Alsó végtag vázlatos áttekintése

Országok listájaHungaryDebreceni EgyetemÁltalános Orvostudományi KarOrvosAnatómiaAlsó végtag vázlatos áttekintése

A csontos medence Pelvis


os coxae (medencecsont( ( részei: os pubis (szeméremcsont(
os ilium (csípQcsont(
os ischii (ülQcsont(
os sacrum
os coccygis

a medencecsont 3 alkotója a fossa acetabulinak megfelelQen csontosodik össze (Y-alakban)


I. Os sacrum - Keresztcsont

az 5 keresztcsonti csigolyából és a köztük lévQ porckorongokból keletkezett
képletek:
apex ossis sacri
basis ossis sacri ( promontorium

facies pelvina
görbülete többnyire nem egyenletes hanem a S3 csigolya magasságában megerQsödik
foramina sacralia anteriora ( a nn. spinalesek ventralis ágai lépnek ki rajta
(
ezek a nyílások nem egyeznek meg a többi csigolya foramina intervertebraliaival,
mert ezek közvetlenül a canalis sacralison helyezkednek el

linea transversa ( a jobb és baloldali foramina sacralia pelvina közötti megerQsödések, melyek a csigolyafelszínek és a csigolya közötti porckorongok összeolvadásából jön létre



facies dorsalis
egyenletesen konvex görbületet mutat
rajta a különbözQ csigolyanyúlványok összecsontosodásából keletkezQ érdességet találunk:
crista sacralis mediana ( processus spinosusokból
(
tQle oldalt: foramina sacralia posteriora ( gerincvelQi idegek dorsalis ágai lépnek ki
crista sacralis intermedia ( processus articularisokból
crista sacralis lateralis ( processus tranversusokból
processus articulares superiores ( a crista sacralis intermedia folytatása cranial felé, amelyek a L5 csigolyával ízesülnek
hiatus sacralis ( S4 csigolyánál található nyílás, a canalis sacralis caudalis nyílása
(
kétoldalt határolja: cornua sacralia

partes laterales
a foramina anteriorától oldalt lévQ sacrumterület
facies auricularis ( os coxaeval ízesülQ felszín
(
mögötte: tuberositas sacralis ( szalagok tapadására szolgál

egyéb képletek:
promontorium ( a basis ossis sacri legkiemelkedQbb pontja
alae sacrales ( promontoriumtól kétoldalt
canalis sacralis ( szabálytalan görbületq és tágasságú csatorna, gerinccsatorna sacralis szakasza

Nemi különbségek:
férfi keresztcsont: hosszabb, keskenyebb és erQsebb görbületq
nQi keresztcsont: rövidebb, szélesebb és kisebb görbületq


II. Os coccygis - Farokcsont

seu: vertebrae coccygeae, coccyx
leggyakrabban 3-4 csigolyából összeálló csont
a farokcsigolyák mérete cranio-caudalis irányban csökken: az elsQ csigolya még emlékeztet a tipikus csigolya felépítésére ( 2 oldalsó nyúlványa tulajdonképpen a processus transversusok csökevénye
cornua coccygea ( a sacrum felé nézQ felszínen a Co1 farokcsigolya íznyúlványáról származó szarv
foveola coccygea ( a farokcsont feletti kis behúzódás a bQrön
glomus coccygeum ( arteriovenosus anastomosisokból álló csomó a farokcsont csúcsánál



III. Os coxae - Medencecsont

III/a. Os pubis - Szeméremcsont


corpus ossis pubis
ramus superior ossis pubis
ramus inferior ossis pubis
a 2 ramus alulról és elQlrQl határolja a foramen obturatumot

facies symphysialis ( medial felé tekintQ felszín (symphysis pubica alkotása(
(
felsQ részén: tuberculum pubicum
(
tQle medial felé: crista pubica
tQle lateral felé: linea arcuata ossis ilii
pecten ossis pubis

eminentia iliopubica ( a ramus superior ossis pubis os iliumba való átmeneténél lévQ kiemelkedés

crista phallica ( a facies symphysialis alatt található érdesség, melyen a penis ill. a clitoris cavernás testjei erednek (crura penis et clitoridis)

sulcus obturatorius ( határolja:
tuberculum obturatorium anterius
tuberculum obturatorium posterius
sulcus obturatoriusban halad: vena obturatoria
arteria obturatoria
nervus obturatorius


III/b. Os ischii - ÜlQcsont

corpus ossis ischii
ramus superior ossis ischii
ramus inferior ossis ischii ( a ramus inferior ossis pubisszal a foramen obturatorium
alsó keretét képezi
spina ischiadica
(
felette keletkezik: incisura ischiadica major
alatta keletkezik: incisura ischiadica minor

tuber ischiadicum ( (seu: tuber ossis ischii( ülQgumó, a ramus inferior ossis ischiin keletkezik




III/c. Os ilium - CsípQcsont


corpus ossis ilii
felülrQl határolja: sulcus supraacetabularis
alulról határolja: linea arcuata
ala ossis ilii
külsQ felszíne: facies glutea
belsQ felszíne (kivájt): fossa iliaca
acetabulum

facies sacropelvina ( csípQlapát mögötti rész
(
itt található: tuberositas iliaca
facies auricularis

crista iliaca ( a spina iliaca anterior superiorral kezdQdik, majd hátrafelé haladva két ajakra válik és köztük egy vonal keletkezik:
labium externum
linea intermedia
labium internum
(
a crista iliaca a spina iliaca posterior superiorban végzQdik

tuberculum iliacum ( a labium externum oldalfelé történQ megvastagodása

a csípQlapáton elQre és hátra egyaránt 2-2 nyúlvány található:
spina iliaca anterior superior
spina iliaca anterior inferior
spina iliaca posterior superior
spina iliaca posterior inferior

a facies glutean 3 vonal fut: (izomtapadásra szolgának):
linea glutea inferior
linea glutea anterior
linea glutea posterior

fossa iliaca:
linea arcuata
facies auricularis
tuberositas iliaca

Acetabulum ( az os coxaet alkotó 3 csont testének Y-alakú összecsontosodásánál létrejövQ ízületi árok
limbus acetabuli
incisura acetabuli ( áthidalja: ligamentum transversum acetabuli
fossa acetabuli ( nem borítja porc, benne rögzül a ligamentum capitis femoris
facies lunata ( porccal borított ízfelszín



Symphysis pubica

a két os coxa összekapcsolódása a középvonalban
felszínek:
facies symphysialis (2(
porcos lemez kapcsolja össze a csontokat: discus interpubicus
(seu: lamina fibrocartilaginea interpubica(
(
hyalinporc bevonatú rostos porc
üreg lehet benne: cavum symphyseos
az üreg ált. saggitalis állású
szalagok: (ligamenta interpubica)
ligamentum pubicum superius
ligamentum arcuatum pubis


Articulatio sacroiliaca

az os coxae és os sacrum ízesülése
felszínek:
facies auricularis (2(
rostporcos felszínek
feszes ízület (amphiarthrosis)
szalagok:
ligamenta sacroiliaca ventralia
ligamenta sacroiliaca dorsalia
ligamenta sacroiliaca interossea ( rövidek és nagyon erQsek




A medence saját szalagjai
(syndesmosiok)

ligamentum iliolumbale
e: L4-5 csigolya processus transversusa
t: crista iliaca hátsó széle

ligamentum sacrospinale
e: foramen ischiadicum majus
t: spina ischiadica
az incisura ischiadica majort nyílássá egészíti ki, melynek neve:
foramen ischiadicum majus
(
határolásában a lig. sacrotuberale
is részt vesz

ligamentum sacrotuberale
e: sacrum
t: tuber ischiadicum
a tuber ischiadicumhoz húzódva az incisura ischiadica minort nyílássá egészíti ki, melynek neve: foramen ischiadicum minus

ligamentum inguinale
e: spina iliaca anterior superior
t: tuberculum pubicum
tapadásnál kiszélesedik: ligamentum lacunare

ligamentum transversum acetabuli
az incisura acetabulit hidalja át

membrana obturatoria
a foramen obturatumot egy kis nyílás a canalis obturatorius kivételével lezárja, amin keresztül a hasonnevq erek és idegek lépnek át



Pelvis major et minor

a pelvis major a hasüreghez tartozik, a medence alatt általában a pelvis minort értjük
a pelvis minor et major közötti határ: linea terminalis
(
promontorium
linea arcuata
eminentia iliopubica
pecten ossis pubis
symphysis felsQ széle


Pelvis minor határai:
a., bemenet ( apertura pelvis superior (linea terminalis határolja(
60-65(-os szögben áll a vízszinteshez képest (inclinatio pelvis(

b., oldalfal: sacrum, os coccygis, membrana obturatoria, ligamentum sacrospinale, ligamentum sacrotuberale, belsQ csípQizmok

c., kimenet: apertura pelvis inferior ( vízszintes, rombusz alakú
symphysis, ramus inferior ossis pubis, ramus inferior ossis ischii, tuber ischiadicum, ligamentum sacrotuberale, os coccygis


Nemi különbségek:
Férfi medence
csípQlapátok majdnem függQlegesek
kismedencei bemenet síkja (inclinatio): 60(
ürege: homorú, lefelé tölcsérszerqen beszqkül
a szeméremcsontok szárai 75(-ot zárnak be (angulus subpubicus(
csontrelief durva

NQi medence
csípQlapátok széjjelállóak
kismedencei bemenet síkja (inclinatio): 65(
ürege: tágabb, rövidebb, alul alig szqkebb (arcus pubis( ( tompaszög
farokcsont nem csontosodik a keresztcsonttal
a foramina obturata harántul áll
csontrelief finomabb

Amplitudo pelvis - itt a legtágabb a medence ürege, a symphysis közepe és a
S2 csigolya közötti szakasz
Angustia pelvis - itt a legszqkebb a medence ürege, a symphysis alsó széle és a spina ischiadica valamint az apex ossis sacri által határolt terület
Axis pelvis - saggitalis átmérQk közepét összekötQ vonal



A medence statikája:
a bemenet síkja elQredQl: 60-65( ( inclinatio pelvis
inclinatio pelvis: a medence bemenetén átfektetett sík a horizontális síkkal 60(-os szöget zár be, ezt nevezzük a medence dQlésének; ennek megfelelQen a spinae iliacae anteriores superiores a tubercula pubicával egyenesen álló helyzetben azonos frontalis (coronalis) síkban vannak


A medence átmérQi

Az egyenes (saggitalis átmérQket) conjugatáknak, a ferde és haránt (obliquum, transversum) átmérQket diametereknek nevezzük. Ennek megfelelQen a conjugata diagonalis nem lehet ferde átmérQ.

Roser-Nelaton-féle vonal: a spina iliaca anterior superior, a trochanter major és a tuber ischiadicum oldalsó röntgenképen egy vonalba esik.
(
csípQficam v. femurtörés esetén a trochanter major a vonal fölé v. alá kerül


A magzat forgása a szülQcsatornában:
1. bemenet: diameter transversa (13,5 cm( ( haránt
2. üreg: diameter obliqua (13,5 cm( ( ferde
3. kimenet: diameter mediana (10-12 cm( ( egyenes
A magzat feje (frontooccipitalis átmérQ (13 cm) szülés közben 90(-os forgást
végez a kismedencén való áthaladáskor.
(
Szüléskor mérik a Baudelocque-átmérQt (conjugata externa(, melynek értéke 20 cm, de abban az esetben ha 18 cm alatt van akkor contraindkiált a vaginán keresztüli szülés és császármetszés javasolt.



A szabad alsó végtag csontjai


Femur - Combcsont

combcsont - a test legnagyobb csöves csontja
3 felszíne van:
facies anterior
facies lateralis
facies medialis

caput femoris
a proximális epiphysis kb. 5 cm átmérQjq végdarabja
hyalin porc borítja, felszíne a gömbfelület 2/3-a

collum femoris
combcsont nyaka
a caput femoris felületének 1/3-a ebbe megy át

A nyak és a fej együttes tengelye a testtel medial felé és lefelé nyíló 125(-os tompaszögben találkozik. A test és a nyak találkozásánál 2 hatalmas csontgumó helyezkedik el, ezek nagy és kistompor:
trochanter major - feletti bursa gyulladásos elváltozása duzzadást fájdalmat okoz
trochanter minor

fossa trochanterica
a trochanter major a test és a nyak ferde összeolvadási vonalának felsQ laterális végén van, csúcsa kissé hátra és befelé görbül és a nyakkal hozza létre ezt a gödröt

crista intertrochanterica
a két tomport hátul a test és nyak határánál összekötQ csontléc
hátsó harmadában lévQ vaskos kiemelkedés: tuberculum quadratum

linea intertrochanterica
a crista intertrochantericával szemben, de kissé közelebb a fejhez helyezkedik el
érdes ferde vonal elöl a caput és collum között
medial felé futva a trochanter minor alatt, mint linea pectina folytatódik

linea pectinea ( a trochanter minortól leszálló élszerq kiemelkedés



fovea capitis femoris
szalag tapadására szolgáló likacsos alapú mélyedés a fej felszínén
arteria capitis femoris fut benne, ami a caput femoris önálló vérellátását biztosítja
linea aspera
hátrafelé futó erQs érdes él, ami a test felsQ harmadában kettéválik:
medial felé a linea pectineaban folytatódik
lateral felé a trochanter majorhoz húzódik fel
labium mediale lineae asperae
labium laterale lineae asperae ( proximalis folytatása: tuberositas glutea
(
néha rendkívül erQteljes, ekkor neve: trochanter tertius

condylus medialis et lateralis
distalis végdarabon elhelyezkedQ bütyök
2 párhuzamos állású lapos henger, amelyek elöl csontosan összeolvadnak
összeolvadásuk gyengén kivájt, lefelé ék alakban keskenyedQ felszínét
ugyancsak üvegporc borítja, ez a térdkaláccsal illeszkedQ facies patellaris
trochlea femoris - a patella befekvésére szolgáló sekély árok, a
condylus elülsQ felszínén

facies patellaris

fossa intercondylaris
a két széttérQ condylus között lefelé és hátrafelé nyíló gödör
linea intercondylaris ( a fossa intercondylaris választja el a hátsó felszíntQl és a facies poplitea basisát képezi
facies poplitea
háromszög alakú
basis: linea intercondylaris
szárak: labium mediale lineae asperae (linea supracondylaris medialis(
labium laterale lineae asperae ( linea supracondylaris lateralis(
epicondylus medialis
a condylusok és a térdízület tengelye a két epicondylust összekötQ vonal
feltqnQ képlete: tuberculum adductorium
epicondylus lateralis
a lateralis condylustól elválasztja: sulcus popliteus

Collodiaphysealis szög
a collum femoris és a femur tengelye által bezárt szög
újszülöttben: 150(
felnQttben: 126-128( ( idQs korban: 120(
kóros eltérések:
126(-nál nagyobb: coxa valga (társulhat hozzá: genu varum)
126(-nál kisebb: coxa vara (társulhat hozzá: genu valgum)



Antetorsio szöge
a femur proximalis és distalis végdarabjai egymásra vetítve szöget zárnak be,
melynek értéke
kisgyermekben: 30(
felnQttben: 14(
(
sokkal nagyobb a szög: láb befelé rotált
kicsi v. megszqnt szög: láb kifelé rotált
a torsiós szög lehetQvé teszi a csípQ hajlító mozgásainak átvitelét a caput femoris forgómozgásaira

Condylusok
hátra és distal felé divergálnak
a condylus lateralis elöl szélesebb, mint hátul
a condylus medialis mindenhol egyenlQ szélességq
(
a femurszár tengelyének ferdesége következtében egyenes álláskor a
condylusok mégis horizontális helyzetben vannak
sagittalis síkban is megfigyelhetQ egy hátrafelé erQsödQ görbület, ami azt jelenti, hogy a görbületi sugár hátrafelé csökken
(
a görbületi középpontok ezért egy evoluta spirálvonalban helyezkednek el, azaz
az ízfelszín minden egyes darabjához más transversalis tengely tartozik
(
ez teszi lehetQvé a térdízület tipikus gördülQ-csúszó komponensekbQl
összetevQdQ mozgásait
a szalagok (ligg. collateralia( ellazulnak flexióban és lehetQvé teszik a térdízület rotatióját
a condylus medialison van még egy járulékos verticalis tengely körüli görbület is,
ez az ún. rotatios görbület


Patella - Térdkalács

apex patellae
basis patellae
facies anterior
facies articularis
térdkalács ( a test legnagyobb sesamcsontja
a térdízület tokjában elöl helyezkedik el
szelídgesztenyéhez hasonló alakú
a comb feszítQizmainak inába van ágyazva
felfelé lapos basisa, lefelé tekintQ csúcsa van
hátrafelé tekintQ ízfelszíne a combcsont facies patellarisaval ízesül
változatok: patella bipartita, patella emarginata



Lábszárcsontok - ossa cruris (2db(

Tibia - Sípcsont
sípcsont
hosszú csöves csont: proximalis vég tömegesebb, a distalis karcsúbb

condylus medialis et lateralis tibiae
a proximalis végdarab kiszélesedése
kettQt elválasztja:
fossa intercondylaris anterior (seu: area intercondylaris anterior(
fossa intercondylaris posterior (seu: area intercondylaris posterior(

facies articularis superior
a condylusok felszínén elhelyezkedQ, gyengén kivájt porccal borított kettQs ovalis felszín

eminentia intercondylaris
a kettQs porcfelszín egymás felé tekintQ oldalai lelapultak, és felfutnak a felszínek között kiemelkedQ dombra
az eminentiát két gumó: egy medialis és egy lateralis alkotja:
tuberculum intercondylare mediale
tuberculum intercondylare laterale

facies articularis fibularis
a lateralis condylus hátsó-alsó oldalán található porcfelszín
a fibula fejével ízesül

linea musculi solei
facies articularis fibularistól ferdén le és medial felé futó érdes vonal
tQle oldalt: foramen nutricium (nagy!)

a tibia testén (corpus tibiae) 3 felszín van:
lábszár bQre alatt szabadon van, medial felé tekint
oldalfelé tekintQ - izmokkal borított
hátrafelé tekintQ - izmokkal borított
(
élekben találkoznak:
tuberositas tibiae - proximalis végdarab alatt található érdesség
hátsó él - izmokkal takart
margo interosseus



facies medialis
facies lateralis
facies posterior
margo anterior
margo medialis
margo interosseus



distalis végdarab: négyszögletesen kiszélesedik
(
elQrQl hátrafelé haladó görbületq, porccal borított vájt hengerfelszínnel végzQdik, ez a:
facies articularis inferior
incisura fibularis (ugrócsonttal ízesül(
(
fibula kapcsolódik syndesmotikusan

malleolus medialis ( facies articularis malleolaris
sulcus malleolaris ( a distális végdarab hátsó felszínén


tibia retroversio (reclinatio( ( a tibia proximális végének hátrahajlása
(
a tibia condylusainak facies articularis superiorjai a horizontális síkkal átlagosan 4-6(-os szöget zárnak be

tibia torsio: a proximális és distális csontvég közötti elcsavarodás





Fibula - Szárkapocscsont

szárkapocs
végdarabjai bunkósan megvastagodtak
karcsú pálcaszerq csont
a diaphysis háromszögletq hasáb, több csontos él van rajta

Extremitas proximalis

caput fibulae
proximalis végdarabon van
elQre felfelé nézQ ízfelszíne van

facies articularis capitis fibulae
caput fibulae ízfelszíne
tibia lateralis condylusával ízesül
apex fibulae

Corpus fibulae
margo interosseus
diaphysisen található él
margo anterior
margo posterior

facies lateralis
facies medialis
facies posterior

crista medialis ( a facies medialis és a facies posterior között húzódó érdesség

Extremitas distalis
malleolus lateralis - laterális boka
fibula distalis végének megvastagodása
1 cm-el lejjebb van, mint a medialis boka
distal felé nincs ízfelszíne
medial felöli felszíne: facies articularis malleoli lateralis
(
az ugrócsont trochleajával ízesül, mögötte: fossa malleoli lateralis

sulcus malleolaris ( a malleolus lateralis mögött húzódó barázda, melybe a
mm. peronei inai fekszenek bele



A láb csontjai

tarsus - lábtQ
metatarsus - lábközép
digiti - ujjak

Ossa tarsi - A lábtQ csontjai
7 db csont alkotja

Talus - Ugrócsont

ugrócsont
a boltozatos konstrukció zárkövét alkotja
zömök csont
erre nehezedik a test egész tömege, amit a sarokcsontra és a sajkacsontra visz át
corpus tali
collum tali
caput tali - lapos gömbszelet
trochlea tali - porccal borított felszín, a lábszárcsontok ízesülési helye, elöl szélesebb mint hátul (kb. 0,5 cm-rel)
(
lateralisan tQle: facies malleolaris lateralis
medialisan tQle: facies malleolaris medialis
sulcus tali - a test alsó felszínén harántirányú barázda
facies articularis calcanea posterior
facies articularis calcanea media
facies articularis calcanea anterior
processus lateralis tali - talus lateral felé irányuló nyúlványa
processus posterior tali - kettéosztott végq hátsó nyúlványa
(
tuberculum mediale et laterale
(
alsó felszíni folytatása
(
sulcus tendinis musculi flexoris hallucis longi

facies articularis navicularis ( caputon van, os navicularéval ízesül, ízfej a
fossa ossis navicularis számára


Calcaneus - Sarokcsont

sarokcsont
oldalirányba összenyomott, téglaidomú csont
elég szabálytalan csont
az Achilles-ín és a calcaneus közötti bursa gyulladása a hosszútávfutók gyakori megbetegedése

tuber calcanei - sarokgumó
(
hátsó része elQrefelé egy medialis és egy lateralis gumóra válik szét:
processus lateralis tuberis calcanei
processus medialis tuberis calcanei
(
a gumó hátra és kissé felfelé tekintQ érdes felszínén tapad az Achilles-ín

facies articularis talaris posterior
facies articularis talaris anterior - felsQ felszín elülsQ részén
facies articularis cuboidea - köbcsont felé tekintQ nyereg alakú ízfelszín
sustentaculum tali - a calcaneus nagy medialis nyúlványa, a talus alátámasztására szolgál
(
ezen van: facies articularis talaris media - gyengén homorú ovális felszín
sulcus calcanei - facies articularis talaris media et posterior között húzódik
sinus tarsi - sulcus calcanei és a taluson lévQ sulcus tali fogja közre
sulcus tendinis musculi flexoris hallucis longi

trochlea peronealis ( oldalsó csontfelszínen lévQ kiemelkedés
(
alatta: sulcus tendinis musculi peronei longi




Os naviculare - Sajkacsont

sajkacsont
ovális, proximális irányban homorú csont
talus felé sekély homorú gömbfelszín-részlettel kapcsolódik
distal felé lapos, lefelé tekintQ homorulatú félhold alakú, jelzetten 3 részre osztott ízfelszínnel illeszkedik a 3 ékcsonttal

fossa ossis navicularis
tuberositas ossis navicularis - medial felé és lefelé kiugró érdes gumója a csontnak
facies articularis cuneiformis medialis
facies articularis cuneiformis intermedia
facies articularis cuneiformis lateralis
facies articularis talaris



Os cuboideum - köbcsont
szabálytalan, megnyúlt kocka alakú

tuberositas ossis cuboidei - plantaris felszínének oldalsó proximális részén található lapos gumó, amely medial felé elQrehaladó lécbe megy át

sulcus tendinis musculi peronei longi - a tuberositas ossis cuboidei elQtt végighúzódó árok (distal felé)

processus calcaneus ( a calcaneusszal való ízesülésre szolgáló ízfelszín van rajta
(
facies articularis calcanea

Ízesül:
proximal felé lapos nyereg alakú felszínnel ízesül a calcaneushoz
distal felé a 2 oldalsó metatarsus (IV. és V.) bázisával
medial felé kis ízületi felszínnel az oldalsó cuneiforméval




Ossa cuneiformia - ékcsontok (3 db(

os cuneiforme laterale - lefelé tekintQ élq csont
os cuneiforme intermedium
os cuneiforme mediale
Os cuneiforme mediale
igazi ék alakú csont
rövidebb, mint a többi ( II. metatarsus mélyen beugrik a lábtQ felé
függQleges állású
az os cuneiforme mediale félhold alakú
az os cuboideummal haránt irányú boltozatos szerkezetet képeznek
Az ékcsontok ízesülnek (ált. lapos felszínnel):
proximal felé az os navicularéval
oldalfelé egymással és a laterális os cuboideummal
distal felé a metatarsusok bázisával

Ossa metatarsalia - lábközép csontjai

I.-V. metatarsus a kéz metacarpusaihoz hasonlít
az I. kivételével karcsú csöves csontok
proximális irányba tekintQ lapos basisuk és kétoldalt erQsen levágott gömb alakú fejük van
II. - V. metatarsusok középdarabjai harántirányban erQsen összenyomottak, a talp felé éles élet képeznek
I. metatarsus:
rövid vaskos
basisa függQleges állású
lapos felszínnel illeszkedik az os cuneiforme mediale distalis ízfelszínéhez
distalis vége vaskos, vájolt hengerfelszíne van
II.-V. metatarsusok basisai lefelé elkeskenyedQ alakúak a szomszédos metatarsusokkal ízesülnek
tuberositas ossis metatarsalis V. - az V. metatarsus oldalfelé erQsen kiugró gumója
ossa sesamoidea - az I. metatarsus plantaris oldalán található lencsecsont
az ízület szalagjában




Ossa digitorum pedis - lábujjcsontok

a kéz ujjperceihez hasonlóak, de annál jóval csökevényesebbek
számuk azonos a kéz ujjperceivel
II.-V. ujj középpercei igen rövidek, bab-borsó alakú csontok
V. ujj körömperce csökevényes

hallux - öregujj
két ujjperce a kéz hüvelykjénél általában rövidebb, de jóval vaskosabb
ízfelszínei jóval kidolgozottabbak a többi lábujjénál

Phalanges ( phalanx proximalis ( öregujjban 2 phalanx van csak
phalanx media
phalanx distalis
(
mindegyiken megkülönböztetünk:
caput
corpus
basis




Az alsó végtag ízületei


Articulatio coxae


1. Általános jellemzQk
gömb v. szabad ízület
enarthrosis (art. cotylica) - az ízfej rögzítés nélkül is benne marad az ízvápában
nervus obturatorius idegzi be érzQen
az acetabulum porcfelszíne csak a facies lunatara terjed ki
labrum acetabulare: 5-6 mm magas rostporcos ízvápaajak, a caput femoris equatorán túl is folytatódik, a femurfej 2/3-át borítja
fossa acetabuli - zsírtest tölti ki
zona orbicularis:
combnyakat parittyaszerqen körüljáró mély rostköteg
a 3 külsQ szalag mély rostjai vesznek részt benne
elQrQl lefelé és hátulról felfelé csavarodnak a rostok a collum femorisra
ízesülQ felszínek: facies lunata (acetabulum)
caput femoris
bursa iliopectinea ( a tok és a m. iliopsoas között található, néha összefügg a tokkal
ízületi tok rögzülése:
e: labrum acetabuli
t: collum femoris ( elöl: linea intertrochanterica
hátul: ujjnyi távolságra a crista intertrochantericától

2. Szalagok

ligamentum transversum acetabuli - incisura acetabulit áthidaló erQs szalag

ligamentum capitis femoris
az ízfej vérellátásában fontos : a. obturatoria ( a. capitis femoris ( ramus acetabuli
belsQ szalag (intracapsularis(
a ligamentum transversum acetabuliról válik le
az ízfejet félkör alakban körbeveszi
e: fossa acetabuli
t: fovea capitis femorison



Az ízületi tokot körülfogó 3 szalag:

ligamentum iliofemorale (Bertini(
e: acetabulum feletti területrQl, spina iliaca anterior inferior
t: linea intertrochanterica
a test legerQsebb szalagja
lefelé fordított V-alakban szétterjed:
pars lateralis ( collumtengellyel párhuzamos
pars medialis ( corpusszal párhuzamos
mozgások gátlása:
pars lateralis ( gátolja a kifelé rotatiót
pars medialis ( befelé rotatiót nehezíti

ligamentum pubofemorale
e: szeméremcsont felsQ szára
t: trochanter minor felett hátrafelé spirálban csavarodik fel
zona orbicularisba sugárzik
combnyak alsó oldalát megkerüli

ligamentum ischiofemorale
e: ülQcsont szárának töve
t: fossa trochanterica
combnyak mögött felfelé és elQrefelé futva csavarodik rá
abductiót gátolja


3. Articulatio coxae mozgása - 3 fQ tengely mentén

a) Haránttengely:
a caput femoris középpontját a trochanter major csúcsával összekötQ egyenes
flexio (anteversio( - extensio (retroversio(
a külsQ szalagok spirális felcsavarodásuk révén gátolnak:
flexio - szalagok lazulnak
extensio - szalagok feszülnek
(
maximális feszülés: a comb a törzs hossztengelyével 180(-ot zár be

b) Sagittalis tengely:
caput femoris fejének középpontján átmenQ antero-posterior tengely
abductio - adductio
átlagban 40( ( maximális terpesz: 80(



c) FüggQleges tengely:
a caput femoris középpontját a fossa intercondylarissal összekötQ egyenes
rotatio kifelé és befelé (90(-ot elérheti hajlított csípQ mellett,
feszített végtag esetén azonban csak 60()
(
rotatiokor a femur teste és a trochanter major ívben forog

d) Circumductio: a mozgások egymással való kombinálása során a combot circumdukálhatjuk kúp alakban, a kúp csúcsa a caput femorisra esik

(spárga: egyik lábon maximális flexio a másikon maximális extensio(

A csípQízület mozgásai:
Flexio (90(-110(): m. iliopsoas
m. rectus femoris
m. sartorius
Extensio (10(-20(): m. gluteus maximus
Abdukció (30(-60(): m. gluteus medius
m. gluteus minimus
Addukció (minimális): m. adductor brevis
m. adductor longus
m. adductor magnus
Laterális rotatio (30(-70(): m. piriformis
m. obturator externus
m. obturator internus
musculi gemelli
m. quadratus femoris
Mediális rotatio (minimális): m. gluteus medius
m. gluteus minimus

4. Klinikum

1., A csípQízület stabilitását biztosító tényezQk:
mqködQképes m. gluteus medius et minimus
a caput femoris és az acetabulum normálisan fejlett és ép
collum femoris ép és a femur testével normális szögben áll
(
pozitív Trendelenburg-tünet: a medence a felemelt láb oldala felé billen, ha bármelyik tényezQ (a, b, c,) eltér a normálistól

2., Articulatio coxae gyulladása:
a beteg a lábát enyhén flectált, abdukált és kifelé rotált helyzetben tarja, mert így a legkisebb az intraarticularis nyomás



3., Articulatio coxae osteoarthritise:
az ízület fáj, merev és deformált
a fájdalom a térdízületre is kiterjedhet, mivel mindkettQt a nervus obturatorius idegzi be érzQ idegrostokkal
a merevséget a fájdalom által kiváltott izomspazmus okozza, tartós fennállása esetén ez az izom contracturájához (izomrövidülés, izomzsugorodás) vezethet

4., Luxatio
luxatiónál a tok beszakadhat és a ligamentum capitis femoris, valamint a benne futó arteria capitis femoris elszakad, ennek következtében a femurfej vérellátási zavara lép fel, ami a porc elhalásához vezet ( szabad csontvég az ízületben ( nagy fájdalom





Articulatio genus


1. Általános jellemzQk:
általános besorolás: articulatio condyloidea
az emberi test legnagyobb és legbonyolultabb ízülete
trochoginglymus ízület ( trochoid jelleg a tibia lapos ízfelszínei miatt (rotatio(
(felépítése szerint tiszta ginglymus(
combcsont, sípcsont, patella alkotja
a fibula csak szalag révén kapcsolódik az ízülethez

2. Ízfelszínek:

condylus medialis et lateralis: sagittalis és frontális irányban kisebb sugarú görbülete van, mint a condylus medialis et lateralis tibiae vájulata
(
ízfej és ízvápa nem illeszkedik egymásba
(
elöl és hátul ék alakú terület marad szabadon
(
C-alakú meniscusok töltik ki az ék alakú réseket:

meniscus medialis:
két szárra osztható, melyek közül a hátsó szélesebb, mint az elsQ:
crus anterius
crus posterius
elülsQ végét egy harántul futó szalag rögzíti a lateralis meniscus elülsQ széléhez
(ligamentum transversum genus(
hátsó csúcsa az eminentia intercondylarishoz rögzített
összenQ a tokkal!

meniscus lateralis:
medialis femurcondylushoz rögzíti: ligamentum meniscofemorale anterius
ligamentum meniscofemorale posterius
mindkét csúcsa az eminentia intercondylarishoz rögzített
nem nQ össze a tokkal
(
a meniscusok kiegyenlítik az incongruentiát
az ízület mozgása során más helyzetbe kerülnek és más alakot vesznek fel
az ízület mozgás igényli, hogy a meniscusok a tibia condylusain lap szerint is el tudjanak tolódni


meniscusok vérellátása:
a. genus media
aa. genus inferiores
(
ezek az erek egy ún. perimeniscalis artériás szegélyárkádot hoznak létre

Ízfelszínek:
articulatio femoropatellaris
facies patellaris femoris - facies articularis patellae
articulatio meniscofemoralis
articulatio meniscotibialis
condylus medialis et lateralis femoris - facies articularis superior tibiae


3. Ízületi tok:

Hátul:
hátul a femur condylusai felett ered és összenQ a meniscusok hátsó szélével
hátul közvetlenül tapad a tibia condylusainak a szélén
a tok itt vaskos és feszes és akadályozza a térdízület túlfeszítését
az ízületi tokot egy darabon izom helyettesíti: m. popliteus
(
itt a lateralis meniscus külsQ oldala szabad
a meniscusok alatt a tok azonnal rögzül a tibia porcfelszínének külsQ széléhez

Oldalt:
a femur porcfelszíneinek szélén tapad
medialis oldalon összenQ a meniscus medialisszal
lateralis oldalon is összenQ a meniscusszal, de csak az elülsQ részén

Elöl:
e: facies patellaris felsQ részén
t: tibia condylusainak elülsQ szélén



A tokról általában:
a tok nyújtott térdnél 8 cm-rel emelkedik a patella fölé a comb feszítQ izmai mögött
(
ez a kitüremkedés: bursa suprapatellaris

eredet kettQs:
alsó része az ízületi tok kitüremkedése: recessus suprapatellaris
a recessus suprapatellaris olvad össze a felette lévQ és eredetileg különálló bursával
a patella felszíne az elülsQ tok ablakába van beillesztve
a patella alatt az ízületi tok elvékonyodik és a patella alsó csúcsát körülvevQ zsírtest, a corpus adiposum infrapatellare bedomborítja a tokot redQ alakban
legtöbb emlQsben az ízületet egy sagittalis irányú sövény 2 részre osztja, e sövény az emberben csak csökevényesen marad meg:
(
a femur intercondylarisának elülsQ részétQl az elülsQ tok patella alatti részében húzódó gyenge synovialis redQ alakjában figyelhetQ meg:
(
ez a plica synovialis infrapatellaris ( az ízületet eredetileg 2 kamrára osztó embryonális sövény maradványa
corpus adiposum infrapatellare ( az ízületi tok membrana synovialisa és membrana fibrosája közötti zsírszövet

plicae alares ( a plica synovialis infrapatellaristól és a corpus adiposum infrapatellarétól oldalt lévQ redQk






4. Ízületi szalagok:

ligamentum collaterale mediale
seu: ligamentum collaterale tibiale
belsQ oldalszalag
e: epicondylus medialis femoris
t: sípcsont medialis bütyke
az ízületi tokkal és a meniscus oldalával összenQtt lapos szalag

ligamentum collaterale laterale
seu: ligamentum collaterale fibulare
külsQ oldalszalag
e: epicondylus lateralis femoris
t: caput fibulae
zsinegszerq önálló szalag
az ízületi toktól és a lateralis meniscustól független (nem nQtt össze(

ligamentum cruciatum anterius
e: lateralis condylus medialis felszíne (femur)
t: eminentia intercondylaris felé elQre és lefelé halad
(area intercondylaris anterior tibiae(

ligamentum cruciatum posterius
e: medialis condylus lateralis felszíne
t: hátra száll az eminentia intercondylaris mögé
(area intercondylaris posterior tibiae(
kis nyalábja a meniscus lateralis hátsó szélébe olvad:
ligamentum menisci lateralis

ligamentum menisci lateralis (Robert-féle szalag)

ligamentum popliteum obliquum
e: m. semimembranosus inából ered
t: felfelé és lateral felé sugárzik a hátsó ízületi tokba a tibia lateralis condylusa felöl
meniscusokat rögzíti

ligamentum popliteum arcuatum
e: apex capitis fibulae
t: m. popliteus inát hátul keresztezve a tokba sugárzik
ligamentum patellae
a patellát a tuberositas tibiaehez rögzíti
a comb feszítQizmainak ínrendszeréhez tartozik



ligamentum transversum genus
elöl kapcsolja össze a két meniscust

retinaculum patellae mediale et laterale
hosszanti és haránt lefutású rostokból állnak:
fibrae transversae
fibrae longitudinales
segít a patella oldalirányú rögzítésében
a patellán tapadni nem tudó izmok ínrostozata
retinaculum patellae mediale ( m. vastus medialis rostjai képezik
retinaculum patellae laterale ( a m. vastus lateralis és a m. rectus femoris néhány rostja alkotja

5. NyálkatömlQk

a., tokkal kommunikáló bursák:
bursa suprapatellaris
recessus subpopliteus
bursa musculi semimembranosi
bursa subtendinea mm. gastrocnemii lateralis et medialis

b., tokkal nem kommunikáló bursák
bursa subcutanea praepatellaris
bursa infrapatellaris profunda
bursa infrapatellaris subcutanea
bursa subtendinea praepatellaris



6. Az articulatio genus mozgási mechanizmusa:

Flexio - extensio
flexio ( meniscusok hátrafelé csúsznak és távolodnak a tibián (condylusok miatt(
extensio ( meniscusok elQre tolódnak és egymáshoz közelednek
haránttengely körül történik: a combcsontot az epicondylusnak megfelelQen fúrja át
ligamentum collaterálék: behajlított térd mellett aránylag lazán hidalják át az eredésük és tapadásuk közti távolságot, extensiókor a condylus nagyobbodó radiusa miatt fokozatosan megfeszülnek
(
ez a feszülés a térd 180(-os állásakor úgy tér el, hogy az extensiót tovább nem engedi
a térd nyújtott helyzetében a facies patellarist a condylusok felszínétQl elválasztó megemelt szél összetalálkozik a meniscus külsQ peremének felsQ élével, ez gátolja a hyperextensiót
a hyperextensiót gátolja a hátsó ízületi tok a ligamenta cruciata egyes kötegeinek megfeszülése ( 5(-os hyperextensio lehetséges
ligamenta cruciata ferde lefutásokkal hidalják át a femur és a tibia közti távolságot, úgy, hogy egyes kötegek a térd minden helyzetében feszesek, tehát az oldalszalagok ellazult helyzetében is tartják a combot és a sípcsontot
a flexiót a keresztszalagok egyes részei gátolják, de a hátsó lágyrészek összetorlódása és az elülsQk megfeszülése már 130(-140(-os állásnál akadályozza a hajlítást
flexiókor a patella a ligamentum patellae rögzítQ hatása miatt nem követi a felfelé kiforduló condylusokat, kicsúszva a facies patellarisból, fokozatosan belefekszik az elQre kerülQ fossa intercondylarisba
(
ilyenkor a corpus adiposum infrapatellare körülágyazza a patellát és kiegyenlíti a patella ízfelszínei és a condylusok elQrekerült alsó felszínei közti incongruentiát
térdelés: a patella és a térdízület zsírteste kitölti azt a gödröt, ami itt keletkezne, és legömbölyíti a térdet ( a patella a könyök olecranonjának felel meg
a patella az ízület mechanizmusában nem vesz részt
hypomochlion ( közvetítQ csiga): a patellának mechanikai szerepe van a comb feszítQ erejének a tibiára való közvetítésében


Rotatio
tengelye: a medialis condyluson átmenQ függQleges tengely
feltétele: behajlított térd (ellazult oldalszalagok)
(
csak ebben a helyzetben kerülnek a comb hajlítóizmai abba a helyzetbe, hogy a lábszár medialis oldalán tapadók a lábszárat gyeplQszerqen medial felé, a lateralis oldalán tapadók kifelé forgassák
a térd összes rotatiója 50(-60( körüli


kényszerrotatio: oka a ligamenta cruciata extensio végén történQ megfeszülésében,
és a 2 condylus femoris közti nagyságbeli különbségben keresendQ
(
az extensio vége felé a tibia condylusai már legördültek a femur condylusainak felszíneirQl, és a keresztszalagok feszesek
(
de a femur medialis condylusának lateralis irányba hajló toldalékdarabja még szabad
(
végrotatio: a tibia medialis condylusa rácsúszik a végdarabra (értéke 5((
kezdeti rotatio: a flexio kezdetekor a tibia medialis condylusa lecsúszik a femur medialis codylusának toldalékdarabjáról és ezt követQen kezdQdik a tibia condylusainak a flexio során bekövetkezQ gördülQ mozgása (értéke 5((
befelé és kifelé rotatio: befelé rotatio esetén a keresztszalagok egymásra tekerednek és akadályozzák a további rotatiót, hasonlóképpen megfeszülnek a befelé rotatio végén a ligamentum collaterale tibiale dorsalis rostjai is, ezen okok miatt a befelé rotatio kisebb mértékq
a ligamentum collaterale mediale et laterale behajlított térd mellett lazulnak el, mert a femurnak nem egyenletes a sugara (elöl: nagyobb, hátul: kisebb sugár(
a femur medialis és lateralis condylusa nem ugyanakkora, ez okozza a kezdeti és végrotatiót (értéke: 5((

7. Klinikum
1., Az articulatio genus stabilitását biztosító tényezQk:
erQs szalagrendszer
m. quadriceps femoris
( az izom egyes szalagok sérülésekor is képes stabilizálni az ízületet

2., Ízületi részek sérülése:
a felszínek, meniscusok és a szalagok sérülése a synovialis hártya izgalmát válthatja ki, és ennek következtében megnQ a synovialis nedv mennyisége



3., Szalagszakadások
leggyakoribb: a collateralis és a keresztszalagszakadás
ligamentum collateralis medialis szakadása: erQszakos abductio okozhatja
(
a szakadás helyétQl függQen a femuron vagy a tibián való tapadás helye nyomásérzékeny
ligamentum collateralis lateralis szakadása: erQltetett adductio okozza
(
a szakadás helyétQl függQen a fibula feje vagy a femur epicondylus lateralisa nyomásérzékeny
keresztszalag szakadás: minden túlzott erQbehatás okozhatja
(
keresztszalag szakadásakor az ízületi üreg gyorsan bevérzik (hemarthrosis(, duzzadt
(
a) elülsQ keresztszalag szakadásakor a tibia jelentQsen elQrehúzható a femuron
(elülsQ asztalfiók-tünet(
b) hátsó keresztszalag szakadásakor a tibia hátrafelé tolható a femuron a normális mértéket meghaladóan
(hátsó asztalfiók-tünet(
(
keresztszalag szakadásakor elegendQ a térdízület rögzítése és a m. quadriceps femoris erQsítése
oldalszalag vagy ízületi tok sérülés esetén elkerülhetetlen a mqtéti megoldás
abnormális oldalmozgások oldalszalagszakadásban figyelhetQek meg ( lötyögQ térd
(genu laxum(

4., Meniscussérülés:
szakadásuk oka: torsios erQbehatások (gyakori(
leggyakrabban a medialis meniscus sérül
"kiakad" az ízület: a behasadt meniscusdarab becsípQdik, az ízület mozgása lehetetlenné válik
(
vizsgálat: az ízületi rés vonala nyomásérzékeny
(
a sérült meniscust el kell távolítani

5., Arthroscopia:
kis metszésen keresztül optikai eszközt vezetnek az ízületi üregbe
vizsgálatokat és mqtéteket lehet így végezni

6., Bursitis:
a térdízület környékén lévQ bursak gyulladásos elváltozásai




A térdízület helyzete:

genu rectum ( a térdízület normális helyzete, a láb egyenes, a súlyvonal ilyenkor a caput femoris közepétQl a térdízület közepén át a calcaneus közepének irányába húzódik

genu valgum ( x-láb, v. gacsos térd, mely esetben a súlyvonal a lateralis femurcondyluson ill. a fibulafejen halad át

genu varum ( o-láb, a súlyvonal a medialis femurcondyluson vagy ettQl még medialisabban halad át

genu laxum ( lötyögQ térd, ld. elQbb

genu recurvatum ( abnormálisan túlhajlítható térdízület





Tibia és fibula összeköttetései

Articulatio tibiofibularis
amphiarthrosis
caput fibulae + condylus lateralis tibiae (facies articularis fibularis)
szalagok:
ligamentum capitis fibulae anterius
ligamentum capitis fibulae posterius
proximalisan helyezkedik el
elcsúszhat transversalis és verticalis irányba
minimális rotatio ( feszes tok
kompenzációs ízület: a felsQ ugróízület maximális plantarflexiójakor a bokavilla megfeszítése révén az ízületben kompenzációs mozgások jönnek létre

Syndesmosis tibiofibularis
a 2 csont distalis végét erQs szalagokkal fogja össze
szalagos kapcsolat: articulatio fibrosa ( ligamentum tibiofibulare anterius
ligamentum tibiofibulare posterius
dorsalis extensio esetén megengedi a villa enyhe tágulását
összefogja a bokavillát

Membrana interossea cruris
a tibia és fibula közt feszülQ rostos lemez ( syndesmosis
erek átlépésére a hártya felsQ részén nagyobb, alsó részén kisebb nyílás van




A láb ízületei


articulatio talocruralis

1. Általános jellemzQk:
felsQ ugróízület v. bokaízület
ízfej: trochlea tali ( facies articularis superior
facies articularis malleoli medialis
facies articularis malleoli lateralis
ízvápa: facies articularis malleoli fibulae (lateralis)
facies articularis malleoli tibiae (medialis)
facies articularis inferior tibiae
tibia és fibula distalis részei által alkotott villa és a lábtQ felQl a trochlea tali vesznek benne részt
ginglymus ízület
haránttengely: a malleolus lateralis csúcsát köti össze egy 1,5-2,0 cm-re lévQ tibia malleolus medialisa alatti ponttal
tok: papírvékony bQ hártya, oldalt összenQ az oldalszalagokkal ( feszes

2. Szalagok:

Oldalszalagok: medialis és lateralis oldalszalag

ligamentum deltoideum - medialis oldalszalag, legyezQszerqen szétterül
pars tibionavicularis (tibia ( os naviculare(
pars tibiocalcanea (tibia ( sustentaculum tali(
pars tibiotalaris anterior
pars tibiotalaris posterior

lateralis oldalszalag - 3 különálló, sugárszerqen szétterülQ szalagból áll
1. ligamentum talofibulare anterius
külsQ bokáról elQre és felfelé megy a talus nyakához
malleolus lateralis ( collum tali

2. ligamentum calcaneofibulare
fibula alsó végérQl lefelé és hátrafelé fut a calcaneus oldalához
a ligamentum talofibulare anterius et posterius között



3. ligamentum talofibulare posterius
legerQsebb szalag
a fibula bokanyúlványától hátul vízszintesen halad medial felé és a talus hátsó nyúlványának lateralis oldalához fut
az ízületi tok egy mély redQjében ez a szalag hidalja át
láthatóvá tételéhez a tokot el kell távolítani v. a tok redQjét óvatosan szétválasztani
fossa malleoli lateralis ( processus posterior tali


3. Mechanizmus (boka)
ginglymus
egyenes állás: a derékszögben álló lábat dorsal felé 15(-al, plantar felé 40(-al tudjuk elhajlítani
(
dorsalflexio ( a lábszár extensorai hozzák létre
plantarflexio ( a lábszár flexorai hozzák létre
trochlea tali: dorsalflectált helyzetben szétfeszíti a bokavillát és ezzel szilárdabbá teszi az ízületet
((
lábujjhegyen álláskor a hátsó keskenyebb trochlearész ízesül a bokával,
így az ízület lazább ( abductio, adductio ilyenkor lehetséges
járás: a talajt a kissé dorsalflectált láb sarka éri
(
a talaj elhagyásakor azonban a láb plantarflectált helyzetben van
plantarflexiónál oldalirányba mozgatható
tengelye vízszintes

4. Klinikum:

a) bokaízület rándulása: plantarfelxios helyzetben gyakoribb a rándulás, mert ekkor instabil az ízület
lateralis boka: túlzott plantarflexio és supinatio
(
szakad: ligamentum talofibulare anterius
ligamentum calcaneofibulare
(
boka duzzadt, fáj

medialis boka: a szalagok erQsebbek, ezért ritka
(
oka: túlzott pronatio
(
malleolus lateralis törésével is társulhat



b) bokatörés
oka: túlzott kifelé irányuló rotatiója és pronatiója
(
a kifelé rotálódó talus lefeszíti a malleolus lateralist
(
továbbható erQ esetén a ligamentum deltoideum letépi a malleolus medialist
(
mégtovább ható erQ esetén a talus nagy erQvel préselQdik a tibia alsó végének hátsó pereméhez és azt lefeszíti
pronatiós erQ: a lateralis boka haránttörését okozhatja
supinatiós erQ: a medialis boka haránttörését okozhatja



LábtQízületek - Artt. intertarseae

articulatio talotarsalis

alsó ugróízület
2 ízületbQl tevQdik össze:
articulatio talocalcaneonavicularis
articulatio subtalaris (articulatio talocalcanea posterior(
1. articulatio talocalcaneonavicularis
ízfej: talus feje
facies articularis navicularis (articulatio talonavicularis)
facies articularis calcanea anterior (articulatio talocalcanea anterior)
facies articularis calcanea media (articulatio talocalcanea media)
ízvápa: sajkacsont proximális felszíne és a sarokcsont elülsQ és középsQ talaris felszínei alkotják
facies articularis talaris anterior
facies articularis talaris media
facies articularis talaris (os naviculare)
ligamentum calcaneonaviculare plantare ( a talusfejecs számára vápát képez
(vápaszalag(
gömbízület ( az ízületeknek közös tengelye van
az ízületi üreg szqk
az os naviculare proximalis felszíne egységes és vájt gömbfelületq
szalagok:
ligamentum calcaneonaviculare plantare
e: calcaneus teste ( tuberositas ossis navicularis
t: os naviculare talpi felszíne
a sajkacsont és sarokcsont közötti hézagot áthidaló szalag
felsQ felszíne rostos, majd befelé haladva üvegporccá alakuló porcbetét van
ez a talp legfontosabb szalagja ( talus feje erre támaszkodik (
talpboltozat fenntartója!
ligamentum talocalcaneum interosseum
sinus tarsit tölti ki (a sinus tarsiban ezen kívül még zsírszövet van(
gátló szalag
ligamentum talonaviculare dorsale



2. articulatio subtalaris (articulatio talocalcanea posterior(
a talus hátsó calcanearis és a calcaneus hátsó talaris domború hengerfelszíne közti ízület
hengerfelszínq (hengerízület(
tengely - medialról lateral felé irányul
tok: általában elég szoros, külön ízületi üreggé zárja
ízfelszínek:
ízfej: facies articularis talaris posterior (calcaneuson)
ízárok: facies articularis calcanea posterior (taluson)
szalagok:
ligamentum talocalcaneum interosseum
sulcus calcanei és a sulcus tali falait köti össze ( sinus tarsit hidalja át
az alsó ugróízület elülsQ és hátulsó részét kapcsolja össze
legerQsebb szalag
ligamentum talocalcaneum mediale
ligamentum talocalcaneum laterale

A két ízület mozgásának mechanizmusa:
henger + gömb ( forgóízület (korlátolt egytengelyq ízület(
mozgás: láb supinatiója és pronatiója
tengely: a talp síkjával 45(-os szöget bezáró ferde egyenes, mely a talus nyakától medialisan húzódik a calcaneus lateralis gumójához
(collum tali ( tuber calcanei(
(
e tengely körül befelé rotálva: kissé plantarflectálódik, adducalódik, supinalódik,
kifelé rotálva: a láb dorsalflectalódik, abducalódik, pronalódik
a mozgás során a talus nem mozdul, hanem a láb fordul el, és ez végez supinatiós ill. pronatiós mozgást
supinatio: adductio + plantarflexio + forgás
pronatio: abductio + dorsalflexio + forgás




articulatio calcaneocuboidea

alak szerint: nyereg ( mozgás szerint: feszes ízület
a 2 csont egymás felé tekintQ nyeregfelszínei között jön létre
plantaris szalaga a ligamentum plantare longumnak a mélyebb része
ízesülQ felszínek:
ízfej: facies articularis cuboidea (calcaneus)
ízárok: facies articularis calcanea (os cuboideum)
szalagok:
ligamentum plantare longum
e: tuber calcanei
t: II.-V. metatarsusok basisai
(
felületes szalagai:
csatornává zárják a sulcus tendinis musculi peronei longit
szétsugároznak a II. és V. metatarsusok bázisain

ligamentum bifurcatum
dorsalis szalag
két részre osztható:
ligamentum calcaneonaviculare
ligamentum calcaneocuboideum
ligamentum calcaneocuboideum dorsale (tokszalagot erQsíti(
ligamentum cuboideonaviculare (erQs szalag a talpi oldalon(


articulatio tarsi transversa (Chopart-ízület)
a láb amputálásánál volt fontos szerepe
S-alakú ízületi vonal
az ízületi rés határai:
proximálisan: talus, calcaneus
distalisan: os naviculare, os cuboideum
(
articulatio talonavicularis + articulatio calcaneocuboidea
lateralisan proximal felé, medialisan distal felé domborodik
ligamentum bifurcatum
e: a calcaneus dorsalis oldalán a sinus tarsi nyílása elQtt ered
t: os naviculare, os cuboideum ( V-alakban széttér
a Chopart ízület kulcsszalagja



articulatio cuneonavicularis

os naviculare és az ossa cuneiformia (3 db) között van
feszes ízület
ízesülQ felszínek:
os naviculare:
facies articularis cuneiformis medialis
facies articularis cuneiformis intermedia
facies articularis cuneiformis lateralis
ossa cuneiformia:
facies articularis navicularis (3(


articulatio tarsometatarsea

3 ékcsont + köbcsönt ( metatarsusok basisai ( feszes ízület
3 különálló üreg
(
beterjed
proximal felé: ossa cuneiformia közé
distal felé: metatarsusok basisai közé
szalagok: dorsalis, plantaris és részben interosseus szalagok kötik össze a csontokat
(név: 2 csont neve + dorsale/ plantare/ interosseum)
Lisfranc-vonal: tarsometatarsalis ízületi vonal, a középsQ os cuneiforme rövid, és a
II. metatarsus hosszú volta folytán az egyébként medialtól lateral felé ívelQ ízületi vonal a II. metatarsusnál proximál felé beugrik (sebészetben fontos(


articulatio intercuneiformes

az ossa cuneiformia közötti ízületek: a mediális ékcsont a középsQvel ízesül, a középsQ pedig a lateralissal alkot ízületet

articulatio cuneocuboidea

a lateralis os cuneiforme és az os cuboideum között
feszes ízület ( amphiarthrosis



articulationes intermetatarsales

II.-V. metatarsusok egymás felé tekintQ felszínei közötti ízületek
indirekt módon kapcsolja össze Qket: ligamentum metatarseum transversum profundum

articulationes metatarsophalangeae
analóg a kéz ízületeivel
lábközépcsontok és ujjpercek között ( feszes ízület
mozgások:
plantarflexio - extensio (hyperextensio is(
abductio - adductio (korlátozott, fQleg gyermekeknél lehetséges(

articulationes interphalangeae

hasonló mint a kéz, de az ízületek igen csökevényesek ( henger-csukló


Lábízületek klinikuma:
hallux valgus: az öregujj alapperce lateralis irányba deviál (elferdül)
(
a folyamat egyre jobban progrediál (elQrehalad), mivel az öregujj izmai egyre jobban lateralis irányba húzzák az ujjat
(
krónikus esetben a metatarsophalangealis ízület osteoarthritise alakul ki, ami fájdalommal és az ízület merevedésével jár ( hallux rigidus




A lábízületek szalagjai

1. A lábszárcsontokat egymással és a tarsus csontokkal összekötQ szalagok:
ligamentum deltoideum
ligamentum talofibulare anterius
ligamentum talofibulare posterius
ligamentum calcaneofibulare
ligamentum tibiofibulare anterius
ligamentum tibiofibulare posterius

2. A talust a tarsuscsontokkal összekötQ szalagok:
ligamentum talonaviculare
ligamentum talocalcaneum interosseum
ligamentum talocalcaneum mediale
ligamentum talocalcaneum laterale
ligamentum talocalcaneum posterius

3. Ligamenta tarsi plantaria ( lábtQcsontokat plantarisan összekapcsoló szalagok
ligamentum plantare longum
ligamentum calcaneonaviculare plantare
ligamentum calcaneocuboideum plantare ( lig. plantare longum medialis részlete
ligamenta cuneonavicularia plantaria
ligamentum cuboideonaviculare plantare
ligamentum cuneocuboideum interosseum
ligamenta intercuneiformia interossea

4. A tarsus és metatarsus közötti szalagok:
ligamenta tarsometatarsalia dorsalia
ligamenta tarsometatarsalia plantaria
ligamenta cuneometatarsalia interossea

5. Lábközépcsontok közötti szalagok: (metatarsusok basisai között)
ligamenta metatarsalia interossea
ligamenta metatarsalia dorsalia
ligamenta metatarsalia plantaria


Klinikai megjegyzés:
A talust és calcaneust a klinikusok lábvégnek (v. a láb hátsó portiójának), a többi lábtQcsontot, a metatarsus és ujjperccsontokat pedig elQlábnak (v. a láb elülsQ portiójának) nevezik.




Lábboltozat
3 pillér: tuber calcanei + I. és V. metatarsus feje (caput ossis metatarsalis)
hosszanti boltozat (5 boltozat az 5 ujjnak megfelelQen
(
legmagasabb a 2. ív
ha nincs ív lúdtalp alakul ki
szalagok:
ligamentum calcaneonaviculare plantare
ligamentum plantare longum ( 2 ív szélét összehúzza
ligamentum bifurcatum
aponeurosis plantaris ( a tuber calcaneit és az ujjak plantaris felszínét köti össze
haránt boltozat
m. tibialis anterior
m. peroneus longus et brevis

Lábformák

pes rectus ( egészséges láb, a lábnyom 5 ujjnyomból, elülsQ és hátulsó talpnyomból és ezeket összekötQ nyomsávból áll
(
az egészséges láb fQ terhelése medialisan a calcaneuson és az I. metatarsuscsont fején nyugszik ( a láb súlyvonala a calcaneus közepén át az alsó felszínéig húzódik)

pes planus ( lúdtalp, a rövid talpizmok kiesésekor keletkezik, ami a szalagkészülék túlnyújtásához és így a lábboltozat megtöréséhez, ill. ellapulásához vezet
(
ekkor a talus rotatiója következik be, mely a calcaneusról medial felé lecsúszhat, minek következménye az lesz, hogy a calcaneus, talus os cuboideum, os naviculare
a lúdtalp kialakulásakor erQs fájdalom lép fel a lábfejben és a lábszárban a hosszú talpizmok megnyúlása következtében

pes cavus ( kettévált lábnyom, üres talp, ezen esetben a calcaneus supinatióban a többi csont pronatióban van

pes planovalgus ( gacsos láb, a lábnyom medial felé kiöblösödik
(pes planus és pes valgus kombinációja)



pes valgus ( calcaneus pronatióban van, a taluson és a calcaneuson átmenQ verticalis hossztengely és a lábszár hossztengelye nem esik egy egyenesbe, köztük kifelé nyíló szög keletkezik
(
a tartási hiba kiváltó oka a supinatiós (m. triceps surae, m. tibialis posterior, m. flexor hallucis longus, m. flexor digitorum longus, m. tibialis anterior) izmok bénulása lehet

pes varus ( dongaláb, a taluson és a calcaneuson átmenQ verticalis hossztengely és a lábszár hossztengelye nem esik egy egyenesbe, köztük befelé nyíló szög keletkezik
(
pronátorok (mm. peronei, m. extensor digitorum longus, m. extensor hallucis longus) bénulása vezet pes varushoz, szövQdménye pedig a lábfej supinatiós állása

pes equinus ( lóláb ( extensorok bénulásakor alakul ki

pes calcaneus ( kapaláb, flexorok bénulásakor keletkezik

pes equinovarus ( dongaláb és lóláb kombinációja, amely a peroneus izmok bénulása után és a m. tibialis anterior károsodásakor keletkezik





A medencefenék izomzata

1. apertura pelvis inferior
2 db fasciákkal megerQsített izomlemez zárja le
(
diaphragma pelvis
diaphragma urogenitale

2. diaphragma pelvis
a medencefenék felsQ izmos zárórétegét képezi
részei:
fascia diaphragmatis pelvis superior et inferior
(belülrQl és kívülrQl borító fascialemez(
m. levator ani

3. musculus levator ani
symphysistQl 1 cm-re kezdQdQ vonalon indul az os pubison, hátrafelé folytatódik a m. obturator internus fasciáján (fascia obturatoria( és a spina ischiadicáig tart
(
arcus tendineus musculi levatoris ani
(fascia obturatoria erQs inas íve)
elülsQ rostok sagittalisan hátrafelé haladnak, egy részük keresztezQdik az ellenkezQ oldali rostokkal és így egy sagittalis irányú nyílást (hiatus urogenitalis) fognak közre a symphysis mögött
(
a keresztezQdött rostok szétválnak, majd hátrafelé ismét keresztezQdnek és egy újabb nyílást (hiatus analis) hoznak létre
tapadás: farokcsont csúcsán, a rostok többsége a farokcsont oldalsó részén tapad
a fascia obturatoriától eredQ rostok legyezQszerqen összetérnek és mind a végbélnyílás mögött haladnak el
a spina ischiadicán eredQ rostok nagy rész összefonódik a ligamentum sacrospinosummal, és a farok-keresztcsonti átmenet oldalsó szélén tapad, az izomnak ezt a részét m. coccygeusnak nevezzük
mqködés: medencei zsigerek helyben tartása
beidegzés: a medencefenék izmait a keresztcsonti idegfonat ágai látják el

4. hiatus urogenitalis
m. levator ani medialis szárai közötti rés
diaphragma urogenitale hidalja át
húgycsQ és nQkben a hüvely megy rajta át


5. hiatus analis
végbél megy rajta keresztül

6. ligamentum anococcygeum
farkcsont csúcsát a végbélnyílással összekötQ kötQszöveti izomvarrat

7. fascia pelvis
a medence bonyolult belsQ fasciarendszerének része
a felsQ fascialemez hozzátartozik

8. hiatus suprapiriformis
9. hiatus infrapiriformis
(
m. piriformis által szabadon hagyott rések (felette ill. alatta)

10. foramen ischiadicum majus
m. piriformis tölti ki

11. diaphragma urogenitale
trapéz alakú lemez
szeméremcsontok alsó határai közt feszül
2 fasciaszerq lemez:
fascia diaphragmatis urogenitalis superior et inferior
(
közét izmok töltik ki: musculus transversus perinei profundus
m. sphinchter urethrae
(
elöl: a lemez nem éri el a symphysis alsó részét, hanem erek és idegek átlépésére szolgál
a húgycsQ fúrja át a diaphragma urogenitalét és harántcsíkolt izomrostokból álló musculus sphincter urethrae gyqrqszerqen veszi körül
(
nQkben e mögött a diaphragma harántrésén a vagina halad át
centrum tendineum: a diaphragma urogenitale hátsó széle és a rectum közötti rostos összenövés
a diaphragma urogenitale a m. levator ani alatt hidalja át a medence kijáratát

12. fossa ischiorectalis
seu: fossa ischioanalis
a musculus levator ani és a diaphragma urogenitale közötti laza kötQszövettel kitöltött rés



Az alsó végtag izomrendszere


Hiatus suprapiriformis et infrapiriformis
A m. piriformis és a foramen ischiadicum majus pereme között kialakuló felsQ és alsó nyílás.

hiatus suprapiriformis
képletei:
arteria glutea superior
vena glutea superior
nervus gluteus superior

hiatus infrapiriformis
képletei:
arteria glutea inferior
vena glutea inferior
nervus gluteus inferior
nervus ischiadicus
nervus cutaneus femoris posterior
arteria pudenda interna
vena pudenda interna
nervus pudendus

fascia obturatoria
a m. obturator internus eredQ részét borítja medial felQl
aponeurosisszerq lemez
felsQ harmadában sagittalis megerQsödés van:
arcus tendineus musculi levatoris ani
a megerQsödés felett a medence oldalsó falát alkotja, a megerQsödéstQl lefelé esQ része a fossa ischiorectalis lateralis falát képezi
a m. levator ani jelentQs része itt ered


az arcus tendineus musculi levator ani alatt a fascia kettQzetébe találjuk a
foramen ischiadicum minuson a gátra kerülQ pudendális képleteket:
arteria pudenda interna
vena pudenda interna
nervus pudendus
a fascia obturatoria lefelé a ligamentum sacrotuberale állományába torkollik

m. gluteus medius
járáskor van fontos szerepe
nem engedi, hogy a medence a lengQ végtag az oldalára billenjen
veleszületett csípQficamnál a caput femoris az ízvápából felfelé mozdul, ezáltal az izom eredése és tapadása közeledik egymáshoz, és az izom elsorvad
az elsorvadás miatt a csípQízületi ficamos, kénytelen minden lépésnél a törzs súlypontját a lengQ végtaggal ellentétes oldalra átdobni (kacsázó járás)




hiatus subinguinalis

spina iliaca anterior superior és a tuberculum pubicum között kifeszülQ szalag, a ligamentum inguinale és a csípQcsont között található
részei:
lacuna musculonervosa (lacuna musculorum)
lacuna vasorum
lacuna lymphatica (lacuna herniosa)
arcus iliopectineus

lacuna musculonervosa
seu: lacuna musculorum
a hiatus subinguinalis lateralis része
benne található a m. iliopsoas
(
a m. iliopsoassal együtt fut a lateralis szögletben a nervus cutaneus femoris lateralis
(
az izom elülsQ felszínén fut a nervus femoralis


arcus iliopectineus
m. iliopsoas fasciájának medial felé történQ megerQsödése
ez választja el a lateralis lacunat a középsQ lacunatól (lacuna vasorum)


lacuna vasorum
középsQ lacuna
a 2 ér közös érhüvellyel van körülvéve
átlép rajta:
arteria femoralis
vena femoralis ( az arteria medialis oldalán fut



lacuna lymphatica
medial felé helyezkedik el
nyirokerek és nyirokcsomók vannak benne
ez a canalis femoralis belsQ nyílása, ezért hívják másik neve: lacuna herniosa
határai:
a. et v. femoralis érhüvelye
ligamentum inguinale
ligamentum lacunare


pecten ossis pubis
musculus pectineus eredése
a hiatus subinguinalis alsó csontos kerete
a m. pectineus nem halad át a hiatus subinguinalison

ligamentum reflexum Collesii ( a m. obliquus externus abdominis bQnyéje 2 szárra oszlik és létrehozza a lágyékcsatorna felszíni nyílását, melyet medialisan és lateralisan egy-egy megerQsödött rostköteg határol (crus mediale et laterale), a medialis rostokból visszahajlik néhány (ami lényegében az ellenoldali externus aponeurosisa), ez a lig. reflexum ( összefügg a ligamentum lacunaréval




fascia lata

a combot fogja körül
eredés:
elöl: a ligamentum inguinalen indul ( kezdetét egy harántbarázda van, ami a m. gluteus maximus és a combizmok közötti sulcus gluteus
hátul: a musculus gluteus maximus fasciájának folytatása
végzQdés:
térdnél: a fascia popliteájában, majd a fascia crurisban folytatódik
tractus iliotibialis: a fascia 1-2 cm széles megerQsödése, amely a tibia lateralis condylusáig húzódik és azzal összenQ
a fascia lata 3 izmot hüvelyez be:
m. gracilis
m. sartorius - 2 ízületet hidal át
m. tensor fasciae latae
(
a fascia lata megakadályozza, hogy az izmok összehúzódáskor kiemelkedjenek a comb felszínérQl
a comb medialis felsQ részén átfúrja a vena saphena magna (hiatus saphenus)

hiatus saphenus
a vena saphena magna átlépése a fascia latán a comb medialis felsQ részén
a nyílás a fascia lata átlyuggatott területén az ún. fascia cribrosán található

fossa iliopectinea
lateralis árok a m. iliopsoas és a m. pectineus között
határai:
a fascia iliaca és a fascia pectinea béleli
elQlrQl a fascia lata borítja be
áthaladó képletek:
felülrQl (hiatus subinguinalisból):
arteria femoralis
vena femoralis
nervus femoralis
nyirokerek
hiatus saphenuson keresztül:
vena saphena magna


a vena saphena magna a fossa iliopectinában ömlik bele a vena femoralisba
kilépés (lekeskenyedQ csúcsán keresztül):
arteria femoralis
vena femoralis
nervus femoralis
(
adductor csatornában haladnak tovább distalis irányban


hiatus subinguinalis
(
fossa iliopectinea
(
canalis adductorius
(
fossa poplitea




Canalis femoralis - combcsatorna


a hasüregbQl a comb elülsQ felszínére vezetQ függQleges irányú kb. 1,5-2,0 cm hosszú csatorna (nem physiologiás)
a fossa iliopectina medialis részében elhelyezkedQ zsírszövettel kitöltött rés
valódi csatornává csak akkor alakul, ha az anulus femoralison keresztül sérv nyomul bele

anulus femoralis
a csatorna belsQ nyílása, ami megfelel: hiatus subinguinalis lacuna lymphaticájának
határai:
felül: ligamentum inguinale
alul: os pubis megvastagodott csonthártyája
lateralisan: vena femoralis
medialisan: ligamentum lacunare

septum femorale (Cloquet-membrán)
a fascia transversalis által képzett septum
a hasüreg felQl zárja le a canalis femoralist
transversalis lyukacsos lemez
a ligamentum inguinalet elhagyva visszacsap a fossa iliacát beborító m. iliopsoasra

hiatus saphenus
seu: fossa ovalis
a csatorna külsQ nyílása
fascia latán található
átmegy rajt a vena saphena magna

fascia cribrosa
szitaszerqen átlyuggatott lemez
lyukacsosság oka: nyirokerek lépnek át rajta




A fossa iliopectinea határai:
belsQ (hasqri) nyílása: lacuna lymphatica (= anulus femoralis)
külsQ (subcutan) nyílása: fossa ovalis (= hiatus saphenus)
elülsQ fala: fascia lata
aljzata: m. iliopsoas és m. pectineus ék alakú vályúja

tartalma:
medialisan: a. femoralis ( a. profunda femoris ( a. circumflexa femoris
lateralisan: v. femoralis ( v. saphena magna
nyirokerek, Rosenmüller-féle nyirokcsomó

Rosenmüller-féle nyirokcsomó: (seu: nodus lymphaticus lacunaris medialis( a septum femorale comb felöli felszínéhez közel fekvQ nyirokcsomó (egyetlen fiziológiásan tapintható nyirokcsomó)

Egészséges emberben nem található meg a canalis femoralis (a canalis femoralis képlete a fossa iliopectineának), kóros esetben a hasüreg tartalma a csatornába kerülhet (nagycseplesz, belek), a combsérv az erQs fascia latát nem tudja elQdomborítani, ezért csak akkor válik láthatóvá, ha eléri a csatorna külsQ nyílását és elQdomborítja a gyenge fascia cribrosát (hernia femoralis - combsérv).





Canalis adductorius - adduktorcsatorna
Hunter-csatorna

a comb közepének a medialis felszínén induló és a fossa popliteaban végzQdQ csatorna
bejárat határai:
elöl-laterálisan: m. vastus medialis
medial felQl: lamina vastoadductoria
hátul: m. adductor longus
ürege medial felQl hátra és laterál felé csavarodik
falainak határai:
m. vastus medialis
m. adductor longus ( megszqnése után m. adductor magnus,
lamina vastoadductoria határolja a falat
kijárat határai: ( kijárat: hiatus adductorius (hiatus tendineus(
m. adductor magnus femur medialis epicondylusán tapadó ina
hiatus adductorius
áthaladó képletek:
arteria femoralis
vena femoralis
(
a. et. v. femoralis a fossa iliopectinából jön és a fossa popliteába megy
nervus femoralis érzQága ( n. saphenus

lamina vastoadductoria (seu: membrana vastoadductoria
aponeurosisszerq lemez a m. adductor longus és a m. vastus medialis között
átfúrja a n. femoralis érzQ végága, és mint nervus saphenus lép ki
átfúrja:
a. genus descendens
n. saphenus

hiatus adductorius
a m. adductor magnus alsó húsos széle és a femur diaphysise által közrefogott függQlegesen nyújtott nyílás





lamina vastoadductoria

can. adductorius


m. vastus medialis m. adductor magnus






Trigonum femorale - Scarpa-féle háromszög

határai:
ligamentum inguinale
m. adductor longus
m. sartorius





Az alsó végtag izomrendszere



BelsQ csípQizmok


m. iliopsoas
3 része van:
m. psoas major
m. iliacus
m. psoas minor

m. psoas major
e: Th12 és L1-4 csigolya testén és processus costariusán
t: trochanter minor femoris
plexus lumbalis: L2-L3 szakaszából kilépQ idegfonat
hosszú hengerded
a csípQízület igazi flexora, a törzset az alsó végtag mellett elQrehajlítja


m. iliacus
e: csípQlapát elülsQ vájt felszínén - fossa iliaca, spina iliaca anterior inferior
t: trochanter minor femoris
a plexus lumbalis: L2-L3 szakaszából kilépQ idegfonat
háromszögletq, legyezQszerqen összetérQ
a csípQlapát elülsQ vájt felszínét béleli


m. psoas minor
e. és t. és beidegzés ua. mint a majornál
kevesebb, mint 50%-ban fordul elQ
fascia iliacába sugárzik




m. piriformis
e: facies pelvina (sacralis) 2-4-es nyílástól oldalt, foramina sacralia pelvina
t: trochanter major femoris csúcsán
plexus ischiadicusból kap ágakat (ami rajta fekszik)
csípQízület abductora, kis fokban extensora (retroversio), kifelé rotál
kúp alakú
foramen ischiadicum majuson hagyja el a medencét


m. obturator internus
e: membrana obturatoria belsQ felszínén
t: fossa trochanterica ( ina az incisura ischiadica minoron irányt változtat
plexus ischiadicus
a csípQízületben kifelé rotálja a combot (egyik legerQsebb kifelé rotator)
legyezQ alakú
a foramen obturatum belsQ felszínén van
foramen ischiadicum minuson hagyja el a medencét




KülsQ csípQizmok



m. gluteus maximus
e: linea glutea posterior mögött
fascia thoracolumbalis
ligamenta sacroilica dorsalia
ligamentum sacrotuberale
t:
felsQ rostok: fascia lata tractus iliotibialis
alsó rostok: femur oldalsó felszíne felsQ harmadában (tuberositas glutea(
n. gluteus inferior
art. coxae extensora - egyenes tartást biztosít
lépcsQzéskor mqködik
a fartájék erQs kiemelkedését okozza
a tuberositas glutea és a trochanter major között egy bursa található: bursa trochanterica


m. gluteus medius
e: linea glutea anterior és posterior között
t: trochanter major femoris
n. gluteus superior
comb abductora, elülsQ része befelé rotál
legyezQ alakú lapos izom
m. gluteus maximus részben fedi


m. gluteus minimus
e: linea glutea anterior és inferior között
t: trochanter major elülsQ része
n. gluteus superior
art. coxae abductora, combot befelé rotálja
legyezQ alakú
a m. gluteus medius alatt fekszik



m. tensor fasciae latae
e: spina iliaca anterior superior külsQ oldalán
t: fascia lata tractus iliotibialisán (condylus lateralis tibiae)
n. gluteus superior
combot abducálja, kifelé rotálja, térdízületet feszíti
hosszúkás erQs izom
m. gluteus medius a fascia lata kettQzetében

m. quadratus femoris
e: tuber ossis ischii (tuber ischiadicum(
t: crista intertrochanterica femoris
n. ischiadicus
combot kifelé rotálja, femurt addukálja
téglalap alakú izom
m. gluteus maximus alatt

m. obturator externus
e: a foramen obturatum csontkerete
membrana obturatoria külsQ felszíne
t: fossa trochanterica
n. obturatorius
legyezQ alakú
m. quadriceps femoris alatt

m. gemellus superior
e: spina ischiadica
t: fossa trochanterica
n. ischiadicus
combot kifelé rotálja
vékony pánt
m. obturator internus felett

m. gemellus inferior
e: tuber ischiadicum
t: fossa trochanterica
n. ischiadicus
combot kifelé rotálja
vékony pánt
m. obturator internus alatt
a 2 gemellust együttesen nevezhetjük: m. triceps coxae



A comb adductorai



m. pectineus
e: pecten ossis pubis
t: linea pectina femoris
n. femoralis
emeli a combot és kissé befelé rotálja
lapos lefelé keskenyedQ izom
m. iliopsoas tapadásához közel a fossa iliopectinat fogja közre


m. adductor longus
e: ramus superior ossis pubis
t: linea aspera medialis ajkán
n. obturatorius (r. anterior)
adducal, kifelé rotálja a combot
fossa iliopectina folytatásában lévQ vályút fogja közre


m. adductor brevis
e: ramus inferior ossis pubis
t: linea aspera medialis ajkán
n. obturatorius (r. anterior)
addukál, és kifelé rotálja a combot
m. pectineus és m. adductor longus között és mögött


m. gracilis
e: ramus inferior ossis pubis
t: tuberositas tibiae medialis oldalán lévQ hármas ínban (pes anserinus superficialis)
n. obturatorius (r. anterior)
addukálja a combot, behajlított térd mellett befelé rotálja a lábszárat
lapos izom a comb medialis felszínén
a fascia lata külön hüvelyszerq kettQzetbe foglalja




m. adductor magnus
e: a tuber ischiadicumtól kezdve a ramus inferior ossis ischiin
t:
legfelsQ rostok: linea aspera medialis ajka
a többi rost is ezen vonal alsó részéhez tart
alsó rostok: epicondylus medialis femoris ( tuberculum adductorium
n. obturatorius
legyezQszerq, háromszögletq izom
legmélyebb adductor
középsQ részét az arteriae perforantes fúrják át

m. adductor minimus
m. adductor minimus tökéletlenül levált részlete
e: ramus inferior ossis pubis
t: linea aspera labium mediale
combot addukálja és kifelé rotálja

membrana vastoadductoria ( a m. adductor magnus izmos részlete aponeuroticus ínrostokra hasadva ráhúzódik a m. vastus medialisra, amibe még a m. adductor longus rostjai is belesugároznak

A csípQízületet mozgató izmok funkció szerinti csoportosítása

1. Hossztengely ( kifelé és befelé forgató rotatiós mozgások
(
feszített csípQ: befelé rotatio nagyobb
hajlított csípQ: a gátló szalagok ellazulásával a kifelé rotatio lényegesen nagyobb, mint a kifelé rotatio

2. Haránttengely ( extensio (dorsalflexio, retroversio)
flexio (anteflexio, anteversio)

3. Sagittalis tengely ( abductio, adductio


I. Kifelé rotatio:
m. gluteus maximus
m. quadratus femoris
m. obturator internus
m. obturator externus
m. gluteus medius dorsalis része
m. gluteus minimus dorsalis része
m. iliopsoas

II. Befelé rotatio:
m. gluteus medius elülsQ része
m. gluteus minimus elülsQ része
m. tensor fasciae latae
m. adductor magnus (tuberculum adductoriumon tapadó rész)
m. pectineus ( addukált comb esetén

III. Extensio:
m. gluteus maximus
m. gluteus medius dorsalis része
m. gluteus minimus dorsalis része
m. adductor magnus
m. piriformis
kiegészíti:
m. semimembranosus
m. semitendinosus
m. biceps femoris
a m. gluteus maximus kiesése az ülésbQl történQ felállást lehetetlenné teszi, de az egyhelyben állás és a sík talajon járás lehetséges marad

IV. Flexio:
m. iliopsoas
m. tensor fasciae latae
m. pectineus
m. adductor longus
m. adductor brevis
m. gracilis
combizmok:
m. rectus femoris ( hajlítja a csípQt

V. Abductio:
m. gluteus medius
m. tensor fasciae latae
m. gluteus maximus
m. piriformis
m. obturator internus
az abduktorok bénulásakor, a beteg lábon álláskor, a medence az egészséges oldalon nem fixálható, hanem épp az egészséges oldal felé süllyed le (Trendelenburg-jel(

VI. Adductio:
m. adductor magnus
m. adductor minimus
m. adductor longus
m. gluteus maximus (tuberositas glutea)
m. gracilis
m. pectineus
m. quadratus femoris
m. obturator externus
kiegészíti: m. semitendinosus


A comb (térd) extensorai


m. sartorius
szabóizom
e: spina iliaca anterior superior
t: tuberositas tibiae (háromosztatú ín tagjaként) ( pes anserinus superficialis (Halleri(
n. femoralis
csípQt és térdet hajlítja, kissé rotál,
csípQt kifelé, a térdet befelé rotálja
az elQrelendülQ végtag függesztQje
a comb elülsQ felszínét ferdén körüljáró izom


m. quadriceps femoris
m. rectus femoris
e: caput rectum: spina iliaca anterior inferior
caput reflexum: sulcus supraacetabularis
orsó alakú bipennatus
felületesen helyezkedik el
némileg hajlítja a csípQízületet
m. vastus medialis
e: linea aspera medialis ajka
m. vastus intermedius
e: combcsont elülsQ felszínén
m. vastus lateralis
combcsont oldalsó felszínén, trochanter major alatt, linea aspera lateralis ajka,
linea intertrochanterica
tapadásuk: patella basisán, a leszoruló rostok kétoldalt a retinaculum patellaen
ligamentum patellae közvetítésével a tuberositas tibiaen és tibián
beidegzi: n. femoralis
térd extensora

m. articularis genus ( a térdízület tokját védi extensióban a becsípQdéstQl



A comb (térd) flexorai


m. semitendinosus
e: tuber ischiadicum (caput commune)
t: tuberositas tibiae (háromosztatú ín tagjaként) ( pes anserinus spf. Halleri
n. ischiadicus
térdet hajlítja, art. coxaet feszíti
behajlított térd mellett befelé rotálja a lábszárat
orsó alakú izom
a comb középsQ harmadában vékony ínba megy át
pes anserinus ( karcsú, szabó, inas izmok tapadnak benne!
a tapadás elQtt a pes anserinus és a tibiafelszín között egy bursa található: bursa anserina

m. semimembranosus
e: tuber ischiadicum
t: ina 3 részre szakad:
1. tibia medialis condylusa
2. m. popliteus fasciájába sugárzik
3. az ízületi tok hátsó falába sugárzik mint: lig. popliteum obliquum
(
ezen három részre osztódó ínszalag neve: pes anserinus profundus
n. ischiadicus
art. coxaet feszíti
behajlított térd mellett befelé rotálja a lábszárat
lapos ínnal ered, körülöleli a m. semitendinosus hasát és vékony ínnal tapad

m. biceps femoris
e:
caput longum: tuber ischiadicum (caput commune a m. semitendinosusszal együtt(
caput breve: linea aspera lateralis ajkán, septum intermusculare laterale
t: capitulum fibulae
n. ischiadicus
térdhajlító
behajlított térd mellett kifelé rotálja a combot
art. coxaet feszíti
a két fej a comb alsó részében egyesül



A térdízület mozgatásában résztvevQ izmok

Haránttengely ( flexio, extensio
Hossztengely ( befelé és kifelé rotatio

A forgómozgások csak ellazult oldalszalagok mellett jöhetnek létre, azaz a megfeszített collateralék gátolják a rotatio kivitelezését. Maximális feszítés estén a lábszáron, lengQ végtag esetén passzív kifelé rotatio; rögzített végtag esetén pedig a comb passzív befelé rotatiója történik, mintegy 5(-ban. Ez az ún. kezdeti v. végrotatio, amit a ligamentum cruciatum anterius vált ki.

I. Extensio:
m. quadriceps femoris
m. tensor fasciae latae (kevésbé jelentQs)
a m. quadriceps femoris bénulásakor az ülésbQl való felegyenesedés aktívan kivihetetlen, az állás azonban sikerülhet, ha a test súlyvonala a haránt mozgástengely elQtt húzódik

II. Flexio:
m. semimembranosus
m. semitendinosus
m. biceps femoris
m. gracilis
m. sartorius
m. popliteus
m. gastrocnemius

III. Befelé rotatio:
m. semimembranosus
m. semitendinosus
m. gracilis
m. sartorius
m. popliteus

IV. Kifelé rotatio:
m. biceps femoris




Lábszárextensorok



m. tibialis anterior
e: tibia lateralis condylusán, fascia cruris, membrana interossea
t: mediális ékcsont (os cuneiforme mediale(, I. metatarsus basisán
i: n. peroneus profundus
dorsálflectálja és supinálja a lábat
extensor rekesz legmedialisabb izma


m. extensor hallucis longus
e: fibula facies medialis és membrana interossea
t: hallux II. percének básisán (körömperc(
i: n. peroneus profundus
dorsálflectálja a lábat, feszíti az öregujjat
az extensor rekesz középsQ izma
rövidebb, mint a m. tibialis ant. és a m. ext. dig. longus


m. extensor digitorum longus
e: tibia lateralis condylusán
caput fibulae
membrana interossea
fascia cruris
t: II.-V. ujj dorsalis aponeurosisába sugárzik
erQs ina megy (m. peroneus tertius) az V. metatarsus basisához
i: n. peroneus profundus
ujjfeszítQ
dorsálflektálja a lábat
a lábat a m. peroneus tertius részével pronálja
extensor rekesz oldalsó tagja





Felületes lábszár flexorok



m. triceps surae

m. gastrocnemius medialis
e: femur epycondylus medialisán az ízületi tokkal összenQve
háromfejq izom, a medialis fej hosszabb, mint a lateralis

m. gastrocnemius lateralis
e: femur epicondylus lateralisán
eredésében van a Vesalius-féle sesamcsont

m. soleus
e: caput fibulae, az innen lefutó inas íven ( arcus tendineus m. solei
tibia hátsó felszínén: linea musculi solei

m. plantaris
e: epicondylus lateralis femoris
csökevényes izom a m. gastrocnemius lat. feje alatt
tapadásuk: Achilles-ínban (tendo calcanei( a tuber calcanein
beidegzi: n. tibialis
a láb plantarflexora és supinatora
a m. gastrocnemius a térdízületet hajlítja




Mély lábszárflexorok


m. popliteus
e: combcsont oldalsó bütyke felett - femur epicondylus lateralis
a lig. coll. laterale alatt a térdízület tokját alkotja
t: facies posterior tibiae, a linea poplitea feletti területen szétsugározva
i: n. tibialis
térdhajlító
háromszögletq lapos izom
közte és a térdízület között a térdízülettel közlekedQ recessus subpopliteus található

m. flexor digitorum longus
e: tibia hátsó felszíne (facies posterior tibiae(
t: II.-V. ujj körömpercén
i: n. tibialis
karcsú bipennatus izom
a mély réteg medialis szélén helyezkedik el

m. tibialis posterior
tibia és fibula egymás felé tekintQ hátsó felszínén, és a membrana interosseán
t: os naviculare talpi gumójától indulva szétsugárzik (tuberositas ossis navicularis(
a környezQ csontokra és szalagokra (ossa cuneiformia(
i: n. tibialis
a láb supinatora, adductora
talust alátámasztja
unipennatus jellegq
a m. flexor dig. longus és a m. flexor hall. longus közt mélyen található

m. flexor hallucis longus
e: fibula alsó felszínének alsó 2/3-ában és a septum intermusculare cruris posterius
t: hallux körömpercén
i: n. tibialis
hallux hajlítója
a sulcus tendinis musculi flexoris hallucis longiba belefekvQ ín
alátámasztja a talust és calcaneust
bipennatus szerkezetq izom



Peroneusok


m. peroneus longus
e: caput fibulae és a peroneus izomrekesz hártyás falán
t: medialis ékcsonton és az I. metatarsus basisának talpi felszínén
i: n. peroneus superficialis
a lábat plantarflectálja és pronálja
ina a külsQ boka mögött hajlik le a lábra, majd a sulcus ossis cuboideiben a talpra hajlik és azt a mélyben keresztezi


m. peroneus brevis
e: caput fibulae, fibula oldalsó felszínén, és az izomközti sövényen
t: V. metatarsus basisán (tuberositas ossis metatarsalis digiti quinti pedis(
i: n. peroneus superficialis
lábat plantarflectálja és pronálja
a fibularis fasciarekesz mély izma



A láb mozgatását végzQ izmok


Transversalis tengely ( (art. talocruralis) dorsalflexio, plantarflexio

Ferde tengely ( (art. subtalaris) pronatio, supinatio

1. Dorsalflexio:
m. tibialis anterior
m. extensor digitorum longus
m. extensor hallucis longus

2. Plantarflexio:
m. triceps surae
m. peroneus longus
m. peroneus brevis
m. flexor digitorum longus
m. tibialis posterior

3. Pronatio:
m. peroneus longus
m. peroneus brevis
m. extensor digitorum longus
m. peroneus tertius

4. Supinatio:
m. triceps surae
m. tibialis posterior
m. tibialis anterior
m. flexor hallucis longus




A lábszár fasciarekeszei

a 3 izomcsoportot a fascia cruris veszi körül
az izomcsoportokat a fascia crurisról induló sövények választják el egymástól:
septum intermusculare cruris anterius et posterius
(fibulához küldött 2 sövény(

septum intermusculare cruris anterius
az extensor és peroneus izmokat választja el

septum intermusculare cruris posterius
flexor és peroneus izmokat választja el

flexorrekesz: a tibia hátsó élénél alakul ki, amelyet a fascia frontalis lemeze felületes és mély részre oszt
az extensor és flexorrekesz elkülönülését a tibia és fibula közti membrana interosseus teszi teljessé





Fossa poplitea


seu: fossa rhomboidea
függQleges hossztengelyq, rombusz alakú gödör
határai:
felül-medialisan: m. semimembranosus hasa által közrefogott m. semitendinosus ina
lateral felöl: m. biceps femoris alsó része és ina
alul-medialról: m. gastrocnemius medialis
alul-lateralról: m. gastrocnemius lateralis
felfelé a flexorok és adductorok közt magasan felterjedQ résbe megy át
fenék határai:
felül: combcsont linea asperájának ajkai közti felszín és a m. adductor magnus,
ami a medialis ajakhoz tapad
alul: a térdízület hátsó tokja, lejjebb a m. popliteus tibia hátsó felszínén szétsugárzó fasciával bevont felszíne alkotja
alsó határa: a mélyben a m. soleus inas íve és eredése adja
(
az ív alatt van az árok kijárata a fascia cruris lemeze alá, és részben a membrana interossean keresztül az extensorok fasciarekeszébe
az erek-idegek 2 helyen lépnek be felülrQl:
a flexorok közt a combon lévQ rés folytatásaként
canalis adductoriuson keresztül
felszín felé a fascia poplitea zárja le, ami a fascia lata és a fascia cruris átmenetét képezi
a fascia popliteát a v. saphena parva fúrja át ( és valamelyik v. popliteába ömlik
fossa poplitea tartalma: nervus ischiadicus
arteria poplitea (a. femoralis folytatása)
vena poplitea (felveszi a vena saphena pasrvát)


NyálkatömlQk

musculi gastrocnemii eredQ fejei között
térdízület tokja között
az Achilles-ín tapadása alatt - bursa tendinis calcanei




Bokák körüli osteofibrosus rekeszek és ínhüvelyek

Extensorok:
az extensor izmoknak külön ínhüvelye van
(legmagasabban végzQdik: m. tibialis anterior(
a bokák felett kezdQdnek a m. extensor hallucis és a m. digitorum longus hüvelyei, melyek a lábhát közepén túl érnek
(
erQs retinaculumrendszer szorítja le az inakat:
retinaculum musculi extensorum superius
retinaculum musculi extensorum inferius


Peroneusizmok
közös ínhüvelyük van, a lateralis bokát megkerülve fut le
a 2 izom ina erQs retinaculummal van leszorítva, úgy, hogy a m. peroneus brevis ina a longus ina elé kerül
(
retinaculum musculi peroneorum superius

a lateralis boka alatt a lábhátra kanyarodva a calcaneus oldalsó felszínén az inak egy kettQs barázdába fekszenek, ahol egy retinaculum a csonthoz szorítja Qket, a m. peroneus brevis ina dorsalisabb, mint a longusé:
(
retinaculum musculi peroneorum inferius

a m. peroneus longusnak a tuberositas ossis cuboidei körül a talpra kanyarodó résztQl a tapadásig külön ínhüvelye van
(
ligamentum plantare longum szorítja le az izmot


Flexorok

retinaculum musculi flexorum (ligamentum laciniatum(
a flexorok inait szorítja le
mélybe bocsátott sövényei az inak rekeszeit részben el is választják
innen ered a hallux abductora





Aponeurosis plantaris

e: tuber calcanein és legyezQszerqen szétsugárzik az ujjak töveire
t: a láb vázának lateralis végén
fasciaszerq tokként körülveszi a talp medialis és lateralis izomcsoportját
a talp középsQ hosszanti izomkiemelkedése a 2 szélén az aponeurosis a 2 sövényt küld a talpi felszínhez
(
ez a 2 sövény behúzza az aponeurosist, ezáltal 2 barázda jön létre
(
sulcus plantaris medialis ( septum plantare mediale
sulcus plantaris lateralis ( septum plantare laterale
(
a 2 barázda a talp izmait 3 osteofibrosus csatornába zárja !
függQleges irányú sövények a bQrt szorosan odakötik az aponeurosishoz, és kis rekeszekbe zárják a zsírszövetet
hosszanti rostnyalábokból és az ezeket összekötQ transversalis rostokból áll:
fasciculus longitudinalis
fasciculus transversalis




Öregujji izomcsoport

eminentia plantaris medialis

m. abductor hallucis
e: tuber calcanei processus medialis, retinaculum musculi flexorum, aponeurosis plantaris
t: os sesamoideum mediale, alapperc basisa
n. plantaris medialis

m. flexor hallucis brevis
e: ékcsonton, sajkacsonton
t: ossa sesamoidea, proximalis ujjperc basisa
kétfejq izom:
medialis fej: n. plantaris medialis
lateralis fej: n. plantaris lateralis

m. adductor hallucis
ferde és harántfejbQl áll
e:
caput obliquum: II.-III. metatarsus basisa (os cuboideum, os cuneiforme(
caput transversum: III.-V. metatarsophalangealis ízület plantaris szalagján
t: proximális ujjperc basisa
n. plantaris lateralis




Kisujji izomcsoport

eminentia plantaris lateralis

m. abductor digiti minimi
e: tuber calcanei processus lateralis, calcaneus, aponeurosis plantaris
t: kisujj alapízületének lateralis oldalán
n. plantaris lateralis

m. flexor digiti minimi
e: ligamentum plantare longum, V. os metatarsale basisa
t: V. ujj alappercén
i: n. plantaris lateralis
m. opponens digiti minimi
csökevényes izom
e: ligamentum plantare longum
t: kisujj alappercének basisán
i: n. plantaris lateralis





A talpközép izmai

eminentia plantaris intermedia

m. flexor digitorum brevis
e: sarokgumó érdességén
t: II.-V. lábujj középpercén, 4 vékony ínnal
(aponeurosis plantarisszal összenQtt(
n. plantaris medialis
legfelületesebb izom, alatta van a m. flexor digitorum ina

musculi lumbricales
e: hosszú ujjhajlítók inainak medialis oldaláról ered
t: II.-V. ujj alapperceinek medialis széléhez húzódik és a
dorsalis aponeurosisba sugárzik
n. plantaris lateralis ( 4. izom
n. plantaris medialis ( 1., 2., 3. izom

m. quadratus plantae
e: a sarokgumón két csipkével
t: oldalról ferdén hozzátapad a hosszú ujjhajlítók inához
n. plantaris lateralis

musculi interossei
musculus interosseus plantaris (3 db(
e: III.-V. os metatarsale medialis felszíne
t: 3-5. ujj alapperc basisának medialis szélén

musculus interosseus dorsalis (4 db(
e: I.-V. os metatarsale egymás felé tekintQ felszínén és a lig. plantare longumon
t: 2-4. ujj alappercének basisán
beidegzi: n. plantaris lateralis
helyzet és feszültségmérQ funkció
I. m. interosseus plantaris a II. ujj kisujj felöli oldaláról átkerül a
III. ujj öregujj felöli oldalára
(
cserébe: II. m. interosseus dorsalis tapadása a III. ujj radialis oldaláról a lábon átkerül a II. ujj lateralis oldalára



A láb inai és ínhüvelyei

2 ínhüvely van:
az egyik a bokaízület lábra kanyarodó részét fogja körül
a másik a láb flexorainak inait fogja körül az ujjak talpi felszínén
a kétféle ínhüvely seholsem találkozik

m. peroneus tertius
m. peroneus brevis
(
a lábboltozat külsQ részét tartani látszó szerkezetet hoznak létre
(
ezt a vizsgálatok cáfolni látszanak


Vaginae tendinum


1. A dorsum pedis vagina synovialisai:
m. tibialis anterior
m. extensor hallucis longus
m. extensor digitorum longus
m. peroneus tertius
(
az inakat ill. ínhüvelyeket a retinacula mm. extensorum
superius et inferius rögzíti helyzetükben

vagina tendinum mm. peroneorum communis
(
rögzíti: retinacula mm. extensorum superius et inferius

a m. peroneus longus inának plantaris szakaszán folytatódik mint:
vagina tendinis m. peronei longi plantaris

retinaculum mm. flexorum (ligamentum laciniatum(
(
hajlítók inai futnak alatta
fascia cruris megerQsödésébQl áll:
stratum superficiale
stratum profundum



2. Vagina synovialis digitorum pedis
a talpon 5 db található, melyek egymással nem kommunikálnak

vaginae fibrosae digitorum pedis ( vastagabb
(
pars anularis vaginae fibrosae ( a vagina fibrosa gyqrq alakú rostkötegei
az ízületek magasságában
pars cruciformis vaginae fibrosae ( a vagina fibrosának az ízületek között keresztezQdQ kötQszövetes rostjai


A kézzel ellentétben a talpközép rekeszében nincsenek ínhüvelyek. Csak a m. flexor hallucis longus és a m. flexor digitorum longus rendelkezik ínhüvellyel és éri el a lábközép tájékát.




Az alsó végtag fasciaviszonyai

Fascia iliaca
a m. iliopsoast borítja
kezdete: arcus lumbocostalis medialis (lig. arcuatum mediale)
a ligamentum inguinaléig folytatódik, és ott a lacuna musculorumot a lacuna vasorumtól elválasztó ívben ér véget, ez az: arcus iliopectineus

Fascia pectinea
m. pectineust borító erQs fascia
a fascia iliacával közösen a lig. inguinale által felülrQl határolt
fossa iliopectinea bélését szolgáltatja

Fascia glutea
a m. gluteus maximust borító finom szövésq fascia, mely az izomnyalábok között septumokat bocsát a mélybe
aponeurosis glutealis ( m. gluteus maximus és az alatta lévQ m. gluteus medius közötti kötQszövetes lemez, mely a m. gluteus maximus széleirQl veszi kezdetét
a felszínes fascia glutea a sulcus glutealisnál megy át a combfasciába (fascia lata)

Fascia lata
a comb lateralis részén erQsebb, mediál felé már gyengülQ rostnyalábként figyelhetQ meg
tractus iliotibialis ( a lateralis rostnyaláb, melybe a m. gluteus maximus és a m. tensor fasciae latae sugárzik bele, a tibia lateralis condylusán tapad
membrana vastoadductoria ( a m. sartorius fedi be, az izomnak saját fasciatömlQje van
a comb minden izmát vékony fasciahüvely veszi körül, mely az egymáson való elcsúszásukat teszi lehetQvé
a fascia lata lateralis és medialis szélérQl egy-egy septum fut a linea aspera irányába:
septum intermusculare laterale ( a m. vastus lateralist és a m. biceps caput brevéjét választja el egymástól

septum intermusculare mediale ( a m. vastus medialist a canalis adductoriustól választja el



Fascia cribrosa
a lágyékszalag alatti combfelszínen, a fossa iliopectineában, melyet felületesen a fascia lata takar, egy lazább terület, a fascia cribrosa található
erek és idegek fúrják át
a fascia cribrosa eltávolítása után láthatóvá válik a hiatus saphenus
(
lateralis széle: margo falciformis
(
medial felé sarló alakban két széttérQ szarvban ér véget: cornu superius et inferius

Fascia cruris
a fascia latából származó fascia poplitea folytatása
felületes izomrétegeket borítja be
a lábszárfasciába sajátos erQsítQ rostok szövQdnek, melyek jellegzetes képleteket hoznak létre:
retinaculum mm. extensorum superius ( extensorok felett fekvQ haránt erQsítQ szalag
retinaculum mm. extensorum inferius ( dorsum pedisen lévQ fascián belüli másik
( erQsítQ szalag
mindkét retinaculum a fasciától mesterségesen elkülöníthetQ
a lateralis oldalon, a mm. peronei elQtt és mögött, a felületes fasciától mélyre a fibulához húzódó egy-egy septum intermusculare található:
septum intermusculare anterius cruris
septum intermusculare posterius cruris

a lateralis boka distalis végén erQs kötegek szintén a fasciába szövQdnek:
retinaculum mm. peroneorum superius
retinaculum mm. peroneorum inferius

a hátsó lábikra izmait takaró fascia vékony és csak distalisabban erQsödik meg, és a malleolus medialis és a calcaneus között merev rostszerkezetet hoz létre:
retinaculum musculi flexorum

Fascia cruris profunda
a lábikra izmait felületes és mély rétegre osztjuk, melyek között húzódik a
fascia cruris profunda
(
fascia kezdete: arcus tendineus musculi solei
fascia vége: az erQsebb rostok képezik:
medialisan: retinaculum musculi flexorum
lateralisan: retinaculum musculi peroneorum superius



Fascia dorsalis pedis superficialis
a lábháton a retinaculum mm. extensorum inferiustól distalisan fekvQ
papírvékonyságú fascia
tulajdonképpen a fascia cruris folytatását képezi és az ujjak
dorsalis aponeurosisába sugárzik
oldalt a lábszélen alkotja a: retinaculum mm. extensorum inferius

Fascia dorsalis pedis profunda
a hosszú ujjfeszítQk inai alatt található durva, feszes, mély kötQszöveti fascia, mely szintén a talpszéleken rögzül





Az alsó végtag
keringési rendszere


arteria iliaca communis
az aorta abdominalis L4-es csigolya teste elQtt oszlik két végágra és két közös csípQverQérre, amelyek 65(-75(-os szögben szállnak lefelé
a csípQverQérnek mellékágai nincsenek
a m. psoas major medialis széle felett az articulatio sacroiliaca vonalának megfelelQen belsQ és külsQ csípQverQérre oszlik:
arteria iliaca interna
arteria iliaca externa
(
arteria iliaca interna

a m. psoas major medialis oldalán száll le a medencében kissé hátrafelé húzódva
a medence oldalfalán szétoszlik fali és zsigeri ágakra

Fali ágai:

arteria iliolumbalis - a m. psoas major alatt oldalfelé halad, lényegében a segmentális lumbális artériáknak felel meg, de annál erQsebb ér

arteria sacralis lateralis - elülsQ keresztcsonti lyukaknál száll le, a m. piriformis eredése és a sacralis idegtörzsek elQtt
(
ágai a keresztcsonti lyukakon belépnek a canalis sacralisba, és átjutnak a medence dorsalis felszínére

arteria glutea superior - a foramen ischiadicum majus felsQ részén a hiatus suprapiriformison a n. gluteus superiorral lép ki a medencébQl
(
a medencén kívül elágazik a m. gluteus medius és minimus között



arteria glutea inferior - a medencébQl a n. gluteus inferiorral lép ki a hiatus infrapiriformison, a n. ischiadicus medialis oldalán
(
a m. gluteus maximus alatt ágazik el
(
egyik ága a combon kíséri a n. ischiadicust, mint:
arteria comitans nervi ischiadici
arteria obturatoria - a medence falán elQre és lefelé futva kilép a canalis obturatoriuson és a comb adductorai közt ágazik el
(
ága: arteria obturatoria ramus acetabuli
(
az incisura acetabulin belép a csípQízületbe, és a
ligamentum teres femoris útján a caput femorist is ellátja


Zsigeri ágai:

arteria umbilicalis - a magzatban nagy ér, az a. iliaca interna folytatása
(
a húgyhólyag két oldalán felszáll az elülsQ hasfalra és a hashártya fali lemeze alatt a köldökhöz fut
(
extrauterin életben elzáródik és mint ligamentum umbilicale mediale marad fenn
kezdeti szakasza kisebb verQérként megmarad, ebbQl ágak mennek a húgyhólyag felsQ részéhez:
arteriae vesicales superiores

arteria vesicalis inferior - húgyhólyag fenekén, az ondóhólyag és a prostata tájékán oszlik el

arteria uterina - legnagyobb zsigeri ág
(
a medence oldalfalán halad elQre, majd a medence fenekén a m. levator ani felsQ felszínét borító fascia diaphragmatis pelvis superioron medial felé fordul
(
a méhszalag alsó szélén haladva eléri a méh isthmusát (szqkületét)
(
fel- és leszálló ágra oszlik
leszálló ág: arteria vaginalis
felszálló ága: a méhszalag méhen tapadó szélén halad el
(
elágazik:
ramus ovaricus
ramus tubarius
(
a ramus ovaricus et tubarius árkádszerq anastomosist hoz létre az arteria ovarica hasonnevq ágaival


a. uterina keresztezQdése az ureterrel: az ureter hátulról és alulról kerüli meg az a. uterinát
férfiakban az arteria uterina helyén arteria ductus deferentis halad
(
az a. ductus deferentis az ondóvezeték ampullájának felsQ részéhez halad, és onnan visszakíséri az ondóvezetéket és a mellékhere farkát is ellátja

arteria rectalis media - végbél középsQ szakaszát látja el

arteria pudenda interna
a. iliaca interna végága
a gát és a külsQ nemi szervek verQere
férfiakban erQsebb
hiatus infrapiriformison lép ki a medencébQl
(
regio glutea mélyén megkerüli a spina ischiadicát
(
visszabújik a fossa ischiorectalisba, ennek is az oldalán a
fascia obturatoria kettQzetében fut
( (
a fascia kettQzetben válik le róla az arteria rectalis inferior, ami a végbél környékét látja el
(
a diaphragma urogenitale hátsó szélén kikerül a fascia obturatoria kettQzetébQl és két ágra oszlik:
felületes ág: arteria perinei ( férfiakban a herezacskó bQrét látja el, nQkben a nagy szeméremajkak hátsó részét látja el
mélyebb ág: a diaphragma urogenitale felsQ felszíne felett halad és elágazik:
arteria bulbi penis nQben ( arteria bulbi vestibuli
corpus spongiosum penis hátsó részét látja el
egy ága a húgycsövet végigkíséri
arteria profunda penis (a. profunda clitoridis(
több ág amely, átfúrja a diaphragma urogenitálét
corpus cavernosum penisbe fut
arteria dorsalis penis (a. dorsalis clitoridis(
a symphysis alsó és a diaphragma urogenitale elülsQ széle közt kijut a penis dorsalis felszínére
a két oldali artéria egy középsQ vénát fog közre!



arteria iliaca externa

közös csípQverQér egyenes folytatása
m. psoas major medialis szélén fut a fali hashártyától kezdve
a ligamentum inguinale alatt a lacuna vasorum lateralis felében halad át, innentQl arteria femoralis a neve
a ligamentum inguinale alatti pontos helyet a medioinguinalis sík jelzi

arteria iliaca externa ágai:

arteria epigastrica inferior - a ligamentum inguinale alatti szakaszból ered
(
a hasfalon a fascia transversalisba ágyazva felfelé medial felé fut
elválasztja egymástól a fossa inguinalis medialis et lateralist
(
plica umbilicalis lateralis alakjában felemeli a hashártyát
(
a linea arcuata alatt belép a rectushüvelybe
(
felszáll és anastomisal az arteria epigastrica superiorral
(ami, az arteria thoracica interna ága)
arteria epigastrica inferior ramus pubicus: kezdeti részének ága, ellátja a symphysis körüli tájékot
(
az os pubis mögött leszáll a canalis obturatorius belsQ nyílásához, ahol anastomisal az arteria obturatoriával
(
ez az anastomosis olyan erQs lehet, hogy helyettesíti az arteria obturatoria törzsét és sérvmqtéteknél halálos kimenetelq vérzést okozhat, ezért kapta a corona mortis nevet

arteria circumflexa ilium profunda - a hiatus subinguinalis mélyén a spina iliaca anterior superior felé haladó ér






Arteria iliaca communis
ágleadás nélkül oszlik a. iliaca externára és internára


Arteria iliaca interna
(seu: arteria hypogastrica)

1. parietalis ágak

arteria iliolumbalis ( a. circumflexa ilium profunda
ramus lumbalis
rr. spinales
ramus iliacus
ramus spinalis

arteria sacralis lateralis
rami musculares ( m. piriformis, m. coccygeus, m. levator ani
rami spinales (sacralis lyukakhoz(

arteria glutea superior
ramus superficialis
ramus profundus
ramus superior
ramus inferior
arteria nutricia ( csípQcsonthoz

arteria glutea inferior
a. comitans nervi ischiadici
rr. musculares
rr. coccygeales
ramus articularis (art. coxaehoz(
ramus anastomoticus (( a. perforans prima
a. circumflexa femoris medialis et lateralis
(
"cruciate anastomosis"

arteria obturatoria
ramus pubicus ( (a. epigastrica inferiorhoz( ( corona mortis
ramus iliacus ( a. iliolumbalis
ramus anterior (adductorok, külsQ genitáliák(
ramus posterior (külsQ csípQizmok(
arteria capitis femoris
ramus acetabularis (femur feje, ligamentum capitis femoris(



2. visceralis ágak

arteria pudenda interna (fossa ischiorectalis(
arteria rectalis inferior
arteria urethralis
arteria perinei
ramus transversalis
arteria scrotalis posterior

végágai:
arteria bulbi penis (a. bulbi vestibuli
arteria profunda penis (a. profunda clitoridis(
arteria dorsalis penis (a. dorsalis clitoridis(

arteria rectalis media
anastomosal: a. rectalis superior
a. rectalis inferior
a. mesenterica inferior egy ága

arteria umbilicalis (obliterálódik( ( pars occlusa
arteriae vesicales superiores

arteria vesicalis inferior

arteria uterina (a. ductus deferentis(
leszálló ág: arteria vaginalis
felszálló ág:
ramus ovaricus ( ramus ovaricus ( a. ovarica ( aorta abd.
ramus tubarius ( ramus tubarius ( a. ovarica ( aorta abd.


Arteria iliaca externa

arteria epigastrica inferior ( a. epigastrica superior
arteria cremasterica
ramus pubicus ( ramus pubicus ( a. obturatoria
rr. cutanei ( a. epigastrica superior

arteria circumflexa ilium profunda ( a. iliolumbalis
ramus ascendens (spina iliaca anterior superiorhoz(




A szabad alsó végtag verQerei


Arteria femoralis
lefutás vonala: elölrQl nézve a medioinguinalis vonal és a ligamentum inguinale metszéspontjától a tuberositas tibiaetQl egy harántujjnyira lateral felé esQ ponthoz vezet (condylus medialis femoris)
(
a lefutása nem egyenes, hanem gyengén spirális
az arteria iliaca externa folytatása a ligamentum inguinalétól
(
fossa iliopectinában fut
(
a comb felsQ harmadában a vena femoralistól lateralisan fut, itt az arteria és vena femoralis közös kötQszöveti tokban fut
(
a fascia iliopectina elválasztja az arteria femoralistól a ligamentum inguinale alatt seprqszerqen elágazó nervus femoralist
(
canalis adductorius: az arteria femoralis a vena femoralis elé kerül
(
a canalis adductoriust a hiatus adductoriuson elhagyja és bekerül a térdalji árokba
a térdalji ároktól kezdve a neve:
arteria poplitea

arteria femoralis ágai:

arteria epigastrica superficialis ( hasfal külsQ felszínén fut
arteria circumflexa iliaca superficialis ( a lig. inguinaleval párhuzamosan fut a spina iliaca anterior superiorhoz
arteria pudenda externa (superficialis et profunda) ( néha kettQs, külsQ nemi szerveket látja el



arteria profunda femoris - 4 cm-el a ligamentum inguinale alatt válik le és a m. adductor longus mögé kerül
(
eredés után elágazik:
arteria circumflexa femoris lateralis - combfeszítQ izmok közé fut
ramus ascendens
ramus descendens
arteria circumflexa femoris medialis
ramus profundus
ramus ascendens ( hátul a femur nyakán száll fel és az a. circumflexa femoris lateralis r. ascendensével artériás gyqrqt képez (anastomosisok az aa. gluteaevel)
ramus transversus ( az adductorok között ágazik el
ramus acetabularis ( variabilis, a femurfejet látja el, az incisura acetabulin lép be és a csontba hatol
végágai: arteriae perforantes (4( - m. adductor magnust átfúrja, flexorokhoz fut

arteria genus descendens - az arteria femoralis canalis adductoriusból kilépQ ága
(
átfúrja a membrana vastoadductoriát
(
rete articulare genust táplálja


Rete articulare genus
a. genus descendens (ex: a. femoralis(
arteria genus superior medialis
arteria genus superior lateralis
arteria genus inferior medialis
arteria genus inferior lateralis
arteria genus media
a. recurrens tibialis anterior
a. recurrens tibialis posterior




Arteria poplitea
arteria poplitea - a hiatus adductoriuson keresztül lép be a fossa popliteaba, az arteria fermoralis egyenes folytatása
(
mélyen fut: az articulatio genus tokjának hátsó részéhez fekszik
(
m. soleus inas íve alatt fut
(
a tibia és fibula közti hézag felsQ szélénél eloszlik:
arteria tibialis anterior
arteria tibialis posterior

arteria poplitea ágai:


arteria genus superior medialis
arteria genus superior lateralis
arteria genus inferior medialis
arteria genus inferior lateralis
arteria genus media
(
rete articulare genus táplálásában vesznek részt

arteriae surales - két erQs ág a lábikraizomzat táplálására

végágai:
arteria tibialis anterior
arteria tibialis posterior




Arteria tibialis anterior
arteria tibialis anterior ( fossa popliteában ágazik el
a membrana interossea felsQ hézagán lép át az extensorrekeszbe
(
m. tibialis anterior és a m. extensor digitorum longus közt a membrana interossean halad lefelé (n. peroneus profundusszal fut)
(
a lábszár középsQ harmadától a m. tibialis anterior és m. extensor hallucis longus közt fut
(
a lábhátra a retinaculum musculorum extensorum alatt lép be, a két boka közti távolság közepén
(
a m. extensor hallucis longus inától kezdve, amit alulról keresztez, neve:
arteria dorsalis pedis
(
az arteria dorsalis pedis az 1. spatium interosseum proximális végén a talp mélyére furakszik

arteria tibialis anterior ágai:
arteria recurrens tibialis anterior
arteria recurrens tibialis posterior
arteria malleolaris anterior medialis
arteria malleolaris anterior lateralis

Arteria dorsalis pedis
arteria dorsalis pedis ágai:

ramus plantaris profundus ( arcus plantaris zárja le
arteria tarsea medialis
arteria tarsea lateralis - a kisujj metatarsusának töve felé halad és az arteria arcuataval anastomosál
arteria arcuata - a metatarsusok basisai felett oldalfelé húzódó ág
(
az arteria tarsea lateralis és az arteria arcuata anastomicus ívébQl vékony erek lépnek ki distal felé, a lábujjak dorsalis bQrének ellátására:
arteriae metatarsae dorsales
(
ujjakhoz: arteriae digitales dorsales





Arteria tibialis posterior
arteria tibialis posterior - a. poplitea egyik végága
fossa popliteában ágazódik el
a m. soleus inas íve alatt bekerül a lábszárflexorok felületes és mély rétege közé
(
a fascia cruris mély lemeze a mély flexorokhoz szorítja
lefutása: m. tibialis hasa mellett és a m. flexor digitorum longus és a m. flexor hallucis longus közti barázdában
(
vetülete olyan vonal, amely a fossa poplitea közepét a medialis boka és a medialis sarokgumó érdesség közti távolság közepével köti össze

arteria tibialis posterior ágai:

arteria circumflexa fibularis
arteria peronea (a. fibularis) - az eredésnél válik le és a fibula medialis oldalán, a peroneus izmokat látja el, ramus perforans nevq ága a membrana interosseát átfúrja és a malleolus medialis tájékán végzQdik
(
a rete malleolárisokat táplálva a bokák környékén ágazik el
(
az arteria tibialis posterior a medialis boka alatt a retinaculum musculorum flexorumtól fedetten oszlik két ágra:
arteria plantaris medialis
arteria plantaris lateralis
arteria nutricia
rr. musculares ( soleus és mély izmok
ramus communicans ( anastomosis az a. peronea hasonnevq ágával
ramus malleolaris medialis ( rete malleolare mediale
ramus malleolaris lateralis ( rete malleolare laterale
rami calcanei ( rete calcaneumot táplálja





arteria plantaris medialis
a m. abductor hallucis alatt bejut a sulcus plantaris medialisba és elQrefelé halad
ágai:
ramus superficialis ( nagyujjhoz
ramus profundus ( arcus plantarishoz fut

arteria plantaris lateralis
erQsebb a medialisnál
ez is a m. abductor hallucis alatt lép a talpra
(
m. flexor digitorum brevis és a m. quadratus plantae között a talp alsó barázdájába jut
(
a talp mélyében az arteria dorsalis pedis mélybe kanyarodott ágával hozza létre a talp artériás ívét:
arcus plantaris
(
az ívbQl vékony ágak haladnak az ujjak felé:
arteriae metatarsae plantares
(
arteriae digitales plantares communes
(
arteriae digitales plantares propriae




Az alsó végtag venás elvezetése


Vena cava inferior
vért kap a vena portaeból és az elülsQ hasfal venáiból
L4-L5 csigolya közti porckorong magasságában kezdQdik
(
a májat elhagyva átfúrja a rekeszt a hiatus venae cavae inferiorison, ami a
centrum tendineum jobb karéjának hátsó medialis széle elQtt van
(
a pericardium parietális lemezének átfúrása után a jobb pitvarba torkollik

a vena cava inferior a 2 vena iliaca communis 70(-80(-os szögben való összeömlésébQl jön létre
(
a venae iliacae externae a mellettük lévQ artériáktól medialisan fekszenek, ezért a két vena iliaca communis a két oldalon eltérQ helyzetq:
baloldal: a vena iliaca communis sinistra felfelé haladva medial felé eltér az arteria iliaca communis sinistrától és a L5-ös csigolya testének alsó részén átbújik az arteria iliaca communis dextra mögött
jobboldal: a vena iliaca communis dextra, már a vena iliaca externa és interna összeömlésétQl kezdve az arteria iliaca communis dextra mögött helyezkedik el és felfelé haladva az arteria iliaca communis jobb oldalára kerül át, ahol a két vena egyesül a vena cava inferiorban


A vena cava inferior ágai:

vv. phrenicae inferiores
vv. lumbales (III. et IV.)
venae hepaticae - a vena portae és az arteria hepatica által szállított vért gyqjti össze a májból
(
közvetlenül ürítik a vért a vena cava inferiornak
a máj állományába mélyedQ szakaszába



vv. renales - 2 vena, amelyek vese hilusától (hilus renalis - vesekapu) felfelé haladva a vena cava inferior felé
(
a bal jóval hosszabb, mert a középvonalat kereszteznie kell,
hogy elérje a vena cava inferiort
- a vena renalis felveszi:
vena suprarenalis sinistra
vena testicularis sinistra
vena ovarica sinistra
vena suprarenalis dextra
vena testicularis dextra
vena ovarica dextra
plexus pampiniformis

venae testiculares - (nQben: venae ovaricae) a herét, nQkben petefészket ellátó arteria testicularist, nQben arteria ovaricat körülfonó venas fonatból - plexus pampiniformis - kialakuló két vena
(
a jobb oldali a vena cava inferiorba, a bal oldali gyakran a
vena renalis sinistrába ömlik



Vena iliaca communis
iliaca externa et interna összeömlésébQl jön létre
felveszi:
vena sacralis mediana
vena iliolumbalis

vena iliaca externa - az arteria iliaca externa medialis oldalán fut. a ligamentum inguinale alatt halad át, folytatása a vena femoralis
(
az arteria iliaca externa ágainak megfelelQ kísérQ vénákat vesz fel:
venae epigastricae inferiores
vena circumflexa ilium profunda

vena iliaca interna - a medencefal, a far és gáttájék, külsQ nemi szervek és a kismedencei zsigerek elvezetQ venaja
(
felveszi:

venae gluteae superiores
venae gluteae inferiores
venae obturatoriae
venae sacrales laterales
plexus venosus sacralis
plexus venosus rectalis
venae vesicales ( plexus venosus vesicalis
plexus venosus prostaticus (csak férfiakban)
vena dorsalis penis / vena dorsalis clitoridis
venae uterinae (csak nQben) ( plexus venosus uterinus
plexus venosus vaginalis (csak nQkben)
vena pudenda interna
plexus venosus penis / plexus venosus clitoridis
venae rectales mediae
venae rectales inferiores
venae scrotales posteriores / venae labiales posteriores
vena bulbi penis / vena bulbi vestibuli


Medencei vénás fonatok

plexus venosus vesicalis
plexus venosus prostaticus
nQben csak a plexus venosus vesicalis van meg
férfiakban a hólyag alsó részét gyqrqszerqen körülfogó fonat, amely összefolyik a prostatát tokján belül teljesen körülzáró venas fonattal
(
elölrQl veszi fel a symphysis alsó széle és a diaphragma urogenitale közötti résen a hímvesszQ dorsalis oldalán futó venát - vena dorsalis penis
(
vena pudenda interna - ebben vezetQdik el a diaphragma urogenitale felett, de a m. levator ani alatt
lefutása:
a vena pudenda interna az arteria pudenda interna mellett fut a fascia obturatoria kettQzetében
(
a foramen ischiadicum minuson át a farizmok alá kerül
(
megkerüli a spina ischiadicát
(
a hiatus infrapiriformison keresztül visszajut a medencébe
(
a vena pudenda interna végül a vena iliaca internához csatlakozik


plexus venosus uterovaginalis

erQs fonat a méhnyak két oldalán, felfelé beterjed a ligamentum latum uteri lemezei közé, és anastomosál a méhkürt és a petefészek venás fonataival
(a méhkürt és petefészek venás fonatainak vérét a venae ovaricae vezeti el)
(
lefelé a hüvely falát a diaphragma urogenitale átfúródó szakaszáig kíséri,
és itt anastomosál a vena pudenda interna rendszerével
(
elvezetése: az arteria uterina kíséretében a méhszalag alsó széle mentén és a
m. levator ani felett ömlik a vena iliaca internába




plexus venosus rectalis

a végbél falának és külsQ felszínének venás fonata
hármas elvezetése van:
alsó rész ( vena rectalis inferior ( vena pudenda interna ( v. iliaca int.
középsQ rész ( venae rectales mediae útján a medencefenék felett közvetlenül a vena iliaca internába ömlik
felsQ rész ( legfontosabb: venae rectales superiores
(
vena mesenterica inferior
(
vena portae




A szabad alsó végtag venás elvezetése

Mélyvénák:
az artériákkal együtt futnak
a gravitáció miatt sokkal rosszabb a vérellátása, mint a karnak, emiatt igen gyakori itt a trombusok kialakulása
a véráramlást segíti:
pulzushullám - az artérián végighaladó pulzushullám a szív felé préseli a venákban a vért
izomtónus
billentyqk

v. femoralis - a ligamentum inguinale alatt a vena iliaca externába megy át
(
vena poplitea - egyedüli venás törzs
- a hiatus adductoriuson halad át az arteria popliteával, amellyel közös kötQszöveti hüvelyben halad


Felületes vénás rendszer:

plexus venosus dorsalis pedis (seu: rete venosum dorsale pedis(
a talp venás fonata, amely talp medialis és lateralis részét megkerülve a lábhátra kerül, és a két vena hozza létre a venás ívet:
arcus venosus dorsalis pedis ( beleömlik:
vv. metatarsales dorsales pedis
vv. perforantes
vv. intercapitales




vena saphena magna
(
a medialis boka elQtt halad a lábszárra
(
a lábszár medialis oldalán fut
(
a térd medialis domborulatát kissé hátrafelé kerüli meg
(
a combon megint elQrekerül
(
a fascia lata hiatus saphenusán lép be a vena femoralisba
(a vena saphena magna és ágai a varicosus venatágulatok leggyakoribb helyei)

vena saphena parva
(
a lateralis boka mögött kerül a lábszár hátsó oldalára, lefutása során a nervus cutaneus surae medialis kíséri
(
a lábszár közepe táján száll fel a
fossa popliteáig
(
a fossa popliteában beleömlik a
vena popliteába









Vena femoralis
vv. pudendae externae
vena circumflexa ilium superficialis
vena epigastrica superficialis
vv. dorsales penis (clitoridis) superficiales
vv. scrotales (labiales) anteriores
vena saphena magna
vena saphena accessoria medialis
vena saphena accessoria lateralis
vena profunda femoris
v. circumflexa femoris medialis
v. circumflexa femoris lateralis
vv. perforantes


Vena poplitea
vv. genus
vena saphena parva



vv. tibiales anteriores
arcus venosus dorsalis pedis
(
rete venosum dorsale pedis
(
vv. metatarseae dorsales pedis
(
vv. digitales dorsales pedis
vv. tibiales posteriores
vv. peroneae
arcus venosus plantaris
(
rete venosum plantare
(
vv. metatarseae plantares
(
vv. digitales plantares









Vénás csillag: a hiatus saphenus térségében a vena femoralisba leggyakrabban a következQ vénák ömlenek: vena saphena accessoria lateralis, vena saphena magna, vv. pudendae externae, vena circumflexa ilium superficialis, vena epigastrica superficialis; ezt a rendkívül nagy variabilitású területet nevezzük vénás csillagalakzatnak.



Köszönetnyílvánítás

Szeretném megköszönni dr. Székely Andrea adjunktusnQnek és dr. Somogyi György tanár úrnak, hogy e munka elkészítésében és értékelésében a segítségemre voltok és sok hasznos szakmai tanáccsal láttak el. Remélem mindenki haszonnal forgatja ezt a jegyzetet, illetve kicsit könnyebbé válik a felkészülés a kollokviumra és szigorlatra. Természetesen egy jegyzet nem pótolhatja a bonctermi gyakorlatokon szerzett tapasztalatokat, csupán egy kis segítség eligazodni az anatómiában.



Irodalomjegyzék:
Functionalis anatomia I.-III.
SH Atlasz: Anatómia I.-III.
Gray’s Anatomy (1980)
Lenhossék Mihály elQadásjegyzetei (1912)
Kiss Ferenc: Rendszeres bonctan
PAGE 


PAGE 101


PAGE 


PAGE 191

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

29 5. agg zoltán állatélettan apoptózis ásvány deriválás dinamika eloadas előadásanyag, mechatronika emission trade fogalmak gazdaság gazdaságföldrajz gazdaságtan hálótervezés jog képek kifejtés korai csecsemőkor közgazdaság kritgyak légzés lengéstan marketing tétel marx munkavédelem művtöri nonverbális kommunikáció oecd öko1 őstörténet példák pénzpiac pénzügyek peter behrens progterv pszichológia rugó segédanyag statek gyakorlat topográfia trade vektor villamos gépek virológia vizsgakérdések vizsgasor zh zsidó