Minta ZH, és Órai vázlat
Országok listája
HungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaKözgazdaságtanZHMinta ZH, és Órai vázlat
2008.03.12 17:20:52
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Kód:GTGKG600BS E.a:Szilágyi DezsQné dr
GTGKG600BP egy.docens GTGKG600BL
BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA
1. téma: 1. ALAPFOGALMAK, BEVEZETÉS
1.1.A közgazdaságtan tárgya
A közgazdaságtan a gazdasági szereplQk döntési alternatíváival és a döntések társadalmi következményével foglalkozik.
Döntés oka: szükséglet `" lehetQség
Szükséglet: javak és szolgáltatások elfogyasztására, felhasználására irányuló igények, amelyek hiányérzetként jelentkeznek.
A szükségletek folyamatosan és az igények folyamatosan változnak. A gazdaság fejlQdése, a társadalmi és kulturális feltételek változása új igényeket , szükségleteket teremt.
Igény és szükséglet nem teljesen azonos fogalmak. Az igény magába foglalhatja a vágyakat is, amelyek kielégítése a jelenbeli gazdasági feltételek mellett nem reális.
A szükséglet az igénynek az a része, amelynek kielégítése reális célként megfogalmazható.
SZÜKSÉGLET >LEHETPSÉG
csaknem korlátozott,
korlátlan szqkösség jellemzi
LehetQségek: azok az erQforrások, amelyek a szükségletek kielégítésére rendelkezésre állnak
A gazdaság lehetQségét meghatározzák az erQforrások.
A gazdaság erQforrásai a javak és szolgáltatások termelésének, létrehozásának emberi és anyagi feltételei.
A közgazdaságtant a választások, döntések tudományának is nevezik.
Alapkérdései: Mit? Hogyan? Mennyit? Kinek?
A közgazdaságtan feltételezi: a döntés racionális, tehát a szereplQk a lehetQségek közül a számukra legkedvezQbbet választják.
A döntés fQbb jellemzQi: - jövQre vonatkozik
jelenbeli információkra alapoz
bizonytalanság jellemzi
valamirQl való lemondást jelent, az a döntés alternativ költsége
jövedelmi célok motiválják
emberi cselekedet, tehát szubjektív
A közgazdaságtan a gazdálkodás különbözQ oldalaival foglalkozik. Kutatja a gazdaság alrendszereit, azok egymásra való hatásait, megfigyeli a mikro- és makroszféra szabályszerqségeinek érvényesülését.
1.2. A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében
1. táblázat
1.2. A tudományok rendszerezésének fQbb szempontjai
Szempontok:
Bizonyíthatóság
logikai
tapasztalati /p.l. közgazdaságtan
Tárgya
természet
társadalom /pl. közgazdaságtan /
Funkciója
elméleti /pl. mikro-, makro- és internacionális ökonomia/
alkalmazott :- funkcionális / pl. pénzügytan
- ágazati / pl. ipargazdaságtan /
politikához való viszonya
normatív
pozitivista
A közgazdaságtan a társadalomtudományokhoz sorolható, empirikus /tapasztalatokra épülQ/, pozitivista, elméleti tudomány.
Szintjei:
Mikroökonomia; a gazdaság szereplQinek egyéni döntési alternatíváit elemzi.
Makroökonomia; a gazdaságot, mint aggregátumot nemzetgazdasági szinten elemzi
Internacionális ökonomia/ Nemzetközi közgazdaságtan/; a nemzetgazdaságok közötti reál és pénzügyi kapcsolatok okait, hatásait elemzi.
1.3. A közgazdaságtan módszere
A gazdasági vizsgálatok eszközeit és módszerét meghatározzák a folyamatok sajátosságai:
a gazdaság emberi cselekedetek sorozata
a cselekedetek szubjektívek
a gazdaság bonyolult organizmus
a kísérletezésnek korlátozottak a lehetQségei
A közgazdaságtan legfontosabb módszerei:
mérés
indukció és dedukció
absztrakció és aggregáció
modellezés
elemzés
tesztelés és értékelés
Mérés: a folyamatok leírása, következtetések levonása, általában mennyiségek meghatározására irányul.
Problémái:
a költségek, ráfordítások figyelembe vétele / pl. általános költségek /
minQségi tényezQk
környezeti hatások figyelembe vétele
a pontosság, annál pontosabb a mérés, minél több tényezQt vonunk be a vizsgálatba. Mindent nem lehet mérni!
Absztrahálás: az a vizsgálati eljárás, amikor eltekintünk olyan tényezQktQl, amelyek feltételezéseink szerint nem befolyásolják a folyamatokat.
Absztrakció: gondolati mqvelet, amely a fQbb összefüggések kiemelésével /eltekint a részletektQl / és így új általánosított fogalmat alkot.
Aggregáció: a tágabb sokaságból adott fogalomnak megfelelQ jelenségek összesítése.
Az aggregálás és az absztrahálás indukcióval valósítható meg.
Indukció: a valóság egyes tényeibQl indul ki, abból von le általános következtetést. Az egyszerq fogalmaktól jut el a bonyolult összefüggésekig.
Dedukció: a megalkotott fogalmat vizsgálja a gyakorlatban.
Az indukció mozzanatai:
osztályozás, megfigyelés
csoportosítás
összehasonlítás
általánosítás absztrakció
Az indukció során figyelni kell a tévedés lehetQségeire, így:
- post hoc - a jelenségek egymásutánisága nem
jelent ok- okozati összefüggést
- összetétel csapdája ami igaz a részekre nem szükségszerqen igaz az egészre
A gazdaságban korlátozott a lehetQsége a kísérletezésnek, ezért a közgazdaságtan modelleket alkalmaz.
A modell a gazdaság folyamatainak legjellemzQbb sajátosságait, mqködési mechanizmusát valamilyen analógia segítségével más közegben mutatja be.
Lehet : - megjelenítQ
- mqködQ
- gondolatkísérleti
Az elméleti tudományok a gondolatkísérleti modelleket alkalmazzák, axiómákkal írják le az alapfeltevéseket.
Az axióma állítás, amelynek igazsága nem képezi az adott vizsgálat tárgyát.
A modellezés lényeges kitétele;
- teljesség, a vizsgálat egészére érvényes legyen
- konzisztencia, logikailag ellentmondás mentes legyen , az állítás igaz vagy hamis volta levezethetQ legyen.
A közgazdaságtan matematikai modelleket alkalmaz.
A modell tudományosnak tekinthetQ, ha :
olyan tényezQktQl tekint el, amelyek alapvetQen nem befolyásolják a rendszer mqködését
egyértelmqek a feltevései és ehhez rendeli a következtetéseit
a helyes eredmény elérése érdekében ceteris paribus elv szerint jár el, a parciális vizsgálatok eredményeihez fokozatosan bekapcsolja az eltekintett tényezQket.
A közgazdaságtani vizsgálatokat teljes-, átlag- és határértékekkel végezzük.
Teljesérték; valamilyen mennyiségq erQforrás felhasználásával elért eredmény.
Átlagérték: az összes erQforrás egységére jutó értéket mutatja.
Határérték; azt mutatja meg, hogy milyen változás következik be a teljes eredményben / outputban /, ha a változást okozó tényezQt egy egységgel
megváltoztatjuk. A határérték az a mennyiségi változás, amit az adott erQforrás utolsónak alkalmazott egysége váltott ki.
A közgazdaságtan módszere a verifikáció és a fazifikáció, amely során megállapítjuk, hogy a gyakorlat igazolja vagy cáfolja következtetéseink helyességét.
A közgazdaságtanban fontos szerepe van az egyéni gondolatok társadalmi közlésének, a kommunikációnak. A gazdasági jelenségek kommunikáció útján érzékelhetQek, ismerhetQk és magyarázhatók meg.
2.fejezet
A KÖGZAZDASÁGTAN KIALAKULÁSÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE
2.1. Gazdasági gondolkodás a klasszikusok elQtt
ElsQ gazdasági írások Arisztotelész / i.e. 384-322/ mqveiben találhatók.
- vizsgálataiban a gazdaság nem kap kiemelt szerepet, egy elem
- a gazdaságot erkölcsi, nem jövedelmi oldalról elemezte
FQ megállapításai:
- meghatározója a háztartás
- mezQgazdaság és kézmqvesség jellemzQ
- rabszolga munkára épül, saját tevékenység gyümölcse a rabszolgamunka
- piacra vonatkozó írásai;
a pénz három funkcióját felismeri /értékmérQ, forgalmi eszköz és kincsgyqjtés /
csereformáknál az igazságos ár meghatározóját
keresi, amit az egyén közösségben elfoglalt helye alapján határoz meg.
A közgazdasági vizsgálatok ismételten a merkantilistáknál merülnek fel.
A merkantilizmus kereskedelmi szellemq gazdaságpolitika és arra épülQ eszme, a gazdagság forrását a kereskedelemben, elsQsorban a külkereskedelemben látják.
gyakorlati közgazdák elméleti megállapításai
nem alkottak elmélet tudományos rendszert
megrekedtek a forgalom vizsgálatánál
a gazdagságot a kincstár arannyal való feltöltésével azonosították, a protekcionizmus hívei
a piacgazdaság önszabályozó voltát nem ismerték fel.
A XVII. sz..- ban felerQsödik a merkantilizmus kritikája. Gazdasági téren William Petty /1623-1687 / végez mélyreható elemzést. ( A föld árát a földjáradékból vezeti le.)
A merkantilizmussal szembeni áramlat a fiziokratizmus, jellemzQi
a felvilágosítók korszaka
a gazdasági élet szabadságát hirdatik
a gazdagság forrásának a termelést, elsQsorban a mezQgazdaságot tekintik
KépviselQje Francois Quesnay / 1694-1774 /
Megállapításai:
- értéktöbblet elmélete, forrása a mezQgazdasági munka,
a bérmunkásnak fizetett bér kisebb, mint az általa termelt érték, ez a tiszta hozadék
- az össztQke újratermelésérQl megalkotja a TABLEAU ECONOMIQUE t ( a termelési folyamat körforgásának elsQ leírása).
Az önálló közdazdaságtani elmélet kialakulása
A klasszikus közgazdaságtan
A klasszikus közgazdaságtan fQ képviselQi: Adam Smith, David Ricardo /1772-1823 /, Karl Marx /1818-1883/ a munkaértékelmélet követQi .
Az elmélet jellemzQi:
- értékalkotónak az emberi munkát tartják
- az árunak két tulajdonságát különböztetik meg; használati érték és /csere/érték
- a csere alapja az áru közös tulajdonsága, a munka
- a pénz értékét is a munkaértékelmélet alapján határozzák meg
- az elosztás elméletében a profitot és a munkabért együtt határozzák meg, de a munka értékét a közönséges áruktól eltérQen definiálják.
Az önálló tudományos közgazdasági elmélet kialakulása Adam Smith /1723-1790/ nevéhez fqzQdik.
Smith liberális gondolkodó volt, a polgári viszonyokat természetesnek tartotta, véleménye szerint a magára hagyott gazdaságban mindig kialakul az egyensúly, mert az emberek cselekedeteit az önös érdek vezérli.
A gazdaságról alkotott fQ megállapításai:
a láthatatlan kéz elmélete; a gazdasági szereplQk spontán cselekedeteire szabályosság jellemzQ a piacon kialakul az egyensúly
az állam beavatkozásai csak zavarokat okoznak a gazdaságban éjjeli Qr szerepet szán
a gazdagság forrását az emberi munkából vezeti le, amit a munka és a tQke egyenlQtlen cseréjében jelöl meg
az abszolút elQny elmélete, véleménye szerint a külkereskedelembQl az azonos fejlettségq országok eltérQ munkatermelékenységük alapján juthatnak elQnyhöz
Smith közgazdasági jelentQsége:
tudományos rendszert alkotott
az elméletet kiterjesztette a nemzetközi kapcsolatokra
kialakitott egy önálló elméleti irányzatot a munkaértékelméletet.
Ricardo szerint a munkabér a létfenntartás értéke, Marx szerint a munkaerQ ára, amely a létfenntartási cikkeken felül tartalmazza a családfenntartás és képzés költségeit is.
A földjáradék elmélet , Ricardo nevéhez fqzQdik a különbözeti földjáradék, amit a földek minQségi különbsége alapján fizet a bérlQ a tulajdonosnak. Marx megalkotja az abszolút földjáradék elméletét, amit a föld tulajdona alapján a még mqvelés alatt lévQ legrosszabb minQségq föld használatáért fizet a bérlQ.
Továbbfejleszti Smith külkereskedelemre vonatkozó elméletét, megalkotja a komparativ elQny elvét. Bebizonyítja, hogy kölcsönösen elQnyös külkereskedelem létrejöhet különbözQ fejlettségq országok között, a relativ termelékenységi különbségek alapján.
Marx kidolgozza az újratermelés / körforgási / elméletet; amelyet négy mozzanatban határoz meg, termelés elosztás csere fogyasztás. A mozzanatok kölcsönhatásban vannak, de meghatározónak a termelést és a fogyasztást tartja.
Marx híres elmélete az értéktörvény; amelyben kimondja az , hogy az áru árát hosszú távon az értéke / benne lévQ társadalmilag elismert munka / határozza meg, de rövid távon a kereslet kínálat változásának hatására eltér attól.
Másik, már inkább elhíresült elmélete az értéktöbblettörvény, amelyben azt bizonyítja, hogy a tQke nem más mint felhalmozott értéktöbblet, amit a tQkés jogtalanul sajátít el a munkástól, aki azt létrehozta. A tQkés tevékenységét nem tekinti értékalkotónak.
A munkaérték-elmélet a közgazdaságtan fejlQdésében meghatározó, ezáltal létrejött az önálló tudományos közgazdasági elmélet.
KépviselQi érdeme:
Új utat nyitnak aközgazdasági gondolkodásban
A kapitalizmus gazdaságának mélyraható elemzését végzik el
Módszere a tudományos kutatás számára elévülhetetlen;
konkrét tények elemzése, történetiségben való vizsgálat, a folyamatok kölcsönhatásban való elemzése.
A neoklasszikus közgazdaságtan
A klasszikus közgazdaságtan kritikájaként új elméleti irányzat alakul ki a közgazdaságtanban, a neoklasszikus elmélet. FQ képviselQi; Hermann Gossen / 1810-1858/ Leon Walras /1834-1910/, Alfred Marshall/1842-1924/, Wilfredo Pareto /1848-1923/, John Richard Hicks/1904-1989/.
Az elmélet jellemzQi:
a mikrogazdaság elemzésére összpontosítanak
a fogyasztó kerül az érdeklQdés középpontjába
az árak alakulását a fogyasztói hasznosságból, a határhaszonból vezetik le
Feltételezései:
a fogyasztók szuverének
a gazdaság szereplQi racionálisak
tökéletes információval rendelkezik minden döntéshozó.
FQ megállapításaik:
CsökkenQ határhaszon elve, a hasznosságot szubjektíven értelmezik, a jószág annyira hasznos, amennyire a szükségletet képes kielégíteni. A hasznosság és a mennyiség között összefüggés van, a szükséglet kielégítésére telítQdési folyamat jellemzQ. A jószágkészlet növelésével egy további jószágegység összhaszonhoz való hozzájárulása / általában / csökkenQ.
Az elQnyök kiegyenlítQdésének elve, a rendelkezésre álló készlet ill. erQforrás összetételét mindaddig érdemes megváltoztatni, amíg a csere révén a feláldozott haszon kisebb, mint a nyert haszon, amikor a kettQ megegyezik az elQnyök kiegyenlítQdnek, a cserét abba kell hagyni.
Az általános egyensúly, Paréto-optimális állapot, két termék, két inputtényezQ felhasználásával történQ elQállítása esetén az erQforrások allokációjának az az állapota, amikor további átcsoportosítással az egyik termék termelésének növelése a másik rovására valósítható csak meg. Két fogyasztó esetén, a javaknak az az allokációja, amikor az egyik fogyasztó hasznosságának a növelése már csak a másik hasznosságának a csökkenésével valósítható meg.
Az erQforrások, a fogyasztás optimumának meghatározása, akkor optimális a fogyasztás és maximális az összhaszon, aha a jószágok áregységére jutó határhaszon minden terméknél azonos, az megegyezik a pénz határhasznával.
Piaci egyensúly, az elmélet szerint a piacon mindig kialakul az egyensúly, ennek bizonyításához a puhatolózási-modellt használják. Lényege, hogy a piacon megjelenQ vevQket és eladókat egy árverezQ informálja az aktuális árról, ha a kereslet és kínálat eltér az árverezQ megváltoztatja az árarányokat, aminek következtében megváltozik a kereslet, ez a folyamat mindaddig tart, amíg ki nem alakul az egyensúly. Az egyensúlyi ár kialakulásáig nincs tényleges eladás és vétel. Következtetés: minden áruszerkezethez tartozik olyan árarány, amely mellett a csere egyensúlya kialakul.
A neoklasszikus közgazdaságtan kritikája és tudományos kutatásai alapján elQtérbe került a makrogazdaság vizsgálata, fQbb irányzatai:, fiskális politika kiemelt szerepe /Keynes-i irányzat/, a monetáris elmélet /Friedman-i irányzat/.
Mikro-, Makro- és Nemzetközi közgazdaságtan tanulmányok során részletesen és mélyebben megismerkedhetünk a neoklasszikus közgazdaságtannal.
Új irányzatok a közgazdaságtanban
A neoklasszikus elméletet nagyon sok kritika érte a feltételezései miatt, kialakultak olyan újabb irányzatok, amelyek követQi a mikro- és makroelméletnek, másrészt új nézetek is megjelentek.
Az új mikroökonomia elmélete a keresési modell, képviselQi Stigler, Phelps, Holt stb. Feltételezésük szerint a piac nem tökéletes, az információ megszerzése költséges, a piacon többféle ár is kialakulhat, érdemes ez alacsonyabb árat vagy a magasabb bért keresni. Mindaddig érdemes az árut vagy a munkahelyet keresni, amíg a remélt haszon nagyobb, mint a kereséssel kapcsolatos költség.
Az új makroökonomia /Friedman követQi / racionális várakozások elmélete. KépviselQi: Barro, Lucas, Sarget. Az állam gazdasági beavatkozásairól úgy vélekednek, hogy még rövid távon sem ér el eredményt. Egyrészt kiszorítja a magánkezdeményezést, másrészt az embereket nem lehet félrevezetni. Az emberek következtetni tudnak a kormány politikájára, vannak közgazdasági ismereteik.
Újabb új elméletek jelentek meg a munkavállalók és a munkaadók közötti szerzQdésekrQl, a kockázatok elkerülése érdekében. /Azariadis-Baily-Gordon/ A-B-G modell lényege a fix munkahelyre, de alacsony jövedelemmel vagy magasabb bérrel, de változó foglalkoztatással kötött szerzQdés.
Teljesen új irányzatok is kialakultak illetve folyamatosan alakulnak ki. Ilyenek pl. a biológiai, a fizikai , az institucionális közgazdaságtani irányzatok. Ezekkel az irányzatokkal késQbbi tanulmányaik során az érdeklQdQk alternativ tárgyak keretében részletesebben megismerkedhetnek.
3. fejezet
A PIAC MpKÖDÉSE
A közgazdaságtan a gazdasági folyamatokat, a gazdasági szereplQk döntéseit piaci viszonyok között elemzi. Az árutermelés általánossá válásával kialakultak azok a helyek, ahol az eladók és vevQk találkoztak, termékeiket kicserélték. A csere földrajzi helyei eredetileg a városok fQterein voltak, amit mindenki könnyen megközelíthetett. A tér nevébQl alakult ki a piac.
A piac: a potenciális vevQk és eladók cserekapcsolatainak rendszere, másrészt a hely, ahol a csere végbemegy.
SzereplQi:
vevQk; vásárlási szándékkal megjelenQ gazdasági szereplQk / fogyasztók, termelQk felhasználók /
eladók; a termékek értékesítQi / termelQk, kereskedQk /
A piac jellemzQi:
demokratikus intézmény, a cserében résztvevQk szabadon választják meg egymást
egyenlQ mércével mér, a tranzakcióban résztvevQk személye alapján nem tesz különbséget
verseny, konkurencia jellemzi, a szereplQk között verseny van az eladás és vételben
a résztvevQk egymásra utaltak, eladás csak vétel esetén lét
A piac fQ típusai és formái:
a, piaci termék alapján lehet;
- egy termék piaca / pl. alma, olaj, lakás stb./
- termékcsoport piaca /pl. gyümölcs, élelmiszer, ingatlan
b, termék jellege szerint
- homogén termék / pl. szabolcsi jonatán alma, tokaji édes szamorodni/
- differenciált termék / jonatán alma, tokaji bor /
c, a piac jellege szerint:
- árupiac, a dologi javak piaca
- munkapiac, munkahelyek keresletének és kínálatának piaca
- pénz és tQkepiac, a hitelek és befektetések piaca
/ a tQkepiac hosszúlejáratú befektetések piaca/.
d, helye szerint:
- helyi / pl. budapesti, miskolci stb. /
- nemzeti / pl. Magyarország alma piaca /
- nemzetközi ill. világpiac / pl. EU piaca, a világ olajpiaca /
e, piaci formák szerint:
- normateremtQ vagy szabadversenyes piac;
sokszereplQs piac, nincs domináns résztvevQ,
az árat a piac határozza meg, az egyes szereplQ
számára adottság
- normakövetQ piac, nem tökéletesen versenyzQ,
domináns szereplQ által meghatározott árhoz
alkalmazkodik a többi szereplQ
A piacformák megkülönböztetésének kritériumai
Kritériumok Kompetitív piac Monopolpiac Oligopólium
Termék jellege Homogén Homogén Differenciált Belépés korlátozottsága Szabad be- és kilépés Korlátozott Enyhén korlátozott SzereplQk száma Sok eladó és vevQ
Egy eladó vagy egy vevQ
Néhány eladó vagy néhány vevQ Árak meghatározása SzereplQk árelfogadók Ármeghatározó Árösszejátszás lehetQsége
A piac tényezQi : A piac tényezQit a vételi és eladási szándékok, valamint az ezeket összekötQ árak alkotják.
A termék vásárlásra irányuló fizetQképes szándékot a jószág keresletének tekintjük. A kereslet; a vevQk vásárlási szándékát jelenti adott jövedelem és különbözQ árak mellett
A jószág kínálata az elQállítási szándéka és képességeként határozható meg. A kínálat ; a termelQk által eladásra kínált mennyiségeket jelenti különbözQ árak mellett
A piaci ár az a pénzösszeg, amin az áru gazdát cserél.
Az ár az a pénzösszeg, amit a vevQ az áru megszerzéséért hajlandó kifizetni, ill amennyiért az eladó hajlandó eladni.
A piac modellezése
A közgazdaságtanban a gazdasági folyamatok modellezéséhez matematikai modelleket alkalmazunk. A piacot koordinátarendszerben függvények segítségével modellezzük.
Alkalmazott függvények;
keresleti függvény; / D= demand function /, az mutatja meg, hogy adott jövedelem esetén különbözQ árakhoz milyen kereslet tartozik. Képletben; D = f / P /
kínálati függvény, / S= supply function /,azt mutatja meg milyen mennyiségeket kínálnak eladásra a termelQk különbözQ árak mellett. Képletben; S = f / P /
Az áru keresleti és kínálati függvénye a termék mennyisége és lehetséges piaci árai közötti viszonyaként határozható meg.
A piaci keresleti függvény levezetése
A piacot modellel ábrázoljuk, coordinátában szerkesztjük meg a keresleti és kínálati függvényeket. A coordináta függQleges tengelyén az árat, vízszintes tengelyén a mennyiséget tüntetjük fel
A modell feltételei:
- a jövedelmet adottnak és kezdetben változatlannak tekintjük
- a piaci ár hat a keresett mennyiségre, inverz kapcsolatban vannak
- egy termék és egy / átlagos / fogyasztó keresletét vizsgáljuk
- feltételezzük, hogy a fogyasztó egy egységgel növeli a vásárlását, ha csökken az ára
A kereslet és az ár függvényszerq kapcsolata
A függQleges tengelyen feltüntetett ár azt az összeget mutatja, amit a vevQ az áru egy egységéért hajlandó megfizetni. Ezt az árat rezervációs árnak hívjuk. A maximális ártól, ha lefelé haladunk, megkeresve a hozzá tartozó keresleti mennyiséget, kirajzolódik a keresleti görbe adott árhoz tartozó része. A függvény lépcsQzetes, mivel a mennyiségek változása diszkrét, viszonylag nagy érték. Ha a keresleti mennyiségek változását végtelenül kis egységekben adjuk meg folytonos keresleti függvényhez jutunk / Ld. 3.2 ábra /.
Következtetés:
a keresleti függvénnyel modellezhetjük egy vevQ és egy termék iránti, illetve összevontan /aggregálva /a piac összes vevQjének és egy termékcsoport iránti vásárlási szándékát és az ár kapcsolatát
ha az ár folytonos változását feltételezzük és azt, hogy minden árhoz tartozik egy keresett mennyiség folytonos keresleti függvényhez jutunk
a függvényrQl / normál javak esetén / leolvasható, hogy az ár változása és a keresett mennyiség között fordított arányosság van árváltozáskor adott keresleti függvényen mozgunk
ha a vásárló jövedelme változik másik keresleti függvényre kerülünk
Folytonos keresleti függvény ábrája
A kínálati függvény levezetése
Arra a kérdésre keressük a választ, hogyan reagálnak az eladók / ter -melQk / az ár változására. A különbözQ árak mellett milyen mennyiséget szándékoznak értékesíteni.
Vizsgálati feltételek:
az eladásra szánt mennyiség adott
a tulajdonosok bármilyen áron nem hajlandóak megválni tulajdonuktól
egy termék piaci kínálatát elemezzük elsQ lépésben /pl. az alma egy termelQ általi kínálatát /
A függQleges tengelyen feltüntetett ár megmutatja, hogy mekkora az a legkisebb összeg, amely mellett a termelQnek érdemes eladni a terméket, ezt az árat rezervációs árként definiálja a közgazdaságtan.
A kínálati görbe normál javak esetén pozitív meredekségq. Ha végtelen sok ár létezik és feltételezzük, hogy minden árhoz tartozik kínálat, akkor folyamatos kínálati függvényt kapunk /ld. 3.3 ábra /.
Kínálati görbe
P P
Következtetés:
a piaci kínálatot modellezhetjük egy termék mennyisége és az ár függvényében, de a függvény alkalmas összevont, piaci kínálat modellezésére is
a piaci ár és a kínálat mennyisége között / normál javak esetén / egyenes arányosság van
Összegezve:
a keresleti és kínálati görbék alkalmasak a piaci automatizmusok érvényességének szemléltetésére
a coordinátában feltüntetett keresleti függvényen az ár és a mennyiség közötti fordított, míg a kínálati föggvényen az egyenes arányosság leolvasható
keresletben ill. a kínálatban bekövetkezett változást /pl. jövedelem megváltozása / a függvények eltolódásával szemléltethetjük
Kérdés; minden esetben érvényes-e a keresleti függvény negatív, a kínálati függvény pozitív meredeksége? NEM!
1) A vásárlók és az eladók néha paradox módon reagálnak az árváltozásokra. Áremelkedéskor nQhet a kereslet pl., ha jobb minQséget vár a vevQ a magasabb ártól, vagy még további áremelkedésre számít.
2) A termelQk reagálása sem mindig egyértelmq. Magasabb ár esetén elQfordulhat, hogy visszatartja az eladó az árut, mert még további áremelkedéssel számol.
3) Rövid távon elQállhat az a helyzet, hogy a kapacitásokat már kihasználták és áremelkedés esetén sincs több eladható áru, ilyen esetben a kínálati függvény egy függQleges egyenes lesz.
4) Rövid távon a termelés kapacitása adott, áremelkedés esetén a kínálat növeléséhez a kapacitást kell bQvíteni, de akkor már másik idQtávba (hosszú táv) lépünk.
.A piaci egyensúly kialakulása
A piaci egyensúly kialakulását a keresleti és kínálati görbék egy coordinátában való ábrázolásával szemléltetjük /ld.3.4 ábra /
A piac mqködésének modellje
Az ábráról leolvasható, hogy P* ár mellett a kereslet és a kínálat megegyezik, a piac egyensúlyban van. Az egyensúly azonban nem állandó, a piaci ár lehet magasabb és alacsonyabb is az egyensúlyinál. A mi esetünkben P1 árnál, amely P* fölött van a kereslet kisebb, mint a kínálat, túlkínálat van. A vevQk egy hányada nem hajlandó ilyen magas árat fizetni, az eladók egy hányada viszont nem tudja eladni felkínált áruját. Az ár csökkenése (P* irányába ) a kereslet növekedését és a kínálat csökkenését váltja ki, a piac az egyensúly irányába mozdul el. Közelítünk az egyensúlyhoz, további árcsökkenésekkel el is érhetjük
Következtetés:
1, túlkínálatos piacon az egyensúly a piaci ár csökkenésével alakul ki.
P2 kisebb, mint P*, ilyen árszintnél a kínálat kisebb a keresletnél, a pia túlkeresletes. A termelQk ennél az árnál kevesebb árut kínálnak eladásra, mint amennyit a vevQk megvásárolnának. A kereslet kielégítéséhez növelni kellene a
Kínálatot, de a termelQk csak magasabb ár mellett hajlandóak többet értékesíteni. Az ár emelkedése következtében nQni fog a kínálat, de csökken a kereslet, a piac az egyensúly irányába mozdul el.
2, túlkeresletes piacon az egyensúly a piaci ár emelkedésével
3, A kereslet kínálat változása és a piaci egyensúly.
A vásárlói kereslet megváltozhat, ha megváltozik a fogyasztó jövedelme vagy az értékítélete a termékrQl, nQhet és csökkenhet is a kereslet adott ár mellett. A kereslet ( és a kínálat ) változását a függvény eltolódásával szemléltetjük /ld.3.5 ábra). A kereslet növekedését a D függvény D be való eltolódása mutatja. Változatlan kínálati függvény mellett megnQ (lecsökken ) ez egyensúlyi ár, ha nQ a kereslet megnQ ( lecsökken ) az eladók bevétele megnQ ( lecsökken ) a vásárlók kiadása az áruval kapcsolatban.
A kereslet változása és a piaci egyensúly
4, a kínálat változásának hatásaa piaci egyensúly kialakulására.
A következQ (3.6 ) ábrán kövessük. Az ábrán látható, hogy P*ár mellett
( A ) a kereslet és a kínálat megegyezett, a piac egyensúlyban van. A kínálat növekedésével, amit a kínálati függvény jobbra tolódásával szemléltetünk, megszqnik az egyensúly. A piac túlkínálatossá válik (A-B pont közötti távolság). Változatlan kereslet mellett új egyensúlyi ár alakul ki, P* , amely alacsonyabb P*-nál.
- változatlan kereslet mellett, ha megnQ a kínálat, lecsökken az egyensúlyi piaci ár,
- a kínálat csökkenése esetén az egyensúly magasabb árnál alakul ki.
A kínálat változása és a piaci egyensúly
6
5, kereslet és kínálat azonos idQpontban való változásának hatásai:
Kövessük a változásokat a 3.7 ábrán.
- Ha a kereslet és kínálat azonos idQpontban nQ, mert pl. megnQ a fogyasztók jövedelme és a vállalatok támogatást kapnak az államtól a termelés növeléséhez, a keresleti és kínálati függvények jobbra kitolódnak. Az egyensúly nagyobb mennyiségnél alakul ki.
Az hogy az új egyensúlyi ár változatlan marad, nQ vagy csökken a keresleti és kínálat függvények eltolódásának mértékétQl függ.
A kereslet és kínálat azonos idQpontban való csökkenésénél ellentétes folyamat megy végbe.
- Ha a kereslet nQ és a kínálat lecsökken az egyensúlyi mennyiség változatlan is maradhat, de az ár megemelkedik .A kereslet csökkenése és a kínálat azonos idQpontban való növekedésekor az egyensúlyi mennyiség a függvények eltolódásától függQen alakulnak, de a piaci ár lecsökken.
A kereslet és kínálat azonos idQpontban való változása
A piac mqködésében szabályszerqségek figyelhetQk meg, így
ha a kereslet nagyobb, mint a kínálat, nQ az ár (D(S ( P()
ha a kínálat nagyobb, mint a kereslet, csökken az ár (S(P (P()
ha az ár nQ csökken a kereslet és nQ a kínálat (P((D ( P((S), az ár és a kereslet ellentétes, míg a kínálat és az ár változása azonos irányú. Ez a piac alapvetQ rövid távon érvényes törvényszerqsége
ÖSSZEGEZVE A PICON VÉGBEMENP VÁLTOZÁSOKAT MEGÁLLAPÍTHATÓ:
az ár változása a kereslettel egyenes, a kínálattal fordított arányosságban van, piaci modellünkben ezt a folyamatot az adott függvényen való elmozdulással szemléltetjük
a kereslet növekedése ( változatlan kínálat esetén ) az ár emelkedését váltja ki, modellünkben a folyamatot új függvényen szemléltetjük
a kínálat növekedése (változatlan kereslet mellett ) az ár csökkenését váltja ki, modellünkben a folyamatot új kínálati görbére való kerüléssel szemléltetjük
a keresleti ill. kínálati függvények balra tolódása ellentétes hatással van a piaci árra
a keresleti és kínálati függvények azonos idQpontban való változása, a függvények megemelkedésekor az ár emelkedését, csökkenése az ár csökkenését vonja maga után
az egyensúlyi mennyiségek változása a függvények eltolódásának mértékétQl függ
A piac elQnye, hogy képes megteremteni az érdekeltséget a cserében. Ezáltal biztosítja, hogy a szükséglet gyors változására a termelés gyorsan reagáljon, elQsegíti a termelés és fogyasztás összhangjának a megteremtését.
Minden problémát a piac sem képes megoldani, ellentmondások keletkeznek a piac dominanciája mellett is. Ezek a piac mqködésének következményei.
A piac mqködésének elméleti megközelítései
A. Munkaérték-elméleti megközelítés:
Az elméleti feltételezései:
- az áru ára az érték pénzbeli megjelenése;
- az áru értékét a benne lévQ - társadalmilag szükséges - munka határozza meg;
- a piacon a mindenkori ár a kereslet - kínálat hatására eltérhet az értéktQl.
A modell mqködése:
- a piaci viszonyok spontán alakulnak;
- a keresletnek a kínálatot meghaladó emelkedése az árnak az érték fölé való emelkedésével jár;
- az áremelkedés magával vonja a kínálat növekedését.
A piac mqködésének lényegét az értéktörvényben definiáltuk. Az értéktörvény kifejezi azt a szükségszerqséget, hogy az ár hosszú távon megegyezik az értékével, ezt a kereslet - kínálat és az ár kapcsolata biztosítja.
Az értéktörvény három funkciót tölt be:
a termelés szabályozása; utólag, spontán módon szabályozza a termelést, amely termék ára nQ, növelni fogják a termelését és csökken a termelés, ha csökken a termék ára,
2. differenciálja a termelQket; tönkre mennek azok a termelQk, akik a társadalmilag elismert ráfordításnál több munkával állítják elQ a termékeiket és meggazdagodnak, akik kevesebb ráfordítással képesek termelni.
3. a technika fejlesztésére ösztönöz; a korszerq technikával termelQk, kisebb ráfordítással képesek termelni (egy termékben kevesebb a munkaráfordítás) ezáltal jobban elviselik a kereslet-kínálat és az árak változását. A korszerq technikával termelt termékeknek kisebb a konkurenciája, rövidtávon nem várható az áraik csökkenése.
A elmélet kritikája:
az értéket (az árat) csak a termelQ oldaláról közelíti, a fogyasztót figyelmen kívül hagyja;
csak az átlagos ráfordítást (társadalmilag elismert) veszi figyelembe - a kimagasló technika is lehet ármeghatározó;
a termelQ munkát tekinti egyedüli értékalkotónak; a technikai szintet inkább értékcsökkentQnek tartja és eltekint a tulajdonos, a vezetQ irányító, szervezQ tevékenységétQl.
B. Szubjektív értékelméleti megközelítés
A modell feltételei:
- tökéletes versenyt feltételez,
- a gazdasági szereplQk racionálisak,
- a piaci szereplQk jól informáltak,
- a fogyasztók érdeke a domináns,
- a kereslet negatív rugalmasságú (árnövekedésre a kereslet csökkenésével reagálnak a fogyasztók).
A modell jellemzQje:
- a fogyasztó egy-egy jószágból nem elégíti ki teljesen a szükségletét, a szükséglet kielégítése a különbözQ javakból egyenletes;
- a csökkenQ élvezetek elve érvényesül - a jószágmennyiség bQsége csökkenti a relatív hatékonyságot;
- az árat a határhaszon határozza meg.
A modell mqködése:
- a csere akkor jön létre, ha két tulajdonos máskép ítéli meg a jószág határhasznát,
- a cserében résztvevQk mindaddig lemondanak egy áru fogyasztásáról, egy másik javára, amíg az így elvesztett haszon kisebb, mint a nyert haszon,
- a ráfordítás a feláldozott (lemondott) határhaszonnal azonos,
- az áru ára az elcserélt jószágban fejezQdik ki.
Az elmélet kritikája:
- "homo economicus" feltételezése - a racionális magatartás és tökéletes informáltság feltételezése túl erQs (az ember nem mindig racionális és nem lehet tökéletesen informált)
- eltekint a termelési folyamattól, elszakad a ráfordításoktól,
- a határérték szubjektív, nagyon eltérQ - a valóság hasonló piaci árakat mutat, nemcsak a határhaszon hathat a piaci árra.
C. A két elmélet közelítése (Marshall)
Adam Smith még egyforma szerepet tulajdonított az árak meghatározásában a ráfordításoknak és a hasznosságnak. A késQbbiekben elvált egymástól a munkaráfordításon és a hasznosságon alapuló elmélet.
Alfred Marshall megkísérelte a két elmélet közelítését, amelynek alapját a közös hibákból és közös vonásokból vezette le.
Közös hiányosságok:
- az érték mércéjére nem adtak gyakorlatilag használható útmutatást,
- a gazdálkodás racionalizálásának elméletéhez nem adtak segítséget, mivel a munkaértékelmélet a termék felhasználását, a határhaszon elmélet a ráfordítást hagyta figyelmen kívül.
Közös vonások:
- mindkét elmélet a gazdasági növekedés maximalizálódására keresi a választ,
- a profitráták átlagos szintjének kialakulását mindkét elmélet feltételezi.
Marshall az eltérést az idQtáv megváltoztatásával próbálja áthidalni. Véleménye szerint rövid távon az áru árát a hasznossága, hosszú távon a ráfordítás határozza meg.
Az árnak minden elmélet kimagasló szerepet tulajdonít a piac mqködésében.
4. fejezet
A GAZDÁLKODÁS ALAPKÉRDÉSEI
4.1. A gazdálkodás és a szükségletek
A gazdálkodás a javak racionális felhasználására irányuló tevékenység, amelynek célja a rendelkezésre álló erQforrások optimális felhasználásával a maximális eredmény, hasznosság elérése.
A gazdálkodás döntések sorozata, amelynek motiválója az eredmény növelése.
A döntés különbözQ lehetQségek - alternatívák - közötti választás, valami melletti elhatározás, kiállás, miközben másról lemondunk. Minden döntés valamitQl való elkülönülést, valaminek a feláldozását jelenti, ezt hívjuk a döntés haszonáldozatának.
A gazdálkodás végsQ célja a szükséglet minél magasabb szintq kielégítése - a szükséglet maximalizálása. De a szükséglet kielégítése és a gazdálkodás nem azonos. MindkettQ jellemzQje lehet a racionalitás, ám alapvetQ eltérQ jellermzQik vannak, ilyenek például:
- a szükséglet kielégítése örök folyamat, a létezéssel keletkezik,
- a gazdálkodás az emberi kultúra terméke,
- a gazdálkodás tágabb kategória, magába foglalja a szükségletek rangsorolását.
A gazdálkodás oka az igények és lehetQségek közötti eltérés:
az igények - szinte - korlátlanok, gyakran csak a fantázia a határa; jellemzQjük, hogy állandóan bQvülnek,
a lehetQségek idQben és térben is korlátozottak, nehezen vagy egyáltalán nem bQvíthetQk.
A szükségletek javak és szolgáltatások elfogyasztására, felhasználására irányuló igények, amelyek hiányérzetként jelentkeznek.
A szükségletek különbözQ szempontok alapján csoportosíthatók:
- létfenntartás szempontjából:
alapvetQ és nem alapvetQ (magasabb) szintq
- kielégíthetQségi körülmények szerint:
egyénileg és közösségben kielégíthetQ
- kielégítés szintje szerint:
effektív (már kielégíthetQ) és látens (jelenleg még nem kielégíthetQ)
- tárgyuk szerint:
anyagi és nem anyagi szükségletek
Az elméleti kutatók egyes csoportjai szerint a szükségletek a társadalmi tagozódásnak megfelelQen hierarchizáltak. Az alapvetQ szükséglet - mindenki szükséglete - mellett a magasabb szintq szükségletek, példá&Vv ¢°Ôèêþ 0 d f h ¦
°
ô
>
B
f
r
¼ lprvxõíâíõíõâÖʾíⲤ²â²â²â²ââââ²jâ_ h^8thfv¥CJaJ(jh^8th¨!`CJUaJmHnHuh^8th¨!`56CJaJh^8th¨!`6CJaJ h^8thî3CJaJh^8th¨!`5>*CJaJh^8th¨!`5CJaJh >'h¨!`5CJ$aJ$h >'hãõ5CJ$aJ$h >'h >'5CJ$aJ$ h^8th¨!`CJaJ h >'CJaJ h^8th >'CJaJ!V¤¬®°ê f h ¢
â
ò
ô
b
² ¸ prx¦öíöööáØÓöÓáöÊöööööööööÊÄ^Ägdfv¥gd >'Ä^Ägd >'
$Ä^Äa$gd >'³^³gd >'Ä^Ägd^8t*|tþþþ¦ÚàN*,.0246>BFÌ$&* ´ ò $¦Ü$´¶"öööööííííííèöíííííííííííííígdfv¥Ä^Ägd^8tÄ^Ägdfv¥@4J*68>@BjÌêbv à ´¶"$\¸º¼ÖòóèÜèѼѧèÑÑÑvÑÑh_VóNÑ hfv¥CJaJh¨!`5CJaJhfv¥5CJaJh^8th¨!`5>*CJaJ h^8th¼:ÂCJaJh^8th¨!`56CJaJh^8th¨!`5CJaJh^8th¨!`6CJaJ(jh^8thfv¥CJUaJmHnHu(jh^8th¨!`CJUaJmHnHu h^8th¨!`CJaJh^8thfv¥6CJaJ h^8thfv¥CJaJh^8thfv¥5CJaJ"$&PRº¼ÔôHVj¬À4Ò"<ööööêêöâÕÕâÕÕâÕÈ»â²ÕÄ^Ägdfv¥
´ \^´ `\gdfv¥
,\^,`\gdfv¥
ÄÄ^Ä`Ägdfv¥
&
Fîgdfv¥
$Ä^Äa$gdfv¥Ä^Ägd^8t òôFVª®¾ÀÐÒö
%"%$&8&H'Z'l((ø)&*:*X*î*+z,-ü-K.Í.Ö.×.øíåíåíåíåíåíåíÚåíÚÎÚÎÚÎÚ¹«ÚÎÚÎÚÎÚÎÚÎÚÎÚÚÚÚÚ
ÚÚh?h¨!`5CJaJh^8th¨!`56CJaJh^8th¨!`5CJaJhfv¥hfv¥5>*CJaJh¨!`5CJaJhfv¥h¨!`5CJaJh^8th¨!`6CJaJ h^8th¨!`CJaJ hfv¥CJaJ h^8thfv¥CJaJ h¨!`CJaJ4<>@RF\øPopÈñ
--- j v Ô ê ú (!ô!öööíööööááíÙÙÙÙÔÌÌÌÌÌÌö
&
Fïgdfv¥gdfv¥
&
Fïgdfv¥
$Ä^Äa$gdfv¥7`7gdfv¥Ä^Ägd^8tô! ""Â"
#æ#
%$&Ê&H'l(â()D)`))¸)4* *î*+f,h,-¶-öîîîîöööööööææææöööÝÔööö7`7gdfv¥Ü^Ügdfv¥
&
Fñgdfv¥
&
Fðgdfv¥Ä^Ägd^8t¶-Î-ü-k.·.Ø. /600ê01 2b3ü345>627h8è9ê9ööíöàÓÆÁÁ¹¹¹àöööö°íöÄ`Ägd?
&
Fògd?gd?
áäþ^á`äþgd?
Ä^Ä`gd?
Ä<ý^Ä`<ýgd?7`7gd?Ä^Ägd^8t ×.Ø.Ü.æ.
/ // />/^/ü344°45.5j7¢7¾7909::6:J:::¬:®:;:;v;¢;¦;ª;&<*<¾<Â<ö<ú
>
>>>:@Z@*D^DDDDDêDìDîDðD>E^EFøíáíøíáíøíÕíÕíÕíÕøíÕíÍøÁµÁµíáíáíáªíªíøíøíøíøíøíøíáíáíá¡øíøÍÁíáíh?5CJaJ h^8th¼:ÂCJaJh?h¨!`5CJaJh?h?5CJaJ h¨!`CJaJh^8th¨!`6CJaJh^8th¨!`5CJaJ h^8th¨!`CJaJ h?CJaJ?ê9ì9î9ð9ò9ô9ö9ø9:
:
: ::: :::::: :":$:&:(:*:,:.:0:ööööööööööööööööööööööööööööÄ^Ägd^8t0:2:4:J:ª:¬:®: ;;¦;&<<¾<ö
>²>?¨?ª?:@ööêêööêöáööÔööööË˾öá
^`gd?^gd?
Äsÿ^Ä`sÿgd?7`7gd?
$Ä^Äa$gd?Ä^Ägd^8t:@vAÐA$BnB&CCCîDðDrE¦EòEFFFFâFGG8H0I2IúññññññèèÛñññññññññÒÅñ
æþ^`æþgd?^gd?
Ä<ý^Ä`<ýgd?7`7gd?Ä^Ägd^8tgd?FF¢FàFG G8H
KZK^KäKêKLLlLpLêLîLúMüMþMjNNºPàP¾QÎQ:RTRNS~S~TTTÆUðUòUôUøUøíáíøíøíÖíÈ¿³¨¨¨¨¨¨¨¨¨íáíáíáíáíáí¨íáíáí h¨!`CJaJ hv
ãCJaJh^8thv
ã5CJaJ h^8thv
ãCJaJhv
ãhv
ã5CJaJhv
ã5CJaJh^8th¨!`5>*CJaJ h^8thãõCJaJh^8th¨!`5CJaJ h^8th¨!`CJaJ h?CJaJ22I4IIIÌIÚJKZKLlLêLüMþM¾NbP¶P¾QöêáÔËÆá¹áá¹¹°§
&
Fógd?
Ä<ý^Ä`<ýgd?`gd?ª`ªgd?
Sqÿ^S`qÿgdv
ãgdv
ãÄ`Ägdv
ã
LÄ^L`Ägdv
ãÄ^Ägdv
ã
$Ä^Äa$gd?Ä^Ägd^8t¾QrRHSTTÂTþTlUòUôUöUøUúUVWÀY´[Á\_ aabb÷ïïæáÙÙÙÐÐÐÐÇÇÇÇÇÇÐÇÐÄ`Ägdv
ãÄ^Ägd^8t
&
Fógdv
ãgdv
ã,^,gdv
ã
&
Fógdv
ã
&
Fógd?øUúU
VVWXWÀYÂYTZZ´[¾[Ú[ô[Ø\å\d__`` aa.a0aXaZa¤a¦a bbbôböbddVdXdZddjeeºeÖeòef$f>f\fzff¼fRi°iÌiÎiFllrnînüpõéÞÖÞÖÞéÞéÞéÞÊÞÊÞõÞ¿±£±£±é±£±é±é±ÞÖéÞÊÞÊÞÊÞÊÞÊÞÊÞÊÞÊÞÊÞÊÞhv
ãh¼:Â56CJaJhv
ãhù;56CJaJhv
ãh¨!`56CJaJ h^8th¼:ÂCJaJh^8th¨!`5CJaJ hv
ãCJaJ h^8th¨!`CJaJhv
ãh¨!`5CJaJ h^8thù;CJaJ:b:bb
ccVdXdZddªdÖfg\g¸gNhnhhâhPiRiziòêêêáØØÌØÃò»»»¶®®®Ø¶
&
Fögdv
ãgdv
ã
&
Fõgdv
ã7`7gdv
ã
$Ä^Äa$gdv
ãÄ^Ägd^8t^gdv
ã
&
Fôgdv
ã
Ä<ý^Ä`<ýgdv
ã ziFlrnüp²swÒyÔyxzyzzz¸|º|à~á~¸ºîð02HhëëëëëâÙÙÙÍÙâââÙâÙâÙâÙÍÍ
$Ä^Äa$gd?kUÄ^Ägd^8t7`7gd?kU
&
Fö
ÆdÅÉý^Å`Éýgdv
ãüphr°sÔsvt t*u
*CJaJh?kUh?kU5CJaJh?kUh¨!`5CJaJh^8th¨!`56CJaJh^8th¨!`56>*CJaJh?kUh¨!`56CJaJh?kUhù;5CJaJ h^8thù;CJaJh^8th¨!`6CJaJ h^8th¨!`CJaJh^8th¨!`5CJaJ&hjlNP,.Dtv8æ@~à0Jööíöäöß××ößÏÏÏÏßƹäÆ
ÄÄ^Ä`Ägd?kUª^ªgd?kU
&
Føgd?kU
&
Føgd?kUgd?kUÄ`Ägd?kU7`7gd?kUÄ^Ägd^8t ´¶LP^,. @D~àì0LpÉÌäè
78Iz|Þä0DJÎÒ²´vzº¼óèÝÏÝÏÝÇÝ»ÇÝÇÝÇÝÇÝÇÝÇÝÇÝÇÝÇÝÇÝ°ÝÇÝÇÝ¥ÝÝÝÝÝÝÝh^8th©_Ì5CJaJ h^8th©_ÌCJaJ hF ¨CJaJ h^8thF ¨CJaJ h^8th?kUCJaJh^8th¨!`6CJaJ h?kUCJaJh^8th¨!`5>*CJaJ h^8th¨!`CJaJ h^8th¼@êCJaJh^8th¼@êCJNHaJ4JÉä
RlÞX°2BDvÎ,òåØÏƹϰ¹¹¹ÏÏÏ£Ï
Ä^`ÄgdF ¨
ÄÄ^Ä`ÄgdF ¨ª`ªgd?kU
ÄÄ^Ä`Ägd?kUÄ^Ägd?kUÄ^Ägd^8t
Äæþ^Ä`æþgd?kU
ü^` ügd?kU
pÿ^`pÿgd?kU²vº¼4TlöööööêööÝÝÝÝÝ
Ä$If^Ägd^8t
$Ä^Äa$gdF ¨Ä^Ägd^8t
¦¶Æâ7.... $IfgdF ¨Èkd$$IfFÖ
Ö\ùÖ aû Ý
® Ý
ÖÖ(ÀÀÀÿÿÿÀÀÀÿÿÿÀÀÀÿÿÿÀÀÀÿÿÿÖ0ÿ
öööÖÖÖÖ4Ö
Faö?pÖ(ÀÀÀÿÿÿÀÀÀÿÿÿÀÀÀÿÿÿÀÀÀÿÿÿâä @X~g^^^^ $IfgdF ¨kd$$IfFÖ
Ö\ùÖ aû Ý
® Ý
Ö0ÿ
öööÖÖÖÖ4Ö
Faö?&4rtPZz|ÜÞàþº¼4Ldhx,<²¶Ê8:fhl|ÔÖØÚêÄÆÈõèõàõèõàõèõÕõÇ»ÕàÕ¯Õà£àÕ¯Õà£Õ¯Õxàxàxp hù;CJaJ h^8th¨!`CJaJhF ¨hF ¨>*CJaJhF ¨>*CJaJ h^8thF ¨CJaJh^8thF ¨>*CJaJh^8th¼@ê5CJaJh^8th¨!`6CJaJh^8th¨!`56CJaJ h^8th¼@êCJaJ hF ¨CJaJh^8th©_ÌCJNHaJ h^8th©_ÌCJaJ+~ ÄÆöø4g^^Q^Q^
Ä$If^Ägd^8t $IfgdF ¨kd½$$IfFÖ
Ö\ùÖ aû Ý
® Ý
Ö0ÿ
öööÖÖÖÖ4Ö
Faö? 46\¤Øg^^^^ $IfgdF ¨kdë$$IfFÖ
Ö\ùÖ aû Ý
® Ý
Ö0ÿ
öööÖÖÖÖ4Ö
Faö?ØÚÜÞà¼hÖg^^^UU^UU7`7gdF ¨Ä^Ägd^8tkd$$IfFÖ
Ö\ùÖ aû Ý
® Ý
Ö0ÿ
öööÖÖÖÖ4Ö
Faö? ÖÄÆÈÊðò8 < l ¦¡à¢Ô£Ö£$¤&¤¦¥ª¥Ô¥)¦m¦°¦§ §úñññåñÜñÏññññåñÆñúñññññÄ`ÄgdF ¨
Ä<ý^Ä`<ýgdF ¨7`7gdF ¨
$Ä^Äa$gdF ¨Ä^Ägd^8tgdF ¨ÈÊðô< l ¤¡¦¡Ê¡Ò¡Ú¢Þ¢à¢d£f£Ò£Ô£Ö£$¤¦¦H¦f¦¡¦¢¦°¦²¦ §§¨Z¨óåÙÎÂå¶Îªå¶Î~r¶ÎgÎgÎgÎgÎ~\Î h^8thF ¨CJaJ h^8th¼:ÂCJaJh^8thF ¨>*CJaJ h¨!`CJaJh^8th¼@êCJNHaJh^8th¼@ê>*CJaJ h^8th¼@êCJaJh^8th¨!`>*CJaJhF ¨h¨!`5CJaJh^8th¨!`6CJaJ h^8th¨!`CJaJh^8th¨!`5CJaJhF ¨h¨!`5>*CJaJh^8th©_Ì>*CJaJ §Z¨p¨r¨t¨v¨x¨z¨|¨~¨¨¨¨¨¨¨¨¶¬Ô¬^®x¯n°²°³°´°òééééééééééééééä×äÏÏÏÏéé
&
FúgdF ¨
rÿR^rÿ`RgdF ¨gdF ¨Ä^Ägd^8t
Ä^`ÄgdF ¨Z¨\¨ ©Â©¤ªøª@¬¬¶¬²°Ù°Ú°æ°è°é°í°
±<¶b¶¶ ¶Â·ü·¸ ¸¸¸'¸(¸;¸A¸B¸C¸F¸=¹>¹I¹ëàÒàÒàÒàÇàëà¼à³§àÒààÒàààëàà}¼àuih^8th¨!`6CJaJ hàCJaJ h^8thù;CJaJh^8th¨!`CJH*aJ h`¦CJaJ h^8th©_ÌCJaJhF ¨h¨!`5CJaJhF ¨5CJaJ h^8th¼:ÂCJaJ h^8th¼@êCJaJh^8th¨!`56CJaJ h^8th¨!`CJaJ(jh^8th¨!`CJUaJmHnHu$´°Ø°Ù°Û°Ü°Ý°Þ°ß°à°á°â°ã°ä°å°ç°è°é°ê°ë°ì°í°
±
±R³³òéééééééééééééééÝÝÝÝÝéÔÏgdF ¨7`7gdF ¨
$Ä^Äa$gdF ¨Ä^Ägd^8t
Ä^`ÄgdF ¨³Ä³L´
µ¶ ¶¸¸'¸)¸*¸;¸<¸=¸>¸?¸@¸A¸B¸C¸D¸E¸F¸U¸÷÷÷îåîåØååååååååååååååÓgdà
Ä^
`ÄgdàÄ^Ägd^8tÄ`Ägdà
&
FûgdF ¨U¸å¸>¹J¹«¹AºÂºÃº1»½À¾8À|Á~Á¼Á¾Á¾ÂÀÂÂÂúÂþÂÃÃ÷÷òêêêáòáááááÕáÌáá¿ááá
Ä^`ÄgdàÄ`Ägdà
$Ä^Äa$gdàÄ^Ägd^8t
&
Fügdàgdà
&
FügdàI¹J¹+»,»0»1»¼½½½½À¾Æ¾À4À6À8À>À(ÁRÁlÁzÁ~Á¾Án®¾ÂÀÂúÂüÂÃÃÃXÃZÃÌÄÎÄõêßÔêÌêÌêÌêÌêÁêÁÌê¶Ì¶ê¨ê ê¶êêêtht\h^8th©_Ì5CJaJh^8th©_ÌCJH*aJ h^8th©_ÌCJaJh^8th¨!`CJH*aJ(jh^8th¨!`CJUaJmHnHu h`¦CJaJh^8th¨!`5>*CJaJ h^8th¬±CJaJ h^8thù;CJaJ hàCJaJ h^8thàCJaJ hàhàCJaJ h^8th¨!`CJaJ hàh¨!`CJaJ$ÃÃÃÃ
Ã
à ÃÃà ÃÃÃÃüÆÿÆ ÇWÇɨÊ&ËË ÏôÏøÏööööööööööööíöààööàà×Êö
LÄ^L`ÄgdàÄ^Ägdà
Ä<ý^Ä`<ýgdàÄ`ÄgdàÄ^Ägd^8tÎÄÐÄîÄðÄJÅjÅ4ÆDÆHÆIÆƬÆûÆüÆþÆÿÆ
Ç ÇÇKÇLÇWÇXÇZÇbÇiÇòçÛçÏçÏçÛçÏçÄ¯Ä ugu[M[Äh^8th¨!`5CJH*aJh^8th¨!`5CJaJh^8th¼:Â56CJaJh^8th¨!`56CJaJh^8th¬±56CJaJh^8th¼:Â56>*CJaJh^8th¨!`56>*CJaJ(jh^8th¨!`CJUaJmHnHu h^8th¨!`CJaJh^8th©_Ì5CJaJh^8th©_ÌCJH*aJ h^8th©_ÌCJaJh^8th©_Ì5CJH*aJiÇjǤÇÈÈÉâÉjÊʨʮÊ$Ë,Ë.ËËËË@ÍÍÜÍàÍÎÎÎÒÎÔÎ Ï"Ï ÏôÏöÏüÏþÏ Ð Ð"Ð$ФÐóèÜèÜèÜèÎÀ²À²§²èè觧§ènènènèc² h^8th¬±CJaJ(jh^8th¨!`CJUaJmHnHu hàCJaJ haeÿCJaJh^8th¨!`CJH*aJ h`¦CJaJ h^8th¹CJaJh^8th¹56CJaJh^8th¨!`56CJaJh^8th¬±56CJaJh^8th¨!`5CJaJ h^8th¨!`CJaJh^8th¨!`CJH*aJ$øÏúÏüÏÐÐÐÐÐ
Ð
Ð ÐÐÐ Ð$ЦÐ6ѼÓnÔúÔüÔþÔPÕRÕÖÕööööööööööööööéööààööÓöö
LÄ^L`Ägdà
^
gdà
Ä<ý^Ä`<ýgdàÄ^Ägd^8t¤Ð¦ÐªÐÆÐìÐÑÑ Ñ$Ñ4Ñ6ÑÑ´ÑDÓdÓ|Ó~ÓÓÓÓÓ®Ó°Ó¸ÓºÓ¼ÓªÔ¬ÔúÔüÔþÔPÕRÕTÕÔÕÖÕðåÝÒÇ»»ÇÝǻǻǻǻ»ÇåÒÒ|på[å|(jh^8th¨!`CJUaJmHnHuh^8th¨!`5CJaJ h^8th©_ÌCJaJh^8th¹6CJaJh^8th¬±CJH*aJh^8th¬±5CJH*aJh^8th¬±5CJH*aJh^8th¬±5CJaJ h^8th¬±CJaJ h^8th¹CJaJ h`¦CJaJ h^8th¨!`CJaJh^8th¹56>*CJaJ#ÖÕÞÕâÕ ÖjÖxÖ|ÖÖÖÖÖ¢Ö$×&×<×\×`×p×~×Î×ÚØÙÙXÙnÙpÙÙ¨ÙrÚtÚ:ÛPÛ\Û~ÛÛÞÛîÛ
ÜÜ:ÜFÜTÜÜÜÔÜ^Ý`ÝÒÝÔÝõêõâõêõÖêÖȼ°¥õâõ¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥õ|(jh^8th¨!`CJUaJmHnHu hàCJaJh^8thÞJ@5CJaJ h^8thÞJ@CJaJh^8th¹6CJaJh^8th¹5CJaJh^8th¹56CJaJh^8th¬±6CJaJ h`¦CJaJ h^8th©_ÌCJaJ h^8th¨!`CJaJ0ÖÕàÕâÕÖÖ&×p×pÙtÚ,Û^ÝbÝÒÝÖÝØÝÚÝÜÝÞÝàÝâÝäÝæÝèÝêÝìÝîÝðÝööööññöööööäöööööööööööööö
Ä^`ÄgdàgdàÄ^Ägd^8tÔÝÞÝôÝöÝøÝnÞÔÞÖÞÚÞÜÞàÞâÞTßVßZß\ß^ß`ßÆßÈßÊßÎßÐßÔßØßöàøà
áJáLájáxááõæõÛÏĶĨÄÄĨÄ~Ä~ÄpÄ~Äh\S\õ\õhà5CJaJh^8th¨!`5CJaJ h¨!`CJaJ j-ðh^8thÞJ@CJaJ j¯ðh^8thÞJ@CJaJ j>ðh^8thÞJ@CJaJ jðh^8thÞJ@CJaJ j®ðh^8thÞJ@CJaJ j>h^8thÞJ@CJaJ h^8thÞJ@CJaJhàhÞJ@5CJaJ h^8th6O
&
Fìgdà
&
Fìgd6O
ë.ëÀíÂíjî î¸îâî6ï8ïÄïÆï
ðBððóèóèóèóèóèóèóèóèóèóèóèÝÐÝÐÝĸݰ¤¤ÝÝÝÝÐݤݤÝÐÝÐÝ¤Ý h6O
ë2ëë@ì¬ì®ìdî´îð°ñDônô(õöööêáÜÓöÆÓÓööööáÜÓööܾ
&
Fígd6O<
Srÿ^S`rÿgd6O<Ä^Ägd6O
$Ä^Äa$gd6O<Ä^ÄgdXµðð¸ñøñ@òBòÊòÌòîóðóDôjôõõ ö¢ön÷À÷Â÷è÷ÎùôùøùüùHúúúúûû üüü<üÖüØüòþÿüHÊÌXZgyÀÂQRtÈÉè óèÜèóèóèóèÐèóèóèÜÅÐèÐè½è½µ½èóè¥ÐèóèÐèóèÜèóèóèÐèèóèÐèóèèó hV'fCJaJ hDCJaJ hXµCJaJ haeÿCJaJ hàCJaJ h6O
Sqÿ^S`qÿgdD
Srÿ^S`rÿgdD
Ä<ý^Ä`<ýgdD
Sqÿ^S`qÿgdàgdàÄ^ÄgdXµ
&
Fígd6O<þòþôþ ÿúüJÖg{ÀtÐ:< "$&ööñööööìãÚìöÚìÍööÄÄ»»Ä^Ägd^8tÄ`ÄgdV'f
S2ÿ^S`2ÿgdV'fÄ^ÄgdV'fÄ^Ägd6O
b
ð
V
X
n
ê
ì
| ~ ¦ JL^|Üêdf´øíäÛÏõç§ÃÃÃÃÃÃÃ|Ãà haeÿCJaJh^8th^8tCJNHaJ h^8th^8tCJaJ h^8t5>*CJaJh^8th^8t5>*CJaJhF 5h^8t5>*CJ aJ h^8th^8t5CJaJh^8thF 55CJaJhF 55CJaJh^8t5CJaJ h^8thXµCJaJ h6O
D
Ü
Þ
Ð
Ò
Ü Þ dºZÔÖ®°bdöööêêööêåååååååååååååååååågdV'f
$Ä^Äa$gd^8tÄ^Ägd^8t´Êjêì*`äæ(*|~ÔÖ2B¢¤¦®ÎÞR` ¤^`zÀÄNP&(¶Â póèóèÛèóèóèÛèÙèÛèÑèóÅó½è½èóè½è½è½è½è¨è½èÛèóèÛèóèÛèóèÛè½èóèóèó h^8thV'fCJaJ(jh^8th^8tCJUaJmHnHu h^8tCJaJh^8th^8t6CJaJ h`¦CJaJUh^8th^8tCJNHaJ h^8th^8tCJaJh^8th^8t5CJaJ=ddfâä" | ~ Î \ìî \^ÔÖà@¤¦úúúúúúúúúúúúúúúúñúèèÛÛèè
ÆxÄ^Ägd^8tÄ^Ägd^8t<ý`<ýgdV'fgdV'ful a biztonság csak azoknak a csoportoknak a szükséglete, akik az alapvetQ szükségleteiket már kielégítették. Így a közösségi szükséglet vagy a megbecsülés sem mindenkinél merül fel. (Ld. 4.1 ábra)
Maslow-féle szükségleti hierarchia
az
önmeg-
valósítás
a megbecsülés
közösségi szükséglet
a biztonság szükséglete
alapvetQ (lét) szükségletek
4.1. ábra
Más elméleti irányzatok szerint egyik szükséglet teremti a másik szükségletet, vagyis még ki sem elégíthetjük az egyik igényt, már újabbak keletkeznek. Az elmélet szerint a szükségletek létrejöttének törvényszerqségei vannak:
1. A szükségleti síkok egymásra épülnek; a magasabb rendq szükségletek kevésbé intenzíven jelentkeznek, amíg az alacsonyabb szükséglet kielégítése nem megoldott.
2. Az egyes síkokon belül is mind magasabb igények keletkeznek a szükségletek kielégítési folyamatában.
3. A szükségletek kielégítése és keletkezése között összefüggés van: a szükségletek növekvQ kielégítése növekvQ igényeket teremt.
A szükséglet és az igény szoros kapcsolatban van, de nem teljesen azonos tartalmú kategóriák. (Vitatott, hogy melyik a tágabb értelmq.)
Az igényt mi tágabban értelmezett hiányérzetként definiáljuk, vagyis a hiányérzetnek az a része, amely adott fejlettségi fokon még - általában - nem kielégíthetQ .
A szükséglet az igénynek az a része, amelynek kielégítése reális célként fogalmazható meg.
Az igény és a szükséglet kapcsolata
Igény, késQbb válik reális
jövQbeni szükséglet szükségletté
Igény Latens szükséglet potenciálisan kielé-
gíthetQ szükséglet Reálisan kielégíthetQ kielégítésének általános
szükséglet anyagi feltételei léteznek
4.2.ábra
A szükségletek fejlQdésének sajátosságai:
1. A fogyasztók alacsonyabb jövedelemnél az alapvetQ szükségletek kielégítésére fordítják a jövedelem nagy hányadát (Engel törvénye).
2. A minQségi, magasabb rendq szükségletekbQl - ha a társadalomban általánossá válik a kielégíthetQség, - a megszokott szükségletek átkerülnek az alapvetQ szükségletek közé.
3. Egy szükséglet kielégítése újabb szükségletet teremt; komplementer kapcsolat van a szükségletek között.
4. Az alapvetQ szükségletek általános kielégíthetQsége elQtérbe hozza a szellemi szükségleteket.
5. Az egyéni szükségletek kielégítése a társadalmi (közösségi) szükségletek növekedését eredményezi (pl. fogyasztás ( környezeti hatás kapcsolata).
A szükséglet kielégítésének folyamata a fogyasztás. A fogyasztás tágabb értelemben magába foglalja az emberi szükséglet kielégítése mellett a termelQi felhasználást is. A fogyasztás tárgyai a javak, amelyek eszközöket, termékeket és szolgáltatásokat, minden olyan dolgot jelentenek, ami emberi szükséglet kielégítésére alkalmas.
A szükséglet kielégítését szolgáló javak csoportosítása
Gazdasági javak Szabad javak
Szqkösen rendelkezésre A szükséglethez viszonyít-
álló javak va a természetben korlátlanul
állnak rendelkezésre
Anyagi javak Nem anyagi javak
Dologi formában
létezQ termékek
Szolgáltatás Jogok, szabadalmak
Fogyasztási célt Beruházási javak
szolgáló javak melyek új termék elQállítására
szolgálnak
4.2. Az anyagi javak elQállítása: a termelési folyamat
4.2.1. Az árutermelés kialakulása
Az árugazdaság elQzményei
A modern világban természetes az ember számára, hogy munkájáért pénzt kap, pénzért vásárolja a szükséges javakat. Szinte csaknem mindenhez áru formájában jutunk. A javak nem örök formája az áru jelleg. A termelés bizonyos fejlettségi szintjéig nem létezett árutermelés. Most is fogyasztunk, használunk nem áru termékeket.
Az árutermelés a gazdasági fejlQdés eredménye. Az áruviszonyok kialakulását több nem áru jellegq gazdasági forma elQzte meg. Ilyenek voltak:
1. Az önellátó gazdaság.
Azok a gazdasági egységek, amelyek saját maguknak termelték meg a szükségletek kielégítéséhez és a további tevékenységeikhez nélkülözhetetlen javakat, önálló, zárt gazdaságot alkottak - önellátó gazdaságok voltak.
A gazdaság alapja az önellátó gazdaságokban:
rendelkezniük kellett a termelés feltételeivel, mindazokkal az eszközökkel és emberi erQforrásokkal, amelyekkel megtermelték a szükséges javakat;
a közösségen belül munkamegosztásnak kellett kialakulni, vagyis az egyes embereknek más-más munkát kellett végezni ahhoz, hogy képesek legyenek a szükségleteiket kielégíteni. Ennek feltétele volt a közösségen belüli tevékenységek összehangolása;
a megtermelt javakkal a közösség tagjai együttesen rendelkeztek, és azok szétosztásáról, annak szempontjairól is gondoskodniuk kellett.
Ezek a gazdaságok általában családi kötelék mellett mqködtek, a család valamely tagja (apa, anya) irányításával végezték a munkát, osztották el a javakat. Más gazdasági egységekkel nem tartottak fenn kapcsolatot. A csere csak csírájában volt jelen a gazdálkodásokban. A tevékenységük eredményét közösen hasznosították, de a családon belüli munkamegosztás révén a tevékenységek cseréjének az alapjai kialakultak.
2. Az ajándékcsere gazdálkodási forma
Családokra épülQ közösségekben kialakult az ajándékcsere gazdaság, melyben egymás kölcsönös megajándékozásával biztosították a szükségletek kielégítését.
A gazdálkodás e formája kialakulásának feltételei:
erQs összetartozás - közeli rokoni kapcsolat létezése,
a közösséghez tartozók érzelmi kötQdése egymáshoz, egymás sorsáért való felelQsségérzet,
a tagok egymásra utaltsága, sorsuknak a közösség többi tagjától való függése.
A közösségen belül csere alakult ki, mindenki megajándékozta a másikat.
Az ajándékcsere gazdaságnak több pozitív tulajdonsága volt, így: az erQs közösségi kötQdés, az egymás iránti felelQsség, kialakul a munkamegosztás, a tevékenységek cseréje, amely elvezetett az árutermelés kialakulásához.
A csere alapja:
- tradíció; az ajándék tárgyát, idejét és arányait a hagyományok alapján
határozzák meg,
- az ajándék mértékével meghatározó tényezQje az ajándékozó képessége és a fogadó szükséglete.
A javak központosítása és újraelosztása
Ebben a gazdálkodási formában a gazdasági fejlQdés alacsonyabb szintjén - az elkülönült, önálló gazdálkodást folytató gazdálkodók törvények által meghatározott módon szolgáltatnak munkát, élelmiszert és más javakat az államnak és tisztségviselQiknek. Cél az állam fenntartása és a rászorultak megsegítése volt.
A gazdasági forma jellemzQje:
- alacsony termelékenység,
- az önálló gazdálkodóktól való elvonás miatti érdektelenség,
- újraelosztás,
- az uralkodó pozíciójának védelme.
Az önellátó gazdaságok közös jellemzQje a közvetlen szükségletre termelés. A gazdálkodás alacsony hatékonysága valósul meg, aminek következménye az alacsony fejlQdési tendencia. Ezekben a gazdaságokban alapvetQen mezQgazdasági tevékenységeket végeztek. A nagyfokú redisztribució nem ösztönözte a hatékonyabb gazdálkodást.
Pozitív tulajdonságuk az erQs közösségi kötQdés, az egymás iránti felelQsség. Kialakul a munkamegosztás, a tevékenységek cseréje, amely elvezet az árutermelés kialakulásához.
4. 2.2. Az árutermelés kialakulása
Ahhoz, hogy a szükségletet csere útján megszerzett dologgal ki elégítsük, szükséges, hogy ne legyen önellátó a gazdaság. Vagyis az emberek, közösségek ne termeljék meg mindazokat a dolgokat, amire szükségük van, illetve más javakból képesek legyenek többet is elQállítani, mint amit a fogyasztásuk igényel. Ezáltal bizonyos javakból többletük keletkezik, míg a többi jószágot másoktól kell megszerezniük. Ez a folyamat elvezetett a munkafajták elkülönüléséhez, a munkamegosztáshoz.
A munkamegosztás feltétele, de nem kizárólagos oka az árutermelésnek. Láttuk az elQzQekben, hogy a munkamegosztás létezése mellett még fennállhat olyan gazdálkodási forma, amelyben a közösség rendelkezik a megtermelt javakkal, tehát nincs csere. A csere nélkülözhetetlen feltétele, hogy az áru termelQje rendelkezzen a termékével, gazdaságilag önálló, elkülönült tulajdonos legyen.
Az árutermelés kialakulása
Feltétele Oka
TÁRSADALMI GAZDASÁGI
MUNKAMEGOSZTÁS ELKÜLÖNÜLÉS
Munkafajták elkülönülése Tulajdonosok elkülönülése
Gazdasági kooperáció Elkülönült érdekek
( MAGÁNTULJADON megjelenése
A cseregazdaság legkisebb sejtje az áru, melynek sajátos tulajdonságai az egyéni érdekek érvényesítéseit biztosítják.
Az áru cserére termelt hasznos dolog. Ez azt jelenti, hogy eladni csak olyan jószágot lehet, amely valaki számára használható, hasznos. Az áru szükséglet kielégítQ képességét, hasznos tulajdonságának összességét használati értékének nevezzük. Az áru elcserélhetQsége tehát függ a hasznosságától. A csere alapjának megítélésében eltérQ nézetek alakultak ki.
Az áru sajátosságainak megközelítése
Munkaértékelmélet Határhaszon
elmélet
Használati érték Érték(csereérték) Hasznos dolog
Dologi tulajdonság BelsQ lényeg KülsQ tulajdonság
alapja: alapja: Csere alapja:
Konkrét munka elkülönült (magán) határhaszon
munka
oka: munkameg- oka: magántulajdon
osztás
A két fQ irányzat jellemzQi a következQ:
1. a munkaérték-elmélet szerint a csere alapja az áruban lévQ munka, mert ez az egyetlen közös tulajdonság a különbözQ használati értékek között.
2. a határhaszon elmélet azt vallja, hogy az áru annyit ér, amennyire a vásárló alkalmasnak tartja a szükséglet kielégítésére, csereértékét a határhaszon alapján határozza meg.
A munkamegosztás szétválasztja a különbözQ munkát végzQ termelQket, de a munkafeltételek megteremtése, biztosítása és az értékesítés egyúttal össze is kapcsolja Qket. A különbözQ munkák egymásra épülése az együttmqködést, a kooperációt erQsíti. Ha a munkamegosztás közösségen belül valósul meg az elkülönülQ jellege kisebb a munkamegosztásnak, nQhet a kooperáció erQssége, mivel az érdekek közösek.
A külön érdekek megjelenése a magántulajdonnal kristályosodik ki, amikor minden termelQeszköz tulajdonos a munkája eredményét a saját céljai megvalósítására hasznosítja.
A magántulajdon megjelenése a korábbi közösségeket szétválasztotta, elkülönítette. A munkaérték-elmélet szerint a magán tulajdonnal a munkafolyamat megkettQzQdött, magán- és társadalmi munkára.
Felmerülhet a kérdés miért válhatott ilyen általánossá a magántulajdon, lehetett volna-e más fejlQdési út?
A tulajdonnak alapvetQen két formája létezik, a közösségi és magántulajdon. A történelmi tapasztalatok azt bizonyították, hogy a gazdasági fejlQdést a magántulajdon jobban segíti, mint a közösségi. Ennek oka az egyéni érdek érvényesülésében keresendQ.
A gazdasági fejlQdés lehetséges útjainak jellemzQi
Közösségi tulajdon Magántulajdonon
alapuló alapuló
- közösségi érdek - egyéni érdek ér-
dominanciája vényesítése
- belsQ és külsQ irányítás, - irányítás csak a
- hiearchizálódás legszükségesebb esetekben
- közösséghez való alkalmazkodás - önkéntes kapcsola-
- egyén háttérbe szorulása tok
A magántulajdon megjelenése elQsegítette a naturálgazdálkodás szétbomlását, a piaci viszonyok kialakulását. A tulajdonosi érdek a piaci versenyben való helytállást, a kezdeményezQ készségét erQsítette. A gazdasági fejlQdés számára a leghatékonyabb hajtóerQ a tulajdonosi érdek.
4. 2.3. Az árutermelési viszony jellemzQi
Az áru az a jószág, amely két különálló tulajdonosnak a cseréjében realizálódik. EbbQl következik, hogy nem áru a saját szükséglet kielégítésére szolgáló termék, tevékenység.
Az áruviszonyok jellemzQi:
az áru tulajdonosa másokat kizáróan rendelkezik az általa megtermelt dologgal;
a cserepartnerek egymást szabadon választják meg;
a piac az azonos áruféleségeket egyformán ítéli meg - nem tesz különbséget a tulajdon alapján;
a tulajdonosok között egyenrangúság van.
Ugyanakkor az áruviszonyok egyenlQtlenségeket eredményeznek:
eltérQ képzettségek és alkalmazkodó képességek miatt különbségek keletkeznek;
az elsajátítás egyenlQtlensége a külön érdekek érvényesítését erQsíti;
külön érdek érvényesítése a konkurenciát, a versenyt ösztönzi.
Az árutermelés miközben ösztönzi a munkafajták szétválását, a munkamegosztás fejlQdését, a tulajdonosok elkülönülését, egyúttal az egymásra utaltságot erQsíti.
A munkamegosztás kialakulásával a munkafolyamatok a különbözQ fázisait, a különbözQ munkákat más-más emberek, embercsoportok végzik. A munkamegosztás a gazdasági fejlQdés szükségszerq következménye.
Kialakulásának különbözQ okai lehetnek, így pl.:
természeti adottságok (biológiai, földrajzi, éghajlat stb.);
az egyes népek, népcsoportok tradíciói (munkavégzésben, termelésben);
technikai színvonalbeli különbségek;
kulturális, mqveltségbeli különbségek (iskolázottság, képzettség);
társadalmi, politikai tényezQk (ld. merkantilizmus, fiziokratizmus stb.).
A munkamegosztás a nemzetgazdaság különbözQ szintjein, területein és nemzetek között is kialakulhat.
Az üzemi, munkahelyi munkamegosztás a munkafolyamat és ahhoz kapcsolódó tevékenységek egyes fázisának elkülönülése. Így pl. az elQkészítés, a formázás, raktározás, adminisztráció elkülönülése. Az egyes munkafajták egymásra is épülhetnek, akkor vertikális a munkamegosztás beszélhetünk (pl. szabászat, varrás stb.).
Egymásra nem épülQ munkafajták elkülönülését is megfigyelhetjük az üzemekben pl. többféle eljárással lehet a terméket elQállítani (öntés, formázás stb.). Ilyen esetben horizontális munkamegosztás alakul ki.
A munkamegosztás megvalósulása
Nemzeti Nemzetközi
kooperáció integráció
Üzemi Gazdasági egységek,
munkahelyi ágazatok között
LEHET
Horizontális Vertikális
Hierarchizálódás
Kapcsolat alakulhat ki a különbözQ üzemek között, így például az anyagot elQállító és feldolgozó üzemek között. Munkájuk különbözQsége a munkamegosztás eredménye, de az egymáshoz való kapcsolódás az együttmqködést, segíti. A munkamegosztás és együttmqködés nemzetközi viszonylatban is kialakult. (ErrQl a jegyzet utolsó fejezetében szólunk részletesen.)
Horizontális munkamegosztás esetén a más-más munkafajtát végzQk egyenrangúak, kölcsönösen feltételezik egymást. Következménye a csere.
Vertikális munkamegosztásban a más-más munkafajtát végzQk egymás munkáját kiegészítik, mások számára termelnek. Következménye a specializálódás és hierarchizálódás.
A munkamegosztás gazdasági hatásai:
egymásra utaltság és elkülönülés,
specializáció és kooperáció,
termelékenység növekedése, gazdasági fejlQdés,
társadalmi differenciálódás és hierarchizálódás,
gazdasági ágak, szektorok kialakulása.
A különbözQ javak és szolgáltatások létrehozását, elosztását, forgalmát, fogyasztását, valamint azok folyamatait és kölcsönhatásukat gazdaságnak nevezzük.
A gazdaság jellemzQi:
a gazdasági javak létrehozásának és felhasználásának folyamata,
az idQszak (év) alatt létrehozott gazdasági javak adják az ország anyagi potenciálját, a gazdaság alapját,
a gazdasági javak részben komplementer, illetve helyettesítQ javak, amire a gazdálkodásban tekintettel kell lenni.
A szükségletek kielégítését célzó anyagi javak elQállítása érdekében történQ erQforrások felhasználási folyamata a termelés.
A termelés szqk értelemben munkafolyamatként is definiálható. A munka az ember céltudatos tevékenysége, aminek eredménye, illetve célja valamilyen termék vagy szolgáltatás létrehozása szükséglet kielégítése érdekében. A munka bizonyos értelemben tágabb fogalomnak is tekinthetQ, mint a termelés, hiszen csaknem minden emberi tevékenységet magába foglal.
Az emberi tevékenységek csoportosítása
Munka Nem munka
Anyagi javak Szolgáltatás Szórakozás, Fogyasztás
elQállítása sport
Anyagi javakhoz Humán:
kapcsolódó emberre irányuló,
emberi létet segítQ
4. 3. Az árugazdaság történeti fejlQdésének összefoglalása
Az árugazdaság kialakulásától napjainkig több fejlQdési perióduson ment át. Ezek a következQk alapján összegezhetQk:
Az önellátástól az árugazdaság kialakulásáig
A gazdaságot a szükségletre való termelés jellemzi, közösségen belül megvalósul a munkamegosztás, a tagok egymás munkájának eredményeit közösen használják fel. A gazdaságot a lassú fejlQdés jellemzi.
A munkamegosztás csírájában magában hordja a csere feltételeinek a megteremtését. Az elkülönült érdek megjelenése vezet el az árugazdaság kialakulásához.
Az árutermelés kialakulása és a megrendelés
Az árutermelést kezdetben a véletlen csere jellemezte, a saját szükségletet meghaladó javakat cserélték. A csere elsQ formája a közvetlen csere, a csere kockázatának csökkentése a megrendelésre való termeléssel volt biztosítható.
Az árugazdaság fejlQdését gátolta a csak megrendelésre való termelés, a szükséglet keresletté alakult. A fejlQdés a kereslet függvényévé vált.
A piacorienált árugazdaság
A termelés árugazdasági viszonyok között a "valószínq" igényeket tekinti keresletnek, a kínálat ahhoz igazodik. A bizonytalan kereslet kielégítésének nagy a kockázata. A kockázat csökkentésének igénye az árutermelés fejlQdésével erQsödött. A termelQk a kockázat csökkentése érdekében igyekeznek az igényeket befolyásolni, aminek legfontosabb eszközei a marketing és reklám tevékenység.
Az elméleti kutatók egyes csoportjai- elsQsorban a "fenntartható fejlQdés" képviselQi- ellenzik a kereslet mesterséges befolyásolását. Érveik a következQkben összegezhetQk:
- mesterséges igények felkeltésével "lerövidül" a termékek élettartama,
- a szqkös erQforrások "pazarló" felhasználása valósul meg,
- korlátozódik az emberi szabadság, a szabad választás.
A gazdasági fejlQdés képviselQi úgy érvelnek, hogy a kereslet szabadsága mellett a kínálat szabadságát is biztosítani kell. A fogyasztói érdekek védelmére kialakultak az érdekvédelmi intézmények. A fejlQdés nem állhat meg, a további fejlQdés feltétele az eladások növelése.
A fejlQdés valóban nem állhat meg, de a ma élQknek, fogyasztóknak gondolni kell a következQ generációkra, biztosítani kell számukra az élet feltételeit, nem szabad elpusztítani a környezetet. Csak egy Föld van!
4.3. A termelés tényezQi és ráfordításai
A termelés megvalósításának vannak anyagi és emberi feltételei. Anyagi feltételei azok az eszközök, nyersanyagok, üzemanyagok, amelyekkel létrejöhet a folyamat. Emberi feltételei a termelésnek a munka, amely az anyagi feltételeket átalakítja, felhasználja a termelés folyamatában. Ezeket a feltételeket a termelés tényezQinek nevezzük.
A termelési folyamat inputok felhasználása output létrehozása érdekében.
A termelés feltételei csoportosíthatjuk létrejöttük céljai szerint:
1. ElsQdleges termelési tényezQk (eredeti), amelyek nem termelési céllal jöttek létre, nem gazdasági okból keletkeztek, de ezek a tényezQk is hasznosíthatók a termelési folyamatban. Ilyenek; az ember és a természeti javak.
2. Másodlagos termelési tényezQk, amelyeket gazdasági érdekbQl hoznak létre. Ilyenek a termelés anyagi feltételei, az anyagi és pénztQke, valamint a vállalkozói képességek. (Inputok csoportosítása ld. még1.1 fejezet)
A termelés inputjai (erQforrásai):
egyrészt anyagi erQforrások, amelyek lehetnek:
- korábbi termelési folyamat eredményei (gépek, megmunkált anyagok, eszközök),
- természeti tényezQk (pl. föld, víz), melyek vagy már feltártak, ill. potenciális, jövQben rendelkezésre álló erQforrások.
másrészt emberi erQforrások, amin az ember fizikai és szellemi képes-
ségeinek összességét értjük - más szóval emberi tQke.
harmadrészt infrastruktúra, a termelés megvalósításának feltételeit
foglalja magában, ide sorolható a szállítás, a kereskedelem, a hírközlés..
negyedrészt információ: (gyakran a 3. erQforráshoz sorolják), iga-
zában önálló erQforrásként tekinthetQ, mivel a szükségletek, a termelés és a szolgáltatások összhangjának megteremtését segíti.
A termelés két alapvetQ tényezQje a munka (labur) és a tQke (capital).
A tQke a termelés anyagi feltétele.
KülönbözQ szempontok szerint csoportosítható:
1. Formája szerint: - pénztQke
- reáltQke (anyagok, eszközök stb.)
2. Megtérülése szerint: - állótQke
- forgótQke
Az állótQkén több termelési folyamatban résztvevQ anyagi eszközöket érthetjük, amelyek beszerzése egy aktussal valósulhat meg, de elhasználódásuk fokozatos.
A forgótQke egy termelési folyamatban résztvevQ eszközök, beszerzésük folyamatos, a termelési folyamathoz kapcsolódó, elhasználódásuk egyszerre a termék elQállításával, megtérülésük eladásával megvalósul.
Az állótQke létesítése a beruházás.
A beruházás forrása lehet:
a már elhasználódott állóeszközök értékcsökkenése ( ez a pótló beruházás,
a termelés tiszta bevétele ( az állótQke bQvítése.
A teljes beruházást bruttó beruházásnak nevezzük.
Brutto beruházás = Pótlás + BQvítés
Netto beruházás = Brutto beruházás - Pótlás
Az állótQke értékcsökkenésének költségként való elszámolása az amortizáció.
Az amortizáció kiszámítása:
állótQke beszerzési ára x az amortizációs kulccsal
Amortizációs kulcs az az arányszám, amely megmutatja, hogy az állótQke értékének hány %-át kell abban az évben költségként elszámolni.
Az amortizáció megállapításának tényezQi:
- az állótQke várható élettartalma (pl. 5 év esetén a leírás 20% évenként, a kulcs 0,2);
- az állótQke beszerzési ára;
- a termelt termékmennyiség, amire rávetítjük az állótQke elhasználódásának éves összegét.
Költség a termék vagy szolgáltatás elQállításával kapcsolatban felmerült ráfordítás pénzbeli összege.
Költségek csoportosítása:
1. Számviteli szempontból:
- explicit (ténylegesen felmerült) költségek, amelyek számlákon jelentkeznek,
- inplicit költségek, nem valódi költségek - elszalasztott haszon, amely a vállalkozás megvalósulása miatt maradt el (más haszonról való lemondás, az éppen célba vett miatt). Ennek része az amortizációs költség, amely számvitelileg elszámolható, mivel a belsQ nyilvántartásban megtalálható az állótQke létesítésének számlája.
2. Elszámolhatóság alapja szerint:
- közvetlen költség - az adott termékkel kapcsolatos (pl. anyagköltség),
- közvetett költség - a felmerülés nem egyértelmqen adott termékhez kötQdQ (pl. igazgatási költségek, fqtési, világítási díj).
3. Költségnemenként:
- anyagköltség
- bérköltség
- amortizáció
4. Felmerülés idQpontja szerint:
- flow (folyamatos) költség (pl. anyag, energia)
- stock (állapot) költség (pl. gépkocsi súlyadó)
5. A költség lehet állandó és változó.
Állandó a költség, ha a termelési folyamattól függetlenül létezik (pl. rezsi, bérleti díj, súlyadó stb.) változó a költség, ha termeléssel együtt változik a kiadás (pl. anyagköltség, bérköltség).
A termeléssel kapcsolatban felmerült összes kiadását teljes költségnek nevezzük. Az egy termékre jutó költség, az áltagos költség. A termelés változása miatt bekövetkezett költségváltozás a határköltség. (A mikroökonómiában ezekkel a fogalmakkal részletesen megismerkedhetünk.)
4.4. A termelés hatékonysága és jövedelmezQsége
A termék (szolgáltatás) elQállítása ráfordításokat igényel. A gazdálkodás annál eredményesebb lehet, minél kisebb ráfordítással vagyunk képesek egy újabb jószágot elQállítani.
A gazdálkodás akkor racionális, ha a legkisebb ráfordítással a legnagyobb kibocsátást képes elérni. Ez gazdaságilag hatékony eljárás. A hatékonyság közelíthetQ a felhasznált erQforrások oldaláról, ebben az esetben azt vizsgáljuk, hogy az erQforrások maximális kihasználása mekkora kibocsátást eredményez. Ha a termelés feltételi (inputjai) rendelkezésre állnak, akkor a cél a minél nagyobb kibocsátás lesz adott erQforrásokból. Ha a termelés (kibocsátás) mennyiségét ismerjük, akkor azt kell megvizsgálnunk, hogy milyen mennyiségq és összetételq erQforrásokra van szükség a kitqzött cél eléréséhez.
Az eljárást akkor tekintjük technikailag hatékonynak, ha minden erQforrást kihasználtunk, vagyis felesleges kapacitásokat nem biztosítottunk.
A technikai hatékonyság mérhetQ:
a felhasznált tQke oldaláról, azt vizsgáljuk, hogy egységnyi kibocsátásnak milyen a tQke-ráfordítási hányada
TQkeigényesség: k=EMBED Equation.3
Q = kibocsátás
K = tQke
a felhasznált élQmunka oldaláról, amikor azt vizsgáljuk, hogy milyen munkaigénye van a kibocsátásnak.
Munkaigényesség: l=EMBED Equation.3
L = munka
A technikailag hatékony eljárás nem jelent egyúttal gazdaságilag is optimális erQforrás felhasználást. Gazdaságilag az a törekvés, hogy minél kisebb legyen az egy termék elQállításának a ráfordítása.
A gazdasági hatékonyság mérésénél az egységnyi költség felhasználásával elérhetQ outputot vizsgáljuk, azt hogy adott erQforrás felhasználásával, hogyan maximalizálható a kibocsátás, illetve adott kibocsátás milyen legkisebb ráfordítással érhetQ el.
Mérése: EMBED Equation.3 , illetve EMBED Equation.3 mutatókkal történik.EMBED Equation.3
PL = munka ára, költsége
PK = tQke ára, költsége
A kibocsátást nem csak mennyiségi szempontokból kell elemezni. A jószág eladhatóságának alapvetQ tényezQje a minQségi követelmény. Ezért a gazdálkodás során ügyelni kell arra, hogy a hatékonysági szempontok érvényesítése ne rontsa a minQséget.
Ügyelni kell továbbá a mennyiség mutatók mellett az értékbeli mutatókra. A gazdaságban vizsgálni kell a jószág eladási lehetQségét. Azt az árat, amit a piac hajlandó megfizetni, és azt össze kell vetni a felmerült költségekkel.
A piac nincs tekintettel az egyes termelQk ráfordításaira, a termelQnek kell a piachoz alkalmazkodni. A ráfordítások minimalizálásakor a költségek csökkentése a cél, azért, hogy a piaci árban minél kisebb arányt jelentsenek.
A vállalat fennmaradásának alapvetQ feltétele a jövedelmezQség. A gazdálkodás akkor tekinthetQ jövedelmezQnek, ha a bevételek meghaladják a kiadásokat.
4.4. A vállalat jövedelmei és a profit
A vállalat bevétele - jövedelme - a termékek, szolgáltatások eladásával nyert pénzösszeg. Ha a piacon kialakultak az árak a vállalat akkor képes a bevételeit növelni, ha növeli a kibocsátását.
A vállalat teljes bevétele= Q ( P
A kibocsátás növelése további erQforrások igénybevételét jelenti. A termelés növelésénél mérlegelni kell, hogy a többletköltség és az árbevétel növekedése milyen kapcsolatban van egymással. Ha az egy termékre jutó költség - átlagköltség - már eléri a termék piaci árát, a vállalatnak meg kell gondolni a termelés további növelését.
Mindaddig, amíg a termékegység költsége kisebb mint a piaci ár, a vállalat haszonhoz jut.
A teljes bevétel és a teljes költség különbsége a gazdasági haszon, a profit.
A költségek gyors növekedése esetén költség-nemenként vizsgálni kell az egy termékre jutó erQforrás felhasználását. Az egyes termékek anyag, eszköz bérköltsége a fajlagos költség. A fajlagos költségek csökkentése, a teljes költség csökkentését, ezáltal az eredményesség növelését jelenti.
A jövedelmezQség növeléséhez szükséges a költségek és hozamok állandó elemzése, a gazdaság (vállalat) egészére és az egyes termelési fázisokra vetítve is.
Név:............. Mintasor ....................Kód:..................Szak:................
ZH dolgozat Bevezetés a közgazdaságtanba
tárgyból a BTK I.évf. számára
Egészítse ki a következQ állításokat! (5 pont)
a, A racionális döntésekre jellemzQ, hogy azonos feltételek és .........célok.....& & & .. alapján nagyjából azonos .......döntések.......& & & & .
b, . A & & & klasszikus& & & közgazdaságtan az értéket az emberi munkából vezeti le.
c, A merkantilisták a & külkereskedelem& & & .-ból származtatják a gazdagság forrását.
d,. & Jövedelem& & ..-mel alátámasztott, & & reális& & .. szükséglet jelentkezik a piaci keresletként.
e, Az.....amortizációs kulcs.... megmutatja, hogy az állótQke hány %-át kell .......költségként............ elszámolni
Állapítsa meg a következQ állítások valóságtartalmát és indokolja is állítását! (5 pont)
a, Az alkalmazott közgazdaságtudományok arra a kérdésre keresik a választ, miként lehet az ellentmondásokat a gazdasági folyamatokban minimalizálni. Hamis, az alkalmazott tudományok az elmileti tudományok által feltárt törvényszerqségeket, megállapításokat hasznosítják a gyakorlatban
b, A merkantilizmus megteremti az önálló közgazdasági elméleti tudományt. Hamis, a merkantilizmus gyakorlati gazdasági szakemberek megállapításai, nem alkottak önálló tudományos rendszert
c, A magántulajdon teremti meg a gazdaság optimális fejlQdésének a feltételeit. Igaz, az egyéni érdek érvényesítésének a legjobb feltételeit a magántulajdon biztosítja, ez a fejlQdés motiválója.
d, Az anyagköltségek nem szükségszerq, hogy meg térüljenek a termékek eladásával . Hamis, az anyagok beépülnek a termékbe, azok eladásából nyert jövedelmen vásárolják a vállalatok a további termelés feltételeit
e, Az árutermelés feltétele a munkamegosztás, de nem kizárólagos oka. Igaz, munkamegosztás megvalósulhat közös érdek esetén is (ld. család), hogy árutermelés legyen az érdekeknek el kell különülni.
Definiálja a következQ fogalmakat! (5p)
a, Munkamegosztás: a munkafajták elkülönülése, egyes emberek, embercsoportok más-más munkát végeznek, a szükségleteik kielégítéséhez egymásra vannak utalva.
b, Reális szükséglet: a szükségleteknek az a része, amelyadott társadalmi és egyéni feltételek mellett belátható idQn belül kielégíthetQ, reális célként megfogalmazható
c, Áru: cserére termelt hasznos dolog, azon termék, amely két személy cseréjében rrealizálódik
d, Neoklasszikus közgazdaságtan: más kifejezéssel szubjektív értékelmélet, amely szerint a javak értékét az egyéni hasznosság határozza meg, az ár a piacon a határhaszon alapján alakul ki. Az elmélet feltételezi, hogy a szereplQk szuverének, jól informáltak és racionálisak.
e, Fajlagos költség: az egy termékre jutó bér, anyag és amortizációs költséget jelenti, ennek változás a hatékonyság fQ mércéje.
4. Vázolja a fiziokratizmus fQ jellemzQit! ( 3 pont)
- A fiziokraták a gazdagságot a belsQ termelésbQl vezetik le, elsQsorban a mezQgazdaságból. Úgy vélik a f
öld képes a befektetett értéknél nagyobb értéket létrehozni, ez a gazdagodás forrása. ElsQsorban a
földjáradékot tekintik olyan plusz értéknek, ami a termelés eredménye. KésQbb az ipari termelésrQl is
elismerték, hogy negyobb érték keletkezik a folyamat végén, mint a befektetett tQke.
- A külkereskedelmet nem tartották a gazdagság forrásának, mivel véleményük szerint ugyanolyan
értéket hoznak be a kereskedQk, mint amilyet kivittek. SQt szerintük a jobb minQségq javakat exportálják.
- Mind gazdasági, mind a tudomány kialakulása szempontjából haladó gondolkodóknak tekinthetQk, elQsegítették az önálló közgazdaságtudomány létrejöttét és a hazai ipar fejlQdését.
Csoportosítsa a szükségleteket! ( 3 pont)
Szempontok;
KielégíthetQség
- reális jelenben vagy belátható idQn belül kielégíthetQ
latens- közeljövQben sem kielégíthetQ, de a fejlQdést elQsegít, hogy távlati célként megjelenik
Kielégítés módja
egyéni
közösségi
Szükségleti hierarchia szerint
Alapszükséglet
Biztonsági
Közösségi
Megbecsülés
Önmegvalósítás
Tárgyuk szerint
Anyagi
Szellemi szükségletek
Egy gazdaság piacát a DQ=50-2p; SQ=3p+10 függvények jellemzik. A piaci ár 10%-kal magasabb az egyensúlyi árnál. Hogyan érhetQ el - változatlan ár mellett - az egyensúlytalanság felére csökkentése? Ábrázolja és jellemezze a piacot! (3 pont)
Megoldás:
D=S
50-2p=3p+10
P=40/5=8 Q=34
P =1,1*8=8,8
D(8,8)=50-2*8,8=32,4
S(8,8)=3*8,8+10=48,8
S > D -----túlkínálatos a piac=48.8-32,6=16,2
Túlkereslet felére csökkentés elérhetQ pl.
a kínálat 8,1-gyel való csökkentésével
a kerslet 8,1-gyel való növelésével
PAGE
PAGE 39
A termelés és a szolgáltatások tárgyi és személyi feltételei
TERMÉSZETI MUNKA TPKEJAVAK VÁLLALKOZÓ
tényezQk
Képzettség Szubjektum Termelt javak
ÚjratermelhetQ Pénz
Korlátozott Képzettség
ELSPDLEGES MÁSODLAGOS
Nem gazdasági okból keletkezett Gazdasági célból jött létre
Pa
Pb Keresleti görbe
Pc
Pk
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Q
3.1 ábra
P D D
Po
P1
P2
Qo Q1 Q2 Q
3.2 ábra
P
D D S S S
P*
P*
Q* Q*1 Q*2 Q
3.7 ábra
P
S S
Po
Qo Q1 Q
3.3 ábra
P
D S
P1 Túlkínálat
P*
P2 Túlkereslet
Q1D Q2S Q* Q2D Q1S Q
3.4 ábra Q
3.6 ábra
P
D S
D
P1*
P*
Q* Q* Q
3.5 ábra
P
D S S
P*
A B
P*
C
Q* Q* Q
3.8 ábra
10 32,4 34 48,8 50 Q
S
D
P
25
P =8,8
P=8
0
0
Hasonló témájú dokumentumok
- 2008-01-24 09:14:53
- 2008-09-20 15:47:57
- 2012-05-05 19:12:43
- 2009-01-09 15:12:50
- 2007-12-10 16:40:57
- 2010-10-29 13:55:44
- 2009-12-09 22:45:09
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Sikeres vizsga után írd meg tapasztalataid a tantárggyal, vizsgával kapcsolatban. Miből érdemes tanulni, mennyi készülés kell, milyen volt a vizsga... Ha mindenki így tesz, sokkal egyszerűbb lesz elkezdeni a tanulást egy olyan ember tapasztalatainak a birtokában, aki már elvégezte a tantárgyat. Ehhez kattints a tantárgyra a Tanulmányaimban, majd a Véleményem a tárgyról linkre a jobb felső részen.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
