQ bánásmód követelményét megsérteni.
(5) Az ajánlattevQ és az elfogadó nyilatkozatot tevQ részvényes között a részvény-átruházási szerzQdés az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidQ zárónapján jön létre, kivéve, ha a verseny-felügyeleti eljárás ezen a napon még nem zárult le. Ez utóbbi esetben a szerzQdés a verseny-felügyeleti engedély megadásának napján jön létre.
(6) Az ajánlattevQ az ellenérték teljesítésére a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidQ zárónapját - verseny-felügyeleti eljárás esetén a verseny-felügyeleti engedély megadásának napját - követQ öt munkanapon belül köteles.
(7) Ha az ellenérték nem vagy nem kizárólagosan pénz, az elfogadó nyilatkozatot tevQ - az elfogadó nyilatkozattal egyidejqleg - kérheti, hogy az ajánlattevQ az ellenértéket pénzben fizesse meg.
(8) Ha az ellenérték szolgáltatása a (6) bekezdésben foglalt idQpontot követQen történik meg, az ajánlattevQ késedelmi kamat megfizetésére köteles. Ha az ellenérték megfizetésére a (6) bekezdésben meghatározott határidQ lejártát követQ harminc napon belül nem kerül sor, az elfogadási nyilatkozatot tevQ elállhat a szerzQdéstQl. Az eladó elállási jogának gyakorlása esetén az ajánlattevQ köteles ennek tényét a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni. A késedelmi kamat megfizetése, az elállási jog gyakorlása nem érinti a Felügyeletnek azon jogát, hogy az ellenérték megfizetésére vonatkozó szabályok megsértése esetén az e törvényben meghatározott szankciókat alkalmazza.
Az ellenajánlat
75. § (1) Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidQ zárónapját megelQzQ tizenötödik napig bárki jogosult új vételi ajánlat megtételére (a továbbiakban: ellenajánlat). Az ellenajánlatra - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a vételi ajánlatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az ellenajánlat akkor tehetQ közzé, és az ellenajánlatot a Felügyelet akkor hagyja jóvá, ha az a részvényesek számára kedvezQbb, mint a vételi ajánlat vagy a korábbi ellenajánlat. Az ellenajánlat akkor minQsül kedvezQbbnek, ha az legalább öt százalékkal magasabb forintban kifejezett ellenértéket tartalmaz. Ha újabb ellenajánlatra kerül sor, ez az ellenajánlat akkor minQsül kedvezQbbnek, ha legalább további öt százalékkal magasabb forintban meghatározott ellenértéket határoz meg, mint a korábbi ellenajánlat.
(3) Ha az újabb ellenajánlat az ajánlattevQ által korábban megtett ajánlattól (ellenajánlattól) csak az ellenérték tekintetében tartalmaz eltérést, úgy annak jóváhagyásáról a Felügyelet három napon belül határoz.
(4) Az ellenajánlat jóváhagyásával és annak a 70. § (4) bekezdésében meghatározott közzétételével az elQzQ vételi ajánlat (ellenajánlat), illetve az arra tett elfogadó nyilatkozat hatályát veszti.
A vételi ajánlattételi eljárás lezárása
76. § Az ajánlattevQ és a 68. § (4) bekezdése alapján megbízott befektetési szolgáltató a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidQ zárónapját követQ két naptári napon belül a vételi ajánlat eredményét a Felügyeletnek bejelenti, és azt a bejelentéssel egyidejqleg a vételi ajánlat közzétételére vonatkozó szabályok szerint közzéteszi. Az ajánlattevQ az ellenérték szolgáltatására nyitva álló határidQ lejártát követQ két naptári napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni az ellenérték teljesítésének vagy nem teljesítésének tényét, az utóbbi esetben a nem vagy részleges teljesítés indokait is.
Az áttörés
76/A. § (1) A céltársaság alapszabálya elQírhatja, hogy vételi ajánlat elfogadására nyitva álló idQszakban nem alkalmazható az ajánlattevQre
a) a céltársaság alapszabályában foglalt, a részvények átruházására vonatkozó korlátozás; és
b) a céltársaság és a részvényese közötti, illetve a céltársaság részvényesei között az alapszabály ilyen tartalmú módosítását követQen kötött megállapodásban foglalt, a részvények átruházására vonatkozó korlátozás.
(2) A céltársaság alapszabálya elQírhatja, hogy a céltársaság részvényeseinek azon közgyqlésén, amely a 73/A. §-ban foglalt rendelkezésekkel összhangban védekezési intézkedésekrQl határoz,
a) nem alkalmazható az alapszabályában foglalt, szavazati jogra vonatkozó korlátozás, ha a korlátozás nem a részvényesnek juttatott vagyoni elQny ellentételezése;
b) nem alkalmazható a céltársaság és a részvényese közötti, illetve a céltársaság részvényesei között az alapszabály ilyen tartalmú módosítását követQen kötött megállapodásban foglalt, szavazati jogra vonatkozó korlátozás, amennyiben a korlátozás nem a részvényesnek juttatott vagyoni elQny ellentételezése; és
c) a többszörös szavazati jogot megtestesítQ részvények - ha a többszörös szavazati jog nem valamely egyéb jog elvonásának ellentételezése - egy szavazatot érnek.
(3) A céltársaság alapszabályában az (1), illetQleg a (2) bekezdés alapján elQírt rendelkezéseket a céltársaság közgyqlésének erre vonatkozó felhatalmazása alapján nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a céltársaságban történQ befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatot
a) olyan társaság tette, amely céltársaságként hasonló rendelkezéseket saját magára nézve nem alkalmaz, vagy
b) az a) pontban meghatározott társaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló társaság tette,
feltéve, hogy a felhatalmazásra a nyilvános vételi ajánlat közzétételét megelQzQ 18 hónapon belül került sor.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha a céltársaságban a magyar államnak elsQbbségi részvénye van.
76/B. § (1) A céltársaság alapszabálya elQírhatja, hogy ha az ajánlattevQ a vételi ajánlattételi eljárás során a szavazati jogot megtestesítQ részvények legalább hetvenöt százalékát megszerezte, a céltársaság részvényeseinek közgyqlését összehívhatja, kezdeményezheti az alapszabály módosítását, valamint az igazgatósági, igazgatótanácsi és felügyelQbizottsági tag visszahívását, illetve kinevezését.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti közgyqlésen
a) a 76/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti korlátozások, valamint az igazgatósági, igazgatótanácsi és felügyelQ-bizottsági tag kinevezésére és visszahívására vonatkozó különleges jogok nem gyakorolhatók; és
b) a többszörös szavazati jogot biztosító részvények - ha a többszörös szavazati jog nem valamely egyéb jog elvonásának ellentételezése - egy szavazatot érnek.
(3) Az (1) bekezdés szerinti jog ellentételezéseként a részvényest a befolyásszerzQvel szemben eladási jog illeti meg, amellyel a hetvenöt százalékot elérQ vagy azt meghaladó mértékq szavazati jog 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételétQl számított kilencven napon belül élhet.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott eladási jogát gyakorló részvényes által felajánlott részvény vételára megegyezik a vételi ajánlatban meghatározott vételárral. Ha a közgyqlést összehívó részvényes az eltelt idQszakban ennél magasabb áron vásárolt részvényeket, akkor a vételár e magasabb értékkel egyezik meg.
(5) Az (1)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a céltársaságban történQ befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatot
a) olyan társaság vagy a társasággal összehangoltan eljáró társaság tette, amely céltársaságként hasonló rendelkezéseket saját magára nézve nem alkalmaz; vagy
b) az a) pontban meghatározott társaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló társaság tette.
(6) Az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha a céltársaságban a magyar államnak elsQbbségi részvénye van.
76/C. § (1) Ha a szavazatelsQbbségi részvényesnek az érintett részvény megszerzésekor nem volt, illetve nem lehetett tudomása a 76/A. § és a 76/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a részvény által megtestesített szavazati jog gyakorlására vonatkozó korlátozás esetleges bekövetkezésérQl, s e korlátozás következtében kára keletkezik, számára az ajánlattevQtQl, illetve az áttörést megvalósító személytQl, illetve egyéb szervezettQl kártalanítás jár.
(2) A kártalanítás minimális mértékérQl a céltársaság alapszabályában kell rendelkezni. A kártalanítás alapszabályban meghatározott minimális összege nem haladhatja meg a céltársaság törzsrészvénye értékének annyiszorosát, ahányszoros szavazati jogot a szavazatelsQbbségi részvény hordoz.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján a kártalanítást az ajánlattevQ fizeti meg pénzben, legkésQbb a 76/A. § vagy a 76/B. § szerint összehívott közgyqlés idQpontját megelQzQ nyolcadik munkanapig.
A vételi és eladási jog gyakorlása
76/D. § (1) Ha az ajánlattevQ
a) a 69. § (6) bekezdésének e) pontja szerint, a vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat felügyeleti jóváhagyására vonatkozó kérelmében úgy nyilatkozott, hogy a vételi jogával élni kíván,
b) a sikeres vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat lezárását követQ három hónapon belül kilencven százalékot elérQ vagy azt meghaladó mértékq befolyással rendelkezik a céltársaságban, és
c) igazolja, hogy megfelelQ fedezettel rendelkezik a vételi jog tárgyát képezQ részvények megszerzéséhez szükséges ellenérték teljesítéséhez,
a vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat lezárását követQ három hónapon belül vételi jogot gyakorolhat a céltársaságnak a tulajdonába nem került részvényei tekintetében.
(2) Az ajánlattevQ az (1) bekezdésben meghatározott idQtartamon belül bejelenti a Felügyeletnek és egyidejqleg közzéteszi a vételi jog gyakorlására vonatkozó szándékát. A bejelentés és a közlemény tartalmazza a részvények
a) átadás-átvételének helyét, idejét és módját,
b) ellenértékét, és
c) ellenértéke megfizetésének idejét és módját.
(3) Az ajánlattevQ a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott ellenértéket a vételi jog gyakorlása bejelentésével egyidejqleg az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkezQ hitelintézetnél nyitott letéti számlán a céltársaság részvényesei javára elhelyezi.
(4) A vételi jog gyakorlásának eredményeképpen megszerzendQ részvények ellenértéke a vételi ajánlatban, illetve az önkéntes vételi ajánlatban meghatározott vételár és az egy részvényre jutó saját tQke értéke közül a magasabb összeg. Saját tQkeként a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban feltüntetett értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a társaság a számviteli jogszabályok értelmében konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tQkén a konszolidált saját tQke értendQ.
(5) A céltársaság a határidQben át nem adott részvényeket érvénytelenné nyilvánítja, és helyettük új részvényeket bocsát ki, amelyeket a vételi jog gyakorlására tekintettel az ajánlattevQ rendelkezésére bocsát.
(6) Ha a vételi ajánlati eljárás lezárásakor az ajánlattevQnek a céltársaságban fennálló befolyása eléri a kilencven százalékot, a fennmaradó részvények tulajdonosainak - az 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételt követQ kilencven napon belül - írásban megtett kérésére köteles e részvényeket is megvásárolni. A vételi kötelezettség esetén az ellenérték legkisebb összegének meghatározására a (4) bekezdésben foglaltakat megfelelQen alkalmazni kell.
77. § (1) Ha valaki a 68-76/D. §-ban, illetQleg a 2001. évi L. törvény 82. §-ának (3) bekezdésében foglaltaktól eltérQ módon szerez befolyást, a céltársaságban szavazati jogot nem gyakorolhat. A befolyást szerzQ a befolyásszerzésre irányadó szabályokba ütközQen, vagy e szabályok megkerülésével szerzett befolyását köteles a szerzést vagy a Felügyelet határozatának kézhezvételét követQ hatvan napon belül megszüntetni.
(2) A befolyást szerzQ az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítéséig a céltársaságban semmilyen részvényesi jogát nem gyakorolhatja.
78. § Ha a vételi ajánlat eredményeként nem kerül sor a vételi ajánlat tárgyát képezQ valamennyi részvény átruházására, de az ajánlattevQ a 68. § (1) bekezdésében meghatározott mértékq befolyást szerzett, az ajánlattevQnek a további befolyásszerzése során nem kell újabb vételi ajánlatot tennie. Ha a vételi ajánlat eredményeként megszerzett befolyás mértéke nem éri el a 68. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket, úgy az ajánlatevQnek a további - a 68. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó - befolyásszerzéshez elQzetesen újabb vételi ajánlatot kell tennie.
Befolyásszerzés önkéntes vételi ajánlat útján
79. § (1) Vételi ajánlat útján történQ befolyásszerzésre akkor is sor kerülhet, ha a vételi ajánlat tétele nem kötelezQ (a továbbiakban: önkéntes vételi ajánlat). Önkéntes vételi ajánlat útján történQ befolyásszerzésre a kötelezQ vételi ajánlat útján történQ befolyásszerzés szabályai irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a 71. §-ban az ajánlattétel kötelezQ legkisebb mértékére vonatkozó, valamint a 73/A. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott szabályt nem kell alkalmazni, illetve ellenajánlat nem tehetQ. Az ajánlattevQ, az ajánlattevQ befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás, valamint a vele összehangoltan eljáró személyek, illetve bármelyikük megbízásából harmadik személy újabb önkéntes vételi ajánlatot az önkéntes vételi ajánlat lezárásától számított hat hónapon belül nem tehet.
(2) Ha az elfogadó nyilatkozatokban felajánlott részvények száma a vételi ajánlatban meghatározott mértéket meghaladja, a részvények átruházására kizárólag a részvények névértékének arányában kerülhet sor.
(3) Nem tehetQ önkéntes vételi ajánlat a kötelezQ vételi ajánlatnak a 69. § (1) bekezdésében meghatározott közzétételétQl az annak elfogadására nyitva álló határidQ záró napjáig.
80. § (1) Az e fejezetben meghatározott rendelkezésektQl csak akkor lehet eltérni, ha ezt törvény lehetQvé teszi.
(2) Az e fejezetben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség nem érinti a Gt.-ben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségeket.
(3) A tQzsde - a Felügyelet által jóváhagyott - szabályzatában a tQzsdén forgalmazott részvények vételi ajánlattétel útján történQ megszerzéséhez további feltételeket írhat elQ.
Felügyeleti együttmqködés
80/A. § (1) Ha a céltársaság részvényei több tagállam szabályozott piacára be vannak vezetve, akkor a Felügyelet a befolyásszerzéssel és a vételi ajánlattal kapcsolatos döntéseit a határozatok meghozatalától számított két munkanapon belül megküldi az érintett tagállamok felügyeletei hatóságainak.
(2) A Felügyelet a tagállamok felügyeleti hatóságainak kérésére haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a befolyásszerzés tárgyában kért információkat. Ha a Felügyelet nem tudja átadni a kért információkat, ennek okairól értesíti a megkeresQ hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságot.
(3) Ha a Felügyelet tudomására jut, hogy az Európai Unió másik tagállamában befolyásszerzés szabályaival kapcsolatos szabálytalanságokat követnek vagy követtek el, értesíti az illetékes felügyeleti hatóságot.
(4) A Felügyelet adatkezelésére, adatközlésére és adattovábbítására a 392-394. §-ban foglaltakat és külön jogszabály elQírásait kell alkalmazni.
NEGYEDIK RÉSZ
VIII. Fejezet
81-90. §
IX. Fejezet
91-107/A. §
ÖTÖDIK RÉSZ
A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK ÉS AZ ÁRUTPZSDEI SZOLGÁLTATÓK MpKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGI SZABÁLYAI
X. Fejezet
108-112. §
XI. Fejezet
113-114. §
XII. Fejezet
115-137. §
XIII. Fejezet
AZ ÉRTÉKPAPÍROK SZÁMLÁN TÖRTÉNP FORGALMAZÁSA
Rendelkezés a dematerializált értékpapír tulajdonjogáról
138. § (1) A dematerializált értékpapír (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: értékpapír) megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történQ terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor.
(2) Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkezQ bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.
Központi értékpapírszámla
139. § (1) A központi értéktár a központi értékpapírszámlát értékpapír-számlavezetQnként vezeti. A központi értéktár az átalakításra benyújtott, de át nem vett értékpapírokról vezetett központi értékpapírszámlát a kibocsátó nevén vezeti.
(2) Ha az értékpapír-számlavezetQ az általa vezetett értékpapírszámlán olyan terhelést hajt végre, amely jóváírásként más számlavezetQ által vezetett értékpapírszámlán jelenik meg, a terhelést a jóváírandó központi értékpapírszámla számának megjelölésével kell végrehajtani.
(3) A központi értékpapírszámlán történt forgalmat követQen az értékpapír-számlavezetQ a nála vezetett értékpapírszámlán - a központi értékpapírszámlán történQ jóváírással egyezQ értéknappal - az értékpapírt haladéktalanul jóváírja.
Az értékpapírszámla
140. § (1) Az értékpapír-tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési vállalkozás és a hitelintézet, a 335/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyek tulajdonában álló értékpapírról értékpapírszámlát a központi értéktár vezet (a továbbiakban együtt: számlavezetQ).
(2) Az értékpapírszámla értékpapír-számlaszerzQdéssel jön létre. ÉrtékpapírszámlaszerzQdéssel a számlavezetQ kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerzQdQ fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetQnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerq rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésrQl és a számla egyenlegérQl a számlatulajdonost értesíti.
141. § (1) Az értékpapírszámla tartalmazza
a) a számla számát és elnevezését,
b) a számlatulajdonos azonosítására külön jogszabályban elQírt adatokat,
c) az értékpapír kódját (ISIN azonosító), megnevezését és mennyiségét, továbbá
d) az értékpapír zárolására való utalást.
(2) Nem alkalmazható a számlatulajdonos megnevezéseként szám (számcsoport), jelige vagy bármely más, a számlatulajdonos személyének elfedésére alkalmas utalás.
142. § (1) Az értékpapírszámlán végrehajtott mqveletrQl a számlavezetQ a mqvelet napján visszaigazolást állít ki és azt az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a számlatulajdonosnak. A számlavezetQ az értékpapírszámla forgalmáról és egyenlegérQl a számlatulajdonos kérésére haladéktalanul számlakivonatot állít ki.
(2) A számlakivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás idQpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya.
143. § (1) Az értékpapírszámla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa, illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott. A számlavezetQ felé a meghatalmazás csak akkor hatályos, ha azt vele az üzletszabályzatában meghatározott módon és tartalommal írásban közölték.
(2) Az értékpapírszámlán nyilvántartott, közös tulajdonban álló értékpapír feletti rendelkezési jog együttesen vagy a tulajdonosok által választott és a számlavezetQnek bejelentett közös képviselQ útján gyakorolható.
(3) Ha a számla tulajdonosa csQdeljárás, felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt áll, a számla feletti rendelkezésre kizárólag a vagyonfelügyelQ, a felszámoló vagy a végelszámoló jogosult. A csQdeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás hivatalos lapban való közzététele után a számlavezetQ számla feletti rendelkezést csak ezen személyektQl fogadhat el. A számlatulajdonos köteles a vagyonfelügyelQ, a felszámoló, a végelszámoló nevét a kirendelést, kijelölést követQ három napon belül a számlavezetQnek bejelenteni.
(4) A rendelkezésre jogosultak aláírásmintáját a számlavezetQvel az üzletszabályzatában meghatározott módon közölni kell.
(5) Az értékpapírszámla feletti rendelkezési jog gyakorlására jogszabály formanyomtatvány alkalmazását írhatja elQ.
Zárolt értékpapír-alszámla
144. § (1) A számlavezetQ zárolt értékpapír-alszámlára vezet át minden olyan értékpapírt, amelyet jogszabály, bírósági, hatósági intézkedés vagy szerzQdés alapján harmadik személyt megilletQ jog terhel, illetQleg amelyrQl a számlatulajdonos így rendelkezik.
(2) Az alszámlán meg kell jelölni a zárolás jogcímét - így különösen óvadék, zálogjog, bírósági letét, igényper, végrehajtási eljárás - és azt a személyt, akinek javára azt bejegyezték.
(3) Az alszámláról kiállított számlakivonatot a számlavezetQ megküldi a számlatulajdonosnak és annak a személynek, akinek javára a jogosultságot bejegyezte, továbbá az érintett bíróságnak, végrehajtónak, más hatóságnak. Ugyanígy kell eljárni a jogosultság bejegyzésének törlése esetén is.
(4) Az alszámláról az értékpapír csak akkor szabadítható fel, illetve terhelhetQ meg újra, ha a zárolásra okot adó körülmény megszqnt, és errQl az arra jogosult nyilatkozik. Ez esetben az értékpapír-számlavezetQ az értékpapírt haladéktalanul visszavezeti az értékpapírszámlára.
(5) Ha a számlatulajdonos a zárolás idQtartama alatt az értékpapírt jogosult elidegeníteni, a számlavezetQ gondoskodik arról, hogy a zárolásra okot adó körülmény feltüntetésével az értékpapír jóváírásra kerüljön az új számlatulajdonos javára vezetett értékpapírszámlához kapcsolódó zárolt értékpapír-alszámlán.
(6) Ha az a személy, akinek javára a zárolás történt, igazolja, hogy az értékpapír tulajdonjogát megszerezte, a számlavezetQ haladéktalanul gondoskodik az értékpapírnak az új tulajdonos által megjelölt értékpapírszámlára történQ átutalásáról.
Az értékpapírszámla megszqnése
145. § (1) Az értékpapírszámlaszerzQdést a számlatulajdonos bármikor határidQ nélkül felmondhatja, a felmondás - a számla kimerülése kivételével - azonban csak akkor érvényes, ha egyidejqleg más számlavezetQt megjelöl.
(2) A számlavezetQ a szerzQdést harmincnapi felmondással akkor szüntetheti meg, ha tevékenységével felhagy, vagy a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti. A számlavezetQ a felmondás közlésével egyidejqleg felhívja a számlatulajdonost, hogy a felmondási idQ alatt jelölje meg az új számlavezetQt. Új számlavezetQ kijelölése hiányában a felelQs Qrzés szabályait kell alkalmazni.
(3) A felmondás csak írásban érvényes.
(4) Az értékpapírszámla kimerülése az értékpapírszámlaszerzQdést nem szünteti meg.
A számlarendszer részletes szabályai
146. § Az értékpapírszámla és az értékpapír letéti számla kezelésének, a számlarendszer mqködtetésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
XIV. Fejezet
ÜGYFÉLSZÁMLA
147. § (1) A befektetési vállalkozás, a hitelintézet és az árutQzsdei szolgáltató - a 148. §-ban foglalt eset kivételével - ügyfélszámlát vezet. A befektetési vállalkozás és az árutQzsdei szolgáltató az ügyfélszámlán tartja nyilván a számlatulajdonost megilletQ bevételt, és az ügyfélszámláról teljesíti a számlatulajdonost terhelQ kifizetést. A befektetési vállalkozás köteles ügyfélszámla-szerzQdést kötni azzal az ügyféllel, akinek a megbízásából portfóliókezelést, letéti Qrzést, letétkezelést végez.
(2) A befektetési vállalkozás, a hitelintézet és az árutQzsdei szolgáltató az ügyfelek tulajdonát képezQ ügyfélszámla-állományt - ha e törvény másként nem rendelkezik - letéti számlán köteles elhelyezni.
(3) Az ügyfélszámla nyitásra és kezelésre vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
148. § Befektetési szolgáltatási tevékenységet végzQ hitelintézet az ügyfél által igénybe vett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó pénzforgalmat - az ügyfél kifejezett rendelkezése alapján - az ügyfél bankszámláján is lebonyolíthatja.
XV. Fejezet
TULAJDONOSI MEGFELELTETÉS. A RÉSZVÉNYESI MEGHATALMAZOTT
Tulajdosi megfeleltetés
149. § (1) Dematerializált részvény esetén a kibocsátó kérelme vagy a Felügyelet határozata alapján tulajdonosi megfeleltetésre kerülhet sor. A Felügyelet tulajdonosi megfeleltetésrQl akkor határozhat, ha ez feladatai ellátása érdekében szükséges. A tulajdonosi megfeleltetést a központi értéktár által meghatározott eljárási rend szerint, a kibocsátó kérelmében vagy a Felügyelet határozatában megjelölt idQpontban hatályos adatokra nézve kell végrehajtani.
(2) Ha a tulajdonosi megfeleltetésre a Felügyelet határozata alapján kerül sor, az értékpapírszámla-vezetQ átadja a központi értéktárnak azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatait és részvényeinek darabszámát, akik a tulajdonosi megfeleltetést elrendelQ határozatban meghatározott idQpontban, az ott meghatározott dematerializált részvénnyel rendelkeznek.
(3) Ha a tulajdonosi megfeleltetésre a kibocsátó kérelme alapján kerül sor, az értékpapírszámla-vezetQ átadja a központi értéktárnak azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatait és részvényeinek darabszámát, akik a tulajdonosi megfeleltetésre vonatkozó kibocsátói kérelemben meghatározott idQpontban, az ott meghatározott dematerializált részvénnyel rendelkeznek, és nem rendelkeztek a részvénykönyvbe történQ bejegyzés megtiltásáról, vagy nem kérték törlésüket.
150. §
Részvényesi meghatalmazott (nominee)
151. § (1) Az értékpapír-számlavezetQ, a letétkezelQ, vagy az elszámolóház a részvényessel írásban kötött szerzQdés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szerzQdés) alapján, a részvényes meghatalmazottjaként (a továbbiakban: részvényesi meghatalmazott), saját nevében a részvényes javára gyakorolhatja a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogokat. Részvényesi meghatalmazott devizakülföldi is lehet, ha saját joga alapján jogosult a saját nevében a részvényes javára a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására. Ez a szabály megfelelQen irányadó akkor is, ha a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír kibocsátása alapján, a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végsQ jogosult) javára kerül sor.
(2) A részvényesi meghatalmazott tevékenysége mindazon részvényesi jog gyakorlására kiterjedhet, amely jog gyakorlására a részvényes jogosult. A részvényesi meghatalmazott kizárólag az általa vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott vagy a nála letétbe helyezett részvények alapján gyakorolhat részvényesi jogokat.
(3) A szerzQdés nem lehet része az értékpapírszámla vezetésére, az értékpapír letétkezelésére létesített, illetve más befektetési szolgáltatási, vagy kiegészítQ befektetési szolgáltatási szerzQdésnek. A szerzQdésben rendelkezni kell a részvényes és a részvényesi meghatalmazott közötti kapcsolattartás, az utasítás kikérésének és megadásának, a tájékoztatási kötelezettség teljesítésének módjáról.
152. § (1) A részvényesi meghatalmazott a részvénytársasággal szemben részvényesi jogokat a részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként történQ bejegyzését követQen gyakorolhat. A bejegyzésnek tartalmaznia kell részvényfajtánként a joggyakorlás alapjául szolgáló részvények mennyiségét.
(2) Ha a részvénytársaságban történQ tulajdonszerzés hatósági engedélyhez kötött, a részvényesi meghatalmazott kizárólag a részvényessel, illetve belföldi székhelyq részvénytársaság részvényeire kibocsátott másodlagos értékpapír esetén annak tulajdonosával (végsQ jogosulttal) együtt jegyezhetQ be a részvénykönyvbe.
153. § (1) A részvényesi jogok gyakorlása során a részvényesi meghatalmazott köteles az ilyen személytQl elvárható gondossággal eljárni. A részvényesi meghatalmazott köteles feltüntetni azt, illetve nyilatkozni arról, hogy nem tulajdonosként, hanem részvényesi meghatalmazottként jár el. E tevékenysége során közremqködQt kizárólag indokolt mértékben vehet igénybe.
(2) A részvényesi meghatalmazott tevékenysége nem irányulhat joggal való visszaélésre.
(3) A részvényesi meghatalmazott a részvényes (másodlagos értékpapír esetén annak tulajdonosa), a részvénytársaság vagy a Felügyelet felhívására köteles megjelölni az általa képviselt részvénytulajdonosokat, és a részvénytársaság vagy a Felügyelet felhívására köteles igazolni a megbízás fennállását. Ha a meghatalmazott ennek nem tesz eleget, a részvénytársasággal kapcsolatos szavazati joga nem gyakorolható.
(4) Minden érdekeltségét valószínqsítQ harmadik személy a Felügyeletnél kezdeményezheti a részvényesi meghatalmazott által képviselt részvénytulajdonosok megismerését.
(5) Amennyiben a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír külföldön történQ kibocsátása alapján kerül sor, a másodlagos értékpapír devizakülföldi letétkezelQje ( depositary ) részvényesi meghatalmazottként eljárhat, ha a másodlagos értékpapír kibocsátására irányadó jognak, valamint a részvény kibocsátója és a másodlagos értékpapír letétkezelQje közötti megállapodásnak megfelelQ, a részvényesi jogok gyakorlására irányuló meghatalmazással rendelkezik.
154. § (1) A részvényesi meghatalmazott köteles a részvényest a szerzQdésben meghatározott módon és idQben tájékoztatni a részvénytársaságnak a Gt. és e törvény elQírásai alapján közzétett hirdetményeirQl, a közgyqlés határozatairól, és azok tartalmáról, valamint a részvényesi jogok gyakorlása körében tett intézkedéseirQl és azok következményeirQl.
(2) A részvényesi meghatalmazott köteles a részvényest tájékoztatni a részvénytársasággal kapcsolatban tudomására jutott minden, a részvényesi jogok gyakorlását befolyásoló információról, valamint a birtokába került okiratok tartalmáról. Az okiratokról a részvényes kérésére bármikor köteles másolatot szolgáltatni.
(3) A részvényesi meghatalmazott a közgyqlést megelQzQen köteles írásban kikérni a részvényes utasítását. A részvényesi meghatalmazott olyan idQben köteles a részvényestQl utasítást kérni, hogy a részvényesnek az utasítás megadásához kellQ idQ álljon rendelkezésére.
(4) Az utasításkérésben részletesen ismertetni kell a közgyqlés napirendi pontjait és a részvénytársaság által a részvényeseknek megküldött elQterjesztéseket.
(5) A részvényes utasításának hiányában - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével -, illetve ha a részvényes utasítása nem egyértelmq, a részvényesi meghatalmazott a részvényes szavazati jogát nem gyakorolhatja.
(6) A részvényes utasításának hiányában a részvényesi meghatalmazott csak abban az esetben gyakorolhatja a részvényes szavazati jogát, ha
a) a részvényesi meghatalmazott a (3) és (4) bekezdésben meghatározott utasításkérésben a napirendi pontok szerint közölte az általa javasolt szavazás tartalmát és indokát, feltéve, hogy
b) a részvényesi meghatalmazott tevékenységére vonatkozó szerzQdés kifejezetten tartalmazza a részvényesi meghatalmazott általános, a részvényes részérQl bármikor visszavonható felhatalmazását arra, hogy ha a részvényes nem válaszol az utasításkérésre, az a részvényesi meghatalmazott által közölt szavazás tartalmának jóváhagyását jelenti.
(7) A közgyqlési szavazás során a részvényesi meghatalmazott köteles biztosítani a részvényesek eltérQ utasításának megfelelQ arányokat.
155. § (1) A részvényesi jogok gyakorlására kötött szerzQdés megszqnése esetén e tényrQl a részvényesi meghatalmazott a részvénytársaságot haladéktalanul értesíti, amennyiben korábban a részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként bejegyzésre került.
(2) A részvényesi meghatalmazott a részvényes erre vonatkozó írásos rendelkezése esetén köteles haladéktalanul gondoskodni a részvénykönyvben a részvényesi meghatalmazottként történt bejegyzése törlésérQl.
(3) Devizakülföldi részvényesi meghatalmazott belföldön végzett tevékenységére e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy devizakülföldi ügyfeleivel szembeni felelQsségére a rá vonatkozó külföldi szabályozást kell alkalmazni.
(4) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a részvényes és a részvényesi meghatalmazott szerzQdésére, a részvényesi jogok részvényesi meghatalmazott által történQ gyakorlására a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
XVI. Fejezet
A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGP SZABÁLYOK
A befektetési hitelezés
156. § (1) A befektetési hitelt nyújtó köteles - a hitelkihelyezés megalapozottsága, áttekinthetQsége, a kockázatok felmérése, ellenQrzése és csökkentése érdekében - az igazgatóság által elfogadott belsQ hitelezési szabályzatot kidolgozni és alkalmazni.
(2) Befektetési hitel nyújtásával járó ügylet kizárólag írásban köthetQ. Szóban kötött ügyletnél az ügyletkötést két munkanapon belül írásban vissza kell igazolni.
(3) Befektetési hitel nem nyújtható
a) a hitelnyújtó által kibocsátott részvény megvásárlásához,
b) a hitelnyújtó tulajdonában lévQ egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához,
c) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelnyújtó tíz százalékot elérQ vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik.
(4) A befektetési hitelt nyújtónak a hitelnyújtásra vonatkozó döntés elQtt meg kell gyQzQdnie a szükséges fedezet, illetQleg biztosíték meglétérQl, azok valós értékérQl és érvényesíthetQségérQl. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerzQdéssel együtt kell Qrizni.
A központi hitelinformációs rendszerbe történQ adatátadás és adatkezelés szabályai
157. § (1) A referenciaadat-szolgáltató a központi hitelinformációs rendszert (a továbbiakban: KHR) kezelQ pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a Hpt. 3. számú melléklete II. fejezetének 1.1. és 1.3. pontja szerinti referenciaadatait, aki befektetési hitel nyújtására, illetQleg értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerzQdés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, ha mindez okirattal bizonyítható.
(2) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelQ pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a Hpt. 3. számú melléklete II. fejezetének 1.1-1.2. pontja szerinti referenciaadatait, aki befektetési hitel nyújtására, illetQleg értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerzQdésben vállalt kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés idQpontjában érvényes legkisebb összegq havi minimálbér összegét, és e minimálbér összegét meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennáll. Értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerzQdés esetén a meg nem fizetett tartozást a 169. §-ban foglaltak megfelelQ alkalmazásával kell megállapítani.
(3) Ugyanazon személy (2) bekezdés szerinti szerzQdésszegését több jogviszony egyidejq fennállása esetén jogviszonyonként külön-külön kell figyelembe venni.
(4) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelQ pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a Hpt. 2. számú melléklete V. fejezetének 4. pontja szerinti vállalkozásnak a Hpt. 3. számú melléklete II. fejezetének 2.1. és 2.2. pontja szerinti referenciaadatait, amellyel befektetési hitel nyújtására, illetQleg értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerzQdést kötött.
(5) A KHR-t kezelQ pénzügyi vállalkozás - a Hpt. 130/I. §-ának (3)-(4) bekezdésében meghatározott kivétellel - a referenciaadatokat a (6) bekezdésben meghatározott idQponttól számított öt évig kezeli. Az öt év letelte után a KHR-t kezelQ pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott határidQ számításának kezdete:
a) az adat átadásának idQpontja az (1) és a (3) bekezdés szerinti esetben,
b) a késedelmes tartozás megszqnésének idQpontja a (2) bekezdés szerinti esetben,
c) a szerzQdés megszqnésének idQpontja a (4) bekezdés szerinti esetben.
(7) Az egymás között történQ adatátadás tényérQl, idQpontjáról és az átadott adatok körérQl mind a KHR-t kezelQ pénzügyi vállalkozásnak, mind a referenciaadat-szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartást a referenciaadatok nyilvántartására vonatkozó, a (6) bekezdésben meghatározott idQpontig kell kezelni.
(8) A referenciaadat-szolgáltató haladéktalanul köteles az általa kezelt referenciaadatokat a KHR-t kezelQ pénzügyi vállalkozás részére átadni. A referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott referenciaadatok módosulása esetén is fennáll, ha azokról tudomása van.
(9) Az adatkérési igényben megjelölt, - a Hpt. 2. számú melléklete V. fejezetének 1. pontjában meghatározott - nyilvántartottra vonatkozó referenciaadaton kívül a KHR-bQl a referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át. Természetes személy referenciaadataira vonatkozó adatkérési igény kizárólag a befektetési hitel nyújtására, illetQleg értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerzQdés megkötését megalapozó döntés meghozatalához vagy a Hpt. 130/J. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás megadásának céljára használható fel.
157/A. § (1) A 157. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezés alkalmazása során a lejárt és meg nem fizetett tartozás összegének és idQtartamának számítását abban az esetben is folyamatosan kell végezni, ha az adatszolgáltatással kapcsolatos szerzQdésbQl eredQ követelés egy másik referenciaadat-szolgáltató részére átruházásra kerül.
(2) A szerzQdésbQl eredQ követelést átruházó referenciaadat-szolgáltató köteles a feladat teljesítéséhez szükséges valamennyi okiratot és információt átadni a követelést átvevQ referenciaadat-szolgáltató részére.
(3) A KHR-t kezelQ pénzügyi vállalkozás a részére átadott referenciaadatot átruházás referenciaadat-szolgáltató részére megjegyzéssel látja el, és feltünteti az átvevQ referenciaadat-szolgáltató adatait, ha a referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatással kapcsolatos szerzQdésbQl eredQ követelést egy másik referenciaadat-szolgáltató részére ruházta át.
Ügyfélvédelem
157/B. § (1) A referenciaadat-szolgáltató a természetes személy részére - az adatátadás céljának, az átadható adatok körének, a jogorvoslati lehetQségnek, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követQen a referenciaadatokat a KHR-t kezelQ pénzügyi vállalkozás a Hpt. 130/A. § (4) bekezdésében meghatározott célból további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja - írásbeli tájékoztatást köteles adni:
a) a szerzQdés megkötését megelQzQen arról, hogy a 157. § (1) bekezdésében meghatározott esetben - ismertetve a konkrét okokat - adatai bekerülhetnek a KHR-be,
b) a szerzQdés megkötésének kezdeményezését megelQzQen arról, hogy a 157. § (2) bekezdésében meghatározott esetben adatai bekerülhetnek a KHR-be,
c) az adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelQzQen arról, hogy a 157. § (2) bekezdésében meghatározott esetben adatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerzQdésben foglalt kötelezettségének, és
d) az adatátadást követQen legfeljebb nyolc napon belül, annak megtörténtérQl.
(2) A referenciaadat-szolgáltató a vállalkozások részére - az adatátadás céljának, az átadandó adatok körének, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követQen a referenciaadatokat a KHR-t kezelQ pénzügyi vállalkozás a Hpt. 130/A. § (4) bekezdésében meghatározott célból további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja - a szerzQdés megkötését megelQzQen írásbeli tájékoztatást köteles adni arról, hogy a 157. § (4) bekezdésében meghatározott esetben referenciaadatai bekerülnék a KHR-be.
(3) A Hpt. 130/A. §-ának (6)-(9) bekezdésében, a Hpt. 130/I. § (3)-(4) bekezdésében, a Hpt. 130/J. §-ának (3)-(6) bekezdésében, a Hpt. 130/K-130/O. §-aiban és a Hpt. 2. és 3. számú mellékletében foglaltakat megfelelQen alkalmazni kell.
Halasztott pénzügyi teljesítés
158-160. §
XVII. Fejezet
161-167. §
XVIII. Fejezet
ÉRTÉKPAPÍR-KÖLCSÖNZÉS
168. § (1) A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelQ, a befektetési alap, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a biztosító a tevékenység megkezdését megelQzQen bejelenti a Felügyeletnek, ha értékpapír-kölcsönzést kíván végezni. A bejelentéshez mellékelni kell a KHR igazolását a tagság, fennállásáról, ha az értékpapír-kölcsönzést nem referenciaadat-szolgáltatók részére végzik.
(2) Értékpapír kölcsönügylet tárgya akkor lehet, ha a kölcsönbe adó értékpapír feletti rendelkezési joga nem korlátozott. Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, elQvásárlási, vételi, visszavásárlási, óvadéki és zálogjoggal terhelt értékpapír kölcsönügylet tárgya nem lehet. Nyomdai úton elQállított, névre szóló értékpapír csak üres forgatmánnyal ellátva lehet kölcsönügylet tárgya.
(3) A kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevQre.
(4) Értékpapírkölcsön-szerzQdés kizárólag határozott idQre köthetQ.
169. § Ha a kölcsönbe vevQ az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerzQdésben vállalt esedékességkor az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja, akkor a kölcsönbe adó részére fizetendQ pénzbeli kártérítés legkisebb összegeként a kölcsönbe adás, illetQleg az esedékesség napjának árfolyamai közül a magasabbat kell figyelembe venni.
170. § (1) Az értékpapír-kölcsönzéséhez az értékpapír tulajdonosával kötött értékpapír-kölcsönzési keretszerzQdés vagy értékpapírkölcsön-szerzQdés létrejötte szükséges. Az értékpapír-kölcsönzési keretszerzQdés, illetQleg értékpapírkölcsön-szerzQdés az értékpapír tulajdonosa és az értékpapírt kölcsönvevQ másik fél között létrejött más szerzQdés része nem lehet.
(2) Az értékpapír-kölcsönzési keretszerzQdésnek, illetQleg az értékpapírkölcsön-szerzQdésnek tartalmaznia kell:
a) a kölcsönbe adható, illetQleg a kölcsönbe adott értékpapír megnevezését, ISIN kódját, sorozatát;
b) a kölcsönbe adható, illetQleg a kölcsönbe adott értékpapír mennyiségét;
c) keretszerzQdés esetén azon idQszak megjelölését, amely alatt az értékpapír kölcsönbe adható;
d) az értékpapírkölcsön futamidejét;
e) a kölcsönzési díjat;
f) arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kölcsön futamideje alatt az értékpapírban megtestesített és azzal kapcsolatos jogokat a kölcsönbe adó nem gyakorolhatja; és
g) részvény esetén a felek megállapodását a szavazati jog gyakorlására vonatkozóan.
(3) Értékpapír-kölcsönzési keretszerzQdés esetén a kölcsönbe adásban közremqködQ befektetési vállalkozás, hitelintézet a kölcsönbe adás tényérQl a mennyiség és futamidQ megjelölésével az értékpapír tulajdonosát értesíti. Ha a befektetési vállalkozás, a hitelintézet az értékpapír tulajdonosa (kölcsönbe adó) által meghatározott korlátozásokat túllépi, a túllépéssel okozott károkért korlátlan felelQsséggel tartozik.
171. § Az értékpapírkölcsönre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. pénzkölcsönre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
XIX. Fejezet
A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÉS AZ ÁRUTPZSDEI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG KOCKÁZATAINAK KEZELÉSE
172. §
172/A. §
173. §
174. § (1) A befektetési vállalkozás rendszeresen köteles az általa nyújtott befektetési hiteleket, halasztott fizetéseket a külön jogszabályban meghatározott követelmények figyelembevételével elkészített és a Felügyelet részére megküldött szabályzat alapján értékelni és minQsíteni.
(2) A befektetési vállalkozás az egyedileg minQsített hitelezési, befektetési és országkockázatot - külön jogszabályban meghatározottak szerint - értékvesztés elszámolásával és annak visszaírásával, illetQleg céltartalékképzéssel és -felhasználással, illetQleg felszabadítással veszi figyelembe. A befektetési vállalkozás az elszámolt értékvesztést, illetQleg céltartalékképzést a ráfordítások között mutatja ki.
175-177. §
177/A. § (1) A befektetési vállalkozásnak megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással kell rendelkeznie annak érdekében, hogy felmerülQ kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételq tQkét meghatározza és folyamatosan fenntartsa.
(2) A befektetési vállalkozásnak legalább évente felül kell vizsgálnia az (1) bekezdés szerinti stratégiáját és eljárását, hogy azok összhangban legyenek a tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével.
(3) A tagállami befektetési vállalkozás anyavállalat, a tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, az EU-szintq befektetési vállalkozás anyavállalat és az EU-szintq pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak a 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon köteles megfelelni.
(4) Ha egy befektetési vállalkozás ellenQrzQ befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen befektetési vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkezik és a befektetési vállalkozás maga is ellenQrzQ befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országban székhellyel rendelkezQ hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezelQben vagy járulékos vállalkozásban, akkor a befektetési vállalkozás az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek a 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is köteles megfelelni.
178. §
Nyilvánosságra hozatal
178/A. §
179. §
180-181. §
XIX/A. Fejezet
ÖSSZEVONT ALAPÚ FELÜGYELET
A befektetési vállalkozások összevont alapú felügyelete
181/A. § (1) Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a befektetési vállalkozás, amelynek
a) legalább egy hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, vagy befektetési vállalkozás leányvállalata van, vagy ilyen típusú intézményben részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy
b) anyavállalata pénzügyi holdingtársaság.
(2) Az összevont alapú felügyelet kiterjed az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásra, és
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására, befektetési alapkezelQre és járulékos vállalkozására, amelyben ellenQrzQ befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzügyi holding társaságra és annak olyan hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására, befektetési alapkezelQre és járulékos vállalkozására, amelyben ellenQrzQ befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.
181/B. § (1) A Felügyelet feladata a 181/A. § (1) bekezdésében meghatározott, Magyarországon bejegyzett befektetési vállalkozás összevont pénzügyi helyzeten alapuló felügyelete.
(2) A Felügyeletnek nem feladata a pénzügyi holdingtársaság, a vegyes tevékenységq holdingtársaság, továbbá a külföldi befektetési vállalkozás, pénzügyi holdingtársaság és vegyes tevékenységq holdingtársaság prudens mqködésének egyedi alapú vizsgálata, elemzése, értékelése.
(3) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti körbe történQ bevonás alól - a 181/A. § (1) bekezdésében meghatározott befektetési vállalkozás kérelmére - mentesítheti a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást vagy a járulékos vállalkozást, ha
a) székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogrendszere nem teszi lehetQvé a szükséges adatok, információk átadását,
b) bevonása félrevezetQ eredményre vezetne (így különösen, ha az ellenQrzQ befolyása vagy részesedési viszonya idQtartama elQreláthatóan nem haladja meg az egy évet),
c) bevonása az összevont alapú felügyelet célját tekintve elhanyagolható lenne, mivel mérlegfQösszege és mérlegen kívüli tételeinek a Bszt. 101. §-ának (6) bekezdése szerint számított összege nem éri el az anyavállalat vagy a részesedési viszonnyal bíró vállalkozás mérlegfQösszegének egy százaléka, illetve a kettQmilliárd-ötszázmillió forint közül a kisebb értéket.
(4) Ha több vállalkozás külön-külön nem, de együttesen eléri a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott érték közül a kisebbet, nem tekinthetQ elhanyagolható jelentQségqnek, és a Felügyelet nem adhat mentesítést az összevont alapú felügyeleti körbe történQ bevonás alól.
(5) Ha a Felügyelet dokumentumok vagy helyszíni ellenQrzés alapján szoros kapcsolatot állapít meg, összevont alapú felügyelet alá tartozónak minQsíthet valamely magyarországi bejegyzésq befektetési vállalkozást, illetQleg meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra az összevont alapú felügyelet kiterjed.
(6) A Felügyelet engedélyezheti, hogy - bár a befektetési vállalkozás nem tartozik a 181/A. § (1) bekezdése alapján összevont alapú felügyelet alá - a befektetési vállalkozás anyavállalatának olyan vállalkozásával, amely Magyarországon bejegyzett és ezen anyavállalat ellenQrzQ befolyása alatt áll vagy a vállalkozásban az anyavállalat részesedési viszonnyal rendelkezik, összevont alapon is, e fejezet elQírásai szerint feleljen meg a kockázatvállalási és tQkemegfelelési elQírásoknak.
Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás prudens mqködése
181/C. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás [181/A. § (1) bekezdésének a) pontja], illetQleg a pénzügyi holdingtársaság [181/A. § (1) bekezdésének b) pontja] felelQs azért, hogy az ellenQrzQ befolyása alatt álló vállalkozások együttesére is biztosított legyen a prudens mqködés, a kockázatvállalási és tQkemegfelelési elQírások betartása.
(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, illetQleg a pénzügyi holdingtársaság igazgatósága az összevont alapú felügyeletre vonatkozó elQírások betartása és végrehajtása érdekében utasíthatja az ellenQrzQ befolyása alatt álló hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás igazgatóságát, amely köteles azt végrehajtani.
(3) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás igazgatósága köteles megjelölni, hogy mely ügyvezetQ tagja felelQs az ellenQrzQ befolyása alatt álló vállalkozások prudens mqködéséért.
(4) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás felügyelQ bizottsága köteles gondoskodni az ellenQrzQ befolyása alatt álló hitelintézet, pénzügyi vállalkozás és befektetési vállalkozás belsQ ellenQrzésének megfelelQ mqködésérQl.
Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás kockázatvállalása és tQkemegfelelése
181/D. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, a 18l/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásokkal együtt, összevont alapon is köteles megfelelni a Bszt. 101. §-ban a nagykockázat vállalásra vonatkozóan meghatározott korlátozásnak.
(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak és a 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásoknak együttesen rendelkezniük kell az összevont alapon számított, a Bszt. 105. §-ának (1), (2) és (5) bekezdésében meghatározott tQkekövetelményt elérQ, összevont alapon számított szavatoló tQkével. Az összevont alapon számított szavatoló tQke számításának módját külön jogszabály határozza meg.
(3) A kockázatvállalási és tQkemegfelelési elQírásoknak való összevont alapú megfelelést az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, illetQleg a pénzügyi holdingtársaság számítja ki. A pénzügyi holdingtársaság köteles a számításokat átadni az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak. A pénzügyi holdingtársaság összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás leányvállalata az összevont alapú számításához szükséges egyedi adatokat köteles elkülönítetten kezelni, és azokat nem használhatja fel más célra.
(4) Ha egy befektetési vállalkozás ellenQrzQ befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen befektetési vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkezik és maga is ellenQrzQ befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy járulékos vállalkozásban (a továbbiakban: többszörös ellenQrzQ befolyás vagy részesedési viszony), a kockázatvállalási és tQkemegfelelési elQírásoknak való összevont alapú megfelelés számítását minden, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak, illetQleg a pénzügyi holdingtársaságnak el kell végeznie.
(5) Többszörös ellenQrzQ befolyás vagy részesedési viszony esetén a Felügyelet engedélyezheti, hogy a tQkemegfelelési és kockázatvállalási elQírásoknak való összevont alapú megfelelés számítását csak a legfelsQ szinten lévQ, összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó befektetési vállalkozás, illetQleg pénzügyi holdingtársaság végezze el.
(6) A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti mentesítést a következQ feltételek együttes fennállása esetén adhat:
a) a legfelsQ szinten lévQ magyarországi bejegyzésq befektetési vállalkozás, illetQleg pénzügyi holdingtársaság a mentesítendQ magyarországi bejegyzésq befektetési vállalkozásban ellenQrzQ befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,
b) a legfelsQ szinten lévQ befektetési vállalkozás, illetQleg pénzügyi holdingtársaság a mentesítendQ befektetési vállalkozást az összevont kockázatvállalási és tQkemegfelelési számításokba bevonja,
c) a szavatoló tQkének a többszörös ellenQrzQ befolyás alatt vagy részesedési viszonyban álló vállalkozások közötti megfelelQ megosztása biztosított,
d) olyan nem harmadik országban székhellyel rendelkezQ hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelQ vagy járulékos vállalkozás esetén, amelyben a (4) bekezdés szerinti
da) befektetési vállalkozás ellenQrzQ befolyással, vagy
db) pénzügyi holding társaság ellenQrzQ befolyással vagy részesedési viszonnyal
rendelkezik.
A prudens mqködésre vonatkozó elQírásoknak való összevont alapú megfelelés számítása során alkalmazható módszerek
181/E. § (1) Az összevont kockázatvállalási és tQkemegfelelési adatok meghatározásához szükséges számítások során az Szmt. szerinti bevonási módszerek alkalmazandók. Az adatok nyilvántartása, meghatározása és a bevonási módszerek tekintetében az Szmt. 10. §-ának (4) bekezdését figyelmen kívül kell hagyni.
(2) A Felügyelet engedélyezheti, hogy a kockázatvállalási és tQkemegfelelési elQírásoknak való összevont alapú megfelelés számításába az anyavállalat valamely leányvállalatát az Szmt. közös vezetésq vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályai szerint, tQkerészesedésének arányában vonja be, ha szerzQdés biztosítja, hogy az anyavállalatot kötelezettség csak tulajdoni hányada arányában terheli és a társtulajdonosok pénzügyi helyzete kielégítQ.
(3) A kockázatvállalási és tQkemegfelelési elQírásoknak való összevont alapú megfelelés számításába a részesedési viszonyban álló hitelintézetet, pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást vagy járulékos vállalkozást az Szmt. közös vezetésq vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályai szerint kell bevonni, ha azt egy részesedési viszonnyal rendelkezQ, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó befektetési vállalkozás egy vagy több, az összevont mérésekbe be nem vont vállalkozással közösen irányítja, és kötelezettség csak tulajdoni hányada arányában terheli.
(4) A kockázatvállalási és tQkemegfelelési elQírásoknak való összevont alapú megfelelés számításába a részesedési viszonyban álló hitelintézetet, pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást vagy járulékos vállalkozást az Szmt. társult vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályai szerint kell bevonni a (2)-(3) bekezdésekben meghatározott eltéréssel.
(5) Ha az ellenQrzQ befolyás tQkekapcsolat nélkül valósul meg, az összevonás módszerét a Felügyelet állapítja meg.
(6) Az összevont szavatoló tQke számítása során a szavatoló tQkébQl le kell vonni a 181/B. § (3) bekezdése alapján mentesített vállalkozásban fennálló részesedés könyv szerinti értékét, valamint az ilyen vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntQke könyv szerinti értékét.
181/F. § (1) Az olyan hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, illetQleg a pénzügyi holdingtársaság ellenQrzQ befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik - ha jogszabály másként nem rendelkezik -, köteles a befektetési vállalkozás, illetQleg a pénzügyi holdingtársaság részére az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges minden adatot és információt megadni. Ezen egyedi adatot és információt köteles az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás és a pénzügyi holdingtársaság elkülönítetten - az adatvédelmi elQírások betartásával - kezelni.
(2) Az olyan hitelintézettQl, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól és járulékos vállalkozástól, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, illetQleg a pénzügyi holdingtársaság ellenQrzQ befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, a Felügyelet közvetlenül is kérhet az összevont alapú felügyelet érdekében szükségessé váló adatot és információt.
(3) A Felügyelet az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülQ feladatai ellátása érdekében a következQ személyektQl is kérhet - közvetlenül vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozáson keresztül közvetve - adatot, amely - ha jogszabály másként nem rendelkezik - köteles azt a Felügyeletnek megadni:
a) az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személy,
b) az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával vagy a befektetési vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkezQ személlyel más szoros kapcsolatban álló személy, és
c) a 181/B. § (3) bekezdése alapján mentesített hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás vagy járulékos vállalkozás.
(4) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak, illetQleg a pénzügyi holdingtársaságnak rendelkeznie kell a felügyelet érdekében szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, illetQleg azok megbízhatóságát biztosító informatikai és belsQ ellenQrzési rendszerrel.
(5) Ha az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalata vegyes tevékenységq holding társaság, akkor a vegyes tevékenységq holding társaság és azon vállalkozások - amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed - közötti ügyletek ellenQrzését a Felügyelet végzi. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak rendelkeznie kell olyan kockázatkezelési eljárással és belsQ ellenQrzési rendszerrel, beleértve a számviteli politikáját és a beszámolási rendszerét, amely alkalmas az elQbb említett ügyletek meghatározására, mérésére és ellenQrzésére, amelyeket a Felügyelet ellenQriz. Ha az ügyletek veszélyeztetik az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetét, akkor a Felügyelet intézkedést alkalmaz.
Bejelentési kötelezettség
181/G. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás és a pénzügyi holdingtársaság haladéktalanul köteles bejelenteni a 181/A. § (2) bekezdésében, valamint a 181/F. § (3) bekezdésében meghatározott szoros kapcsolat létrejöttét, módosulását, illetQleg megszqnését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek a magyarországi bejegyzésq befektetési vállalkozás külföldi pénzügyi holdingtársaság anyavállalata az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásán keresztül is eleget tehet.
Felügyeleti ellenQrzés
181/H. § (1) A 181/A. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások körében a Felügyelet jogosult - helyszínen kívül, illetQleg helyszínen - ellenQrizni a 181/A-181/G. §-ban foglalt rendelkezések betartását.
(2) A 181/F. § (3) bekezdésében meghatározott személyek körében a Felügyelet - helyszínen kívül, illetQleg helyszínen - ellenQrizheti az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülQ feladatok ellátása érdekében átadott jelentések, adatok, információk hitelességét.
A Felügyelet nemzetközi együttmqködése más országok felügyeleti hatóságaival az összevont alapú felügyelet tekintetében
181/I. § (1) A Felügyelet - harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére - a viszonosság mérlegelése alapján, illetQleg érvényben lévQ felügyeleti megállapodás esetén, az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat harmadik ország felügyeleti hatóságnak átadhatja, ha a harmadik ország felügyeleti hatósága megfelelQ, a magyar szabályozással legalább egyenértékq jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott információk kezeléséhez.
(2) A 181/H. § szerinti ellenQrzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján, illetQleg érvényben lévQ felügyeleti megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérQ felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértQ végezze el.
181/J. § (1) Ha a befektetési vállalkozás anyavállalat, akkor az összevont alapú felügyeletet az Európai Unió a befektetési vállalkozást engedélyezQ tagállamának hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatósága látja el.
(2) Ha a befektetési vállalkozás anyavállalata pénzügyi holdingtársaság, akkor az összevont alapú felügyeletet a befektetési vállalkozást engedélyezQ tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatósága látja el.
(3) Ha egy magyarországi székhelyq befektetési vállalkozás és egy más tagállambeli befektetési vállalkozás ugyanazon pénzügyi holdingtársaság leányvállalata, az összevont alapú felügyeletet - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amelyben a pénzügyi holdingtársaságot bejegyezték.
(4) Ha egy magyarországi székhelyq befektetési vállalkozás és egy más tagállambeli befektetési vállalkozás
a) ugyanazon pénzügyi holding társaság leányvállalata, de egyikük székhelye sem abban a tagállamban található, amelyben a pénzügyi holding társaság székhelye, vagy
b) több olyan pénzügyi holding társaság leányvállalata, amelyeknek a székhelye különbözQ tagállamban található, és ezen tagállamok mindegyikében engedélyeztek befektetési vállalkozás leányvállalatot,
az összevont alapú felügyelet ellátásáról az érintett (beleértve a pénzügyi holding társaság székhelye szerinti tagállamot is) tagállamok felügyeleti hatóságai közötti megállapodás dönt. Megállapodás hiányában az összevont alapú felügyelet a legnagyobb mérlegfQösszeggel rendelkezQ befektetési vállalkozás, egyezQség esetén a korábban engedélyezett befektetési vállalkozás felügyeletét ellátó hatóság feladatát képezi.
(5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározottaktól a felügyeleti hatóságok a közöttük lévQ megállapodások alapján eltérhetnek, de ebben az esetben a megállapodás megkötése elQtt a pénzügyi holding társaság véleményét is ki kell kérni.
(6) A (4) és (5) bekezdés alapján kötött megállapodásnak az összevont alapú felügyeleti célok elérése érdekében biztosítania kell a megfelelQ információáramlást és a felügyeleti hatóságok között szükséges együttmqködést.
(7) Ha az összevont alapú felügyeletet nem az anyavállalatnak minQsülQ vállalkozás felügyeleti hatósága látja el, az anyavállalat felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges információkat az összevont felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság számára köteles megadni.
(8) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében más tagállam felügyeleti hatóságával szorosan együttmqködik.
(9) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat más tagállam felügyeleti hatóságának átadhatja.
(10) A 181/H. § szerinti ellenQrzést a Felügyelet más tagállam felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérQ felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértQ végezze el.
(11) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintq befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintq pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyeletét, akkor a (7)-(9) bekezdésben rögzítetteken kívül az illetékes felügyeleti hatóságokkal történQ együttmqködése
a) kiterjed az ellenQrzési, a felügyeleti felülvizsgálati feladatok összehangolására,
b) keretében biztosítja a felügyeleti feladatok ellátásához szükséges információáramlást.
(12) A Felügyelet minden olyan információt megad a tagállami illetékes felügyeleti hatóságnak, amely
1. az összevont felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás tulajdonosi szerkezetének feltárását, valamint a befektetési vállalkozás illetékes felügyeleti hatóságának azonosítását szolgálja,
2. az összevont felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozástól származó információk gyqjtésére és ellenQrzésére vonatkozó eljárásokat tartalmazza,
3. olyan az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézetet, befektetési vállalkozást, pénzügyi vállalkozást, befektetési alapkezelQ társaságot vagy járulékos vállalkozást érintQ válsághelyzetre utal, amely súlyosan érinti a befektetési vállalkozást,
4. a felügyeleti felülvizsgálat keretében elQírt többlet-tQkekövetelményre, valamint a mqködési kockázat tQkekövetelményének fejlett mérési módszerrel történQ számításának korlátozására vonatkozik, és
5. befolyásolja a másik tagállam illetékes hatóságának felügyelete alá tartozó befektetési vállalkozás prudenciális helyzetét.
(13) A Felügyelet kérelemre a (12) bekezdésben rögzítetteken kívül minden olyan információt megad a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának, amelyet ezen hatóság felügyeleti feladatainak ellátása érdekében szükségesnek tart.
(14) Ha a Felügyelet egy másik tagállamban székhellyel rendelkezQ EU-szintq befektetési vállalkozás anyavállalat vagy EU-szintq pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyeli és olyan információra van szüksége, amellyel az EU-szintq befektetési vállalkozás anyavállalat vagy EU-szintq pénzügyi holding társaság anyavállalat felügyeleti hatósága már rendelkezik, akkor a Felügyeletnek elsQdlegesen ehhez a hatósághoz kell fordulnia.
(15) Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás felügyeletét, és olyan válsághelyzet áll elQ, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását azon tagállamok bármelyikében,
a) amelyben az ezen befektetési vállalkozás ellenQrzQ befolyása alatt álló hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelQ társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, vagy
b) amelyben az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelQ társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,
az adott tagállamban székhelye van, akkor a Felügyelet haladéktalanul köteles tájékoztatni az érintett tagállam központi kormányát, illetékes felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját.
181/K. § E fejezet, valamint a 391. § f) és g) pontjának és a 10. számú melléklet 1. m) pontjának alkalmazásában személy: a természetes személy, a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkezQ gazdasági társaság.
XIX/B. Fejezet
KIEGÉSZÍTP FELÜGYELET
Pénzügyi konglomerátum
181/L. § (1) Pénzügyi konglomerátum - e törvény szerint - az a csoport [5. § (1) bekezdésének 27. pontja],
a) amelynek élén
1. befektetési vállalkozás áll vagy
2. nem szabályozott vállalkozás áll, és a csoport tevékenysége a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelQen jelentQs mértékben a pénzügyi ágazatba sorolható, és
b) amelyben van olyan vállalkozás, amely a biztosítási szolgáltatási ágazathoz és olyan vállalkozás, amely a banki vagy befektetési szolgáltatási ágazathoz tartozik és
c) amely vállalkozásaiban összevontan (konszolidáltan), illetQleg aggregáltan mért tevékenység mind a biztosítási szolgáltatási, mind a banki vagy befektetési szolgáltatási ágazatban jelentQs a (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelQen.
(2) A pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás
a) az anyavállalat, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közül egyetlen vállalkozás sem rendelkezik benne ellenQrzQ befolyással vagy részesedési viszonnyal,
b) a legnagyobb mérlegfQösszegq anyavállalat, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások között több, az a) pontban foglaltaknak megfelelQ anyavállalat található,
c) a legnagyobb mérlegfQösszegq vállalkozás azon vállalkozások közül, amelyekben - a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közül - egyetlen vállalkozás sem rendelkezik ellenQrzQ befolyással vagy részesedési viszonnyal, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások között nincs az a) pontban foglaltaknak megfelelQ anyavállalat,
d) a legnagyobb mérlegfQösszegq vállalkozás, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások között nem található az a)-c) pontban foglalt feltételeknek megfelelQ vállalkozás.
(3) A csoport pénzügyi ágazatbeli tevékenysége jelentQsnek minQsül, ha a csoporton belül a pénzügyi ágazathoz tartozó szabályozott és nem szabályozott vállalkozások mérlegfQösszegeinek összege meghaladja a csoport összesített mérlegfQösszegének negyven százalékát.
(4) Az adott pénzügyi ágazatbeli tevékenység jelentQsnek minQsül, ha
a) a csoportnak az adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a mérlegfQösszege és a csoport valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített mérlegfQösszege arányának és
b) a csoportnak az adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a tQkekövetelménye és a csoport valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített tQkekövetelménye arányának
számtani átlaga meghaladja a tíz százalékot, mind a biztosítási szolgáltatási, mind a banki és befektetési szolgáltatási ágazatban. A. számítások során a banki és a befektetési szolgáltatási ágazat egy ágazatnak tekintendQ.
(5) A pénzügyi ágazaton belüli ágazatok közötti tevékenység jelentQsnek minQsül, ha a (4) bekezdés szerinti számítások alapján legkisebb ágazat mérlegfQösszege is meghaladja az egyezerhatszázmilliárd forintot.
(6) A Felügyelet mint koordinátor az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttmqködve pénzügyi konglomerátumnak tekinthet egy csoportot, és elQírhatja a 181/Q-181/R. § rendelkezéseinek betartását, ha
a) a legkisebb pénzügyi ágazat nagysága meghaladja az öt százalékot
1. a (4) bekezdés alapján számított átlag tekintetében vagy
2. ezen ágazat mérlegfQösszege és a pénzügyi ágazat mérlegfQösszegének arányában vagy
3. ezen ágazat tQkekövetelménye és a pénzügyi ágazat összesített tQkekövetelményének arányában; vagy
b) a banki vagy a befektetési szolgáltatási ágazatban a mérlegfQösszeg és a biztosítási szolgáltatási ágazatban a bruttó díjbevétel alapján számított piaci részesedés Magyarországon meghaladja az öt százalékot.
(7) Ha valamely mutató értéke a (3)-(5) bekezdésben megadott érték alá csökken, de a (3) bekezdés szerinti érték a harmincöt százalékot, a (4) bekezdés szerinti érték a nyolc százalékot, illetQleg az (5) bekezdés szerinti érték az egyezerháromszázmilliárd forintot eléri, akkor a csoportot ezt követQen még három évig pénzügyi konglomerátumnak kell tekinteni.
(8) Ha a Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, akkor az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttmqködve a (7) bekezdésben említett hároméves idQtartam alatt bármikor dönthet a kiegészítQ felügyelet gyakorlásának megszüntetésérQl.
(9) A mérlegre vonatkozó számításokat a csoport vállalkozásainak számviteli összesített mérlegfQösszege alapján kell elvégezni. A csoport azon vállalkozásait, amelyekben részesedési viszonya van a csoport egy másik vállalkozásának, az Szmt. szerinti tQkearányos mértékben kell figyelembe venni az összesített mérlegfQösszeg megállapításakor. EllenQrzQ befolyás fennálltakor az összevont (konszolidált) mérlegbeli adatokat kell figyelembe venni.
(10) E fejezet alkalmazásában
a) a hitelintézet tQkekövetelménye
aa) a Hpt. 76. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott tQkekövetelménynek, és
ab) a Hpt. 5. számú melléklet 16. pontja szerinti limittúllépések értéke tQkekövetelményének
összege;
b) a befektetési vállalkozás tQkekövetelménye a Bszt. 105. §-ának (1), (2) és (5) bekezdésében meghatározott tQkeszükséglet;
c) a biztosító tQkekövetelménye a Bit. 121. §-ának (3) bekezdésében meghatározott minimális szavatoló tQke szükséglete és a Bit. 126. §-ában meghatározott minimális biztonsági tQke közül a magasabb érték;
d) harmadik országbeli szabályozott vállalkozás esetén a tQkekövetelmény a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti - a mqködés feltételeként elQírt - minimális tQke.
(11) Ha egy pénzügyi konglomerátumon belül egy másik pénzügyi konglomerátum is található, akkor ez utóbbi pénzügyi konglomerátumra ezen fejezet elQírásait nem kell alkalmazni.
KiegészítQ felügyelet
181/M. § (1) A kiegészítQ felügyelet célja a pénzügyi konglomerátum csoport szintq prudens mqködésének felügyelete. Ennek érdekében a kiegészítQ felügyeletet ellátó Felügyelet a pénzügyi konglomerátum kockázatvállalását, csoporton belüli ügyleteit, tQkemegfelelését, belsQ kontrollrendszerét és kockázatkezelését a csoport szintjén felügyeli.
(2) KiegészítQ felügyelet alá tartozik a pénzügyi konglomerátum élén álló befektetési vállalkozás,
a) amely ellenQrzQ befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik szabályozott vállalkozásban, amelyek közül legalább egy biztosító, vagy
b) amelynek anyavállalata az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkezQ vegyes pénzügyi holding társaság, vagy
c) amely ellenQrzQ befolyással rendelkezik egy biztosítási szolgáltatási ágazatbeli vállalkozásban.
(3) A kiegészítQ felügyelet kiterjed
a) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásra,
b) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó befektetési vállalkozásra, amelynek anyavállalata harmadik országban székhellyel rendelkezQ szabályozott vállalkozás,
c) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó befektetési vállalkozásra, amelynek anyavállalata harmadik országban székhellyel rendelkezQ vegyes pénzügyi holding társaság.
181/N. § (1) Ha a Felügyelet az általa engedélyezett befektetési vállalkozást e fejezet alapján pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásnak minQsíti, akkor a kiegészítQ felügyelet e vállalkozásra és a csoportra kiterjed.
(2) Az (1) bekezdés szerint pénzügyi konglomerátumnak minQsítés érdekében a Felügyelet
a) folyamatosan vizsgálja, hogy az általa engedélyezett befektetési vállalkozás pénzügyi konglomerátumhoz tartozik-e,
b) szorosan együttmqködik a csoporton belüli szabályozott vállalkozás felügyeleti hatóságával,
c) értesíti az érintett felügyeleti hatóságot, ha egy magyarországi székhellyel rendelkezQ szabályozott vállalkozásról megállapítja, hogy az a pénzügyi konglomerátumhoz tartozik.
181/O. § (1) A Felügyelet feladata a 181/M. § (2) bekezdésében, illetQleg a 181/M. § (3) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott, Magyarországon székhellyel rendelkezQ befektetési vállalkozás kiegészítQ felügyelete.
(2) A Felügyeletnek nem feladata a vegyes pénzügyi holding társaság, a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó harmadik országbeli és pénzügyi ágazaton kívüli nem szabályozott vállalkozás egyedi alapú vizsgálata, elemzése, értékelése.
(3) Ha a Felügyelet önállóan vagy az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttmqködve dokumentumok vagy helyszíni ellenQrzés alapján szoros kapcsolatot állapít meg, akkor kiegészítQ felügyelet alá tartozónak minQsíthet valamely magyarországi bejegyzésq befektetési vállalkozást, illetQleg meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra a kiegészítQ felügyelet kiterjed.
(4) A Felügyelet az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttmqködve
a) egy - a koordinátor által a 181/Q. § (5) bekezdésében mentesített - vállalkozást, a koordinátor kezdeményezésére, a 181/L. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott számításokból figyelmen kívül hagyhat, illetQleg
b) a 181/L. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott küszöbérték számítása során, a koordinátor kezdeményezésére, három egymást követQ évet vehet figyelembe, illetQleg - amennyiben jelentQs változások következnek be a csoport szerkezetében - e küszöbértékek teljesülésétQl eltekinthet, illetQleg
c) a 181/L. § (3) és (4) bekezdésének alkalmazása során - kivételes esetben - a mérlegfQösszegen alapuló mutatószámot helyettesítheti vagy kiegészítheti a bevételi szerkezeten, illetQleg a mérlegen kívüli tevékenységeken alapuló mutatószámmal, ha azokat a kiegészítQ felügyelet célját tekintve meghatározónak tartja.
A kiegészítQ felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás prudens mqködése
181/P. § (1) A kiegészítQ felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, illetQleg a vegyes pénzügyi holding társaság felelQs azért, hogy az ellenQrzQ befolyása alatt álló vállalkozások együttesére is biztosított legyen a prudens mqködés, a kockázatvállalási és a tQkemegfelelési elQírások betartása.
(2) A kiegészítQ felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, illetQleg a vegyes pénzügyi holding társaság a kiegészítQ felügyeletre vonatkozó elQírások betartása és végrehajtása érdekében utasíthatja az ellenQrzQ befolyása alatt álló pénzügyi ágazatbeli vállalkozást, amely köteles azt végrehajtani.
(3) A kiegészítQ felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás igazgatósága köteles megjelölni, melyik tagja felelQs az ellenQrzQ befolyása alatt álló pénzügyi ágazatbeli vállalkozás prudens mqködéséért.
A kiegészítQ felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás pénzügyi konglomerátum szintq kockázatvállalása, csoporton belüli ügyletei és tQkemegfelelése
181/Q. § (1) A kiegészítQ felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás a pénzügyi konglomerátum szintjén is köteles megfelelni a tQkemegfelelési elQírásoknak és rögzíteni a pénzügyi konglomerátum szintjére vonatkozó tQkemegfelelési elveket.
(2) A kockázatvállalásra és a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó (9) bekezdés szerinti adatot és információt, a tQkemegfelelési elQírásoknak való kiegészítQ felügyeleti szintq megfelelést a kiegészítQ felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, illetQleg a vegyes pénzügyi holding társaság határozza meg évente legalább egy alkalommal. Ezek eredményét és a meghatározásuk alapjául szolgáló lényeges adatokat a pénzügyi konglomerátum élén álló befektetési vállalkozás vagy a vegyes pénzügyi holding társaság jelenti a koordinátor részére.
(3) Ha a pénzügyi konglomerátum élén nem szabályozott vállalkozás - de nem vegyes pénzügyi holding társaság - áll, a Felügyelet mint koordinátor által - az érdekelt felügyeleti hatósággal és a pénzügyi konglomerátummal történt egyeztetést követQen - kijelölt, a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó befektetési vállalkozás nyújtja be a (2) bekezdésben említett eredményeket és annak meghatározását szolgáló lényeges adatokat a koordinátor részére.
(4) A vegyes pénzügyi holding társaság köteles a számításokat átadni a kiegészítQ felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak. A vegyes pénzügyi holding társaság kiegészítQ felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás leányvállalata a kiegészítQ felügyeleti szintq számításokhoz szükséges egyedi adatokat köteles elkülönítetten kezelni, és azokat nem használhatja fel más célra.
(5) A Felügyelet mint koordinátor a kiegészítQ felügyelet szerinti tQkemegfelelési számításba való bevonás alól mentesíthet egy vállalkozást, ha
a) székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogrendszere nem teszi lehetQvé a szükséges adatok, információk átadását vagy
b) bevonása a kiegészítQ felügyelet célját tekintve félrevezetQ eredményre vezetne vagy
c) bevonása a kiegészítQ felügyelet célját tekintve elhanyagolható lenne.
(6) Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott mentesítést lehetQvé tevQ döntés meghozatala elQtt a Felügyelet mint koordinátor - a sürgQs esetek kivételével - egyeztet az érdekelt hatáskörrel rendelkezQ hatóságokkal.
(7) Ha több vállalkozás külön-külön mentesíthetQ lenne az (5) bekezdés c) pontja alapján, de együttesen nem tekinthetQ elhanyagolható jelentQségqnek, akkor a kiegészítQ felügyelet szerinti tQkemegfelelési számításba való bevonás alól nem mentesíthetQ.
(8) Az (5) bekezdés b) és c) pontja alapján mentesített befektetési vállalkozás székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozástól a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében adatot és információt kérhet.
(9) A Felügyelet mint koordinátor az érintett felügyeleti hatóságokkal lefolytatott egyeztetés alapján határozza meg, mely csoporton belüli ügyletet és mely kockázatot kell figyelembe venni a (2)-(4) bekezdés szerinti számítások során. Az egyeztetéskor figyelembe kell venni a pénzügyi konglomerátum csoportszerkezetét és a pénzügyi konglomerátum egészének kockázatkezelését. A csoporton belüli ügylet és a kockázatvállalás jelentQs mértékének meghatározása érdekében a Felügyelet mint koordinátor - az érdekelt felügyeleti hatóságokkal és a pénzügyi konglomerátummal folytatott egyeztetés alapján - megállapítja a szavatoló tQkére, illetQleg a biztosítástechnikai tartalékra vonatkozó küszöbértéket.
(10) Ha a (9) bekezdés alapján a kockázatvállalásra és a csoporton belüli ügyletre vonatkozó küszöbérték nem kerül meghatározásra, akkor az ügylet abban az esetben minQsül jelentQsnek, ha értéke meghaladja a pénzügyi konglomerátum szintjén az összesített tQkekövetelmény öt százalékát.
(11) A pénzügyi konglomerátum szintq tQkemegfelelési számítások módját külön jogszabály tartalmazza.
A kiegészítQ felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás pénzügyi konglomerátum szintq kockázatkezelési és belsQ kontrollrendszere
181/R. § (1) A kiegészítQ felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás köteles gondoskodni a pénzügyi konglomerátum szintq belsQ kontrollrendszer és kockázatkezelés megfelelQ mqködésérQl.
(2) A kockázatkezelés magában foglalja:
a) a pénzügyi konglomerátumra vonatkozó kockázatkezelési elvek és stratégiák alapján megvalósuló vállalatirányítást,
b) azon tQkemegfelelési elveket, amelyek biztosítják az üzleti stratégia kockázatra és tQkemegfelelésre gyakorolt hatásának figyelembevételét,
c) a kockázat-ellenQrzQ rendszerek szervezethez történQ igazodását, amely rendszerek összehangoltan mqködnek annak érdekében, hogy mérni és ellenQrizni lehessen a pénzügyi konglomerátum szintjén a kockázatokat.
(3) A belsQ kontrollrendszer magában foglalja:
a) a jelentQs kockázatok azonosítását és mérését, valamint a szavatoló tQkének a kockázatokhoz való hozzárendelését,
b) a csoporton belüli ügyletek és a kockázatvállalás azonosítását, mérését és ellenQrzését.
(4) A kiegészítQ felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak rendelkeznie kell a kiegészítQ felügyelet érdekében szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, illetQleg azok megbízhatóságát biztosító informatikai és belsQ kontrollrendszerrel.
A koordinátor
181/S. § (1) A Felügyelet mint érintett hatóság együttmqködik az Európai Unió tagállamainak érintett hatóságaival a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások kiegészítQ felügyeletének összehangolásáért és ellátásáért felelQs felügyeleti hatóság (a továbbiakban: koordinátor) kijelölése során.
(2) A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha a pénzügyi konglomerátum élén álló befektetési vállalkozás tevékenységének megkezdését a Felügyelet engedélyezte.
(3) A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha a pénzügyi konglomerátum élén nem szabályozott vállalkozás áll és
a) a Felügyelet által engedélyezett befektetési vállalkozás anyavállalata vegyes pénzügyi holding társaság vagy
b) több, az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkezQ szabályozott vállalkozás anyavállalata Magyarországon székhellyel rendelkezQ vegyes pénzügyi holding társaság és a pénzügyi konglomerátum valamely befektetési vállalkozása magyarországi székhellyel rendelkezik vagy
c) a pénzügyi konglomerátumban nem található a vegyes pénzügyi holding társaság székhelyének tagállamában engedélyezett befektetési vállalkozás, a pénzügyi konglomerátum legjelentQsebb pénzügyi ágazata együttesen a banki és a befektetési szolgáltatási ágazat, valamint a legnagyobb mérlegfQösszege magyarországi székhellyel rendelkezQ befektetési vállalkozásnak van.
(4) A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha
a) a pénzügyi konglomerátum élén több, az Európai Unió különbözQ tagállamaiban székhellyel rendelkezQ vegyes pénzügyi holding társaság áll és ezen tagállamok mindegyikében rendelkezik a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozással, vagy
b) a pénzügyi konglomerátum élén nem áll anyavállalat, valamint a pénzügyi konglomerátum legjelentQsebb pénzügyi ágazata együttesen a banki és befektetési szolgáltatási ágazat és a pénzügyi konglomerátumon belül a legnagyobb mérlegfQösszege egy magyarországi székhellyel rendelkezQ befektetési vállalkozásnak van.
(5) A (2)-(4) bekezdéstQl eltérQen, az érintett felügyeleti hatóságokkal történt megállapodás alapján a Felügyelet elláthatja a koordinátori feladatokat, valamint megbízhat más érintett felügyeleti hatóságot a koordinátori feladatok ellátásával, ha a pénzügyi konglomerátum csoportszerkezete vagy a különbözQ országokbeli tevékenységének aránya alapján indokolt. A döntés meghozatala elQtt ki kell kérni az érintett pénzügyi konglomerátum véleményét is.
A koordinátor feladata
181/T. § (1) A Felügyelet koordinátorként
a) ellátja a pénzügyi konglomerátum pénzügyi helyzetének áttekintését és értékelését,
b) összegyqjti és továbbítja az érintett felügyeleti hatóságok részére a pénzügyi konglomerátum vállalkozásaira vonatkozó adatokat és információkat,
c) ellenQrzi a 181/Q. §-ban foglalt, a pénzügyi konglomerátumon belüli kockázatvállalásra, tQkekövetelményre és csoporton belüli ügyletekre vonatkozó rendelkezések betartását,
d) ellenQrzi a 181/R. §-ban foglalt, a pénzügyi konglomerátum belsQ kontroll rendszerére és kockázatkezelésére vonatkozó rendelkezések betartását,
e) az érintett felügyeleti hatóságokkal együttmqködve megtervezi és összehangolja a felügyeleti feladatok ellátását,
f) a kiegészítQ felügyelet céljának elérése érdekében felmerülQ egyéb feladatokat ellátja, a szükséges intézkedéseket megteszi, és a döntéseket meghozza,
g) értesíti a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozást, az érintett felügyeleti hatóságokat, a vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát és az Európai Bizottságot valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történQ minQsítésérQl és a koordinátor kijelölésérQl.
(2) A kiegészítQ felügyelet elQsegítése és megvalósítása érdekében a Felügyelet mint koordinátor az érintett felügyeleti hatóságokkal, valamint szükség esetén más érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttmqködési megállapodást köt.
A felügyeleti hatóságokkal történQ együttmqködés
181/U. § (1) A Felügyelet szorosan együttmqködik az érintett felügyeleti hatóságokkal a pénzügyi konglomerátum kiegészítQ felügyeletének ellátása érdekében. A Felügyelet a kiegészítQ felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat az érintett felügyeleti hatóságok részére átadja.
(2) Az érintett felügyeleti hatóságokkal történQ együttmqködés a következQkre terjed ki:
a) a pénzügyi konglomerátum csoportszerkezetének meghatározására, valamint a csoport szabályozott vállalkozásainak felügyeletét ellátó felügyeleti hatóság azonosítására,
b) a pénzügyi konglomerátum stratégiai elvének és céljának figyelemmel kísérésére,
c) a pénzügyi konglomerátum pénzügyi helyzetének, a tQkemegfelelésének, a csoporton belüli ügyleteinek, a kockázatvállalásának és a jövedelmezQségének figyelemmel kísérésére,
d) a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások befolyásoló részesedéssel rendelkezQ tulajdonosának és a vezetQ állású személyének azonosítására,
e) a pénzügyi konglomerátum szervezetének, valamint a pénzügyi konglomerátum szintq kockázatkezelésnek és belsQ kontrollrendszernek a figyelemmel kísérésére,
f) a pénzügyi konglomerátum vállalkozásaitól származó információk gyqjtésére és az összegyqjtött információk ellenQrzésére,
g) a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának mqködését kedvezQtlenül befolyásoló változás figyelemmel kísérésére,
h) a felügyeleti hatóság által hozott szankciókról és kivételes intézkedésekrQl történQ tájékoztatásra.
(3) A Felügyelet a kiegészítQ felügyeleti feladata ellátása érdekében az Európai Unió tagállamainak jegybankjaival, az Európai Központi Bankkal és a Központi Bankok Európai Rendszerével is folytathat információcserét.
(4) A Felügyeletnek - a határozata meghozatalát megelQzQen - egyeztetnie kell azon érintett felügyeleti hatósággal, amely felügyeleti feladatának ellátását a döntés érintheti
a) az engedélyhez kötött tulajdonos személyében, vezetQ állású személyben bekövetkezett változás,
b) szankciók és kivételes intézkedések
tekintetében.
(5) A (4) bekezdéstQl eltérQen nem áll fenn az elQzetes egyeztetési kötelezettség sürgQs esetben vagy ha az a döntés hatékonyságát kedvezQtlenül befolyásolja. Ilyenkor a Felügyeletnek az érintett hatóságokat a határozatról utólagosan és haladéktalanul tájékoztatnia kell.
(6) A Felügyelet mint koordinátor a feladata ellátása érdekében a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozásra vonatkozó adatok és információk átadása érdekében megkeresheti a vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóságot.
Információ átadása
181/V. § (1) A pénzügyi konglomerátumon belüli szabályozott és nem szabályozott vállalkozás, valamint az érintett természetes személy köteles a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás részére minden adatot és információt megadni a kiegészítQ felügyelet érdekében elvégzendQ számításokhoz. Ezen egyedi adatot és információt köteles a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás elkülönítetten - az adatvédelmi elQírások betartásával - kezelni.
(2) A Felügyelet a kiegészítQ felügyeleti feladata ellátása érdekében szükséges adatért és információért az érintett felügyeleti hatósághoz fordulhat.
Felügyeleti ellenQrzés
181/W. § (1) A Felügyelet a kiegészítQ felügyeleti feladata ellátása érdekében a pénzügyi konglomerátum vállalkozásai által átadott adatok és információk helyességét jogosult - helyszínen és helyszínen kívül - ellenQrizni.
(2) A Felügyelet az Európai Unió más tagállamának érintett felügyeleti hatóságához fordulhat az ellenQrzés lefolytatása érdekében.
181/X. § (1) A 181/M. § (3) bekezdésének b) és c) pontjában említett befektetési vállalkozást tartalmazó pénzügyi konglomerátum esetében a pénzügyi konglomerátum élén álló harmadik országbeli anyavállalat figyelmen kívül hagyásával kell az érintett hatóságoknak kijelölniük a koordinátort.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint a Felügyelet a koordinátor, akkor megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelvében foglalt szabályoknak. A vizsgálat során az érintett felügyeleti hatóságokkal egyeztet a Pénzügyi Konglomerátumok Bizottsága (Financial Conglomerates Committee) által kiadott iránymutatásokat is figyelembe véve. Az egyeztetést követQen a Felügyelet mint koordinátor dönt a jogrend megfelelQségérQl.
(3) Ha a harmadik ország jogrendje megfelel az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelvében foglalt szabályoknak, akkor az olyan pénzügyi konglomerátum kiegészítQ felügyeletét, amelynek élén a 181/M. § (3) bekezdés b), illetQleg c) pontjában meghatározott befektetési vállalkozás harmadik országbeli anyavállalata áll, nem a Felügyelet látja el.
(4) Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelvében foglalt szabályoknak, akkor a Felügyelet mint koordinátor látja el a kiegészítQ felügyeleti feladatokat és köteles ennek érdekében minden lehetséges intézkedést megtenni.
XX. Fejezet
182. §
183-187. §
188-197. §
198. §
HATODIK RÉSZ
A BENNFENTES KERESKEDELEM ÉS A PIACBEFOLYÁSOLÁS
XXI. Fejezet
A BENNFENTES KERESKEDELEM ÉS A PIACBEFOLYÁSOLÁS TILALMA
199. § E rész rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan pénzügyi eszközzel kapcsolatos cselekményre,
a) amelyet a Magyar Köztársaság területén követtek el, vagy
b) amelyeket külföldön követtek el, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet.
Bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás tilalma
200. § Tilos a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás.
Bennfentes kereskedelem
201. § (1) Bennfentes kereskedelem:
a) a bennfentes személy által bennfentes információ felhasználásával a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre közvetlen vagy közvetett módon ügylet kötése, illetQleg ügylet kötésére adott megbízás;
b) a bennfentes személy által a bennfentes információ továbbadása más személynek;
c) a bennfentes személy által javaslattétel más személynek arra, hogy a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre ügyletet kössön;
d) bármely személynek az a)-c) pontban leírt cselekménye, amennyiben tudta vagy az adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárva tudnia kellett volna, hogy a felhasznált információ bennfentes információnak minQsül.
(2) Bennfentes személy
a) a kibocsátó vezetQ tisztségviselQje és felügyelQbizottsági tagja;
b) az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezQ gazdasági társaság, illetve ezek ügyvezetQje, vezetQ tisztségviselQje és felügyelQbizottsági tagja, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérQ vagy azt meghaladó közvetlen, illetQleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik;
c) az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezQ gazdasági társaság, illetve ennek ügyvezetQje, vezetQ tisztségviselQje, felügyelQbizottsági tagja, amely a kibocsátóban tíz százalékot elérQ vagy azt meghaladó közvetlen, illetQleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik;
d) a forgalomba hozatal, illetve a VII. Fejezet szerinti nyilvános vételi ajánlat szervezésében közremqködQ bármely szervezet, illetve ennek érdemi ügyintézQje, vezetQ tisztségviselQje, felügyelQbizottsági tagja, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a forgalomba hozatalban közremqködQ más alkalmazottja, aki munkavégzésével kapcsolatosan bennfentes információhoz jutott, a forgalomba hozatalt követQ egy évig;
e) a kibocsátó alaptQkéje (törzstQkéje) tíz százalékát elérQ vagy azt meghaladó közvetlen, illetQleg közvetett részesedéssel rendelkezQ természetes és jogi személy;
f) a kibocsátó számlavezetQ hitelintézete, illetve ennek vezetQ tisztségviselQje, felügyelQbizottsági tagja és érdemi ügyintézQje;
g) aki a bennfentes információt munka- vagy feladatkörébQl kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során kapta meg, vagy egyéb módon jutott tudomására;
h) aki a bennfentes információt bqncselekmény útján szerezte;
i) az a)-h) pontban felsorolt természetes személlyel közös háztartásban élQ személy, illetQleg közeli hozzátartozója;
j) az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezQ gazdasági társaság, illetve ezek nevében eljáró személy, amelyben az a)-i) pontokban megjelölt bennfentes személy befolyásoló részesedéssel bír.
(3) Bennfentes információ:
a) a pénzügyi eszközzel - ide nem értve az árualapú származtatott ügyletet - kapcsolatos olyan lényeges információ, amely
aa) még nem került nyilvánosságra;
ab) közvetlenül vagy közvetve a pénzügyi eszközre vagy a pénzügyi eszköz kibocsátójára vonatkozik;
ac) nyilvánosságra kerülése esetén a pénzügyi eszköz árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas;
b) a pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások végrehajtásával megbízott személyek esetében olyan lényeges információ az a) pontban meghatározottakon kívül, amely az ügyfél által adott és az ügyfél folyamatban lévQ megbízásához kapcsolódik;
c) az árualapú származtatott ügylettel kapcsolatos olyan lényeges információ, amely
ca) még nem került nyilvánosságra;
cb) közvetlenül vagy közvetve az árualapú származtatott ügyletre vonatkozik;
cc) az elfogadott piaci gyakorlat alapján a piaci szereplQk tudomására hozandó;
cd) információt a piac szereplQivel rendszeresen közölnek.
(4) Lényeges információ: minden olyan információ, amely olyan eseményre vagy körülményre vonatkozik, amely bekövetkezett vagy bekövetkezése megalapozottan várható, és elég konkrét ahhoz, hogy lehetQvé tegye következtetések levonását az adott körülménynek vagy eseménynek egy adott pénzügyi eszköz árfolyamára esetlegesen gyakorolt hatásáról.
(5) Az árfolyam befolyásolására alkalmas információ: minden olyan információ, amely a befektetQ által nagy valószínqséggel felhasználásra kerülne befektetési döntése meghozatalakor.
201/A. § Nem köthet ügyletet
a) a kibocsátónál vezetQ állású személy
aa) a tárgyévi mérleg fordulónapjától az éves jelentés 56. § szerinti közzétételéig terjedQ idQszakban (a nyilvános forgalomba hozatal esetét kivéve);
ab) ha a kibocsátó féléves jelentést készít, a féléves jelentés közzétételét megelQzQ tizenöt napon belül;
ac) ha a kibocsátó negyedéves jelentést vagy idQközi vezetQségi beszámolót készít, annak közzétételét megelQzQ tizenöt napon belül;
ad) a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségek körébe tartozó szerzQdéskötés közzétételét megelQzQ három napon belül
a kibocsátó által forgalomba hozott értékpapírra;
b) a vagyonfelügyelQ, az ideiglenes vagyonfelügyelQ, a felszámoló, a pénzügyi gondnok és a végelszámoló az e tevékenységével érintett kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjára, kivéve a feladatkörébe tartozó tevékenységet;
c) a kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozó és a 201. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott személy,
ca) ha az éves beszámoló készítésében közremqködik, a tárgyévi mérleg fordulónapjától az éves beszámoló 56. § szerinti közzétételéig terjedQ idQszakban (a nyilvános forgalomba hozatal esetét kivéve);
cb) ha a féléves jelentés készítésében közremqködik, a féléves jelentés közzétételét megelQzQ tizenöt napon belül;
cc) ha a negyedéves jelentés vagy az idQközi vezetQségi beszámoló készítésében közremqködik, annak közzétételét megelQzQ tizenöt napon belül;
a kibocsátó által forgalomba hozott értékpapírra.
201/B. § (1) A Felügyeletnek köteles az ügyletkötést haladéktalanul bejelenteni
a) a 201. § (2) bekezdés a) pontjában említett bennfentes személy, illetve
aa) a vele közös háztartásban élQ személy,
ab) a közeli hozzátartozója, és
ac) a bennfentes személy közvetlen vagy közvetett befolyásoló részesedésével mqködQ társaság, valamint
b) a 201. § (2) bekezdés b)-c) pontjában az említett bennfentes személy,
ha személyesen vagy megbízott útján kötött ügyletet olyan részvényre, amellyel kapcsolatban bennfentesnek minQsül, illetve olyan pénzügyi eszközre, amelynek értéke az említett részvény értékétQl vagy árfolyamától függ.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentésre kötelezett személy nevét, a bejelentési kötelezettség indokát, az érintett kibocsátó nevét, az ügyletben szereplQ pénzügyi eszköz megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügylet jellegét (például vétel vagy eladás), az ügyletkötés idQpontját és helyét, illetve az ügyletet lebonyolító befektetési vállalkozás, hitelintézet megnevezését.
(3) A 201. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti bennfentes személy a Felügyeletnek tett bejelentésben foglalt információkat a bejelentés megtételét követQen köteles haladéktalanul az 56. § szerint közzétenni.
(4) A 201. § (2) bekezdés a) pontjában említett bennfentes személy nem köteles az ügyletkötést nyilvánosságra hozni, ha az adott naptári évben az ügyletkötések összértéke nem haladja meg az egymillió forintot. Az ügyletkötések összértékének számításánál figyelembe kell venni:
a) a bennfentes személy, és
b) a vele közös háztartásban élQ személy,
c) a közeli hozzátartozója,
d) a közvetlen vagy közvetett befolyásoló részesedésével mqködQ társaság
által kötött ügyleteket.
201/C. § (1) A szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója köteles haladéktalanul az 56. § szerint, illetQleg internetes honlapján közzétenni a rá vonatkozó bennfentes információkat.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt elQírások teljesítése során a kibocsátó nem kötheti össze a bennfentes információ nyilvánosságra hozatalát tevékenysége reklámozásával.
(3) Ha a kibocsátó másnak bennfentes információt bocsát rendelkezésre, ezzel egyidejqleg köteles ugyanazt az információt teljes mértékben az internetes honlapján nyilvánosságra hozni.
(4) A kibocsátó nevében vagy a javára eljáró személy, amennyiben másnak bennfentes információt bocsát rendelkezésre, ezzel egy idQben errQl köteles értesíteni a kibocsátót, aki az érintett információt honlapján az értesítést követQen haladéktalanul, teljes mértékben nyilvánosságra hozza.
(5) Nem kell alkalmazni a (3)-(4) bekezdésben foglaltakat, ha az információt megszerzQ személyt titoktartási kötelezettség terheli, függetlenül attól, hogy ez a kötelezettség jogszabályon, létesítQ okirat rendelkezésén vagy szerzQdésbe foglalt megállapodáson alapul-e.
201/D. § (1) A bennfentes kereskedelemhez kapcsolódó hatósági ellenQrzés elQsegítése érdekében a kibocsátó, illetve a javára vagy nevében eljáró személy a munkaviszony vagy egyéb jogviszony alapján részére tevékenységet végzQ és bennfentes információhoz hozzáférQ személyekrQl nyilvántartást vezet, amelyet a Felügyelet kérésére, a 378. § i) pontjában foglalt feladatának ellátása érdekében a nyilvántartást vezetQ személy köteles átadni.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésére kötelezett személy más javára vagy nevében eljárva több kibocsátóra vonatkozóan fér hozzá bennfentes információhoz, a nyilvántartást kibocsátónként elkülönítve köteles vezetni.
(3) A bennfentes információhoz hozzáférQ személyekrQl vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
a) természetes személy esetén
aa) családi és utónevét (születési név), amennyiben van, házassági nevét,
ab) lakcímét,
ac) születési helyét, idejét,
ad) állampolgárságát,
ae) anyja születési nevét,
af) külföldi természetes személy esetében az aa)-ae) pontban meghatározott adatok közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet;
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezQ más szervezet esetén
ba) nevét, rövidített nevét,
bb) székhelyének, külföldi székhelyq vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,
bc) azonosító okiratának számát; és ezeken felül legalább
c) a nyilvántartásba vétel okát;
d) a nyilvántartás összeállításának, illetve frissítésének idQpontját.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésére kötelezett személy a bennfentes információhoz való hozzáférést követQen haladéktalanul nyilvántartásba veszi az általa munkaviszony keretében vagy egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott, bennfentes információhoz hozzáférQ személyt.
(5) Amennyiben a nyilvántartásba vett személy bennfentes információhoz való hozzáférése bármilyen módon megszqnt, a hozzáférés megszqnését követQen a személyt haladéktalanul törölni kell a nyilvántartásból.
(6) Az (1) bekezdésben említett, a bennfentes információhoz hozzáférQ személy köteles a nyilvántartást vezetQ kérésére, a nyilvántartásba vételkor a (3) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott adatokról a nyilvántartást vezetQt haladéktalanul - majd ezt követQen írásban is - tájékoztatni. A nyilvántartásban szereplQ személy a (3) bekezdés a)-b) pontjában foglalt adatainak változásáról 5 munkanapon belül értesíti a nyilvántartást vezetQt.
(7) A nyilvántartás vezetésére kötelezett személy a szabályzatban
a) meghatározza
aa) a javában vagy nevében eljáró, nyilvántartást vezetQ természetes nyilvántartást vezetQ személy kijelölésének szabályait;
ab) a nyilvántartás vezetésére kijelölt személyt;
ac) a nyilvántartásba vétel, és törlés eljárási szabályait; és
b) tájékoztatja a javában vagy nevében eljáró személyeket
ba) a nyilvántartásba vétellel összefüggQ jogi és közigazgatási kötelezettségekrQl; továbbá
bb) a bennfentes információval való visszaélésnek és az ilyen információ nem megfelelQ továbbításának következményeirQl.
(8) A nyilvántartást vezetQ személy a (7) bekezdésben említett szabályzatot a bennfentes információhoz hozzáférQ személy számára - az adatszolgáltatását megelQzQen - rendelkezésre bocsátja.
(9) A nyilvántartás vezetésére kötelezett személy a nyilvántartásba vételt vagy a nyilvántartásból való törlést követQen e tényrQl haladéktalanul értesíti a nyilvántartásba vett és a nyilvántartásból törölt személyeket.
(10) A nyilvántartásba vétel és a nyilvántartás frissítése során a bennfentes információkhoz hozzáférQ személy az adatok egyeztetése céljából bemutatja:
a) természetes személy esetén
aa) ha a személy belföldi, személyazonosító igazolványát és a lakcímét igazoló hatósági igazolványát, vagy útlevelét és a lakcímét igazoló hatósági igazolványát, vagy kártya formátumú vezetQi engedélyét és a lakcímét igazoló hatósági igazolványát,
ab) ha a személy külföldi, útlevelét, személyi azonosító igazolványát vagy érvényes tartózkodási engedélyét;
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezQ más szervezet esetén azt a harminc napnál nem régebben kiállított okiratot, amely igazolja, hogy
ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében azt, hogy adószámmal rendelkezik, illetQleg az adóhatósági bejelentkezési kérelmét benyújtotta,
bb) más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, illetQleg a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtotta,
bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezQ más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történQ benyújtását megelQzQen a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezQ más szervezet társasági szerzQdését (alapító okiratát, alapszabályát).
(11) A nyilvántartásban foglalt adatok frissítése esetén a legutolsó frissítést közvetlenül megelQzQ állapotot a frissítés évének utolsó napját követQ öt évig meg kell Qrizni.
Piacbefolyásolás
202. § Piacbefolyásolásnak minQsül
a) olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére megbízásadás, amely hamis vagy félrevezetQ jelzéseket ad vagy adhat az adott pénzügyi eszköz keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról;
b) olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére való megbízásadás, amely az adott pénzügyi eszköz árfolyamát mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti;
c) olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére megbízásadás, amely színlelt, illetve amelyben bármilyen más formájú megtévesztéshez, manipulációhoz folyamodnak; vagy
d) megalapozatlan, félrevezetQ, hamis információ közlése, híresztelése, nyilvánosságra hozása vagy nyilvános közlése, feltéve, hogy az információt terjesztQ személy az információ hamis vagy félrevezetQ mivoltának tudatában van vagy az adott helyzetben elvárható gondossággal eljárva tudatában kellett volna lennie.
Kivételek a tilalom alól
203. § (1) Nem minQsül bennfentes kereskedelemnek
a) az az ügylet, amelyet a bennfentes információ birtokba jutásának idQpontját megelQzQen kötött megállapodás alapján teljesítenek;
b) a bennfentes információ átadása, amennyiben azt a bennfentes személy beosztásából kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során szolgáltatta.
(2) Nem minQsül piacbefolyásolásnak, ha a 202. § a)-b) pontjában foglaltak megvalósulása esetén:
a) az ügyletet kötQ, illetve a megbízást adó bizonyítja, hogy az ügylet megkötéséhez, illetve a megbízás adásához méltányolható érdeke fqzQdött, és
b) a megbízás megfelel az adott szabályozott piac elfogadott piaci gyakorlatának.
(3) Nem minQsül bennfentes kereskedelemnek és piacbefolyásolásnak a részvény-visszavásárlási program keretében történQ ügyletkötés, és pénzügyi eszközök árfolyamának stabilizálása érdekében kötött ügylet, ha azt a Bizottság 2273/2003/EK rendeletében szabályozott módon hajtják végre.
(4) A kibocsátó - jogos érdekei sérelmének megelQzése érdekében - saját felelQsségére késleltetheti a bennfentes információk nyilvánosságra hozatalát, ha
a) a késleltetés nem okozza a nyilvánosság félrevezetését,
b) a kibocsátó haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek a késleltetés tényét, és
c) a kibocsátó biztosítja a szóban forgó információ bizalmas kezelését.
(5) A bennfentes információ nyilvánosságra hozatalának a (4) bekezdés alapján történQ, kibocsátó általi késleltetésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
(6)
204. § (1) E rész alkalmazásában elfogadott piaci gyakorlat azon eljárások és cselekmények összessége, amelyek a piaci résztvevQk által ismertek és alkalmazottak, az adott piacon az általánosan elfogadott szakmai elvek alapján elvárhatóak.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben, valamint a 202. §-ban meghatározott magatartások vizsgálatakor a körülmények összességét mérlegelve jár el, s az általa figyelembe veendQ körülményeket külön jogszabály állapítja meg.
(3) Az elfogadott piaci gyakorlat alapján a piaci szereplQk tudomására hozandó információnak minQsül az olyan információ, amely
a) a mindennapos gyakorlat szerint a piaci szereplQk részére rendelkezésre áll, vagy
b) a jogszabályok, piaci szabályzatok, piaci szokványok, szerzQdési kötelezettség szerint a szabályozott piacon közzéteendQ.
(4)
(5) E rész rendelkezéseinek alkalmazása során pénzügyi eszköznek minQsül:
a) a befektetési eszköz, az egyéb tQzsdei termék és bármilyen más eszköz, amelynek a forgalmazását valamely szabályozott piacon engedélyezték, vagy amelyre vonatkozóan az ilyen piacon történQ forgalmazás engedélyezés iránti kérelmet nyújtottak be,
b) az a befektetési eszköz, amely nincs jelen a szabályozott piacon, de értéke valamely az a) pontban felsorolt pénzügyi eszköz értékétQl, illetve árfolyamától függ,
c) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír a rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megszqnéséig.
(6) E rész rendelkezéseinek alkalmazása során a befektetési jegy kibocsátójának a befektetési alap kezelQje minQsül.
Bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra utaló ügyletek bejelentése
205. § (1) Bennfentes kereskedelemre, illetve piacbefolyásolásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén a befektetési szolgáltatási, kiegészítQ befektetési szolgáltatási, árutQzsdei szolgáltatási tevékenységet végzQ személy (a továbbiakban: bejelentésre kötelezett személy) köteles azt a Felügyeletnek a tudomásszerzést követQen haladéktalanul bejelenteni. Ha a bejelentés nem írásban történt, azt öt munkanapon belül írásban is meg kell ismételni.
(2) Az (1) bekezdésben elQírt bejelentés tartalmazza:
a) az ügylet leírását, ideértve a megbízás típusát, és a kereskedés piacának megnevezését;
b) a bennfentes kereskedelemre, illetve piacbefolyásolásra utaló adat, tény vagy körülmény rövid ismertetését;
c) megbízó és az ügylet lebonyolításában közremqködQ személy azonosítására alkalmas adatokat, azaz természetes személy közremqködQ esetében annak
ca) családi és utónevét (születési név), amennyiben van, házassági nevét,
cb) lakcímét,
cc) születési helyét és idejét,
cd) anyja születési nevét,
ce) állampolgárságát;
d) hogy a bejelentQ személy milyen minQségben jár el;
e) a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra utaló ügyeletek vizsgálata szempontjából fontos minden egyéb adatot.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt adatok a bejelentés idQpontjában nem állnak rendelkezésre, a bejelentésnek tartalmaznia kell legalább azt, hogy milyen okból merült fel a bejelentQben az a gyanú, hogy az ügylet bennfentes kereskedelemnek vagy piacbefolyásolásnak minQsülhet. Minden további információt - mihelyt rendelkezésre áll - haladéktalanul meg kell küldeni a Felügyeletnek.
(4) A bejelentésre kötelezett személy kijelöl - a szervezet sajátosságától függQen - egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki az (1) bekezdésben elQírt bejelentést a Felügyeletnek haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy nevérQl, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a bejelentésre kötelezett személy a kijelöléstQl számított öt munkanapon belül köteles tájékoztatást küldeni a Felügyelet részére.
(5) A bejelentésre kötelezett személy, ideértve a kijelölt személyt is, a bejelentési kötelezettség teljesítésérQl, annak tartalmáról és a kijelölt személyrQl - kivéve a büntetQeljárás lefolytatására jogosult hatóságot és a bíróságot - harmadik személynek vagy szervezetnek, ideértve az ügyfelet is, tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentQ személye titokban maradjon.
(6) A bejelentésre kötelezett személyt, illetve a kijelölt személyt - jóhiszemqsége esetén - akkor sem terheli felelQsség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.
(7) A bejelentésre kötelezett személy köteles gondoskodni arról, hogy alkalmazottai a bennfentes kereskedelemre és a piacbefolyásolásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a bennfentes kereskedelmet és a piacbefolyásolást lehetQvé tevQ, illetQleg megvalósító üzleti kapcsolatokat, ügyleti megbízásokat megtanulják felismerni, és a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás gyanújára okot adó esetekben megfelelQen tudjanak eljárni.
(8) A Felügyelet a bejelentésre kötelezett személy, illetve a kijelölt személy személyazonosságát, az (1) bekezdés alapján tett bejelentés tényét, illetve annak tartalmát harmadik személynek - kivéve a büntetQeljárás lefolytatására jogosult hatóságot, bíróságot, illetve törvény felhatalmazása alapján a külföldi felügyeleti hatóságot - nem adhat át.
(9) A Felügyelet az (1) bekezdés alapján tett bejelentések révén tudomására jutott információt kizárólag a bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás elleni küzdelem céljaira, feladatainak ellátása érdekében használhatja fel, és az adatokat három évig köteles megQrizni úgy, hogy azokból a változás dátuma és a változás elQtti adatok is megállapíthatóak legyenek.
(10) A Felügyelet a gyanús ügyletekre vonatkozó bejelentés átvételét követQen az abban foglalt információt - a (9) bekezdésben foglalt célok elérése érdekében - a bejelentés beérkezését követQ két munkanapon belül továbbítja az érintett szabályozott piacok illetékes hatóságaihoz.
XXI/A. Fejezet
BEFEKTETÉSI AJÁNLÁS
205/A. § E fejezet rendelkezéseit csak a közvetlen befektetési ajánlások tekintetében kell alkalmazni az elemzQnek nem minQsülQ személyre, illetve az elemzQ számára munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében tevékenységet végzQ természetes személyre.
205/B. § (1) A befektetési ajánlásnak egyértelmqen és feltqnQ módon tartalmaznia kell:
a) a befektetési ajánlást készítQ személy nevét, jogi személy jogi személyiség nélküli egyéb szervezet, egyéni vállalkozó székhelyét; illetQleg
b) a befektetési ajánlás tartalmának kialakításában közremqködQ természetes személy nevét, beosztását és munkakörét.
(2) Ha a befektetési ajánlást készítQ személy befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, akkor az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a befektetés ajánlásnak tartalmaznia kell az érintett személy felügyeletét ellátó, illetékes felügyeleti hatóság megnevezését is.
(3) Ha az érintett személy - ide nem értve a befektetési vállalkozást és a hitelintézetet - önszabályozó szervezet tagja és az önszabályozó szervezet által kibocsátott etikai, szakmai szabályok hatálya alá tartozik, akkor az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenQen a befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell az önszabályozó szervezet ilyen szabályaira történQ hivatkozást is.
205/C. § (1) Az érintett személy a befektetési ajánlás elkészítése, illetve terjesztése során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal jár el.
(2) Az érintett személy a Felügyelet kérésére bizonyítani köteles, hogy a befektetési ajánlás szakmailag megalapozott.
(3) A befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell:
a) a tény, az azon alapuló értelmezés, a becslés és a vélemény, illetve az egyéb nem tényszerq információ egyértelmq megkülönböztetését;
b) a felhasznált információ megbízhatóságának minQsítését; és
c) a becslés, az elQrejelzés, a valószínqsített árfolyam ilyenként történQ megjelölését, illetve az alkalmazott feltételezést.
(4) Az elemzQ, annak kapcsolt vállalkozása vagy ezek számára munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében tevékenységet végzQ természetes személy által készített befektetési ajánlásnak az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenQen tartalmaznia kell:
a) a befektetési ajánlás készítésénél használt forrás megjelölését;
b) azt, hogy a befektetési ajánlás tartalmáról a kibocsátót tájékoztatták-e, illetve, hogy a kibocsátó észrevételét a befektetési ajánlás tartalmának meghatározása során figyelembe vették-e;
c) a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszköz kibocsátója értékeléséhez, illetve a pénzügyi eszköz valószínqsített célárfolyamának megállapításához használt adatot, illetQleg a módszertan összegzését;
d) a befektetési ajánlás érvényességének idQtartamát, a kockázati tényezQket, és az azok jellegére, mértékére vonatkozó figyelmeztetést;
e) a befektetési ajánlás frissítésének tervezett gyakoriságát, illetve ha a befektetési ajánlásban felhasznált, feldolgozott adat a korábbiakban alkalmazotthoz képest jelentQs mértékben megváltozott, ennek tényét; és
f) egyértelmqen és feltqnQ módon a befektetési ajánlás elsQ közlésének idQpontját, valamint a befektetési ajánlásban szereplQ árfolyam napját és idQpontját.
(5) Ha a befektetési ajánlás eltér az ugyanarra a pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozó, a megelQzQ tizenkét hónapban az érintett személy által közölt befektetési ajánlástól, a befektetési ajánlásban egyértelmqen és feltqnQ módon meg kell jelölni ezt a változást és a legutóbb közölt befektetési ajánlás közlésének napját.
205/D. § (1) A befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell:
a) az érintett személy minden, a befektetési ajánlás tárgyilagos megítélése szempontjából jelentQs jogviszonyát és egyéb körülményt, ideértve a befektetési ajánlás tárgyát képezQ pénzügyi eszközhöz kötQdQ pénzügyi érdekeltségét; illetve
b) ha az érintett személy a kibocsátóval jogvitában áll, a jogvita tárgyát, jellegét.
(2) Ha az érintett személy nem természetes személy, akkor az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni
a) minden olyan személyre, aki a befektetési ajánlás tartalmának kialakításában ténylegesen részt vett, továbbá
b) az érintett személy kapcsolt vállalkozásaira.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell a befektetési ajánlás tárgyilagos megítélése szempontjából jelentQs olyan adatot, amelyhez bármely, a befektetési ajánlás tartalmának kialakításában részt vevQ személy hozzáférhet, továbbá minden olyan adatot, amely ismert azon személy számára, aki a befektetési ajánlás szövegéhez annak közlése elQtt hozzáférhetett.
(4) Ha az érintett személy elemzQ vagy annak kapcsolt vállalkozása, a befektetési ajánlásnak egyértelmqen és feltqnQ módon tartalmaznia kell:
a) a kibocsátó, valamint az érintett személy vagy annak kapcsolt vállalkozása között fennálló tulajdonosi kapcsolatot, ha annak mértéke meghaladja a jegyzett tQke öt százalékát;
b) az érintett személynek vagy kapcsolt vállalkozásának a kibocsátóhoz fqzQdQ egyéb pénzügyi érdekeltségét;
c) az érintett személynek vagy kapcsolt vállalkozásának a befektetési ajánlásban szereplQ pénzügyi eszköz piacán meglévQ részesedésének mértékét;
d) annak tényét, ha az érintett személy vagy kapcsolt vállalkozása a befektetési ajánlás közlését megelQzQ tizenkét hónapban közremqködött a kibocsátó pénzügyi eszközeinek nyilvános forgalomba hozatalában; és
e) azt, hogy
ea) az érintett személy vagy kapcsolt vállalkozása a befektetési ajánlás közlését megelQzQ tizenkét hónapban befektetési szolgáltatás nyújtására vagy igénybevételére vonatkozó szerzQdéses jogviszonyban állt-e a kibocsátóval, vagy került-e sor korábban kötött szerzQdés alapján ellenérték megfizetésére;
eb) az érintett személy vagy kapcsolt vállalkozása szerzQdéses jogviszonyban áll-e a kibocsátóval befektetési ajánlás készítésére.
(5) Ha az érintett személy befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, a befektetési ajánlásban be kell mutatni a befektetési ajánlás tekintetében az összeférhetetlenség megelQzését biztosító szervezeti és ügyviteli szabályokat, ideértve az információhoz való hozzáférésre vonatkozó korlátozást.
(6) Ha az érintett személy befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, a befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell, hogy a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személy díjazása kötQdik-e a befektetési vállalkozás vagy a hitelintézet, illetve kapcsolt vállalkozása saját számlára kötött ügyletéhez. Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti természetes személy a kibocsátó által kibocsátott értékpapír nyilvános forgalomba hozatala elQtt tulajdont szerzett a kibocsátott értékpapírból, a befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell az értékpapír megszerzésének idQpontját, mennyiségét és a természetes személy által fizetett ellenértéket.
(7) A befektetési vállalkozás és a hitelintézet a befektetési ajánlásban közli az elmúlt negyedévben készített összes befektetési ajánlásában
a) a vételre ajánlott , a tartásra ajánlott , az eladásra ajánlott befektetési ajánlások arányát; valamint
b) az a) pontban szereplQ bontás szerint azon befektetési ajánlások arányát, amelyek olyan kibocsátóra vonatkoznak, akinek az elQzQ tizenkét hónapban befektetési szolgáltatást nyújtott.
205/E. § Más személy által készített befektetési ajánlás terjesztése esetén, egyértelmqen és feltqnQ módon fel kell tüntetni a befektetési ajánlás terjesztQjének nevét jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet, illetve egyéni vállalkozás esetén székhelyét.
205/F. § (1) Más személy által készített befektetési ajánlás tartalmilag megváltoztatott terjesztése esetén a befektetési ajánlásban egyértelmqen és részletesen meg kell jelölni a módosítást. A megváltoztatott rész tekintetében a 205/B-205/C. §-t, valamint a 205/D. § (1)-(3) bekezdését, illetve ha a terjesztQ befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, akkor a 205/D. § (4)-(7) bekezdését a terjesztQre is megfelelQen alkalmazni kell.
(2) Annak a jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkezQ egyéb szervezetnek, aki tartalmilag megváltoztatott befektetési ajánlást terjeszt, - belsQ szabályzatában meghatározott módon - biztosítania kell, hogy a befektetési ajánlás készítQjének személyére vonatkozó, a 205/D. §-ban meghatározott adat, információ bármely olyan személy számára feltétel nélkül hozzáférhetQ legyen, aki részére a befektetési ajánlás terjesztésre került.
(3) Más személy által készített befektetési ajánlás kivonatos terjesztése esetén a terjesztQnek biztosítania kell, hogy az ilyen módon terjesztett befektetési ajánlás világos és egyértelmq legyen, ne legyen félrevezetQ, valamint meg kell határoznia a forrást és azt, hogy a 205/B-205/D. § szerint közölt információhoz hol lehet hozzáférni.
205/G. § (1) A 205/E-205/F. §-ban meghatározottakon túlmenQen a befektetési vállalkozás, a hitelintézet vagy az ezek számára munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében tevékenységet végzQ természetes személy a más személy által készített befektetési ajánlás terjesztésekor köteles egyértelmqen és feltqnQ módon feltüntetni a befektetési vállalkozás, illetve a hitelintézet felügyeletét ellátó, illetékes felügyeleti hatóság megnevezését.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a befektetési ajánlás terjesztQjére megfelelQen alkalmazni kell a 205/D. § (4)-(7) bekezdését, ha befektetési ajánlás készítQje a 205/D. § (4)-(7) bekezdésében meghatározottakat nem közli.
205/H. § (1) Ha az érintett személy a befektetési ajánlást nem nyomtatott formában közli, a 205/B. § (1) bekezdés b) pontjában, (2)-(3) bekezdésében, a 205/C. § (4)-(5) bekezdésében, illetve a 205/D. § (1)-(2) bekezdésében, (4) bekezdésének b)-e) pontjában és (5)-(7) bekezdésében foglalt adat, információ egy feltétel és korlátozás nélkül hozzáférhetQ honlapon is közzétehetQ, ha a befektetési ajánlás egyértelmqen és feltqnQ módon megjelöli ezt a tényt és tartalmazza a honlap címét.
(2) A 205/C. § (4) bekezdésének a)-d) pontjában és a 205/D. § (1)-(2) és (5)-(7) bekezdésében meghatározottak befektetési ajánlásban történQ közlésétQl kizárólag terjedelmi okok miatt és akkor lehet eltekinteni, ha az alkalmazott módszertan vagy az értékelés alapja nem változott, valamint ezek az (1) bekezdésben meghatározott honlapon közzétételre kerülnek.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak az érintett személynek a befektetési ajánlás tárgyát képezQ pénzügyi eszközhöz fqzQdQ pénzügyi érdekeltségére vonatkozó adatra.
XXII. Fejezet
FELÜGYELETI EGYÜTTMpKÖDÉS
206. § (1) A Felügyelet a tagállamok felügyeleti hatóságainak kérésére haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tárgyában kért adatokat. Ha a Felügyelet nem tudja átadni a kért információkat, ennek okairól értesíti a megkeresQ hatáskörrel rendelkezQ hatóságot.
(2) A Felügyelet a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tárgyában külföldi felügyeleti hatóság adatátadás iránti megkeresésének teljesítését megtagadhatja, ha:
a) a megkeresés a Magyar Köztársaság szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét sérti,
b) az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban, illetQleg
c) az adott ügyben már jogerQs ítéletet hoztak.
(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott megkeresés megtagadása esetén a külföldi felügyeleti hatóságnak tájékoztatást ad a (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárásról, illetve a (2) bekezdés c) pontjában foglalt jogerQs ítéletrQl.
(4) Ha a Felügyelet tudomására jut, hogy az Európai Unió másik tagállamában bennfentes kereskedelemmel, illetQleg piacbefolyásolással kapcsolatos cselekményeket követnek vagy követtek el, értesíti az illetékes felügyeleti hatóságot.
(5) A Felügyelet adatkezelésére, adatközlésére és adattovábbítására e törvény 392-394. §-ában foglaltakat és külön jogszabály elQírásait kell alkalmazni.
HETEDIK RÉSZ
A BEFEKTETPK VÉDELME
XXIII. Fejezet
A BEFEKTETPK VÉDELMÉNEK EGYES SZABÁLYAI
207. §
208. § (1) A befektetési szolgáltató, illetQleg az árutQzsdei szolgáltató köteles üzletszabályzatát az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló helyiségeiben kifüggeszteni, illetve azt az ügyfélnek kérésre átadni, továbbá elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén azt az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhetQ módon elektronikus úton is elérhetQvé tenni.
(2) Az ügynök igénybevételébQl eredQ, az ügyfelet érintQ esetleges következményekrQl, így különösen a hosszabb átfutási idQrQl, magasabb díjtételekrQl az ügynök az értékpapírügylet, illetQleg az áruügylet megkötése elQtt köteles tájékoztatást adni. Az ügynök az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló irodájában jól látható módon köteles kifüggeszteni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén pedig folyamatosan és könnyen elérhetQ módon elektronikus úton is köteles elérhetQvé tenni a vele ügynöki szerzQdéses kapcsolatban álló befektetési szolgáltató, illetQleg árutQzsdei szolgáltató nevét, valamint biztosítani, hogy az ügyfelek a befektetési szolgáltató, illetQleg az árutQzsdei szolgáltató üzletszabályzatát megtekinthessék.
Ügyfélkövetelések védelme
209. § (1) A befektetési szolgáltató, illetQleg az árutQzsdei szolgáltató az ügyfél tulajdonát képezQ vagyont - a 148. §-ban meghatározott esetet kivéve - kizárólag az ügyfél rendelkezése szerinti célra használhatja fel. A befektetési szolgáltató, illetQleg az árutQzsdei szolgáltató a rendelkezése alatt álló ügyfélvagyonnal sajátjaként nem rendelkezhet. A befektetési szolgáltató, illetQleg az árutQzsdei szolgáltató köteles biztosítani, hogy az ügyfél a tulajdonában levQ befektetési eszközrQl, tQzsdei termékrQl, illetve pénzeszközrQl bármikor rendelkezni tudjon.
(2) A befektetési vállalkozás és az árutQzsdei szolgáltató az ügyfeleit megilletQ pénzeszközöket saját pénzeszközeitQl elkülönítve köteles kezelni. A befektetési vállalkozás a 147. §-ban meghatározott ügyfélszámlán lévQ pénzeszközt kizárólag banknál, illetve szakosított hitelintézetként mqködQ elszámolóháznál ilyen célra nyitott pénzforgalmi számlán tarthatja, de ebben az esetben is köteles biztosítani a saját és az ügyfelek tulajdonát képezQ pénzeszközök elkülönített kezelését.
(3) A befektetési szolgáltató, illetQleg az árutQzsdei szolgáltató az ügyfeleit megilletQ befektetési eszközöket, tQzsdei termékeket saját befektetési eszközeitQl, tQzsdei termékeitQl elkülönítve köteles kezelni.
(4) Az ügyfélszámlán és az értékpapírszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetQleg az opciós és határidQs ügyletekbQl eredQ követeléseket és kötelezettségeket.
(5) Az ügyfelet megilletQ, (2) és (3) bekezdés szerinti követelés a befektetési szolgáltató, illetQleg az árutQzsdei szolgáltató hitelezQjével szembeni tartozás kiegyenlítésére nem vehetQ igénybe.
XXIV. Fejezet
BEFEKTETP-VÉDELMI ALAP
210. § (1) A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában és a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység (a továbbiakban: biztosított tevékenység) végzésére jogosító engedéllyel rendelkezQ gazdálkodó szervezetek (kivéve az egyéni vállalkozót) tagságával az e törvényben meghatározott feladat ellátása céljából BefektetQ-védelmi Alap (a továbbiakban: Alap) mqködik. A továbbiakban ezen gazdálkodó szervezetek elnevezése: biztosított tevékenységet végzQ szervezet.
(2) Biztosított tevékenységet végzQ szervezet az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel kizárólag az Alap tagjaként rendelkezhet.
(3) A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott tevékenységet végzQ árutQzsdei szolgáltató az Alaphoz csatlakozhat. Az Alaphoz nem csatlakozott árutQzsdei szolgáltató üzletszabályzatában és az ügyfélszámla-szerzQdésben köteles feltqnQ módon feltüntetni azt a körülményt, hogy az ügyfélszámla-szerzQdésen alapuló ügyfél követelésre nem terjed ki az Alap védelme.
(4) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezQ biztosított tevékenységet végzQ szervezet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott befektetQ-védelem terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetQvé. A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezQ biztosított tevékenységet végzQ szervezetnek az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelepe kiegészítQ biztosítás érdekében önként csatlakozhat az adott ország befektetQ-védelmi rendszeréhez. A biztosított tevékenységet végzQ szervezet a fióktelep létesítésének szándékáról a Felügyelet felé tett bejelentéssel, a befogadó ország befektetQ-védelmi rendszeréhez történQ kötelezQ vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételeirQl pedig a tudomásszerzéssel, illetve a kérelemmel egy idQben köteles tájékoztatni az Alapot.
211. § (1) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezQ biztosított tevékenységet végzQ szervezet fióktelepe, ha tagsággal rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által elQírt befektetQvédelmi rendszerben.
(2) A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli biztosított tevékenységet végzQ szervezet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által elQírt biztosítással egyenértékq befektetQvédelemmel.
(3) A befektetQvédelem egyenértékqségének (2) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen:
a) a befektetQvédelemmel lefedett ügyfél követelések körét;
b) a befektetQvédelemmel érintett ügyfélkört;
c) a befektetQvédelemmel lefedett ügyfél követelések összegét;
d) a befektetQvédelmi-rendszer eljárásrendje alapján a követelések kifizetésének várható idQigényét;
e) az ügyfélkövetelés érvényesítésének lehetQségét;
f) a BefektetQvédelmi Alap véleményét.
(4) Ha a fióktelep az (1) és (2) bekezdés alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz, önként az Alaphoz csatlakozhat a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítQ biztosítás érdekében, amennyiben megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek.
(5) Az Alap külföldi befektetQvédelmi rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttmqködési megállapodást köthet, információt cserélhet a befektetQvédelmi rendszerek tagjaira és a biztosított követelésekre vonatkozó nyilvántartás, valamint a befektetQk kártalanítása érdekében. Az együttmqködés során a befektetQvédelmi rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a befektetQt mekkora összegq kártalanítás illeti meg.
(6) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezQ biztosított tevékenységet végzQ szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által elQírt befektetQvédelemmel, köteles csatlakozni az Alaphoz a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítQ biztosítás érdekében. Ha a Felügyelet elbírálása szerint a harmadik országbeli biztosított tevékenységet végzQ szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által elQírt biztosítással egyenértékq befektetQvédelemmel, akkor köteles csatlakozni az Alaphoz a teljes biztosítás érdekében.
(7) Ha az Alap által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege, illetve mértéke, vagy a biztosított követelések köre meghaladja a biztosított tevékenységet végzQ szervezet fióktelepére érvényes befektetQvédelmi rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, mértéket vagy a biztosított követelések körét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítQ biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. A kiegészítQ biztosítás alapján történQ kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának hatáskörrel rendelkezQ hatósága értesítést küld az Alap részére a kártalanítás feltételeinek bekövetkezésérQl. A kiegészítQ kártalanítás kifizetésére egyebekben a 216-220. § elQírásait kell alkalmazni.
(8) Egy követelésre csak egyszer nyújtható kártalanítás és a fióktelepre érvényes, a székhely országa szerinti befektetQvédelmi rendszer által nyújtott kártalanítás a kiegészítQ biztosítás kivételével az Alap kártalanításával nem növelhetQ.
Az Alap jogállása
212. § (1) Az Alap jogi személy.
(2) Az Alap székhelye: Budapest.
(3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági és helyi adó, illetQleg illeték fizetésére nem kötelezhetQ.
(4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, abból az Alap tagjai részére kifizetés semmilyen jogcímen nem teljesíthetQ. Az Alap pénzeszközei kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
(5) Az Alap saját tQkéje nem osztható fel.
(6) Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság elQtt az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezetQ igazgató képviseli.
Az Alap feladata
213. § (1) Az Alap feladata a befektetQk részére a 217. § (2) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése.
(2) Kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely a befektetQ és az Alap tagja között 1997. július 1. napját követQen létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében az Alap tagjának birtokába került és a befektetQ nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul (biztosított követelés). Az Alap által nyújtott biztosítás kizárólag a tagsági jogviszony fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott követelések körébe beletartozik az Alap magyarországi székhelyq tagjának más országban létesített fióktelepével szemben fennálló követelés, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetQvé.
(4)
214. § (1) Az Alap a tagok nyilvántartása céljából indokolt mértékben adatok szolgáltatását írhatja elQ a tagjai számára, és a helyszínen ellenQrizheti a tagsági viszony alapján a tagokat terhelQ kötelezettségek teljesítését. Ebben a körben a Felügyelet és az MNB az Alap kérésére megadja a rendelkezésére álló adatokat. Ha az Alap feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
(2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektetQtQl kapott megbízás alapján elláthatja a befektetQ képviseletét az egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárás során.
(3) Az Alap tagjai - magyar nyelven - közérthetQ módon tájékoztatják a befektetQket az Alap által nyújtott védelem tartalmáról és az igényérvényesítés lényeges feltételeirQl.
(4) Tilos a befektetQvédelemre, illetQleg az Alapra vonatkozó információkat hirdetés útján, a befektetések növelése céljából felhasználni.
215. § (1) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki
a) az állam,
b) a költségvetési szerv,
c) a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévQ gazdasági társaság,
d) a helyi önkormányzat,
e) az intézményi befektetQ,
f) kötelezQ vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, BefektetQvédelmi Alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,
g) az elkülönített állami pénzalap,
h) befektetési vállalkozás, tQzsdetag, illetQleg árutQzsdei szolgáltató,
i) a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény,
j) az MNB,
k) az Alap tagjánál vezetQ állású személy, az Alap tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy és ezek közeli hozzátartozója, továbbá
l) az Alap tagjában öt százalékot elérQ vagy azt meghaladó közvetlen, illetQleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezQ gazdálkodó szervezet vagy természetes személy és ennek ellenQrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója
követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelQinek követeléseire.
(2) Az (1) bekezdés k)-l) pontjában meghatározott ok akkor zárja ki a kártalanítást, ha az a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerzQdés megkötésétQl a kártalanítási igény benyújtásáig terjedQ idQszakban, vagy annak egy része alatt fennállt az Alap azon tagjánál, amellyel kapcsolatban kártalanítási eljárásra kerül sor.
(3) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletbQl eredQ követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerQs határozata megállapította, hogy a befektetés forrása bqncselekménybQl származott.
(4) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletekbQl eredQ pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetQeszközében áll fenn.
Az Alapból történQ kifizetés
216. § (1) Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el.
(2) Ha az Alap tagjával szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek, errQl köteles haladéktalanul értesíteni az Alapot. Az Alap tagja a kártalanítási igény elbírálásához szükséges adatot az Alap által meghatározott formában és módon haladéktalanul elQállítja, majd az Alap rendelkezésére bocsátja. Az Alap jogosult az érintett tagjánál minden olyan adathoz személyesen is hozzáférni, amely a kártalanítási kötelezettségének felméréséhez szükséges.
(3) Az Alap a felszámolást elrendelQ végzés közzétételét követQ tizenöt napon belül a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közleményben tájékoztatja a befektetQket a kártalanítási igényérvényesítés lehetQségérQl. Az Alap közzéteszi az igényérvényesítés elsQ napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végzQ szervezet nevét. Az igényérvényesítés elsQ napja nem lehet késQbb, mint a felszámolást elrendelQ végzés közzétételét követQ harmincadik nap.
217. § (1) Kártalanítás megállapítására a befektetQ erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelem formáját az Alap meghatározhatja. A kérelmet a befektetQ az igényérvényesítés elsQ napjától számított egy éven belül terjesztheti elQ. Ha a befektetQ menthetQ okból nem tudta igényét határidQben elQterjeszteni, a kérelem az akadály elhárulását követQ harminc napon belül terjeszthetQ elQ.
(2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektetQ részére követelését - személyenként és Alap tagonként összevontan - legfeljebb hatmillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.
(3)
(4) A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetQnek az Alap tagjánál fennálló, valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani.
(5) Ha a biztosított követelés értékpapír kiadására vonatkozik, a kártalanítás összegét a felszámolás kezdQ idQpontját megelQzQ száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján kell megállapítani. Árfolyamként a tQzsdei vagy a tQzsdén kívüli kereskedelemben kialakult átlagárat kell figyelembe venni. Ha az értékpapírnak ezen idQszak alatt nem volt forgalma, akkor a kártalanítás alapjául szolgáló árat az Alap igazgatósága állapítja meg. Az ár megállapítása által a befektetQt olyan helyzetbe kell hozni, mintha a felszámolás kezdQ idQpontjában az értékpapírt értékesítette volna.
(6) Devizában fennálló követelés esetén a devizában, valutában kifizetett kártalanítás összegének, valamint a (2) bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés idQpontjától függetlenül - a felszámolás kezdQ idQpontjának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Az MNB által nem jegyzett devizákat a belföldi székhelyq hitelintézetek által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó devizaeladási árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni.
(7) Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységbQl származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektetQ követelésébe be kell számítani.
(8) Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja.
(9) Közös tulajdonban álló értékpapír esetén a (2) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult, az Alap tagjának nyilvántartásában szereplQ minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg - eltérQ szerzQdési kikötés hiányában - a befektetQket azonos arányban illeti meg. A közös tulajdonban álló értékpapír esetén fizetett kártalanítási összeget hozzá kell számítani a kártalanításra jogosult egyéb követelésére fizetendQ kártalanítás összegéhez.
218. § Harmadik országbeli befektetési vállalkozás, hitelintézet és befektetési alapkezelQ fióktelepe esetében az ügyfél követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethetQ kártalanítás.
219. § (1) Ha a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerzQdést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll az Alap tagja által vezetett nyilvántartás, akkor az Alap legkésQbb a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni a befektetQ kártalanítási kérelmét.
(2) A befektetQ szerzQdéssel alátámasztott követelésének és az Alap tagja által vezetett nyilvántartás adatainak megegyezése esetén, az egyezQség erejéig az Alap kártalanítást állapít meg, és köteles gondoskodni a jogosultnak járó összeg haladéktalan, de legfeljebb az elbírálástól számított kilencven napon belül történQ kifizetésérQl. Különösen indokolt esetben a kifizetési határidQ - a Felügyelet elQzetes jóváhagyásával - egy alkalommal és legfeljebb további kilencven nappal meghosszabbítható. A kifizetés idQpontjának az a nap tekintendQ, amikor a befektetQ elQször hozzájuthatott a megállapított kártalanítási összeghez.
(3) Az Alap az e törvényben rögzített feltételek szerint akkor is fizet kártalanítást, ha a befektetQ részére kártalanítás a (2) bekezdésben írtak szerint nem állapítható meg, viszont követelését jogerQs bírósági határozattal igazolja. Ebben az esetben a befektetQ a határozat jogerQre emelkedését követQ kilencven napon belül terjesztheti elQ igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelést megalapozó határozatot.
(4) Amennyiben az Alap csak hitelfelvétel útján képes biztosítani a kártalanítási kötelezettség fenti határidQk szerinti teljesítését, a Kormány a kártalanítási fedezet biztosítása érdekében a hitelfelvételhez - az Áht. 33. §-ának (3) bekezdésére tekintettel - készfizetQ kezességet vállal.
A kifizetett követelések átszállása
220. § (1) Az Alapnak az a tagja vagy a tag jogutódja, amelyre tekintettel az Alap kártalanítást fizetett, köteles a kártalanítás összegét és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Alap részére visszafizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a tagnak az Alappal fennállott tagsági viszonya idQközben megszqnt.
(2) Az Alap által kifizetett kártalanítás mértékéig a követelés az ügyfélrQl az Alapra száll át.
(3) Az Alap az (1) és (2) bekezdésben meghatározott igényét a felszámolási eljárás során érvényesíti. A felszámolási eljárás során a kielégítési sorrendben a befektetQtQl átszállt követelés tekintetében az Alapot a befektetQ helye illeti meg.
Csatlakozás az Alaphoz
221. § (1) Biztosított tevékenység folytatására engedélyt kérQ gazdálkodó szervezet a tevékenységi engedély iránti kérelem Felügyelethez való benyújtását megelQzQen köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alap igazgatóságának megküldeni, és a csatlakozási díjat az Alap részére megfizetni (csatlakozási szándék).
(2) A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által meghatározott és közzétett formában kell megtenni. Az Alap a tagsági viszony megszerzéséhez feltételt nem írhat elQ.
(3) A tagsági viszony kezdete a biztosított tevékenység végzésére jogosító felügyeleti engedély hatálybalépésének napja. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozik az Alaphoz (árutQzsdei szolgáltató, fióktelep), úgy tagsági viszonya azon a napon kezdQdik, amikor a csatlakozási nyilatkozatot benyújtja és a csatlakozási díjat megfizeti. A csatlakozás idQpontját az Alap a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján teszi közzé.
Az Alap tagjának díjfizetési kötelezettsége
222. § (1) A csatlakozó gazdálkodó szervezet - a tagsági viszony keletkezésének feltételeként - csatlakozási díjat fizet. A csatlakozási díj mértéke a csatlakozó gazdálkodó szervezet jegyzett tQkéjének fél százaléka, de nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, és nem haladhatja meg a hárommillió forintot.
(2) Az Alap tagja naptári évente éves díjat fizet az Alapnak. Az éves díj fizetésének esedékességét az Alap igazgatósága határozza meg.
(3) Az éves díj alapja a tárgyévet megelQzQ naptári évben az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetQk tulajdonát képezQ, az Alap tagjának kezelésében lévQ pénz és értékpapír átlagos állománya. A befektetQk tulajdonát képezQ pénz- és értékpapír-állomány után a díjfizetési kötelezettség azt a tagot terheli, amely a befektetQvel biztosított tevékenység végzésére kötött szerzQdés alapján a letét kiadására köteles.
(4) Az éves díj mértékét az igazgatóság állapítja meg a díjalap arányában, figyelembe véve a biztosított befektetQk számát. KiegészítQ biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a követelés kiegészítQ biztosítással érintett részének összegét, illetve a fióktelep székhely országának befektetQvédelmi rendszere által nyújtott biztosítást.
(5) Az Alap tagja által fizetendQ éves díj összege nem haladhatja meg a díjalap mértékének három ezrelékét, de az éves díj nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál (minimumdíj). Az Alap igazgatósága szabályzatban a minimumdíj mértékét ötszázezer forintnál magasabb összegben is megállapíthatja, de a minimumdíj mértéke ekkor sem haladhatja meg a kétmillió forintot. Ha az Alap tagjának sem a tárgyévben, sem a tárgyévet megelQzQ naptári évben nincs az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetQje, csak a törvényi minimum fizetésére kötelezhetQ. A különbözQ tagok esetében - a minimumdíj fizetésének esetét kivéve - azonos mértékq díjalaphoz azonos mértékq díj tartozik.
(6) Az Alap igazgatósága az éves díjat a tag kérelmére mérsékelheti, ha a tag által végzett biztosított tevékenység az Alap számára az átlagosnál kisebb kockázatot jelent. A díjmérséklés részletes szabályait az igazgatóság szabályzatban határozza meg.
(7) Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendel el, ha az Alap eszközei az esedékes vagy az elQre látható kártalanítási kötelezettség teljesítését nem fedezik. Rendkívüli befizetés akkor is elrendelhetQ, ha az Alap az esedékes hiteltörlesztést, illetQleg annak kamatait nem képes határidQben teljesíteni. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és idQben kell teljesíteni. A rendkívüli befizetés alapja megegyezik az éves díj alapjával, de az egy naptári évben rendkívüli befizetés jogcímén elrendelt fizetési kötelezettség nem haladhatja meg az utolsó megállapított éves díj mértékét.
(8) Ha a Felügyelet minden biztosított tevékenységre kiterjedQen felfüggesztette az Alap tagjának tevékenységét, és a felfüggesztés hatálya a felügyeleti engedély visszavonásáig fennáll, a tagot nem terheli a felfüggesztés hatálya alatt keletkezett díjfizetési kötelezettség. Amennyiben a tag tevékenységi engedélye nem kerül visszavonásra, a felfüggesztés ideje alatt keletkezett díjfizetési kötelezettséget a felfüggesztés feloldását követQen teljesítenie kell.
(9) Az Alap tagja az Alapba befizetett csatlakozási díjat, az éves díjat, valamint a rendkívüli befizetést egyéb ráfordításai között számolja el.
(10) Amennyiben az Alap tagja a díjfizetési kötelezettségét nem, vagy nem az Alap igazgatósága által a jelen törvény keretei között meghatározott szabályok szerint teljesíti, az Alap kezdeményezheti a Felügyelet intézkedését.
Az Alap szervezete
223. § (1) Az Alapot héttagú igazgatóság irányítja.
(2) Az igazgatóság tagja:
a) a tQzsde, a központi értéktár és az MNB által kijelölt egy-egy személy;
b) az Alap tagjainak - szakmai érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt - két képviselQje;
c) a Felügyelet által kinevezett személy;
d) az Alap ügyvezetQ igazgatója.
(3) A kinevezés vagy kijelölés három évre szól.
(4) Ha egy megüresedett hely betöltésére több szervezetet is megillet a kijelölés joga és a szervezetek nem tudnak megállapodni az igazgatósági tag személyérQl, a betöltendQ hely megüresedésekor kijelölésre jogosult szervezetek egy-egy jelöltje közül sorsolással kell kiválasztani az igazgatóság új tagját.
(5) Az igazgatósági tagság megszqnése esetén a kijelölésre, illetve kinevezésre jogosult harminc napon belül dönt az új igazgatósági tag személyérQl.
(6) Megszqnik az igazgatósági tagság:
a) a (3) bekezdésben meghatározott idQ elteltével;
b) a kijelölés visszavonásával, visszahívással, vagy az ügyvezetQ igazgató esetén az ügyvezetQ igazgatói beosztás megszqnésével;
c) a tag halálával; vagy
d) az ügyvezetQ igazgató kivételével lemondással.
(7) Az igazgatóság a tagjai közül kétévente elnököt választ. Az ügyvezetQ igazgató nem választható meg elnöknek.
(8) Az igazgatóság legalább negyedévente ülést tart. Az igazgatóság ülését össze kell hívni, ha az Alap terhére kifizetési kötelezettséggel járó helyzet bekövetkezése várható, illetve, ha a Felügyelet azt elrendeli. Az igazgatóság ülését az elnök hívja össze.
(9) A Felügyelet képviselQje az igazgatóság ülésén tanácskozási joggal vesz részt.
(10) Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülésen legalább öt tag jelen van. Az igazgatóság a határozatokat egyszerq szótöbbséggel hozza meg.
Az igazgatóság feladata
224. § (1) Az igazgatóság
a) elfogadja az Alap szabályzatait;
b) kinevezi és felmenti az Alap ügyvezetQ igazgatóját, meghatározza feladatait és díjazását;
c) meghatározza a munkaszervezet feladatait;
d) meghatározza a tagsági viszonyból eredQ kötelezettségek teljesítése érdekében az Alap tagjai által nyújtandó jelentések tartalmát és gyakoriságát;
e) meghatározza az Alap éves költségvetését, és megállapítja az Alap éves beszámolóját;
f) irányítja és ellenQrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét;
g) negyedévente jelentést küld az Alap tagjainak és a Felügyeletnek az Alapban kezelt pénzeszközök állományáról és felhasználásáról;
h) éves tevékenységérQl a tárgyévet követQ május 31. napjáig jelentést készít, és azt megküldi tagjainak és a Felügyeletnek;
i) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.
(2) Az Alap munkaszervezetét az ügyvezetQ igazgató irányítja. Az ügyvezetQ igazgató felett a munkáltatói jogokat - az (1) bekezdés b) pontban írottak kivételével - az igazgatóság elnöke gyakorolja.
225. § (1) Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg:
a) a tagok által fizetendQ díjakra vonatkozó szabályokat, így különösen a díjalap és a díjmérték megállapítását, valamint a díjfizetés megállapításának és befizetésének eljárását, továbbá a befizetés ütemezését;
b) az Alap kezelésének szabályait;
c) az Alapból történQ kifizetés rendjét; és
d) az igazgatóság ügyrendjét.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában írott kivétellel az Alap szabályzata a tagjaira nem írhat elQ kötelezettséget. A szabályzat az Alap egyes tagjaira vonatkozóan nem sértheti az egyenlQ bánásmód követelményét, és nem veszélyeztetheti az Alap biztonságos kezelését.
(3) Az Alap a szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minQsített határozatait a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétQl az Alap eltekinthet.
Az Alap forrásai
226. § Az Alap forrásai
a) a csatlakozási díj,
b) az éves díj,
c) a rendkívüli befizetés,
d) az Alap vagyonának hozama,
e) az Alap által felvett kölcsön,
f) a Felügyelet által kiszabott bírság e törvényben meghatározott része, és
g) egyéb bevétel.
Az Alap számlavezetése és pénzkezelése
227. § (1) Az Alap pénzforgalmi számláját az MNB vezeti.
(2) Az Alap szabad pénzeszközeit kizárólag pénzben vagy állampapírban tarthatja.
(3) Az Alap gazdálkodását az Állami SzámvevQszék ellenQrzi.
(4) Az Alap kölcsönt vehet fel.
(5) Az Alap által kifizetett kártalanítás forrása az Alap felhalmozott vagyona, valamint az Alap éves bevételeinek az Alap igazgatósága által jóváhagyott éves mqködési költségekkel csökkentett összege.
A tagsági viszony megszqnése
228. § (1) Az Alappal fennálló tagsági viszony a valamennyi biztosított tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonó felügyeleti határozat hatálybalépésével szqnik meg. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozott az Alaphoz (árutQzsdei szolgáltató, fióktelep), az Alappal fennállott tagsági viszonyát bármikor megszüntetheti, és ilyen esetben tagsági viszonya azon a napon szqnik meg, amikor a tagsági viszony megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatát az Alap által meghatározott formában az Alap részére átadja. A tagsági viszony megszqnésének idQpontját az Alap a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján teszi közzé.
(2) A tagsági viszony megszqnése nem érinti a tagsági viszony fennállása alatt keletkezett ügyletekre vonatkozó biztosítást.
(3) A tagsági viszony megszqnése nem érinti a gazdálkodó szervezetnek a tagsági viszony fennállása alatt keletkezett díjfizetési kötelezettségét. A tagsági viszony fennállása alatt díjfizetés címén teljesített befizetés a tagsági viszony megszqnésére hivatkozással részben sem téríthetQ vissza.
NYOLCADIK RÉSZ
BEFEKTETÉSI ALAPOK
XXV. Fejezet
BEFEKTETÉSI ALAPKEZELPKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
229. § (1) Befektetési alapkezelQ kizárólag az alábbi tevékenységet végezheti a Felügyelet engedélyével:
a) befektetési alapkezelés,
b) értékpapír-kölcsönzés,
c) a befektetési alapkezelQ által kezelt befektetési alap befektetési jegyei esetén megbízás felvétele és továbbítása,
d) portfóliókezelés,
e) befektetési tanácsadás.
(2) Befektetési alapkezelQ az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység folytatására köteles.
(3)
230. § (1) A Felügyelet a 229. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek végzésére jogosító engedélyt az egyes tevékenységekre együtt vagy külön adja meg.
(2) A 229. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenység folytatására kizárólag befektetési alapkezelQ kaphat engedélyt.
(3) A 229. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedélyt a kérelmezQ akkor kaphat, ha rendelkezik
a) a tevékenység folytatásához szükséges, a 11. számú mellékletben meghatározott személyi, tárgyi, technikai feltételekkel;
b) a 12. számú mellékletben meghatározottak szerinti tartalommal elkészített mqködési szabályzattal;
c) a 13. számú mellékletben meghatározott eljárási szabályzattal.
(4) A befektetési alapkezelQ vezetését - a Gt. 247. §-ában meghatározott eset kivételével - legalább két vezetQ állású személynek munkaviszony keretében kell ellátnia.
(5) A befektetési alapkezelQnek a 229. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez - a (3) bekezdésben foglaltak teljesítését igazoló dokumentumokon kívül - mellékelnie kell:
a) a szervezeti felépítését;
b) a vezetQ állású személyek nevét;
c) az üzleti tervét.
(6) Ha a kérelmezQ portfóliókezelési tevékenység végzésére kér engedélyt, az engedélykérelemhez mellékelni kell a BefektetQ-védelmi Alap igazolását az Alaphoz történQ csatlakozási kérelem benyújtásáról és a csatlakozási díj megfizetésérQl.
(7) A befektetési alapkezelQ által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell az egyes alapokban és portfóliókban lévQ értékpapírok, egyéb pénzpiaci eszközök, pénzeszközök, tQzsdei termékek, illetQleg ingatlanok egymástól, illetQleg a befektetési alapkezelQ tulajdonában lévQ értékpapíroktól, egyéb pénzpiaci eszközöktQl, pénzeszközöktQl, tQzsdei termékektQl illetQleg ingatlanoktól történQ elkülönített kezelését, valamint a lebonyolított ügyletek adatainak (tárgy, idQpont, szerzQdQ partner) visszakeresését.
(8) A befektetési alapkezelQ számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszereinek alkalmasnak kell lenniük
a) mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására;
b) az egyes, általa kezelt alapok és portfóliók részét képezQ befektetési eszközök, pénzeszközök, tQzsdei termékek és ingatlanok állományának minden idQpontban történQ megállapítására;
c) a jogszabályban, illetQleg saját szabályzataiban foglalt elQírások betartásának folyamatos ellenQrzésére; valamint
d) jogszabályban elQírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére.
(9) A befektetési alapkezelQ a vezetQ állású személyekben bekövetkezett változásokat haladéktalanul jelenti a Felügyeletnek.
231. § A Felügyelet a befektetési alapkezelQ engedélyének megadásához elQzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt befektetési alapkezelQ
a) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezQ befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési alapkezelQ vagy biztosítóintézet leányvállalata;
b) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezQ befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési alapkezelQ vagy biztosítóintézet anyavállalatának leányvállalata;
c) ellenQrzQ befolyással rendelkezQ természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezQ befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, befektetési alapkezelQben vagy biztosítóintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkezik.
232. § (1) Nem szükséges a Felügyelet 230. § (1) bekezdése szerinti engedélye az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezQ intézmény által a 85/611/EGK számú irányelv szabályainak a székhely ország jogrendszerébe történQ átvétele alapján létrehozott befektetési alap tekintetében végzett befektetési alapkezelési tevékenység és a 229. § (1) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott tevékenység, valamint a 242/A. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység folytatásához, illetQleg a 85/611/EGK számú irányelv szabályainak a székhely ország jogrendszerébe történQ átvétele alapján létrehozott fióktelep létesítéséhez, ha a székhelye szerinti ország hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságának az irányelv szerinti engedélyével rendelkezik.
(2) A Magyarországon bejegyzett befektetési alapkezelQ által európai befektetési alap tekintetében végzett befektetési alapkezelési tevékenység és a 229. § (1) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott tevékenység, valamint a 242/A. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység folytatása céljából történQ fióktelep létesítése, illetQleg ilyen tevékenységek határon át történQ nyújtása esetében a Bszt. 27. §-a (4)-(9) bekezdésének elQírásait kell alkalmazni azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást említ, az alatt befektetési alapkezelQt kell érteni, ahol befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítQ szolgáltatást említ, az alatt befektetési alapkezelQ által végzett tevékenységet kell érteni.
(3) Harmadik országbeli befektetési alapkezelQ fióktelepe európai befektetési alap alapkezelését és magánnyugdíjpénztár részére portfóliókezelést nem végezhet.
233. § (1) A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmezQ az e törvényben és más jogszabályokban elQírt feltételeknek nem felel meg, illetQleg a feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlQ módon nem igazolta, valamint megtévesztQ vagy valótlan adatot közölt.
(2) A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a befektetési alapkezelQ és más személy között fennálló szoros kapcsolat, továbbá a befektetési alapkezelQvel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országban alkalmazott jogszabályok akadályozzák a befektetési alapkezelQ feletti hatékony hatósági felügyelet gyakorlását. Az e bekezdésben meghatározott feltételek ellenQrzéséhez szükséges információkat a Felügyelet rendelkezésére kell bocsátani.
(3) A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet fióktelep esetében a Felügyelet akkor is elutasítja, ha
a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedQ nemzetközi együttmqködési megállapodás a Felügyelet és a kérelmezQ székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,
b) a kérelmezQ székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítQ pénzmosás elleni jogszabályi elQírásokkal,
c) a kérelmezQ nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítQ adatkezelési szabályzattal,
d) a kérelmezQ nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,
e) a kérelmezQ nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep-létesítésre vonatkozó engedélyét, illetQleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,
f) a kérelmezQ székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a prudens, biztonságos mqködést,
g) a kérelmezQ fQirodája nem a székhelye szerinti országban van.
234. § (1) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha
a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelQ határidQn belül nem pótolhatók;
b) a befektetési alapkezelQ a befektetésijegy-tulajdonossal szemben fennálló nem vitatott tartozását az esedékességet követQ három napon belül nem egyenlítette ki, illetQleg vagyona (eszközei) az ismert hitelezQk követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet;
c) az engedéllyel rendelkezQ az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg, vagy hat hónapot meghaladó idQtartam alatt nem gyakorolja;
d) az engedéllyel rendelkezQ a tevékenység folytatásával felhagy;
e) az engedéllyel rendelkezQ a tevékenységre vonatkozó, az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott elQírásokat ismétlQdQen vagy súlyosan megszegi;
f) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta;
g) a befektetési alapkezelQ a sajáttQke-feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által elQírt határidQben nem tett eleget;
h) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértQ módon szerezték meg;
i) tudomására jut a befektetési alapkezelQ és más személy között fennálló olyan típusú - megfelelQ határidQn belül meg nem szüntetett - szoros kapcsolat, amely a befektetési alapkezelQvel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országban alkalmazott jogszabályok szerint akadályozza a befektetési alapkezelQ feletti hatékony hatósági felügyelet gyakorlását.
(2) Az (1) bekezdés d), illetve e) pontja alapján a Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkezQ az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett, vagy szerzQdéseinek teljesítését más befektetési alapkezelQ átvállalta. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és elQírásokat, amelyek teljesítéséig a befektetési alapkezelQ tevékenységét - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.
(3) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott idQre felfüggeszti, ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, de azok megfelelQ határidQn belül pótolhatók.
235. § (1) Befektetési alapkezelQ részvénytársaság vagy fióktelep formájában mqködhet.
(2) A részvénytársasági formában mqködQ befektetési alapkezelQre a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a fióktelep formájában mqködQ befektetési alapkezelQre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A befektetési alapkezelQ jegyzett tQkéjének legkisebb összege - a (4) bekezdésben és a 242/C. §-ban foglalt eltéréssel - százmillió forint.
(4) Ha a befektetési alapkezelQ kétmilliárd forintot elérQ vagy azt meghaladó értékben kezel magán-nyugdíjpénztári vagyont, saját tQkéjének legkisebb összege kettQszázötvenmillió forint és a kezelt magán-nyugdíjpénztári vagyon kettQmilliárd forintot meghaladó részének egy százaléka. Ha a befektetési alapkezelQ saját tQkéje eléri az egymilliárd forintot, a kezelt magán-nyugdíjpénztári vagyon növekedésével a saját tQkét nem szükséges tovább növelni.
(5) Fióktelep formájában mqködQ befektetési alapkezelQ esetében jegyzett tQke alatt dotációs tQkét kell érteni.
(6) A befektetési alapkezelQ irányítását a belföldön létesített fQirodában kell biztosítani.
(7)
(8) Nem vonatkozik a dotációs tQkekövetelmény az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezQ befektetési alapkezelQ fióktelepére.
236. § (1) A befektetési alap kezelése során az alap kezelésének különös szabályait a 16. számú mellékletnek megfelelQ - a Felügyelet által jóváhagyott - kezelési szabályzatba kell foglalni, amely az alapkezelQ és a befektetQk közötti általános szerzQdési feltételeket tartalmazza. A befektetQ a befektetési jegyek vásárlásakor nyilatkozik arról, hogy ismeri a kezelési szabályzatban foglalt feltételeket.
(2) Az alapkezelQ az alap mqködtetése során a befektetQ érdekében a jogszabályoknak, mqködési szabályoknak és a mindenkor érvényes kezelési szabályzatnak megfelelQen köteles eljárni.
(3) A befektetési alapkezelQ az egyenlQ elbánás elve alapján köteles eljárni a befektetQk tekintetében. Nem jelenti ezen elv sérelmét az ugyanazon alapon belüli különbözQ befektetési jegy sorozatokat alkotó befektetési jegyek által megtestesített jogok és kötelezettségek sorozatonkénti különbözQsége és a befektetési alapkezelQ ennek megfelelQ, a jogszabályokkal és az alap kezelési szabályzatával összhangban álló eljárása.
(4) A kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetQvé teszi a befektetési alap mqködésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését.
(5) A nyilvános alap tájékoztatójában és kezelési szabályzatában foglalt feltételeket az alapkezelQ egyoldalúan a Felügyelet engedélyével módosíthatja. Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az
a) az ügyfelet terhelQ költségek egyoldalú csökkentését jelenti,
b) a forgalmazási helyek számának növelését vagy csökkentését tartalmazza, ha az új forgalmazó ilyen tevékenységre Felügyeleti engedéllyel már rendelkezik,
c) jogszabály-módosítás átvezetését jelenti, ha ez nem érinti az alap befektetési politikáját, kockázati jellegét,
d) piaci vagy mérlegadatok frissítését szolgálja,
e) az alapkezelQ, illetQleg letétkezelQ vezetQ állású személyei, a forgalmazó, illetve az ingatlanértékelQ körében, cégadataiban bekövetkezett változás átvezetését jelenti,
f) az engedélyhez kötött változások esetében a Felügyelet az engedélyt korábban megadta.
237. § (1) A befektetési alapkezelQ az alap kezelésével összefüggQ tevékenységért kezelési díjat számíthat fel.
(2) Az alapkezelQ a kezelési díjat nem terhelheti a nyilvános befektetési alapra, ha az alap átlagos saját tQkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tQke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes idQszakban felmerülQ kezelési díj utólagosan sem terhelhetQ az alapra.
238. § (1) A befektetési alapkezelQ az alapkezelési tevékenység végzése során - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az alap nevében jár el.
(2) A befektetési alapkezelQ a befektetési eszközök, illetQleg az ingatlanok vételével és eladásával kapcsolatosan a megbízók javára összesítetten vagy külön-külön is eljárhat.
239. § (1) A befektetési alapkezelQ egymástól elkülönítetten több befektetési alapot is létrehozhat és kezelhet, és befektetési alaponként több, különbözQ befektetési jegy sorozatba tartozó befektetési jegy forgalomba hozásáról is dönthet.
(2) A befektetési alapkezelQ a befektetési alapok és az ügyfelek vagyonát a saját vagyonától elkülönítetten köteles kezelni és nyilvántartani.
(3) A befektetési alapkezelQ által kezelt portfólióban lévQ eszközök nem képezik az alapkezelQ tulajdonát.
(4) A befektetési alapkezelQ az általa kezelt vagyonról befektetési alaponként és ügyfelenként elkülönített nyilvántartást köteles vezetni.
(5) A befektetési alapkezelQ az általa kezelt alap javára nem szerezhet egyetlen kibocsátóban sem nyilvános vételi kötelezettséget eredményezQ befolyást.
(6) Ingatlanalap kezelése esetén a befektetési alapkezelQ köteles gondoskodni az alap portfóliójában lévQ, biztosítható ingatlanokra vonatkozó, az alap mint kedvezményezett javára szóló, a teljes kockázati körre kiterjedQ vagyonbiztosítás folyamatos fennállásáról.
240. § (1) Befektetési alapkezelQ a befektetési alap átadására kizárólag más befektetési alapkezelQ részére jogosult.
(2) A nyilvános befektetési alap átadására a Felügyelet engedélyével és az átadásról szóló nyilvános tájékoztatás alapján kerülhet sor. Zártkörq befektetési alap átadására a Ptk. tartozás-átvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(3) A befektetési alapkezelQ a befektetési alapkezelési tevékenység végzéséhez kizárólag olyan alvállalkozót vehet igénybe, amely Magyarországon székhellyel rendelkezQ társaság esetén rendelkezik a portfóliókezelési, illetQleg a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel, illetve külföldön székhellyel rendelkezQ társaság esetén rendelkezik az Európai Unió vagy az OECD tagállamának hasonló tevékenység végzésére vonatkozó engedélyével.
(4) A befektetési alapkezelQ az általa harmadik féltQl igénybe vett befektetési alapkezelési tevékenységért mint sajátjáért felel, az ettQl eltérQ kikötés semmis.
240/A. § A befektetési alapkezelQ alkalmazhatja a Bszt. kiszervezésre vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást említ, az alatt befektetési alapkezelQt, ahol befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítQ szolgáltatást említ, az alatt a befektetési alapkezelQ által végzett tevékenységet kell érteni.
241. § (1) A befektetési alap nevében eljáró befektetési alapkezelQ a tQke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan garanciát vállalhat (tQke-, illetve hozamgarancia). A hozamra vonatkozó garancia magában foglalja a tQke megóvására vonatkozó garanciát is. A tQkére, illetve a hozamra vonatkozó garanciát a befektetési alapkezelQ köteles bankgaranciával biztosítani.
(2) A befektetési alap nevében eljáró befektetési alapkezelQ a tQke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan ígéretet tehet (tQke-, illetve hozamvédelem). A hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tQke megóvására vonatkozó ígéretet is. A tQkére, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet a befektetési alapkezelQ köteles a tQke megóvását, illetve a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre, tQzsdei termékekre vonatkozó befektetési politikával alátámasztani a befektetQ részletes tájékoztatása mellett.
Összeférhetetlenségi szabályok
242. § (1) A befektetési alapkezelQ vezetQ tisztségviselQje, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevQ alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedQ alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye
a) a 295. § (1) bekezdésében meghatározott letétkezelQnek,
b) a befektetési döntések végrehajtásában közremqködQnek, így különösen befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, ingatlanértékelQnek, ingatlanforgalmazónak, másik befektetési alapkezelQnek, valamint
c) a befektetési alapkezelQ ügyfelének.
(2) Az a személy, aki esetében az elQzQekben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni.
Európai befektetési alapot kezelQ befektetési alapkezelQre vonatkozó különleges szabályok
242/A. § (1) A Tpt. XXIX. Fejezetében szabályozott európai befektetési alapot kezelQ alapkezelQ a 229. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeken kívül az alábbi tevékenységeket is végezheti a Felügyelet engedélyével:
a) kollektív befektetési értékpapír letéti Qrzése és nyilvántartása,
b) kollektív befektetési értékpapír letétkezelése.
(2) Az európai befektetési alapot kezelQ alapkezelQ esetén alkalmazni kell a Bszt. IX. Fejezetében foglalt rendelkezéseket azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást említ, az alatt befektetési alapkezelQt kell érteni.
(3) Az európai befektetési alapot kezelQ alapkezelQ az (1) bekezdés a) és b) pontjában, továbbá befektetési tanácsadási tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt akkor kaphat, ha rendelkezik portfóliókezelési tevékenyég végzésére vonatkozó engedéllyel.
(4)
(5) Ha az európai befektetési alapot kezelQ alapkezelQ az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott tevékenység végzésére engedélyt kér, az engedélykérelemhez mellékelni kell a BefektetQ-védelmi Alap igazolását az Alaphoz történQ csatlakozási kérelem benyújtásáról és a csatlakozási díj megfizetésérQl.
(6) Az európai befektetési alapot kezelQ alapkezelQ - a törvény által meghatározott keretek között - szabályzatban határozza meg az alkalmazottak által, az alapkezelQ által kibocsátott értékpapírokra kötött ügyletek bejelentési kötelezettségét és az alapkezelQ általi nyilvántartási rendjét.
(7)
242/B. §
242/C. § (1) Ha az európai befektetési alapot kezelQ alapkezelQ 60 milliárd forintot elérQ, vagy azt meghaladó mértékben kezel befektetési alapot, saját tQkéjének legkisebb összege százmillió forint és a kezelt alapok nettó eszközértékének 60 milliárd forintot meghaladó részének két tizedezreléke. Ha az alapkezelQ saját tQkéje eléri a 2,5 milliárd forintot, a saját tQkét nem szükséges tovább növelni.
(2) Az (1) bekezdés és a 235. § (4) bekezdés együttes alkalmazása esetén a magasabb tQkekövetelménynek kell megfelelni.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásánál figyelembe kell venni azokat a befektetési alapokat is, amelyek kezelésével az alapkezelQ alvállalkozót bízott meg, nem kell figyelembe venni azonban azokat a befektetési alapokat, amelyeket az alapkezelQ alvállalkozóként kezel.
242/D. § (1) Az európai befektetési alapot kezelQ alapkezelQnek - a mqködQképesség folytonosságának fenntartása és a befektetQk védelme érdekében - az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelQ nagyságú szavatoló tQkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet
a) a 235. § (3)-(4) bekezdésében és a 242/C. §-ban meghatározott összeg alá;
b) az elQzQ üzleti évben felmerült mqködési költségek összegének huszonöt százaléka alá.
(2) A 229. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenység végzése esetén az európai befektetési alapot kezelQ alapkezelQ szavatoló tQkéje nem csökkenhet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci kockázatainak, árukockázatának és nagykockázatának, valamint az engedélyezett tevékenység egészében meglévQ devizaárfolyam-kockázat, továbbá a hitelezési kockázat és az országkockázat fedezetére szükséges - külön jogszabály alapján meghatározott összegq - tQkekövetelmény együttes összege alá.
(3) Az európai befektetési alapot kezelQ alapkezelQ szavatoló tQkéjének mindig el kell érnie az (1) bekezdés a)-b) pontja, illetQleg a (2) bekezdés alapján meghatározott legmagasabb összeget.
(4) Amennyiben az elQzQ üzleti évhez képest az európai befektetési alapot kezelQ alapkezelQ mqködésében nagymértékq változás következik be, a Felügyelet elQírhatja, hogy az alapkezelQ az (1) bekezdés b) pontja alapján megállapított szavatoló tQke összegét vizsgálja felül.
242/E. § Az európai befektetési alapot kezelQ alapkezelQ az általa kezelt egyéni portfólióba nem vásárolhat az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyébQl, kivéve, ha a megbízó elQzetesen ahhoz hozzájárul.
242/F. § (1) A 240. § (3) bekezdése szerinti alvállalkozó igénybevételét az európai befektetési alapot kezelQ alapkezelQnek a szerzQdés megkötését követQ harminc napon belül be kell jelentenie a Felügyeletnek.
(2) Az alvállalkozó igénybevétele
a) nem akadályozhatja az európai befektetési alapot kezelQ alapkezelQ feletti hatékony hatósági felügyelet gyakorlását;
b) nem járhat a befektetQk érdekeinek sérelmével, és
c) nem akadályozhatja, hogy a befektetQk érdekében az európai befektetési alapot kezelQ alapkezelQ utasításokat adjon az alvállalkozónak, vagy azonnali hatállyal felmondja a megbízási szerzQdést.
(3) Alvállalkozó igénybevétele esetén biztosítani kell, hogy az európai befektetési alapot kezelQ alapkezelQ folyamatosan ellenQrizze az alvállalkozó tevékenységét.
(4) Az alvállalkozó európai befektetési alapok kezelése esetén az alapkezelQ mindenkor érvényes kezelési szabályzatának megfelelQen köteles eljárni. Európai befektetési alapok kezelésénél az alvállalkozó nem lehet a befektetési alap letétkezelQje, vagy olyan személy, akinek érdekei ellentétesek a befektetési jegy tulajdonosainak érdekeivel.
242/G. § (1) Az európai befektetési alapot kezelQ alapkezelQnek olyan kockázatkezelQ eljárást kell kialakítania, amely biztosítja a pozíciók kockázatának, továbbá a befektetési alap teljes kockázatához való hozzájárulásának nyomon követését és mérését. Az európai befektetési alapot kezelQ alapkezelQnek rendelkeznie kell a tQzsdén kívüli származtatott ügyletek kockázatának nyomon követését és mérését biztosító eljárással. Az európai befektetési alapot kezelQ alapkezelQnek tájékoztatnia kell a Felügyeletet a származtatott ügyletekre vonatkozó korlátokról és az ilyen ügyletek kockázatának becsléséhez alkalmazott módszerekrQl. A kockázat becslésénél figyelembe kell venni a másik fél kockázatát, a várható piaci tendenciákat és a pozíció zárásáig hátralévQ idQt is.
(2) A befektetQ kérésére kiegészítQ tájékoztatást kell adni a kockázatkezelési eljárásokról, az egyes befektetési eszköztípusok kockázatának és hozamának alakulásáról.
A befektetési jegy
243. § (1) A befektetési jegy kötelezQ tartalmi kellékei:
a) a befektetési alap megnevezése és a befektetési jegy sorozat megjelölése;
b) a befektetési alap fajtája (zárt végq, nyílt végq), típusa (nyilvános vagy zártkörq), futamideje;
c) a befektetési jegy névértéke, értékpapír kódja és sorszáma;
d) a tulajdonos neve;
e) a tulajdonosnak, illetve a birtokosnak a befektetési jegyhez fqzQdQ, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott jogai;
f) a kibocsátás idQpontja;
g) az alap kezelését végzQ befektetési alapkezelQ cégneve és székhelye;
h) az alap kezelését végzQ befektetési alapkezelQ cégszerq aláírása.
(2) A dematerializált befektetési jegy forgalomba hozatalához kiállított okirat a 7. § (2) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott adatokat nem tartalmazza.
(3) A befektetQt a tulajdonában lévQ, adott sorozatba tartozó befektetési jegy mennyisége után az alap kezelési szabályzata szerint az adott sorozatra esQ felosztott hozam olyan arányban illeti meg, ahogy befektetési jegyei összesített névértéke a hozam felosztásakor az adott sorozatban forgalomban lévQ befektetési jegyek összesített névértékéhez viszonyul.
A befektetési jegyek kibocsátása, forgalomba hozatala
244. § (1) A nyílt végq befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy kibocsátására, forgalomba hozatalára, a tájékoztatóra és a rövidített tájékoztatóra az e törvény Második Részében foglalt rendelkezéseket az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Zárt végq befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy kibocsátására, forgalomba hozatalára, a tájékoztatóra és a rövidített tájékoztatóra az e törvény Második Részében foglalt rendelkezéseket az e fejezetben az alapokra vonatkozó általános értelmq rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.
(3) Zártkörq befektetési alap befektetési jegyeinek forgalomba hozatala esetén e törvény Második Részét az e fejezetben az alapokra vonatozó általános értelmq rendelkezésekkel, valamint a XXVI. Fejezet zártkörq befektetési alapokra vonatkozó rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
(4) A dematerializált formában elQállított befektetési jegyeket a befektetési alapkezelQ kezdeményezésére az általa megállapított értéknappal a központi értéktár keletkezteti, illetve törli. Nyílt végq befektetési alap által kibocsátott dematerializált formában elQállított befektetési jegy esetében a központi értéktár naponta állítja elQ, illetve vonja ki a forgalomból a befektetési jegyeket az alapkezelQ utasítása alapján.
(5) A nyílt végq befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy tulajdonosát a jegyzési idQszak kivételével nem illeti meg a 33. § (1) bekezdésében meghatározott elállási jog.
(6) Egy befektetési alap nevében egy vagy több sorozatot alkotó, egyazon sorozaton belül azonos névértékq és azonos jogokat megtestesítQ befektetési jegyek bocsáthatók ki. Az egyazon alapon belüli befektetési jegy sorozatok az alábbiak tekintetében különbözhetnek egymástól:
a) a felszámított díjak, költségek, jutalékok mértéke;
b) a befektetési jegyek névértéke, a forgalomba hozatal pénzneme;
c) a forgalomba hozatal módja, a forgalomba hozatal és a forgalmazás helye, az értékesíthetQ mennyiség minimuma;
d) a tQkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének szabályozása.
(7) A már nyilvántartásba vett, nyílt végq befektetési alap által kibocsátott újabb befektetési jegy sorozat nyilvános forgalomba hozatalához jegyzési eljárás lefolytatása nem kötelezQ.
245. § (1) A nyílt végq befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy az alapkezelQ a forgalomba hozatali eljárást megelQzQen, a Felügyelet által jóváhagyott, a 17. számú mellékletnek megfelelQ tartalommal nyilvános tájékoztatót, illetve a 16. számú mellékletnek megfelelQ tartalommal kezelési szabályzatot, valamint a 18. számú mellékletnek megfelelQ tartalommal rövidített tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt tegyen közzé a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon, azzal, hogy a nyilvános ajánlattételt valamely, a 34. § (4) bekezdésében meghatározott közzétételi helyen is közzé kell tenni. A nyilvános ajánlattétel tartalmazza
a) a tájékoztató közzétételét engedélyezQ felügyeleti határozat számát és idQpontját;
b) a forgalomba hozandó értékpapír és a kibocsátó megnevezését;
c) a forgalomba hozandó értékpapír mennyiségét (darabszámát), névértékét és értékesítési árát vagy az ármeghatározás módját;
d) a forgalomba hozatali eljárás lebonyolítására rendelkezésre álló idQtartamot, a forgalomba hozatali helyeket;
e) a forgalomba hozatal és a fizetés módját; és
f) a tájékoztató megjelentetésének, illetve megtekintésének helyét, idejét és módját.
A nyilvános tájékoztató a befektetési alap megszqnéséig érvényes.
(2) A befektetési jegyek zárt körben történQ értékesítésének feltétele, hogy az alapkezelQ a 16. számú mellékletnek megfelelQ tartalommal kezelési szabályzatot tegyen hozzáférhetQvé lehetséges befektetQi számára.
(3) Egy alapkezelQ több alapja esetében az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok típusonként egységes szerkezetben is elkészíthetQk.
(4) A nyílt végq befektetési alapra kibocsátott befektetési jegynek az adott befektetQ számára elsQ alkalommal történQ értékesítésekor az alap kezelési szabályzatát és rövidített tájékoztatóját a befektetQknek térítésmentesen át kell adni, az alap tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését a befektetQ kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani.
(5) Egy alapkezelQ által létrehozott több, azonos fajtájú [243. § (1) bekezdés b) pont], s - az értékpapíralapok esetében - az értékpapíralapokon belül az alapok ugyanazon válfajába [253. § (3) bekezdés] tartozó, nyilvános alapok esetében, amennyiben az alapok letétkezelQje, forgalmazója azonos, a forgalomba hozatal és a forgalmazás módja, a befektetési jegyekhez fqzQdQ jogok megegyeznek, az alapok egyazon alapsorozatba tartoznak. Alapsorozatba tartozó alapok esetében az alapkezelQ kérheti, hogy ezen alapok nyilvános tájékoztatójának, kezelési szabályzatának és rövidített tájékoztatójának jóváhagyására, a nyilvános forgalomba hozatal engedélyezésére irányuló felügyeleti eljárás során a Felügyelet a 389. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával járjon el. Ezen kérelmet az alapkezelQ alapsorozat indításakor azaz az alapsorozatba tartozó elsQ alap nyilvános forgalomba hozatalának engedélyezésére irányuló kérelemben terjesztheti elQ, megjelölve az alapsorozatba tartozó alapok tervezett létrehozásával kapcsolatban rendelkezésre álló adatokat, terveket.
A nyílt végq befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyek folyamatos forgalmazása
246. § (1) A befektetési jegyeknek a befektetQk felé való értékesítésére az alapkezelQ forgalmazót bíz meg.
(2) A forgalmazó a befektetési jegyek értékesítésére ügynököt vehet igénybe. A forgalmazó az ügynök tevékenységéért a befektetQk felé, mint sajátjáért felel.
247. § (1) A nyilvános nyílt végq alapok esetében az alap futamideje alatt az alapkezelQ - a forgalmazó útján - minden forgalmazási napon köteles elfogadni és a kezelési szabályzatban meghatározott értéknapra megállapított egy jegyre jutó eszközértéken elszámolni a befektetési jegyre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízásokat (e fejezet alkalmazásában elQbbiek együttesen: befektetési jegyek folyamatos forgalmazása), kivéve a Felügyelet által engedélyezett zárva tartást, valamint a forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, melyek idQtartamába tartozó napok nem minQsülnek forgalmazási napnak. Az engedélyezett zárva tartás vagy a forgalmazás felfüggesztése vagy a forgalmazás szünetelése elQtt felvett és még el nem számolt megbízások elszámolására az alap kezelési szabályzata szerint irányadó határidQ számításakor az elQbbiek idQtartama figyelmen kívül marad. Határozott futamidejq alap esetében a megbízások felvételére nyitva álló utolsó napot úgy kell meghatározni, hogy az e napon felvett megbízások elszámolására és a fizetésre az alap futamidejének eltelte elQtt sor kerülhessen.
(2) Az alap adott sorozata forgalmazási napjának tekintendQ minden olyan nap, amely az alap adott sorozata forgalmazási helyén munkanapnak minQsül, kivéve az (1) és (4) bekezdésben meghatározott eseteket.
(3) A nyilvános nyílt végq alapok befektetési jegyére vonatkozóan adott visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti idQköz - értékpapíralap tekintetében - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb három, ingatlanalap tekintetében legfeljebb kilencven forgalmazási nap lehet. Az értéknap meghatározására, a megbízások elszámolására, valamint az elszámolásnál figyelembe vett egy jegyre jutó nettó eszközérték megállapítására vonatkozó egyéb szabályokat, közte a kifizetés napját az alap kezelési szabályzata tartalmazza.
(4) A befektetési alapba befektetQ, a származtatott ügyletekbe fektetQ, továbbá a tQkegaranciát vagy tQkevédelmet kínáló nyilvános, nyílt végq alap és a zártkörq, nyílt végq alap esetében a befektetési jegyre vonatkozóan adott visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti idQköz legfeljebb harmincegy nap lehet. Ezen alapok tekintetében az alap kezelési szabályzata rendelkezhet akként, hogy egy meghatározott idQszakon, de legfeljebb egy naptári hónapon belül felvett vételi vagy visszaváltási megbízások az idQszak egy, elQre meghatározott napjával - mint értéknappal - kerüljenek elszámolásra. EltérQ meghatározás hiányában az elszámolás értéknapja az idQszak utolsó forgalmazási napja.
(5) Ha a befektetési alapba befektetQ alap az eszközeinek több mint huszonöt százalékát ugyanazon alapba fekteti, választhatja azt, hogy a forgalmazási szabályai egyezzenek meg a portfóliójában több mint huszonöt százalékot képviselQ alap forgalmazási szabályaival, amely esetben a visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti idQköz harmincegy napot meghaladó idQtartam is lehet.
(6) A nyílt végq befektetési jegyek forgalmazási árának alapja az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték. A folyamatos forgalmazás során a befektetQ terhére eladási, illetve visszaváltási (vételi) jutalék számítható fel, amely - részben vagy egészben - az alapot, a forgalmazót vagy az alapkezelQt illetheti. A jutalék mértékérQl a befektetQt elQzetesen tájékoztatni kell.
(7) A befektetési jegy eladása és visszaváltása, valamint a felosztott hozam kifizetése a forgalmazó feladata. Az értékesítésért kizárólag a forgalmazó felel.
248. § A befektetQ részére a befektetési jegy folyamatos forgalmazása során a rövidített tájékoztatót, a tájékoztatót, a kezelési szabályzatot, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfóliójelentést a befektetQ kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során fel kell hívni a befektetQ figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat.
248/A. § (1) Ha az alapkezelQ a nyílt végq befektetési alap tájékoztatójában és kezelési szabályzatában a forgalomba hozandó befektetési jegy mennyiségére felsQ korlátot állapított meg (kibocsátási maximum), és a forgalomban lévQ befektetési jegyek mennyisége ezt a korlátot elérte, akkor a befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala szünetel. Ha a törvény másként nem rendelkezik, a befektetési jegyek visszaváltása a folyamatos forgalomba hozatal szünetelése esetén sem korlátozható. Kibocsátási maximum a nyílt végq befektetési alap befektetési jegyének jegyzési eljárással történQ forgalomba hozatalára is meghatározható.
(2) A tájékoztatóban, rövidített tájékoztatóban közölni kell a kibocsátási maximum elérését követQ allokáció módját, befejezésének idQpontját, az allokációról való értesítés módját, valamint a folyamatos forgalomba hozatal újraindításának pontos feltételeit.
(3) A kibocsátási maximum elérését, a befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatalának szüneteltetését, illetve újraindítását az alap hirdetményi helyein közzé kell tenni.
A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése
249. § (1) A nyílt végq befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy adott sorozatába tartozó befektetési jegy folyamatos forgalmazását az alapkezelQ kizárólag elháríthatatlan külsQ ok miatt, a befektetQk érdekében, az alábbi rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha
a) az alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen ha az alap saját tQkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy
b) a forgalmazás technikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak.
(2) A forgalmazást a kiváltó ok megszqnésével vagy a Felügyelet felhívására haladéktalanul folytatni kell.
(3) Az alapkezelQ az (1) bekezdésben meghatározott felfüggesztésrQl haladéktalanul tájékoztatja valamennyi olyan tagállam hatáskörrel rendelkezQ hatóságát, amelyben a befektetési jegyet forgalmazzák.
250. § A befektetési jegyek folyamatos forgalmazását fel lehet függeszteni, ha a befektetési alap megszüntetését, illetve beolvadását jóváhagyó felügyeleti engedély ezt tartalmazza.
251. § A Felügyelet meghatározott idQre, de legfeljebb tíz napra felfüggesztheti az adott sorozatot alkotó befektetési jegy folyamatos forgalmazását, ha az alapkezelQ nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének vagy ha azt a befektetQk érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi.
Külföldön forgalomba hozott nyílt végq kollektív befektetési értékpapírok belföldi forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása
252. § (1) A külföldön létrehozott befektetési alap vagy más kollektív befektetési forma által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapír nyilvános belföldi forgalomba hozatalához és forgalmazásához, illetQleg szabályozott piacra történQ bevezetéséhez - az Európai Unió másik tagállamában létrehozott európai befektetési alap vagy annak megfelelQ kollektív befektetési forma által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapír kivételével - a Felügyelet engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárásra a befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat a (2)-(10) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2) A forgalomba hozatal kezdQ napját legkésQbb tíz munkanappal megelQzQen a kibocsátó a (3) bekezdésben szereplQ információval kibQvített - a 17. számú mellékletnek megfelelQ tartalommal elkészített - nyilvános tájékoztatót, a 16. számú mellékletnek megfelelQ tartalommal elkészített kezelési szabályzatot és a 18. számú mellékletnek megfelelQ tartalommal elkészített rövidített tájékoztatót és azok hiteles magyar fordítását és a székhelye szerinti felügyeleti hatóság engedélyét benyújtja a Felügyeletnek.
(3) A nyilvános tájékoztatóban ki kell térni a magyar befektetQk tájékoztatásának módjára, helyére és idejére, a forgalomba hozatali helyek megnevezésére, az értékpapírral kapcsolatos adófizetési kötelezettségre, a befektetés kockázatára vonatkozó információkra, valamint az alappal, illetQleg kollektív befektetési formával kapcsolatos - e törvény rendelkezéseitQl eltérQ - gyakorlatra.
(4) Ha a kibocsátó rendelkezik a székhelye szerint hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóság által közzétételre engedélyezett tájékoztatóval, úgy a belföldi forgalomba hozatalhoz szükséges tájékoztatót a hatályos tájékoztató alapján kell elkészíteni, kiegészítve a belföldi forgalomba hozatal adataival, így különösen a (3) bekezdésben meghatározott részletekkel.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a Felügyelet akkor adja meg, ha
a) a külföldi székhelyq kibocsátó a Felügyeletnek benyújtja a székhelyének joga által a forgalomba hozatalra meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó igazolást, illetve - ha a külföldön történQ forgalomba hozatal a székhely szerinti államban engedélyköteles - az engedélyt és annak hiteles magyar nyelvq fordítását;
b) PRTVZ†ˆ¢¤2
D
F
r
t
ˆ
Š
¬
®
¸
R

X

< B †ŒÒØv|nt~„,2ÈÎ|‚

öïçïÒ¾­¾­Ò–­–­¾­¾­~ÒfÒfÒfÒfÒfÒfÒfÒfÒfÒfÒ/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph-huE¯huE¯56B*OJQJ\]^Jph!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ phjh~U

huE¯huE¯huE¯huE¯6](RVZˆ¤2
F
t
Š
®
R

< †Òvn~,È|

ê÷÷çÓÓ¿ÓÓÓÓ¿¿¿¿¿¿¿¿¿¿¿¿$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–]„–^„–a$gduE¯ $a$gduE¯

êðÆÌpvÆ-Ì-Ä Ê þ#$N$T$z%€%"&,&8+C+,.,0,:,¤,Ê,ä,î,¦-Î- /¸/º/À/ 1 1x2Ž2ž4¸4º4À4Ä4Ê4\5b5z6Š6L8d8¾9È9þ:;ª;çÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒºÒçÒçÒºÒ¦•¦•ºÒçÒºÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒ!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph:êÆpÆ-Ä þ#N$z%"&Æ)8+D+0,ä, -š/º/ 1r2˜4º4\5t6F8¸9ëëëëëëëëëëë××ëëëëëëëëëëëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯¸9ø:¤;Ú>Ì@œC¶DœF,GÊHRJÐJVKÞKæMrOFP~QVR0XäY¸ZP\°\Ž^`üabëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯ª;Ô;â>?Ô@ A¤CÔC¾DüD¤FÜF4GXGÒH&IZJžJØJK^KKæKüKîMNrOxOFPLP~Q„Q^R€R8XNXìY0ZÀZÚZX\r\¸\Ê\–^²^`V`bbbbScVcJdPdTdZdrgxgJhPh˜h¶h¸h¾hÞiäi&k,kk–kÒkØkælm.nPnvožoþo*pˆp´pçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒç)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ phSbScJdrgJhh¸hÞi&kkÒkÞl&nnoöo€p

rvsœuÊw xðxByâ{ð|¶}V~˜ëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯´p r0r~sÞs¤uvÒw

x x xðxöxByHyNyTyZy`yê{ |ø|}¾}Ü}^~Œ~ È.„R„H…l…؆‡&‰T‰„‹¬‹\ŒtŒ,>
ŽDŽ‘8‘|’ž’
“B“ –b–þ™š\›˜›’¼¾Äv | ¡6¡´¢â¢ê¥ü¥ ¨>¨¼¨è¨Æ«ð«¯2¯‚°œ° ³H³Z´`´ò´êÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒê/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ phS˜&„@…І‰|‹TŒ$Ž ‘t’“

–ö™T›Š¾v ¡¬¢â¥¨´¨¾« ¯z°

³Z´ëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯Z´ò´j¶â·ìºä¼î½¬À`ÂìÂ8ÃvØŠÆòÆBÈXÉîÉ6ËÊÌìҌÔÚÖ~ØòØfÙ<ÛªÝëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯ò´ø´j¶p¶ê·ü·ôº»ì¼"½ö½H¾´ÀæÀh˜ÂôÂ6Ã8Ã>ÃvÃ|à ÅÚÅ(ÆRÆxÆ~ÆúÆ@ÇJȀÈ`ɨÉöÉ$Ê>˄ËÒÌ2ÍôÒ2ӔÔØÔâÖ׆آØúØÙnٌÙDÛrÛ²ÝÜÝÞÝäÝ2â8âã

ãŽã”ãÞåäåFèlè4êdêªìæìNí¤íäïðPðtð´ñîñÊò

óFõjõçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒç)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ phSªÝÞÝ2âãŽãÞå>è,ê¢ìFíÜïHð¬ñÀò<õöT÷Ä÷Høú„úðÿ^^d

Ü

: ëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯jõ&öHö^÷€÷Î÷øRøhøŽúÂúúÿh h¦n

˜

æ


D Š > ²¸ÒØ ¦ êJct˜æ8`xÚ ø â!ò!Ü#ø#d&¤& '4' 'À'8(n(ª)º)\*z*È*ä*,,¬-ð-0R02.20262¼2Â2º3À3ú425ª6êÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒê/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ phS ²Ò àEûjÜVÐ Ø!Ò#Z&'–'.( )R*¾*ø+¢-ü/ø102¼2ëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯¼2º3ð4j6¤67´7ò738Î8-9g9×9<2<˜<²<ê<=>š>È?Ö@TB¦BÎCëëëëëëëëëëëëë×××××ëëëëë×ë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯ª6¶6"747º7Ä7ø7868•8Ñ8Ü8"989j9q9<0<2<–<˜<°<²<è<ê<==$=TB¤B¦B°BXE^E*F0FnFtFÎFÔF8G>GžI¨IJ–JœJ¢J°RºRçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒ»ª»ª–ª–ª–ª~Җª~ÒçÒçÒçÒçÒçÒ~ÒçÒçÒ~/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph-huE¯huE¯56B*OJQJ\]^Jph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph1ÎCXE*FnFÎF8G"HžIÈKDO°RT ‰â‰è‰rŠxŠ^‹d‹ÂŒÈŒlrÔŽÚŽîô¾’Ä’Ü“â“Œ”’”Œ–’–ÊšÖšà›æ›™œœœ#žÒ¡Þ¡¨&¨X©d©êÖÅ­ê­ê­êÖÅÖÅ­ê•ê•ê•ê­ê•ê•ê•ê•ê•ê•ê•ê•ê•ê•ê•ê­ê•ê•ê­ê­ê­ê­/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph:8PèX‚˜†¶‡þˆâ‰rŠ^‹ÂŒlÔŽî¾’Ü“Œ”Œ–x™ÂšÊšà›™œ#Ò¡ëë×××××××××××××××××××××××$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯Ò¡£–¥¨X©ˆ«¢­^¯ž°~²t³x´.µŠµÔ¶¢¸^ºþ»t¾æÁPÂüÃ<ĘÅRÆëëëëëëëëëëëë×ëëëëëëëëëëëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯d©­(­¢­¨­^¯d¯ž°¤°ì°ò°.µˆµŠµ–µt¾€¾PÂVÂà üÃÂÃ<ÄDĘŠÅRÆXÆìÊøʸ˾ˤͪÍ|ςÏÖÐÜÐÖÒÜÒ ÕÕ°Õ¸Õ ××ÆÙÒÙîÜôÜ"ß(߸à¾à„âŠââãèãêÒêÒêÒêÒêÒê¾­•ê•êÒêÒêÒêÒêÒêÒê•êÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒ/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph:RƞƴÈìʸˤÍ|ÏÖÐÖÒ Õ°Õæ֞Ù,ÜîÜ"߸à„ââã’æhé£êèêrëªì:íð–òëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯èã’æ˜æhéné£ê¦êDðPð¼òÈòÚøæøFúLúðúöúfûlûüü8ü>üÿœÿ.4Z`¼ÂŒ’øþV\ðüä
ð
ØädjÆÌ`f~-„-¬"²"V$\$â0å0-12|4‚4>8J8ª;¶;ÐGÜGžIªI1STZ^êÒêÒêÒêÒêÒêºêÒêÒêÒêÒêÒêºêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêºêºêºêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêºêºêºêºêºê/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ phI–òxõÚøFúðúfû8üDýÿÊ.Z¼ŒøVäð&

ä
¼Âž ØdÆëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯Æ`~-¼!¬"V$&À'(+Z-…0â0-1|4<6>8F;ª;èAÆEÐGžI˜KuN
O1SvWp[ëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯p[è\ž]Z^äd

ižmªoªqNrÐr\tŒtòtdu v“vwwy{`|¶~†€Ð‚…B†ž‡(‰ëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯Z^f^žmªmNrTrÐrÖrŒt’tòtøtduju v

vÄvÇvãvævLwOwŠwwЁ܁2Ž>Žè“•ž•›

›V\´ºL R ƒ † £ ¾ Á ¡¡m¡p¡Ö¡Ù¡&¢,¢ä¢ê¢f£l£J¥P¥^¹j¹ö¿ÀÊÉÖɞѪÑßÓåÓ´éÂéÄéçÒçÒºÒºÒºÒºÒºÒºÒºÒºÒºÒºÒçÒçÒºÒºÒçÒºÒºÒçÒºÒºÒºÒºÒºÒºÒºÒºÒºÒºÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒ/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ phH(‰hŒ2ŽüH’蓘•˜›V´lžäŸL ƒ ¾ ¡m¡Ö¡&¢ä¢f£J¥F§ž«ëëëëëëëëëëëÛëëëëëëëëëëëëë$ „–„–]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯ž«"®L´·^¹ ¼ö¿ÎÄNÆ

ÉÊÉ
ΞÑßÓðÕÒØ6Û(Ýðà¼ä´éÄé&êîDñ¦öëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë×ëëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯Äé$ê&ê2êzò~ò(û4ûÊÐì ò "
.
tÖØäd%p%Î,Ú,¶1Â1²7¾7¦8º8¼8f9h9t9‚:Ž:
>>ÖAäAæAòA&KTKVKbK¶M¼MàMæMN
N¦V¬VZZ`ZÐbþbc

chëÚ­•­Â­•­•­Â­ëÚ­­­­­ëÚëÚ­•­•­Â­Â­ëÚ­•­•­•­•­•­ëÚ­/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph:¦ö|ø(ûÚÿʞJ N ì
Ä
~

"
tضȎª¨-Ö d%J'Þ)+ëëëëëëëëëëëëëë×ëëëëëëëëëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯+Î,&.†/¶1ê3°4x6²7¦8¼8h9‚:
>Î>Z@ÖAæAI&KVK@M¶MàMNÖNëëëëëëëëë××ëëëëëëëë×ëëëëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯ÖNvQìSNV¦VZZ\ð^â`bÐbcøePghˆhäi¶kªn$pÄqþršucvwÈwëëëëëëëëëë×ëëë×ëëëëëëëëëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯h†hˆh”hÄqÐqcvivÈwËwõwøwb‚¸‚º‚Ƃƃ̃„„ª„°„T…`…œŽŽ Žà–ã–j—m—ššÈÎôžúžÎŸÔŸü ¡:¡@¡Ø¡ä¡¢¢¸¢»¢(£+£Â©È©ªªâªåª-µëÚ­­­•­•­ëÚ­•­•­•­Â­ëÚ­•­•­•­•­•­•­•­•­•­•­•­•­•­•­•­/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph:Èwõwnyp|z}À€b‚º‚ƃ„ª„T…4‡‰6‹ÔŒœŽ

“Ì•˜–à–j—šŠœÈëëëëëë×ëëëëëëëëë×ëëëëëëëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯ÈôžÎŸü :¡¢¸¢(£¡£”¦¨¨Â©ªâª!«Ö­ü³-µmµ€¶þ¶J»¬¼ª½Â½<¾ëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë××$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯-µ"µmµpµ€¶†¶ª½À½Â½:¾<¾H¾óÀöÀ/Á®´Â|ÂÃËÄÎÄìÌüÌþÌÍÍ†ÍˆÍ Í¢ÍÐÍÒÍÞÍÎΡΤÎAÏDÏhÐnÐ Ò(Ò6ÓÔÕÕðÖöÖçÒçÒçÒ¾­¾­•ÒçÒçÒçÒçÒçҕÒ~­~­¾­¾­•ÒçÒçÒçÒçҕÒçÒçÒç-huE¯huE¯56B*OJQJ\]^Jph/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph1<¾¢¿ÒÀóÀ/Á®Â|ÃËÄŊÈ8ËìÌþÌ͈͢ÍÒÍΡÎÏAÏhЮÐäÐëëëëëëëëëëëë××××ëëëëëëÇ$ „–„–]„–^„–a$gduE¯$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯äÐ ÒÓ6Ó՜ÖÊւقÚôÚøÜÌߊáÂâþãLä"ååœå

æìæbèèèŒéëëëëëÛëëÇëëëëëëëÛëÇëëëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯öւÚòÚôÚÛÂâÈâþãäLäRäåšåœå
æ

ææìæòæbèhèŒé’é*ê0êë ëÒëØëññ¬ò¸òº÷À÷<øBøÒúØú¸ý¾ý(þ.þ˜ÿžÿjprx`f
۠

”šêÖÅ­ê•ê•ê•ê­êÖÅ­ê•ê•ê•ê•ê•ê•ê•ê­ê•ê•ê•ê•ê•ê•ê•ê•ê•ê•ê•ê•ê•/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph:Œé*êëÒënìzíJð¬òd÷º÷<øÒú¸ý(þ˜ÿjr`€

”¼
V

ëëëëÛëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë$ „–„–]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯š¶
â
@FÈÎ ’˜lr &,¶¼ ä4ð4L9h9j9v9:":€:ˆ:Ú;â;~=‚=?"?î@ò@êBøB˜D D*E0E˜E EâFêF†HŽHZJ^JVL^LN

NêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêºêºê¦•ºêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒ!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph:V

@È ’lÊ &¶˜(!n#D$Ð&4,È-Ü4ä4B6L9j9:€:ëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë×ëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯€:Ú;~=?î@êB˜DòD*E˜EâF†HZJVLN^N–NS€UW(WºWZ`^ëëëëëëëÛëëëëëëëÛëëëëëëë$ „–„–]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯

NÄNÊNÞNæNOO*O2OúPQ QQ"Q*Q(W.WºWÀWZœZ`^Ê^Ì^Ü^®d´dVe\ezn€n†nŒnÄtÊtžu¤uªu°ujv v¢v®v(ŠFŠHŠTŠø“F”H”T”™™™.™8š>šòšøšêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêºê¦•ºêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒꦕºê¦•ºê¦•ºê¦•ºêÒêÒ!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph:`^Ì^æc®dVeôfºiømqnsÄtžujv¢vy{x{Ê~~RƒÖ„(ŠHŠºŒÄn’ë×××××××××××ë××××××××ë×××$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯n’ø“H”™™8šòš¢œžbŸÐ¡£N¥(¦ô¦Ð§Æ¨è«T¬ò­2¯r±ä³>µë×ë×ëëëëëëëëëëÇëëëëëëëë$ „–„–]„–^„–a$gduE¯$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯øšž"žbŸhŸÐ¡Ö¡N¥T¥(¦.¦4¦:¦Æ¨Ö¨T¬Z¬ò­ø­>µDµ|¶‚¶ˆ¶Ž¶>¸N¸ ¿ä¿æ¿ö¿"À(ÀZÀ`À°Á¶Á@ÃFÄNJÇäÇêÇ

ÈȸȾÈÆÓÒÓ*Ø6Ø®ÜÝ
ÝÝfåråæèéêÒêÒêÒêÒêÒêÒêºêÒêÒêÒêÒêÒêºê¦•ºêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêºêºê¦•ºêºê¦!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph:>µ|¶H·>¸Ò» ¾ ¿æ¿"À°Á@Ã\ÄÈńÇäÇ

ÈlÈ~ʊÎ0ÐÆÓ ×*Ø®Üëëëëëë×ëëëëÇëëëëëëëëëëë$ „–„–]„–^„–a$gduE¯$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯®Ü
Ý£âqãfåJæ‚çæèé·êDíæîð$ð@ðRðjð‚ðšðLñbñxññ¦ñÀñÖñë××××××ë××××ëë×ë×ëëë×ë×ë×$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯éé*éð"ð$ð>ð@ðPðRðhðjð€ð‚ð˜ðšðJñLñ`ñbñvñxñŽññ¤ñ¦ñ¾ñÀñÔñÖñðñòñJòLò¼ò¾òÌòdõ–õ˜õ¦õlû’û”û¢û8FŽ”ÔîÖÁªî–îÖÁ–îÖÁªîªî–îÖÁ–îÖÁ–îÖÁ–î–î–îÖÁ–îÖÁ–îÖÁÖÁ~Á/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph-huE¯huE¯56B*OJQJ\]^Jph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph1ÖñòñLò¾ò\ôdõ˜õt÷šùlû”û¸ý8ŽÔfX˜& šî


ÒÆ®ëëë××ë×××ë×××××××××××××××$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯ÔÚfl
˜¦š¨®âäò-Z-\-j-’%Ú%Ü%ê% ','.'F'H'V'’- -ˆ/ž/ / 00>0@0N0:œ:ž:æ:è:ö:hFvF&K4KÒTàT``†aŒaBePeŽl¦l¨lçÒçÒçÒºÒºÒ¦•ºÒ¦•ºÒ¦•ºÒ¦•¦•ºÒºÒ¦•¦•¦•ºÒºÒ¦•ºÒºÒºÒºÒçÒçÒºÒ¦•!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph:®äè \žÊ8-\-!ž$ì$’%Ü% '.'H':+Ò,’-ˆ/ /0@0Ö3Ê6ë××××××ë××××ë×ëë××××ëëë××$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯Ê6:ž:è:Ô@LChF¬H&KNXNóO6QÒTWY\T]ü^`†a0dBe ˆšˆ"‹^Š‘.”ë×××ëëëëëëë×ëëëëëëëëëëëëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯¨l*m,mZm\mjmèpîpbqhq
v vvІֆf‡l‡
ˆˆŠ‘œ‘¨˜Â˜Ä˜Ö˜0œ6œpv”žšžJ P Ú¦§§,§.§H§J§^§`§|§~§¨§ª§¸§Î¯Ü¯f²t²¶"¶ä¶ê¶z·ëÚëÚ­•­•­•­ëÚ­•­•­•­Â­ëÚ­•­•­•­•­ëÚ­ëÚ­ëÚëÚ­­­•­•­/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph:.”Ø•¨˜Ä˜0œp”žJ è ¥Ú¦§.§J§`§~§ª§¤«²®F¯Î¯f²<µ¶ä¶z·ëë×ëëëëëëë×ë×ë××ëëëëëëëëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯z·€·:¸@¸„¸Š¸´¸º¸º
ºî½ü½ú¾¿ ¿Î¿Ð¿Ü¿Þ¿î¿ð¿ü¿þ¿

ÀpńņŘÅqÐwÐxЎЏЗИОПЩЪийÐÓÐÔÐ
Ñ

ÑÑhÑkÑ*Ò0ÒfÓlӌӒÓ:Õ@Õ`ÕfÕd×çÒçÒçÒçÒçÒºÒ¦•¦•ºÒºÒºÒºÒºÒºÒºÒ¦•ºÒºÒºÒ¦•¦•¦•ºÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒ!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph:z·:¸„¸´¸º¬ºî½ú¾ ¿Ð¿Þ¿ð¿þ¿6ÂpņňÇ>É
ÌqÐxЏИПЪйÐëëëëëëë××ëëëëëëëëëëë×ëëë×$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯¹ÐÔÐ

ÑhÑ*ҀÒfÓ:Õd×ÈØîÚ Ý
ÞXß8âTäºæˆê.ëî ñ¼ò²ô€õÐö”ùëë×××××××××××××××ë××××ë××$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯d×v× Ý Ý
ÞÞXß^ßÐâÖâˆê,ë.ë@ëììšì ì²ô~õ€õ’õŒ’pvþ
*
0
È

Ð

8
@
ò
Ô Ö è -(-R*X*&+,+Â,È,Š6¼6¾6Ð6ú:&;(;:;ú>è?ê?ü?ŽFçÒºÒºÒºÒºÒ¦•çÒºÒºÒ¦•çÒºÒºÒºÒºÒºÒºÒ¦•çÒçÒºÒºÒºÒ¦•çÒ¦•çÒ¦•çÒ!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph:”ùýþ®Œpþ *
È

8
Ø
ò
Ö <Ä Pæ-Š$®'R*&+Â,ëëëëëëëëëëÛÇëëëëëëëëëëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯Â,Ò-\0Š6¾69ú:(;Ø<ú>ê?ÎCŽF>HèIvLLM”N$PjS4UîV8YLZëëë×ëë×ëë×ëëëëëëëëÇëëëë$ „–„–]„–^„–a$gduE¯$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯ŽF FLMRM”NšNÈ_Î_t`z``pfpØqÞq´tÆtuu

uu^uduxv”v–vÀvÂvîvðvwÆwÌwnyty¾zÄz,}2}†~Œ~lràæ4‚:‚”‚š‚ˆƒ”ƒš† †ˆ"ˆŽŽ”Ž‘
‘›çÒºÒºÒºÒºÒºÒºÒçÒºÒºÒºÒ¦•¦•¦•çÒºÒºÒºÒºÒºÒºÒºÒºÒºÒºÒºÒºÒºÒºÒ!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph:LZœ[ ]È_t`(aòavc¢d˜f*h(iüj€n`pØq4s´txv–vÂvðvÆwèwëëëëëëëëëëëëëëëëÛëÇÇÇëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯èw0xny¾zÆ|,}†~à”‚þƒ†š†ˆœ‰\‹ŽŽŽ:‘ª’z•Z—ïïÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛËÛÛÛïïïÛÛÛ$ „–„–]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯$ „–„”]„–^„”a$gduE¯Z—Ôš›V›ö›°œÂœ¼VŸ² ¢>¢ì¤²¥Ð¦Ì§”¨Þ¨J©„ªÎ«’­@®,¯ëëëëëÛëëëëÇëëëëëëëëëëëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯››V›^›ö›þ›ÂœÈœ¼ÂVŸ\Ÿ¢<¢>¢P¢²¥¸¥Ð¦Ö¦Ì§Ò§Þ¨ä¨J©P©„ªŠªÎ«à«@®F®,¯2¯ê¯ð¯P±b±²"²(².²<¸B¸ä¹ê¹2¼8¼¬¾D¿F¿X¿œÅÎÆÐÆâÆšÔ ÔžÕçÒçÒçÒçÒçÒçÒ¾­•ÒçÒçÒçÒçÒçÒçҕÒçÒçÒçҕÒçÒçÒçÒçÒçÒ¾­•Ò¾­•ÒçÒ/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph:,¯ê¯P±

³Ö´´·<¸ä¹2¼¬¾F¿¢ÁĜÅÐƶÈøÌrÐxӚԞÕNÖâ֖؎ÚHÜëëëëëëëëë×ëëë×ëëëëëëëëëëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯žÕ¤ÕNÖTÖ
××$Ù*Ù¶Ú¼ÚÂÚÈڔãžä ä²älæræVç\çtèzèxê~êbëhëTînîpî‚î‚ò…òòòõò

öö\ùbùBûHûB n p ‚ Ä Ê p v š ú &
> D t

çÒçÒçÒçÒçÒçÒ¾­•ÒçÒçÒçÒçÒçÒ¾­•ÒçÒçÒçÒçÒçÒ¾­•ÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒ/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph:H܎àÊâ”ã äælæVçtèêxêbëìTîpî¸ð ò‚òòò

öêø\ùBû¶ýB p ëëë×ëëëëëëëëë×ëëëëëëëëëë×$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯p Ä p š ú
> ¦
t

Ö

P « þ X x ´ ¬ ¨ x , Š N œ ëëëëëëëëë×ëëëëëëëëëëëëëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯t

Ô

Ö

è

« ® þ X ^ x ~ ´ º ¬ ² ¨ ® Š  N T T- f- g- p- ~# ª# ¬# ¾# p& ‚& Â& È& Î& Ô& V, ^, r, x, †/ œ/ ž/ ª/ ¬/ À/ Â/ Ö/ Ø/ ä/ æ/ ëÚ­•­•­•­•­•­•­•­•­•­•­ëÚ­ëÚ­­•­•­•­•­ëÚ­­­­/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph4œ ¸ l T- g- P" ~# ¬# j% p& Z( –* \- †/ ž/ ¬/ Â/ Ø/ æ/ 0 00 =0 u0 Ü0 ïÛÛÇÛÛÇÛÛÛÛÛÛÇÛÛÛÛÇÇÇÇÛ$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯$ „–„–]„–^„–a$gduE¯æ/ þ/ 0 /0 00 <0 =0 t0 u0 |0 Ü0 ß0 1 1 z1 ­1 ®1 µ1 ì1 2 2 2 P2 V2 ö3 ü3 š4 4 ´5 º5 æ5 ò5 ¨7 ®7 28 88 : ¦: = = l@ r@ ¶A ¼A ¼B ÂB D D ”D šD è×è×Ã×Ã׫–~–~–Ã׫–Ã׫–~–~–~–~–~–~–~–~–~–~–~–~–~–~/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph-huE¯huE¯56B*OJQJ\]^Jph1Ü0 1 z1 ®1 ì1 2 P2 ö3 š4 ´5 z7 ¨7 28 : = l@ ¶A ¼B D ”D €E G RG #H FH ©H ëë×ë×ëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯šD D ¬D €E †E „F F RG XG #H 'H FH JH ©H ­H I I ‡I ŠI †J ŒJ .K 6K tK |K L L ®L ¶L [ ¶\ È\ V] \] ˆ] Ž] ì] ô] B^ J^ ‚^ Š^ P_ V_ ‚_ Ž_ e e ¬f ²f ¢h êÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêºêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêºêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒê/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ phI©H I †J .K tK L ®L $M ÐO
 ª‚ † † À† º‡ ˆ œˆ ‰ ȉ ºŠ 6Œ î  \ L‘ &’ X“ • ëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯• ̖ "˜ Lš ¬› Λ œ Ž ^ž Ÿ p¢ ¢¢ £ ¤ \¥ ¦ F§ ê§ "ª V« Ì« n¬ þ¬ l® t® T° ëëëë×ëëëëë×ëëëëëëëëëëëëëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯$• ̖ Ԗ "˜ (˜ ¬› ̛ Λ ܛ œ œ Ž ” ^ž až Ÿ p¢ ¢ ¢¢ °¢ £

£ ¤ ¤ ¾¥ Ê¥ ¦ $¦ F§ L§ V« \« Ì« Ò« n¬ t¬ t® ‚® ³ ³ ¸³ ¾³ Nµ Tµ >· D· ô· ú· Š¸ ¸ fº öº øº » þ¾ ¿ ´¿ º¿ êÒêÒê¾­•êÒêÒêÒêÒê¾­•êÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒê•êÒêÒêÒêÒêÒêÒê¾­•êÒêÒ/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph:T° ² ³ ¸³ ²´ º´ Nµ >· Š¸ |¹ fº øº ’¾ þ¾ ´¿ ’À ¶Á J f ¦Â Ü à tà dÄ nÇ îÊ ëëëëëëëëëë×ëëëëëëëëëëëëëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯º¿ ’À ˜À ¶Á ¾Á J R f n ¦Â ®Â Ü ä à à tà zà ÊÇ ÎÇ Û ,Û .Û TÛ VÛ hÛ ~Ý Ý ,Þ 2Þ Lß Rß Bå Tå Æç Ìç Øè Þè Té Zé vì €ì þì í |î ‚î
ð ð ñ "ñ Îò Ôò œö ®ö ÷ ÷ èø îø fú lú êÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒê¾­¾­•ê•êÒêÒê•êÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒê•êÒêÒêÒ/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph:îÊ ZÎ ÀÏ FÓ Ö ÞØ Û .Û VÛ ~Ý ,Þ Lß 6à Jâ Bå xæ fç Æç Øè Té Rê vì þì |î
ð ñ ëëëëëë××ëëëëëëëëëëëëëëëëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯ñ Îò ô œö ÷ èø ”ù fú Fû ¨û Âþ Þÿ B>àúX ^¬
š¶”$Œþ¦ëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯lú Fû Lû Þÿ äÿ BH >DàæúX ` ¸
¾
&
,
¶¼”š ¦$6¦¸

$$~$$ý$&(*(,8,:,l,n,|,$0*0Ô0Ú0R1X1Ô2Ú2@3F3–6êÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêºêºêºêºêÒêÒêÒꦕ¦•ºêÒêÒêÒêÒêÒê!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph9¦D"

$Þ'®*,:,n,Ò.$0Ô0R1²13b5–6°6Ú6ø6H7V7J:$@X@ÈDHëëëëë××ëëëëëëëë××××ëëë×ëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯–6®6°6Ø6Ú6ö6ø6F7H7T7V7d7$@V@X@f@,MFMHMtMvM„MÌMØM2N8N>NDNêRöRz\ˆ\òaøajbpbÆbÌbDcJc d dvd|dúvww,wŽ{®{è×è×Ã×Ã׫–«–Ã׫–Ã×Ã׫–~–~–~–~–«–~–~–~–~–~–~–Ã׫–Ã/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph-huE¯huE¯56B*OJQJ\]^Jph1H:J¢K,MHMvMXQ¢RšUz\¤^þ`òajbÆbDc dvdÄd²f4j

ouúvw`wëëë××ëëëëëëëëëëëëëëëëëë×ë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯`w¢wœx6zŒzŽ{°{Æ|€ނæ‚<†–‡ôˆ
Š€ŠšŠÎŠf‹˜‹Ð‹ÄŒ

žþ Žëëëëë×ëëëëëëëëëëëëëëëëëëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯®{°{¾{æ‚ô‚
ŠŠ€Š†ŠšŠ ŠÎŠÔŠf‹l‹˜‹ž‹Ð‹Ö‹ÄŒÊŒ

ž¤þŽ ŽŽtzŠ’–’,˜d˜f˜t˜È Ö · ·ª¸¸¸ÆFÆHÆVƜËÈËÊËØË*ӀӂӐÓýîïïïîÖÁÖÁÖÁ©Á©Á©Á©Á©Á©Á©Á©Á©Á©Á©Á©Á©Á•îÖÁÖÁÖÁÖÁ•îÖÁ•îÖÁ•îÖÁ•îÖ'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph: ŽtÌ‘b’씎–,˜f˜z™üœÈ أܦä¦H¨Â¬Þ°À²³·ª¸»zÀºÃÆHÆëëëëëë×ëëëëëëëëëëëëëëëëë×$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯HÆôȶɜËÊËLΔÏ*ӂÓîÕþÖZÚ2݈â€äréíîýîïDï^ïðNñ¢ñäñëëë×ëëë×ëëëëëëëëëë×ëëëëëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯ï^ïðð–ðNñTñ¢ñ¨ñ"ö(öˆöŽöŠ÷÷¼÷Â÷âüýý ýFýLýŽý”ýHþNþ¢þ¨þÎÿÔÿ~ „

Ž ” " Ž ” 6 < | ‚ Ô Ú 8 > Š



>

@

N

êÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒê¾­•êÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒê•êÒêÒêÒêÒêÒêÒê¾­•/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph:äñDòªôÖõ"öˆöŠ÷¼÷ øù
û°ûâüýFýŽýHþ¢þÎÿ~

ˆ Ž ëëëëëëëëëëëë×ëëëëëëëëëëëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯Ž 6 | Ô


@

p

ž

¾

ô

0
t


0 ~ ð ’
J Þ < 6 „ ëëëëëë×ëëëëëëëë×ëëëëë×ëëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯N

p

v

ž

¤

¾

Ä

ô

ú

0
6
t
z


0 | ~ Œ Þ & „ ¢ Æ È à â P R ` $ * \ b  – ~ „ ¨ ® 4 : ¶ Ä 2 8 ( (/ ./ / –/ 1 1 î1 ô1 ~3 Œ3 @5 F5 ‚6 ˆ6 æ7 ì7 : : â< è< î< ô< ˆ= Ž= ”= š= xA ~A „A ŠA B $B *B 0B (G 6G FN LN 8P >P €Q †Q xR ~R lS rS ÈT ÎT ”U šU V $V ¼V ÂV ”W šW ¦Y ¬Y àZ æZ çÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒºÒçÒçÒçÒºÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒºÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒçÒºÒçÒçÒçÒç/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ phIN. (/ / 1 î1 „2 ~3 @5 ‚6 æ7 : @ èE (G ŠI hM FN 8P €Q xR lS ÈT ”U V ¼V ”W ¦Y àZ ëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯àZ d[ ž\ ¨] ^ X_ @b

f ’g @h Dj dk ìn Ìo †p Žp ¨q Ôt Bv –y ôz ª| ,} d~ J ®  º ëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯æZ d[ j[ ž\ ¤\ ¨] ®] ^ ¦^ X_ ^_ hb lb €b †b ’g g ¨q ¶q ª| °| ,} 2} d~ j~ J P ® ´   º ȁ † .† ˆ ®ˆ Ґ à ‚˜ ”˜ 2› @› ø¡ 4¢ 6¢ D¢ ü¤ ¥ r¥ x¥ § § ì¨ ž© © ²© `« f« êÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêºêºêÒêÒêÒêÒêÒêÒêºêºêºêºêºêºê¦•ºêÒêÒêÒꦕºêÒ!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph:º š‚ † >‡ ˆ €Š ž‹ tŒ Œ ÀŽ Ґ ¾‘ œ“ <— ‚˜ 2› ž ø¡ 6¢ ü¤ r¥ § X§ ì¨ © `« ëëëëëëëëëëëëëëëëë×ëëëëë×ë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯`« ê« P¬ ® ° ° Š² Ò´ Ú´ ì´ ¸ ¹ » j½ ¾ ¶¾ Ø XÄ zÆ &È ÊÉ Ê þÊ hË ðÌ :Î èÐ ìÖ ëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯f« ê« ð« ¦® ¬® ²® ¸® ®° ´° ¾° Ä° Ú´ ê´ ì´ þ´ » &» j½ p½ ¾
¾ ê¾ ð¾ ²Ã ¾Ã èÅ îÅ zÆ ŒÆ &È 8È Ê Ê þÊ Ë hË nË èÐ úÐ <Ø `Ø bØ pØ ÖØ ÜØ pÙ vÙ :Ú @Ú ¸Ú ¾Ú äÚ êÚ ôÛ úÛ *Ü 0Ü ºÜ ÀÜ êÒêÒêÒêÒêÒêºêºêºêÒêÒêÒêÒêÒêºêºêÒêÒêÒêºê¦•ºêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒ!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph:ìÖ <Ø bØ ÖØ pÙ :Ú ¸Ú äÚ ôÛ *Ü ºÜ DÝ ŠÞ Zá Æá âã 4æ jè Âë $í Jï ¸ï <ð ñ ºñ .ó ë×ëëëëëëëëëëë×ëëëëëëëëëëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯ÀÜ Þ Þ Þ &Þ Zá Äá Æá Ôá Jï Pï ¸ï ¾ï <ð Bð ñ $ñ .ó <ó Öô õ ö @ö ø –ø <ù Bù ¼ù Âù ¶ú ¼ú ˜û žû øû þû h
n


Ô

Ö

ä

ê

ø

|)
Š)
È,
Ú,
5
œ5
ž5
¬5
8
"8
²9
¸9
È<
Ö<
4>
B>
êÒêÒê¾­•êÒêÒêÒêÒê•êÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒêÒê¾­•ê•ê•ê•ê¾­•êÒêÒê•ê•/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph:.ó ø <ù ¼ù ¶ú ˜û øû ¤ü (ý Òþ æÿ Ê


Ö

®


ê

œ
6
ˆ
"
F%
>(
|)
È,
º1
À3
ëëëëëëëëëëëë×ëëëëëëëëëëëë$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯À3
5
ž5
8
²9
b:
8;
È<
4>
x@
|A
ŠF
„J
ŒM
fP
Q
ŒS
˜6
v7
¸8
,:
Ò;
â<
2@
€C
¨D
ë×ëëëëëëë×ëëëëëëëëëëëëëë×$ „–„–¤, ¤,]„–^„–a$gduE¯$ „–„–„ð]„–^„–`„ða$gduE¯B>
x@
zA
|A
ŠA
Q

Q
ŒS
’S
6
˜6
ž6
v7
|7
€C
¦D
¨D
ºD
FG
€G
‚G
G
æT
ôT
˜U
žU
úU
V
êV
ðV
LW
RW
˜Z
ÎZ
ÐZ
ÞZ
ô[
ú[
"]
(]
^
^
ö^
ü^
ˆ_
Ž_
´`
Â`
´k
Âk
jm
vm
d
r
F„
æ„
è„
ö„
Œˆ
êÖÅ­ê•ê•“ê•ê•êÖÅ­êÖÅ­ê­ê•ê•ê•ê•êÖÅ­ê•ê•ê•ê•ê•ê­ê­ê•ê­êÖÅ­êU/huE¯huE¯6B*CJ OJQJ]^JaJ ph/huE¯huE¯5B*CJ OJQJ\^JaJ ph!huE¯huE¯B*OJQJ^Jph'huE¯huE¯5B*OJQJ\^Jph)huE¯huE¯B*CJ OJQJ^JaJ ph:a befektetQ kibocsátóval szembeni jogérvényesítése megfelelQen biztosított;
c) a kibocsátó teljesíti a befektetési jegyek belföldi nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó feltételeket;
d) a kibocsátó székhelye szerinti ország rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítQ pénzmosás elleni jogszabályi elQírásokkal.
(6) Nemzetközi szerzQdés vagy együttmqködési megállapodás alapján a Felügyelet elfogadja a külföldi felügyeleti hatóság által megkövetelt és ott közzétételre engedélyezett tájékoztatót.
(7) A külföldi kibocsátó kollektív befektetési értékpapírjának belföldön történQ forgalomba hozatalára, illetQleg forgalmazására az Európai Unió tagállamában bejegyzett forgalmazó igénybevételével kerülhet sor.
(8) A külföldi kibocsátó által készített, a Felügyelet által engedélyezett vagy elfogadott tájékoztatót magyar nyelven kell közzétenni.
(9) A külföldi befektetési alap, illetQleg más kollektív befektetési forma köteles megfelelni a 245. § (4) bekezdésében, a 248. §-ban, a 289. §-ban, a 290. §-ban és a 293. §-ban meghatározott tájékoztatási követelményeknek, ideértve a folyamatos forgalmazásához készült tájékoztató tartalmi felépítésére és rendszeres közzétételére vonatkozó elQírásokat is. A magyar ügyfelek tájékoztatását magyar nyelven kell biztosítani.
(10) A Felügyelet a külföldi kollektív befektetési értékpapír nyilvános folyamatos forgalmazását felfüggeszti, ha az nem felel meg az (1) és a (9) bekezdésben elQírt szabályoknak. A Felügyelet a folyamatos forgalmazást megtilthatja, ha a felfüggesztést követQen harminc napon belül a folyamatos forgalmazás törvényi feltételei nem állnak helyre, illetve amennyiben második ízben kerülne sor a forgalmazás felfüggesztésére.
Nyílt végq befektetési alap által belföldön forgalomba hozott befektetési jegy külföldi forgalomba hozatala, szabályozott piacra történQ bevezetése
252/A. § (1) Nyílt végq befektetési alap által belföldön forgalomba hozott befektetési jegy külföldi forgalomba hozatalát, szabályozott piacra történQ bevezetését a Felügyeletnek be kell jelenteni.
(2) A bejelentéssel egyidejqleg a Felügyeletnek meg kell küldeni a forgalomba hozatal helyének joga által elQírt tájékoztató tervezetét.
Befektetési alapok létrejötte
253. § (1) A befektetési alap - az alapkezelQ kérelmére - a Felügyelet által történQ nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell a letétkezelQ által kiállított igazolást arról, hogy a tájékoztatóban, illetQleg a kezelési szabályzatban meghatározott saját tQkét a befektetQk befizették, illetve ingatlanapport esetében az ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó okiratokat az alap rendelkezésére bocsátották. A saját tQke eredményes befizetését követQen az alapkezelQ köteles haladéktalanul intézkedni a befektetési alap nyilvántartásba vétele iránt. Amennyiben több sorozatba tartozó befektetési jegy kerül forgalomba hozatalra, a jogszabályban, illetve a kezelési szabályzatban az alapra vonatkozóan meghatározott legkisebb induló saját tQke összegyqjtésére vonatkozó feltételt az esetben is teljesítettnek kell tekinteni, ha ezen tQkeösszeget a különbözQ sorozatokat alkotó befektetési jegyekre szóló, elfogadott jegyzésekre befizetett összegek, illetve - ingatlanapport esetén - teljesített hozzájárulások értékének együttes összege eléri.
(2) Ha a befektetési alap saját tQkéjének összegyqjtésére nyitva álló idQn belül nem sikerült a tQkét összegyqjteni, a forgalmazó a kezelési szabályzatban meghatározott idQtartam lejártát követQ öt napon belül köteles a befektetQk által befizetett teljes összeget visszafizetni.
(3) Befektetési alapot nyílt végq vagy zárt végq, értékpapír- vagy ingatlanalapként, nyilvánosan vagy zártkörqen lehet létrehozni. Az értékpapíralapokon belül különleges alapok, európai befektetési alap, alapokba befektetQ befektetési alap, származtatott ügyletekbe befektetQ befektetési alap és indexkövetQ befektetési alap is létrehozható.
254. § (1) A nyilvános módon létrehozott befektetési alap legkisebb induló saját tQkéje:
a) értékpapíralap esetén kettQszázmillió forint;
b) ingatlanalap esetén egymilliárd forint.
(2) A zárt körben létrehozott befektetési alap legkisebb induló saját tQkéje
a) értékpapíralap esetében egyszázmillió forint;
b) ingatlanalap esetén ötszázmillió forint.
(3) A zártkörq ingatlanalap befektetési jegyei ingatlanapport ellenében is jegyezhetQek. Az apportálandó ingatlanokat részletesen be kell mutatni az alap kezelési szabályzatában. Az apportálandó ingatlanok értékét az alap könyvvizsgálója és az ingatlanértékelQje együttesen állapítja meg. Az apport összértéke nem haladhatja meg az alap induló saját tQkéjének ötven százalékát.
Befektetési alap megszqnése
255. § A befektetési alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szqnik meg. A Felügyelet törli az alapot a nyilvántartásból
a) a pozitív saját tQkéjq, határozott futamidejq alap futamidejének lejáratakor a megszqnési jelentés Felügyelethez történQ benyújtását követQ nappal;
b) a pozitív saját tQkéjq alap megszüntetésekor a megszqnési jelentés Felügyelethez történQ benyújtását követQ nappal;
c) a negatív saját tQkéjq alap megszüntetésekor a vagyon értékesítésébQl származó ellenérték teljes kifizetésekor;
d) más befektetési alapba történQ beolvadás esetén a beolvadás napjával;
e) a nyílt végq befektetési alap esetében az összes befektetési jegy visszaváltásakor, az utolsó befektetési jegy visszaváltása napját követQ nappal.
256. § (1) Az alapkezelQ jogutód nélküli megszqnésekor, illetQleg az alapkezelQ tevékenységi engedélye visszavonásakor - ha az alapkezelést másik alapkezelQ nem vállalja el - az alapot meg kell szüntetni.
(2) A határozatlan futamidejq, pozitív saját tQkéjq befektetési alapot az alapkezelQ a Felügyelet engedélyével megszüntetheti.
(3) A nyilvános nyílt végq befektetési alapot az alapkezelQ köteles megszüntetni, amennyiben az alap saját tQkéje három hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot.
(4) Az alap megszüntetését a Felügyelet határozatban elrendeli, ha az alap saját tQkéje negatív.
(5) A befektetési alap (1)-(4) bekezdés szerinti megszüntetését az alapkezelQ, illetQleg a letétkezelQ a megszüntetésrQl szóló felügyeleti határozat kézhezvételét, illetve a (3) bekezdésben foglalt idQszak elteltét követQ kettQ munkanapon belül köteles közzétenni.
(6) Az (5) bekezdés szerinti közzététel napjától a nyílt végq befektetési jegyek visszaváltását és eladását fel kell függeszteni.
(7) Az alap hitelezQi az (5) bekezdés szerinti közzététel napjától számított harmincnapos jogvesztQ határidQn belül jelenthetik be követeléseiket a letétkezelQnél.
(8) Amennyiben a megszüntetési eljárás során az alap saját tQkéje a (7) bekezdés szerint bejelentett kötelezettségek figyelembevételével együtt negatívvá válik, akkor a letétkezelQ köteles azt a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni.
257. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az alap megszqnésekor felmerülQ feladatokat az alapkezelQ, az alapkezelQ akadályoztatása, illetve felszámolása esetén pedig a letétkezelQ köteles elvégezni.
(2) A 255. § a)-c) pontjában foglalt esetben a portfólióban lévQ befektetési eszközöket egy hónapon belül, az ingatlanokat hat hónapon belül értékesíteni kell.
(3) Pozitív saját tQkével rendelkezQ befektetési alap esetében a befektetési eszközök értékesítését az alapkezelQ maga is elvégezheti. Ennek hiányában a befektetési eszközök értékesítésével befektetési szolgáltatót kell megbízni, amelynek bizományosi díja megszqnési költségként az alapot terheli.
(4) Pozitív saját tQkével rendelkezQ ingatlanalap megszqnésekor az ingatlanok értékesítését az alapkezelQ maga is elvégezheti. Ennek hiányában az értékesítéssel ingatlanforgalmazó céget kell megbízni. Az értékeléshez, illetve az értékesítéshez igénybe vett ingatlanforgalmazó cég által felszámított díj megszqnési költségként az alapot terheli.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott határidQ a Felügyelet engedélyével egy alkalommal három hónappal meghosszabbítható.
(6) Amennyiben az ingatlanalap portfóliójában lévQ ingatlanokat a (2) és (5) bekezdésben meghatározott rendelkezésre álló idQtartam alatt nem sikerül legalább az ingatlanértékelQ szervezet által meghatározott értéken értékesíteni, akkor az ingatlanokat nyilvános árverésen kell értékesíteni. Az árverési felhívást az alap hivatalos közzétételi helyein az árverés idQpontját legalább harminc nappal megelQzQen meg kell jelentetni.
(7) A befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésbQl származó ellenérték befolyását, valamint a 256. § (7) bekezdésében foglalt határidQ elteltét követQen öt, ingatlanalap esetében tizenöt napon belül megszqnési jelentést kell készíteni, a Felügyelethez benyújtani és ezzel egyidejqleg a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon a befektetQk rendelkezésére bocsátani. A letétkezelQ ezt követQen tíz napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetQk részére. A megszqnési jelentés - a 19. számú mellékletben foglaltakon túlmenQen - legalább az éves jelentés kötelezQ tartalmi elemeit tartalmazza. A kifizetés megkezdésérQl rendkívüli közleményt kell közzétenni.
(8) A befektetési alap eszközei értékesítésébQl befolyt ellenértékbQl az alap tartozásai és kötelezettségei levonását követQen rendelkezésre álló (pozitív összegq) tQke a befektetQket befektetési jegyei névértékének az összes forgalomban lévQ befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg.
(9) A befektetQk részére kifizetendQ összeget a letétkezelQ elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetQk részére történQ kifizetésig, illetve az elévülési idQ elteltéig.
258. § (1) Negatív saját tQkével rendelkezQ alap megszüntetését a Felügyelet által a Hpt. alapján létrehozott közhasznú társaság végzi.
(2) A befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésbQl származó ellenérték befolyását követQen a közhasznú társaság a hitelezQk követeléseit a Cstv. elQírásai szerinti kielégítési sorrendben egyenlíti ki.
A befektetési alapkezelQ felszámolására vonatkozó különleges és eltérQ szabályok
259. § (1) A befektetési alapkezelQ felszámolása során a Cstv. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Befektetési alapkezelQ társaság felszámolójának a bíróság csak a Felügyelet által a Hpt. alapján létrehozott közhasznú társaságot jelölheti ki.
(2) A befektetési alapkezelQ által kezelt portfóliókban lévQ eszközök nem képezik a befektetési alapkezelQ tulajdonát, az a befektetési alapkezelQ hitelezQinek kielégítésére nem vehetQ igénybe.
Befektetési alap átalakulása
260. § (1) Átalakulásnak minQsül a befektetési alap fajtájának, típusának vagy futamidejének megváltoztatása.
(2) Nyílt végq nyilvános befektetési alap nem alakulhat zárt végq nyilvános befektetési alappá.
(3) Nyilvánosan létrehozott befektetési alap csak az összes befektetQ hozzájárulásával alakulhat át zártkörq befektetési alappá.
(4) Zárt végq, határozott futamidejq befektetési alap nem alakulhat át zárt végq határozatlan futamidejq befektetési alappá.
(5) Európai befektetési alap nem alakulhat át nem európai befektetési alappá.
(6) Az alapkezelQ az átalakulás indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót köteles a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. Az alapkezelQ a Felügyeleti engedély megszerzését követQen köteles az átalakulás tényét a befektetési alap hirdetményi lapjaiban, az átalakulás napját legalább harminc nappal megelQzQen közzétenni.
(7) A Felügyelet a befektetQk érdekeinek védelme érdekében, különösen indokolt esetben az átalakulás feltételeit egyedileg is meghatározhatja.
(8) Zártkörq befektetési alap az átalakulásáról kezelési szabályzatának módosításával a 265. § (3) bekezdése szerint határoz. A zártkörq alap nyilvános alappá történQ átalakulása esetén az átalakulás napjára igazolnia kell a Felügyelet felé a 254. § (1) bekezdésében meghatározott legkisebb induló saját tQke meglétét.
Befektetési alapok beolvadása
261. § (1) Az alapkezelQ nyilvános befektetési alapok esetén beolvadási tájékoztató felügyeleti jóváhagyásával és nyilvánosságra hozatalával kezdeményezheti befektetési alapok beolvadását.
(2) Kizárólag hasonló befektetési politikával rendelkezQ, valamint azonos fajtájú és típusú alapok olvadhatnak egybe. Európai befektetési alap csak európai befektetési alapba olvadhat be. A beolvadó alap befektetési politikája a jogutód alapéval hasonlónak minQsül, amennyiben az alapok azonos, a 267. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott eszközökbe fektetnek, és a jogutód alap befektetési politikáját nem sérti a beolvadó alap portfóliójának összetétele.
(3) A beolvadás során meg kell jelölni a jogutód alapot. Nyílt végq nyilvános befektetési alapnak nem lehet a jogutóda zárt végq befektetési alap.
(4) Ha a jogutód alap határozott futamidejq, akkor a beolvadás napjától számított hátralévQ futamideje nem haladhatja meg a beolvadó alap futamidejét, és nem lehet rövidebb egy naptári évnél.
(5) Zártkörq befektetési alapok beolvadásához a befektetési jegy tulajdonosok írásos, egyhangú jóváhagyó nyilatkozata szükséges.
262. § (1) A beolvadásról szóló tájékoztatóban be kell mutatni a beolvadás indokát, a beolvadó alapok befektetési politikáját, a beolvadás határnapját, a beolvadás feltételeit, a befektetésijegy-tulajdonosok teendQit, valamint - befektetésijegy-sorozatonként - az alapok nettó eszközértékeinek és az egy jegyre jutó nettó eszközértékek alakulását, az értékelési szabályokat, és az átváltási névérték meghatározását. A beolvadási tájékoztatónak tartalmaznia kell a jogutód befektetési alap e törvény szerinti teljes kezelési szabályzatát.
(2) A jogutód befektetési alap alapkezelQje a felügyeleti engedély megszerzését követQen a beolvadás napját legalább harminc nappal megelQzQen köteles a beolvadás tényét a beolvadó befektetési alap hirdetményi lapjaiban közzétenni.
(3) A beolvadás értéknapján befektetésijegy-sorozatonként meg kell állapítani a beolvadó alap befektetési jegyeinek - a jogutód befektetési alap befektetési jegyének névértékére átszámított - egy jegyre jutó napi nettó eszközértékét. Az alapkezelQ és a forgalmazó a jogutód befektetési alap befektetési jegyeit - az érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelQ átváltási arányban - jóváírja a beolvadó befektetési alap befektetésijegy-tulajdonosainak a forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján.
(4) A jogutód alapkezelQ a beolvadásról, a befektetési alapok beolvadásának napjára érvényes portfóliójáról jelentést készít, amelyet a beolvadást követQ nyolc munkanapon belül köteles megküldeni a Felügyeletnek, közzétenni a jogutód befektetési alap forgalmazójának honlapján, valamint a befektetQk rendelkezésére bocsátani mind a jogutód, mind a jogelQd befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek forgalmazási helyein. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfóliókban lévQ eszközök tételes felsorolását, azok értékét; továbbá - befektetési jegy sorozatonként - az összesített nettó eszközértékeket; a befektetési jegyek darabszámát, az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód befektetési alap letétkezelQje és könyvvizsgálója is aláírja.
XXVI. Fejezet
EGYES KÜLÖNLEGES SZABÁLYOZÁST IGÉNYLP BEFEKTETÉSI ALAPOK
Zárt végq befektetési alapok
263. § (1) A zárt végq befektetési alapra forgalomba hozott befektetési jegy a befektetési alap futamidejének vége elQtt nem váltható vissza.
(2) A nyilvánosan mqködQ zárt végq alapok esetében az alapkezelQ köteles a befektetési alap létrehozatalát, a már nyilvántartásba vett befektetési alap által kibocsátott új sorozat forgalomba hozatalát, illetve a nyilvánossá válását követQ egy hónapon belül a befektetési jegy szabályozott piacra történQ bevezetését kezdeményezni.
(3) Befektetési jegyek zárt végq befektetési alapra történQ nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet.
Zártkörq befektetési alapra vonatkozó eltérQ rendelkezések
264. § Befektetési alap zártkörq létrehozatalának minQsül, ha a befektetési jegyek forgalomba hozatala kielégíti a 14. § (1) bekezdésének a)-e) pontjában foglalt feltételek valamelyikét.
265. § (1) A zártkörq befektetési alap létrehozatalakor az alapkezelQ kezelési szabályzatot köteles készíteni. A zártkörq befektetési alap kezelési szabályzatának kötelezQ tartalmi elemeit a 16. számú melléklet tartalmazza. A kezelési szabályzatot az alapkezelQ a zártkörq alap nyilvántartásba vételére irányuló kérelemhez csatoltan, a kezelési szabályzatban meghatározott saját tQke rendelkezésre állását igazoló letétkezelQi igazolással együtt benyújtja a Felügyelethez, amely ezek alapján nyilvántartásba veszi a zártkörq alapot.
(2) A kezelési szabályzatot a forgalomba hozatali eljárás megkezdését megelQzQen legalább hét nappal a kezelési szabályzatban meghatározott befektetQi kör részére hozzáférhetQvé kell tenni.
(3) Ha a kezelési szabályzat módosítására kerül sor, a módosított kezelési szabályzatot öt nappal a módosítás hatálybalépését követQen tájékoztatásul meg kell küldeni a Felügyeletnek.
(4) A kezelési szabályzatban az alapkezelQ a kezelési szabályzat módosítását a módosítással érintett befektetésijegy-sorozatot alkotó befektetési jegyek tulajdonosai kezelési szabályzatban meghatározottak szerint számított és ott meghatározott mértékq többségének jóváhagyásától teheti függQvé.
(5) A zártkörqen forgalomba hozott befektetési jegy az alap nyilvánossá válásáig kizárólag a kezelési szabályzatban meghatározott befektetQk körében ruházható át, illetQleg nyílt végq befektetési alap esetén kizárólag e körben forgalmazható, minden esetben kizárólag a 14. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban foglalt kereteken belül.
(6) Az alapkezelQ a zártkörq befektetési alap kezelési szabályzatában a 266. §-ban, valamint a 289-290. §-okban foglaltaktól eltérQ módon határozhatja meg a befektetQk részére nyújtandó rendszeres és rendkívüli, valamint a nettó eszközértékkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségeit.
(7) Zártkörq befektetési alap esetében az alapkezelQ a 358. § (2) bekezdésében foglalt elQírástól eltérQen az alap éves beszámolójának ellenQrzésére nem köteles könyvvizsgálót megbízni. Erre a tényre a kezelési szabályzatban fel kell hívni a befektetQk figyelmét.
XXVII. Fejezet
A BEFEKTETÉSI ALAPOKRA VONATKOZÓ ÉRTÉKELÉSI ÉS BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK
A nettó eszközérték kiszámításának és közzétételének szabályai
266. § (1) A befektetési alap nettó eszközértékét a letétkezelQ határozza meg.
(2) Az alap nettó eszközértékét befektetési jegy sorozatonként, az alap eszközeire vonatkozó lehetQ legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján, az alap kezelési szabályzatában írtak szerint kell meghatározni.
(3) A nyílt végq befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazási napra meg kell állapítani és a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen közzé kell tenni, valamint a forgalmazási helyeken a befektetQk számára hozzáférhetQvé kell tenni.
(4) A nettó eszközértéket és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket zárt végq értékpapír-befektetési alap esetén legalább hetente, a zárt végq ingatlanalapok esetén pedig legalább havonta kell megállapítani és a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen közzétenni.
(5) A befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket naponta kell megállapítani és a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen közzétenni, ha az alap portfóliója származtatott eszközöket is tartalmaz.
(6) A nyilvános befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a megállapítását követQ két munkanapon belül közzé kell tenni.
(7) Az alapkezelQ köteles minden, a befektetési alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot késedelem nélkül, a nettó eszközérték megállapításának rendszerességéhez igazodva megküldeni a letétkezelQnek.
(8) A befektetési alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követQ legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének idQpontjára visszamenQleges hatállyal javítani kell. A javítás során a hibás nettó eszközértéket a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen nettó eszközérték kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett.
(9) Ha hibás nettó eszközértéken befektetési jegy forgalmazására került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetQvel legfeljebb harminc napon belül el kell számolni, kivéve ha
a) a hibás nettó eszközérték számítás miatt elQállt, egy befektetési jegyre vonatkozó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét, illetve - ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - a kezelési szabályzatban megállapított értéket,
b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségbQl származó elszámolási kötelezettség összegszerqen nem haladja meg befektetQnként az ezer forintot, illetve - ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - a kezelési szabályzatban megállapított összeget, vagy
c) az alapkezelQ a kezelési szabályzatban úgy rendelkezett, hogy a nettó eszközérték számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkezQ különbségbQl adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetQt terhelQ visszatérítési kötelezettségtQl eltekint.
(10)-(12)
266/A. § (1) Az alapkezelQ az ingatlanalap tulajdonában lévQ ingatlanok értékének rendszeres megállapításával, legfeljebb ötéves idQtartamra ingatlanértékelQ természetes személyt, illetve ingatlanértékelQ szervezetet - egyidejqleg megnevezve az alkalmazásában álló, az értékelést ténylegesen végzQ természetes személyt - bíz meg. A megbízás érvényességéhez a letétkezelQ Ptk. 215. § (1) bekezdése szerinti beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása szükséges.
(2) Az ingatlanértékelést végzQ természetes személynek és szervezetnek az általa végzett tevékenység felelQsségbiztosítására mindenkor legalább káreseményenként 250 millió forint, illetve évente együttesen legalább 375 millió forint összegq felelQsségbiztosítással kell rendelkeznie. A Felügyelet jóváhagyásának feltétele, hogy az ingatlanértékelQ természetes személy, ingatlanértékelQ szervezet igazolja a felelQsségbiztosítási szerzQdés megkötését.
(3) Az ingatlanértékelést végzQ természetes személy és szervezet felelQsségbiztosítási szerzQdésének minimális tartalmi követelményeit a kormány rendeletben állapítja meg.
(4) Az (1) bekezdés szerinti megbízás alapján az ingatlanértékelést végzQ természetes személy az lehet, aki
a) büntetlen elQéletq,
b) nem áll foglalkozástól eltiltó jogerQs bírói ítélet hatálya alatt,
c) rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott végzettséggel, szakképzettséggel, illetQleg szakmai gyakorlattal,
d) nem rendelkezik az alapkezelQben e törvény szerinti befolyásoló részesedéssel, és
e) az alapkezelQvel szemben nincs tartozása.
(5) Az ingatlanértékelést végzQ természetes személy az (1) bekezdés szerinti jogviszonyban egyidejqleg legfeljebb öt befektetési alapnál láthat el ingatlanértékelQi feladatot.
266/B. § (1) Az ingatlanalap tulajdonában lévQ ingatlanok értékelése
a) piaci összehasonlításon alapuló módszerrel,
b) hozamszámításon alapuló módszerrel, vagy
c) újraelQállítási költségen alapuló módszerrel
történhet azzal, hogy az értékelési módszer választását részletesen indokolni kell és a továbbiakban minden idQszakban ugyanezen módszerrel kell az adott ingatlan esetében elvégezni.
(2) Ha az ingatlanértékelQ úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdés szerint kiválasztott és alkalmazott értékelési módszer a továbbiakban már nem alkalmas az ingatlan piaci értékének becslésére, és egy másik módszer alkalmazása a korábbiaknál pontosabb becslést eredményez, az adott ingatlan esetében az értékelési módszert meg kell változtatni, és az indokokat az értékelési szakvéleményben részletesen be kell mutatni.
266/C. § (1) A 266/A. § (1) bekezdése szerinti ingatlanértékelQ határozza meg
a) az ingatlan megvásárlásakor az ingatlanalap által kifizethetQ legmagasabb összeget,
b) az ingatlan eladásakor az ingatlanalap által elfogadható legalacsonyabb összeget,
c) az ingatlanalap tulajdonában lévQ ingatlanok forgalmi értékét, valamint
d) az építés alatt álló ingatlanok értékét, egyúttal ellenQrzi a kivitelezési terv teljesülését,
e) ingatlan tulajdonának kölcsönös átruházása esetén (csere)
ea) az ingatlanalap által tulajdonba adott ingatlan beszámítási értékének legalacsonyabb összegét,
eb) az ingatlanalap által megszerzett ingatlan beszámítási értékének legmagasabb összegét.
(2) Az ingatlanértékelQ háromhavonta megállapítja az ingatlanalap tulajdonában lévQ ingatlanok értékét, havonta pedig az építés alatt álló ingatlanok értékét.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakról
a) építés alatt álló ingatlan esetében legalább félévente,
b) egyéb ingatlan esetében legalább évente a (4) bekezdés szerinti szakvéleményt készít.
(4) Az ingatlanértékelQ az ingatlan értékelése során, szakvéleményében
a) ellenQrizhetQ módon feltünteti a felhasznált adatokat és azok forrását, valamint jelzi, ha valamely, az ingatlan értékelését befolyásoló körülmény megítéléséhez szükséges információhoz nem fér hozzá,
b) részletesen és ellenQrizhetQ módon bemutatja az értékelési módszertan lépéseit és az elvégzett számításokat,
c) ismerteti az ingatlanra vonatkozó, ingatlan-nyilvántartásban szereplQ leírást (ideértve a még be nem jegyzett, széljegyként feltüntetett beadványok tartalmát), az ingatlan földrajzi és gazdasági környezetét, valamint - adatokkal alátámasztva - az ingatlanpiaci körülményeket,
d) ismerteti az ingatlan mqszaki jellemzQit, és
e) mellékletként becsatolja az ingatlan tulajdoni lapjának harminc napnál nem régebbi, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68. §-ának megfelelQ másolatát, mindazon megállapodások, okiratok másolatát, amelyek az ingatlan jogi helyzetének megítéléséhez szükségesek, illetve amelyek az ingatlanértékelés során figyelembevételre kerültek, tekintet nélkül arra, hogy azok az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapját képezték-e.
(5) A (3) bekezdésben foglaltak szerint elkészített szakvélemények közötti idQben készülQ ingatlanértékelés alátámasztására az ingatlanértékelQ egyszerqsített szakvéleményt készíthet, melyben mindazon jellemzQk, adatok, dokumentumok esetében, amelyek a legutóbbi szakvéleményben foglaltakhoz képest változatlanok, egyértelmqen és azonosítható módon hivatkozik a legutóbbi ingatlanértékelés megállapításaira és a megállapítások alátámasztására.
266/D. § Az alapkezelQ haladéktalanul tájékoztatja az ingatlanértékelQt minden olyan változásról, amely az alap tulajdonában lévQ vagy az építés alatt álló ingatlanok értékét befolyásolhatja.
XXVIII. Fejezet
ÁLTALÁNOS BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK
267. § (1) A befektetési alap saját tQkéje kizárólag az alábbi eszközökben tartható:
a) befektetési eszköz;
b) bankbetét;
c) deviza;
d) ingatlan.
(2) Ingatlant kizárólag az ingatlanalap szerezhet.
268. § (1) A befektetési alap egyetlen kibocsátóban sem szerezhet tíz százalékot meghaladó közvetlen, illetQleg közvetett tulajdoni részesedést, illetve tíz százalékot meghaladó szavazati jogot megtestesítQ értékpapírt.
(2) E törvény eltérQ rendelkezésének hiányában az egy kibocsátótól származó értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök nem haladhatják meg a befektetési alap saját tQkéjének húsz százalékát, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírt és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírt.
(3) A befektetési alap nem szerezheti meg az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök több mint húsz százalékát, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírt és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírt.
(4) Az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott azonos sorozatú állampapírok és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott azonos sorozatú hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírok saját tQkére vetített összértéke - a 285/A. § (8) bekezdésében meghatározott kivétellel - nem haladhatja meg a befektetési alap saját tQkéjének harmincöt százalékát.
269. § (1) Az e törvényben meghatározott befektetési szabályoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfólióelemek ügyletkötéskori piaci értékének az alap ügyletkötéskori saját tQkéjére vetített aránya alapján.
(2) Az alapkezelQ köteles a befektetési korlátoknak megfelelQ helyzetet harminc napon belül helyreállítani, ha e törvényben meghatározott befektetési korlátok az értékpapír forgalomba hozatalakor annak körülményei miatt elQre nem látható okból nem évényesíthetQk.
(3) Ha nyíltvégq befektetési alap esetében az értékelési árak változása, illetve a visszaváltások következtében a befektetési alapban valamely portfólióelem aránya jelentQsen (több mint huszonöt százalékkal) meghaladja a törvényi elQírást, az alapkezelQ köteles értékpapírok esetében harminc napon belül, ingatlanok esetében egy éven belül legalább a törvényben megengedett szintre csökkenteni az adott portfólióelem arányát.
270. § (1) Az alapkezelQ az alap saját tQkéjét nem fektetheti be az alap által kibocsátott befektetési jegybe.
(2) Ha a befektetési alap saját tQkéjét olyan más kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjába fektetik be, amelyet az adott befektetési alap alapkezelQje, vagy azzal szoros kapcsolatban lévQ másik alapkezelQ kezel - ideértve azt az esetet is, amikor az alapkezelQ alvállalkozóként kezeli az adott alapot -, a befektetéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatosan az adott befektetési alapra eladási és visszaváltási jutalék nem terhelhetQ.
270/A. § (1) Az alapkezelQ az általa kezelt befektetési alap részére nem vásárolhat
a) saját maga által kibocsátott értékpapírt;
b) az alapkezelQ kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkezQ értékpapírok kivételével, ideértve a tQzsdére bevezetendQ értékpapírokat.
(2) Az alapkezelQ a tulajdonában lévQ befektetési eszközöket az általa kezelt alapba nem helyezheti el, és nem vásárolhat befektetési eszközt az általa kezelt alapoktól.
(3) Az alapkezelQ a kapcsolt vállalkozásai tulajdonában lévQ befektetési eszközöket az általa kezelt nyilvános alapba nem helyezheti el, a nyilvános árjegyzéssel rendelkezQ értékpapírok és a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok kivételével, ideértve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában, illetve a (3) bekezdésben kivételként szereplQ befektetési eszközökre kötött ügyleteknél, valamint az alapkezelQ által kezelt alapok, portfóliók egymás közötti ügyleteinél az ügylet kötésekor érvényben lévQ piaci árat dokumentálni kell.
Hitelfelvétel, eszközök megterhelése
271. § (1) Az alapkezelQ a befektetési alap portfóliójában lévQ eszközöket - a (2)-(8) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és a befektetési alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírt nem bocsáthat ki.
(2) Az alapkezelQ a nyílt végq befektetési alap befektetési jegyeinek visszavásárlása céljából jogosult hitelt felvenni az alap nevében, az alap saját tQkéjének legfeljebb tíz százaléka erejéig, legfeljebb harmincnapos lejárati idQszakra. Az alapkezelQ jogosult a befektetési alap eszközei terhére az alap nevében óvadékot nyújtani a hitel fedezeteként.
(3) Az alapkezelQ az e törvényben elQírt feltételekkel az értékpapíralap értékpapírjait legfeljebb a saját tQke harminc százaléka erejéig az alap nevében kölcsönadhatja.
(4) Az alapkezelQ
a) az alap származtatott ügyleteihez, valamint
b) ingatlanbefektetési alap halasztott fizetés mellett kötött ingatlanvételi ügyletei esetében, ha az óvadék nyújtásának feltétele, hogy az alap tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az eladó legkésQbb az óvadék rendelkezésre bocsátásával egyidejqleg hozzájáruljon,
jogosult az alap nevében az alap eszközei terhére óvadékot nyújtani.
(5) Az alapkezelQ kizárólag a származtatott termékekbe befektetQ alap, illetve zártkörq alap javára jogosult értékpapírt kölcsönbe venni. Az alapkezelQ jogosult a kölcsönvett értékpapírok fedezeteként az alap nevében az alap vagyona terhére óvadékot nyújtani.
(6) Az alapkezelQ az ingatlanbefektetési alap által vásárolt egyes ingatlanok, illetve adott ingatlanberuházások nettó eszközérték számításakor figyelembe vehetQ értékének ötven százaléka erejéig jelzálog vagy óvadék fedezete mellett, ingatlanfinanszírozás, illetve ingatlanberuházás finanszírozása céljából kölcsönt vehet fel az alap nevében, amennyiben ez az alapkezelési szabályzatban foglalt általános feltételeknek megfelel. Az ilyen kölcsön fedezeteként az alap
a) a megterhelt ingatlanra kötött vagyonbiztosításon,
b) az adott ingatlanból befolyó bevételek hitelezQ bank számára történQ engedményezésén, vagy
c) óvadékon
túlmenQen egyéb biztosítékot nem nyújthat. Az alap letétkezelQje jelzáloggal fedezett kölcsön esetén hitelezQként nem szerepelhet.
(7) Az alapkezelQ jogosult nyilvános ingatlan értékesítési pályázatokon az ingatlanalap nevében részt venni, jogosult a pályázati kiírásban meghatározott bánatpénzt, óvadékot, bankgaranciát a pályázat kiírója javára, a pályázat kiírásának megfelelQen rendelkezésére bocsátani, amennyiben a pályázaton meghirdetett ingatlan az alap számára az általános szabályok szerint megvásárolható. Az így megfizetésre kerülQ bánatpénz vagy óvadék összege nem haladhatja meg az adott ingatlan ingatlanértékelQ által meghatározott forgalmi értékének húsz százalékát.
(8) Az alapkezelQ jogosult hozzájárulni a vevQt terhelQ jelzálogjog bejegyzéséhez az ingatlanbefektetési alap tulajdonában lévQ, de érvényes adásvételi szerzQdés alapján értékesített ingatlan esetében, feltéve, hogy a jelzálogjog bejegyzését a teljes vételárhátralék kielégítése céljából a vevQ részére bankhitelt nyújtó hitelintézet elQzetesen írásban kéri, és a vételárhátralék összegének megfelelQ hitelösszeget a hitelintézet közvetlenül az alap - letétkezelQnél vezetett - bankszámlájára utalja át. Az alapkezelQ érvényes adásvételi szerzQdés alapján jogosult hozzájárulni az alap tulajdonában lévQ ingatlanra vonatkozó vételi, visszavásárlási és elQvásárlási jog bejegyzéséhez.
(9) A hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök megvásárlását és a (3) bekezdésben foglaltakat kivéve az alapkezelQ az alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat.
(10) Az óvadékba, illetve kölcsönbe adott - egyébként likvid eszköznek minQsülQ - értékpapír nem minQsül a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek.
(11) Az egyes értékpapírok saját tQkén belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az alap nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem vehetQ figyelembe azonban kölcsönvett értékpapír.
(12) Az alapkezelQ nem adhat el olyan értékpapírt és egyéb pénzpiaci eszközt, amely nincs az alap tulajdonában.
Származtatott ügyletekre vonatkozó szabályok
272. § (1) Az alapkezelQ a befektetési alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a kezelési szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre, devizára, illetve ingatlanra.
(2) Az alapkezelQ a befektetési alap nevében csak olyan származtatott ügyletet köthet, amely
a) csökkenti az egyes befektetésekbQl fakadó kockázatokat (fedezeti ügylet),
b) csökkenti az alap befektetési céljainak megfelelQ portfólió kialakításának költségeit (portfólió hatékony kialakítása),
c) kockázatmentes bevételt eredményez (arbitrázs), vagy
d) nyitott származtatott ügylet lezárását eredményezi.
(3) A tQzsdén kívüli származtatott ügylet lejárata nem haladhatja meg a határozott futamidejq alap hátralévQ futamidejét.
(4) A befektetési korlátokat az egyes értékpapírok 273. § szerinti nettó pozíciójára kell vonatkoztatni.
(5) A befektetési korlátoknak való megfelelés szempontjából az értékpapírra, illetve indexre kötött határidQs ügyleteket az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyamán, az opciós szerzQdéseket pedig az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyama és az opció deltatényezQjének szorzatán kell figyelembe venni.
(6) Az összetett származtatott ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni.
(7) A tQzsdei határidQs ügyleteket és a tQzsdén kívüli határidQs ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás összetételeként kell kezelni.
(8) A nem forintban denominált pozíciókat az alapkezelési szabályzatban meghatározott árfolyamon forintra átszámítva kell figyelembe venni.
273. § (1) A devizák, az azonos jogokat megtestesítQ értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidQs ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója.
(2) A befektetési alapkezelQ az alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévQ nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévQ - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja.
(3) Ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévQ pozíciók az alábbi feltételek egyidejq teljesülése esetén nettósíthatók:
1. az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat idQpontja megegyeznek, és
2. az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak.
(4) Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható.
(5) A befektetési alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következQ elemek együttes összege:
a) a nem származtatott ügyletekbQl eredQ pozíció,
b) a nettó határidQs pozíció (a határidQs devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tQzsdei határidQs devizaügyletek és a deviza swap ügyletek tQkeösszegét is),
c) a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövQbeni bevételek/kiadások,
d) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezQjének szorzata),
e) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke.
(6) Az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplQ értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét.
(7) A szállítási kötelezettséggel vagy annak vevQ által választható lehetQségével járó rövid pozíció nem nettósítható nem-szállításos származtatott hosszú pozícióval.
(8) A hitelfelvétel óvadékául szolgáló vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval.
274. § (1) A 278. §-ban foglalt kivétellel az alapkezelQ nem köthet a befektetési alap javára olyan ügyletet, amely a 273. § szerinti nettósítási szabályok alkalmazásával rövid nettó pozíciót eredményezne, kivéve az értékpapírok egyedi kockázatára a 273. § (6) bekezdése szerint vállalt rövid nettó pozíciót.
(2) A befektetési alapnak folyamatosan rendelkeznie kell a származtatott hosszú pozíciói összesített kötési árfolyama és a már befizetett változóletét különbsége száz százalékának megfelelQ beszámítási értékq likvid eszközzel, a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszközökön felül. A beszámítási érték a látraszóló vagy legfeljebb harminc napra lekötött bankbetét esetén megegyezik a betét összegével; egyéb likvid eszköz esetén pedig a likvid eszköz piaci értéke nyolcvanöt százalékával.
(3) Az alapkezelQ az alap nevében csak abban az esetben köthet kötvényen, illetQleg kamatlábon alapuló, a 272. § (2) bekezdésének b)-c) pontja szerinti származtatott ügyletet, ha az alap kezelési szabályzata korlátozza az alap portfóliója maximális hátralévQ átlagos futamidejét. Az alap portfóliójának átlagos hátralévQ futamideje a származtatott ügyletek figyelembevételével sem haladhatja meg a kezelési szabályzatban meghatározott értéket.
(4) A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített - a kezelési szabályzat szerint számított - piaci értéke nem haladhatja meg az alap saját tQkéjének a harminc százalékát.
(5) A (4) bekezdés szerinti korlátba nem számítandó bele
a) az árfolyamkockázat csökkentésére kötött származtatott ügylet;
b) a hitelintézettel állampapírra kötött repóügylet.
XXIX. Fejezet
A NYILVÁNOS ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAPOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ÉS ELTÉRP SZABÁLYOK
275. § (1) A nyilvános értékpapír-befektetési alap saját tQkéje a 267. § (1) bekezdésében foglalt elemeken belül kizárólag az alábbi eszközökben tartható:
a) tQzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír;
b) olyan értékpapír, amelynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapírnak a kibocsátást követQ egy éven belüli, bármely az a) pont szerinti piacok valamelyikére történQ bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya;
c) olyan, az a)-b) pontokban meghatározott feltételnek meg nem felelQ tagsági jogokat megtestesítQ értékpapír, amelyre a vételt megelQzQ harminc napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentQ árfolyamot tett közzé;
d) az a)-b) pontokban meghatározott feltételnek meg nem felelQ, legfeljebb kettQ éves hátralévQ futamidejq hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír;
e) állampapír;
f) kollektív befektetési értékpapír;
g) bankbetét;
h) deviza;
i) származtatott termék;
j) pénzpiaci eszköz.
(2) A befektetési alap saját tQkéje kizárólag olyan pénzpiaci eszközbe fektethetQ be, amelynek a piaci ára naponta megbízható és ellenQrizhetQ módon megállapítható.
276. § (1) Az egy kibocsátó által kibocsátott, tQzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapíroknak, illetve a 275. § b) pontja szerinti értékpapíroknak az alap saját tQkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata b sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírokat, a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírokat, a (8) bekezdésben meghatározott kötvényeket és a (2) bekezdésben foglalt esetet.
(2) Az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok, a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírok és a (8) bekezdésben meghatározott kötvények kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott, tQzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett, megfelelQ likviditással rendelkezQ értékpapíroknak az alap saját tQkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata a sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket. MegfelelQ likviditással rendelkezQnek minQsül az a tQzsdén jegyzett vagy szabályozott piacon forgalmazott értékpapír, amelynek az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt korlátot meghaladó (2) bekezdés szerinti értékpapírok saját tQkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata d sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket.
(4) Az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírok kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott, tQzsdén vagy más szabályozott piacon nem jegyzett értékpapíroknak és egyéb pénzpiaci eszközöknek az alap saját tQkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata c sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket.
(5) A (4) bekezdés szerinti értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök saját tQkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata e sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket.
(6) A kollektív befektetési értékpapírok saját tQkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata f sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket.
(7) Az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott azonos sorozatba tartozó állampapírok és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott azonos sorozatba tartozó hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírok saját tQkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata g sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket.
(8) A befektetési alap saját tQkéjének legfeljebb 25 százaléka fektethetQ be Magyarországon székhellyel rendelkezQ ugyanazon jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe, vagy a 85/611/EGK irányelv 22. cikk (4) bekezdésének a székhely ország jogrendszerébe történQ átvétele alapján engedélyezett, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezQ, ugyanazon kibocsátó kötvényeibe.
(9) Az (1)-(6) bekezdésben foglaltak szempontjából a nyilvános nyílt végq kollektív befektetési értékpapírokra a tQzsdén jegyzett értékpapírokra vonatkozó befektetési szabályokat kell alkalmazni.
(10) A 275. § b) pontja szerinti értékpapírok összesített aránya legfeljebb az alap saját tQkéjének harminc százaléka lehet.
(11) A 275. § b) pontja szerinti értékpapírokra a tQzsdén kívüli értékpapírokra vonatkozó szabályok vonatkoznak, amennyiben a kibocsátó kötelezettségvállalása ellenére sem történik meg a kötelezettségvállalás idQpontját követQ egy éven belül az értékpapírnak a 275. § a) pont szerinti piacra történQ bevezetése.
(12) Az alapban lévQ nyilvános, nyíltvégq, értékpapír alapú kollektív befektetési értékpapírok esetén az (1)-(5) és (7)-(8) bekezdésben meghatározott limitekbe nem kell beszámítani az alapban, illetQleg a kollektív befektetési formában lévQ értékpapírokat.
Befektetési alapba befektetQ alapra vonatkozó eltérQ szabályok
277. § (1) Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája szerint saját tQkéjének legalább nyolcvan százalékát kívánja kollektív befektetési értékpapírokba fektetni, az alap befektetési alapba befektetQ befektetési alapnak minQsül, és ezt a tényt a tájékoztatóban és a rövidített tájékoztatóban feltqnQ módon szerepeltetni kell.
(2) A nyilvános módon létrehozott, befektetési alapba fektetQ alap portfóliójában lévQ, nyilvános, nyílt végq, értékpapír alapú kollektív befektetési értékpapírokat nem kell figyelembe venni a 268. § (1)-(2) bekezdésében és a 276. §-ban foglalt szabályok alkalmazása során.
(3) Amennyiben a befektetési alapba fektetQ alap a saját tQkéjének legalább huszonöt százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni egyetlen befektetési alapba, illetve kollektív befektetési formába, akkor ezen befektetési alap befektetési politikáját és ezen alapot terhelQ költségeket az alap kezelési szabályzatában ismertetni kell.
(4) A befektetési alapba befektetQ befektetési alap tájékoztatójában fel kell tüntetni az alapra, illetQleg a befektetéssel érintett másik kollektív befektetési formára terhelhetQ kezelési díj legnagyobb mértékét, éves jelentésében pedig az alapra, illetve a másik kollektív befektetési formára terhelt tényleges kezelési díj legnagyobb arányát.
(5) Az alapkezelQ a befektetési alapba befektetQ alap nevében kizárólag a 272. § (2) bekezdése a), c) és d) pontjának megfelelQ származtatott ügyletet köthet.
Származtatott ügyletekbe befektetQ befektetési alapra vonatkozó eltérQ szabályok
278. § (1) Származtatott ügyletekbe fektetQ befektetési alap nevében fel kell tüntetni a származtatott alap elnevezést.
(2) Származtatott ügyletekbe fektetQ befektetési alap javára és terhére az alapkezelQ a 267. §-ban felsorolt eszközökön túl tQzsdei árualapú származtatott ügyletet is köthet. Az ennek keretében létrejött ügylet ugyanakkor nem zárulhat fizikai teljesítéssel vagy közraktárjegy átadásával.
(3) Származtatott ügyletekbe befektetQ befektetési alap esetében nem kell alkalmazni a 271. § (10) bekezdésében, a 272. § (2)-(3) bekezdésében, a 273. § (7) bekezdésében és a 274. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat.
(4) A származtatott ügyletekbe fektetQ befektetési alap esetén a 273. § (1) bekezdése szerinti nettó pozíciók abszolút értékeinek összege nem haladhatja meg az alábbiak szerint számított korlátok egyikét sem:
a) a származtatott ügyletek nettó pozícióit a 3. számú mellékletben meghatározott szorzóval korrigált értéken figyelembe véve az alap saját tQkéjének kétszeresét,
b) a származtatott ügyletek nettó pozícióit a 3. számú melléklet szerinti korrekció nélkül számított értéken figyelembe véve az alap saját tQkéjének nyolcszorosát.
(5) A származtatott ügyletekbe fektetQ befektetési alap származtatott ügylet, illetve kölcsönvett értékpapír eladása útján nettó eladási pozíciót vehet fel.
(6) Ha a származtatott ügyletekbe fektetQ befektetési alap esetén az értékelési árak változása vagy a visszaváltások következtében a befektetési alapban valamely portfólióelem aránya jelentQsen (több mint huszonöt százalékkal) meghaladja a törvényi elQírást, az alapkezelQ köteles három napon belül legalább a törvényben megengedett szintre csökkenteni az adott portfólióelem arányát.
(7) Az e törvényben meghatározott befektetési korlátozásokat a nettó eladási pozíciók abszolút értékére is alkalmazni kell.
IndexkövetQ befektetési alapra vonatkozó eltérQ szabályok
279. § (1) Az indexkövetQ befektetési alap nevében szerepeltetni kell az indexkövetQ alap elnevezést.
(2) IndexkövetQ befektetési alap esetében az index kosarát alkotó eszközökre vonatkozóan nem kell alkalmazni a 268. §-ban és a 276. §-ban foglalt szabályokat.
(3) IndexkövetQ befektetési alap - az állampapír kivételével - csak az indexkosárban szereplQ értékpapírokat, valamint az indexre vagy indexkosárban szereplQ értékpapírra szóló származtatott ügyleteket tartalmazhat.
(4) Az indexkövetQ befektetési alap portfóliójában szereplQ értékpapírok súlya az egyes értékpapírok indexbeli súlyától legfeljebb öt százalékponttal térhet el. A súlyok számításánál figyelembe kell venni a származtatott ügyletekbQl származó pozíciót is. A rövidített tájékoztatónak és az alap kezelési szabályzatának tartalmaznia kell az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagyságát.
(5) Az alapkezelQnek az indexkövetQ befektetési alap kezelése során úgy kell eljárnia, hogy a kezelési szabályzatban meghatározott index teljesítményét a portfólió teljesítménye mindenkor hqen kövesse.
(6) Az indexkövetQ alap csak olyan index leképezésére jöhet létre, amelynek értéke legalább egy éven keresztül folyamatosan közzétételre került. Az index folyamatos közzététele megszqnésének esetén az indexkövetQ alapot kilencven napon belül meg kell szüntetni, illetve át kell alakítani. A határidQt a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hatvan nappal meghosszabbíthatja.
279/A. § (1) Nyílt végq, nyilvános, indexkövetQ befektetési alap, illetve annak adott sorozata az alábbi feltételek együttes alkalmazásával is létrehozható:
a) az alapkezelQ a befektetési jegyek általa meghatározott számát tömörítQ forgalmazási egységet határozhat meg a jegyzés, illetve a folyamatos forgalomba hozatal céljaira, s az elsQdleges forgalmazás során a befektetQ általi, egyazon alkalommal történQ vásárlás, valamint a visszaváltás tárgyát csak a forgalmazási egységet vagy annak egész számú többszörösét kitevQ befektetési jegyek képezhetik;
b) az a) pont szerinti forgalmazási egység ellenértéke (vételára, illetve visszaváltási ára) az alapkezelQ által meghatározott összetételq értékpapírcsomag szolgáltatásával is teljesíthetQ, ahol a megvásárolt vagy visszaváltott számú forgalmazási egységet kitevQ darabszámú befektetési jegyek összértéke és az ellenértékként szolgáltatott értékpapírcsomag összértéke közti különbözet készpénzben teljesítendQ; és
c) az alapkezelQ az intézményi befektetQkre korlátozhatja azon befektetQk körét, amelyek a befektetési jegyeket az elsQdleges forgalmazás során az a) pont szerinti forgalmazási egységenként megvásárolhatják, illetve visszaválthatják, ez esetben azonban az alap nyilvántartásba vételétQl számított harminc napon belül köteles gondoskodni az alap adott sorozata szabályozott piacra való bevezetésének kezdeményezésérQl.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az alapkezelQ minden forgalmazási napra köteles meghatározni az (1) bekezdés a) pontja szerinti forgalmazási egység ellenértékét kitevQ értékpapírcsomag összetételét. A folyamatos forgalmazás során ezen információ, valamint a nettó eszközérték közzétételére a 266. § (3) bekezdése megfelelQen irányadó. A forgalmazásra az alapkezelQ által az alap kezelési szabályzatában meghatározott rendszerességgel, de legalább havonként egy forgalmazási napon kerül sor.
(3) Az (1) bekezdés szerinti indexkövetQ befektetési alap létrehozása esetén jegyzési összeg befizetésén a jegyzési ellenérték rendelkezésre bocsátása értendQ.
Ingatlanalapokra vonatkozó eltérQ befektetési szabályok
280. § (1) Az ingatlanalap portfóliója az ingatlanokon felül kizárólag látra szóló és lekötött bankbetétet, az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírt, nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírt, illetve más alapkezelQ által kezelt, ingatlanokba fektetQ kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt - beleértve ezen értékpapírok repóügylettel történQ vásárlását is -, valamint devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekbQl befolyó bevételek és az ingatlanügyletekhez kapcsolódó kiadások árfolyamkockázatának, továbbá hitelfinanszírozás deviza- és kamatkockázatainak fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket tartalmazhat. Az ingatlanalap portfóliójában lévQ kollektív befektetési értékpapírok aránya nem haladhatja meg az ingatlanalap saját tQkéjének húsz százalékát.
(2) A nyilvános, nyílt végq ingatlanalap saját tQkéjének legalább tizenöt százalékát likvid eszközökben kell tartani.
(3) Az ingatlanokra vonatkozó adásvételi, valamint az ingatlanok megterhelésére vonatkozó jelzálogkölcsön szerzQdések érvényességéhez a letétkezelQ ellenjegyzése szükséges. A letétkezelQ az adott ügyletet csak a befektetési alapokra vonatkozó jogszabályok szerint minQsítheti, ellenjegyzése során az alapkezelQ döntését üzleti megfontolások szempontjából nem értékeli.
280/A. § (1) Ingatlanalap kizárólag az ingatlanok átruházása (elidegenítése, megszerzése) körében köthet adásvételi, csere, valamint más, adásvételre irányuló, azzal vegyes szerzQdéseket, így különösen a Ptk.-ban az adásvétel különös nemeiként nevesített szerzQdéseket, illetve idQpont vagy feltétel bekövetkezésétQl függQ hatályú szerzQdéseket.
(2) Az ingatlanok átruházására, valamint az ingatlanok megterhelésére vonatkozó szerzQdések érvényességéhez a letétkezelQ ellenjegyzése szükséges. A letétkezelQ az adott ügyletet csak a befektetési alapokra vonatkozó jogszabályok szerint minQsítheti, ellenjegyzése során az alapkezelQ döntését üzleti megfontolások szempontjából nem értékeli.
281. § (1) Az ingatlanforgalmazó alap portfóliójában egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg az alap saját tQkéjének húsz százalékát.
(2) Az építés alatt álló ingatlanok értékének aránya nem haladhatja meg az ingatlanforgalmazó alap saját tQkéjének huszonöt százalékát.
282. § (1) IngatlanfejlesztQ alap kizárólag zárt végq alapként hozható létre.
(2) Az ingatlanfejlesztQ alap portfóliójában egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg az alap saját tQkéjének harminc százalékát.
(3) Az építés alatt álló ingatlanok értékének aránya nem haladhatja meg az ingatlanfejlesztQ alap saját tQkéjének hatvan százalékát.
283. § (1) A befektetési szabályok vonatkozásában egy ingatlannak minQsül az ingatlan-nyilvántartásban egy helyrajzi számon (alszámon) nyilvántartott, önállóan forgalomképes ingatlan.
(2) Az olyan egybefüggQ (telek) ingatlan, amelynek önálló ingatlanokként történQ megosztását az illetékes építési hatóság jogerQsen elbírálta vagy azt a hatályos Részletes Rendezési Terv elQírja, a befektetési szabályok szempontjából annyi ingatlannak minQsül, ahány ingatlanra az megosztásra kerül.
(3) Az olyan felépítmény, amelyre az albetétek létrehozására vonatkozó társasházi alapító okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották, a befektetési szabályok szempontjából annyi ingatlannak minQsül, ahány különbözQ albetét kialakításra kerül.
(4) Építés alatt állónak minQsül az a telekingatlan, illetQleg felépítmény, amelyen az ingatlanalap kizárólag saját kockázatára, saját nevére szóló építési engedély alapján az építési naplót megnyitották és az ingatlanalap kivitelezési munkát folytat, illetve végeztet, és amelyre használatbavételi engedélyt még nem adtak ki. Az alap - az (5) bekezdésben írt kivétellel - kizárólag olyan ingatlanon folytathat, illetve végeztethet kivitelezési tevékenységet, amelyre a használatbavételt követQen teljesül az (1) bekezdésben meghatározott feltétel.
(5) Az alap a tulajdonát képezQ ingatlanokhoz funkcionálisan kapcsolódó, vagy azzal határos közterületen is folytathat, illetve végeztethet kivitelezési tevékenységet, ha erre vonatkozóan a tulajdonában álló ingatlanokra kiadott építési engedély rendelkezést tartalmaz vagy ha ezen munkák elvégzése az alap tulajdonában álló ingatlanok rendeltetésszerq használata feltételeinek biztosításához szükséges.
Az európai befektetési alapokra vonatkozó eltérQ szabályok
284. § Az európai befektetési alapot kezelQ befektetési alapkezelQ az általa kezelt alap letétkezelésével a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkezQ magyarországi székhelyq befektetési vállalkozást és hitelintézetet vagy az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezQ befektetési vállalkozás és hitelintézet fióktelepét köteles megbízni.
285. § (1) Az európai befektetési alap olyan nyilvános, nyíltvégq alap, amelynek saját tQkéje kizárólag a 275. § a)-b), e)-j) pontjában meghatározott eszközökbe fektethetQ be a (2)-(6) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével.
(2) Az európai befektetési alap saját tQkéje kizárólag olyan pénzpiaci eszközbe fektethetQ be, amelynek piaci forgalma biztosítja, hogy az bármikor piaci áron értékesíthetQ, valamint a piaci ár naponta megbízható és ellenQrizhetQ módon megállapítható, és
a) szabályozott piacon kereskednek vele, vagy
b) kibocsátása szabályozott és felügyelt módon történik, vagy
c) prudenciális felügyelet alatt álló intézmény bocsátotta ki, vagy vállalt kezességet a kibocsátásra, vagy
d) valamely tagállam, annak regionális vagy helyi önkormányzata, jegybankja bocsátotta ki, vagy ezen intézmények valamelyike kezességével került kibocsátásra, vagy
e) az Európai Központi Bank, az Európai Unió, az Európai Beruházási Bank, illetQleg olyan nemzetközi intézmény bocsátotta ki, vagy vállalt kezességet a kibocsátására, amelynek legalább egy tagállam tagja, vagy
f) olyan vállalkozás bocsátotta ki, amely által kibocsátott más értékpapírral vagy pénzpiaci eszközzel valamely szabályozott piacon kereskedés folyik.
(3) Az európai befektetési alap saját tQkéje kizárólag európai befektetési alap, illetve ennek az Európai Unió más tagállamában létrehozott megfelelQje kollektív befektetési értékpapírjába, illetQleg olyan kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjába fektethetQ be, amely
a) bármikor visszaváltható értékpapírokat hoz nyilvánosan forgalomba és befektetési eszközökbe fekteti a befektetQk által átadott eszközöket;
b) tevékenységét engedélyezett és felügyelt módon végzi;
c) szabályozása biztosítja a kezelt vagyonok elkülönítését, a kockázatok e törvényben foglaltaknak megfelelQ csökkentését;
d) rendszeres éves és féléves tájékoztatót tesz közzé;
e) kezelési szabályzata szerint ugyanazon kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjába saját tQkéjének legfeljebb tíz százalékát fekteti be.
(4) Az európai befektetési alap saját tQkéje kizárólag éven belüli lejárattal rendelkezQ, bármikor felmondható bankbetétben helyezhetQ el az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkezQ, vagy olyan harmadik országbeli hitelintézetben, amelynek szabályozási és felügyeleti rendszere biztosítja a hitelintézet megfelelQ biztonságos mqködését.
(5) Az alapkezelQ az európai befektetési alap tQkéjét kizárólag a hatékony portfólió kialakítása céljából, vagy árfolyam- és kamatlábkockázatok csökkentése érdekében helyezheti el származtatott eszközökbe, amennyiben nem tér el a kezelési szabályzatban meghatározott befektetési szabályoktól.
(6) Az alapkezelQ az európai befektetési alap nevében (javára, illetve terhére) kizárólag olyan származtatott ügyletet köthet, amely megfelel a következQ feltételeknek:
a) az alapjául szolgáló befektetési eszköz olyan eszköz, amibe az európai befektetési alap saját tQkéje - e törvény, valamint az alap kezelési szabályzata szerint - befektethetQ, illetve index, kamatláb, devizaárfolyam vagy valuta;
b) napi értéke megbízható és ellenQrizhetQ módon megállapítható;
c) a pozíció az alapkezelQ kezdeményezésére bármikor - piaci áron - lezárható vagy megszüntethetQ;
d) tQzsdén kívüli ügylet esetében az ügyletben résztvevQ másik fél prudenciális felügyelet alatt álló intézmény.
285/A. § (1) Az európai befektetési alap - a (3)-(13) bekezdésben és a 285/B. §-ban foglalt eltéréssel - saját tQkéjének legfeljebb tíz százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó értékpapírjaiba, illetQleg egyéb pénzpiaci eszközeibe.
(2) Azon értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök összesített értéke, amelyek kibocsátójának értékpapírjaiból, illetQleg egyéb pénzpiaci eszközeibQl az európai befektetési alap saját tQkéjének öt százalékát meghaladó mennyiségq értékpapírral, illetQleg egyéb pénzpiaci eszközzel rendelkezik, nem haladhatja meg az európai befektetési alap saját tQkéjének negyven százalékát.
(3) Az európai befektetési alap - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - saját tQkéjének legfeljebb harmincöt százaléka fektethetQ be az Európai Unió valamely tagállama, vagy olyan nemzetközi szervezet által kibocsátott vagy garantált értékpapírba, illetQleg egyéb pénzpiaci eszközbe, amelynek az Európai Unió legalább egy tagállama tagja.
(4) Az európai befektetési alap saját tQkéjének harmincöt százalékát meghaladó mértékben fektethet be a (3) bekezdésben meghatározott értékpapírokba, illetQleg egyéb pénzpiaci eszközökbe, ha saját tQkéjét legalább hat különbözQ kibocsátásból származó értékpapírba, illetQleg egyéb pénzpiaci eszközbe helyezi, és egyetlen kibocsátásból származó értékpapír vagy egyéb pénzpiaci eszköz sem haladja meg a saját tQke harminc százalékát. A kezelési szabályzatban, a tájékoztatóban és valamennyi hirdetményben meg kell nevezni azokat a tagállamokat, illetQleg nemzetközi intézményeket, amelyek értékpapírjaiba, illetQleg egyéb pénzpiaci eszközeibe saját tQkéjének harmincöt százalékát meghaladóan fektetett be, vagy kíván befektetni.
(5) Az európai befektetési alap saját tQkéjének legfeljebb huszonöt százaléka fektethetQ be
a) Magyarországon székhellyel rendelkezQ ugyanazon jelzálog-hitelintézet által kibocsátott - a Bizottságnak bejelentett - jelzáloglevélbe, vagy
b) a 85/611/EGK irányelv 22. cikk (4) bekezdésének a székhely ország jogrendszerébe történQ átvétele alapján engedélyezett, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezQ ugyanazon kibocsátó kötvényeibe, amennyiben a kötvény típusát és a kibocsátó intézmény típusát a Bizottságnak bejelentették.
(6) Amennyiben egy európai befektetési alap saját tQkéjének öt százalékát meghaladó mennyiségben rendelkezik az (5) bekezdésben meghatározott, egy kibocsátó által kibocsátott kötvényekkel, e kötvények összesített értéke nem haladhatja meg az európai befektetési alap saját tQkéjének nyolcvan százalékát.
(7) Azon kollektív befektetési értékpapírok összesített értéke, amelyek nem európai befektetési alap, illetQleg ennek az Európai Unió más tagállamában létrehozott megfelelQjének kollektív befektetési értékpapírja, nem haladhatja meg az európai befektetési alap saját tQkéjének harminc százalékát.
(8) Az európai befektetési alap saját tQkéjének legfeljebb húsz százaléka helyezhetQ el betétként egy hitelintézetnél.
(9) Az európai befektetési alap által egy tQzsdén kívüli származtatott ügylet kapcsán egy ügyféllel kapcsolatban vállalt kockázat nem haladhatja meg
a) az alap saját tQkéjének tíz százalékát, ha az ügyfél hitelintézet;
b) az alap saját tQkéjének öt százalékát egyéb esetben.
(10) Az európai befektetési alap összes, származtatott ügyletbQl származó kockázata nem haladhatja meg az alap saját tQkéjét.
(11) A (3), (5), valamint a (8)-(9) bekezdésben meghatározott befektetéseket a (2) bekezdésben meghatározott korlátozás szempontjából nem kell figyelembe venni.
(12) Az európai befektetési alap által az egy ügyféllel szemben
a) az (1), (2), (8) és (9) bekezdés szerint vállalt kockázatok együttes összege nem haladhatja meg az európai befektetési alap saját tQkéjének húsz százalékát,
b) az (1)-(6) és (8)-(9) bekezdések szerint vállalt kockázatok együttes összege nem haladhatja meg az európai befektetési alap saját tQkéjének harmincöt százalékát.
(13) A befektetési korlátozások szempontjából egy ügyfélnek, illetQleg egy kibocsátónak kell tekinteni azokat a vállalkozásokat, amelyek az Szmt. szerint konszolidált beszámoló készítésére kötelezettek.
285/B. § (1) Az európai befektetési alap - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - saját tQkéjének legfeljebb húsz százalékát fektetheti be egy kibocsátó által kibocsátott részvénybe, illetQleg hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírba, ha az alapot indexkövetQ alapként hozták létre a 279. §-ban meghatározott feltételekkel.
(2) Amennyiben az indexkövetQ európai befektetési alap olyan index leképezésére jött létre, amelyben egy kibocsátó által kibocsátott részvény, illetQleg hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír súlya meghaladja a húsz százalékot, az alapkezelQ döntése alapján egy értékpapír esetén az (1) bekezdésben meghatározott korlát harmincöt százalékra emelhetQ.
286. § (1) Az európai befektetési alapot kezelQ alapkezelQ az általa kezelt európai befektetési alapok portfóliójába nem szerezheti meg egy kibocsátó szavazati jogot biztosító részvényeinek olyan hányadát, amely jelentQs befolyást biztosítana az alapkezelQ számára.
(2) Az európai befektetési alap egy kibocsátó szavazati jogot nem biztosító részvényeinek legfeljebb tíz százalékát szerezheti meg.
(3) Az európai befektetési alap egy kibocsátó által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítQ értékpapíroknak legfeljebb tíz százalékát szerezheti meg.
(4) Az európai befektetési alap egy kibocsátó által kibocsátott pénzpiaci eszközök legfeljebb tíz százalékát szerezheti meg.
(5) Az európai befektetési alap egy kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjainak legfeljebb huszonöt százalékát szerezheti meg.
(6) A (3)-(4) bekezdésben foglalt korlátozást nem kell alkalmazni az állampapírok, az állam által garantált értékpapírok, illetQleg olyan nemzetközi intézmények által kibocsátott vagy garantált értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök esetében, amelyeknek az Európai Unió legalább egy tagállama tagja.
287. § (1) Az európai befektetési alap befektetési jegye az Európai Unió valamennyi tagállamában forgalmazható. Az alapkezelQ köteles gondoskodni arról, hogy az Európai Unió másik tagállamában megfelelQ forgalmazó helyek álljanak rendelkezésre a befektetési jegyek eladására, visszavásárlására, a befektetési jegyek tulajdonosai számára történQ kifizetések lebonyolítására.
(2) Az alapkezelQ köteles gondoskodni arról, hogy az európai befektetési alap kezelési szabályzata, az európai befektetési alap alapkezelQje által közzétett tájékoztató és rövidített tájékoztató, valamint az éves és féléves jelentés az adott ország egyik hivatalos nyelvén vagy az adott ország hatáskörrel rendelkezQ hatóságai által elismert nyelven a befektetQk rendelkezésére álljon.
(3) Ha egy európai befektetési alap befektetési jegyeit az Európai Unió másik tagállamában kívánja forgalmazni, a befektetési alapkezelQ errQl értesíti a Felügyeletet és a másik tagállam hatáskörrel rendelkezQ hatóságát. Az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkezQ hatósága számára meg kell küldeni:
a) a Felügyelet igazolását arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap európai befektetési alap;
b) az alap kezelési szabályzatát;
c) a tájékoztatót és a rövidített tájékoztatót;
d) amennyiben rendelkezésre áll, a legutolsó éves beszámolót és az azt követQ féléves jelentést; valamint
e) azon megállapodásokat, amelyek igazolják, hogy a befektetési jegyek forgalmazása az adott tagállamban biztosított.
(4) Az európai befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazása az Európai Unió másik tagállamában a (3) bekezdés szerinti értesítés elküldését követQ két hónap elteltével kezdhetQ meg, kivéve, ha az érintett tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatósága határozatban állapítja meg, hogy azok nem felelnek meg a törvényi elQírásoknak.
(5) Ha egy európai befektetési alap befektetési jegyeit az Európai Unió másik tagállamában is forgalmazzák, vagy egy európai befektetési alapot kezelQ befektetési alapkezelQ fióktelepet nyit az Európai Unió másik tagállamában, a Felügyelet és az érintett tagország hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatósága kölcsönösen megküldik egymásnak az adott befektetési alapkezelQ tulajdonosára és vezetésére vonatkozó összes információt, amely elQsegíti az alapkezelQ ellenQrzését. A Felügyelet és a hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságok együttmqködnek annak érdekében, hogy a fogadó ország hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatósága számára rendelkezésre álljanak a fogadó ország szabályainak való megfelelés ellenQrzéséhez szükséges információk.
(6) Amennyiben az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezQ befektetési alapkezelQ Magyarország területén fióktelepet létesít, a Felügyelet biztosítja, hogy az adott tagország hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatósága a helyszínen ellenQrizhessék az (5) bekezdésben foglalt információkat a Felügyelet tájékoztatását követQen. A Felügyelet az Európai Unió másik tagállama hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságának kérésére lefolytatja az ellenQrzést.
288. § (1) Az Európai Unió másik tagállamában létrehozott európai befektetési alap, vagy annak megfelelQ kollektív befektetési forma az általa kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt - a Felügyelet elQzetes értesítésével - Magyarországon forgalomba hozhatja. Ebben az esetben a 252. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kibocsátó köteles gondoskodni a forgalmazás feltételeinek folyamatos biztosításáról, illetQleg arról, hogy a kezelési szabályzat, a tájékoztató, a rendszeres és rendkívüli jelentés a Felügyelet által elfogadott nyelven a befektetQk rendelkezésére álljon. A kibocsátó a forgalmazás feltételeirQl köteles hirdetményben tájékoztatni a magyarországi befektetQket, továbbá a forgalmazás feltételeinek biztosítását a Felügyeletnek is köteles igazolni.
(3) A Felügyelet a részére megküldött értesítés kézhezvételét követQ két hónapon belül a forgalmazás megkezdését megtilthatja, ha nem látja biztosítottnak a feltételek meglétét, így különösen a befektetQk megfelelQ tájékoztatását.
(4) Amennyiben a Felügyelet a (3) bekezdés szerint rendelkezésére álló két hónapos idQszak lejártát megelQzQen határozatban megállapítja a forgalmazás feltételeinek meglétét, a kérelmezQ a megfelelQségrQl szóló határozat közlését követQen akkor is elkezdheti az általa kibocsátott kollektív befektetési értékpapír forgalmazását, ha a (3) bekezdésben foglalt két hónapos idQszak még nem járt le.
(5) A Felügyelet a folyamatos forgalmazást felfüggeszti, ha az nem felel meg a (2) bekezdésben elQírt szabályoknak. A Felügyelet a folyamatos forgalmazást megtilthatja, ha a felfüggesztést követQen harminc napon belül a folyamatos forgalmazás feltételei nem állnak helyre, illetve amennyiben második ízben kerülne sor a forgalmazás felfüggesztésére.
XXX. Fejezet
TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG
Rendszeres tájékoztatási kötelezettség
289. § (1) Az alapkezelQ legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt - külföldi befektetési alapkezelQ esetén hatvan - napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén százhúsz napon belül az általa kezelt befektetési alapokról egyenként a 21. számú mellékletben foglaltak szerinti jelentést készít, és azt a Felügyeletnek megküldi. Az alapkezelQ a jelentést a Felügyeletnek történQ megküldéssel egyidejqleg közzéteszi a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon.
(2) Az alapkezelQ köteles havonta az általa kezelt nyíltvégq befektetési alapok tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfóliójelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni és a megállapítás napját követQ tizedik forgalmazási naptól a forgalmazási helyeken és a saját székhelyén hozzáférhetQvé tenni. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfólióbefektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikájában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, a saját tQkét és az egy egységre jutó nettó eszközértéket.
(3) A befektetési jegy esetén - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az V. Fejezetben foglalt elQírásokat nem kell alkalmazni.
(4) A zárt végq, nyilvános befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy esetén alkalmazni kell az 56. §-ban foglalt elQírásokat.
289/A. § A nyilvános ingatlanalap alapkezelQje éves és féléves jelentésében a 289. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakon túl a 24. számú mellékletben meghatározott információkat teszi közzé.
Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség
290. § (1) Az alapkezelQ az általa kezelt alapok mqködésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek megküldeni, továbbá a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen köteles közzétenni, és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetQvé tenni:
a) az átalakulási, beolvadási hirdetményt, legkésQbb harminc nappal az átalakulás, beolvadás hatálybalépése elQtt;
b) a befektetési szabályok változását, legkésQbb harminc nappal a hatálybalépés elQtt;
c) a futamidQnek határozottá alakítását, a határozott futamidQ csökkentését, legkésQbb harminc nappal a hatálybalépés elQtt;
d) a befektetési jegy visszaváltásával kapcsolatos költség változását legkésQbb a hatálybalépés elQtt öt nappal;
e) a kezelési szabályzat egyéb módosítását legkésQbb a hatálybalépés napján;
f) az alapkezelQ engedélyének visszavonását, két munkanapon belül;
g) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésQbb tizenöt nappal a hatálybalépés elQtt;
h) a tQke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésQbb az esedékesség napján;
i) a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, illetve újraindítását, két munkanapon belül;
j) az alapkezelQvel szembeni felszámolás megindítását két munkanapon belül;
k) a befektetési alap megszqnésekor a megszqnési jelentést, annak a Felügyelet részére történQ benyújtásával egyidejqleg;
l) az egy jegyre jutó nettó eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az elQzQ nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentQs (húsz százalékot meghaladó) mértékq csökkenésének okát, legkésQbb a felmerülést követQ két munkanapon belül;
m) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi helyet két munkanapon belül;
n) a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésQbb a változás napját megelQzQ munkanapon; és
o) az ügynökök felsorolásában bekövetkezett bármely változást, a felsorolás bQvülése esetén legkésQbb a változás napját megelQzQ munkanapon, a felsorolás szqkülése esetén a legkésQbb a változás napját követQ két munkanapon belül;
p) a befektetési jegyek visszaváltását érintQ forgalmazási szabályok azon változásait, amelyek a 247. § (4) bekezdése szerinti idQtartam növekedésével járnak, a változás hatálybalépését megelQzQen legalább 30 nappal.
(2) A befektetési alapra mint kibocsátóra vonatkozó, az alapkezelQt terhelQ tájékoztatási kötelezettség körében a 34. § (4) bekezdés b) pontja alkalmazásában a kibocsátó honlapja alatt az alapkezelQ honlapja értendQ.
(3) Külföldi befektetési alapok esetén, amennyiben kollektív befektetési jegyeit Magyarországon forgalomba hozza, az alapkezelQ a 290. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti módosításokról szóló bejelentést a módosításoknak a kibocsátás országának Felügyelete által történt jóváhagyása után haladéktalanul köteles közzétenni és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetQvé tenni.
A Felügyelet tájékoztatása
291. § (1) Az alapkezelQ a rendkívüli tájékoztatás esetein kívül a Felügyeletnek köteles bejelenteni:
a) telephelyének és külföldi fióktelepének megnyitását és bezárását;
b) egy részvényesének az alaptQkében öt százalékot meghaladó részesedését és az ilyen tulajdonos minden újabb részesedés szerzését vagy részesedésének csökkenését;
c) a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott kezelési szabályzatban meghatározott feltételektQl való eltérést;
d) az alapkezelQ által a befektetési alap javára történQ hitelfelvételt;
e) a nyílt végq befektetési alap esetében a befektetési jegyek visszavásárlásának ideiglenes felfüggesztését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettséget az alapkezelQ az a) pont esetében a döntést követQ két napon belül, a b) pont esetében a szerzQdéskötést követQ két napon belül, a c) pont esetében az eltéréstQl számított kettQ napon belül, a d) és e) pont esetében haladéktalanul köteles teljesíteni.
292. § A Felügyelet részére megküldendQ jelentések részletes tartalmát, felépítését, az adatszolgáltatás módját külön jogszabály határozza meg.
A tájékoztatásra vonatkozó egyéb szabályok
293. § (1) A befektetési alapra mint kibocsátóra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeknek az alap nevében az alapkezelQ köteles eleget tenni.
(2) A befektetési alapról, az alapkezelQrQl szóló, a befektetQknek szánt minden olyan dokumentum, így különösen hirdetés, reklámanyag, szórólap, plakát tervezetét, amely a befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával, forgalmazásával összefüggésbe hozható, a Felügyeletnek legkésQbb a befektetQk részére való hozzáférést megelQzQen öt nappal be kell nyújtani.
(3) A Felügyelet a dokumentum nyilvánosságra hozatalát megtiltja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezetQ információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest.
(4) A befektetési alapkezelQ az elért hozam bemutatásánál, illetve közzétételénél a 15. számú mellékletben megfogalmazott elvek szerint köteles eljárni.
(5) Tilos a tájékoztató és a kezelési szabályzat tartalmától eltérQ adatok közlése, valamint a befektetési alap hozamára, tQkéjének növekedésére vonatkozó ígéret tétele a 241. §-ban foglalt esetek kivételével.
294. §
XXXI. Fejezet
A LETÉTKEZELP
295. § (1) A befektetési alapkezelQ az általa kezelt alap letétkezelésével a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkezQ magyarországi székhelyq befektetési vállalkozást és hitelintézetet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: letétkezelQ) köteles megbízni. A letétkezelési szerzQdés hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.
(2) A letétkezelQ tevékenysége során független módon, kizárólag a befektetQk érdekében jár el.
(3) Az értékpapírszámla és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla vezetését az egyes alapok és portfóliók tekintetében kizárólag egyazon letétkezelQ végezheti.
(4) Befektetési alap részére végzett letétkezelés esetén a letétkezelQ az alábbi feladatokat végzi:
a) meghatározza a befektetési alap összesített és az egy jegyre jutó nettó eszközértékét;
b) gondoskodik a befektetési alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékének közzétételérQl, illetve a befektetQk részére történQ közlésérQl;
c) ellenQrzi, hogy a befektetési alapkezelQ megfelel-e a jogszabályokban és az alapkezelési szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak;
d) biztosítja, hogy az alap eszközeit érintQ ügyletekbQl, valamint a befektetési jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidQn belül az alaphoz kerüljön.
(5) A befektetési alap tulajdonában lévQ értékpapírok kizárólag a letétkezelQnél vagy az általa nyitott számlákon helyezhetQk el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. A fel nem használt óvadékot kizárólag a letétkezelQhöz vagy az általa nyitott számlára lehet szállítani, transzferálni.
(6) A befektetési alap kezelése során a letétkezelQnek adott megbízás felmondása esetén az új letétkezelQ megbízását a Felügyelet hagyja jóvá.
(7) Tevékenysége során a jogszabályokban, az alapkezelési szabályzatban foglalt bármilyen eltérésrQl, valamint az alap saját tQkéjének negatívvá válásáról a letétkezelQ köteles írásban értesíteni az alapkezelQt, valamint a Felügyeletet.
(8) A letétkezelQ tevékenysége végzése során köteles visszautasítani a befektetési alapkezelQ által adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, illetve az alapkezelési szabályzattal, és a befektetési alapkezelQt köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben a befektetési alapkezelQ nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és az alapkezelési szabályzatnak megfelelQ állapot helyreállítása érdekében, úgy a letétkezelQ haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
296. § (1) A letétkezelQ e törvényben foglalt kötelezettségeinek nemteljesítésébQl adódó károkért felel, az ettQl eltérQ kitétel semmis.
(2) A letétkezelQ tevékenysége végzése során közremqködQt, így különösen alletétkezelQt vehet igénybe, amelynek a cselekedeteiért és mulasztásáért, mint sajátjaként felel. AlletétkezelQként kizárólag az e törvény elQírásainak megfelelQ másik letétkezelQ, illetve ennek külföldi megfelelQje vehetQ igénybe.
NYOLCADIK/A. RÉSZ
A KOCKÁZATI TPKEALAPOK
XXXI/A. Fejezet
A KOCKÁZATI TPKEALAP-KEZELP
296/A. § (1) A kockázati tQkealap-kezelQ a Felügyelet e törvényben meghatározott engedélye alapján kezdheti meg tevékenységét.
(2) A kockázati tQkealap-kezelQ kizárólag az alábbi tevékenységet végezheti:
a) az e törvényben meghatározott kockázati tQke-alapkezelés;
b) az a) pontban megjelölt tevékenységhez kapcsolódó tanácsadás.
296/B. § (1) Kockázati tQkealap-kezelQ, illetQleg kockázati tQkealap nem szerezhet részesedést olyan vállalkozásban, amelyben a kockázati tQkealap alapkezelQje
a) vezetQ tisztségviselQjének, felügyelQbizottsági tagjának, könyvvizsgálójának;
b) tulajdonosa vezetQ tisztségviselQjének vagy felügyelQbizottsági tagjának, könyvvizsgálójának, vagy
c) az a)-b) pontban meghatározott személlyel közös háztartásban élQ közeli hozzátartozónak
részesedése van.
(2) A kockázati tQkealap-kezelQnél vezetQ állású személy egyidejqleg legfeljebb három más, e törvény szerint alapított kockázati tQkealap-kezelQnél lehet vezetQ állású személy. A kockázati tQkealap-kezelQ köteles az általa kezelt kockázati tQkealap befektetQit tájékoztatni, ha a vezetQ állású személlyel kapcsolatban e körülmény fennáll.
(3) A kockázati tQkealap-kezelQnél vezetQ állású személy nem lehet a kockázati tQkealap-kezelQ részére befektetési szolgáltatást, kiegészítQ befektetési szolgáltatást végzQ gazdálkodó szervezetnél vezetQ állású személy.
(4) A kockázati tQkealap-kezelQ nem adhat a kockázati tQkealap vagyonértékelésére megbízást olyan vagyonértékelQ szervezetnek,
a) amelyben a kockázati tQkealap-kezelQ;
b) amelyben a kockázati tQkealap-kezelQnél vezetQ állású személy, illetve vele közös háztartásban élQ közeli hozzátartozója, illetQleg
c) amely a kockázati tQkealap-kezelQben
közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
(5) A kockázati tQkealap-kezelQ vezetQ tisztségviselQi közül legalább egy személynek ötéves szakmai gyakorlattal kell rendelkezni.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában szakmai gyakorlatként kell figyelembe venni:
a) Magyarországon vagy külföldön bejegyzett tQkebefektetési tevékenységet végzQ vállalkozásnál, vagy ehhez szorosan kapcsolódó tanácsadói vagy vagyonkezelQi tevékenységet végzQ vállalkozásnál (kockázati vagy magántQke alapkezelQ, tanácsadó, befektetQ vagy holdingtársaság) tulajdonosként, vezetQ állású személyként vagy alkalmazottként;
b) az a) pontban meghatározott vállalkozás kijelölése alapján az a) pontban meghatározott vállalkozások tQkebefektetésének céltársaságánál vezetQ állású személyként eltöltött idQt.
296/C. § (1) A kockázati tQkealap-kezelQre a Gt., a fióktelepre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A kockázati tQkealap-kezelQ kizárólag részvénytársaságként vagy fióktelepként mqködhet. A kockázati tQkealap-kezelQ jegyzett tQkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulásból állhat.
296/D. § (1) A kérelmezQnek a kockázati tQkealap-kezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez be kell nyújtania:
a) a társasági szerzQdést (alapító okiratot), illetve ennek módosítását;
b) a jegyzett tQke teljes összegének befizetését és rendelkezésre állását tanúsító iratokat;
c) részvénykönyvének másolatát;
d) a szervezeti és mqködési szabályzatát;
e) az olyan gazdasági társaságok megnevezését, amelyben részesedése van, a részesedés mértékének megjelölésével;
f) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésének igazolását;
g) könyvvizsgálója nevét és engedélyének számát;
h) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a kérelmezQ informatikai rendszere, számviteli politikája és számviteli rendje mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására alkalmas;
i) a vezetQ állású személy büntetlen elQéletére vonatkozó igazolást és a kockázati tQkealap-kezelési tevékenységet vezetQ személy felsQfokú végzettségét igazoló dokumentumot;
j) az üzleti tervét; és
k) az e törvényben foglalt elQírásoknak való megfelelést tanúsító egyéb okiratokat.
(2) A Felügyelet a tevékenységi engedély megadását csak akkor tagadhatja meg, ha a kérelmezQ
a) az e törvényben foglalt feltételeknek nem felel meg és azt hiánypótlásra történt felszólítás ellenére sem pótolja; vagy
b) az eljárás során megtévesztQ vagy valótlan adatot közölt.
(3) A Felügyelet a kockázati tQkealap-kezelQ tevékenységi engedélyét visszavonja, ha
a) a kockázati tQkealap-kezelQ részére kiadott tevékenységi engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelQ határidQn belül nem pótolhatók; vagy
b) az engedéllyel rendelkezQ az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg, vagy hat hónapot meghaladó idQtartam alatt nem gyakorolja;
c) az engedéllyel rendelkezQ a tevékenység folytatásával felhagy;
d) az engedéllyel rendelkezQ a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott elQírásokat ismétlQdQen vagy súlyosan megszegi;
e) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértQ módon szerezte meg.
296/E. § (1) A kockázati tQkealap-kezelQ , illetve a kockázati tQkealap elnevezést csak az e törvény szerinti tevékenységi engedéllyel rendelkezQ társaság, illetve az e törvény szerint nyilvántartásba vett alap használhatja.
(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdésben foglalt szabály a külföldön bejegyzett gazdasági társaságra és más jogi személyre, ha a saját joga szerint jogosult a kockázati tQkealap-kezelQ , illetve a kockázati tQkealap elnevezés használatára.
296/F. § (1) A kockázati tQkealap-kezelQ egymástól elkülönítetten több kockázati tQkealapot is létrehozhat és kezelhet.
(2) A kockázati tQkealap-kezelQ a kockázati tQkealapok vagyonát a saját vagyonától, illetve a kockázati tQkealapok vagyonát egymástól elkülönítetten kezeli és tartja nyilván.
(3) A kockázati tQkealap-kezelQ az általa végzett kezelQi tevékenységért az alapkezelési szabályzatban meghatározott díjat számíthat fel.
(4) A kockázati tQkealap-kezelQ az általa kezelt alap mqködésének idQtartama alatt végelszámolással nem szqnhet meg.
(5) Kockázati tQkealap-kezelQ felszámolójának a bíróság csak a Felügyelet által a Hpt. alapján létrehozott közhasznú társaságot jelölheti ki.
(6) A kockázati tQkealap-kezelQ által kezelt portfólióban lévQ eszközök nem képezik a kockázati tQkealap-kezelQ tulajdonát, azok a kockázati tQkealap-kezelQ hitelezQinek kielégítésére nem vehetQk igénybe.
(7) A kockázati tQkealap-kezelQ a kockázati tQkealap kezelését kizárólag más kockázati tQkealap-kezelQ részére adhatja át. Az átadáshoz a kockázati tQkealap-jegy tulajdonosok hetvenöt százalékának jóváhagyó nyilatkozata szükséges. Ha az alapkezelési szabályzat elQírja, a jóváhagyás a tQkealap-jegy tulajdonosok többségi szavazatával is megadható, ez esetben a kockázati tQkealap átadásához a Felügyelet jóváhagyása is szükséges.
(8) Ha a kockázati tQkealap-kezelQ ellen felszámolási eljárás indul és az általa kezelt kockázati tQkealap új kockázati tQkealap-kezelQ részére nem kerül átadásra, a Felügyelet a kockázati tQkealap törlését kezdeményezi.
XXXI/B. Fejezet
A KOCKÁZATI TPKEALAP
296/G. § (1) A kockázati tQkealap a Felügyelet által történQ nyilvántartásba vétellel jön létre, illetve a nyilvántartásból való törléssel szqnik meg. A kockázati tQkealap kizárólag határozott futamidQre, vissza nem váltható kockázati tQkealap-jegyek zártkörq forgalomba hozatalával hozható létre.
(2) Egy alapra eltérQ névértékq és eltérQ jogokat megtestesítQ kockázati tQkealap-jegyek is forgalomba hozhatóak.
(3) A kockázati tQkealap-jegy forgalomba hozatalára, a kibocsátó kötelezettségeire az e törvény Második Részében foglalt rendelkezéseket az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni
(4) A kockázati tQkealap jegyzett tQkéje nem lehet kevesebb kettQszázötvenmillió forintnál.
(5) A kockázati tQkealap futamideje alatt a kockázati tQkealap jegyzett tQkéje felemelhetQ és leszállítható, azonban a jegyzett tQke ebben az esetben sem lehet kevesebb kettQszázötvenmillió forintnál. A kockázati tQkealap futamideje alatt a befektetQ nem válthatja vissza a kockázati tQkealap-jegyet, azonban a kezelési szabályzatban meghatározott esetekben az alapkezelQ határozhat az alap jegyzett tQkéjének kockázati tQkealap-jegyek, vagy ideiglenes kockázati tQkealap-jegyek bevonásával történQ csökkentésérQl. A kockázati tQkealap jegyzett tQkéjének leszállításakor az ideiglenes kockázati tQkealap-jegy tulajdonosokkal való elszámolás módját a kezelési szabályzat határozza meg.
(6) A kockázati tQkealap jegyzett tQkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulást tartalmazhat.
(7) A kockázati tQkealap jegyzett tQkéjének legalább tíz százalékát, de legkevesebb kettQszázötvenmillió forintot a kockázati tQkealap-jegyek jegyzésekor be kell fizetni. A fennmaradó összeget a kockázati tQkealap kezelési szabályzatában meghatározott feltételek szerint, de legkésQbb az alapítást követQ hat éven belül kell befizetni.
(8) A kockázati tQkealap a nyilvántartásba vételét követQ harminc napon belül intézkedik a kockázati tQkealap nyilvántartásba vételét megelQzQen jegyzett kockázati tQkealap-jegyekre teljesített vagyoni hozzájárulás kezelési szabályzatban meghatározott részének - de legalább a (4) bekezdésben elQírt legkisebb jegyzett tQke összegének - megfelelQ névértékq kockázati tQkealap-jegyek haladéktalan elQállításáról. A (4) bekezdésben elQírt legkisebb jegyzett tQkén felül teljesített vagyoni hozzájárulásról a kockázati tQkealap a kezelési szabályzat szerint kockázati tQkealap-jegyet, vagy ideiglenes kockázati tQkealap-jegyet bocsát ki.
(9) Az ideiglenes kockázati tQkealap-jegy értékpapír, amelyre a kockázati tQkealap-jegyre vonatkozó elQírásokat kell alkalmazni azzal, hogy az ideiglenes kockázati tQkealap-jegyen fel kell tüntetni a teljesített vagyoni hozzájárulás összegét. A vagyoni hozzájárulás hiánytalan teljesítését követQen a kockázati tQkealap-kezelQ az ideiglenes kockázati tQkealap-jegyet a kezelési szabályzatban meghatározottak szerint érvénytelenné nyilvánítja és helyette kockázati tQkealap-jegyet bocsát ki.
(10) Ha az ideiglenes kockázati tQkealap-jegy tulajdonosa a jegyzéskor vállalt vagyoni hozzájárulását a kockázati tQkealap kezelési szabályzatában meghatározott feltételek szerint nem teljesíti, a kockázati tQkealap-kezelQ harmincnapos határidQ kitqzésével felhívja a teljesítésre. A felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása az ideiglenes kockázati tQkealap-jegyhez fqzQdQ jogok megszqnését eredményezi.
(11) A (10) bekezdésben meghatározott harmincnapos határidQ eredménytelen eltelte esetén az ideiglenes kockázati tQkealap-jegyhez fqzQdQ jogok a határidQ lejártát követQ napon megszqnnek, amelyrQl a kockázati tQkealap-kezelQ a tagot írásban értesíti.
(12) A (10) bekezdésben meghatározott harmincnapos határidQ eredménytelen elteltét követQen a kockázati tQkealap-kezelQ - a kezelési szabályzatban meghatározottak szerint - elszámol az ideiglenes kockázati tQkealap-jegy korábbi tulajdonosával.
296/H. § (1) A kockázati tQkealap átalakulásának minQsül a kockázati tQkealapok egyesülése (beolvadás, összeolvadás) és szétválása (különválás, kiválás). Az átalakulással létrejövQ kockázati tQkealap az átalakult kockázati tQkealap jogutódja.
(2) Az egyesüléshez az egyesülésben részt vevQ kockázati tQkealapok kockázati tQkealap-jegy tulajdonosainak írásbeli, egyhangú jóváhagyó nyilatkozata szükséges.
(3) A jogutód kockázati tQkealapot kezelQ kockázati tQkealap-kezelQ az egyesülés indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtja.
(4) Az egyesülés értéknapján meg kell állapítani az egyesülésben részt vevQ kockázati tQkealapok egy kockázati tQkealap-jegyre jutó nettó eszközértékét.
(5) Az egyesülés során a (3) bekezdésben megjelölt tájékoztatóban meg kell jelölni a jogutód kockázati tQkealapot. A jogutód kockázati tQkealap kockázati tQkealap-jegyeket bocsát ki, amelyeket - az érvényes, egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelQ átváltási arányban - az egyesülésben részt vevQ kockázati tQkealap kockázati tQkealap-jegy tulajdonosai szerzik meg.
(6) A jogutód kockázati tQkealap kezelQje az egyesülésrQl, az egyesülés napjára érvényes portfóliójáról jelentést készít, amelyet az egyesülést követQ nyolc munkanapon belül megküld a Felügyeletnek. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfólióban lévQ eszközök tételes felsorolását, azok értékét; az összesített nettó eszközértékeket; a kockázati tQkealap-jegyek darabszámát, az egy kockázati tQkealap-jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód kockázati tQkealap kezelQje és könyvvizsgálója is aláírja.
(7) A (2)-(6) bekezdéseket a kockázati tQkealapok szétválására is megfelelQen alkalmazni kell.
296/I. § (1) A kockázati tQkealap kizárólag elQre meghatározott, de legalább hat teljes naptári éves futamidQre hozható létre.
(2) A kockázati tQkealap-kezelQ a kockázati tQkealap futamidejét - amennyiben azt a kockázati tQkealap-kezelési szabályzat lehetQvé teszi - meghosszabbíthatja, legfeljebb az eredeti futamidQt nem meghaladó idQtartammal.
(3) A kockázati tQkealap futamidejének megváltoztatásakor a 296/K. § (1)-(5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
296/J. § (1) A kockázati tQkealap-jegy kötelezQ tartalmi kellékei:
a) a kockázati tQkealap megnevezése és a kockázati tQkealap-jegy sorozat megjelölése;
b) a kockázati tQkealap futamideje;
c) a kockázati tQkealap-jegy névértéke, értékpapírkódja és sorszáma;
d) a tulajdonos neve;
e) a tulajdonosnak, illetve a birtokosnak a kockázati tQkealap-jegyhez fqzQdQ, a kockázati tQkealap kezelési szabályzatában meghatározott jogai;
f) a kibocsátás idQpontja;
g) az alap kezelését végzQ kockázati tQkealap-kezelQ cégneve és székhelye; és
h) az alap kezelését végzQ kockázati tQkealap-kezelQ cégszerq aláírása.
(2) A dematerializált kockázati tQkealap-jegy forgalomba hozatalához kiállított okirat a 7. § (2) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott adatokat nem tartalmazza.
(3) A kockázati tQkealap-jegyek összevont címletq kockázati tQkealap-jegyként is elQállíthatóak, továbbá a kibocsátást követQen - a kockázati tQkealap-jegy tulajdonos kérésére és költségére - összevont címletq tQkealap-jeggyé alakíthatóak át. Az összevont címletq kockázati tQkealap-jegy - a kockázati tQkealap-jegy tulajdonos kérésére és költségére - utóbb kisebb címletq összevont kockázati tQkealap-jegyekre, illetve az eredeti névértékq kockázati tQkealap-jegyekre bontható.
(4) Az e törvényben meghatározottaktól eltérQ módon forgalomba hozott kockázati tQkealap-jegy forgalomba hozatala semmis.
(5) A kockázati tQkealap-kezelQ a befektetQ által jegyzett kockázati tQkealap-jegyre teljesített vagyoni hozzájárulás összegének megállapítására, a kockázati tQkealap-jegy és ideiglenes kockázati tQkealap-jegy tulajdonos és a tulajdonában lévQ kockázati tQkealap-jegy és ideiglenes kockázati tQkealap-jegy azonosítására alkalmas nyilvántartást vezet.
(6) A kockázati tQkealap a Felügyelet által történQ nyilvántartásba vételét követQen a kockázati tQkealap-jegyre esQ vagyoni hozzájárulás teljes befizetéséig terjedQ idQszakra, a befektetQ által jegyzett kockázati tQkealapjegyre teljesített vagyoni hozzájárulás összegérQl ideiglenes kockázati tQkealap-jegyet bocsát ki. A befektetQ a vagyoni hozzájárulás teljes befizetéséig a szavazati jogát a kockázati tQkealap által kibocsátott ideiglenes kockázati tQkealap-jegy alapján gyakorolja.
(7) A kockázati tQkealap kezelési szabályzata elQírhatja, hogy a kockázati tQkealap-jegy, illetve az ideiglenes kockázati tQkealap-jegy átruházásához a kockázati tQkealap-kezelQ beleegyezése, illetQleg a többi befektetQ egyhangú vagy többségi jóváhagyó nyilatkozata szükséges. A kockázati tQkealap kezelési szabályzata az átruházáshoz egyéb feltételeket is meghatározhat.
296/K. § (1) A kockázati tQkealap-jegy forgalomba hozatalának feltétele a kockázati tQkealap-kezelQ által készített kezelési szabályzat Felügyelet által történQ jóváhagyása. A kockázati tQkealap kezelési szabályzatának kötelezQ elemeit a 26. számú melléklet tartalmazza.
(2) A kockázati tQkealap Felügyelet által jóváhagyott kezelési szabályzatát legalább a jegyzést, átvételt megelQzQ tizenöt nappal a kockázati tQkealap-jegy átvételére szándéknyilatkozatot tett befektetQk részére meg kell küldeni.
(3) A kockázati tQkealap nyilvántartásba vételére a kockázati tQkealap-kezelQ kérelmére akkor kerül sor, ha a kockázati tQkealap-kezelQ - a kockázati tQkealap jegyzett tQkéjének összegyqjtésére nyitott számlát vezetQ hitelintézet által kiállított nyilatkozattal - igazolja, hogy a 296/G. § (7) bekezdésében meghatározott összeget a befektetQk befizették.
(4) A kockázati tQkealap kezelési szabályzatának módosításához a Felügyelet jóváhagyása és ha az alapkezelési szabályzat elQírja, a kockázati tQkealap-jegy tulajdonosok egyhangú vagy többségi jóváhagyó nyilatkozata szükséges. Az alapkezelési szabályzat a kockázati tQkealap-jegy tulajdonosok jóváhagyását az egész alapkezelési szabályzatra vagy egyes szabályozási területekre nézve is elQírhatja és egyes szabályozási kérdésekhez eltérQ mértékq többséget is elQírhat.
(5) Ha a kockázati tQkealap kezelési szabályzatának módosításához a kezelési szabályzat elQírásai szerint a kockázati tQkealap-jegy tulajdonosok elQzetes jóváhagyása szükséges, a jóváhagyásról a Felügyeletet az alapkezelQ a módosítás benyújtásával tájékoztatja. A kezelési szabályzatnak a kockázati tQkealap futamidejének meghosszabbítását tartalmazó módosítását a kockázati tQkealap eredeti futamideje letelte elQtt legalább hat hónappal kell a Felügyeletnek benyújtani.
296/L. § (1) A kockázati tQkealap hozamot csak akkor fizethet, ha annak fedezete a kockázati tQkealap rendelkezésére áll. HitelbQl vagy hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír kibocsátásából származó forrásból hozamfizetés nem teljesíthetQ.
(2) Nem fizethetQ hozam, ha ennek következtében a kockázati tQkealap saját tQkéje a számviteli szabályok szerint számított módon nem éri el a kockázati tQkealap jegyzett tQkéjének befizetett hányadát.
296/M. § A kockázati tQkealap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szqnik meg. A Felügyelet törli a kockázati tQkealapot a nyilvántartásból
a) a pozitív saját tQkéjq kockázati tQkealap megszüntetésekor a megszqnési jelentés Felügyelethez történQ benyújtását követQ nappal;
b) a negatív saját tQkéjq kockázati tQkealap megszüntetésekor a vagyon értékesítésébQl származó ellenérték teljes kifizetésekor;
c) másik kockázati tQkealappá történQ átalakulás esetén az átalakulás napjával; vagy
d) más kockázati tQkealapba történQ beolvadás esetén a beolvadás napjával.
296/N. § (1) A kockázati tQkealap-kezelQ jogutód nélküli megszqnésekor, illetQleg a kockázati tQkealap-kezelQ tevékenységi engedélye visszavonásakor - ha a kockázati tQkealap kezelését másik kockázati tQkealap-kezelQ nem vállalja el - a kockázati tQkealapot meg kell szüntetni.
(2) A kockázati tQkealap megszüntetését, nyilvántartásból való törlését a Felügyelet határozatban rendeli el.
(3) A kockázati tQkealap (1)-(2) bekezdés szerinti megszüntetését a kockázati tQkealap-kezelQ a megszüntetésrQl szóló felügyeleti határozat kézhezvételét követQ kettQ munkanapon belül köteles közzétenni.
(4) A kockázati tQkealap hitelezQi a (3) bekezdés szerinti közzététel napjától számított harmincnapos jogvesztQ határidQn belül jelenthetik be követeléseiket a kockázati tQkealap-kezelQnél.
(5) Ha a megszüntetési eljárás során a kockázati tQkealap saját tQkéje a (4) bekezdés alapján bejelentett kötelezettségek figyelembevételével együtt negatívvá válik, akkor a kockázati tQkealap-kezelQ köteles azt a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni.
296/O. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a kockázati tQkealap megszqnésekor felmerülQ feladatokat a kockázati tQkealap-kezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ akadályoztatása, illetve felszámolása esetén a Felügyelet által a Hpt. alapján létrehozott közhasznú társaság végzi.
(2) A 296/M. §-ban meghatározott esetben a kockázati tQkealap portfóliójában lévQ eszközöket tizennyolc hónapon belül értékesíteni kell. E határidQ indokolt esetben - a Felügyelet engedélyével - legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható. A kockázati tQkealap tulajdonában lévQ, szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat a kockázati tQkealap-jegy tulajdonosai között - a kockázati tQkealap-kezelési szabályzatban rögzített szabályoknak megfelelQen - természetben is fel lehet osztani.
(3) A kockázati tQkealap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésbQl származó ellenérték befolyását, valamint a 296/N. § (3) bekezdésében meghatározott határidQt követQen öt napon belül megszqnési jelentést kell készíteni, azt be kell nyújtani a Felügyelethez és a kockázati tQkealap-jegy tulajdonosainak rendelkezésére kell bocsátani. A kockázati tQkealap-kezelQ ezt követQen tíz napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetQk részére. A kifizetés megkezdésérQl rendkívüli közleményt kell közzétenni.
(4) A megszqnési jelentésnek legalább a következQket kell tartalmaznia:
a) a mqködés idQtartamának lejáratakor a kockázati tQkealap tulajdonában álló vagyon nyilvántartási értéke;
b) a vagyontárgyak értékesítése során befolyt ellenérték;
c) az esetleges egyéb bevétel (pl. kamat);
d) a végelszámolás során felmerült költségek;
e) a kockázati tQkealap-jegy tulajdonosok között felosztható tQke, a felosztás elvei; és
f) az egy kockázati tQkealap-jegyre kifizethetQ összeg.
(5) A kockázati tQkealap eszközeinek értékesítésébQl befolyt ellenértékbQl a kockázati tQkealap tartozásai és kötelezettségei levonását követQen rendelkezésre álló (pozitív összegq) tQke a befektetQket kockázati tQkealap-jegyeik névértékének az összes forgalomban lévQ kockázati tQkealap-jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg. A befektetQkkel történQ elszámolás kibocsátott értékpapír-sorozatonként, a teljesített vagyoni hozzájárulással arányosan történik.
(6) A befektetQk részére kifizetendQ összeget a kockázati tQkealap-kezelQ elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetQk részére történQ kifizetésig, illetve az elévülési idQ elteltéig.
296/P. § (1) Negatív saját tQkével rendelkezQ kockázati tQkealap megszüntetését a Felügyelet által a Hpt. alapján létrehozott közhasznú társaság végzi.
(2) A kockázati tQkealap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésbQl származó ellenérték befolyását követQen a közhasznú társaság a hitelezQk követeléseit a Cstv. elQírásai szerinti kielégítési sorrendben egyenlíti ki.
A befektetési, kölcsönnyújtási szabályok
296/Q. § (1) A kockázati tQkealap vagyona terhére egy vállalkozásban, illetve a vállalkozás által ellenQrzött más vállalkozásban együttesen szerzett részesedése a befektetéskor nem haladhatja meg a kockázati tQkealap jegyzett tQkéjének húsz százalékát.
(2) A kockázati tQkealap vagyona terhére ingatlan tulajdonjoga nem szerezhetQ meg.
(3) A (2) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a kockázati tQkealap tulajdonába csQd-, felszámolási, végelszámolási vagy bírósági végrehajtási eljárás során került ingatlanra. A kockázati tQkealap az így megszerzett ingatlant a szerzés idQpontjától számított két éven belül köteles elidegeníteni vagy nem pénzbeli hozzájárulásként olyan társaságba apportálni, amelyben a kockázati tQkealap legalább tíz százalék tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
(4) A kockázati tQkealap-kezelQ az általa kezelt alapok között - a több alap által közösen végrehajtott befektetések kivételével - a kockázati tQkealapok vagyoni helytállási kötelezettségével járó szerzQdést nem hozhat létre.
(5) A kockázati tQkealap szabályozott piacra bevezetett részvényt akkor szerezhet, ha a kibocsátóban az elsQ szerzéstQl számított tizenkét hónapon belül legalább tízszázalékos részesedéssel rendelkezik. Az így megszerzett részvények hat hónapon belül nem idegeníthetQk el.
(6) A kockázati tQkealap a portfóliójában lévQ vállalkozás szabályozott piacra történQ bevezetését követQen annak részvényeit tulajdonában tarthatja.
(7) A kockázati tQkealap csak olyan vállalkozásnak nyújthat pénzkölcsönt, amelyben befolyásoló részesedéssel rendelkezik.
(8) A kockázati tQkealap által egy vállalkozásnak, illetve a vállalkozás által ellenQrzött társaságoknak nyújtott pénzkölcsön együttes összege nem haladhatja meg a vállalkozásba, illetve a vállalkozás által ellenQrzött más vállalkozásokba a kockázati tQkealap által befektetett tQke összegének kétszeresét.
(9) A kockázati tQkealap által egy vállalkozásnak, illetve a vállalkozás által ellenQrzött más vállalkozásoknak nyújtott pénzkölcsön, valamint az e vállalkozásba, illetve a vállalkozás által ellenQrzött más vállalkozásokba befektetett tQke együttes összege nem haladhatja meg a kockázati tQkealap jegyzett tQkéjének huszonöt százalékát.
(10) A kockázati tQkealap által folyósított összes kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír kibocsátását is - együttes összege nem haladhatja meg a befizetett jegyzett tQkéjének ötven százalékát.
(11) A pénzkölcsön idQtartama nem haladhatja meg a kockázati tQkealap mqködésébQl a kölcsönnyújtás idQpontjában hátralévQ idQtartamot.
(12) A kockázati tQkealap szabad pénzeszközeit az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírban vagy bankbetétben tarthatja.
(13) A kockázati tQkealap-kezelQ a Felügyelet felhívására köteles nyilvántartásait, szabályzatait, igazgatósági, felügyelQbizottsági és közgyqlési elQterjesztéseit, valamint azok jegyzQkönyveit, belsQ ellenQrzési jelentéseit, jegyzQkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.
KILENCEDIK RÉSZ
A TPZSDE
XXXII. Fejezet
TPZSDEI TEVÉKENYSÉG
297. § (1) TQzsdei tevékenység a tQzsdei termék szervezett, szabványosított kereskedésének üzletszerq lebonyolítása.
(2) TQzsdei tevékenységet kizárólag tQzsde végezhet.
(3) A tQzsdére a gazdasági társaságokról szóló törvényi rendelkezéseket, illetQleg fióktelep formájában mqködQ tQzsde esetében az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
298. § (1) A tQzsde - a 335. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel - kizárólag tQzsdei tevékenységet, illetve azt segítQ kiegészítQ tevékenységet folytathat.
(2) TQzsdei tevékenységet segítQ, kiegészítQ tevékenység különösen az
a) elszámolóházi,
b) oktatási,
c) informatikai,
d) kiadvány elQállítási és terjesztési,
e) adatszolgáltatási
tevékenység.
XXXIII. Fejezet
A TPZSDE ALAPÍTÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE
299. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges a tQzsde alapításához.
(2) TQzsde kizárólag dematerializált részvényekkel rendelkezQ részvénytársaság, illetQleg külföldi tQzsde fióktelepe formájában alapítható.
(3) TQzsde árualapú ügyletek, deviza, valamint határidQs kamatláb-ügyletek kereskedése esetén legalább egyszázötven millió, egyéb tQzsdei termék kereskedése esetén legalább ötszázmillió forint pénzben befizetett alaptQkével (jegyzett tQkével) alapítható.
300. § (1) A tQzsde alapítására vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a tQzsde alapító okiratát;
b) a tQzsde alapításában részt vevQ tulajdonosok megnevezését, az általuk képviselt tulajdonosi jog mértékét;
c) a jegyzett tQke alapítók által történQ befizetését igazoló dokumentumot;
d) a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenQrzési rendjére vonatkozó, illetQleg a szervezeti és mqködési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza;
e) az elszámolás biztosítására vonatkozó szerzQdések tervezetét;
f) külföldi székhelyq kérelmezQ esetében nyilatkozatot a kérelmezQ kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda lehet;
g) nyilatkozatot arról, hogy a tQzsde irányítása a Magyarországon létesítendQ fQirodában történik.
(2) Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévQ tQzsdében befolyásoló részesedést kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) a cég alapító okiratát;
b) a cég három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi cég esetében az eredeti cégkivonatot és annak hiteles magyar nyelvq fordítását vagy igazolást arról, hogy a céget a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték;
c) a cégben befolyásoló részesedéssel rendelkezQ személy azonosítására alkalmas adatokat, illetQleg a büntetlen elQéletére vonatkozó igazolást;
d) természetes személy esetében a büntetlen elQéletére vonatkozó igazolást;
e) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevQ személynek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs;
f) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a jegyzett tQke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vevQ személy törvényes jövedelmébQl származik;
g) a gazdasági társaság elQzQ három naptári évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját;
h) nyilatkozatot arról, hogy milyen - az Szmt. szerinti - függQ és jövQbeni kötelezettségei vannak;
i) az alapító tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az alapító kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minQsül, továbbá az irányító vállalat elQzQ évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett;
j) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejq magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történQ ellenQrzéséhez.
(3) Ha az alapítók között befolyásoló részesedést szerezni kívánó külföldi székhelyq pénzügyi intézmény, biztosító intézet vagy befektetési vállalkozás van, az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani a székhely szerinti ország hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságának igazolását, illetQleg nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a prudens tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva mqködik.
(4) Alapítási engedély alapján a tQzsde létesítésével kapcsolatos tevékenység végezhetQ.
301. § (1) Fióktelep formájában mqködQ tQzsde alapítása esetén a 300. § (1) bekezdésének a)-f) pontjaiban meghatározottakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) a külföldi tQzsde alapító okiratát;
b) a külföldi tQzsde székhelye szerinti felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy a tQzsde a székhelye szerinti országban szabályozott piacként mqködik;
c) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a külföldi székhelyq tQzsdének a magyarországi és a székhelye szerinti államban lévQ adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs;
d) a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságának igazolását arra vonatkozóan, hogy a tQzsde irányítását végzQ fQiroda a székhely szerinti államban van;
e) a külföldi tQzsde elQzQ három gazdálkodási évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját;
f) az alapító tQzsde tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az alapító tQzsde kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minQsül, továbbá az irányító vállalat elQzQ évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett;
g) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejq magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történQ ellenQrzéséhez;
h) a fióktelep formájában mqködQ tQzsde vezetQ állású személyének döntési jogkörét, valamint a kérelmezQ azon testületeit, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek;
i) a székhely szerinti felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezetQ állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetQleg ellátásával kapcsolatban.
(2) Fióktelep formájában mqködQ tQzsde alapítási engedélyét a Felügyelet abban az esetben adja meg - az (1) bekezdésben és 300. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése mellett, ha
a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedQ nemzetközi együttmqködési megállapodás van a Felügyelet és a külföldi kérelmezQ székhelye szerinti felügyeleti hatóságok között;
b) a külföldi kérelmezQ székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítQ pénzmosás elleni jogszabályi elQírásokkal;
c) a külföldi kérelmezQ rendelkezik az e törvényben meghatározott szabályzatokkal;
d) a külföldi kérelmezQ nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért.
e) a külföldi kérelmezQ benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetQleg hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát;
f) a külföldi kérelmezQ székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmezQ prudens, biztonságos mqködését.
(3) Fióktelep esetében jegyzett tQke alatt a dotációs tQkét kell érteni.
302. § (1) Nem szükséges a Felügyelet engedélye az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezQ tQzsde fióktelepének létesítéséhez.
(2) Ha az alapítani kívánt tQzsde az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezQ tQzsde, hitelintézet vagy befektetési vállalkozás leányvállalata, a Bszt. 29. §-ának rendelkezéseit megfelelQen alkalmazni kell.
(3) Magyarországon székhellyel rendelkezQ tQzsde által az Európai Unió másik tagállamában létesíteni kívánt fióktelep esetében a Bszt. 123. §-ának rendelkezéseit megfelelQen alkalmazni kell.
(4)
A tQzsdei tevékenység engedélyezésének feltételei
303. § (1) A tQzsdei tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet az engedélyt tQzsdei termékenként vagy a tQzsdei termékek vonatkozásában együttesen adja meg.
(2) TQzsdei tevékenység folytatására jogosító engedélyt a kérelmezQ akkor kaphat, ha igazolja, hogy
a) legalább tizenöt befektetési szolgáltatóval, illetQleg árutQzsdei szolgáltatóval elQszerzQdést kötött a tQzsdei kereskedQvé válásról;
b) rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel;
c) a tQzsdei kereskedelem elszámolása biztosított;
d) rendelkezik olyan, legalább hároméves üzleti tervvel, mely alapján stabil, megbízható mqködése vélelmezhetQ;
e) rendelkezik az e törvény által támasztott követelményeket kielégítQ, a Felügyelet által jóváhagyott szabályzatokkal;
f) káreseményenként legalább százmillió forintos felelQsségbiztosítással rendelkezik.
(3) A Felügyelet a (2) bekezdés b), illetve c) pontja tekintetében a tQzsde által alkalmazni kívánt kereskedési, illetve elszámolási rendszerhez mért feltételek meglétét vizsgálja.
(4) A tQzsde mqködését a Felügyelet engedélye alapján kezdi meg.
304. § A tQzsdei tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a leendQ tQzsdei kereskedQkkel kötött elQszerzQdéseket;
b) a végezni kívánt tQzsdei tevékenység részletes bemutatását, különösen a tQzsdei termékek felsorolását, az ügylettípusokat, a kereskedési technikákat, az elszámolási technikát, módszereket, az adatrögzítési, adatmentési, adatvédelmi megoldásokat;
c) a 303. § (2) bekezdés b) és c) pontjai elbírálhatósága érdekében rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, számítógépes kereskedési rendszer esetén a próbafuttatások eredményeit, melybQl megállapítható, hogy a kérelmezQ
1. által üzemeltetett kereskedési rendszer biztosítja, hogy a tQzsdei kereskedQk a kereskedésben való részvétel során azonos szolgáltatásokat azonos feltételekkel vehessenek igénybe,
2. által üzemeltetett kereskedési rendszer biztosítja a tisztességes, rendezett, megbízható és átlátható ajánlattételi rendet és áralakulást, a piaci viszonyok folyamatos nyomon követhetQségét, lehetQvé teszi a tQzsde vagy a Felügyelet 325-329. §-okban meghatározott intézkedéseinek végrehajtását,
3. biztosítja a tQzsdei ajánlatok és üzletkötések rögzítését, megQrzését, illetve a tQzsdei adatok nyilvánosságra hozatalát;
4. adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem feltételeinek;
5. informatikai rendszere alkalmas a tQzsdei ügyletek elszámolására (amennyiben a tQzsdei ügyletek elszámolása nem a tQzsde által történik, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezettel, illetve a központi értéktárral kötött megállapodást kell benyújtani);
d) szabályzatait;
e) üzleti tervet a mqködés elsQ három évére vonatkozóan;
f) a felelQsségbiztosításról szóló szerzQdést;
g) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységét mikor kívánja megkezdeni;
h) a vezetQ állású személyek megnevezését, valamint mindazon okiratokat, dokumentumokat, nyilatkozatokat, melyek alapján a 311. § és a 356. § elQírásainak való megfelelésük megállapítható.
305. § A pénzügyi eszközök valamelyikének kereskedésére engedéllyel rendelkezQ tQzsdét a Felügyelet szabályozott piacként tartja nyilván.
306. § A tQzsdei tevékenységre kiadott engedélyt a Felügyelet visszavonja, ha
a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértQ módon szerezték meg;
b) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelQ határidQ elteltével nem pótolhatók;
c) a tQzsde az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg, vagy tizenkét hónapot meghaladó idQtartam alatt nem gyakorolja;
d) a tQzsde a tevékenység folytatásával felhagy;
e) a tQzsde a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott elQírásokat ismétlQdQen vagy súlyosan megszegi;
f) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a tQzsde mqködése súlyosan veszélyezteti vagy sérti a befektetQk, illetve a tQzsdei kereskedQk érdekeit, akadályozza a pénz- és tQkepiac megfelelQ mqködését;
g) a fióktelepformában mqködQ tQzsde létesítQjének tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.
XXXIV. Fejezet
A TPZSDE TULAJDONOSAIRA ÉS A TULAJDONSZERZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
307. § (1) Zártkörq részvénytársaságként mqködQ tQzsde alapító okirata elQírhatja az egy tulajdonos által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét.
(2) TQzsdében a (3) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkezQ tulajdonos olyan személy lehet, aki (amely) elfogultságtól mentesen, az általános piaci érdekeket szem elQtt tartva képes irányítani, illetve befolyásolni - mind szakmai, mind pénzügyi, gazdálkodási szempontból - a tQzsde megbízható, stabil, versenysemleges mqködését, és akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.
(3) Köteles a FelügyelettQl elQzetesen engedélyt kérni, aki tQzsdében részesedést úgy kíván szerezni, vagy azt úgy kívánja módosítani, hogy közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje a harminchárom, ötven, hatvanhat, hetvenöt, vagy a százszázalékos határértéket. A Felügyelet tulajdonszerzésre vonatkozó engedélye nem pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.
(4) A tQzsde - a (3) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkezQ - tulajdonosa a tulajdon-, illetQleg a szavazati joghoz kapcsolódó jogokat és elQnyöket csak a Felügyelet engedélyével, az engedélyben foglalt mértékig gyakorolhatja.
(5) A (3) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a kérelmezQ természetes vagy jogi személy megnevezését;
b) a megszerezni kívánt részesedés mértékét, arányát;
c) jogi személy társasági szerzQdését, alapító okiratát, alapszabályát, harminc napnál nem régebbi cégkivonatát;
d) a kérelmezQnél vezetQ tisztségviselQi beosztásban lévQ személy tekintetében a 357. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 357. § (3) bekezdésében meghatározott büntetQeljárással kapcsolatos nyilatkozatot;
e) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a tulajdonszerzéshez szükséges összeg a vásárolni szándékozó személy törvényes jövedelmébQl származik;
f) a kérelmezQ közvetlen és közvetett tulajdonában álló egyéb vállalkozások megjelölését;
g) természetes személy esetében a büntetlen elQéletet bizonyító okiratot.
(6) A tulajdonszerzésre adott felügyeleti engedély harminc napig hatályos. Az engedély hatálya különösen indokolt esetben egy alkalommal további harminc napra meghosszabbítható.
(7) Ha a tQzsde tulajdonosa szavazati jogát törvény rendelkezése alapján nem gyakorolhatja, szavazati jogát a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.
308. § (1) A tQzsdében a 307. § (3) bekezdésében meghatározott részesedéssel rendelkezQ személy kettQ napon belül köteles a Felügyeletnek és a tQzsdének bejelenteni, ha
a) befolyásoló részesedését teljes egészében megszüntette vagy
b) tulajdoni részarányát úgy módosította, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a harminchárom, ötven, hatvanhat, hetvenöt vagy százszázalékos határérték alá csökkent.
(2) A bejelentésnek - az (1) bekezdés b) pontja esetében - tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, illetve a szavazati jog mértékét.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a cégbírósághoz való bejelentéssel egyidejqleg köteles a Felügyeletnek bejelenteni, ha új vezetQ tisztségviselQt választott.
309. § (1) A tQzsdében tulajdont szerzQ személy hét napon belül köteles a tQzsdét értesíteni a 307. § (3) bekezdésében meghatározott részesedés megszerzésérQl, elidegenítésérQl, illetve módosulásáról.
(2) A tQzsde öt munkanapon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha tudomást szerez a 307. § (3) bekezdésében meghatározott arányú részesedés megszerzésérQl, elidegenítésérQl, illetve módosulásáról. A bejelentéssel egyidejqleg ezen információt a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza.
310. § (1) A Felügyelet megtagadja a tQzsdében történQ részesedés szerzését, illetQleg a 307. § (3) bekezdésében meghatározott tulajdoni arányt elérQ, illetve meghaladó tulajdonrész utáni jogok, illetve elQnyök gyakorlására az engedély megadását, ha a kérelmezQ (ideértve tulajdonosának vagy vezetQ tisztségviselQjének)
a) tevékenysége, illetve a tQzsdére gyakorolt befolyása veszélyezteti a tQzsde független, megbízható és körültekintQ tulajdonosi irányítását vagy
b) üzleti tevékenységének, illetQleg kapcsolatainak jellege vagy a más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza.
(2) Az engedélyt kérQ személy vagy tulajdonosának, vezetQ tisztségviselQjének tevékenysége, illetve a tQzsdére gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a tQzsde független, megbízható és körültekintQ tulajdonosi irányítását, ha
a) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képezQ részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minQsíthetQ megfelelQnek, vagy
b) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége, vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága, illetve
c) természetes személy esetén a 357. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok áll fenn.
(3) Ha az engedély megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a jogi személy kérelmezQ befolyásoló részesedéssel rendelkezQ természetes személy tulajdonosa, vezetQ tisztségviselQje ellen, illetve a természetes személy kérelmezQ ellen a 357. § (3) bekezdésében meghatározott büntetQeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyezési eljárást felfüggeszti a büntetQeljárás befejezéséig. A Felügyelet az eljárást a büntetQeljárás jogerQs lezárását követQen folytatja.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott tény, illetQleg körülmény ellenQrzése érdekében a Felügyelet az (1)-(2) bekezdésben felsorolt személyektQl törvény felhatalmazása alapján kezelhetQ adatot, illetve tájékoztatást kérhet.
(5) Ha az engedély megadásának feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig, illetve a feltételek meglétének ismételt igazolásáig a tulajdonos szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.
XXXV. Fejezet
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG
311. § (1) A tQzsdével munkaviszonyban álló személy és vele egy háztartásban élQ közeli hozzátartozója nem lehet a tQzsde tulajdonosánál, illetve tQzsdei kereskedQnél vezetQ állású személy és érdemi ügyintézQ.
(2) A tQzsdével munkaviszonyban álló személy és vele egy háztartásban élQ közeli hozzátartozója nem lehet tQzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezetQ állású személy és érdemi ügyintézQ, ide nem értve azt az esetet, ha a tQzsde által kibocsátott értékpapír vagy állampapír kerül a tQzsdére bevezetésre.
(3) A tQzsdével munkaviszonyban álló személy és közeli hozzátartozója tQzsdei kereskedQben közvetlen tulajdonnal nem rendelkezhet.
XXXVI. Fejezet
A TPZSDE MpKÖDÉSE
A tQzsdei kereskedés
312. § (1) TQzsdei kereskedQ az a személy lehet, aki
a) legalább egy, az adott tQzsdén forgalmazott tQzsdei termék kereskedésének folytatásához szükséges felügyeleti, illetve más hatósági engedéllyel rendelkezik;
b) megfelel a tQzsde szabályzataiban foglalt feltételeknek;
c) a tQzsdével megköti a szerzQdést, melyben vállalja a tQzsde szabályzataiban elQírt feltételek teljesítését, betartását;
d) a tQzsdei ügyletek elszámolására szerzQdést kötött a tQzsdei ügyletek elszámolását végzQ szervezettel vagy olyan klíringtaggal, melyen keresztül az elszámolás teljesíthetQ.
(2) A tQzsde a szerzQdéskötésre irányuló ajánlatot harminc napon belül elbírálja és a döntésének megfelelQen a kérelmezQvel szerzQdést köt.
(3) A tQzsde köteles a kérelmezQvel szerzQdést kötni, ha az megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(4) A tQzsdei kereskedQk száma nem korlátozható.
313. §
314. § (1) A kereskedési jog tartalmát és gyakorlásának módját a tQzsde szabályzata határozza meg.
(2) A tQzsdei kereskedQ a tQzsdén csak azon tQzsdei termék kereskedésében vehet részt, amely tQzsdei termék kereskedéséhez szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik.
(3) Az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet és a központi szerzQdQ fél a szabályzatában meghatározott esetben jogosult korlátozni a tQzsdei kereskedQ kereskedési jogának gyakorlását.
(4) A 312. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) bekezdésben megjelölt hatósági engedély alatt a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély, valamint, ha valamely tQzsdei termék kereskedéséhez jogszabály más magyar vagy külföldi hatóság engedélyét is elQírja, ezen engedély értendQ.
315. § (1) A tQzsde jogosult a tQzsdei kereskedQktQl azok tQzsdén folytatott tevékenységével kapcsolatos, illetve azt befolyásoló információk kérésére, gyqjtésére.
(2) A tQzsde jogosult a tQzsdei kereskedQk tQzsdén folytatott tevékenységének, valamint tQzsdén folytatott tevékenységével kapcsolatos adatok, nyilvántartások helyszíni ellenQrzésére.
(3) A tQzsde köteles a (2) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenQrzés megkezdése elQtt a vizsgálat tényérQl, tárgyáról, várható idQtartamáról a Felügyeletet értesíteni.
(4) A tQzsde a (2) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenQrzés megkezdésekor a vizsgálat tárgyáról, várható idQtartamáról tájékoztatja a tQzsdei kereskedQt.
(5) A tQzsde a (2) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenQrzés megállapításai alapján a szabályzatában meghatározott intézkedéseket tehet.
(6) Ha a tQzsde feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, akkor haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
A tQzsdei kereskedési jog megszqnése
316. § (1) A tQzsdei kereskedési jog megszqnik
a) a tQzsdei kereskedQ megszqnésével, halálával;
b) a tQzsdei kereskedési szerzQdés lejártával;
c) a tQzsdei kereskedési szerzQdés felmondásával; vagy
d) a tQzsdei kereskedQ kereskedési tevékenység folytatására jogosító engedélyének a hatósági visszavonásával.
(2) A tQzsde a tQzsdei kereskedQvel kötött szerzQdést felmondja, ha a tQzsdei kereskedQ a tQzsde szabályzataiban elQírt kötelezettségeit szankció alkalmazását követQen sem teljesíti. A felmondással kapcsolatos döntés ellen a tQzsdei kereskedQ, annak közlésétQl számított harminc napon belül bírósághoz fordulhat; e határidQ elmulasztása jogvesztéssel jár. A perindításnak a felmondásra nincs halasztó hatálya.
A tQzsde szabályzatai
317. § (1) A tQzsde - törvény által meghatározott keretek között - szabályzatban határozza meg a tevékenységére vonatkozó általános szabályokat, valamint a tQzsdei kereskedQkre és kibocsátókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket.
(2) A tQzsde szabályzatainak elfogadására és módosítására kizárólag az igazgatóság jogosult. A (4) bekezdés c) és e) pontjaiban meghatározott szabályzatok elfogadása vagy módosítása elQtt az igazgatóság köteles kikérni a tQzsdei kereskedQk, illetve, ha a d) pontban meghatározott szabályzat értékpapírra vonatkozik, a tQzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóinak vagy azok szakmai szervezetének véleményét.
(3) A tQzsdei szabályzatoknak biztosítaniuk kell, hogy a piac általános érdekeinek megfelelQen a tQzsdei tevékenység, a kereskedés és az ezekrQl szóló információ átlátható és ellenQrizhetQ legyen, ezáltal teremtve meg a kereskedésben részt vevQk esélyegyenlQségét, egyenlQ elbírálását és a befektetQk objektív piaci védelmét.
(4) A tQzsde szabályzatában meg kell határozni:
a) a tQzsdei kereskedési jog megszerzésének, felfüggesztésének és megszqnésének feltételeit és eljárási rendjét;
b) a szabályzatok hatálya alá tartozó személyekkel szemben a tQzsde által alkalmazható szankciókat, valamint a jogorvoslat rendjét;
c) a tQzsdei kereskedés szabályait;
d) a tQzsdei termék bevezetésének, törlésének feltételeit és eljárási rendjét;
e) a kereskedés felfüggesztésének szabályait és eljárási rendjét;
f) az árfolyam és az egyéb tQzsdei információ nyilvánosságra hozatalának módját;
g) a tQzsdei kereskedQk, a tQzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátói adatszolgáltatásának tartalmát, módját és ellenQrzésének rendjét;
h) a tQzsdei forgalom elszámolásának rendjét (ha a tQzsde maga végzi ezt a tevékenységet);
i) a tQzsde vezetQ állású személyeire és alkalmazottaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat;
j) a tQzsde által a szolgáltatást igénybe vevQk részére felszámított díjakat.
(5) A tQzsde szabályzatának az egyes tQzsdei kereskedQre, illetve kibocsátóra nézve meg kell tartania az egyenlQ bánásmód követelményét.
(6) A tQzsde a szabályzatait, valamint azok módosítását a Felügyelet jóváhagyását követQen a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi. A (4) bekezdés i) pontjában foglalt szabályzat közzétételétQl a tQzsde eltekinthet.
(7) A tQzsde szabályzata - a tQzsdei kereskedQ, a kibocsátó, a befektetQ által - bíróság elQtt megtámadható, ha az e törvény vagy más jogszabály elQírásaival ellentétes.
(8) A szabályozott piacnak
a) a (4) bekezdés d) pontjában foglaltak szabályozása esetén alkalmaznia kell a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének V. fejezetében,
b) a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak szabályozása esetén alkalmaznia kell a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének IV. fejezetében
foglaltakat.
318. § (1) A tQzsde szabályzatainak érvényességéhez - a 317. § (4) bekezdésének j) pontja szerinti szabályzat kivételével - a Felügyelet jóváhagyása szükséges.
(2) A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály, illetve más tQzsdei szabályzat rendelkezésének, vagy ellentétes az elszámolást végzQ szervezet szabályzatával.
(3) A tQzsde szabályzatai, illetve azok módosításai a 317. § (6) bekezdése szerinti nyilvánosságra hozatalt követQen alkalmazhatók.
XXXVII. Fejezet
TPZSDEI ÜGYLET
319. § (1) A tQzsdei ügylet az a szerzQdés, amelyet a tQzsdei kereskedQ a tQzsdén - a tQzsdei szabályzat által lehetQvé tett körben és módon - tQzsdei termékre vonatkozóan köt.
(2) A tQzsdei ügylet azonnali, határidQs és opciós ügylet és ezek kombinációja lehet.
(3) A tQzsdei ügylet érvényességéhez a tQzsdei ügylet adatainak a tQzsdei szabályzatban meghatározott módon történQ rögzítése, határidQs és opciós ügylet esetében továbbá az elszámolóház visszaigazolása is szükséges.
320. § Ha a tQzsdei ügyletben az ügylet tárgyának tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget, hogy a teljesítés módját és idejét meghatározták volna, a kötelezettséget a tQzsdei szabályzatban meghatározott módon és idQben kell teljesíteni (azonnali ügylet).
321. § (1) A Felek megállapodhatnak abban, hogy a tQzsde ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tQzsdei szabályzat által meghatározott késQbbi idQpontban teljesítik (határidQs ügylet). Ebben az esetben a tQzsdei ügylet a tQzsde szabályzata szerinti teljesítési feltételekkel azáltal jön létre, hogy az ügyletet az elszámolóház nyilvántartásba veszi és visszaigazolja. Az elszámolóház által nyilvántartásba vett határidQs ügyletbQl eredQ kötelezettséget - a központi szerzQdQ félként kötelezettséget vállaló szervezet szabályzata által meghatározott módon - mindkét fél irányában a központi szerzQdQ félként kötelezettséget vállaló szervezet teljesíti.
(2) A határidQs ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával, közraktári jeggyel történQ teljesítéssel, illetQleg készpénzes elszámolással. Az elszámolásra vonatkozó szabályok a szerzQdés tárgyának tényleges átadásával történQ teljesítését korlátozhatják vagy kizárhatják.
322. § (1) Ha a kötelezett tQzsdei termékre másnak vételi jogot enged, a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja (vételi opció). Annak a személynek, aki a jogosulttal szemben a tQzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal, a jogosult a tQzsdei terméket egyoldalú nyilatkozattal eladhatja (eladási opció).
(2) Az opciós ügyletre vonatkozó megállapodás tartalmazza a tQzsdei termék, a vételár, az opciós díj és az opció gyakorlásának idQtartama (határnapja) meghatározását.
(3) Az opció a tQzsdei ügylet megkötésétQl számítva legfeljebb öt évre köthetQ ki. Az opció gyakorlása meghatározott határnapra is kiköthetQ, ez esetben a határnap nem lehet távolabbi, mint a tQzsdei ügylet megkötésétQl számított öt év. Az öt évet meghaladó idQtartamra vagy öt évnél távolabbi határnapra, illetve határozatlan idQre kikötött opció semmis. A tQzsdei szabályzat az opció - egyes tQzsdei ügyletekben kiköthetQ - idQtartamát és határnapját meghatározhatja.
(4) Az opciós ügylet azáltal jön létre, hogy azt az elszámolóház nyilvántartásba veszi és visszaigazolja. Az elszámolóház által nyilvántartásba vett opciós ügyletbQl eredQ kötelezettséget - a központi szerzQdQ félként kötelezettséget vállaló szervezet szabályzata által meghatározott módon - mindkét fél irányában a központi szerzQdQ félként kötelezettséget vállaló szervezet teljesíti.
(5) A bíróság a kötelezettet az opciós ügyletbQl folyó kötelezettsége alól nem mentesítheti.
323. § A tQzsdei ügylet megkötésének nem akadálya, ha az ügylet tárgya nincs az eladó tulajdonában. TQzsdei ügyletben kikötött opció vagy elQvásárlási jog átruházható és az örökösökre is átszáll.
XXXVIII. Fejezet
A TPZSDEI FORGALOM ELSZÁMOLÁSA
324. § (1) A tQzsdei forgalom elszámolása a tQzsde vagy attól szervezetileg független, elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetve központi értéktár által történhet.
(2) Ha az elszámolás nem a tQzsde által történik, a tQzsde köteles szerzQdést kötni elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezettel, illetve központi értéktárral.
A tQzsdei forgalmazás felfüggesztése
325. § (1) A tQzsde szabályzatában meghatározott személy legfeljebb tíz tQzsdenapra felfüggesztheti meghatározott tQzsdei termék forgalmazását, ha a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthetQ és tisztességes kereskedelmet, ha gyanú merül fel, hogy a kibocsátó megsérti a tájékoztatásra vonatkozó elQírásokat, illetve a tQzsdei kereskedés elszámolása nem biztosított. Értékpapír tQzsdei forgalmazásának felfüggesztése esetén a felfüggesztésrQl történQ döntésrQl a kibocsátót értesíteni kell.
(2) A tQzsde szabályzatában meghatározott személy által elrendelt három tQzsdenapot meghaladó felfüggesztéshez a Felügyelet elQzetes hozzájárulása szükséges.
326. § (1) Meghatározott tQzsdei termékcsoport tQzsdei forgalmazását vagy a teljes tQzsdei forgalmazást a tQzsde szabályzatában meghatározott személy - a Felügyelet azonnali tájékoztatása mellett - legfeljebb egy tQzsdenapra felfüggesztheti, ha a forgalmazás fenntartása a befektetQk jogos érdekeit, a piac egyensúlyát vagy a tQzsde mqködését veszélyezteti.
(2) A Felügyelet meghatározott tQzsdei termékcsoport tQzsdei forgalmazását vagy a teljes tQzsdei forgalmazást határozott idQre felfüggesztheti, ha az általános pénzügyi, gazdasági, politikai helyzet nem teszi lehetQvé, hogy a tQzsdei forgalom rendezett és áttekinthetQ legyen, és ezáltal nem tartható fenn a folyamatos és tisztességes tQzsdei forgalmazás.
327. § (1) A tQzsde igazgatósága vagy a Felügyelet legfeljebb harminc napra felfüggesztheti meghatározott tQzsdei termék tQzsdei forgalmazását, ha a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthetQ és tisztességes tQzsdei kereskedelmet, veszélyezteti a befektetQk esélyegyenlQségét, jogos érdekeit, illetve a piac egyensúlyát, valamint ha a tQzsdei kereskedés elszámolása nem biztosított. A tQzsde igazgatósága által elrendelt felfüggesztéshez a Felügyelet jóváhagyása szükséges, ha az a három napot meghaladja.
(2) A tQzsde igazgatósága vagy a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott felfüggesztést ismételten, de legfeljebb két alkalommal, harminc-harminc napra is elrendelheti, ha a felfüggesztésre okot adó körülmény továbbra is fennáll.
(3) A Felügyelet felfüggeszti valamely értékpapír tQzsdei forgalmazását a jogsértQ állapot megszüntetéséig, ha a kibocsátó megsérti az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára, illetve a tájékoztatásra vonatkozó elQírásokat.
328. § A teljes tQzsdei forgalmazást érintQ, tíz tQzsdenapnál hosszabb idQtartamú felfüggesztéshez a pénz-, tQke- és biztosítási piac szabályozásáért felelQs miniszter (a továbbiakban: miniszter) jóváhagyása szükséges.
329. § (1) A tQzsde, illetve a Felügyelet a felfüggesztésre vagy a kereskedés visszaállítására vonatkozó döntésérQl haladéktalanul értesíti a másik felet és döntését a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza.
(2) Ha a felfüggesztésre okot adó körülmény megszqnt, a felfüggesztést elrendelQ haladéktalanul köteles intézkedni a forgalmazás visszaállítása iránt. Ha a felfüggesztést a tQzsde rendelte el és a forgalmazás visszaállítása iránt indokolatlanul nem intézkedik, a Felügyelet az intézkedést határozattal pótolja.
XXXIX. Fejezet
A TPZSDE GAZDÁLKODÁSA, BEFEKTETÉSI KORLÁTOZÁSOK
330. § (1) A tQzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti az adott tQzsdére bevezetett és forgalmazott tQzsdei termékbe, ide nem értve az állampapírt és a tQzsde, a tQzsdei elszámolást végzQ elszámolóház és központi értéktár, valamint az elszámolóházban és a központi értéktárban részesedéssel rendelkezQ pénzügyi holding társaság által kibocsátott részvényt.
(2) A tQzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti a 307. § (2) bekezdésében meghatározott részesedéssel rendelkezQ tulajdonosa által kibocsátott értékpapírba, ide nem értve az állampapírt.
(3) A tQzsde ingatlant kizárólag tevékenysége ellátásához szükséges mértékben szerezhet.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a tQzsde tevékenysége ellátásához szükséges ingatlannak minQsül az az ingatlan vagy ingatlanrész, amely a tQzsde saját üzletviteléhez, illetve zavartalan mqködéséhez nélkülözhetetlen vagy alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges.
(5) A tQzsde mqködése során csak olyan gazdasági társaságot alapíthat, illetve csak olyan gazdasági társaságban lehet tulajdonos, amely tQzsdei tevékenység, illetve azt segítQ kiegészítQ tevékenység megvalósítását hivatott elQsegíteni.
(6) A tQzsde nem szerezhet olyan részesedést, illetQleg nem létesíthet olyan tagsági viszonyt vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül korlátlanul felel.
XL. Fejezet
A TPZSDE MpKÖDÉSÉNEK NYILVÁNOSSÁGA
331. § (1) A tQzsde a tQzsdei kereskedQk és a befektetQk tájékoztatása érdekében köteles biztosítani a tQzsdei adatok nyilvánosságát. A nyilvánossá tétel a tQzsde vagy vele szerzQdéses kapcsolatban álló más szervezet által történhet.
(2) A tQzsde jogosult a tQzsdei adat - szabályzatában meghatározott idQn, de legfeljebb húsz percen belüli - átadásáért ellenértéket kérni. A szabályzatban meghatározott idQt követQen a tQzsdei adat bárki által szabadon felhasználható.
(3) A szabályozott piacnak a kereskedés elQtti és utáni átláthatóság biztosítása érdekében alkalmaznia kell a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének IV. fejezetében foglaltakat.
332. § (1) A tQzsde a Felügyeletnek köteles bejelenteni és a bejelentéssel egyidejqleg a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozni
a) a tQzsdei tevékenység megkezdését;
b) kereskedési szünnap elrendelését;
c) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni hányadukat;
d) a 307-308. §-okban, valamint a 356. §-ban meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;
e) a közgyqlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyqlés által hozott határozatokat;
f) a közgyqlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést;
g) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását;
h) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult;
i) ha valamely, a szolgáltatásához kapcsolódó tevékenységet nem önállóan végzi, hanem annak elvégzésére tQle szervezetileg független, önálló gazdasági társaságot bíz meg.
(2) A tQzsde bejelentési kötelezettségét a döntés meghozatalát, az esemény bekövetkeztét követQ öt napon belül teljesíti.
XLI. Fejezet
A TPZSDEI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK MEGSZpNÉSE
333. § (1) TQzsde felszámolójának vagy végelszámolójának a bíróság csak a Hpt.-ben meghatározott közhasznú társaságot jelölheti ki.
(2) A tQzsde felszámolójának vagy végelszámolójának a kijelölését követQ legalább hat hónapig a tQzsdei tevékenység folytatását biztosítania kell.
(3) TQzsdei tevékenység folytatásával felhagyó tQzsdén kötött tQzsdei ügyletbQl származó nyitott pozíció átvihetQ az e törvény alapján mqködQ más tQzsdére, a tQzsdék, illetQleg az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet szabályzatában meghatározott feltételekkel.
(4) A tQzsdei kereskedQ a tQzsdei tevékenység folytatásával felhagyó tQzsde utolsó kereskedési napját legalább 45 nappal megelQzQen köteles írásban értesíteni az ügyfelet a tQzsdei tevékenység folytatásának megszqnésérQl. A tQzsdei ügyletbQl származó nyitott pozíció másik tQzsdére történQ átvitelével összefüggQ költség, díj az ügyfélre nem hárítható át.
TIZEDIK RÉSZ
AZ ELSZÁMOLÓHÁZI ÉS KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI TEVÉKENYSÉG
XLII. Fejezet
ELSZÁMOLÓHÁZI TEVÉKENYSÉG
334. § Elszámolóházi tevékenység az alábbi tevékenységek végzése:
a) a klíring,
b) a klíringelt ügylet pénzügyi teljesítése,
c) a klíringelt ügylet nem pénzbeli (termékkel) történQ teljesítése, ide nem értve az értékpapírral történQ teljesítést,
d) az értékpapír-kölcsönzési rendszer mqködtetése.
Elszámolóházi tevékenység végzésére jogosult szervezet
335. § (1) Az elszámolóházi tevékenységek közül
a) a 334. §-ban meghatározott valamennyi tevékenységet kizárólagos tevékenységként szakosított hitelintézet (a továbbiakban: elszámolóház);
b) a 334. § a), c) és d) pontjaiban meghatározott tevékenységet tQzsdei tevékenységet végzQ társaság végezheti.
(2) Külföldi szervezet elszámolóházi tevékenységet Magyarországon fióktelepe útján folytathat.
(3) Az elszámolóház elszámolóházi tevékenységen kívül kizárólag
a) a központi értéktári tevékenységet,
b) a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott kiegészítQ szolgáltatást,
c) a 336. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenységet,
d) központi szerzQdQ fél tevékenységet,
e) a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet,
f) értékpapír-kölcsönzést,
g) nemesfém letéti Qrzését és letétkezelését,
h) üvegházhatású gázkibocsátási egységekre és légszennyezQ anyag-kibocsátási jogokra vonatkozó ügyletek elszámolását,
i) az elszámolóházi tevékenységet segítQ kiegészítQ tevékenységként:
ia) informatikai,
ib) adatszolgáltatási,
ic) részvénykönyv-vezetési,
id) oktatási,
ie) közgyqlés szervezésére és lebonyolítására kiterjedQ,
if) részvényesi meghatalmazotti (nominee)
tevékenységet végezhet.
(4) Az elszámolóház kizárólag abban az esetben jogosult a 335. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet végezni, amennyiben nem rendelkezik a 335. § (3) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedéllyel.
(5) Az elszámolóház jogosult továbbá a központi szerzQdQ fél által kiszervezett tevékenységek végzésére.
Az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet szolgáltatásai
335/A. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet a (2) bekezdésben és a 335. § (3) bekezdésének i) pontjában foglaltak kivételével szolgáltatásokat
a) tQzsdének, ideértve a külföldi tQzsdét;
b) elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetnek, ideértve a külföldi elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetet;
c) központi értéktárnak, ideértve a külföldi központi értéktári tevékenységet végzQ szervezetet;
d) központi szerzQdQ félnek, ideértve a külföldi központi szerzQdQ fél tevékenységet végzQ szervezetet;
e) befektetési vállalkozásnak, ideértve a külföldi befektetési vállalkozást;
f) hitelintézetnek, ideértve a külföldi hitelintézetet;
g) árutQzsdei szolgáltatónak, ideértve a külföldi árutQzsdei szolgáltatót;
h) befektetési alapkezelQnek, ideértve a külföldi befektetési alapkezelQt, kizárólag az általa kezelt befektetési jegy vonatkozásában;
i) törvény által meghatározott szervezett piac szereplQjének;
j) értékpapír-kibocsátónak, ideértve a külföldi értékpapír-kibocsátót;
k) a Magyar Állam számára;
l) a Magyar Állam vagyonát kezelQ szervezetek számára és
m) az MNB számára
nyújthat.
(2) Az elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt ügylet teljesítése érdekében végezheti.
(3) Az elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag tQzsdei ügylettel, tQzsdén kívüli értékpapírügylettel, értékpapír forgalomba hozatalával, az értékpapíron alapuló fizetéssel, befektetési szolgáltatással, kiegészítQ befektetési szolgáltatással, az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel vagy erre vonatkozó szolgáltatással, árutQzsdei szolgáltatással, valamint törvényben meghatározott szervezett piac számára nyújtott szolgáltatással kapcsolatos elszámolás lebonyolítása érdekében végezhet.
XLIII. Fejezet
KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI TEVÉKENYSÉG
336. § (1) A központi értéktári tevékenység:
a) a központi értékpapír-nyilvántartás vezetése;
b) az ISIN azonosító kiadása;
c) a dematerializált értékpapír-elQállítása, -nyilvántartása és -törlése;
d) a belföldön kibocsátott értékpapírról külföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítása; és
e) a külföldön kibocsátott értékpapírról belföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítása.
(2) A központi értéktár központi értéktári tevékenységen kívül kizárólag:
a) a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott kiegészítQ szolgáltatást,
b) kizárólag tQzsdén kívüli szállítás fizetés ellenében történQ elszámolással lezáruló értékpapírügylet esetén a 334. § a) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet,
c) kizárólag értékpapírral történQ teljesítés esetén a 334. § c) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet,
d) a 334. § d) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet,
e) a 335. § (3) bekezdésének g) és i) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet kisegítQ tevékenységet, és
f) értékpapír-kölcsönzést
folytathat.
XLIV. Fejezet
AZ ELSZÁMOLÓHÁZI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE
337. §
338. § (1) Elszámolóházi tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet az engedélyt a 335. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt elszámolóház és a 335. § (2) bekezdésében foglalt fióktelep részére a 334. §-ban meghatározott tevékenységek teljes körére, a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt tQzsde részére a 334. § a), c) és d) pontjaiban meghatározott tevékenységekre adja meg.
(2) Az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges, a 335. § (3) bekezdésének a)-e) és g)-i) pontjaiban foglalt tevékenységek végzésére jogosító engedély az (1) bekezdésben foglalt engedélyezéssel egy eljárásban is megadható.
(3) Az elszámolóház alapítására és mqködésére, felügyeletére a Hpt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) Elszámolóház legalább kettQmilliárd forint jegyzett tQkével alapítható.
(5) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezQ kérelmezQ kaphat, amely megfelel a következQ feltételeknek:
a) káreseményenként legalább százmillió forintos felelQsségbiztosítással rendelkezik;
b) legalább egy tQzsdei tevékenységet végzQ szervezettel elQszerzQdést kötött a részére nyújtandó szolgáltatásokról;
c) legalább egy befektetési szolgáltatóval, vagy árutQzsdei szolgáltatóval elQszerzQdést kötött a részükre nyújtandó szolgáltatásokról;
d) rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekkel; és
e) rendelkezik a 345. §-ban meghatározott szabályzatokkal;
f) ha központi szerzQdQ fél tevékenységet nem végez, legalább a 321. § (1) bekezdése és a 322. § (4) bekezdése szerinti tQzsdei ügyletek teljesítésért történQ kötelezettségvállalás tekintetében elQszerzQdést kötött a központi szerzQdQ féllel.
(6) TQzsde a 334. §-ban meghatározott elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt a (4) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott feltételek teljesítése esetén kaphat.
(7) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt a fióktelep akkor kaphat, ha a fióktelepet létesítQ külföldi kérelmezQ igazolja a (4)-(6) bekezdésben foglaltak teljesítését, továbbá
a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedQ nemzetközi együttmqködési megállapodás van a Felügyelet és a külföldi kérelmezQ székhelye szerinti felügyeleti hatóság között;
b) a külföldi kérelmezQ székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítQ pénzmosás elleni jogszabályi elQírásokkal;
c) a külföldi kérelmezQ rendelkezik az e törvényben meghatározott szabályzatokkal;
d) a külföldi kérelmezQ nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért;
e) a külföldi kérelmezQ benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetQleg hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát;
f) a külföldi kérelmezQ székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmezQ prudens, biztonságos mqködését;
g) a külföldi kérelmezQ székhelye szerinti hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóság igazolja, hogy a kérelmezQ székhelye és fQirodája is az adott államban van; és
h) a külföldi kérelmezQ székhelye szerinti állam jogrendszere a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történQ teljesítés véglegességérQl szóló 98/26/EK irányelvnek megfelelQen rendezi a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történQ teljesítés véglegességének kérdését.
339. § Az elszámolóházi tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a részvénytársaság hatályos alapító okiratát, alapszabályát, három hónapnál nem régebbi cégkivonatát;
b) igazolást az alaptQke befizetésérQl;
c) legalább egy befektetési szolgáltatóval, vagy árutQzsdei szolgáltatóval kötött, a részükre nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó, valamint - ha tQzsdei tevékenységet nem végez - tQzsdei tevékenységet végzQ szervezettel kötött elQszerzQdést;
d) szervezeti felépítésének, irányítási, döntési és ellenQrzési rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat nem tartalmazza;
e) a végezni kívánt elszámolóházi tevékenység részletes bemutatását, különösen az elszámolási technikát, módszereket, adatrögzítési, adatmentési, adatvédelmi megoldásokat;
f) a 338. § (5) bekezdés d) pontja elbírálhatósága érdekében rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, melybQl megállapítható, hogy a kérelmezQ
1. által üzemeltetett elszámolási rendszer biztosítja a pontos, megbízható és átlátható elszámolási rendet,
2. adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem (tárolás, mentés, visszakereshetQség) feltételeinek;
g) a belsQ szabályzatokat;
h) a mqködés elsQ három évére vonatkozó üzleti tervet;
i) a felelQsségbiztosításról szóló szerzQdést;
j) a kérelmezQ nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az elszámolóházi tevékenységét mikor kívánja megkezdeni;
k) a vezetQ állású személyek megnevezését;
l) ha központi szerzQdQ fél tevékenységet nem végez, a központi szerzQdQ féllel kötött elQszerzQdést.
340. § (1) A Felügyelet az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt az MNB elnökének egyetértésével adja ki, módosítja, illetve vonja vissza.
(2) Az elszámolóház pénzügyi szolgáltatási tevékenységére a Hpt. rendelkezéseit, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetek kiegészítQ befektetési szolgáltatási tevékenységére pedig e törvény negyedik, illetQleg ötödik részének rendelkezéseit az e részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A Felügyelet az elszámolóházi tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha
a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértQ módon szerezték meg;
b) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelQ határidQ elteltével nem pótolhatók;
c) az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg;
d) az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet a tevékenység folytatásával felhagy;
e) az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és más jogszabályban meghatározott elQírásokat ismétlQdQen vagy súlyosan megszegi;
f) a fióktelep formájában mqködQ elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet létesítQjének tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.
(4) A Felügyelet a (3) bekezdés d) pontja alapján a tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet ügyfele felé vállalt összes kötelezettségének eleget tett, a tQzsdei forgalom elszámolását más elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet átvette.
XLIV/A. Fejezet
A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE
340/A. § (1) A központi értéktári tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet az engedélyt a 336. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körére adja meg.
(2) Központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet annak a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezQ, legalább egymilliárd forint jegyzett tQkével rendelkezQ részvénytársaságnak vagy központi szerzQdQ fél tevékenységet nem végzQ elszámolóháznak adja meg, amely rendelkezik
a) káreseményenként legalább százmillió forintos felelQsségbiztosítással,
b) a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekkel,
c) a 350/B. §-ban foglalt szabályzatokkal.
(3) Az (2) bekezdésben meghatározott engedélyt a Felügyelet az MNB elnökének egyetértésével adja ki, módosítja, illetve vonja vissza.
(4) A központi értéktári tevékenység végzéséhez szükséges, a 336. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott tevékenységek végzésére jogosító felügyeleti engedély az (1) bekezdésben foglalt engedélyezéssel egy eljárásban is megadható.
(5) Külföldi központi értéktári tevékenységet végzQ szervezet fióktelepe Magyarországon központi értéktári tevékenység végzésére akkor kaphat engedélyt, ha
a) a kérelmezQ igazolja az (2) bekezdésben foglaltak teljesítését;
b) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedQ nemzetközi együttmqködési megállapodás van a Felügyelet és a külföldi kérelmezQ székhelye szerinti felügyeleti hatóság között;
c) a kérelmezQ székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítQ pénzmosás elleni jogszabályi elQírásokkal, valamint a külföldi kérelmezQ székhelye szerinti állam jogrendszere a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történQ teljesítés véglegességérQl szóló 98/26/EK irányelvnek megfelelQen rendezi a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történQ teljesítés véglegességének kérdését;
d) a kérelmezQ rendelkezik az e törvényben meghatározott szabályzatokkal;
e) a kérelmezQ nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért;
f) a kérelmezQ benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetQleg hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát;
g) a kérelmezQ székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmezQ prudens, biztonságos mqködését; és
h) a kérelmezQ székhelye szerinti hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóság igazolja, hogy a kérelmezQ székhelye és fQirodája is az adott államban van.
340/B. § A központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a magyarországi székhelyq részvénytársaságnak
aa) a részvénytársaság hatályos alapító okiratát, alapszabályát, három hónapnál nem régebbi cégkivonatát,
ab) igazolást a jegyzett tQke befizetésérQl,
ac) legalább egy - azonos elszámolási rendszerbe tartozó - befektetési vállalkozással, hitelintézettel vagy árutQzsdei szolgáltatóval kötött, a részükre nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó, valamint tQzsdei tevékenységet végzQ szervezettel kötött elQszerzQdést,
ad) szervezeti felépítésének, irányítási, döntési és ellenQrzési rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat nem tartalmazza,
b) külföldi központi értéktári tevékenységet végzQ szervezet magyarországi fióktelepének a 340/A. § (5) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést igazoló dokumentumokat,
c) a 340/A. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezések teljesítését szolgáló, rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, melybQl megállapítható, hogy a kérelmezQ
ca) a 336. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában szereplQ központi értékpapír-nyilvántartás vezetését, valamint a dematerializált értékpapír-elQállítást, -törlést és -nyilvántartást pontos, megbízható és átlátható módon valósítja meg,
cb) adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem (tárolás, mentés, visszakereshetQség) feltételeinek,
d) a 350/B. §-ban foglalt szabályzatokat,
e) a mqködés elsQ három évére vonatkozó üzleti tervet,
f) a felelQsségbiztosításról szóló szerzQdést,
g) a kérelmezQ nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a központi értéktári tevékenységét mikor kívánja megkezdeni és
h) a vezetQ állású személyek megnevezését.
340/C. § (1) A Felügyelet a központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha
a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértQ módon szerezték meg;
b) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelQ határidQ elteltével sem állíthatók helyre;
c) a központi értéktár a tevékenységét az engedély kiadásától számított hat hónap elteltével nem kezdte meg;
d) a központi értéktár a jogszabályban meghatározott rendelkezéseket ismétlQdQen vagy súlyosan megszegi;
e) a központi értéktári tevékenység végzésére jogosult fióktelep engedélyét, a fióktelep létesítésére vonatkozó hozzájárulását, tudomásulvételét a székhelye szerinti, hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóság visszavonta.
(2)
XLIV/B. Fejezet
A KÖZPONTI SZERZPDP FÉL TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE
340/D. § (1) Az 5. § (1) bekezdésének 83. pontja szerinti központi szerzQdQ fél tevékenység csak kizárólagos tevékenységként végezhetQ, kivéve ha azt elszámolóház végzi.
(2) A központi szerzQdQ fél tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges.
(3) A központi szerzQdQ félként történQ tevékenység végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet annak a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezQ jogi személyiséggel rendelkezQ gazdasági társaságnak adja meg, amely rendelkezik
a) legalább 20 millió forint alaptQkével,
b) káreseményenként legalább 100 millió forintos felelQsségbiztosítással,
c) legalább egy befektetési vállalkozással, hitelintézettel vagy árutQzsdei szolgáltatóval, továbbá elszámolóházzal kötött elQszerzQdéssel,
d) a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekkel és
e) a 350/E. §-ban meghatározott szabályzatokkal.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott engedélyt a Felügyelet az MNB elnökének egyetértésével adja ki, módosítja, illetve vonja vissza.
(5) Külföldi központi szerzQdQ fél fióktelepe Magyarországon központi szerzQdQ fél tevékenység végzésére akkor kaphat engedélyt, ha
a) a kérelmezQ igazolja a (3) bekezdésben foglaltak teljesítését;
b) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedQ nemzetközi együttmqködési megállapodás van a Felügyelet és a külföldi kérelmezQ székhelye szerinti felügyeleti hatóság között;
c) a kérelmezQ nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért;
d) a kérelmezQ benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetQleg hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát;
e) a kérelmezQ székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmezQ prudens, biztonságos mqködését; és
f) a kérelmezQ székhelye szerint hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóság igazolja, hogy a kérelmezQ székhelye és fQirodája is az adott államban van.
340/E. § A központi szerzQdQ fél tevékenység végzésérQl szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a társaság hatályos létesítQ okiratát, három hónapnál nem régebbi cégkivonatát,
b) igazolást az alaptQke befizetésérQl,
c) legalább egy befektetési vállalkozással, hitelintézettel vagy árutQzsdei szolgáltatóval, valamint elszámolóházzal kötött elQszerzQdést,
d) a 350/E. §-ban meghatározott szabályzatokat,
e) szervezeti felépítésének, irányítási, döntési és ellenQrzési rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat nem tartalmazza,
f) a rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök leírását,
g) a felelQsségbiztosításról szóló szerzQdést,
h) a mqködés elsQ 3 évére vonatkozó üzleti tervet,
i) a kérelmezQ nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a központi szerzQdQ fél tevékenységet mikor kívánja megkezdeni.
340/F. § (1) A Felügyelet a központi szerzQdQ fél tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha
a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértQ módon szerezték meg,
b) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelQ határidQ elteltével nem pótolhatók,
c) a központi szerzQdQ fél az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg,
d) a központi szerzQdQ fél a tevékenység folytatásával felhagy,
e) a központi szerzQdQ fél a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és más jogszabályban meghatározott elQírásokat ismétlQdQen vagy súlyosan megszegi,
f) a fióktelep formájában mqködQ elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet létesítQjének tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés d) pontja alapján a tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha a központi szerzQdQ fél ügyfele felé vállalt összes kötelezettségének eleget tett, továbbá legalább a 321. § (1) bekezdése és a 322. § (4) bekezdése szerinti tQzsdei ügyletek teljesítéséért történQ kötelezettségvállalást más központi szerzQdQ fél, vagy elszámolóház átvette.
XLV. Fejezet
A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRBAN TÖRTÉNP TULAJDONSZERZÉS SZABÁLYAI
341. § (1) A központi értéktárban - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - tulajdoni részesedést szerezhet:
a) az MNB;
b) központi értéktári tevékenységet végzQ szervezet, ideértve a külföldi központi értéktári tevékenységet végzQ szervezetet;
c) tQzsdei tevékenységet végzQ szervezet, ideértve a külföldi tQzsdei tevékenységet végzQ szervezetet;
d) hitelintézet, ideértve a külföldi hitelintézetet;
e) befektetési vállalkozás, ideértve a külföldi befektetési vállalkozást;
f) elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, ideértve a külföldi elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetet;
g) Hpt. szerinti pénzügyi holding társaság.
(2) A központi értéktárban a Magyar Állam, illetQleg a Magyar Állam többségi tulajdonában lévQ gazdálkodó szervezet közvetlen tulajdoni részesedésének mértéke legalább ötven százalék és egy szavazat.
342. § (1) A központi értéktárban befolyásoló részesedést szerzQ, vagy meglévQ részesedését módosító személy, amelynek közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedése vagy szavazati joga eléri a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt, kilencven vagy százszázalékos mértéket, a befolyásszerzést két munkanapon belül
a) bejelenti a Felügyeletnek;
b) tudomására hozza az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetnek, amellyel hatályos megállapodása van.
(2) A központi értéktárban az (1) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkezQ személy, amelynek közvetett vagy közvetlen tulajdonosi részesedése vagy szavazati joga a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt, kilencvenszázalékos mérték alá csökkent vagy megszqnt, két munkanapon belül - a fennmaradó részesedés vagy szavazati jog megjelölésével -
a) bejelenti a Felügyeletnek;
b) tudomására hozza az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetnek, amellyel hatályos megállapodása van.
(3) A központi értéktár két munkanapon bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomást szerez az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértékq részesedés megszerzésérQl, módosulásáról, elidegenítésérQl, illetve megszqnésérQl, és ezzel egyidejqleg a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi.
XLVI. Fejezet
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG
343. § (1) A központi értéktárral, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezettel, valamint a központi szerzQdQ féllel munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személy befektetési vállalkozásnál, hitelintézetnél, a központi értéktár, elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg központi szerzQdQ fél ügyfelénél és szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál - ide nem értve az értéktárban, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetben, illetQleg a központi szerzQdQ félben tulajdonosi részesedéssel rendelkezQ pénzügyi holding társaságot -
a) nem állhat munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban; és
b) nem lehet vezetQ állású személy.
(2) A központi értéktárnál, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetnél, valamint a központi szerzQdQ félnél munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személy befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetben, központi szerzQdQ félben közvetlen tulajdont nem szerezhet, kivéve a szabályozott piacra bevezetett részvény tulajdonjogának megszerzését.
XLVII. Fejezet
AZ ELSZÁMOLÓHÁZI TEVÉKENYSÉGET VÉGZP SZERVEZET SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet szolgáltatási kötelezettsége
344. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet szerzQdést köt azzal a személlyel, aki
a) megfelel az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet szabályzatában rögzített pénzügyi követelményeknek;
b) vállalja az elQírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;
c) megfelel az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet szabályzatában rögzített tárgyi, technikai feltételeknek; és
d) magára nézve kötelezQnek elfogadja az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet szabályzatait.
(2) Az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet által nyújtott szolgáltatásra irányuló szerzQdést írásba kell foglalni.
Az elszámolóházi tevékenységhez szükséges szabályzatok
345. § (1) A 334. §-ban meghatározott elszámolóházi tevékenységek, és a 335. § (3) bekezdésében meghatározott elszámolóházi tevékenység mellett végezhetQ tevékenységek, a 336. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kiegészítQ szolgáltatás, valamint központi szerzQdQ félként történQ kötelezettségvállalás a Felügyelet által jóváhagyott üzletszabályzat, szabályzatok alapján folytathatóak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elszámolóházi üzletszabályzatban, szabályzatokban meg kell határozni:
a) az ügyfelekkel szembeni jogviszony keletkezésének, megszqnésének rendjét, az ügyfelekkel szemben támasztott pénzügyi és technikai feltételeket;
b) a klíring és az elszámolás rendjét;
c) a pénzszámlák számlavezetésének rendjét és szabályait;
d) a pénz- és értékpapír-kölcsönzés szabályait;
e) a kockázatok kezelésének módját;
f) a kötelezQ biztosíték képzésének, felhasználásának módját;
g) a tQzsdei ügylet elszámolásához kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait;
h) a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének rendjét;
i) az ügyfelek által az elszámolóház részére nyújtandó információ körét, az információnyújtás rendjét;
j) az elszámolóház által alkalmazható szankciók körét és a jogorvoslat rendjét;
k) az elszámolóház vezetQ tisztségviselQi és alkalmazottai által végezhetQ befektetési tevékenység szabályait;
l) az elszámolóház által a szolgáltatást igénybe vevQk részére felszámított díjat;
m) az értékpapír-kölcsönzés szabályait;
n) központi értéktári tevékenységet végzQ elszámolóháznak a 350/B. § (2) bekezdésének b), c) és e) pontjában foglaltakat;
o) központi szerzQdQ fél tevékenységet végzQ elszámolóháznak a 350/E. § (2) bekezdésének b) pontjában foglaltakat.
(3) Az üzletszabályzatban, illetve a szabályzatokban kell meghatározni az ügyletek teljesítésével kapcsolatosan azt az idQpontot, melyet követQen a klíring, illetve elszámolási utasítás visszavonhatatlan.
(4) Az üzletszabályzatnak és a szabályzatoknak az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet ügyfeleire nézve biztosítania kell az egyenlQ bánásmód követelményének megtartását.
(5) Az üzletszabályzat és a szabályzatok rendelkezéseinek tervezetét az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet véleményezteti azzal a tQzsdével, amelynek szerzQdés alapján tQzsdei elszámolást végez.
(6) Az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet üzletszabályzatának és szabályzatainak alkalmazhatóságához szükséges jóváhagyást a Felügyelet az MNB elnökének egyetértésével adja meg. Az MNB elnöke az egyetértést akkor tagadja meg, ha az üzletszabályzat, vagy szabályzat a tárgyban kiadott jogszabály által elQírt követelményeknek nem felel meg.
(7) A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha
a) az üzletszabályzat és a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezésének;
b) a szabályzat ellentétes az üzletszabályzat vagy más szabályzat rendelkezésével;
c) az MNB elnöke a (6) bekezdés szerinti jóváhagyást nem adja meg.
(8) Az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet az üzletszabályzatát, valamint azok módosítását a Felügyelet jóváhagyását követQen a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza. A (2) bekezdés e) és l) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétQl az elszámolási tevékenységet végzQ szervezet eltekinthet.
(9) Az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet üzletszabályzata és szabályzatai, illetve azok módosításai a (6) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatalt követQen lépnek hatályba.
(10) A Felügyelet különösen indokolt esetben elrendelheti a szabályzat, illetve módosításának a (9) bekezdésben meghatározott határidQtQl legfeljebb harminc nappal késQbbi hatálybalépését.
(11) Az elszámolóház szabályzata a bíróság elQtt megtámadható, ha az e törvény vagy más jogszabály elQírásaival ellentétes.
Az elszámolóházi tevékenység végzésére vonatkozó speciális szabályok
346. § (1) Az elszámolóház az általa elszámolt ügyletek teljesítésének biztosítása érdekében, szabályzatában meghatározott garanciarendszert mqködtet, ennek keretében garanciaalapok, kötelezQ biztosítékok képzését, óvadék elhelyezését írja elQ. Az elszámolóház szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történQ zárolás a Ptk. 270. § (2) bekezdése szerinti átadásnak minQsül.
(2) Az ügyletek teljesítéséhez az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet szabályzata által meghatározott módon és mértékben biztosítékként megkövetelt és az ügyfelek elszámolóház, illetve központi értéktár által vezetett számláin elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.
(3) Az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi, az ügyfél az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetnél, illetve központi értéktárnál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál. A garanciaalap képzésére és felhasználására is az óvadékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) Az e § szerinti óvadék igénybevétele esetén az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet az ügyfelét az óvadék haladéktalan visszapótlására szólítja fel. Az óvadék az ügyfél bevételeibQl minden más követelést megelQzQen visszapótolandó.
347. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet a befektetési szolgáltató és árutQzsdei szolgáltató tulajdonát képezQ, valamint az ügyfeleiket megilletQ bármely befektetési eszközt és pénzeszközt egymástól és saját vagyonától elkülönítve köteles nyilvántartani.
(2) Az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet pénzforgalmi számláját az MNB vezeti.
(3) Az elszámolóház nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz, a BefektetQ-védelmi Alaphoz.
348. § (1) Az elszámolóház jogosult a szabályzatában meghatározott módon kockázatkezelési célra létrehozott garanciaalap kezelését végezni.
(2) Az elszámolóház szabályzatában meghatározott kényszerintézkedés során tagsági jogot megtestesítQ értékpapír vásárlása céljára azok vételárának száz százalékáig nyújthat kölcsönt.
349. § Az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet a szabályzatában meghatározottak szerint értékpapír-kölcsönzési rendszert mqködtethet. Az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet által mqködtetett kölcsönzési rendszer keretében kötött kölcsönügyletek esetében a felek a 168. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaktól eltérQ feltételekben is megállapodhatnak.
350. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet jövQbeni veszteségei fedezetére tartalékot képez. Elszámolóház esetében a tartalékképzés módjára és mértékére a Hpt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)
XLVII/A. Fejezet
A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁR SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
A központi értéktár szolgáltatási kötelezettsége
350/A. § (1) A központi értéktár szerzQdést köt azzal a személlyel, aki
a) megfelel a központi értéktár szabályzatában rögzített pénzügyi követelményeknek;
b) vállalja az elQírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;
c) megfelel a központi értéktár szabályzatában meghatározott tárgyi, technikai feltételeknek; és
d) magára nézve kötelezQnek elfogadja a központi értéktár szabályzatait.
(2) A központi értéktár által nyújtott szolgáltatásra irányuló szerzQdést írásba kell foglalni.
(3) A központi értéktár köteles a szolgáltatását igénybe venni kívánó ügyféllel szerzQdést kötni, ha az megfelel a más jogszabályban meghatározott feltételeknek.
A központi értéktári tevékenységhez szükséges szabályzatok
350/B. § (1) A 336. § (1) bekezdésében foglalt központi értéktári tevékenységek, a 336. § (2) bekezdésében meghatározott kiegészítQ befektetési szolgáltatási, illetve az ott felsorolt egyéb tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott, (2) bekezdésben foglaltak szerinti szabályzatok alapján végezhetQk. A szabályzat módosítása esetén a szabályzat készítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelQen alkalmazni.
(2) A központi értéktár szabályzata tartalmazza
a) az ügyfelekkel szembeni jogviszony keletkezésének, megszqnésének rendjét, az ügyfelekkel szemben támasztott pénzügyi és technikai feltételeket;
b) a központi értékpapírszámlák számlavezetésének rendjét és szabályait;
c) az ügyfelek által a központi értéktár részére nyújtandó információ körét, az információnyújtás rendjét;
d) a központi értéktár által alkalmazható szankciók körét és a jogorvoslat rendjét;
e) a letéti szolgáltatás igénybevételének szabályait;
f) a központi értéktár által a szolgáltatást igénybe vevQk részére felszámított díjat; és
g) az értékpapír-kölcsönzés szabályait.
(3) Az üzletszabályzatban, illetve a szabályzatokban kell meghatározni az ügyletek elszámolásával kapcsolatosan azt az idQpontot, melyet követQen a klíring, illetve elszámolási utasítás visszavonhatatlan.
(4) Az üzletszabályzatnak és a szabályzatoknak a központi értéktár ügyfeleire nézve biztosítania kell az egyenlQ bánásmód követelményének megtartását.
(5) A Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt szabályzatok alkalmazhatóságához szükséges jóváhagyást a Felügyelet az MNB elnökének egyetértésével adja meg. Az MNB elnöke az egyetértést akkor tagadja meg, ha a szabályzat a tárgyban kiadott jogszabály által elQírt követelményeknek nem felel meg.
(6) A Felügyelet a jóváhagyást megtagadja, ha
a) a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek;
b) a szabályzat nincs összhangban más szabályzatok rendelkezéseivel; vagy
c) az MNB elnöke a (6) bekezdés szerinti jóváhagyást nem adja meg.
(7) A központi értéktár a Felügyelet (5) bekezdés szerinti jóváhagyását követQen a (2) bekezdésben foglalt szabályzatokat a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi.
(8) A Felügyelet különösen indokolt esetben elrendelheti a szabályzat, illetve módosításának a (7) bekezdésben meghatározott határidQtQl legfeljebb harminc nappal késQbbi hatálybalépését.
(9) A központi értéktár szabályzata bíróság elQtt megtámadható, ha az e törvényben foglaltakkal, vagy más jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket tartalmaz.
A központi értéktári tevékenység végzésére vonatkozó speciális szabályok
350/C. § (1) A központi értéktár az ügylet teljesítésének biztosítása érdekében, a szabályzatában óvadék elhelyezését írhatja elQ. A központi értéktár szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történQ zárolás a Ptk. 270. § (2) bekezdése szerinti átadásnak minQsül.
(2) Az ügylet teljesítéséhez az ügyfél központi értéktár által vezetett számláján elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.
(3) A központi értéktár ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi az ügyfél központi értéktárnál, illetve elszámolóháznál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.
(4) Az e § szerinti óvadék igénybevétele esetén a központi értéktár ügyfelét az óvadék haladéktalan visszapótlására szólítja fel. Az óvadék az ügyfél bevételeibQl minden más követelést megelQzQen visszapótolandó.
XLVII/B. Fejezet
A KÖZPONTI SZERZPDP FÉL SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
A központi szerzQdQ fél szolgáltatási kötelezettsége
350/D. § (1) A központi szerzQdQ fél szerzQdést köt azzal a személlyel, aki
a) megfelel a központi szerzQdQ fél szabályzatában rögzített pénzügyi követelményeknek;
b) vállalja az elQírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;
c) megfelel a központi szerzQdQ fél szabályzatában rögzített tárgyi, technikai feltételeknek; és
d) magára nézve kötelezQnek elfogadja a központi szerzQdQ fél szabályzatait.
(2) A központi szerzQdQ fél által nyújtott szolgáltatásra irányuló szerzQdést írásba kell foglalni.
A központi szerzQdQ fél tevékenységhez szükséges szabályzatok
350/E. § (1) A központi szerzQdQ fél tevékenység a Felügyelet által jóváhagyott, a (2) bekezdés szerinti szabályzatok alapján végezhetQ.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szabályzatokban meg kell határozni
a) az ügyfelekkel szembeni jogviszony keletkezésének, megszqnésének rendjét, az ügyfelekkel szemben támasztott pénzügyi, technikai feltételeket,
b) az ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait,
c) a kockázatok kezelésének módját,
d) a kötelezQ biztosítékok képzésének, felhasználásának módját,
e) a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének rendjét,
f) az ügyfelek által a központi szerzQdQ fél részére nyújtandó információ körét, az információnyújtás rendjét,
g) a központi szerzQdQ fél által alkalmazható szankciók körét és a jogorvoslat rendjét,
h) a szolgáltatást igénybevevQk részére felszámított díjat.
(3) A szabályzatoknak a központi szerzQdQ fél ügyfeleire nézve biztosítania kell az egyenlQ bánásmód követelményének megtartását.
(4) A (2) bekezdésben foglalt szabályzatok alkalmazhatóságához szükséges jóváhagyást a Felügyelet az MNB elnökének egyetértésével adja meg. Az MNB elnöke az egyetértést akkor tagadja meg, ha a szabályzat a tárgyban kiadott jogszabály által elQírt követelményeknek nem felel meg.
(5) A Felügyelet a jóváhagyást megtagadja, ha
a) a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek;
b) a szabályzat nincs összhangban más szabályzatok rendelkezéseivel; vagy
c) az MNB elnöke a (4) bekezdés szerinti jóváhagyást nem adja meg.
(6) A központi szerzQdQ fél a Felügyelet (4) bekezdés szerinti jóváhagyását követQen a (2) bekezdésben meghatározott szabályzatokat a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi.
(7) A Felügyelet különösen indokolt esetben elrendelheti a szabályzat, illetve módosításának a (6) bekezdésben meghatározott határidQtQl legfeljebb harminc nappal késQbbi hatálybalépését.
(8) A központi szerzQdQ fél szabályzata bíróság elQtt megtámadható, ha az e törvényben foglaltakkal, vagy más jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket tartalmaz.
A központi szerzQdQ fél tevékenység végzésére vonatkozó speciális szabályok
350/F. § (1) A központi szerzQdQ fél az általa garantált ügyletek teljesítésének biztosítása érdekében, szabályzatában meghatározott garanciarendszert mqködtet, ennek keretében garanciaalapok, kötelezQ biztosítékok képzését, óvadék elhelyezését írja elQ. A központi szerzQdQ fél szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történQ zárolás a Ptk. 270. § (2) bekezdése szerinti átadásnak minQsül.
(2) Az ügyletek teljesítéséhez a központi szerzQdQ fél szabályzata által meghatározott módon és mértékben biztosítékként megkövetelt és az ügyfelek elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet által, illetve központi értéktár által vezetett számláin elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.
(3) A központi szerzQdQ fél ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi, az ügyfél az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetnél, illetve központi értéktárnál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál. A garanciaalap képzésére és felhasználására is az óvadékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) Az e § szerinti óvadék igénybevétele esetén a központi szerzQdQ fél az ügyfelét az óvadék haladéktalan visszapótlására szólítja fel. Az óvadék az ügyfél bevételeibQl minden más követelést megelQzQen visszapótolandó.
(5) A központi szerzQdQ fél jogosult a tevékenységéhez kapcsolódó informatikai feladatokat kiszervezni. Abban az esetben, ha az informatikai feladatok kiszervezése olyan személy részére történik, amely megfelel a központi szerzQdQ fél számára elQírt technikai feltételeknek, akkor ezen elQírások teljesítését a kiszervezett tevékenységet végzQ személynél kell vizsgálni.
XLVIII. Fejezet
BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK
351. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, a központi értéktár, valamint a központi szerzQdQ fél nem szerezhet olyan részesedést, illetQleg nem létesíthet olyan tagsági viszonyt vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül korlátlanul felel.
(2) A központi értéktár közvetlen tulajdoni részesedést - a (3) bekezdés kivételével - kizárólag az általa folytatott tevékenység végzésével összefüggésben
a) pénzügyi intézményben, ideértve a külföldi pénzügyi intézményt;
b) befektetési vállalkozásban, ideértve a külföldi befektetési vállalkozást;
c) tQzsdei tevékenységet végzQ társaságban, ideértve a külföldi tQzsdei tevékenységet végzQ társaságot;
d) elszámolóházban, valamint központi értéktárban, ideértve a külföldi elszámolóházi, valamint központi értéktári tevékenységet végzQ szervezetet; illetve
e) olyan járulékos vállalkozásban szerezhet, amelynek kizárólag pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, központi értéktárban, elszámolóházban, illetve tQzsdében lehet tulajdoni részesedése.
(3) A központi értéktár másodlagos értékpapír kibocsátása céljából jogosult nyilvánosan kibocsátott értékpapír tulajdonjogának megszerzésére.
(4) Az ügyfél központi értéktárral szemben fennálló tartozása fejében megszerzett részesedést a központi értéktár egy éven belül köteles elidegeníteni.
(5) A központi értéktár saját tQkéje részét képezQ szabad pénzeszközei terhére
a) az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírt szerezhet;
b) az Európai Unió vagy az OECD tagállamában bejegyzett hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírt szerezhet;
c) betétet helyezhet el az MNB-nél és az Európai Unió vagy az OECD tagállamában bejegyzett hitelintézetnél; valamint
d) repóügyletet köthet.
Adatkezelés és titokvédelem
352. § (1) A központi értéktár, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet és a központi szerzQdQ fél az e törvényben szabályozott feladata ellátásához azon ügyletek tekintetében, amelyeknél szerzQdQ félként szerepel, személyes adatot kezelhet.
(2) A központi értéktár, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet és a központi szerzQdQ fél az e törvényben szabályozott feladata ellátása érdekében jogosult az e § alapján kezelt személyes adatokat külön felhatalmazás nélkül egymásnak átadni.
(3) A központi értéktár, a központi szerzQdQ fél és az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet mqködése során az üzleti titokra, a banktitokra, az értékpapírtitokra és a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(4) Ha a központi értéktár, a központi szerzQdQ fél és az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet feladatkörében eljárva e törvény, illetQleg e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály megsértését észleli, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
Kiszervezés
352/A. § (1) A központi értéktár, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet és a központi szerzQdQ fél (a 352/A-352/C. § alkalmazásában a továbbiakban: vállalkozás) - a (2)-(5) bekezdésben, valamint a 352/B. és 352/C. §-ban foglaltakra figyelemmel - tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.
(2) A kiszervezés
a) nem eredményezheti a vállalkozás vezetQ állású személyei hatáskörének átadását,
b) nem eredményezhet változást az ügyfél és a vállalkozás közötti szerzQdéses viszonyban és nem befolyásolhatja a vállalkozás ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését, és
c) nem eredményezhet változást az e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében.
(3) Ha a vállalkozás e törvényben szabályozott tevékenységet, vagy kritikus funkcióját szervezi ki, a kiszervezésrQl szóló megállapodás megkötését megelQzQen meggyQzQdik arról, hogy a leendQ szerzQdQ fél
a) rendelkezik-e a kiszervezésrQl szóló megállapodás tárgyát képezQ tevékenység vagy funkció ellátásához szükséges valamennyi jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi, technikai feltételekkel, illetve a szükséges hatósági bejelentési kötelezettségének eleget tett-e,
b) szervezeti megoldása, mqködési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésrQl szóló megállapodás tárgyát képezQ tevékenység vagy funkció hatékony és eredményes ellátására, a hatékony ellenQrzésre és a kockázatok kezelésére,
c) szervezeti megoldása, mqködési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésrQl szóló megállapodás tárgyát képezQ tevékenység vagy funkció ellátása során felhasznált vagy keletkezQ, a vállalkozásra, a vállalkozás ügyfeleire, leendQ szerzQdQ feleire vonatkozó adatok jogszabályszerq kezelésére és védelmére,
d) rendelkezik-e mindazokkal a szervezeti megoldásokkal, mqködési és eljárási szabályokkal, valamint személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy a vállalkozás számára minden, a felügyeleti hatóság eljárásához szükséges információt és adatot az elvárt formában és határidQben szolgáltasson, és
e) rendelkezik-e olyan vészforgatókönyvvel, amely a vészhelyzetek megoldására és a biztonsági eszközök rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat tartalmazza.
(4) A vállalkozás kritikus funkció kiszervezésérQl szóló megállapodást csak azzal köthet, aki megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak.
(5) A vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége vagy szolgáltatása kiszervezésére harmadik országban székhellyel rendelkezQ személlyel vagy szervezettel akkor köthet megállapodást, ha a leendQ szerzQdQ megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak, valamint:
a) a székhelye szerinti állam e tevékenység végzésére irányadó jogszabályainak és a hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóság prudenciális felügyelete alatt áll, és
b) a kiszervezett tevékenységére nézve hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttmqködési megállapodás van hatályban.
(6) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minQsül minden olyan funkció, amelynek végrehajtásában tapasztalható hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a vállalkozás e törvényben elQírt kötelezettségeinek teljesítését, jövedelmezQségét vagy a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének folyamatosságát.
(7) Nem minQsül a (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak
a) a jogi tanácsadás,
b) az alkalmazottak képzése és továbbképzése,
c) a számlázás,
d) a vállalkozás helyiségei és alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó tevékenység,
e) szabványosított piaci információ szolgáltatása,
f) az árindikáció szolgáltatása.
352/B. § (1) A kiszervezésrQl szóló megállapodást a szerzQdQ felek írásba foglalják.
(2) A kiszervezésrQl szóló megállapodásban a felek rendelkeznek
a) a szerzQdés idQtartamáról,
b) a szerzQdQ felek jogairól és kötelezettségeirQl,
c) a kiszervezésre kerülQ tevékenységrQl.
(3) A kiszervezésrQl szóló megállapodásban a (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogok és kötelezettségek között a felek rendelkeznek legalább
a) a kiszervezett tevékenység végzésének a 352/A. § (3) bekezdésének a)-e) pontjában foglalt feltételek szerinti értékelésének rendszerességérQl és módjáról,
b) a 352/C. § szerinti értékelés során feltárt hiányosságok rendezésének szabályairól,
c) a 352/A. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott felügyeleti hatóság ellenQrzési eljárásához a vállalkozás számára szükséges információ- és adatszolgáltatás rendjérQl és módjáról,
d) a kiszervezett tevékenységet végzQ felügyeleti hatósággal történQ együttmqködésének kötelezettségérQl, és
e) a kiszervezett tevékenység végzésének a 352/A. § (3) bekezdésének a)-e) pontjában foglalt feltételeiben bekövetkezett változás vállalkozás felé történQ jelentésének módjáról.
352/C. § (1) A vállalkozás a kiszervezésrQl szóló megállapodás tárgyát képezQ tevékenysége vagy szolgáltatása megfelelQ színvonalú ellátása érdekében
a) folyamatosan értékeli a 352/A. § (3) bekezdésének a)-e) pontjában foglaltak teljesülését, és
b) minden naptári évben, legkésQbb a tárgyévet követQ május 31-ig, külön jogszabályban meghatározott tartalommal jelentést készít az a) pontban foglaltakról és azt egyidejqleg megküldi a Felügyeletnek.
(2) Ha a vállalkozás a kiszervezésrQl szóló megállapodásban foglaltak megsértését állapítja meg, amelynek következménye, hogy a 352/A. § (3) bekezdésének a)-e) pontjában foglaltak nem teljesülnek,
a) felszólítja a kiszervezést végzQt a szerzQdésszerq teljesítésre, vagy
b) ha a szerzQdésszerq állapot nem állítható helyre, felmondja a kiszervezésrQl szóló megállapodást.
(3) A megállapodás (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felmondása nem eredményezheti a vállalkozás tevékenységének vagy szolgáltatásának szünetelését, vagy minQségének csökkenését.
XLIX. Fejezet
AZ ELSZÁMOLÓHÁZI, A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI, ILLETVE A KÖZPONTI SZERZPDP FÉL TEVÉKENYSÉGET VÉGZP SZERVEZET FELSZÁMOLÁSA
353. § (1) Az elszámolóház elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek felszámolására vonatkozó általános szabályokat a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, valamint a központi szerzQdQ fél ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, központi szerzQdQ fél felszámolási vagyonába a 346. §-ban, illetve a 350/F. §-ban meghatározott biztosíték és óvadék.
(3) Az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezettel, a központi szerzQdQ féllel szembeni számlakövetelések kielégítésére - a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtQl eltérQen - a felszámolási költségek kielégítését követQen kerül sor.
(4) A központi értéktár felszámolása során az ügyfelek által a központi értéktárnál letétbe helyezett értékpapír, az ügyfelek értékpapírszámláin, illetQleg értékpapír-letéti számláin nyilvántartott értékpapír nem képezi a felszámolási vagyon részét. A felszámolási eljárás során az ügyfél értékpapír-követelése helyébe lépQ pénzkövetelés az eredeti értékpapír-követeléssel azonos módon kezelendQ. A központi értéktár ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik a központi értéktár felszámolási vagyonába a 350/C. §-ban meghatározott óvadék.
(5) Ha az ügyfelek tulajdonát képezQ, a (4) bekezdésben meghatározott ügyfélvagyon részben, vagy egészben nem adható vissza az ügyfeleknek, akkor - a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtQl eltérQen - a felszámolási költségek kielégítését követQen a központi értéktár vagyonából elQször ezen ügyfelek követelését kell kielégíteni.
(6) Nem kell alkalmazni az (4)-(5) bekezdésben meghatározott elQírást a központi értéktár befolyásoló részesedéssel rendelkezQ tulajdonosa és vezetQ tisztségviselQje tulajdonát képezQ értékpapír és pénzeszköz esetében.
(7) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetén a felszámolási eljárás során az elsQdleges értékpapír a másodlagos értékpapír tulajdonosai által letétbe helyezett, az ügyfelek tulajdonát képezQ értékpapírként kezelendQ, és az nem képezi a felszámolási vagyon részét.
(8) A központi értéktár felszámolása esetén a Hpt. 5. számú mellékletében meghatározott alárendelt kölcsöntQkébQl, valamint kiegészítQ alárendelt kölcsöntQkébQl eredQ tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követQen kell kielégíteni.
L. Fejezet
A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK
354. § (1) A központi értéktár a szabályzatában meghatározottak szerint értékpapír-kölcsönzési rendszert mqködtethet. A központi értéktár által mqködtetett kölcsönzési rendszer keretében kötött kölcsönügyletek esetében a felek a 168. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaktól eltérQ feltételekben is megállapodhatnak.
(2) Az ISIN azonosítót értékpapír esetében a kibocsátó, egyéb tQzsdei termék esetén az a tQzsdei tevékenységet végzQ szervezet köteles megkérni, amely által mqködtetett tQzsdén azt forgalmazzák.
TIZENEGYEDIK RÉSZ
A TPKEPIACON TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
LI. Fejezet
RÉSZVÉNYKÖNYVVEZETÉS
355. § (1) A befektetési vállalkozás, részvénytársasági formában mqködQ árutQzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelQ, tQzsde, elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetve központi értéktár részvényeirQl és a részvények tulajdonosairól olyan részvénykönyvet köteles a befektetési vállalkozás igazgatósága vezetni, amely legalább a következQ adatokat tartalmazza:
a) a részvénytulajdonos nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezQ gazdasági társaság esetén székhelyét;
b) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselQ a) pontban meghatározott adatait;
c) a részvény értékpapírkódját, illetQleg sorozatát és névértékét;
d) a részvény fajtáját;
e) a részvényszerzés idQpontját;
f) a részvényszerzés részvénykönyvbe történQ bejegyzésének idQpontját;
g) a felülbélyegzés idQpontját;
h) a részvény bevonásának és megsemmisítésének idQpontját; és
i) a tulajdonszerzéssel összefüggQ felügyeleti határozat ügyszámát és idQpontját.
(2) A részvénykönyvet úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen minden változtatás, módosítás, törlés vagy javítás, illetQleg az adatot bejegyzQ személye, valamint a bejegyzés jogalapja és idQpontja.
(3) Befektetési vállalkozás, tQzsde és elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet részvénykönyve mellékleteként nyilván kell tartani a legalább öt százalékot elérQ tulajdonos által a befektetési vállalkozásban, tQzsdében, illetQleg elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetben fennálló közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is. A befektetési vállalkozásban, tQzsdében, illetve elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetben ötszázalékos vagy ezt meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezQ, illetve ilyen hányadot megszerzQ tulajdonos a befektetési vállalkozásban, tQzsdében, illetve elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetben birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását - az azonosításra alkalmas adatok egyidejq közlésével - köteles a befektetési vállalkozásnak, a tQzsdének, illetve az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetnek bejelenteni.
(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesítQ tulajdonos szavazati jogát a kötelezettség teljesítéséig e törvény erejénél fogva nem gyakorolhatja.
VezetQ állású személyekre, befolyásoló részesedéssel rendelkezQ tulajdonosokra vonatkozó feltételek
356. § (1) Befektetési alapkezelQnél, szabályozott piacnál, tQzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetnél, illetve központi értéktárnál vezetQ állású személynek az választható meg, illetve az nevezhetQ ki, aki
a) felsQfokú végzettséggel rendelkezik;
b) legalább hároméves pénzügyi szakmai és pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetQi gyakorlattal rendelkezik;
c) büntetlen elQéletq;
d) akivel szemben a 357. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
(2) A pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság tevékenységét ténylegesen irányító vezetQ állású személynek az választható meg, aki megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
357. § (1) A 308. §, a 359. §, valamint a 11. számú melléklet 1-4. pontja alkalmazásában kizáró ok olyan személlyel szemben áll fenn, aki
a) tíz százalékot elérQ vagy azt meghaladó közvetlen, illetQleg közvetett részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, illetve vezetQ állású személy volt olyan a Felügyelet által felügyelt intézményben, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta, és akinek személyes felelQsségét e helyzetek kialakulásáért jogerQs határozat megállapította;
b) súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe esQ törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabály elQírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerQs határozatban szankciót alkalmazott, illetQleg akit a tQzsde vagy más szervezet etikai bizottsága, tanácsa öt éven belül súlyos etikai vétség elkövetése miatt elmarasztalt;
c) lakóhelye (tartózkodási helye) vagy székhelye szerinti ország hatóságaitól információ nem szerezhetQ meg, és a tulajdonszerzési engedélyezés elbírálásához szükséges információ megadását önként nem vállalja.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a személyre szóló bírságot csak akkor kell kizáró okként figyelembe venni, ha erre az elbírálást megelQzQ öt év alatt legalább három esetben került sor.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezésekkel érintett személy ellen a Btk. XV. Fejezetének VII. és VIII. Címében, illetve a XVII. és a XVIII. Fejezetében meghatározott bqncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, illetQleg külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bqncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendQ, az illetékes hatóság vádat emelt, a büntetQeljárás befejezéséig
a) a büntetQeljárás alá vont személy befektetési alapkezelQnél, szabályozott piacnál, tQzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetnél a 11. számú melléklet 1-4. pontjában meghatározott tisztségéhez, munkaköréhez tartozó feladatokat nem láthat el, tQzsdénél, illetQleg elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetnél vezetQ állású személy nem lehet;
b) a Felügyelet a 307. § (2) bekezdésében, illetQleg a 343. § (2) bekezdésében meghatározott engedélyt - az egyéb feltételek megléte esetén - a tulajdonos szavazati jogának felfüggesztésével adja meg.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kizáró okokat a kérelmezQ külföldi tevékenysége tekintetében is vizsgálni kell.
(5)
Könyvvizsgálat
358. § (1) Befektetési alapkezelQ, kockázati tQkealap-kezelQ, tQzsde, elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetve központi értéktár által - a Gt.-nek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenQen - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkezQ, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha
a) a könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minQsítéssel;
b) a könyvvizsgáló nem rendelkezik a befektetési alapkezelQben, a kockázati tQkealap-kezelQben, a tQzsdében, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetben, illetve a központi értéktárban közvetlen vagy közvetett tulajdonnal;
c) a könyvvizsgálónak nincs a befektetési alapkezelQvel, a kockázati tQkealap-kezelQvel, a tQzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezettel, illetve a központi értéktárral szemben fennálló tartozása; valamint
d) a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetve a központi értéktár és annak befolyásoló részesedéssel rendelkezQ tulajdonosa a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik.
(2) Az alapkezelQ a befektetési alap éves beszámolójának ellenQrzésével könyvvizsgálót köteles megbízni. Az alapkezelQ által megbízott könyvvizsgáló köteles ellenQrizni azt is, hogy az alapkezelQ a befektetési alap kezelése során betartja-e a kezelési szabályzatban foglalt elQírásokat.
(3) Az alapkezelQ a (2) bekezdésben meghatározott feladat ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkezQ, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére akkor adhat megbízást, ha
a) a könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minQsítéssel,
b) a könyvvizsgáló nem rendelkezik a befektetési alapkezelQben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal,
c) a könyvvizsgálónak nincs a befektetési alapkezelQvel szemben fennálló tartozása, valamint
d) a befektetési alapkezelQ és annak befolyásoló részesedéssel rendelkezQ tulajdonosa a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik.
(4) Az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban, valamint a (3) bekezdés b)-c) pontjaiban foglalt korlátozásokat a könyvvizsgáló közeli hozzátartozójára is alkalmazni kell.
(5) A befektetési alapkezelQ, a befektetési alap, a tQzsde, illetQleg az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a befektetési alapkezelQnél, befektetési alapnál, tQzsdénél, illetQleg elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetnél.
(6) Az (1), illetQleg a (3) bekezdésben elQírtakon túlmenQen további követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy egyidejqleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél, illetQleg öt befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy intézménytQl, illetQleg egy befektetési alapkezelQtQl származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektQl, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelQtQl, tQzsdétQl és elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezettQl, illetQleg a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelQ által kezelt befektetési alaptól származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.
(7) A könyvvizsgáló társaságokkal szemben az (1) és a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenQen további követelmény, hogy a könyvvizsgálói társaságon belül az (1), illetQleg a (3) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelQ könyvvizsgáló - egyidejqleg - legfeljebb öt azonos típusú intézménynél, illetQleg öt befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgálói társaság egy intézménytQl, illetQleg egy befektetési alaptól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektQl, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelQtQl, kockázati tQkealap-kezelQtQl, tQzsdétQl, elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezettQl, valamint központi értéktártól a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelQ által kezelt befektetési alaptól származó összesített bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc százalékát.
359. §
360. § (1) A befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, a központi értéktár által választott, illetQleg a befektetési alapkezelQ által a befektetési alap könyvvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló a vizsgálatának eredményérQl a vizsgált intézménnyel, illetQleg az alapkezelQvel egyidejqleg a Felügyeletet - írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján
a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;
b) bqncselekmény elkövetésére vagy a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetve a központi értéktár belsQ szabályzatának, illetQleg a befektetési alap, kockázati tQkealap kezelési szabályzatának súlyos megsértésére, illetQleg az elQzQekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;
c) e törvény vagy más jogszabályok, az MNB rendelkezései, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár szabályzataiban foglalt elQírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;
d) a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megQrzését nem látja biztosítottnak;
e) úgy ítéli meg, hogy a befektetési alapkezelQ, kockázati tQkealap-kezelQ tevékenysége folytán a befektetQk érdekei veszélyben forognak;
f) a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár belsQ ellenQrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg;
g) jelentQs véleménykülönbség alakult ki közte és a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár vezetése között a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár fizetQképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintQ, az intézmény mqködése szempontjából lényeges kérdésekben.
(2)
(3) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is
a) a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni, illetQleg a Felügyeletet vizsgálata eredményérQl tájékoztatni,
b) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól vizsgálata megállapításairól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni.
361. § Ha a könyvvizsgáló jogszabályban elQírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy a befektetési alapkezelQt, a kockázati tQkealap-kezelQt, a tQzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetet, illetQleg a központi értéktárat más, a 358. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelQ könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 400. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott intézkedésként a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a befektetési alap, a kockázati tQkealap, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgáló pénzügyi intézményi, illetve befektetési vállalkozási minQsítésének visszavonását kezdeményezni.
362. §
363. § (1) A befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár köteles a könyvvizsgálóval - az éves beszámoló könyvvizsgálatára - kötött szerzQdést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.
(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján - az éves beszámoló jóváhagyása elQtt - a befektetési alapkezelQnél, a kockázati tQkealap-kezelQnél, a tQzsdénél, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetnél, illetQleg a központi értéktárnál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történQ hitelesítésérQl.
(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követQen jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési alapkezelQt, a kockázati tQkealap-kezelQt, a tQzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetet, illetQleg a központi értéktárat az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított és a könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár köteles a Felügyeletnek bemutatni.
Kereskedelmi kommunikációra vonatkozó külön rendelkezés
364. § Az a szervezet, amely e törvény által szabályozott tevékenységet folytat, üzleti dokumentumaiban, írott formában (nyomtatott vagy elektronikus módon) megjelentetett kereskedelmi kommunikációjában köteles feltüntetni tevékenységi engedélyének számát, illetQleg tQzsdetagságát.
365. §
366. §
367. §
Titoktartás
Üzleti titok
368. § (1) E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk. 81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni.
(2) A befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, a központi értéktár, a központi szerzQdQ fél tulajdonosa, az e szervezetekben részesedést szerezni kívánó személy, a vezetQ állású személy, valamint e szervezetek alkalmazottja köteles az e szervezetek mqködésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot idQbeli korlátozás nélkül megtartani.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyeknek és szervezeteknek a Bszt. üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelQen alkalmazni.
Értékpapírtitok
369. § (1) Értékpapírtitok minden olyan, az egyes ügyfélrQl a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, központi értéktár, központi szerzQdQ fél rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési alapkezelQvel, a kockázati tQkealap-kezelQvel, a tQzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezettel, a központi értéktárral, a központi szerzQdQ féllel kötött szerzQdéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik.
(2) Az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések szempontjából ügyfélnek kell tekinteni mindenkit, aki (amely) befektetési alapkezelQtQl, kockázati tQkealap-kezelQtQl, tQzsdétQl, elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezettQl, központi értéktártól, központi szerzQdQ féltQl szolgáltatást vesz igénybe.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezeteknek a Bszt. értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelQen alkalmazni.
370. §
371. § (1) Aki üzleti vagy értékpapír-titok birtokába jut, köteles azt - törvény eltérQ rendelkezése hiányában - idQbeli korlátozás nélkül megtartani.
(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetQleg az értékpapírtitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül - az ügyfél felhatalmazása nélkül - nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.
(3) Aki üzleti titok vagy értékpapírtitok birtokába jut, azt nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon elQnyt szerezzen, továbbá, hogy a befektetési alapkezelQnek, a kockázati tQkealap-kezelQnek, a tQzsdének, elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetnek, a központi értéktárnak, a központi szerzQdQ félnek vagy ezek ügyfeleinek hátrányt okozzon.
(4) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekq adatok nyilvánosságára és a közérdekbQl nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
(5) Befektetési alapkezelQ, kockázati tQkealap-kezelQ, tQzsde, elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, központi értéktár, központi szerzQdQ fél jogutód nélküli megszqnése esetén a megszqnt szervezet által kezelt üzleti, illetQleg értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétQl számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
372-374. §
Összesített adatok átadása
375. § A Felügyelet - törvény eltérQ rendelkezése hiányában - más személynek vagy hatóságnak befektetési alapkezelQrQl, kockázati tQkealap-kezelQrQl, tQzsdérQl, elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetrQl, központi értéktárról, központi szerzQdQ félrQl vagy más személyrQl, illetve ezek tevékenységérQl kizárólag egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatokat adhat át.
LII. Fejezet
A PÉNZ- ÉS TPKEPIACI ÁLLANDÓ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG
376. § (1) TQzsde, valamint a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások szakmai érdek-képviseleti szervei közösen megalapíthatják és mqködtethetik a Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróságot.
(2) A Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság hatáskörére, eljárására az 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) rendelkezéseit a (3)-(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának van helye
a) a törvény hatálya alá tartozó értékpapír forgalomba hozatalával, befektetési és árutQzsdei szolgáltatással, valamint kiegészítQ befektetési szolgáltatással;
b) befektetQk egymás közötti, befektetési eszközzel;
c) részvényesi jogokkal;
d) a tQzsdei ügylettel;
e) a befektetési szolgáltató és ügyfele között befektetési eszközre vonatkozó megbízás elfogadásának megtagadásával;
f) a tQzsde szabályzatával;
g) az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet és a központi értéktár alapszabályával, üzletszabályzatával és szabályzataival;
h) pénzügyi szolgáltatással és kiegészítQ pénzügyi szolgáltatással;
i) a befektetési és pénzügyi szolgáltatók kizárólagosságot nem sértQ egyéb szolgáltatási tevékenységével kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerzQdésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.
(4) A Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság eljárása kiköthetQ a Vbt. 3. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel hiányában is.
(5) A (3) bekezdés a)-b), valamint d)-i) pontjaiban meghatározott ügyekben kizárólag a Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság eljárása köthetQ ki, ideértve a Vbt. 47. §-a alapján nemzetközinek minQsülQ ügyeket is. A kizárólagosság a belföldi székhelyq állandó választottbíróságok tekintetében áll fenn.
(6) A hitelintézet és a befektetési vállalkozás a választottbíráskodásra vonatkozó üzletszabályzati kikötését az üzletszabályzat elsQ módosításakor, de legkésQbb 2003. december 31-ig köteles e § elQírásainak megfelelQen módosítani.
(7) A Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának e § szerinti kikötése nem érinti
a) a 2002. január 1-je elQtt megkötött egyedi szerzQdésben, valamint
b) a hitelintézet és a befektetési vállalkozás üzletszabályzatában - a (6) bekezdés szerinti módosítás elQtt - szereplQ,
a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett mqködQ Állandó Választottbíróság hatáskörének kikötésére vonatkozó esetleges elQírás érvényességét. Az ilyen kikötések alapján a jogvita választottbírósági rendezésére továbbra is - a felek eltérQ rendelkezése hiányában - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett mqködQ Állandó Választottbíróságnak van hatásköre.
(8) A Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagjait a tQzsde közgyqlése és az érdek-képviseleti szervek testületi ülése jelöli ki meghatározott idQre elsQ alkalommal a TQzsdei Választottbíróság elnökségének, azt követQen a Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság elnökségének javaslata alapján.
(9) A Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság jogi személy. Székhelye Budapest.
(10) A Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság jogi személyiségét alapító okiratának Pénzügyi Közlönyben történQ közzététele napjával nyeri el. A közzétételt a miniszter rendeli el a Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság bejelentése alapján. A bejelentéshez mellékelni kell az alapító okiratot.
(11) A Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság alapító okiratában meg kell határozni:
a) a választottbíróság szervezeti rendjét,
b) az elnökség tagjai kijelölésének szabályait,
c) a választottbíróság képviseletének rendjét,
d) az elnökség feladatait, jogkörét,
e) az alapítói hozzájárulás összegét.
(12) A Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság mqködésének forrásai:
a) alapítói hozzájárulások,
b) választottbírósági díjak,
c) a vagyon hozama,
d) egyéb bevételek.
(13) A Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság szervezete a választottbírói testületbQl, a testület tagjai közül kijelölt legalább három, legfeljebb öttagú elnökségbQl és a Gazdasági Hivatalból áll.
(14) Az elnökség a Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság általános döntéshozó és irányító szerve. Az elnökség kijelölésének és mqködésének szabályait az alapító okirat és a Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság szabályzatai tartalmazzák.
(15) A Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróságot harmadik személlyel szemben, a bíróság és hatóságok elQtt az elnökség tagjai, illetve az általuk arra felhatalmazott személyek képviselik a Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság szabályzataiban meghatározott módon.
(16) A Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság szabályzatait maga állapítja meg. A díj- és költségviselés szabályait is magába foglaló eljárási szabályzatot a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni.
(17) A Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság eszközei nem vonhatók el, azok kizárólag a választottbíráskodás mqködtetéséhez és fejlesztéséhez használhatók fel az alapító okiratban meghatározottak alapján.
(18) A Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság tevékenysége kizárólag a választottbíráskodás és a szervezet mqködtetése, gazdasági, vállalkozói tevékenységet nem végezhet.
(19) Szabad pénzeszközét a Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság kizárólag állampapírba fektetheti. A Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság ingatlant kizárólag székhelyének megvásárlása céljából szerezhet.
(20) A Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság bevételei után társasági és helyi adót nem fizet.
(21) A Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság gazdálkodását az Állami SzámvevQszék ellenQrzi.
(22) A Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségét külön jogszabály állapítja meg.
(23) A Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság megszüntetésére irányuló szándékot az elnökség köteles tizenkét hónappal a javasolt megszqnési idQpont elQtt bejelenteni a miniszternek. A bejelentéshez mellékelni kell a hitelezQi igények maradéktalan kielégítésének igazolását és a folyamatban lévQ választottbírósági eljárások lezárásának ütemtervét. A Pénz- és TQkepiaci Állandó Választottbíróság megszüntetését, valamint a megszüntetés napját a miniszter a Pénzügyi Közlönyben közzéteszi.
TIZENKETTEDIK RÉSZ
A TPKEPIAC ÉS A TPKEPIACON TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ INTÉZMÉNYEK, SZEMÉLYEK FELÜGYELETE
LIII. Fejezet
A FELÜGYELETRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
377. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogállását és hatáskörét külön törvény határozza meg.
378. §
379. §
A felügyeleti díj
380. § (1) A befektetési alap; a befektetési alapkezelQ; a kockázati tQkealap; a kockázati tQkealap-kezelQ; a szabályozott piac, a tQzsde, a központi értéktár, a központi szerzQdQ fél, a külföldi székhelyq befektetési vállalkozás magyarországi képviselete a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.
(2) A felügyeleti díj a (3)-(4) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint a 381. § (1)-(7) bekezdése szerint számított változó díj összege.
(3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíjegység ötvenezer forint.
(4) A szorzószám
a) befektetési alapkezelQ, kockázati tQkealap-kezelQ, szabályozott piac, tQzsde, központi értéktár, központi szerzQdQ fél esetén: négy,
b) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezQ befektetési alapkezelQ, szabályozott piac, tQzsde, központi értéktár, központi szerzQdQ fél magyarországi fióktelepe esetén: négy,
c) a külföldi székhelyq befektetési vállalkozás magyarországi képviselete esetén: egy.
381. § (1) A befektetési alap és a kockázati tQkealap által fizetendQ változó díj éves mértéke az alap nettó eszközértékének 0,25 ezreléke.
(2) A befektetési alapkezelQ által fizetendQ változó díj éves mértéke a portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a pénzügyi intézmény és a biztosító részére végzett portfóliókezelési tevékenységet - keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértékének 0,25 ezreléke.
(3) A központi értéktár, a központi szerzQdQ fél, a tQzsde által fizetendQ változó díj éves mértéke az éves beszámoló szerinti mérlegfQösszeg 0,2 ezreléke.
(4) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezQ befektetési alapkezelQ magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendQ változó díj éves mértéke a portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a pénzügyi intézmény és a biztosító részére végzett portfóliókezelési tevékenységet - keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértékének 0,125 ezreléke.
(5) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezQ központi értéktár, a központi szerzQdQ fél, szabályozott piac, tQzsde magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendQ változó díj éves mértéke az éves beszámoló szerinti mérlegfQösszeg 0,1 ezreléke.
(6) Ha elszámolóház központi értéktári, illetve központi szerzQdQ fél tevékenységet is végez, akkor a központi értéktárra, illetve központi szerzQdQ félre vonatkozó díjfizetés alól mentesül.
382-385. §
386. § A kibocsátó; a nyilvános részvénytársaságban befolyást szerezni kívánó személy; a tQzsdében a Felügyelet engedélyéhez kötött részesedést szerezni kívánó személy; a befektetési alapkezelQ; a befektetési alap; a kockázati tQkealap-kezelQ; a kockázati tQkealap; a tQzsde; az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet; a központi szerzQdQ fél; a központi értéktár az Itv. 67. §-a alapján a felügyeleti eljárási, szakértQi szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat fizet. A fizetendQ díjak körét és mértékét a miniszter rendeletben állapítja meg.
387. §
LIV. Fejezet
A FELÜGYELET ELJÁRÁSA
388. §
389. § (1)-(2)
(3) Tájékoztató, illetQleg alaptájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezésére irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának idQtartama tíz munkanap. Ha a kibocsátó elsQ alkalommal hoz értékpapírt nyilvánosan forgalomba, a Felügyelet eljárásának idQtartama húsz munkanap. Tájékoztató, illetQleg alaptájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezésére irányuló kérelem esetében a Felügyelet tíz munkanapon belül kérhet hiánypótlást. A határidQ meghosszabbításának a tájékoztató és a hirdetmény közzétételének engedélyezésére irányuló eljárásban nincs helye.
(4) A 245. § (5) bekezdése szerinti alapsorozatba tartozó alapok elsQ alapja esetében a tájékoztató, a kezelési szabályzat és a rövidített tájékoztató jóváhagyására, valamint a közzétételének engedélyezésére irányuló felügyeleti eljárás idQtartama húsz munkanap, az alapsorozat azt követQ, többi alapja esetében tíz munkanap. A tájékoztató, a kezelési szabályzat és a rövidített tájékoztató jóváhagyására, valamint közzétételének engedélyezésére irányuló kérelem esetében a Felügyelet tíz munkanapon belül kérhet hiánypótlást. A határidQ meghosszabbításának a tájékoztató, a kezelési szabályzat és a rövidített tájékoztató jóváhagyására, valamint közzétételének engedélyezésére irányuló eljárásban nincs helye.
(5) A tulajdonosi jogok gyakorlásának korlátozására vonatkozó határozatot a Felügyelet nyolc napon belül a Cégközlönyben közzéteszi.
390. §
390/A. §
A Felügyelet nyilvántartásai
391. § (1) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következQ adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:
a) a befektetési alapkezelQ, a befektetési alap, a kockázati tQkealap-kezelQ, a kockázati tQkealap, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár neve, székhelye;
b) a befektetési alapkezelQ, a befektetési alap, a kockázati tQkealap-kezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár alapításának idQpontja;
c) a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár tevékenységi köre;
d) a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár jegyzett tQkéjének mértéke;
e) a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár tulajdonszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentésköteles tulajdonosai;
f) a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár vezetQ állású személyei;
g)
h) a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár tevékenysége megkezdésének idQpontja;
i) a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége;
j) a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár fióktelepe létesítésének idQpontja és helye;
k) a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ ügynökének neve, székhelye, fióktelepe;
l) a kibocsátó neve, székhelye;
m) a kibocsátó alapításának idQpontja;
n) a kibocsátó jegyzett tQkéjének nagysága;
o) a kibocsátó vezetQ állású személyeinek neve, a kibocsátóban fennálló részesedésük (ideértve a részesedés megszerzésére vonatkozó opciót és egyéb jogokat is) mértéke;
p) a kibocsátó tulajdonosainak neve (cégneve), lakcíme (székhelye), más társaságban lévQ részesedése;
q) a forgalomba hozatal adatai, befektetési alap esetében befektetésijegy-sorozatonként;
r) a bennfentes személyek azonosító adatai;
s) a nyilvánosan mqködQ részvénytársaság tulajdonosainak a 67. §-ban szabályozott, a befolyásszerzéshez kapcsolódó bejelentési kötelezettség alapján tudomására jutott adatai;
t)
u) a minQsített befektetQnek minQsített természetes személy személyazonosító adatai;
v) a minQsített befektetQnek minQsített kis- és középvállalkozás neve, székhelye;
x) az engedélyezett tájékoztató;
y) a közzétételre kötelezett által megjelölt közzétételi hely.
(2) A Felügyelet nyilvántartásba veszi:
a) az összevont alapú, illetQleg a kiegészítQ felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személy adatait;
b) az összevont alapú, illetQleg a kiegészítQ felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy adatait;
c) a befektetési vállalkozás anyavállalatának - ha az vegyes tevékenységq holding társaság, illetQleg vegyes pénzügyi holding társaság - azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek.
A Felügyelet adatkezelése
392. § (1) A Felügyelet az e törvényben szabályozott feladata ellátásához - ideértve az e törvényben meghatározott személyes adatokat is - adatot kezelhet.
(2) A Felügyelet által kezelt adat statisztikai célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - felhasználható.
(3) A Felügyelet feladatának ellátásához más hatóságtól, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatótól - a felhasználás céljának megjelölésével - e törvényben meghatározott adatkörben elektronikus adatot vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadónál, mind a Felügyeletnél dokumentálni kell.
393. § (1) A Felügyelet gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelQzésérQl, illetQleg megakadályozását biztosító technikai és logikai védelemrQl.
(2) A Felügyelet gondoskodik arról, hogy az adatok védelmének biztosítása érdekében
a) ha törvény kivételt nem tesz, az érintett a Felügyelet által kezelt adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát, és
b) a tárolt adatot töröljék, ha kezelésének oka - törvény rendelkezése szerint - megszqnt vagy a bíróság az adat törlését elrendelte.
394. § (1) A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti
a) a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ vezetQ állású személyének és alkalmazottjának, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár vezetQ állású személyeinek és alkalmazottainak a 356. §-ban elQírt feltételek meglétének ellenQrzésére szolgáló adatait;
b) a tQzsdében történQ tulajdonszerzés engedélyezése iránti kérelmet benyújtó személy, illetve a tQzsde tulajdonosának a 308. §-ban elQírt feltételek meglétének ellenQrzésére szolgáló adatait;
c) az általa folytatott eljárás keretében a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár ügyfelének adatait;
d) a bejelentésre kötelezett bennfentes személy adatait;
e) a Psztv. szerinti piacfelügyeleti eljárás során az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó értékpapír-, ügyfél- és bankszámlaforgalommal, a terhelendQ és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával kapcsolatos személyes adatot (családi és utónév, születési név, születési hely és idQ, anyja születési neve, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye), ha a Felügyelet valószínqsíti, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges;
f) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenQrzése érdekében
1. a tQzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezetQ állású személy,
2.
3.
4. a tQzsde tisztségviselQje és alkalmazottja,
5. az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár vezetQ állású személye és alkalmazottja,
6. az ügynök,
7. a befektetési alapkezelési, a kockázati tQkealap-kezelési tevékenységet végzQ szervezet vezetQ állású személye és alkalmazottja,
8. a befektetési alapkezelési tevékenységet végzQ szervezet tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó letétkezelQ, ingatlanértékelQ, ingatlanforgalmazó vezetQ tisztségviselQje, vezetQ állású személye és a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedQ alkalmazottja
adatait;
g)
h) a befolyásszerzés mértékének ellenQrzése érdekében a nyilvánosan mqködQ részvénytársaság tulajdonosainak adatait;
i) az összevont alapú, illetQleg a kiegészítQ felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személy adatait;
j) az összevont alapú, illetQleg a kiegészítQ felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy adatait;
k) a befektetési vállalkozás anyavállalatának - ha az vegyes tevékenységq holding társaság, illetQleg vegyes pénzügyi holding társaság - azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek;
l) a minQsített befektetQnek nyilvánított természetes személy adatait;
m) a piacfelügyeleti eljárás során az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó, az elektronikus hírközlésrQl szóló törvényben meghatározott elQfizetQi állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott elQfizetQi számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával kapcsolatos személyes adatot (családi és utónév, születési név, lakóhely, tartózkodási hely), ha a Felügyelet valószínqsíti, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges. Az adat megismeréséhez az ügyész elQzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a Felügyelet nem valószínqsíti, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.
(2) Az (1) bekezdés, a 391. § (1) bekezdésének u) pontja, valamint a 391. § (2) bekezdése vonatkozásában a Felügyelet az érintett személyazonosító adatait (családi és utónév, születési név, születési hely és idQ, anyja leánykori családi és utóneve, állampolgárság) és lakcímét (tartózkodási helyét), valamint az engedélyezési és ellenQrzési célú adatkezelés során a befektetés, tulajdoni részesedés, szakképzettség, szakmai gyakorlat, választott tisztség, beosztás, munkaviszony, büntetlenség és a 357. §-ban meghatározott kizáró okok megállapításához szükséges adatokat kezeli.
(3) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezQ más gazdasági társaság azonosító adatai:
a) név, rövidített név;
b) székhelyének, fióktelepének címe;
c) azonosító okiratának száma;
d) képviseletére jogosultak neve és beosztása.
(4) A nyilvántartás a (2)-(3) bekezdésben megjelölt azonosító adatokon túl a következQket tartalmazza:
a) a befolyásoló részesedéssel összefüggésben a befolyásoló részesedés arányát, valamint a befolyás gyakorlását biztosító szerzQdést,
b) a szoros kapcsolattal összefüggésben a szoros kapcsolat mértékét, valamint a szoros kapcsolat gyakorlását biztosító szerzQdést,
c) a vezetQ állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony jellegét, a szakmai önéletrajzot, továbbá a Felügyelet által alkalmazott, a nyilvántartottal kapcsolatos intézkedéseket,
d) az engedély kiadásával vagy visszaadásával kapcsolatos kérelem tartalmát, továbbá a kérelem elbírálásához csatolt dokumentum adatait,
e)-i)
(5) A Felügyelet az adatot
a) a vezetQ tisztségviselQi megbízatás, felügyelQ bizottsági tagság, munkaviszony és tQzsdei tisztségviselQi megbízatás megszqnésétQl számított öt évig,
b) az ügynök tevékenységének megszüntetését követQ öt évig,
c) a tQzsdében, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetben, a központi értéktárban meglévQ tulajdon elidegenítésétQl számított tíz évig,
d) a bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás és ügyféllel kapcsolatos eljárás esetén a felügyeleti eljárás lezárásától számított tíz évig,
e) a nyilvánosan mqködQ részvénytársaságban történQ befolyás megszqnésétQl számított öt évig, és
f) az a)-e) pontban meg nem határozott esetekben a Felügyelet birtokába kerülésétQl számított öt évig kezelheti.
Adatszolgáltatás
395. § (1) A befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet és a központi értéktár a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejqleg - az i) és k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:
a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését;
b) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat;
c) a járulékos vállalkozásban [5. § (1) bekezdés 54. pont] történQ befolyásszerzést, illetQleg a befolyás megszqnését;
d) a 356. §-ban és a 11. számú mellékletben meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;
e) az ügynökkel kötött szerzQdés megkötését, módosítását és megszqnését;
f) fióktelepének, képviseletének megnyitását és megszqnését;
g) a közgyqlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyqlés által hozott határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával;
h) az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét;
i) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását;
j) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult; és
k)
(2) A fióktelep az (1) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a Felügyeletnek bejelenteni és ezzel egyidejqleg nyilvánosságra hozni:
a) az alapító tulajdonosi szerkezetét és annak ötszázalékos mértéket meghaladó változásait,
b) ha az alapító vagy annak bármely államban mqködQ fióktelepe fizetésképtelenné vált, vagy ellene csQd-, illetve felszámolási eljárás indult,
c) ha az alapító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott intézménnyel, vagy bármely államban mqködQ fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott.
(3) A befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet és a központi értéktár köteles a Felügyeletnek megküldeni a közgyqlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést, valamint ezzel egyidejqleg közzétenni a közgyqlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói záradékot.
(4) A bejelentési kötelezettségének
a) az (1) bekezdés a), e), f), g) és h) pontja esetében a döntést követQ öt napon belül,
b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a tárgyévet követQ év január 15. napjáig,
c) az (1) bekezdés c) pontja esetén a részesedés megszerzését, illetve elidegenítését követQ öt napon belül,
d) az (1) bekezdés d) pontja esetén a kinevezést vagy választást megelQzQen, illetve alkalmazása vagy megbízása megszqnését követQ öt napon belül,
e) az (1) bekezdés i) pontja esetén a cégbírósági határozat jogerQre emelkedését követQ öt napon belül,
f) az (1) bekezdés j) pontja esetén a tudomásra jutástól számított öt napon belül,
g) az (1) bekezdés k) pontja esetén a hitelszerzQdés megkötését követQ két napon belül, és
h) a (3) bekezdés esetén az éves beszámoló elfogadását követQ tizenöt napon belül
kell eleget tenni.
(5) Az MNB, a kincstár és az ÁKK Zrt. az (1) bekezdés a), e), f) és h) pontjában meghatározott adatok bejelentésére köteles.
(6) A befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet és a központi értéktár köteles a tevékenységérQl, az általa megkötött ügyletekrQl külön jogszabályban elQírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és az MNB-nek adatot szolgáltatni.
(7) A nyilvánosan mqködQ részvénytársaságban történQ befolyásszerzésre vonatkozó szabályok betartásának ellenQrzése keretében a Felügyelet írásbeli megkeresésére a részvényesi jogok gyakorlója köteles e jogok gyakorlására kötött megállapodást feltárni, valamennyi e tárgyban keletkezett irat másolatát a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, illetve megjelölni azt a személyt, akinek érdekében ténylegesen eljár.
(8) A magyarországi bejegyzésq befektetési vállalkozás köteles bejelenteni, ha anyavállalata vegyes tevékenységq holding társaság, illetQleg vegyes pénzügyi holding társaság lett, vagy ezen viszony módosul, illetQleg megszqnik.
Felügyeleti felülvizsgálat és értékelés
395/A. §
LV. Fejezet
396-398/B. §
LVI. Fejezet
A FELÜGYELETI INTÉZKEDÉSEK ÉS A FELÜGYELETI BÍRSÁG
Felügyeleti intézkedések, szankciók
399. § (1)
(2) A Felügyelet külföldi felügyeleti hatósággal kötött, tQzsdei kereskedési joggal rendelkezQ vállalkozások felügyeletére is kiterjedQ nemzetközi együttmqködési megállapodás alapján a külföldi felügyeleti hatóság kezdeményezésére külföldi jogszabályban, külföldi felügyeleti hatóság határozatában, külföldi tQzsde alapszabályában vagy szabályzatában, külföldi elszámolóház alapszabályában vagy szabályzatában, illetve külföldi központi értéktár alapszabályában vagy szabályzatában meghatározott elQírások megsértése esetén is alkalmazhat intézkedéseket és szankciókat.
(3) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy valamely más tagállamban székhellyel rendelkezQ kibocsátó, illetQleg forgalmazó a nyilvános forgalomba hozatal szabályait megsértette, illetQleg hogy a Magyarországon szabályozott piacra bevezetett értékpapír más tagállamban székhellyel rendelkezQ kibocsátója megsértette a forgalomban tartással kapcsolatos kötelezettségeit, értesíti a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságát.
(4) Ha a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságának a (3) bekezdésben meghatározott értesítés alapján megtett intézkedése ellenére, vagy intézkedése hiányában a kibocsátó, illetQleg a forgalmazó nem szünteti meg jogsértQ magatartását, a Felügyelet megteszi a szükséges intézkedést a befektetQk védelme érdekében. Az intézkedésrQl, annak megtétele elQtt tájékoztatja a másik tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságát. A Felügyelet a megtett intézkedésrQl tájékoztatja az Európai Bizottságot.
(5) A Felügyelet az intézkedést, illetve szankciót a rendelkezésére álló adatok és információk elemzése, illetQleg mérlegelése alapján, a szabály megsértésének, illetQleg a hiányosságnak
a) az érintett intézmény mqködésére,
b) ügyfelére, illetve
c) a tQkepiac mqködésére
gyakorolt hatásának, veszélyességi fokának figyelembevételével választja ki és alkalmazza.
399/A. §
400. § (1) A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:
a) a kibocsátót, a felügyelete alá tartozó szervezetet, valamint ezek vezetQ állású személyét és alkalmazottját, a befolyásszerzQt az értékpapírok forgalomba hozatalára, a tájékoztatási kötelezettségének teljesítésére, a befektetési alapkezelési tevékenységre, a letétkezelési tevékenységre, a tQzsdei tevékenységre, az elszámolóházi, illetQleg központi értéktári tevékenységre, valamint a nyilvánosan mqködQ részvénytársaságban történQ befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételek megsértése esetén figyelmezteti, illetQleg - ha szükséges - a feltételeknek való megfelelésre határidQ kitqzésével felszólítja;
b) az engedély nélküli befektetési alapkezelési, kockázati tQkealap-kezelési, tQzsdei, elszámolóházi, illetQleg központi értéktári tevékenység folytatását megtilthatja;
c) a Felügyelet által kirendelt szakértQ, illetve felügyeleti biztos közremqködésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére kötelezhet;
d) a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár vezetQ állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelQsségre vonását kezdeményezheti;
e) kötelezheti a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár igazgatóságát rendkívüli közgyqlés összehívására, és arra kötelezQ napirend megtárgyalását írhatja elQ;
f) a befektetési alapkezelQt, a kockázati tQkealap-kezelQt, a tQzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetet, a központi értéktárat határidQ meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és a Felügyelethez történQ benyújtására kötelezheti;
g) a kibocsátót, az ajánlattevQt, a nyilvánosan mqködQ részvénytársaságban ötszázalékos vagy azt meghaladó befolyással rendelkezQ részvényest, befektetési alapkezelQt, a kockázati tQkealap-kezelQt, a tQzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetet, illetve a központi értéktárat meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti;
h) a befektetési alapkezelési tevékenység, a tQzsdei tevékenység folytatását részben vagy egészben meghatározott idQre felfüggesztheti;
i) meghatározott idQre felfüggesztheti a tQzsdei szekcióban történQ kereskedést, illetve a teljes tQzsdei kereskedést;
j) a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, a központi értéktár tevékenységi engedélyét visszavonhatja;
k) a befektetési alapkezelQt és a kockázati tQkealap-kezelQt meglévQ szerzQdéses kötelezettségeinek más szolgáltató részére történQ átadására kötelezheti;
l) felügyeleti biztost rendelhet ki a befektetési alapkezelQhöz, a kockázati tQkealap-kezelQhöz, a tQzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezethez, illetQleg a központi értéktárhoz;
m) törvényben meghatározott esetben és mértékben bírságot szabhat ki;
n) meghatározott idQszakra felfüggesztheti az értékpapír forgalomba hozatalát, a befektetési eszköz forgalmazását, a nyilvánosan mqködQ részvénytársaságban történQ befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó eljárást;
o) ha törvény alapján a részvényes a részvénytársasággal szemben tagsági jogait nem gyakorolhatja, ezt a tényt a Felügyelet határozatban megállapítja, és szükség esetén elrendelheti a tagsági jogok gyakorlásának felfüggesztését;
p) más illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezhet;
q)
r) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, tQzsde, elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár
1. osztalékának kifizetését,
2. vezetQ állású személyének történQ kifizetést,
3. tulajdonosainak e szervezetektQl való kölcsönfelvételét, illetQleg, hogy e szervezetek részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtsanak,
4. tulajdonosainak és vezetQ tisztségviselQinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történQ hitel, kölcsön nyújtását, illetve annak minQsülQ ügyletkötést,
5. hitel vagy kölcsönszerzQdésében foglalt határidQk meghosszabbítását (prolongálását),
6. új fiókjának megnyitását, új tevékenységének, valamint új üzletágának megkezdését;
s) kötelezheti a befektetési alapkezelQt, a kockázati tQkealap-kezelQt, a tQzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetet, illetQleg a központi értéktárat
1. belsQ szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetQleg alkalmazására,
2. az alkalmazottak (vezetQk) szakmai továbbképzésére, illetQleg megfelelQ szakmai ismeretekkel rendelkezQ alkalmazottak (vezetQk) felvételére,
3. a mqködési költségek csökkentésére,
4. megfelelQ nagyságú tartalék képzésére;
t) a tQzsde jogszabályba ütközQ tevékenységét megtiltja, a tQzsdét új szabályzat kidolgozására vagy új határozat hozatalára kötelezi;
u)
v) ha a forgalomba hozatali eljárás lezárásáig olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely alapján a tájékoztató közzétételének engedélyezését meg kellett volna tagadni, vagy az a befektetQi érdekeket súlyosan sérti, a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyét visszavonja és határidQ kitqzésével kötelezi a kibocsátót, valamint a forgalmazót a forgalomba hozatali folyamat leállítására;
w) az e törvényben elQírt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a közzétenni elmulasztott információt a 40. §-ban foglaltak szerint, a mulasztó költségén nyilvánosságra hozza;
x)-y)
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés h), i), n), o), r), s) és v) pontjában meghatározott határozatának felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésQbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétQl számított nyolcadik napra kell kitqzni.
(3)
(4) A Felügyelet a tQkepiaci intézményrendszer biztonságos mqködése és a befektetQk érdekeinek védelmében az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár által vezetett egyes számlák fölött a számlatulajdonos és a részvényesi meghatalmazott rendelkezési jogát harminc napra korlátozhatja. A korlátozás indokolt esetben - további harminc nappal - egyszer meghosszabbítható.
(5) A számla fölötti rendelkezési jogot a Felügyelet akkor korlátozhatja, ha
a) a forgalomba hozatal jogszabályellenes volt és harmadik személy károsodástól való megóvása érdekében indokolt, hogy a számlán nyilvántartott értékpapír-állományban változás ne történjen;
b) a rendelkezésre álló információk alapján gyanú merül fel arra, hogy a számla bqncselekménnyel van összefüggésben;
c) az arra jogosult személy a tQzsdei, illetve a tQzsdén kívüli kereskedést felfüggeszti;
d)
e) az értékpapírszámlán nyilvántartott dematerializált értékpapír összesített mennyisége eltér a kibocsátott értékpapír mennyiségétQl.
(6) A Felügyelet (4) bekezdés szerinti intézkedése az intézkedést megelQzQen megkötött tQzsdei ügyletek elszámolását nem érinti.
(7) A Felügyelet a tevékenység kiszervezését megtilthatja, ha nem felel meg a Bszt. kiszervezésre vonatkozó elQírásainak.
(8) A Felügyelet az (1) bekezdés r) pontja 1. alpontjában foglalt intézkedést akkor alkalmazhatja, ha az osztalék kifizetése esetén a befektetési alapkezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár elQírt tQkekövetelményeknek való megfelelése nem biztosított.
(9)
A felügyeleti biztos
401. § (1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg központi értéktár
a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem tud eleget tenni;
b) igazgatósága (más vezetQ állású személye) nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a befektetQk érdekeit;
c) számvitelében, belsQ ellenQrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékqek, hogy lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha
a) a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár saját tQkéjét az elQírt szintre nem emelik fel;
b) az igazgatóság a közgyqlést felügyeleti intézkedés ellenére nem hívja össze.
(3) A Felügyelet a szabályozott piacra, tQzsdére felügyeleti biztost akkor rendelhet ki, ha a szabályozott piacnak, tQzsdének nincs a 317. § (4) bekezdés a)-d) és h) pontjaiban meghatározott érvényes szabályzata, vagy harminc napnál hosszabb idQtartam alatt az igazgatóság megválasztására, illetve az ügyvezetQ kinevezésére nem kerül sor. A felügyeleti biztos feladatait és jogkörét a kirendelQ határozat tartalmazza.
(4) A felügyeleti biztos a kirendelését követQ kilencven napon belül jelentést készít a Felügyeletnek az érintett szervezet helyzetérQl, és javaslatot tesz a további intézkedésre. Ez a határidQ - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(5) A felügyeleti biztos javaslata alapján a Felügyelet harminc napon belül határozatot hoz a továbbiakban alkalmazandó intézkedésekrQl.
402. § (1) A felügyeleti biztos kirendelésérQl rendelkezQ határozat kézhezvételéig a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a szabályozott piac, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, a központi értéktár igazgatósági tagjainak a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelQssége fennmarad.
(2) A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.
(3) A (2) bekezdéstQl eltérQen az igazgatóság, illetQleg a felügyelQ bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelQ határozat és a Felügyelet által a befektetési alapkezelQvel, a kockázati tQkealap-kezelQvel, a szabályozott piaccal, a tQzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezettel, a központi értéktárral szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a befektetési alapkezelQt, a kockázati tQkealap-kezelQt, a szabályozott piacot, a tQzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetet, a központi értéktárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.
(4) A felügyeleti biztos feladata:
a) a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár vagyoni helyzetének felmérése;
b) az ügyfélkövetelések teljesíthetQségének felmérése;
c) az a) és b) pontban elQírtakhoz szükséges mértékben a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár nyilvántartásának helyreállítása; és
d) a szükséges mértékben a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, illetQleg a központi értéktár cégként való mqködtetése.
(5)
403. § (1) A felügyeleti biztos az e minQségében okozott kárért kizárólag a Felügyelet felé tartozik felelQsséggel, vele szemben közvetlenül kártérítési igény nem érvényesíthetQ. Ha a felügyeleti biztos a Felügyelettel köztisztviselQi jogviszonyban áll, a Ktv. kártérítésre vonatkozó szabályai szerint, ha pedig megbízási jogviszonyban áll, a Ptk. 350. §-a szerint felel.
(2) A felügyeleti biztos nevét és lakóhelyét - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégbíróságnak. Lakóhelyként a Felügyelet címe is megjelölhetQ.
Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezQ intézmények fióktelepének felügyelete
404. § (1) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezQ befektetési alapkezelQ, kockázati tQkealap-kezelQ, szabályozott piac, tQzsde, elszámolóház, illetQleg központi értéktár fióktelepe megsérti a Magyarországon hatályos elQírásokat, illetve a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep mqködésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.
(2) Ha a fióktelep a felszólításnak nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetrQl, illetQleg kezdeményezi, hogy a hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelQ intézkedést.
(3) A Felügyelet közvetlenül is intézkedhet a Magyarországon hatályos elQírások megsértése esetén, illetve abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a szabályellenes helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a tQkepiac stabilitását, illetve az ügyfelek érdekeit. EzekrQl az intézkedésekrQl a Felügyelet tájékoztatja a Bizottságot és az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságait. A Felügyeletnek a prudenciális szabályok megsértése esetén tett közvetlen intézkedéseit az Európai Bizottság felülvizsgálja, és annak jogosságát utólagosan mérlegeli.
404/A. § (1) A Felügyelet együttmqködik más tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságával. Az együttmqködés különösen a következQ esetekre terjed ki:
a) valamely Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója más értékpapírfajtát más tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságának engedélyével hozott forgalomba;
b) a Felügyelet a tájékoztató, illetQleg a hirdetmény közzétételére vonatkozó engedélykérelmet más tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságának engedélyezésre átadta, más tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságától tájékoztató, illetQleg hirdetmény közzétételére vonatkozó engedélykérelmet engedélyezésre átvett;
c) a Felügyelet valamely értékpapírral a szabályozott piacon történQ kereskedést felfüggeszti vagy megtiltja, ha az érintett értékpapírt más tagállamban is bevezették szabályozott piacra;
d) új típusú vagy ritkán elQforduló értékpapírra vonatkozó tájékoztató, illetQleg hirdetmény közzétételére vonatkozóan nyújtanak be hozzá engedélykérelmet;
e) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésére.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a Felügyelet e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében információt adhat át más tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságának, illetQleg információt vehet át más tagállam hatáskörrel rendelkezQ felügyeleti hatóságától a kibocsátóra, az értékpapírra, illetQleg más tagállam piacának sajátosságaira vonatkozóan.
A felügyeleti bírság
405. § (1) A Felügyelet a kibocsátót, az ajánlattevQt, a nyilvánosan mqködQ részvénytársaságban történQ befolyásszerzés szabályait megsértQ személyt, a befektetési alapkezelQt, a kockázati tQkealap-kezelQt, tQzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezetet, a központi értéktárat, a központi szerzQdQ felet, illetve ezek vezetQ állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes kereskedelmet és a piacbefolyásolást elkövetQ személyt az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmt.-ben, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt az MNB a (2) bekezdés szerint, illetQleg külföldi felügyeleti hatóság a 399. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.
(2) Az MNB bírság kiszabását kezdeményezheti, ha a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, a központi értéktár, a központi szerzQdQ fél megsérti az MNB tv. és a pénzforgalomról szóló jogszabályok elQírásait.
A bírság összege
406. § (1) A bírság összegét a törvényben, a külön jogszabályban és a Felügyelet határozatában meghatározott feltételtQl való eltérés, illetve a mulasztás súlyának és az elért vagyoni elQny mértékének figyelembevételével kell megállapítani.
(2) A bírság összege:
a) engedély nélkül végzett befektetési alapkezelési és kockázati tQkealap-kezelési tevékenység esetén 2 000 000-20 000 000 forint;
b) a befektetési alapkezelési, kockázati tQkealap-kezelési, tQzsdei, központi értéktári, elszámolóházi, központi szerzQdQ féli tevékenység engedélyezési feltételeitQl való eltérés, illetve mulasztás esetén 200 000-4 000 000 forint;
c) a tevékenységi és mqködési szabályok, valamint a 222. § megsértése esetén 200 000-10 000 000 forint;
d) bennfentes kereskedelem, illetQleg piacbefolyásolás esetén 2 000 000-100 000 000 forint;
e)
f) a 405. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok megsértése esetén 200 000-10 000 000 forint;
g) a nyilvános forgalomba hozatalhoz, a tájékoztatóhoz kapcsolódó kötelezettségek megszegése, elmulasztása vagy hiányos teljesítése esetén 200 000-10 000 000 forint;
h) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén 100 000-6 000 000 forint;
i) a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén, ha a bennfentes kereskedés alapját képezheti, 1 000 000-20 000 000 forint;
j)
k) a nemzetközi értékpapír-forgalomra vonatkozó elQírások megsértése esetén a forgalomba hozott értékpapír - árfolyamértéken számított - összegének 10-100 százaléka, amennyiben az érték nem állapítható meg, 1 000 000-20 000 000 forint;
l) bennfentes személyre elQírt bejelentési kötelezettség elmulasztása, hiányos vagy késedelmes tejesítése esetén 200 000-2 000 000 forint;
m) nyilvánosan mqködQ részvénytársaságban történQ befolyásszerzés e törvényben meghatározott szabályainak megszegése esetén 500 000-100 000 000 forint;
n) engedély nélkül végzett tQzsdei tevékenység, elszámolóházi, illetQleg központi értéktári tevékenység esetén 2 000 000-20 000 000 forint;
o) a tQzsdei tevékenység engedélyezési feltételeitQl való eltérés, illetve mulasztás esetén 100 000-10 000 000 forint;
p) a tQzsde tevékenységi és mqködési szabályainak megsértése esetén 200 000-10 000 000 forint;
q) a befektetési alapkezelési, a kockázati tQkelap-kezelési tevékenységre vonatkozó elQírások megsértése esetén 200 000-10 000 000 forint;
r) a letétkezelési tevékenységre vonatkozó elQírások megsértése esetén 200 000-4 000 000 forint;
s) a Pmt.-ben elQírt kötelezettség megsértése esetén 100 000-500 000 forint;
t) az elszámolóházi, illetQleg a központi értéktári tevékenységre vonatkozó elQírások megsértése esetén 100 000-10 000 000 forint;
u) amennyiben a 390. § alapján eljárás alá vont személy, illetve szervezet a Felügyelet felszólításának nem tesz eleget, vagy akadályozza a felügyeleti ellenQrzést, 5000-1 000 000 forint.
(3) A (2) bekezdésben nem említett szabályok megsértése, mulasztás vagy késedelem esetén kiszabható bírság összege 50 000-5 000 000 forint.
(4) A (2) és (3) bekezdés alapján a kibocsátó, a befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a befektetési alapkezelQ, a kockázati tQkealap-kezelQ, a tQzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet, a központi értéktár, a központi szerzQdQ fél vezetQ állású személye és alkalmazottja terhére kiszabható bírság összege 500 000-20 000 000 forint.
(5) A kiszabható bírság felsQ határa a
a) (2) bekezdés a) és n) pontjától eltérQen az elért bevétel 200%-a,
b) (2) bekezdés d) pontjától és a (4) bekezdéstQl eltérQen az elért bevétel 400%-a,
ha bevétel megállapítható.
TIZENHARMADIK RÉSZ
LVII. Fejezet
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
407. § (1) Ez a törvény - a (3)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2002. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezései a folyamatban lévQ ügyekben akkor alkalmazandók, ha azok az Áe. szerinti értelemben vett ügyfélre kedvezQbb szabályt tartalmaznak.
(2) Az engedélyezési eljárások tekintetében folyamatban lévQnek kell tekinteni azt az eljárást, amelyben a kérelmet a hatálybalépés elQtt - az 1996. évi CXI. törvényben, az 1991. évi LXIII. törvényben, illetQleg az 1994. évi XXXIX. törvényben meghatározott módon és tartalommal - szabályszerqen nyújtották be.
(3) E törvény 59. §-a, 62. §-ának (4) bekezdése, 64. §-a, 85. §-ának (5) bekezdése, 90. §-ának (9) bekezdése, 91. §-ának (5) bekezdése, 92. §-ának (5) bekezdése, 94. §-a, 102-105. §-a, 211. §-a, 218. §-a, 231. §-a, 232. §-a, 284. § (3) bekezdése, 287-288. §-a, 302. §-a, 313. § (3) bekezdése és 404. §-a az Európai Unióhoz történQ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzQdést kihirdetQ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(4) E törvény 435. §-a 2003. január 1-jén lép hatályba.
(5) Az 1994. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Áttv.), az 1991. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Bat.), valamint az 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) elQírásait kell alkalmazni, ha a felügyeleti intézkedés kiszabására okot adó esemény e törvény hatálybalépése elQtt következett be.
Átmeneti rendelkezések
408-411. §
412. § (1)-(3)
(4) Az 5. § (1) bekezdés 116-118. pontjában meghatározott személynek a külön jogszabályban elQírt vizsga letételét 2007. június 30-ig kell a Felügyeletnek igazolnia.
413-414. §
415. § (1) A 217. § (2) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeghatár 2004. december 31-ig egymillió forint, 2005. január 1-jétQl 2007. december 31-ig pedig kettQmillió forint. A kártalanítási összeghatár megállapításánál a felszámolási eljárás kezdQ napját kell figyelembe venni.
(2) Az Európai Unióhoz történQ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzQdést kihirdetQ törvény hatálybalépésének napjától 2007. december 31-ig
a) Magyarországon székhellyel rendelkezQ biztosított tevékenységet végzQ szervezet által az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelep kiegészítQ biztosítás érdekében köteles csatlakozni a fogadó ország befektetQ-védelmi rendszeréhez;
b) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezQ biztosított tevékenységet végzQ szervezet magyarországi fióktelepe esetén a befektetQvédelmi rendszer biztosítása nem haladhatja meg - személyenként és befektetési szolgáltatónként összevontan - a húszezer eurónak megfelelQ összeget.
(3) E törvény 215. §-a nem érinti a hatálybalépés elQtt keletkezett követeléseket.
(4) A BefektetQ-védelmi Alapnak e törvény hatálybalépésekor folyamatban levQ kártalanítási eljárása esetében a követelések befagyásának napján hatályos jogszabályokban elQírt feltételek az irányadók.
(5) A 2002. naptári évre vonatkozó éves díjfizetési elQlegként kell figyelembe venni a 2001. évben éves díjfizetés címén teljesített befizetésnek a 2002. naptári évre esQ részét.
(6)
416. § (1)-(2)
(3) A törvény 11. számú mellékletének 1-4. pontjában meghatározott személynek a külön jogszabályban elQírt vizsga letételét 2007. június 30-ig kell a Felügyeletnek igazolni.
417. §
418. § (1) Az e törvény alapján mqködQ tQzsdének nem kell a társasági adót és a helyi iparqzési adót megfizetnie utoljára arra az adóévre vonatkozóan, amelynek utolsó napja 2006. évben van.
(2)
419. § (1)-(2)
(3) Az az elszámolóház, amelyet a központi értéktári feladatok ellátására az Épt. alapján kijelöltek, e tevékenységét a kijelölésben foglaltaknak megfelelQen változatlanul folytatja.
(4) A törvény hatálybalépésekor már mqködQ és e törvény elQírásai szerint szakosított hitelintézetté átalakuló elszámolóház esetében a Hpt. alapításra, alapítási engedély kiadására, valamint a már engedélyezett tevékenységek vonatkozásában a tevékenység engedélyezésére vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.
(5)
(6)
(7) E törvény 450. § (3) bekezdésének a)-e) pontjában foglalt rendelkezés nem érinti a hatálybalépése elQtt kibocsátott, illetQleg a 408. § (2) bekezdése szerint forgalomba hozott letéti jegy, kincstárjegy, valamint kötvény érvényességét.
420. § (1) A Felügyelet e törvény hatálybalépése elQtt megválasztott elnökének, valamint kinevezett elnökhelyettesének megbízatása a választási, illetve kinevezési okmányon feltüntetett határidQvel jár le.
(2)
421-423. §
424-431. §
432. § (1) Az átalakulással létrejövQ részvénytársaság az átalakult tQzsde jogutódja. A jogutód részvénytársaságot illetik meg a tQzsde jogai és terhelik a tQzsde kötelezettségei.
(2) A törvény rendelkezései szerint átalakulással létrejövQ tQzsde esetében a törvénynek a tQzsde alapítására és a tQzsdei tevékenység engedélyezésére vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.
433. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérQl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdetQ, 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a 25. számú mellékletben felsorolt jogszabályaival összeegyeztethetQ szabályozást tartalmaz.
434. §
435-441. §
442. §
443. §
444-448. §
449. § Ahol a hatálybalépés elQtt kihirdetett jogszabály az 1996. évi CXI. törvényre vagy az Épt.-re, az 1994. évi XXXIX. törvényre vagy az Áttv.-re, illetQleg az 1991. évi LXIII. törvényre vagy a Bat.-ra utal, azon e törvényt kell érteni.
450. §
Felhatalmazások
451. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a)-b)
c) az elszámolóház tevékenységének részletes személyi, tárgyi és biztonsági feltételeit;
d) az egyes értékpapírok tartalmi kellékeit és kibocsátásuk feltételeit;
e) az egyes értékpapírok nyomdai úton történQ elQállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályait és a Felügyelet ebbQl eredQ együttmqködési kötelezettségét;
f) a dematerializált értékpapír elQállításának és továbbításának módját, biztonsági szabályait;
g) az értékpapírszámla, a központi értékpapírszámla, a tQzsdeforgalmi számla, az értékpapír letéti számla és az ügyfélszámla megnyitására, vezetésére és kezelésére, a számlarendszer mqködtetésére vonatkozó részletes szabályokat, ideértve a számlák elkülönített kezelésére, valamint a számlák feletti rendelkezési jog gyakorlására vonatkozó szabályokat is;
h)-l)
m) az értékpapírok hozamszámítására és közzétételére vonatkozó részletes szabályokat;
n) a központi értéktári tevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági követelményeket;
o)-p)
q) az ingatlanértékelést végzQ természetes személy és szervezet felelQsségbiztosítási szerzQdésének minimális tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az ISIN azonosítóra vonatkozó szabályokat;
b) a szabályozott piac, a tQzsde és az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet Felügyelet részére történQ adatszolgáltatási kötelezettségének tartalmát, módját és gyakoriságát;
c) a szabályozott piac, a tQzsde és az elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet tájékoztatási kötelezettségének tartalmát, módját és gyakoriságát;
d) a felügyeleti közigazgatási hatósági eljárások és igazgatási szolgáltatások díját;
e) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályait;
f)
g) a belsQ ellenQrzési rendszer kialakítására, valamint mqködtetésére vonatkozó részletes szabályokat;
h) a befektetési alap befektetési szabályaira vonatkozó elQírásokat;
i)
j) a befektetési hitelekre és a halasztott fizetésekre vonatkozó követelményeket;
k) az elszámolóháznak nem minQsülQ elszámolóházi tevékenységet végzQ szervezet tartalékképzésének módját és mértékét;
l) a befektetési alapkezelQ üzleti, szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, a Felügyelet részére történQ adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás tartalmát, felépítését, módját, gyakoriságát;
m) az ingatlanértékelést végzQ természetes személy végzettségére, szakképzettségére, szakmai gyakorlatára vonatkozó részletes szabályokat;
n) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésének formáját és tartalmát;
o) a pénzügyi konglomerátumra vonatkozó kiegészítQ felügyeleti szintq számítások módját, tartalmát, szerkezetét és gyakoriságát;
p) a Felügyelet által elfogadott, illetve a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelveket;
q) a piacbefolyásolásra utaló magatartások minQsítésekor figyelembe veendQ körülményeket;
r) az elfogadott piaci gyakorlat megállapításának részletes szabályait;
s) a bennfentes információ nyilvánosságra hozatalának kibocsátó általi késleltetésére vonatkozó részletes szabályokat;
t) a kockázati tQkealapok, illetve a kockázati tQkealap-kezelQk e törvény szerinti tevékenységéhez kapcsolódó, a Felügyelet részére történQ adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás tartalmát, módját, gyakoriságát és idQpontját;
u) a központi értéktár Felügyelet részére történQ adatszolgáltatási, valamint tájékoztatási kötelezettségének tartalmát, módját és gyakoriságát.
1. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítései
1. Art.: az adózás rendjérQl szóló 2003. évi XCII. törvény,
2. Áht.: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,
3. Bit.: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrQl szóló 2003. évi LX. törvény,
4. Bszt.: a befektetési vállalkozásokról és az árutQzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetQ tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény,
5. Btk.: a BüntetQ TörvénykönyvrQl szóló 1978. évi IV. törvény,
6. Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,
7. Cstv.: a csQdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,
8. Fkt.: a külföldi székhelyq vállalkozások magyarországi fióktelepeirQl és kereskedelmi képviseleteirQl szóló 1997. évi CXXXII. törvény,
9. Gt.: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény,
10. Hpt.: a hitelintézetekrQl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény,
11. Itv.: az illetékekrQl szóló 1990. évi XCIII. törvény,
12. Ket.: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,
13. MNB tv.: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény;
14. Pmt.: a pénzmosás megelQzésérQl és megakadályozásáról szóló törvény,
15. Psztv.: a Pénzügyi Szervezetek Állami FelügyeletérQl szóló 2007. évi CXXXV. törvény,
16. Ptk.: a Polgári TörvénykönyvrQl szóló 1959. évi IV. törvény,
17. Szmt.: a számvitelrQl szóló 2000. évi C. törvény,
18. Vbt.: a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény.
2. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
Az állampapírok nyilvános forgalomba hozatalához szükséges ismertetQ és a nyilvános ajánlattétel kötelezQ tartalmi elemei
1. Az állampapír nyilvános forgalomba hozatalához készítendQ ismertetQnek legalább az alább felsoroltakat kell tartalmaznia:
1. a kibocsátó megnevezése,
2. a kibocsátás célja, a kibocsátáshoz kapott felhatalmazás vagy a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés megjelölése,
3. az értékpapírok fajtája, típusa, az azokhoz kapcsolódó jogok bemutatása,
4. az árfolyam-, illetQleg hozammeghatározás módszere,
5. tájékoztatás az átruházás korlátairól,
6. a forgalomba hozatal módja és az egyes módokra vonatkozó szabályok,
7. az allokáció leírása,
8. a forgalomba hozatal eredményérQl szóló tájékoztatás szabályai,
9. a pénzügyi teljesítés szabályai, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,
10. a kamatfizetés és a beváltás (törlesztés) szabályai,
11. a forgalmazó megnevezése és címe.
2. Az állampapír nyilvános forgalomba hozatalához készítendQ nyilvános ajánlattételnek legalább az alább felsoroltakat kell tartalmaznia:
1. a kibocsátó megnevezése,
2. a kibocsátáshoz kapott felhatalmazás vagy a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés megjelölése,
3. az értékpapírok fajtája, típusa, sorozata, értékpapírkódja,
4. a kibocsátás tervezett nagysága, az értékpapírok névértéke,
5. az értékpapír kibocsátási árfolyama vagy késQbbi nyilvánosságra hozatalának idQpontja és helye,
6. a forgalomba hozatal kezdQ és záró idQpontja,
7. a pénzügyi teljesítés határideje,
8. a kamat mértéke, a kamatszámítás szabályai,
9. a kamatfizetés és a beváltás (törlesztés) idQpontja,
10. az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozásról szóló tájékoztatás,
11. az ismertetQ kiadásának idQpontja, megtekintésének, illetve megjelentetésének módja.
3. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
Származtatott ügyletek nettó pozícióinak a származtatott alap nettó pozíciójának számításához figyelembe veendQ értéke számításához alkalmazott szorzók
A származtatott ügylet alapját képezQ befektetési eszköz Szorzószám
a) Deviza 0,50
b) Három évnél hosszabb hátralévQ futamidejq kötvény és/vagy kamatláb pozíció 0,25
c) Három évnél rövidebb és egy évnél hosszabb hátralévQ futamidejq kötvény és/vagy kamatláb pozíció 0,15
d) Egy évnél rövidebb hátralévQ futamidejq kötvény és/vagy kamatláb pozíció 0,10
e) Az a)-d) pontba nem tartozó egyéb befektetési eszköz 1,00 4. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A helyi önkormányzatok kötvénykibocsátásához készített tájékoztató kötelezQ tartalmi elemei
A helyi önkormányzatok által készített tájékoztatónak legalább a következQ adatokat kell tartalmaznia:
a) Összefoglaló oldal
A kibocsátó megnevezése, a kibocsátónak a nyilvános ajánlattételbQl adódó kötelezettségei, az eladó megnevezése (amennyiben az más mint a kibocsátó), a forgalmazó neve, a tájékoztatóra és az ajánlattételre vonatkozó kötelezettségvállalások tartalma, a tájékoztató közzétételét engedélyezQ határozat száma és dátuma, a jegyzési, eladási idQszak nyitó- és zárónapja.
b) A kibocsátó
1. neve,
2. székhelye,
3. a hirdetmények közzétételi helyei,
4. a forgalomba hozandó értékpapír típusa és fajtája,
5. az önkormányzat által korábban kibocsátott, de még forgalomban levQ értékpapír típusa, fajtája, fQbb adatai, a forgalomba hozatalok felsorolása és eredménye, a forgalomba hozatalokhoz kapcsolódó, az önkormányzatot terhelQ kötelezettségek,
6. a forgalomban levQ értékpapír piaci helyzetének, árfolyam alakulásának bemutatása,
7. az önkormányzat szervezeti felépítése,
8. az alkalmazotti létszám,
9. a választott (polgármester, alpolgármester, képviselQ, bizottsági elnök) és a hivatali vezetQ tisztségviselQk (jegyzQ, aljegyzQ, pénzügyi vezetQ, a forgalomba hozatal céljához közvetlenül kapcsolódó terület felelQs vezetQje) személyi és szakmai adatai, így különösen az iskolai végzettség, szakképzettség, szakmai gyakorlat stb.
c) Az önkormányzat bemutatása
(legalább a kibocsátást megelQzQ három év adataira ki kell terjednie)
1. az önkormányzat rövid történeti áttekintése,
2. földrajzi határok, terület méretei,
3. területrendezési tervben szereplQ lakó, ipari, közületi, mezQgazdasági stb. területek,
4. kötelezQ és önként vállalt önkormányzati feladatok,
5. a kibocsátás céljához kapcsolódó normatív támogatások alakulása, a kibocsátás idQpontjában aktuális feladatok állami és helyi forrásai,
6. az önkormányzat területén élQ népesség száma, az egy fQre jutó átlagkereset, életkori, iskolázottsági és képzettségi adatok,
7. a helyileg bejegyzett társas vállalkozások és az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezQk száma szakmánkénti megoszlásban,
8. jelentQsebb vállalkozások az önkormányzat területén,
9. a munkanélküliség alakulása,
10. kivetett helyi adók (idegenforgalmi, kommunális, telek, építmény, iparqzési),
11. központi adókból származó bevételek,
12. költségvetési tájékoztatás: az érvényes költségvetés összefoglalója, kilátásai,
13. az éves költségvetési bevételek és kiadások felsorolása,
14. ha a kötvény törlesztését és kamatát egy kizárólagos kijelölt forrás fedezi, akkor az adott forrás (díjak, adók, egyéb) jellemzQi, mértékei,
15. az adósságszolgálati forrásokra vonatkozó esetleges korlátozások,
16. az adósságszolgálatot az Ötv. 88. § (2) bekezdése alapján korlátozó jogi körülmények,
17. jelenlegi adósság és egyéb dologi tartozások, határidQn túli tartozások,
18. lejárt követelések,
19. jelentQs peres ügyek.
d) Pénzügyi jelentés és a kapcsolódó információk
1. A tájékoztatóhoz mellékelni kell: a kibocsátóra vonatkozó számviteli jogszabályok szerint elkészített a kibocsátást megelQzQ három évre vonatkozó egyszerqsített vagyon mérleget, egyszerqsített pénzforgalmi jelentést, egyszerqsített eredménykimutatást és egyszerqsített maradványkimutatást.
2. A tájékoztatónak tartalmaznia kell az utolsó mérlegkészítés óta rendelkezésre álló legújabb pénzügyi információkat is. Ezen legújabb pénzügyi információknak a számvitelre vonatkozó jogszabály alapján összeállított mérleg adataival összehasonlíthatónak kell lenni.
e) A forgalomba hozatal adatai
1. a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés száma, tartalma, idQpontja,
2. az ajánlattevQ megnevezése (ha nem azonos a kibocsátóval),
3. a forgalomba hozatal céljának részletes bemutatása,
4. a vezetQ forgalmazó megnevezése és címe,
5. a forgalomba hozatal során közremqködQ forgalmazók,
6. a kifizetQ és letéti helyek megnevezése és címe,
7. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre vállalt összeg feltüntetése,
8. a forgalomba hozatal nagysága,
9. a forgalomba hozatal költségei,
10. az értékpapírok fajtája, típusa, az azokhoz kapcsolódó jogok bemutatása,
11. az értékpapír kódja,
12. elQvásárlási jog, az átruházás esetleges korlátja,
13. a forgalomba hozandó értékpapírok száma, névértéke, kibocsátási árfolyama, az árfolyam-meghatározás módszere,
14. sorozat- és sorszámok,
15. a jegyzés, illetve eladás kezdQ- és zárónapja,
16. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,
17. a túl- és aluljegyzés esetén követendQ eljárás, az allokáció leírása,
18. a 7. § (2) bekezdésében meghatározott okirat szövegének tervezete.
f) Az értékpapír-sorozatok tQzsdei bevezetése esetén a tájékoztató tartalmazza
1. a bevezetésben közremqködQ befektetési szolgáltató nevét, székhelyét;
2. a tQzsdei bevezetést kezdeményezQ közgyqlési (vagy igazgatósági) döntésrQl szóló határozat számát és idQpontját;
3. a kibocsátó nyilatkozatát, hogy ellene a tQzsdei bevezetési kérelem Felügyelet részére történQ benyújtásakor csQdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás nincs folyamatban, valamint a bevezetés kérelmezését megelQzQ két évben - két évnél rövidebb mqködés esetén a kibocsátó tevékenységének megkezdése óta - fizetési kötelezettségeinek eleget tett, nincs köztartozása és nemfizetés miatt ezen idQszak alatt jogerQs bírósági határozattal nem marasztalták el;
4. amennyiben a bevezetésben közremqködQ befektetési szolgáltató személye eltér a forgalomba hozatal során közremqködQ forgalmazó személyétQl, úgy annak nyilatkozatát arról, hogy egyetemleges felelQsséget vállal a kibocsátóval azért, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelQ adatokat és állításokat tartalmaz, illetve tudomásuk szerint nem kerültek elhallgatásra olyan tények és információk, amelyek a kibocsátó és a bevezetés tárgyát képezQ értékpapír-sorozat helyzetének megítélése szempontjából jelentQséggel bírnak;
5. a kibocsátó nyilatkozatát arról, hogy a bevezetendQ értékpapír forgalomképes, illetve nincs tudomása olyan szerzQdésrQl vagy megállapodásról, amely az értékpapír-sorozat szabad forgalmazhatóságát korlátozza;
6. a kibocsátóra vonatkozó legújabb gazdasági, jogi és pénzügyi adatokat, amennyiben a nyilvános forgalomba hozatali eljárás lezárásától a bevezetés kérelem benyújtásáig eltelt idQtartam a hat hónapot meghaladja;
7. az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalától a bevezetési kérelem benyújtásáig eltelt idQszak tQzsdén kívüli forgalmazási adatait (értékesített mennyiség, átlagárfolyam, az idQszakban elért minimális és maximális árfolyam megjelölésével), amennyiben az eltelt idQszak meghaladja a hat hónapot;
8. a bevezetési kérelem idQpontját megelQzQen benyújtott utolsó kibocsátói gyorsjelentéshez készített (utólagosan csatolt) könyvvizsgálói jelentést;
9. részvénysorozat bevezetésére vonatkozó engedélyeztetési eljárás esetén a kérelem benyújtása idQpontjában a bevezetni kívánt részvénysorozat öt százalék feletti tulajdonosainak megnevezését és szavazati arányaik megoszlását;
10. minden egyéb olyan adatot és nyilatkozatot, amelyei a bevezetési kérelem benyújtása idQpontjában hatályos egyéb jogszabályok, illetve a Felügyelet által elfogadott tQzsdei szabályzatok elQírnak.
A nemzetközi pénzügyi intézmény értékpapírjának magyar tQzsdére való bevezetésének elQzetes engedélyezésekor a tájékoztató megjelölés helyett a 7. számú mellékletben szereplQ ismertetQt kell érteni.
5. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
6. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
7. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A nemzetközi pénzügyi intézmény által készítendQ ismertetQ kötelezQ tartalmi elemei
A nemzetközi pénzügyi intézmény általi nyilvános értékpapír forgalomba hozatal esetén az ismertetQnek legalább az alább felsorolt adatokat kell tartalmaznia:
1. a kibocsátó megnevezése és bemutatása,
2. a forgalomba hozatalhoz kapott felhatalmazás vagy a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés száma, tartalma, idQpontja,
3. a forgalomba hozatal tervezett nagysága,
4. a forgalmazó megnevezése és címe,
5. a forgalomba hozatal során közremqködQ forgalmazók,
6. a kifizetQ és letéti helyek megnevezése és címe,
7. az értékpapír elnevezése, a kibocsátás célja,
8. az értékpapír fajtája, típusa, az ahhoz kapcsolódó jogok,
9. az átruházás korlátai,
10. az értékpapír száma, névértéke, a forgalomba hozatal árfolyama, az árfolyam-meghatározás módszere,
11. sorozat- és sorszámok, az értékpapír kódja,
12. a jegyzés, illetve eladás kezdQ- és zárónapja,
13. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,
14. a túl- és aluljegyzés esetén követendQ eljárás, az allokáció leírása,
15. az utolsó lezárt gazdasági év gazdálkodási adatai,
16. a kibocsátó utolsó auditált éves mérlege (saját joga szerint),
17. a forgalomba hozatallal megszerzendQ tQke felhasználásának célja,
18. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre vállalt összeg feltüntetése,
19. az értékpapír szövege (az értékpapír mintája), dematerializált értékpapír kibocsátása esetén a 7. § (2) bekezdésében meghatározott okirat szövegének tervezete.
8. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A nyilvánosan mqködQ részvénytársaságban vételi ajánlat útján történQ befolyásszerzés esetén készítendQ mqködési terv és az ajánlattevQ gazdasági tevékenységérQl szóló jelentés kötelezQ tartalmi elemei
I. Általános adatok
1. Az ajánlattevQ neve és székhelye (címe);
2. összehangoltan eljáró személyek esetén a személyek azonosítási adatai (születési név, állandó lakcím, születési hely és idQ);
3. a vételi ajánlattal érintett részvénytársaság neve, székhelye;
4. a közremqködQ forgalmazó neve, székhelye;
5. a vételi ajánlat közzétételének helye;
6. az ajánlattevQnek, és a vele összehangoltan eljáró személyeknek a céltársaságban már meglévQ részesedésére vonatkozó adatok;
7. a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló idQszak;
8. a vételi ajánlat finanszírozására vonatkozó információ;
9. ha az ajánlattevQ által felajánlott ellenérték bármilyen jellegq értékpapírokat tartalmaz, az ezen értékpapírokra vonatkozó információk, ideértve
9.1. ha az értékpapír tQzsdén jegyzett értékpapír, a legutolsó tizenkét hónap forgalmára vonatkozó információk (minimális ár, maximális ár, átlagár, mennyiség)
9.2. az értékpapírnak az ellenérték megállapítása során figyelembe vett ára, kiszámításának módja.
II. Mqködési terv
1. a céltársaság jövQbeni mqködésére vonatkozó üzletpolitikai elképzelések bemutatása;
2. az ajánlattevQnek a céltársaság és - amennyiben ezt az ajánlat érinti - az ajánlattevQ társaság jövQbeni üzleti tevékenységére vonatkozó tervei;
3. a céltársaság munkavállalóik és vezetQik állásainak fenntartására vonatkozó szándékai, beleértve minden, a foglalkoztatás feltételeiben bekövetkezQ lényeges változtatást;
4. az ajánlattevQnek a két társaságra vonatkozó stratégiai tervei;
5. a foglalkoztatásra valószínqsíthetQ következmények;
6. a társaságok telephelyeire gyakorolt valószínqsíthetQ következmények.
III. Gazdasági tevékenységrQl szóló jelentés
1. Az ajánlattevQ neve és székhelye (címe);
2. a vételi ajánlattal érintett részvénytársaság neve, székhelye;
3. az ajánlattevQ cég történetének, illetve üzleti tevékenységének rövid bemutatása;
4. az ajánlattevQ vezetQ tisztségviselQinek és felügyelQbizottsági tagjainak rövid bemutatása;
5. az ajánlattevQ, illetve az ajánlattevQben befolyással rendelkezQk, valamint a részvénytársaság, illetve az abban befolyással rendelkezQk között létrejött esetleges megállapodások részletes ismertetése, ha azok kihatással lehetnek a vételi ajánlat értékelésére;
6. az ajánlattevQ, illetve az ajánlattevQben befolyással rendelkezQk, valamint a részvénytársaság, illetve az abban befolyással rendelkezQk, illetve a részvénytársaság vezetQ tisztségviselQi között létrejött esetleges megállapodások részletes ismertetése, ha azok kihatással lehetnek a vételi ajánlat értékelésére;
7. az ajánlattevQ pénzügyi helyzetének bemutatása és az abban beállt változások ismertetése;
8. az ajánlattevQ nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlat teljesítésére megfelelQ fedezettel rendelkezik és ennek bemutatása;
9. a vételi ajánlatban és az ajánlattevQ gazdasági tevékenységérQl szóló jelentésben szereplQ adatok, információk valóságára vonatkozó felelQsségvállaló nyilatkozat.
9. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A részvénytársaság igazgatóságának a vételi ajánlattal kapcsolatos véleményének kötelezQ tartalmi elemei
1. A részvénytársaság neve, székhelye;
2. a vételi ajánlat összefoglalása, kitérve a vételi ajánlat alapvetQ feltételeire (ellenérték, a vételi ajánlat elfogadására rendelkezésre álló idQszak, fizetés módja);
3. nyilatkozat arról, hogy a részvénytársaság vezetQ tisztségviselQi betöltenek-e vezetQ állást, illetve rendelkeznek-e befolyással az ajánlattevQnél, illetve az ajánlattevQben befolyással rendelkezQnél, illetve milyen más kapcsolat áll fenn az említettekkel;
4. a részvénytársaság tulajdonosi struktúrája, a legalább ötszázalékos szavazati joggal rendelkezQ személyek felsorolása, a részvényeik darabszáma és a szavazataik számának feltüntetése;
5. a véleményben ki kell térni arra is, hogy a befolyásszerzés miként érinti a részvénytársaság munkavállalóit;
6. a részvénytársaság igazgatóságának javaslata a vételi ajánlat elfogadására, vagy annak elutasítására a javaslat részletes indokolásával; ha bármely igazgatósági tag véleménye eltér a javaslattól, vagy tartózkodott a javaslat meghozatala során, akkor ezt a tényt indokolás mellett fel kell tüntetni;
7. a társaság igazgatósága által megbízott független pénzügyi tanácsadó megnevezése, illetve a tanácsadó arra vonatkozó nyilatkozata, hogy esetében nem áll fenn olyan érdekellentét, amely befolyásolja azon képességét, hogy elfogulatlan jelentést adjon;
8. a munkavállalók véleménye a vételi ajánlatról.
10. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A befektetési szolgáltató esetében a tevékenységi engedély kiadásához szükséges kérelem mellékletei
1. Tevékenységi engedély iránti kérelemhez az alábbi okiratokat kell mellékelni:
a) a folytatni kívánt tevékenységek megjelölését és a kérelmezQ döntési, irányítási rendszerét is tartalmazó szervezeti és mqködési szabályzatot;
b) üzleti tervét;
c) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi-technikai feltételek részletes leírását;
d) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek meglétét igazoló okiratok másolatát;
e) a folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerzQdési feltételek, az üzletszabályzat, a pénzmosás megelQzését szolgáló szabályzat, a pénz- és értékkezelési szabályzat, továbbá a 92. §-ban, valamint a 108-112. §-ban elQírt szabályzatok tervezetét;
f) értékpapír-letétkezelQi tevékenység esetén a biztonsági, értékpapír-letétkezelési és értéktári szabályzatok tervezetét;
g) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésének igazolását;
h) ügynök igénybevétele esetén a szolgáltató és az ügynök közötti szerzQdés tervezetét;
i) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató informatikai rendszere alkalmas a 92. § (4) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésére;
j) a kockázatok figyelemmel kísérésére, mérésére, ellenQrzésére és kezelésére vonatkozó szabályzat tervezetét, és
k) a kereskedési könyv vezetésére vonatkozó szabályzat tervezetét;
l) a BefektetQ-védelmi Alap igazolását az Alaphoz történQ csatlakozási kérelem benyújtásáról és a csatlakozási díj megfizetésérQl, ha biztosított tevékenység végzésére kér engedélyt és e törvény elQírja az Alaphoz történQ csatlakozást;
m) az összevont alapú, illetQleg a kiegészítQ felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás esetében az összevont alapú, illetQleg a kiegészítQ felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a befektetési vállalkozás összevont alapú, illetQleg kiegészítQ felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja;
n) a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a befektetési vállalkozás részére átadott személyes adatainak az összevont alapú, illetQleg a kiegészítQ felügyelet e törvény szerinti ellátása céljából történQ kezeléséhez, illetQleg továbbításához.
2. Ha a kérelmezQ befektetési vállalkozásként kíván mqködni, akkor az 1. pontban meghatározottakon túl a kérelemhez mellékelni kell:
a) alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek módosításait;
b) az elQírt mértékq jegyzett tQke befizetésének igazolását, valamint nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a jegyzett tQke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vevQ személy törvényes jövedelmébQl származik;
c) részvénykönyvének másolatát;
d) nyilatkozatot arról, hogy a befektetési vállalkozás irányítása a Magyarországon létesítendQ fQirodában történik;
e) több telephely esetén azon telephely tárgyi-technikai feltételeinek leírását, ahol a tevékenységet folytatni kívánja;
f) az olyan gazdasági társaság megnevezését, amelyben a kérelmezQnek részesedése van;
g) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását;
h) üzleti nyilvántartására vonatkozó szabályzattervezetét;
i) ellenQrzési rendjére vonatkozó szabályzattervezetét;
j) a külföldi kérelmezQ által folytatott, 81. § szerinti tevékenységek megjelölését, valamint azokat a helyeket, ahol ezeket a tevékenységeket végzi;
k) a fióktelep formájában mqködQ szolgáltató vezetQ állású személyének döntési jogkörét, valamint a kérelmezQ azon testületeit, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek;
l) a külföldi kérelmezQ esetében a székhely szerinti felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezetQ állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetQleg ellátásával kapcsolatban.
3. A kérelmezQnek a 81. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenység folytatására irányuló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a KHR-hez [Hpt. 130/A. § (1) bekezdés] történQ csatlakozási nyilatkozatot.
4. Hitelintézet kérelme esetén az 1. pontban foglaltakon túl mellékelni kell a 2. pont e) alpontjában meghatározott leírást és a 2. pont j)-k) alpontjában meghatározott nyilatkozatokat.
11. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A befektetési alapkezelési tevékenységet végzQk személyi, tárgyi, technikai feltételei
Személyi feltételek
1. A tevékenység irányítására olyan szakembert kell alkalmazni, aki büntetlen elQéletq, legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik és akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.
2. Portfóliókezelésre, befektetési eszközök és tQzsdei termékek kereskedésére olyan szakembert kell alkalmazni, aki büntetlen elQéletq, legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik és akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.
3. A back office vezetésére olyan szakembert kell alkalmazni, aki büntetlen elQéletq, legalább kétéves portfóliókezelési, befektetési alapkezelési vagy pénzintézeti szakmai gyakorlattal rendelkezik és akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.
4. Az 1-3. pont esetében befektetési alapkezelQnél, európai befektetési alap kezelQjénél, befektetési vállalkozásnál, hitelintézet/biztosító/nyugdíjpénztár befektetésekkel, illetve hitelintézet letétkezeléssel foglalkozó területén, a Magyar Nemzeti Banknál, a Felügyeletnél, a minisztériumban, szabályozott piacnál, tQzsdénél, az elszámolóháznál, az ÁKK Zrt.-nél, a kincstárnál, továbbá ingatlanalap-kezelQ esetében ingatlanforgalmazónál, illetve ezek külföldi megfelelQinél munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idQ számít szakmai gyakorlatnak.
Tárgyi feltételek
A befektetési alapkezelési tevékenységet végzQnek rendelkeznie kell megfelelQ irodai elhelyezéssel, kommunikációs rendszerrel (telefon, fax, elektronikus postacím).
Technikai feltételek
Befektetési alapkezelést végzQnek rendelkeznie kell
a) olyan nyilvántartási rendszerrel, amely biztosítja, hogy az e törvényben elQírt elkülönített kezelési és nyilvántartási követelménynek megfeleljen,
b) olyan portfólió-nyilvántartási rendszerrel, amely alkalmas az általa kezelt portfóliók vagyonváltozásainak naprakész - és az információs kötelezettség teljesítését lehetQvé tevQ - kimutatására és a belsQ ellenQrzés, valamint a Felügyelet által történQ ellenQrzés követelményeinek teljesítésére.
12. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A befektetési alapkezelési tevékenységet végzQ mqködési szabályzatának kötelezQ tartalmi elemei
1. Az érdekellentétek megelQzésére és kezelésére vonatkozó szabályok.
2. A befektetési alapkezelési tevékenység és a befektetési alapkezelési tevékenységet végzQ egyéb tevékenységei szétválasztásának szabályai.
3. A front office és a back office tevékenységek szétválasztásának szabályai.
4. A szervezeten belüli döntési jogkörök meghatározásának szabályai.
5. Az adatok megQrzésének szabályai.
6. A titoktartás szabályai.
7. A befektetési alapkezelési tevékenységet végzQnek a befektetQk általi elérhetQségének szabályai.
13. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A befektetési alapkezelést végzQ eljárási szabályzatának kötelezQ tartalmi elemei
1. Az eszközök értékelésének elveire vonatkozó szabályok.
2. A partner kockázatkezelésének elveire vonatkozó szabályok.
3. A tevékenység átadásának, delegálásának elveire vonatkozó szabályok.
4. A befektetQk tájékoztatásának módjára és gyakoriságára vonatkozó szabályok.
5. A teljesítménymérés elvei, szabályai.
6. Az alkalmazottakra vonatkozó szakmai képzési követelmények.
7. A vezetQ tisztségviselQk és az alkalmazottak befektetéseire vonatkozó szabályok.
8. Szétosztási szabályok.
14. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
15. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A befektetési alapkezelési tevékenységet végzQ által a kezelt portfóliókon elért teljesítmény, illetve hozam számításának, bemutatásának, illetve közzétételének szabályai, elvei
Jelen melléklet szerint elkészített kimutatások nem helyettesítik azon jelentéseket, amelyeket a befektetési alapkezelési tevékenységet végzQnek annak érdekében kell elkészítenie, hogy megbízója a saját jelentési kötelezettségének meg tudjon felelni.
A teljesítményszámítási, bemutatási és közzétételi szabályok célja, hogy a befektetQk biztosak lehessenek abban, hogy a teljesítményrQl szóló információk teljesek és helyesek. Ezen elQírások betartása, illetve a hozamszámítási módszerek egységessége azt szolgálja, hogy az egyes portfóliók - ideértve a befektetési alapokat és az önkéntes kölcsönös biztosító és magán-nyugdíjpénztári vagyonokat is - teljesítményét minél inkább összehasonlíthatóvá tegye. Ezen célok megvalósulása érdekében:
1. Minden olyan adatot és információt, amely egy portfólión elért teljesítmény bemutatásához és az elQírt számítások elvégzéséhez szükséges, össze kell gyqjteni és meg kell Qrizni.
2. A portfólióértékelések forrásait és módszereit a befektetQ számára hozzáférhetQvé kell tenni.
3. A portfóliókat legalább havonta értékelni kell.
4. A portfólió értékelését piaci értéken kell elvégezni.
5. A kamatozó kötvény típusú értékpapírok, valamint minden olyan eszköz esetén, amelybQl kamatjövedelem származik, az idQarányos kamatokat figyelembe kell venni az értékelésnél.
6. A pénzbQl és pénzjellegq eszközökbQl származó hozamokat bele kell foglalni a teljes hozam számításába.
7. A kereskedés-napi elszámolás elvét kell alkalmazni.
8. A portfólió hozamának számításakor - jogszabály eltérQ rendelkezésének hiányában - havi tQkesúlyozott vagy napi idQsúlyozott hozamszámítást kell alkalmazni.
9. A realizált és nem realizált (árfolyam) nyereséget és a bevételeket is magába foglaló teljes hozamot kell kimutatni.
10. Az idQszakok hozamait mértani láncba kell állítani.
11. Egy évnél rövidebb idQszakok teljesítményét nem lehet évesíteni.
12. Mindig meg kell jelölni, hogy mely idQszakra vonatkozik a hozamadat.
13. A teljesítményt a kereskedési költség levonása után kell kiszámítani.
14. A hozamot az osztalékon, kamaton és árfolyamnyereségen keletkezQ vissza nem igényelhetQ forrásadó levonása után kell számítani. A visszaigényelhetQ forrásadót figyelembe kell venni.
15. Meg kell jelölni azt is, hogy a teljesítményeket bruttó vagy nettó módon, azaz a befektetQ által a portfóliókezelési tevékenységet végzQnek vagy kapcsolt vállalkozásának fizetett díjat figyelembe véve számítják-e.
16. Meg kell jelölni minden olyan tényt, kiegészítQ információt, amely a teljesítmények megítéléséhez, illetve a bemutatott teljesítmény teljes értékq magyarázata szempontjából fontos lehet.
17. A teljesítményadatok bemutatásánál a tQkeáttétel és a származékos termékek használatát, mértékét is be kell mutatni oly módon, amely lehetQvé teszi a kockázatok azonosítását.
18. Amennyiben a portfólióhoz, annak befektetési politikájában referenciaindexet is rendeltek, ezen referenciaindex hozamát ugyanarra (ugyanazokra) az idQszakra (idQszakokra) és ugyanolyan hozamszámítási módszert alkalmazva kell bemutatni, amelyekre a portfólió hozama bemutatásra kerül.
19. A befektetési alapkezelési tevékenységet végzQ teljesítményeinek bemutatásakor a hozamadatokat lehetQleg öt évre visszamenQen, illetve tevékenysége megkezdésétQl - a naptári éveknek megfelelQ bontásban - kell bemutatni.
16. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A befektetési alap kezelési szabályzatának kötelezQ tartalmi elemei
I.
1. A befektetési alap neve, típusa, futamideje.
2. Garanciavállalás esetén a garanciavállalás pontos feltételei.
3. A kezelési szabályzat jóváhagyásáról, módosításáról szóló felügyeleti és alapkezelQi határozatok száma, ideje.
4. Az alapkezelQ, a letétkezelQ és az ingatlanértékelQ szervezet neve, székhelye, tevékenységi köre és legfontosabb gazdasági adatai.
5. Igénybe venni kívánt alvállalkozó neve, székhelye, rövid bemutatása igénybevételének indoka.
6. A befektetési alap részletes befektetési politikája, azon belül különösen:
a) a befektetési stratégia,
b) a portfólió lehetséges elemei, azok tervezett arányai,
c) az egyes értékpapírfajták - beleértve az egy devizában denominált értékpapírok körének - maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya, illetve annak figyelemkeltésre alkalmas módon történQ feltüntetése, ha az alap harminc százalékot meghaladó mértékben kíván azonos devizában denominált értékpapírokba fektetni, kivéve a hazai fizetQeszközben denominált értékpapírokat,
d)
e) a származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre, alkalmazásuk célja, feltételei, jelentQs kockázati tényezQk,
f) ha a tQke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása,
g) az ingatlanalap portfóliójában lévQ ingatlanok megterhelésének lehetQsége és szabályai.
7. A befektetési jegyekhez fqzQdQ jogok bemutatása.
8. A befektetési jegyek forgalmazásának szabályai.
9. A nyílt végq befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy folyamatos forgalmazásának az alapkezelQ által történQ felfüggesztésére vonatkozó szabályok.
10. A tQkenövekmény és a kifizetendQ hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai.
11. A befektetési alapot terhelQ valamennyi díj és költség tételes felsorolása, a díjak és költségek összegére vagy számítási módjára, továbbá azok elszámolására vonatkozó részletes tájékoztatás.
12. Az eladási, illetve visszaváltási jutalék, egyéb a befektetQket közvetlenül terhelQ költségek.
13. Az összesített és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték számítási módja, gyakorisága, közzétételének módja, helye, ideje, ideértve a hibás nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályait.
14. Nyílt végq befektetési alap befektetési jegyének az eladási és visszavásárlási árszámítási módszere.
15. BefektetQk rendszeres és rendkívüli tájékoztatásának szabályai, annak módja, helye, ideje.
16. A befektetési alap megszqnésével, átalakulásával és beolvadásával kapcsolatos rendelkezések.
17. A portfólió egyes elemei értékelésének részletes szabályai.
18. A nyílt végq alapok esetében a visszaváltás igények teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya.
19. Nyílt végq alapok esetében a visszaváltási igények teljesítése céljára felvett hitelre vonatkozó szabályok.
20. A befektetési alap tulajdonában lévQ befektetési eszközök kölcsönzésének, az eszközök terhelhetQségének szabályai.
21. Amennyiben az alap befektetési alapba fektetQ alap és a saját tQkéjének legalább huszonöt százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni egyetlen befektetési alapba, akkor ezen befektetési alap befektetési politikája és mqködési költségei.
22. A származtatott termékekbe befektetQ befektetési alap tájékoztatója, rövidített tájékoztatója, illetve kezelési szabályzata elQlapján, figyelemkeltésre alkalmas módon fel kell hívni a befektetQk figyelmét az alap szokásostól eltérQ kockázati szintjére, külön megjelölve az alap által a származtatott ügyletek révén felvehetQ nettó pozíciók összértéke és az alap saját tQkéje hányadosának megengedett legnagyobb mértékét.
II.
1. A zártkörq befektetési alap kezelési szabályzatában az elQzQekben foglaltakon túlmenQen fel kell tüntetni:
a)
b) a jegyzés kezdQ és zárónapját,
c) a befektetési jegyek lehetséges tulajdonosi körét.
2. Azon ingatlanalap esetében, amely befektetési politikájában adott ingatlanberuházás(ok) megvalósítását tqzte ki célul (projektalap), az adott ingatlanberuházás(oka)t, megvalósításuk körülményeit, feltételeit részletesen be kell mutatni.
3. Európai befektetési alap esetén, amennyiben a befektetési alap a befektetési politikájából adódóan az átlagosnál nagyobb kockázatot hordoz, egy erre utaló feltqnQ nyilatkozat.
17. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalához szükséges nyilvános tájékoztató kötelezQ tartalmi elemei
I.
1. A nyilvános ajánlattétel, eladási ajánlattétel adatai:
a) a létrehozandó, eladásra kínált, illetve az újabb befektetésijegy-sorozatot kibocsátó befektetési alap rövid bemutatása;
b) jegyzési hely meghatározása;
c) fizetés módja, új alap létrehozatalát célzó befektetésijegy-sorozat forgalomba hozatala esetén a jegyzés módja;
d) jegyzési ár, vételi ár; forgalomba hozatali ár (az újabb sorozatot jegyzési eljárás lefolytatása nélkül kibocsátó befektetési alap esetében az elsQ forgalmazási napon érvényes forgalomba hozatali ár);
e) a jegyzési idQszak kezdete és vége;
f) túl-, illetve aluljegyzés esetén követendQ eljárás, amennyiben a forgalomba hozatal jegyzési eljárással történik;
g) a joghatóság, háttérszabályok megnevezése;
h) a befektetési jegyekhez fqzQdQ jogok bemutatása, sorozatonként.
2. Ha az alapkezelQ vagy a letétkezelQ társasággal szemben a befektetési jegyek eladásának megkezdését megelQzQ három naptári éven belül csQdeljárást rendeltek el, a tájékoztatónak tartalmaznia kell az erre vonatkozó adatokat is.
3. Kifejezett garanciavállalás esetén a garanciavállaló bemutatása.
4. Az ingatlanértékelQ, könyvvizsgáló neve, székhelye.
5. A befektetések lehetséges piacának bemutatása.
6. Zárt végq ingatlanalap befektetési jegyeinek ingatlanapport ellenében történQ lejegyzése esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása.
7. A forgalmazó és - amennyiben a forgalmazó a befektetési jegyek értékesítéséhez ügynököt vesz igénybe -, a forgalmazás ezen módjának rövid bemutatása.
8. Az alapkezelQ bemutatása: neve, székhelye, az alapítás idQpontja, a cégbejegyzés száma, helye és ideje, a tevékenységi kör meghatározása, a mqködés idQtartama, az üzleti év, alaptQkéje, tulajdonosi köre, a vezetQ tisztségviselQk fontosabb személyi és szakmai adatai, gazdálkodásának fontosabb adatai (elQzQ három év mérlegeinek összehasonlító adatai, piaci helyzet bemutatása, alkalmazotti létszáma), az általa kezelt más befektetési alapok bemutatása (indulás dátuma, befektetési politika, méret, elért éves hozam), feladata.
9. A letétkezelQ bemutatása: neve, székhelye, az alapítás idQpontja, a cégbejegyzés száma, helye és ideje, a tevékenységi kör meghatározása, a mqködés idQtartama, az üzleti év, alaptQkéje, tulajdonosi köre, vezetQ tisztségviselQk fontosabb személyi és szakmai adatai, gazdálkodásának fontosabb adatai (elQzQ három év mérlege, alkalmazotti létszáma), feladata.
10. Az ingatlanértékelQ bemutatása: neve, székhelye, az alapítás idQpontja, a cégbejegyzés száma, helye és ideje, a tevékenységi kör meghatározása, a mqködés idQtartama, az üzleti év, alaptQkéje, tulajdonosi köre, a vezetQ tisztségviselQk fontosabb személyi és szakmai adatai, gazdálkodásának fontosabb adatai (elQzQ három év mérlege), alkalmazotti létszáma, feladata.
11. A nyilvános tájékoztató kötelezQ melléklete a 16. számú melléklet alapján összeállított kezelési szabályzat.
II.
Európai befektetési alap esetén a tájékoztató további tartalmi elemei:
1. Igénybe venni kívánt alvállalkozó neve, székhelye.
2. A befektetési alap múltbeli teljesítménye, hozama.
3. A befektetQk azon típusának meghatározása, amelynek a befektetési alapot ajánlják.
4. A befektetési alapra vonatkozó, befektetQket is érintQ adózási szabályok rövid leírása.
5. A tanácsadó megnevezése, bemutatása, a befektetési alapkezelQvel kötött szerzQdésének lényeges elemei a díjazás kivételével.
6. A vezetQ tisztségviselQk más társaságban betöltött tisztsége és fennálló munkaviszonya.
III.
1. Amennyiben a fenti pontok közül az alapkezelQ, a letétkezelQ és az ingatlan értékelQ bemutatását a társaságok éves jelentéseivel helyettesítik, akkor azt nem kell a tájékoztatóba foglalni.
2. A portfólió egyes elemei értékelésének szabályaira vonatkozó értékelési szabályzatot a kezelési szabályzattól külön is át lehet adni a befektetQnek.
18. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A rövidített tájékoztató kötelezQ tartalmi elemei
1. A rövidített tájékoztató feladata, hogy a kibocsátási tájékoztató, illetve alapkezelési szabályzat helyett egy rövid, lényegre szorítkozó információs anyag álljon a befektetQ rendelkezésére. A rövidített tájékoztató nem lehet régebbi tizenöt hónaposnál.
2. A rövidített tájékoztatónak egyértelmq módon tartalmaznia kell a következQket:
1. A befektetési alap célja, a befektetési politika által kitqzött befektetési cél;
2. Az alapkezelQ megnevezése, bemutatása;
3. A forgalmazó megnevezése, bemutatása;
4. A letétkezelQ megnevezése, bemutatása;
5. Az alap könyvvizsgálójának megnevezése;
6. A tanácsadó megnevezése, bemutatása;
7. Az alap befektetési politikájával kapcsolatos kockázatok bemutatása;
8. A befektetQket terhelQ közvetlen és közvetett költségek;
9. A befektetQk érdekvédelme: garanciák és biztonsági elemek;
10. Az alap múltbeli hozama;
11. Az alap által nyilvánosságra hozott információk közzétételi helye.
3. A rövidített tájékoztatónak kötelezQen tartalmaznia kell az alábbi kitételt:
Az alap múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövQbeni teljesítményre, hozamra.
4. Európai befektetési alap esetén a rövidített tájékoztató további tartalmi elemei:
1. A befektetési alap létrehozásának ideje és országa;
2. Az illetékes felügyeleti hatóság megnevezése;
3. Igénybe venni kívánt alvállalkozó neve, székhelye;
4. A befektetQk azon típusának meghatározása, amelynek az alapot ajánlják;
5. Zártvégq befektetési alap esetén a befektetési alap futamideje;
6. A befektetési jegyek megvásárlásának és eladásának módja;
7. Az eladási, illetve visszaváltási jutalék és egyéb költségek költségviselQk szerint;
8. A nettó eszközérték közzétételére, illetve elérhetQségére vonatkozó információk;
9. A befektetési alapra vonatkozó, befektetQket is érintQ adózási szabályok rövid leírása;
10. A tájékoztató közzétételének dátuma;
11. A befektetési alap múltbeli teljesítménye;
12. Ha van hozamfizetés, annak ideje és módja.
5. Európai befektetési alap esetén a rövidített tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a befektetQ kérésére térítésmentesen rendelkezésére bocsátják a tájékoztatót, valamint az éves és féléves jelentéseket a szerzQdéskötés elQtt, illetve után.
Európai befektetési alap esetén a rövidített tájékoztatóban meg kell jelölni a kapcsolattartót (személy, osztály, ügyfélfogadási idQ), ahova további információkért lehet fordulni.
19. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A megszqnési jelentés kötelezQ tartalmi elemei
A megszqnési jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a futamidQ lejártakor a portfólióban lévQ eszközök nyilvántartási értékét, eszközönkénti bontásban,
b) az egyes értékesített eszközök befolyt ellenértékét,
c) az esetleges járulékos és egyéb bevételeket,
d) a végelszámolás során felmerült költségeket és felszámított díjakat tételesen,
e) a befektetQk között felosztható tQkét,
f) az egy befektetési jegyre kifizethetQ összeget, és
g) a kifizetés kezdQ napját és helyét.
20. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
Alap fajtája
nyilvános,
nyílt végq értékpapír nyilvános,
zárt végq értékpapír
Saját tQkére vetített, egy kibocsátóra vonatkozó limit
a) megfelelQen likvid tQzsdei értékpapírok 15% 20%
b) egyéb tQzsdei értékpapírok, a 275. § b) pontja szerinti értékpapírok, nyilvános nyílt végq kollektív befektetési értékpapírok 10% 10%
c) tQzsdén nem jegyzett értékpapírok 2% 10%
Saját tQkére vetített, összesített limit
d) b sor szerinti limitet meghaladó, megfelelQen likvid tQzsdei értékpapírok 40% 60%
e) tQzsdén nem jegyzett értékpapírok 10% 30%
f) kollektív befektetési értékpapírok, kivéve a nyilvános nyílt végq kollektív befektetési értékpapírokat 5% 20%
Saját tQkére vetített, egyéb limit
g) azonos sorozatba tartozó állampapírok 35% 35% 21. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A befektetési jegy nyilvános kibocsátása esetén készítendQ féléves és éves jelentés kötelezQ tartalmi elemei
Az éves és féléves jelentéseknek, az abban foglaltaknak alkalmasnak kell lennie arra, hogy az alap tevékenységét, kockázatait és eredményét meg lehessen ítélni.
Az éves és féléves jelentésnek legalább a következQ információkat kell tartalmaznia:
1. a befektetési alap megnevezése, típusa, futamideje;
2. az alapkezelQ, az igénybe vett forgalmazó és a letétkezelQ társaság neve és székhelye;
3. a könyvvizsgáló és az ingatlanértékelQ neve és székhelye;
4. a befektetési eszköz-, illetve ingatlanállomány összetétele fajtánként, típusonként, illetve a befektetési politikában meghatározott kategóriák, illetve az ingatlanállomány esetében a 23. számú melléklet szerint részletezve az idQszak elején és végén;
5. a tárgyidQszak elején forgalomban lévQ, a tárgyidQszakban eladott, a tárgyidQszakban visszaváltott, a tárgyidQszak végén forgalomban lévQ befektetési jegyek száma, a portfólió összesített nettó eszközértéke és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték;
6. az alap részére igénybe vett hitel feltételei;
7. a tájékoztatási idQszakban az alap saját tQkéjének és az egy jegyre jutó nettó eszközértékének a változása legalább havi bontásban, valamint a kifizetett hozamok;
8. a tájékoztatási idQszakban az alap és referenciahozamának hozamadatai öt évre visszamenQen (rövidebb eltelt idQszak esetén az alap indulásától), naptári éveknek megfelelQ bontásban, a 15. számú mellékletben foglaltak alkalmazásával;
9. az alapkezelQ mqködésében bekövetkezett változások, valamint a befektetési politika alakulására ható fontosabb tényezQk bemutatása;
10. az éves jelentés esetén az alap könyvvizsgáló által hitelesített mérlege;
11. az éves jelentés esetén a befektetési alapra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés;
12. az éves jelentés esetén:
a) a befektetésekbQl származó bevételek,
b) egyéb bevételek,
c) a befektetési alapkezelQnek fizetett díjak,
d) a letétkezelQnek fizetett díjak,
e) egyéb díjak és adók,
f) a kifizetett és újra befektetett bevételek,
g) a befektetett eszközökre elszámolt értékvesztés,
h) más, az eszközök értékét befolyásoló változások;
13. az éves jelentés esetén:
a) az alapnak az adott naptári évben számolt utolsó összesített nettó eszközértéke és az egy jegyre jutó nettó eszközértéke az utolsó három év végére vonatkozóan, ide nem értve a tárgyidQszakot,
b) a származtatott ügyletekre vonatkozó adatok.
22. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
23. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában nemzetközi pénzügyi intézménynek minQsül:
1. az Afrikai Fejlesztési Bank,
2. az Amerika-közi Befektetési Társaság,
3. az Amerika-közi Fejlesztési Bank,
4. az Ázsiai Fejlesztési Bank,
5. az Európai Beruházási Alap,
6. az Európai Beruházási Bank,
7. az Európai Közösség,
8. az Európa Tanács Fejlesztési Bankja,
9. az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank,
10. az Északi Beruházási Bank,
11. a Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank,
12. a Karibi Fejlesztési Bank,
13. a Közép-amerikai Gazdasági Integrációs Bank,
14. a Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség,
15. a Nemzetközi Fizetések Bankja,
16. a Nemzetközi Pénzügyi Társaság,
17. a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank,
18. a Nemzetközi Valutaalap.
24. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
Nyilvános ingatlanalapok éves és féléves jelentésében közzéteendQ információk
1. Az éves jelentésben az alábbi, ingatlanonkénti adatokat kell megadni:
a) az ingatlan címe; helyrajzi száma; az alábbi 2. pont szerinti funkcionális kategóriák szerinti besorolása; bruttó, illetve nettó bérbeadható területe; az építés, használatba vétel éve; tervezett tartási idQtávja. Az elQbbi, ingatlanonkénti adatok társasházanként összevontan is megadhatóak,
b) telek besorolású ingatlannál: övezeti besorolás; beépíthetQség; szintterületi mutató; építménymagasság, minimum zöldterületi mutató; közmqellátottság; építési engedély rendelkezésre állása.
2. Az éves és féléves jelentésben az ingatlanállomány elemeinek alábbi, funkcionális és földrajzi szempontú kategóriákba történQ besorolására vonatkozó, az egyes kategóriák szerinti bontásban megadott összesített értékadatokat kell megadni:
Ingatlanérték (Ft)
Funkcionális kategóriák Budapest és környéke
Vidék
Külföld
Összesen
Telek
Lakóingatlan
Irodaingatlan
Kereskedelmi ingatlan
Logisztikai ingatlan
Ipari ingatlan
Vegyes hasznosítású ingatlan
Fejlesztés alatt álló ingatlan
Egyéb ingatlan
Összesen: A Budapest és környéke kategóriába Budapest és a vele közvetlenül határos települések, Vidék kategóriába pedig a Budapest és környéke kategóriába nem sorolható, de belföldön található települések sorolandók.
Amennyiben egy funkcionális kategóriába a portfólióból legalább két ingatlan (társasházak e tekintetben egy ingatlannak minQsíthetQk) tartozik, a funkcionális kategória adat kötelezQen publikálandó. Egy ingatlan esetén az ingatlan az egyéb ingatlan kategóriába is besorolható, ebben az esetben funkcionális kategória adatként ez a megjelölés is feltüntethetQ. Adott funkcionális kategóriába tartozik egy ingatlan, amennyiben az adott funkció szerinti hasznosítás az ingatlan értékének vagy nettó bérterületének legalább 60%-át adja. Vegyes hasznosítású az ingatlan, amennyiben egyik funkció sem domináns a hasznosíthatóság szempontjából.
3. Az éves és féléves jelentésben az alábbi adatokat és mutatószámokat, funkcionális kategóriánkénti bontásban, illetve összesített adatként kell megadni:
a) az adott idQszakra vonatkozó nettó (áfa nélküli, bérbeadó által viselt költségekkel csökkentett) bérleti díj bevétel, továbbá ezen díjbevétel devizális megoszlása,
b) bérbeadottság (fordulónapi hatályos bérleti szerzQdésállomány szerinti nettó bérbe adott terület osztva a teljes nettó bérbe adható területtel),
c) ingatlanjövedelmezQség (a fordulónapi hatályos szerzQdésállományban rögzített nettó évesített bérleti díj osztva az ingatlanállomány fordulónapi nettó eszközérték szerinti értékével),
d) fajlagos bérletidíj-bevétel (nettó éves bérleti díj bevétel osztva az ingatlanok nettó bérbeadható területével),
e) fajlagos ingatlanértékek (ingatlanállomány fordulónapi nettó eszközérték szerinti értéke osztva az ingatlanállomány teljes bruttó területével),
f) ingatlanok adott idQszaki piaci értékének százalékos változása (az ingatlanok adott idQszak zárónapi és kezdQnapi piaci értékének különbsége csökkentve az idQszaki értéknövelQ beruházásokkal, osztva az ingatlanok idQszak eleji nettó eszközérték szerinti piaci értékével).
4. Az éves és féléves jelentésben az alábbi adatokat, a teljes ingatlanportfólióra vonatkozóan, összesített adatként kell megadni:
a) idQszak elején és végén az ingatlanportfólió aránya a nettó eszközértéken belül,
b) bérleti szerzQdések átlagos futamideje (aktuális bérleti díjjal súlyozott futamidQ, határozatlan idejq szerzQdések esetén futamidQként a felmondási periódus hosszát alkalmazva),
c) bérlQk, vevQk száma,
d) bérleti szerzQdések biztosítéki szintje (biztosítékok értéke osztva a havi nettó bérleti díj és üzemeltetési költség összegével),
e) tQkeáttétel (fordulónapi teljes hitelállomány értéke osztva a fordulónapi nettó eszközértékkel).
5. Az éves jelentésben a bevételeken, díjakon, költségeken belül kell megadni:
a) ingatlanértékesítések nyeresége (ingatlan értékesítések nyeresége a nyilvántartási értékhez képest),
b) fedezeti ügyletek nyeresége/vesztesége,
c) kártérítés, bánatpénz címén befolyó bevételek, illetve ilyen címen kifizetett összegek,
d) a befektetési jegyek forgalmazása kapcsán a befektetQk által az alapnak fizetett díjak,
e) ingatlanüzemeltetési költségek,
f) ingatlan-közmq költségek,
g) ingatlan-karbantartási költségek,
h) ingatlanbiztosítási költségek,
i) ingatlanadók,
j) ingatlan-értékbecslési költségek,
k) ingatlanügynöki jutalékok,
l) jogi költségek,
m) bankköltség,
n) kamatköltség.
25. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
Az Európai Unió jogának való megfelelés
Ez a törvény a következQ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
1. A Tanács 1985. december 20-i 85/611/EGK irányelve az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektetQ vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.
2. A Tanács 1988. március 22-i 88/220/EGK irányelve, amely az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektetQ vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK irányelvet módosítja bizonyos ÁÉKBV-k befektetési politikájának vonatkozásában.
3. Az Európai Parlament és a Tanács 1995. június 29-i 95/26/EK irányelve, amely a prudenciális felügyelet megerQsítése céljából módosítja a 77/780/EGK és a 89/646/EGK irányelvet a hitelintézetek területén, a 73/239/EGK és a 92/49/EGK irányelvet a nem-életbiztosítás területén, a 79/267/EGK és a 92/96/EGK irányelvet az életbiztosítás területén, a 93/22/EGK irányelvet a befektetési szolgáltatók területén, valamint a 85/611/EGK irányelvet az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektetQ vállalkozások (ÁÉKBV) területén.
4. Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektetQvédelmi rendszerekrQl.
5. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 28-i, 2001/34/EK irányelve az értékpapírok hivatalos tQzsdei jegyzésre történQ bevezetésérQl és az ilyen értékpapírokról közzéteendQ információról.
6. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 21-i, 2001/107/EK irányelve az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektetQ vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelvnek a befektetési alapokat kezelQ társaságok és egyszerqsített jegyzési felhívások szabályozása tekintetében történQ módosításáról.
7. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 21-i 2001/108/EK irányelve az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektetQ vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelvnek az ÁÉKBV befektetéseinek tekintetében történQ módosításáról.
8. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 6-i 2002/47/EK irányelve a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról.
9. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítQ felügyeletérQl, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.
10. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendQ tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról.
11. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 28-i 2003/6/EK irányelve a bennfentes kereskedelemrQl és a piaci manipulációról (piaci visszaélés).
12. A Bizottság 2003. december 22-i 2003/124/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a bennfentes információ meghatározása és közzététele, valamint a piaci manipuláció meghatározása tekintetében történQ végrehajtásáról.
13. A Bizottság 2003. december 22-i 2003/125/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési ajánlások tisztességes ismertetése és az összeférhetetlenség közzététele tekintetében történQ végrehajtásáról.
14. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/25/EK irányelve a nyilvános vételi ajánlatról.
15. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérQl.
16. A Bizottság 2004. április 29-i 2004/72/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elfogadott piaci gyakorlatok, az árualapú származtatott ügyletekre vonatkozó bennfentes információ fogalom meghatározása, a bennfentesek jegyzékének összeállítása, a vezetQi ügyletek bejelentése és a gyanús ügyletek bejelentése tekintetében történQ végrehajtásáról.
17. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról.
18. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 2006/43/EK irányelve az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérQl.
19. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdésérQl és folytatásáról (átdolgozott szöveg).
20. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/49/EK irányelve a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tQkemegfelelésérQl (átdolgozott szöveg).
21. A Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és mqködési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történQ végrehajtásáról.
22. A Bizottság 2007. március 8-i 2007/14/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról.
23. A Bizottság 2007. március 19-i 2007/16/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelv egyes fogalommeghatározások pontosítása tekintetében történQ végrehajtásáról.
26. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A kockázati tQkealap alapkezelési szabályzatának kötelezQ tartalmi elemei
1. Bevezetés
A kockázati tQkebefektetés jellegzetességeinek részletes leírása, a mqködési feltételek ismertetése.
2. A kockázati tQkealap-kezelQre vonatkozó információk
A kockázati tQkealap-kezelQ
a) cégneve, székhelye;
b) a cégbejegyzésének száma, helye és ideje;
c) a FelügyelettQl kapott tevékenységi engedélyének száma, dátuma;
d) a vezetQ állású személy neve, szakmai önéletrajza;
e) a könyvvizsgáló neve, engedélyének száma.
3. A kockázati tQkealapra vonatkozó információk
a) a kockázati tQkealap neve;
b) a kockázati tQkealap jegyzett tQkéje, a jegyzett tQke felemelésére és leszállítására vonatkozó szabályok, az ideiglenes kockázati tQkealap-jegy tulajdonosokkal való elszámolás módja;
c) a kockázati tQkealap-jegyek névértéke, darabszáma, sorozat- és sorszáma, valamint a kockázati tQkealap-jegyhez fqzQdQ jogok bemutatása;
d) a jegyzéskor vállalt vagyoni hozzájárulás felszólítás ellenére történQ nem teljesítése esetén alkalmazandó rendelkezések;
e) a kockázati tQkealap futamideje meghosszabbíthatóságának lehetQsége és feltételei és lehetséges leghosszabb idQtartama;
f) a kockázati tQkealap befektetési elveinek leírása, megváltoztatásának lehetQsége és feltételei, ideértve egyszemélyes társaságba való befektetés, illetve meghatározó vagy többségi részesedést eredményezQ befektetés lehetQségét vagy kizárását;
g) hitelfelvétel lehetQségei, a törvényi korlátok, valamint a kockázati tQkealap-kezelQ által felállított további korlátozások ismertetése;
h) a kölcsönnyújtás feltételei, a kölcsönnyújtás lehetQsége vagy kizártsága, kölcsönnyújtás esetén a törvény által meghatározott korlátozáson túli további korlátozások;
i) a tQkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai, a kockázati tQkealap tQkenövekményének felosztására vagy újra befektetésére vonatkozó szabályok (a mqködési idQn belül fizet-e hozamot a kockázati tQkealap, ha hozam képzQdik, vagy teljes egészében újra befekteti; ha fizetnek hozamot, milyen idQközönként történhet a kifizetés stb.);
j) a kockázati tQkealapot terhelQ várható díjak és költségek tételes felsorolása, a díjak és költségek összegére vagy számítási módjára, továbbá azok elszámolására vonatkozó részletes tájékoztatás;
k) a kockázati tQkealap-jegy tulajdonosok tájékoztatásának a szabályai;
l) tanácsadóra vagy közremqködQre vonatkozó információk;
m) a kockázati tQkealap megszqnésével kapcsolatos rendelkezések;
n) a kockázati tQkealap-kezelQ díjazására vonatkozó feltételek, a díj formája, mértéke, számításának módja, a kifizetés feltételei;
o) az alapkezelési szabályzat vagy az e törvény által a kockázati tQkealap-jegy tulajdonosok jóváhagyásának elQírása esetén a jóváhagyás eljárási feltételei; és
p) a nettó eszközérték számítására és közzétételére vonatkozó elQírások.

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Sikeres vizsga után írd meg tapasztalataid a tantárggyal, vizsgával kapcsolatban. Miből érdemes tanulni, mennyi készülés kell, milyen volt a vizsga... Ha mindenki így tesz, sokkal egyszerűbb lesz elkezdeni a tanulást egy olyan ember tapasztalatainak a birtokában, aki már elvégezte a tantárgyat. Ehhez kattints a tantárgyra a Tanulmányaimban, majd a Véleményem a tárgyról linkre a jobb felső részen.

2. előadás 2.óra 2006-os zh 2009. május 21. 2011 4. a csoport ágazati algebra állampolgári ismeretek általános médiaismeretek bácsó sándor csáth dns elmélet épülettervezés 4 értekezés a módszerről fa filozófiai antropológia fogyasztóvédelem gazdasági jog gazdaságszociológia gazdmatek gyökerek hallgatoi anyag hatalom humánbiosz gyak jogi és államigazgatási alapismeretek jövedék kidolgozott kérdések kiválasztás kommunikáció környezeti katalízis közgazdaság lemez matek mindennapok kémiája montesquieu órai dia peter behrens sejt szemiotika szerves kémia szigetelés táblázatkezelés természetvédelmi mérnök urbán vállalkozás vizsga feladatsor vizsgasor