Bevezetés a kommunikációelméletbe

Országok listájaHungaryEszterházy Károly FőiskolaGazdaság- és Társadalomtudományi Főiskolai KarKommunikáció és médiatudományBevezetés A KommunikációelméletbeJegyzetekBevezetés a kommunikációelméletbe

Bevezetés a kommunikációelméletbe
1. téma, alapfogalmak, követelmények, módszer

szükségszerq
jelekkel
érzékelhetQ

Kr. e. 257-248 között papirusztöredék

Epharmosztosz testvéréhez, Zenonhoz, üdvözlet. Egér megette a levelet, amelyet Menonnak írtál Kallikon pénzérQl. Ezért kérlek, írj gyorsan, hogy Kallikont fel ne tartóztassák. Istenveled. .

multimediális / többcsatornás  öt érzék
tagolható
kölcsönös

Beszéd
körülmények - szituáció
kulturális szokásrendszer
gondolkodás
érzelemkifejezés
viselkedés
cselekvés - befogadás
kódolás és dekódolás
értelmezés
információcsere
befolyásolás  világalakítás
értelmezQ
fogalmi és következtetQ
hatékony vs. sikertelen
elvont vs. érzékletes

Cél:
Átfogó kép
Diagnózis
Feltérképezés

Az analogikus metafora

nem hasonlóságon alapul, mint például „virágszálam”, hanem arányon,
mint például „az ifjúság az élet hajnala”
Az ifjúság az élet kezdete, mint ahogy a hajnal a nap kezdete.
mások megélt tapasztalatának részesévé tesznek minket
tájékoztatnak
felüdítenek és bátorítanak
a fecsegQ felszínrQl a hallgatag mélyre vezetnek
az érzékelhetQ valósághoz kötik az elvont tudományos fogalmakat
és mindezeket igen tömören, nagyon összesqrítve


Módszer

1. Analogikus metaforák
2/a. Egyetemes elvek, szabályok
b. pragmatikai szabályok
c. mindkettQ
3. Elméletek azonosságai, hasonlóságai és különbségei
4. Elbizonytalanítás
5. Mélyfúrás
6. Don - Juanismus
7. cáfolat = valós kritika = 5
8. Olvasható jegyzet = kollokvium?

Tematika

Alapfogalmak, követelmények, tematika, módszer
A jel és a jelentés
A kommunikáció kialakulása
A kommunikációkutatás története, elméletek, irányzatok
Kommunikációs modellek
Az emberi kommunikáció folyamata
A nonverbális közlés
A verbális közlés
Viszonyok, szerepek és színterek a kommunikációban, kétszemélyes kommunikáció, interjú
Kiscsoportos kommunikáció, nyilvános kommunikáció
Szervezeti kommunikáció, tömegkommunikáció
Interkulturális és vallásos kommunikáció
A hatékony és a sikertelen kommunikáció
Etika a kommunikációban

Elmélet – ¸µÉÁ¯±
TESz  ismeretlen eredetq
A magyar nyelv értelmezQ szótára (1979) Webster's Dictionary ...

Kommunikáció (lat. közlés, közzététel, communico közöl /szándékát, tervét, nézetét/, megegyezik, közösen elhatároz, tanácskozik, megoszt valamit valakivel, kölcsönösen, osztozik, részt vesz valamiben, egyenlQen összetesz, összeolvaszt

munus, -eris fn 1. kötelesség, feladat, szolgálat 2. hivatal, állás 3. szívesség, ajándék, adomány

Két melléknév

I. munis, -e mn kötelességtudó, kötelességteljesítQ
immunis, e mn 1. adómentes 2. közszolgálattól mentes 3. ajándékot nem adó, fukar 4. szabad, vmiben részt nem vevQ, tiszta
communis, -e mn 1. közös, általános 2. barátságos, jóindulatú 3. közönséges 4. tisztátalan
communio, onis fn 1. közösség 2. egyházi közösség 3. közös vacsora, áldozás
communitas, -atis fn 1. közösség, közérzület 2. közlékenység

II. municus, -a , -um mn közös communico, -are ige 1. közöl, közössé tesz, megad, részesít
2. megoszt 3. megbeszél, tanácskozik
excommunicatio, -onis fn a közösségbQl kitagadás, kiátkozás

A retorikában communicatio a gondolatok közlése a hallgatókkal, tehát a jelenlévQkhöz (a hallgatósághoz, a bíróhoz vagy az ellenfélhez) való odafordulás, tanácskérés

kommunikáció = információtovábbítás

Információ  lat. alakítás, tanítás, oktatás, mqvelés, mqvelQdés, felvilágosítás, rajzolás, képmásolás, képzelQdés
in  bele
formare  alakítani

Kommunikáció = amikor egy (fel)adó szándékosan elQállított (kódolt) üzenetét alapvetQen torzítatlanul befogadja (és dekódolja) egy bizonyos vevQ/címzett.

Kommunikáció = amikor egy (fel)adó szándékosan elQállított (kódolt) üzenetét alapvetQen torzítatlanul befogadja (és dekódolja) egy bizonyos vevQ/címzett.

Emberi kommunikáció - beszéd

Viszonylatok
két alapvonatkozás: tárgyi valóság
másik ember

be nem csaphatóság
kudarctqrés
remény

A propaganda
lat. propago  szaporít, kiterjeszt
-politikai szimbólumok
-politikai mítoszok
-ideológiai nyelv
-tartalomelemzés (content analysis)



Célja:
-nem tanítás (hosszadalmas és bizonytalan)
-nem értelmes
-nem meggyQzés
-nem személyiségfejlQdés


Célja
gyors és biztos hatás
Ï% irracionálisan ragaszkodjék
Ï% cselekvésfolyamathoz
Ï% visszafordíthatatlan




Alantas érzelmekre alapoz:
-gyqlöletre
-kisebbrendqségi érzésre
-irigységre

Dezinformálás,manipuláció
lat. manus  kéz, 'pleo' - megtölt ’! manipulus:
1. maroknyi
2. a római légió alosztálya=egyharmad cohors, azaz 60 vagy 120 közkatona
3. a bal karon viselt szövetfüggQ, a miseöltözék része volt a római katolikus liturgiában

manipulál:
1. kézzel ügyködik
2. ravaszul, fortélyosan, fondorlatosan, tisztességtelenül és alattomosan befolyásol (például választásokat)
3. megváltoztat vagy hamisít (számokat, számlákat, könyvelést stb.) saját céljai vagy haszna eléréséhez; szemfényvesztQen csal, szépít, különösképpen a tQzsdén árak emelkedését, esését okozza

Ma már:
a sound-bites és a spin-doctors
kommunikációs korszaka

Általános környezet

A felvilágosodás látomása
1. a világmindenség megismerhetQ és megérthetQ
2. szekularizáció: vallás vs. tudomány, társadalom, gazdaság
3. csúcspont XIX. sz. második fele (viktoriánus Anglia – Bertrand Russell, bismarcki Németország – Gottlob Frege)

A látomás eloszlása (XX. sz.)
1. két világháború, diktatúrák, korábban elképzelhetetlen méretq öldöklés
2. Einstein relativitáselmélete, Heisenberg bizonytalansági elmélete, Gödel-paradoxon, Freud mélylélektana, Wittgenstein nyelvfelfogása, Kuhn paradigmaváltás elmélete

3. 1-2. eredménye a posztmodern relativizmus: minden viszonylagos a pluralista társadalomban

DE
1. bár a világlátásunk kulturálisan viszonylagos, az emberi gondolkodás alapvetQen mégis egyetemes

2. a világegyetem elméktQl függetlenül létezik, bizonyos korlátok között megismerhetQ

Gyorsuló változások
Testi, lelki, társadalmi, gazdasági, tudományos-technikai

Alapelvek
Boldogság, önmegvalósítás, jók vagyunk , haladás

Kollektív mítoszok
A növekedés, lehetQség, A demokrácia, A történelem, A munka, A nemzet, Az ifjúság, A hQsök

A társadalom jellemzQi
a család felbomlása
konformitás
képtelenség új eszmékre
elidegenedés
mesterséges élet
engedelmes élet
tanult tehetetlenségbQl
globalizáció  amerikanizálódás

Paradigmaváltás az emberi kommunikációban is

utópizmus
redukcionizmus
új technikák
új mqfajok
információáradat

Valaha a kozmosz olvasható világ volt
A kereszténységben kettQs jel volt:
1. a TeremtQ jele volt,
2. a transzcendens lehetQség jele volt: az ember kiléphet önmaga korlátaiból.
Így a világ több dimenziós volt.
Mára egydimenziós lett a világ: anyagvilág

(Média)kommunikáció

a valóság gyártása ipari méretekben
hatalmi ágazat
üzlet
oktatási-nevelési tényezQ

Lehetséges több, egymással sohasem találkozó világegyetem.
Az információcsere lehetetlen. SHAPE \* MERGEFORMAT 


2. A jel és a jelentés

A szimbolikus viselkedés az emberré válás és az emberlét sine qua nonja.
77 ezer (± 6 ezer) év

A jelentés
Világfelosztás többféle módon:

1. folyamatos a valóság, megragadása különféle részletekben
kontinuum:
kontiguum: qqqqqqqqq

2. lényeg vs. Járulék: járulék (accidens): mennyiség, minQség, viszony, szín stb.

3. rész vs. egész (fej, törzs, potroh=rovar)

4. kategóriarendszer:
nem (genus) vs. faj (species)
megkülönböztetQ jegy (differentia specifica)
extenzió vs. intenzió  reciprocitás
Tabula Porphyriana  Arbor Porphyrianus
asszociációs rendszer

Szahsavar hi.
Egy lokna záfogott a rábon.
A székláb nagynénje felhQk házát darálta.

Dante: De vulgare eloquentia
Ï% 9  : Ï%
sensuale vs. rationale
(utóbbi ad placitum )


a jel egyedi elQfordulása (token)

a jeltípus (a jel összes elQfordulásának osztálya)

Thomas Sebeok
a hazugság/csalás és a metafora:
a jeltípus deszignátuma és egyik tokenjének denotátuma észrevehetQen eltér

Frege:
Hajnalcsillag  est(hajnal)csillag – Vénusz

Augustinus (Szent Ágoston)
mesterséges jelek
természetes jelek
A jelek osztályozása

1. Szignál

startpisztoly – Gyerünk! = egy jeltoken mechanikusan vagy konvencionálisan cselekvést indít el.

2. Szimptóma

a láz a betegség szimptómája = közvetlen, automatikus, nem önkényes jel, a jelölQ és a jelölt közötti kapcsolat természetes.

3. Ikon

fénykép = topológiai hasonlóság a jelölQ és denotátuma között

Az ikonikus jelek altípusai
imago (a hangutánzó szavak  részben!)
diagram (köszönések hossza  társadalmi viszony távolsága,
beszédek hossza  ünnepélyesség nagysága)
metafora (költészet, vallás, köznyelv, tudományos nyelv)

4. Index

deiktikus elemek = ha a jelölQje érintkezik jelöltjével vagy mintája annak

5. Szimbólum

konvencionális kapcsolat a jelölQ és a denotátuma között, és amelynek deszignátuma intenzionális osztályt alkot.
A szimbólum:
1. gör. eredetileg: azonosító jel
2. hittitok (karthágói szent Cyprianus: Symbolum Apostolorum, Symbolum Niceanum)
3. irodalomban, mqvészetben (csak bot és vászon)
4. szemiotikában (konvencionális kapcsolat a jelölQ és a denotátuma között, amelynek
deszignátuma intenzionális osztályt alkot
5. egyéb jelentésben

MezQk = beágyazottságok
szemantikai
szimbolikus
demonstratív vagy deiktikus
vallásos
kultúrateremtQ
társadalmi
intézményesített
akadémikus
diszkurzív vagy kommunikatív


Mi a nyelv? Mi a beszéd?
jelek rendszere
rendszerek rendszere
jeladás
hangzó jel
cselekvés
viselkedés
játék
társadalmi jelenség
lelki jelenség
logikai folyamat, gondolkodási jelenség, önreflexió, biológiai folyamat, idegélettani jelenség
grammatikai jelenség
pragmatikai jelenség
elvont szerkezetek és gondolati-érzelmi tartalmak összekapcsolása
emberi cselekvések (beszédtettek) összekapcsolása
az emberi szervezet tudatos és tudattalan összmqködésének egyik terméke, emberek között a dolgokról való közlés eszközének (Platon: Kratülosz 388b),
a gondolkodás eszközének, melyben a nyelv és a gondolkodás egy és elválaszthatatlan, az emberi természet tovább nem magyarázható Qsi és elidegeníthetetlen része (Humboldt)
az emberi kultúra egyik terméke, amely, különbözQ eredetq, több tudományág vizsgálatába tartozó, történeti erQk
összjátékának eredménye (Paul, H. 1889),
önmagában való egység és osztályozási alapelv (de Saussure 1919)
olyan tevékenység, amellyel önmagunkat megértetjük másokkal és mi másokat megértünk (Jespersen 1924)
olyan kijelentések együttese, amely egy nyelvi közösségben létre jöhet, és ez a nyelvközösség nyelve (Bloomfield)
jelek rendszere, azaz tartalommal összekapcsolt kifejezésegységek (Hjelmslev)
a nyelv tudásstruktúra (kognitív nyelvészet)
biológiai fajra jellemzQ
korlátlan és határtalan (vs. állatok)
ingertQl független (vs. állatok)
elvont
biológiai örökség

Ferdinand de Saussure
A sakkparti egyúttal mesterséges megvalósítása annak, amit a nyelv a maga természetes alakjában megmutat .

a nyelv jelrendszer
önkényes
artikulációs mechanizmus
oppozíciók  kölcsönös feltételek, elemek meghatározzák egymást
szimultaneitás: szinkron vizsgálat, statikus állapot



a jel két részbQl áll:
a jelölQ (durván = a szó) és
a jelölt (durván = a jelentés)
a jelentés csak negatívan határozható meg a rendszerben: a kutya nem farkas, nem róka.
/Vö. Az angol bell háromfelé osztva a magyarban: csengQ, harang, kolomp/

nyelv vs. beszéd
a nyelv lehetQség, a beszéd aktualitás
langage (nyelvezet, maga az egész jelenség, a képesség/faculté de langage: fizikai, pszicikai,
szociális, egyedi)
langue (nyelv – közösségi ismeret)
parole (beszéd – adott, konkrét megnyilatkozás)

Noam Chomsky
a nyelv, mint grammatika
mondatközpontú – mint a grammatika
2500 éven át a nyelv, mint kompetencia – ideae innatae kompetencia vs. performancia
véges szabályok+'végtelen' számú elemek ’! mindig új mondatok generálása
Júlia szép, a szép Júlia = két felszíni szerkezet, egy mélyszerkezet: Júlia szép

John. R. Searle
... a nyelv a legalapvetQbb emberi intézmény , mivel a többi intézménynek, például a pénznek, az államnak, a magántulajdonnak, a házasságnak, a játékoknak nyelvre, vagy legalábbis a szimbolizmus nyelvszerq formáira van szükségük, míg létét tekintve a nyelvnek nincs szüksége a többi intézményre .

A legtöbb megnyilatkozásunk a nyelvvel történik: a kémiáról, fizikáról stb. a nyelvvel,
de a nyelvrQl is a nyelvvel!!!

platonizmus
nominalizmus
arisztotelizmus

A jelentés jelentése
magyar: jel ’! jelent ’! jelentés
angol: mean (angolszász: maenan = szándékozik, mai angol: 1. jelentése: szándékozik, 2. szán,
3. jelent ) ’! meaning: jelentés, jelentQség, meaningless = céltalan, well-meaning = jó szándékú,

szinonímia
poliszémia
hominímia

A kijelentés igazságfeltétele
A mondat igazságfeltétele elemeinek funkciója.
Nem egyes mondatokat tanulunk meg, hanem elemeket és az elemekbQl való mondatszerkesztés eljárását.
Ha értem a mondatot: Péter könyvet olvas, akkor megértem azt is, hogy Péter újságot olvas.
VevQ: Felpróbálhatom azt a ruhát a kirakatban?
Eladó: Igen, asszonyom, de van próbafülkénk is.
A pilóták felsorakoztak a repülQgépek mellett. Orrukon csillogott a napfény.


3. A kommunikáció kialakulása

Szemiogenezis  a jelek létrejötte

1. Kozmogenezis vagy fizikogenezis: 15 milliárd évvel ezelQtt: a nagy robbanás (big bang).
2. Galaktogenezis: A tejútrendszerek kialakulása 12,5 milliárd évvel ezelQtt.
A tQlünk 28 millió fényévnyire elhelyezkedQ galaxis. Amit ma látunk,az 28 millió évvel ezelQtti állapot.
3. Geogenezis: A Föld kezdete 4,5 milliárd évvel ezelQtt.
A Tejútrendszer és az Androméda galaxis mintegy 480 ezer km/óra sebességgel közelednek egymáshoz. Sok milliárd év múlva a Tejút áthalad az Andromédán, és óriási elliptikus szerkezet jön létre. Naprendszerünk vagy biztonságosan áthalad, vagy felrobban.
4. Biogenezis: Az élet megjelenése a Földön, a baktériumoktól a protozoákig (egysejtqekig).
3,86 milliárd éves kQzetben feltehetQen élQlény nyoma a kicsi szürke labda.
5. Szociogenezis: A szociális organizációk kezdete 500 millió évvel ezelQtt.
Többsejtq élQlény 555-590 millió éves maradványa.
A dinoszauruszok kései, elkorcsosult leszármazottja a mindössze 15 cm hosszú ausztráliai gyíkocska.
Hadrocodium  195 millió évvel ezelQtti, egérszerq lény.
Az emlQsök a dinoszauruszok árnyékában fejlQdtek ki mintegy 200 millió évvel ezelQtt.
A legQsibb ismert antropoid vagy fQemlQs, az Eosimias modellje.
45 millió évvel ezelQtt élt, mind kezével , mind lábával fogni tudott, és valószínqleg színes látása volt.
Egy leszármazási tábla.
A 90 millió éves Carcharodontosaurus és felfedezQje
6. Szemiogenezis (szqkebb értelemben véve): Az emberi kultúra kezdete a Homo habilisben
2 millió évvel ezelQtt.
7. Glottogenezis: A nyelv kialakulásának kezdetei 50 ezer évvel ezelQtt.
8. Eikonogenezis: A képes ábrázolás kezdetei 30 ezer évvel ezelQtt.
9. Grafogenezis: Az írás felfedezése 5 ezer évvel ezelQtt.
Babiloni tábla Kr. e. 87-bQl. Beszámol a Halley-üstökös megjelenésérQl.
10.Tipografogenezis: A nyomtatás feltalálása i.u. 1440 körül.
neibourhood of the whole country  az egész ország szomszédsága (Morse 1838)
XX. század: világfalu
11. Telefonogenezis: A telefon elterjedése 1880 után.
12. Radiogenesis: A rádió elterjedése 1920 után.
13. Mediogenezis: A televízió elterjedése 1950 után.
14. Kibernetikogenezis: A számítógépek elterjedése 1980 után.
15. Internetgenezis: A számítógépes hálózat elterjedése 1990 után.
16. .........genezis: .......elterjedése 2000 után???
Az eszközök egymásba fordulása

Információáradat 1.
Egyiptomi falfelirat.
VI. Ramszesz sírkamrájának mennyezete. Eligazító tájékoztatás a túlvilágra
Információáradat 2.
Könyvek
Információáradat 3.
Hány tévécsatorna fogható a Kárpát-medencében?

A kommunikációs világot környezQ világ

Számítógéppel végzett másodpercenkénti összeadások növekedése.
A tömeges információ - áramlás nem feltétlenül jár többlet információval
A tömegeknél a politikai emlékezet idQtartama 2 hónap.
A médiából rendszertelen foszlányok, ismerettöredékek.
Az információ a (szöveg)összefüggésekbQl, körülményekbQl, kiragadott igazságtörmelékek, mondatok ömledéke. Az összefüggések lényegtelenné nyomorodnak.

Voltok
Valaha a kozmosz olvasható világ volt.
A kereszténységben kettQs jel volt:
1. a TeremtQ jele volt,
2. a transzcendens lehetQség jele volt: az ember kiléphet önmaga korlátaiból.
Így a világ több dimenziós volt.

Vanok
Egydimenziós” világ:
Csak anyag van – az élet értéktelen (gyilkosság = anyag átalakul, nem erkölcstelen - euthanazia, abortusz, közlekedési morál, fogyatékosok…)
Gazdaságkor: minden csak anyagi, gazdasági kérdés








Lehetséges több, egymással sohasem találkozó világegyetem. Az információcsere lehetetlen.
Lehetséges két, egymással nem találkozó társadalom. Az információcsere lehetetlen.
/Infravörös felvétel kábítószer-rejtegetQrQl. Bíróság törvénytelennek ítélte az ilyen nyomozást.
Ezzel szemben muszlim nQ kötelezhetQ arcának felfedésére gépkocsivezetQi igazolványához./


A szemiózis osztályozása

1. endoszemiózis
genetikai szemiózis
immunszemiózis
2. térszemiózis
3. pszichoszemiózis
4. ökoszemiózis
5. a média és a számítógépek szemiózisa



Hagyományos fikció
IQ
EQ
metaforák

Új fikció:
kommunikáció a kommunikációról
'elsQrendbéli közlés'
'másodrendbéli közlés'
'harmadrendbéli közlés' stb.



A manipuláció tág tere
1. Az 'elsQrendbéli közlés marginalizálódik
2. pszicho-szomatikus
kognitív
kulturális
politikai torzító tényezQk
3. tudatos hazugság

Következmények
hipnózis alatt (Solomon Marcus)
közvélemény nincs többé, csak többszörösen manipulált vélemény
ellenQrizhetetlenség
szavakkal (is!) cselekszünk és harcolunk (spin-doctors)
az egyik oldal dönti el, mi a
helyes
tisztességes
igazolható
a körülményeken változtatnak
a fikcióról is csak fikció marad
a személyiség felbomlása

digitális technika: hamisítás bizonyíthatatlan
szertefoszlik a valós vs. fiktív
az igaz vs. hamis
az Qszinte vs. hazug
Nincsenek vagy alig vannak meg a hagyományos kommunikáció egyetemes etikai alapnormái =
az igazságra,
a szavahihetQségre és
az igazságosságra való irányulás.
Nincs meg vagy igen hiányos a szembesítése az érveknek, ismereteknek, kritikáknak.
A szándékok, az érdekek és az igények el vannak kendQzve.
Az információ mögött álló személy el van rejtve.
Ember: tanult szemiózis = lehetQség a károsodás elkerülésére

A kérdés az, hogy az ember
mindent megtanulhat-e,
megtanulja-e majd egyáltalán, és
mennyi idQ alatt tanulja meg mindazt, amit ez az új szemiózis megkövetel, és hol lesz a tanulás színtere.

Kérdés, hogy eközben hogyan változik Popper - Eccles három világa
1. fizikai tárgyak, állapotok (anyag, energia, élQlények, emberi agy, ember alkotta tárgyak és folyamatok)
2. tudat (érzékelés, gondolkodás, érzelem szándék, emlékezet, álom, képzelQerQ)
3. tudás (kulturális örökség, filozófia, teológia, természettudományok, történettudomány, irodalom, mqvészetek, technika, elméleti, tudományos és kritikai rendszerek)

A kérdéssorozat válasza

a 13-16. korszak címere (Csébfalvi Károly nyomán):
kQbalta
füstölt hal
kötél

A szemiózis felQl nézve
Az embert emberré, társadalmi lénnyé, az az információadás - vételi kényszer teszi, amely az ön- és fajfenntartás igényeit messze meghaladja.

Az ember üzen környezetének
Ruházatával, kinézetével (messze a ruházattól, kinézettQl elvárt alapfunkciókon túl)
Háza, lakása látványával (messze a habitat alapigényein túl)
Szagával (messze a természetes testi szaganyagok, feromonok stb. automatizmusán túl)
Mozdulataival, pillantásával, (messze a genetikusan örökölt jelr. egyezményes jelein túl)
Hangjának dallamával, dinamikájával (messze a Vigyázz, jön a farkas! jelzés, vagy a Légy a párom!, Mama, éhes vagyok! jelzések egyszerq és félreérthetetlen céljain túl)
Családtagjainak, vendégeinek adott étel ízeivel (a szükséges tápanyagtartalom átadásának szándékán is túl)
BQrünk, hajunk, ruhánk, kézifogantyúink tapinthatóságával (a ráció által indokolton is túl)
....................................................... stb.

Az információs kényszerben
a meghallgatás
a hallgatás
a csend
az imádság
a ráolvasás
a ráhangolás
az ismétlés
a belesulykolás

A szemiózis kifejlesztése
Az ember a környezetére vonatkozó, az érzékelés útján nyert információt azonnal használja is
örökölt és/vagy tanult módszereivel ösztönösen vagy tudatosan.

Az ember az információkat
1. emlékezetében tárolja,
2. a tárolt információkon eljárásokat hajt végre, 1-2. által másodlagos információhoz jut = tapasztalat. A tapasztalatok egy részét  különbözQ idQállandókkal, késleltetésekkel  ismét cselekvéseinek vezérlésében használja fel, e cselekvések eredményének (nem feltétlenül tudatos) kiértékelésébQl származó másodlagos információkkal pedig ismét tapasztalatainak körét bQvíti.
Az elsQdleges információk keresésének, befogadásának, tárolásának, saját stratégiáját is állandóan fejleszti, és a prioritásokat folyamatosan átrendezi.
Az információkezelés közben folyamatosan hihetQség-ellenQrzést végez, hibát sejtve ismételt információnyerést kezdeményez, valószínq becsléseket végez (extrapolál), elQvételez (anticipál), jósol, elQrejelzést (predikciót) készít.

Kommunikáció
ember  ember; ember  állat; ember  gép

Az információk közössé-tételéhez


jelzési módszerek
kódok
jelentés
értelmezés
szabályrendszer
társadalmi megegyezéshalmaz
információadás  vétel  megosztás = kommunikálás



Az információk közössé-tételében és felhasználásában
1. fizikai erQsítQk
2. a számítógép, mint univerzális tudaterQsítQ
1-2. következménye: az emberi élet fázistere jelentQsen kibQvült

Az információelmélet feladata matematikai módszerek kidolgozása
( az információ átalakítására,
( tárolására,
( továbbítására és a továbbítás során fellépQ zajok kiszqrésére,
( hibás, hiányos üzenetek helyreállítására, javítására, kiegészítésére,
( a csatornakapacitások gazdaságos kihasználására valamint
( az információmennyiség mérésére.

az információelmélet széleskörq alkalmazása (híradás-technika stb.)
az információgazdálkodás (az információ=pénz)
az információnyerés, 'beszerzés' (adatkéréssel, méréssel, összehasonlítással)
szimuláció/szimulátorok (nem kell veszélyeztetni senkit és semmit)
mesterséges intelligencia (AI)



Az információk hasznosításában
dokumentáció
disztribúció
publikáció
multimédiás eszközökkel
Az információs rendszerek
tervezése
létesítése
mqködtetése


4. A kommunikációkutatás története, elméletek, irányzatok

Sacramenta in genere signi = a szentségek a jelek egy fajtája (Aquinói Szent Tamás)

a persona/személy fogalma  Tertulliánus
a kommunikáció vallása
elsQ egyetemes zsinatok (Kr. u. 4-5. sz.) - 'nemzetközi szemiotikai kongresszusok'
Szentháromság tana
megtestesülés tana

Platón
dialektika (logika, érvelés)
retorika (meggyQzés, az igazság megszerzése)
szofisztika (a tudás helyes használatának kérdése)

Szókratész: a tudás bennünk van, a beszéddel mintegy ki kell csalni belQlünk.

Arisztotelész
A retorika az igazság napfényre hozatala. Nem lehet érvelni, ha nem egyezünk meg az elQtételekben (premisszákban). Ha a közlQ tévesen azt hiszi, hogy a hallgatóság egyetért premisszáival, petitio principiit követ el.
Ez kommunikációs tévedés, nem a tényekben tévedés.

Cicero
A szónok a közvéleményre, a hallgatóban és a beszélQben a nyelv közös ismeretére épít. Ez is vezetett a reneszánszban a népnyelv elQtérbe kerüléséhez. Dante olaszul írta az Isteni színjátékot, de latinul írt a nyelvrQl (De vulgare eloquentia).

A kereszténység a kommunikáció vallása:
tanítsatok minden népet (Mt 28, 18):
a hit hallás által (fides ex auditu)
ekklészia = népgyqlés
azaz kötelezQ a hatékony szóbeli kommunikáció
Augustinus (Szent Ágoston) jeltana és retorikája
Nagy Szent Gergely pápa (540-604): a pap „hírnök”, mai szóval riporter

Középkor
1. nyelvelméletek a teológiában
2. nem demokratikus társadalmak (néha csak látszólag nem)
3. az ókori dráma hasonlít a középkori prédikációhoz, mert mindkettQ:
A. ingyenes és kötelezQ a részvétel,
B. a hallgatóság ismeri a történetet, csak a feldolgozás hogyanjára kíváncsi,
C. a társadalmi mindennapokban és a mindennapok kommunikációjában való eligazodást célozza

Martianus Capella: De nuptiis Philologiae et Mercurii (410-427)
bevezette a középkorba a hét szabad mqvészet római fogalmát
1. trivium: nyelvtan (grammatika), logika (dialectica), retorika
a trivium a szóval foglalkozik, ma úgy is mondhatnánk, kommunikációval
a grammatika a forrása és alapja a szabad mqvészeteknek, ma úgy mondanánk, hogy minden tudományt kommunikációval, illetve beszéddel mqvelünk
Cassiodorus idézi Varrot: a retorika nyitott kéz, a dialektika ökölbe szorított kéz
a quadrivium a számmal (geometria, aritmetika, asztronómia, zene), ma matematika, természettudományok.
Sevillai Izidor hozzátoldja a hét szabad mqvészethez az orvostudományt, a jogtudományt és a bibliatudományt

Új mqfajok elmélete a középkorban:
ars dictaminis (levélírás mqvészete/mestersége)
ars praedicandi (az igehirdetés, prédikálás mqvészete)
ars poetriae (a versírás mqvészete), rímes és ritmikus próza
disputatio = a logikát alkalmazó formális vita, a párizsi egyetem modellje 1215-tQl hatott  még az egri Liceum díszterme is!
ars arengandi  a világi szónoki beszéd tudománya megkezdQdik már a 13. sz. közepén

A középkor tanulsága:
mohón használták a múltat (ókort) a jelen szükségleteire!
pragmatikusak voltak (Hrabanus Maurus: minden ókori eredményt fel kell használni a kereszténységért)

Kierkegaard
Az indirekt kommunikáció egzisztenciális, nem az ismereteket növeli, hanem a szabadságot, átalakít, a kommunikátor azzá lesz, amit tanít. VégsQ fokon az Isten tanít.

Jacques Lacan
VégsQ fokon a tudattalan tanít.
Szembeállítások:
megengedett  tiltott
jelenlévQ  távollévQ
valóságos  képzelt.
Egyik mindig el van nyomva.
Az emberi kommunikációban az adó saját üzenetét veszi vissza a vevQtQl megfordítottan.
Azért kommunikálunk, mert akik vagyunk, mindig a másikból derül ki.

Kommunikáció
Verbális, nonverbális, preverbális
Wittgenstein
A beszéd helyettesíti az eredeti, természetes kifejezést bizonyos esetekben.
A mondat Fáj a térdem! jajgatás, bicegés, térdhez kapás helyett áll, és nem leírja a fájdalmat.

Merleau-Ponty
A gesztus jelentése nem más valami, hanem maga a gesztus.
Tehát ha valaki méregbQl int, akkor az maga a harag, és nem a haragra utalás.
Ez az elsQdleges (primordiális) kommunikáció.
Média
ElsQ egyetemi elQadások a sajtóról: 1672 Lipcse. ElsQ doktorátus a sajtóról 1690-ben!

Shannon-Weaver
Lasswell
Jakobson
Grice
Gerbner
stb.
modellek a kötelezQ olvasmányokban

Jürgen Habermas
Már Apel: az ember folyamatosan kölcsönös megértésre, nézetegyeztetésre szoruló lény.
Vö. már Platón a görög demokráciában: dialektika  retorika  szofisztika
A nyelvben:
általános
korlátozatlan
konszenzus (valódi egyetértés) iránti
immanens igény.
„Az univerzális pragmatikának az feladata, hogy azonosítsa, és utólag megkonstruálja a lehetséges kölcsönös megértés univerzális feltételeit”.
Meghatározott miliQben helyzettipikus beszédaktusok leíró megragadása, amelyet szociológiai, etnológiai és pszichológiai szempontok alapján lehet elemezni Vö. circumstantiae (az ókorban), szituáció a pragmatikában.
A mondatok nyelvi kifejezésekbQl álló lingvisztikai egységek.

A megnyilatkozások szituált mondatok, azaz a beszéd pragmatikai egységei.
Univerzális pragmatika = a lehetséges beszédhelyzetek, ezek az általános szerkezetei

A beszélQk/hallgatók megnyilatkozásaik során azért használnak mondatokat, hogy tényállásokkal kapcsolatos nézeteiket egyeztessék (sich verständigen).



A beszédaktusok osztályai

1. kommunikatívák: mondani, beszélni, felelni, válaszolni, helyeselni, bevallani
2. konstatívák: állítani, biztosítani, igenelni, tagadni, vitatni, kétségbe vonni
3. reprezentatívák: tudni, vélni, gondolni, remélni, szeretni, gyqlölni, kedvelni, kívánni, elhallgatni, leleplezni, eltitkolni, ködösíteni
4. regulatívák: parancsolni, ellenszegülni, kérni, elvetni, megbocsátani, fenyegetni, bátorítani

A kommunikáció (beszéd) két formája:
1. kommunikatív cselekvés: (beszélgetés, köszönési) interakció, naivan elQfeltételezik az információk cseréjét lehetQvé tevQ értelmi összefüggések érvényességét, normatív nyelvjátékokban megy végbe, benne van az átmeneti problematizálások elleni intézkedés: Hogy értsem ezt?
2. diskurzus: A kooperatív nézetegyeztetésre való hajlandóságon kívül minden motívumot kiiktatunk,
a kommunikatív cselekvés tárgyainak (dolgok, események, személyek, megnyilatkozások) létezésével kapcsolatos fenntartásainkat bejelentjük, normális diskurzus például a tudományos vita, de az ideológiai igazolás összes formája, a terapeuta beszéde.

Az igazság konszenzuselmélete

„Ez a ház ég!”
„Nézz utána, hogy valóban ég-e a ház!”
„Ideális beszédhelyzet” elmélete

John R. Searle

Austin beszédaktus/beszédtett elméletét fejleszti tovább
lokúció
illokúció
perlokúció

Légy szíves, menj ki a szobából! Kérés
Kimész a szobából? Kérdés
Ki fogsz menni a szobából. ElQrejelzés

Jelentésszándék

A mondat jelentése teljes egészében a nyelv konvencióin múlik .
A beszédtett intencionális  (félelmek, vágyak, hiedelmek, szándékok)
A beszédaktusban hozzáadjuk az intencionalitást a szimbólumokhoz.

Igazságfeltétel

A kijelentés attól függQen igaz vagy hamis, hogy a világ olyan-e, amilyennek intencionálisan megjelenítem, amikor megteszem kijelentésem.

Közlésszándék,hogy megértessük magunkat = kommunikációs jelenség
Esik. Azzal a szándékkal mondom ki, hogy
1. helyesen ejtsem ki a magyar mondatot konvencionális jelentésével,
2. a kijelentésemnek legyenek érvényesülési feltételei=igazságfeltételek, ti. hogy esik,
3. a hallgató ismerje fel a 2. szándékot, mégpedig az 1. szándék felismerése és a magyar nyelv konvencióinak ismerete révén ismerje fel a 2. szándékot.

Öt illokúciós lényeg
1. asszertív: hiedelem kifejezése (leírás, magyarázat), szó a világhoz megfelelte-tés, Qszinteségi feltétele a hiedelem
2. direktívum: rávenni (utasítás, parancs, kérés)  világ a szóhoz megfeleltetési irány, pszichológiai Qszinteségi feltétele a vágy
3. komisszívum: a beszélQ elkötelezettsége (ígéret, jótállás, fenyegetés), világ a szóhoz megfeleltetési irány, Qszinteségi feltétele a szándék
4. expresszívum: Qszinteségi feltétel kifejezése (bocsánatkérés, köszönet, felköszöntés, részvét), megfeleltetési iránya nulla
5. deklaráció: elQidézni a változást (performatívumok), kettQs megfeleltetési irány: világ a szóhoz , szó a világhoz , kizárólag a beszédaktus tényleges változást idéz elQ

Ígérem, hogy tejbe-vajba fürösztelek =
egyszerre deklaratív, komisszív, asszertív

Gyere velem! ’! Eljönnél velem? = közvetett beszédaktus

A mondatjelentés szisztematikusan eltér a szándékolt beszélQ-jelentéstQl:

metafora
irónia
szarkazmus
hiperbola
eufemizmus
kakofemizmus

II. A kommunikációkutatás története - a becsapás, mint kommunikációs kategória mentén

Aki a dolgokat a maguk elsQ kialakulásában és eredetében szemléli, az látja Qket a legtisztábban. (Arisztotelész)

Platón: Gorgiasz
Szofisták: a rábeszélés a legfQbb jó, mert szabaddá teszi az embert, s biztosítja uralmát mások fölött a saját városában (452e).
A rábeszélés tárgya egyaránt lehet jogos és jogtalan !!! (454b).
Nem tanítja , hanem csak elhiteti a tömegekkel, mi jogos, mi jogtalan.
Annyi népet ily rövid idQ alatt oly nagy dologra meg sem taníthatna (455a).



agyafúrt
ügyes
hízelgQ
közügy örve alatt magánérdek
a jogtalan cselekvés a legnagyobb rossz (469b)

Deceptív viselkedés
mimikri
utánzás (mimészisz, imitatio)
tanulás

Itt nem erkölcsi kérdésként (14. téma: etika a kommunikációban)



Athéni demokrácia = ? `" ? H" mai európai demokrácia
józan párhuzam

Kitérés: Ne ölj!
orvlövész vs. mesterlövész
retorika gyak = deceptív kommunikáció?

Szimonidész (*556  468)
a doxa (látszat, megjelenés) erQsebb, mint az igazság (alétheia)

Platón és Quintilianus: a retorika eszköz, lehet jóra, lehet rosszra használni
leleményes vs. csaló
fondorlatos vs. ügyes
okos vs. ravasz

Odisszeusz és a média
úgy tudja elQadni a hazugságot és az igazságot, mintha igaz volna.

Mqvészet
Csakhogy nem ami rész szerint igaz, 
Olyan kell, mi egészben s mindig az ...
Nem a való hát; annak égi mása (Arany: Vojtina ars poétikája)
A mqvészet nem az, ami megtörtént, hanem ami meg szokott történni. (Arisztotelész: Poétika)

Hésziodosz (Kr. e. VII. sz. elején)
Theogónia
Munkák és napok

Miltiadész
népgyqlés (ekklészia)
szikofanta
politikai csábítás
nQ/férfi csábítás
Arisztotelész: Politika  különbségtétel (athéni) férfias bátorság és a (spártai) állati vadság között

kalokagathia  eszmény (szép és jó)

A halandók világában a beszéd többet ér, mint a tettek (Odisszeusz)
bátorság vs. butaság dilemmája

Platón: nevelQ célzatú hazugság ’! totalitariánus politika kezdete (Popper)
hazugság tudatlanságból vs. igazság meghazudtolása
Athéniak:
1. nemzeti jellemükkel ellentétes az ekklészia becsapása
2. a hazugság/becsapás különleges fenyegetése a demokráciának

Végkövetkeztetések

1. A becsapás (itt) kommunikációs kategória.
2. A demokrácia
A. beszédközpontú rendszer, nem fizikai erQszakon alapul,
B. ébernek kell lenni a manipulációval szemben,
C. a polgár nem tehet nagyobb igazságtalanságot, mintha hazudik, hiszen a nyilvános beszéden alapuló politikai rendszerben hogyan lehet biztonságosan kormányozni, ha a nyilvános beszédek nem igazak?
D. gondos megfontolást igényel (a diktatúra egyszerqbb),
E. a szabadság a polgárokat az állandó nyugtalanság állapotában tartja:
a. angyalarcú, édes beszédq gengszterek,
b. elmosódott határok az állam és a rablóbandák között,
c. sound-bites, spin-doctors,
d. a hazugsággyártás technológiája,
e. ‘tolvaj kiált tolvajt’,
3. Semmi sem az, aminek látszik – kritikai készség kialakításának szükségessége.
4. Nem relatív az erkölcs, de konkrét körülmények között érvényesül.
5. Mqvészetek és mítoszok metaforái.


5. Kommunikációs modellek

ElQzetes alapfogalmak
Kibernetika:
információtovábbítás
1. folyamata (jel, kódolás, dekódolás) és
2. rendszere (általános  alkalmazott)

üzenet (message  hír, közlemény)
csatorna
adó-vevQ
zaj
kódolás  dekódolás

Kód
1. hasított fa ’! kódex
2. A társadalomban a jelentések létrehozására (generálására) és közlésére (kommunikációjára)
szolgáló rendszer.
viselkedési kód:
szabályok, törvények  irányítanak, társadalmi ellenQrzés elsQsor äæ´
¶
º
8
<
H
J
p
z
Â
î
ð
ò
3 4 = ? k l BDRTìÛÆÛÆ۴۞ŒÛŒÛŒ}ŒÛoÛoÛoÛoYF%hÉ<>*CJ OJQJ^JaJ mH sH +hÎ@ÙhÉ<>*CJ OJQJ^JaJ mH sH hÉ*CJ OJQJ^JaJ #hJx—hÉ<>*CJ OJQJ^JaJ +hJx—hÉ<>*CJ OJQJ^JaJ mH sH #hJx—hÉ º

$
:
<
J
|
°
È
ê


.

X

÷òáááòòòòÐÐÐòòû»»»»»
&
FgdÉ<

&
F
Æ ÐÀgdÉ<
&
F
Æ Ðh„h^„hgdÉ<
&
F
Æ $ h„h^„hgdÉ
n

Ž

È

Þ


B
n
p
z

¤
À
Â
ð
ò
> i ¬ â ÷÷÷÷÷÷÷òòáááòòòÐǶ¥
&
F
Æ hÀ„h^„hgdÉ<
ÆhÀ„h„˜þ^„h`„˜þgdÉ<
ÆhÀgdÉ<
&
F
Æ hÀ„h^„hgdÉ<
&
F
Æ h„h^„hgdÉ &
FgdÉ<â ð
bâBTV†È(”ÂÜ@†ˆšœú . g  îîîîîéééééééééééééééØØØØØ
&
F
Æ Ðh„h^„hgdÉ &
F
Æ hÀ„h^„hgdÉ*CJ OJQJ^JaJ mH sH hÉ*CJ OJQJ^JaJ  ¶ È -Q|¥Íæç BÄƞ hj†ˆðè Z[ÜîîîîîîîîîéééééééééééééééééégdÉ<
&
F
Æ Ðh„h^„hgdÉ<ÄÆàì(ž „ˆ/[z¶·24n„-Ê-Î-â-ä-è-ò-º È Ü ò éÔ®®šˆšˆwšwšÂcRcRcR®R®R®R hJx—hÉ*CJ OJQJ^JaJ &hJx—hÉ<6CJ OJQJ]^JaJ #hJx—hÉ<5CJ OJQJ^JaJ hÉ<5CJ OJQJ\^JaJ #h£.“hÉ<5CJ OJQJ^JaJ hÉ<5CJ OJQJ^JaJ #h£.“hÉ&\&Ž&&’&ž&Ê&'8'j'n'p'r'¨'Ä'ü'((P(Ä(Þ(p)* *úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdÉ<¾%Ì%&’&ž&j'l'r'¨'((6(:(P(Z(\(f(¨(ª(¬(íÜÍíܹ¨íܙ‡™uÜaJ¹3J,hJx—hÉ<56CJ OJQJ\]^JaJ ,hJx—hÉ<56CJ OJQJ\]^JaJ &hJx—hÉ<5CJ OJQJ\^JaJ #hJx—hÉ<5CJ OJQJ^JaJ #hO¬hÉ<5CJ OJQJ^JaJ hÉ<5CJ OJQJ^JaJ hÉ<6CJ OJQJ]^JaJ &hJx—hÉ<6CJ OJQJ]^JaJ hÉ<>*CJ OJQJ^JaJ hJx—hÉ*CJ OJQJ^JaJ ¬(Ä(-*!*3*5* *¢*,N,š,®,Ä,Ò,--F-H-¥.¦.Ä.82>2@2l2À3è3ò3ìÛÇÛÇÛÇÛ¹Û§’§’m§§ÛXÛ¹ÛFÛ#hJx—hÉ<5CJ OJQJ^JaJ (hJx—hÉ &
F
Æ Ðh„0ý`„0ýgdÉ ;À;Â;ð;ò;ô;ö;ø;ü;ïÛò۲۲۲۲۲¤™¤²Û²‡y‡aL‡y)jhO¬hÉ ;

;ú;*<,<À<ì<î<=F=H=À=Ú=>>úúúúúúúééééúúáúúúúúúúúÙÙú
&
F
gdÉ< $a$gdÉ<
&
F
Æ $ h„Üö`„ÜögdÉ>>2>6>®>°>
?

?œ@FAPAŠAêØÉ·¦·¦É–ˆ·¦·¦·|·É·É·É·É·g·Q+h!dëhÉ®>°>
?

?:?v?Ð?@n@š@œ@º@ô@NAPAŠA AÒABBBJBLB¶B¸BÖBC°Cúúúúúòòòòòúúúúúúúúúúúúúúúúúú
&
F
gdÉ
D D)DMDaDbDcDpD€DìØÆØƵ¡{{l{XHl4&hÈÝhÉ<5CJ OJQJ\^JaJ hÈÝhÉ<5OJQJ\^J&hÈÝhÉ<5OJQJ\^JmH sH hÉ D D)D;DMDbDcDnDpDÐDÑDÞDàD¼F¾FÎFÐFNGPGŠGØG¤HIúúúúúúúòúúúúúúúêúúúúúúÙÙÙ
&
F


Æ Ð„Ð^„ÐgdÉ< $a$gdÉ< $a$gdÉ*CJ OJQJ\^JaJ &h!dëhÉ<5CJ OJQJ\^JaJ &hÈÝhÉ<5CJ OJQJ\^JaJ hÉ NN:NPNrNˆNÂNöNúúúúúúúòúúúúúúúúáááááááááú
&
F

Æ h„`ú`„`úgdÉ< $a$gdÉ*CJ OJQJ\^JaJ mH sH hÉ &
F
Æ ‘h„h„˜þ^„h`„˜þgdÉ<ÐXôXöX"YúYüY$Z6ZlZîZX[Z[Œ[È[\L]N]p]À]]^‚^êååÜ˺ººººËËË˱ËËËËË
ÆhgdÉ<
&
F
Æ Ð„Èû`„ÈûgdÉ<
Æh„h„˜þ^„h`„˜þgdÉ<
ÆgdÉ &
F
Æ ‘h„h„˜þ^„h`„˜þgdÉ< Y"YX[Z[\[Œ[¶\È\Ô\Þ\]F]H]J]L]N]p] ^I^²^³^¿^À^Ç^È^ý^
___``D`x`ª`Ð`êØɸ¤ØÉ؏؏}ØɤØÉØÉdêØÉØÉØÉØX؏ÉØh*†hÉ*CJ OJQJ\^JaJ mH sH #hÉ<6CJ OJQJ\]^JaJ )h*†hÉ<6CJ OJQJ\]^JaJ &h“^åhÉ<5CJ OJQJ\^JaJ hÉ<5CJ OJQJ\^JaJ hÉ*CJ OJQJ\^JaJ "‚^²^³^À^Ù^ý^R_D`è`ê`

abcdcdXdZdtdd°d²dÜdeÜeîîîîîåîîîîÙÅîîîîîîîîîî$
Æh„h„˜þ^„h`„˜þa$gdÉ<
$
Æa$gdÉ<
ÆhgdÉ<
Æh„h„˜þ^„h`„˜þgdÉ<Ð`æ`è`ê`

aafabcdcdLdXdZd®d°d²d¶dÆdÚdÜdìdêØÉ´¢Ž¢É¢Ž¢ÉŽ¢Év]vH¢(hÉ<5CJ OJQJ\^JaJ mH sH 1hhs†hÉ<5CJ OJQJ\]^JaJ mH sH .hhs†hÉ<5CJ OJQJ\^JaJ mH sH &h“^åhÉ<5CJ OJQJ\^JaJ #h“^åhÉ*CJ OJQJ\^JaJ hÉ*CJ OJQJ\^JaJ hÉ<5CJ OJQJ\^JaJ &hhs†hÉ<5CJ OJQJ\^JaJ hÉ $„h^„ha$gdÉ< $a$gdÉ<$
Æh„h„˜þ^„h`„˜þa$gdÉ<
Æh„h„˜þ^„h`„˜þgdÉ< g gthšhÖhÂiÄi^jbjfjhjœjžj jäjæjèjðjkìÚÅÚųų  ~iWi³@,hyhÉ<56CJ OJQJ\]^JaJ #hÉ<5CJ OJQJ\]^JaJ )hyhÉ<5CJ OJQJ\]^JaJ hÉ*CJ OJQJ\^JaJ k
kk0k:kJkŠkšk¢k¦kÄkÆkÒkl:l sêÖêÖÅÖêÖ³œêÖÅÖÅևœêÖÅևÅÖÅÖÅևœêÖÅևևœêÖÅÖÅÖÅÖÅÖÅÖêÖ)hyhÉ<5CJ OJQJ\]^JaJ ,hyhÉ<56CJ OJQJ\]^JaJ #hÉ<6CJ OJQJ\]^JaJ hÉ
sºs:tuBuªuŽv w¨wx´x2yÒyz6zhzëëëë××××××××Ãëëëëëëëëë$
Æ´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÉ< $
&
F
Æ 8„8^„8a$gdÉ<$
Æh„h„˜þ^„h`„˜þa$gdÉ<
s

sºs t&tuuªu°uÊuv0v4v:vRvZv^vŽv’v”v°v²vww$w&wBwDw¬w®wÈwÊwòwx xêÖ­œÂօê֜Öê֜ÖÂpY­ÂœÂpY­ÂpY­œÂœ,h]B“hÉ<56CJ OJQJ\]^JaJ )h]B“hÉ<5CJ OJQJ\]^JaJ ,hyhÉ<56CJ OJQJ\]^JaJ hÉ $
Æa$gdÉ<
Æh„h„˜þ^„h`„˜þgdÉ<
$
Æha$gdÉ<$
Æh„h„˜þ^„h`„˜þa$gdÉ<4{5{V{W{v{w{‹{Ž{£{¥{||B|D|¤|¦|ô|ö|œ}ž}~~8~J~’~”~À~Ü~T– €€ €êÖÅÖűűűűű£ŽÅ±Å±Å±y±Å±y±Å±Å±Åb,hHbÐhÉ<56CJ OJQJ\]^JaJ )h7Y¶hÉ<5CJ OJQJ\]^JaJ )hÊhÉ<5CJ OJQJ\]^JaJ hÉ<5OJQJ\]^J&h7Y¶hÉ Æh„h„˜þ^„h`„˜þa$gdÉ &
FgdÉ<


&
F
ÆhgdÉ<
Æh„h„˜þ^„h`„˜þgdÉ< €(€:€\€ª€°€ P¶Ðâäìô3‚4‚?‚@‚A‚B‚{‚š‚›‚œ‚Ï‚ö‚÷‚û‚ƒ6ƒTƒUƒjƒ‰ƒ¨ƒ©ƒn…p…t…v…¨…ª…êÖÁÖÁÖ°ÖÁÖ°™êְְְְְְְְְְְְևr°)hHbÐhÉ<5CJOJQJ\]^JaJ#hÉ<5CJOJQJ\]^JaJ,hHbÐhÉ<56CJ OJQJ\]^JaJ hɇ@‡V‡”‡À‡î‡*ˆ,ˆ.ˆ\ˆ¶ˆóóóóóóóóóóóóêêêêêêêêêêêóóóó
ÆhgdÉ<
$
Æha$gdÉ<ª…Ì…à…††ô†ö†ø†‡>‡@‡V‡*ˆ.ˆZˆ\ˆ†‰ˆ‰¤‰¦‰¨‰ò‰0Š”Š–Šb‹Š‹`ŒbŒÀŒÜŒ(*|~‚„¨ªŽŽ”Ž²Ž¸ŽæŽìŽ$**‘,‘b‘p‘¶‘Ê‘ìÛìÛìÛÉ´ìÛ´ìۛ´ìۛ´ÛìÛìÛìÛìÛìÛìÛìÛì´ìÛìÛìÛìÛìÛìۆ´ì´)h%‚hÉ<5CJ OJQJ\]^JaJ 1hHbÐhÉ<5CJ OJQJ\]^JaJ mH sH )hHbÐhÉ<5CJ OJQJ\]^JaJ #hÉ<5CJ OJQJ\]^JaJ hÉ $
Æha$gdÉ<؏N°*‘,‘b‘’‘Ö‘®’°’6“

”®”þ•–0–2–˜–¨–À–̖Ζ—˜˜X˜™óóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóß $
&
F
Æ $ h„h^„ha$gdÉ<
$
Æha$gdÉ<ʑä‘ì‘ ’"’n’p’v’°’6“:“<“ì“î“f”r”²”´”Ö” •"•t••Ò•þ•–0–2–˜–̖Ζ——H—L—t—v—x—z—¦—¨—˜˜X˜Z˜Ê˜™H™V™|™~™
š$š&šì×ìÆìÆ×ì±ìÆìÆìÆìÆìÆìÆìÆìƱƝ±Æ±ÆÆÆÆÆÆ±ÆÆˆÆÆ)h%‚hÉ<6CJ OJQJ\]^JaJ &h%‚hÉ &
F
Æ h„`ú`„`úa$gdÉ<
$
Æha$gdÉ< $
&
F
Æ $ h„h^„ha$gdÉ<&š(š‚š´šØšÜš4›d›‚›œ›ž›Ä›,œ.œÂœ|†¸ž6ž™žšž´žŸŸRŸlŸoŸxŸ Ÿ©Ÿ·Ÿ¸ŸßŸàŸâŸíŸ, H œ ¶ >¡T¡‚¢ïÛïÛïÛÆÛÆÛÆÛïÛïÛïÛÆï۱۟±Û±ÛŠvŠvŠvïvïvŠvŠvŠvŠv&hj)@hÉ $
&
F a$gdÉ<
$
Æha$gdÉ<‚¢¨¢,£.£~£ª£ ¤$¤8¤F¤\¤t¤x¤¦¤¨¤¶¤Ì¤Î¤ê¤ü¤þ¤¥6¥P¥T¥n¥p¥Ž¥²¥´¥¶¥f¦h¦‚¦ˆ¦’¦˜¦Ê¦Î¦ì¦8§:§€§‚§D¨F¨Æ¨È¨©
©(©*©®©êÖÅÖêÖÅÖêÖêÖê³ÖêÖêÖÅêÅÖÅÖÅêœêÅÖÅÖÅÖÅÖÅêœêÖÅÖÅê…Ö…Ö…Ö, jwðhj)@hÉ $
Æha$gdÉ<
$
Æha$gdÉ<®©°©BªDª¼ª¾ª««H«^«¬«E¬‡¬ˆ¬¦¬§¬¨¬©¬È¬î¬ï¬ ­!­®®Ž®®¤®Ê®
¯

¯8¯:¯

°°¬°®°éÕéÕéÕÄÕ¯Õ¯ÕÄÕÄ՝¯ÕÄÕ¯ÕĆt`Ä`Ä`Ä`Ä`Ä&há
ähÉ &
F
Æha$gdÉ<$
&
F
Æ
Ðh½a$gdÉ<
$
Æha$gdÉ<®°º°¼°¼±¾±Ò±Ô±Ö±V²Z²\²v²x²”´–´¢´¤´Œ¶Ž¶²¶Ú¶T·r·¸¸éÕÀ¯˜ƒÕÀÕ¯éÕÀ¯hTÀ¯T?TƒT¯)h:8hÉ<5CJ OJQJ\]^JaJ &h:8hÉ ähÉ ähÉ<56CJ OJQJ\]^JaJ ¤·¸2¸y¸z¸ƒ¸¤¸ß¸Jºœº@»¼¼‚¼½‚½¾0¿Ú¿®À†ÁðááÕÕÕÕÕÕÕÕÕÕô´´´´´$
&
F
Æha$gdÉ<$
&
F
Æ
Ðh½a$gdÉ<
$
Æha$gdÉ<$
&
F
Æha$gdÉ<$
&
F
Æha$gdÉ< ¸
¸'¸y¸z¸‚¸ƒ¸…¸¤¸¦¸ß¸á¸JºVºœº¨º>»@»L»¼¼¼&¼½ ½½(½F½R½p½‚½Þ¿ò¿†ÁˆÁÎÁìÁ,ÂPž¸ÂÃÃ4ÃZÃ\ÃÄ4ľÄÀĊŌÅ.Æ0ÆìÛìÛÆìÆìÆìÆìÆìÆìÛÆìÛìÆìÆìÆìÆìÆìÆìÛ²²²²Û²²²Û²ˆ²Û)hÐA†hÉ<5CJ OJQJ\]^JaJ )hÐA†hÉ<6CJ OJQJ\]^JaJ &hÐA†hÉ &
F
Æha$gdÉ<$
&
F
Æ
Ðh½a$gdÉ<$
&
F
Æha$gdÉ<$
&
F
Æha$gdÉ<$
&
F
Æ
Ðh½a$gdÉ<
$
Æha$gdÉ<0ÆFÆHÆZÇ\ǘǚǴǶÇ@ÊAÊBÊCÊNÊOÊWÊYÊdÊfÊsÊéÕÀ®À‚ÕÀ՝p[pGGG&h/^3hÉËy˞ÌüÌʹͶÍÔÍæÍøÍÎ Î ÎfÎhÎóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó
$
Æha$gdÉËüÌÍʹͶÍfÎhΆÎÊÏaзÐåѼѤåѼÑxgSg $
Æha$gdÉ<·Ð¸ÐXÓZÓ”ÓšÓªÓ ÔÔÔ:Ô<Ô¬ÔVÕXÕZՂÕÖ/Ö@ÖCÖDÖFÖ`Ö× ×ØlضظØvÙxÙÄÙüÙ*Ú,ÚXÚrÚíØíØįĞįįĞįį‡¯Äu¯ÄžÄžÄžÄž`¯Ä¯Ä¯)h#}QhÉ<5CJ OJQJ\]^JaJ #hÉ<5CJ OJQJ\]^JaJ ,hÙZhÉ<56CJ OJQJ\]^JaJ hÉ $
Æha$gdÉ<ß<ßVßXßzßÔßæßàŒàðàá á8á&â'âhânâ’â•â×âÙâ1ã3ãÉãÊãßãíã²äÐäÀåàåææçêçèFéHé¬éðé
ê

êêÖį֯֯֯ž¯Öž¯‡Ö¯Ö¯Ö¯ÖžÖ¯Ö¯Ö¯Ö¯Ö¯Öžê‡êxhÙZhÉ<6CJ \]aJ ,hÙZhÉ<56CJ OJQJ\]^JaJ hÉ ëë.ëBëXërëtë"ìóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó
$
Æha$gdÉ<

ê2ê^ê`êrëtë|ëì"ì$ìèìíí
íí^íví¸íüíPî`î€î¤îøî

ï†ïŽïÌïÖïöïúïzð¸ðÆðÈðîðÌñÎñÐñÔñêÖÅÖÅ®™®Å„m„ř֙֙֙֙֙֙֙ÖÅÖÅÖřÖÅÖÅ,hhÉ<56CJ OJQJ\]^JaJ )hhÉ<6CJ OJQJ\]^JaJ )hÙZhÉ<5CJ OJQJ\]^JaJ ,hÙZhÉ<56CJ OJQJ\]^JaJ hÉ í,í4îÂîXïöïøï

ðð*ðdðÆðÈðððñ<ñLñNñÎñÐñÒñÔñ:òXòZò~òóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó
$
Æha$gdÉ<Ôñ:òlòóó8ó:óPóŒó¼ó¾óìóô ô\ôÖôØôŒõŽõžõÂõÜõðõ@özö‚öêÖÁ°ê›Ö°Ö°„Ö°Öp°p°XpCpCpC)h\}ˆhÉ<6CJ OJQJ\]^JaJ .h\}ˆhÉ ÆhgdÉ<
$
Æha$gdÉ<‚ö„öÂöÄö÷H÷|÷~÷’÷øøø.ø@øBøDø¨øÄøxùÀùÂù2úŠúŒú˜úœúíØíØíØƱŒwØŒ`IŒØŒ`,h\}ˆhÉ<56CJ OJQJ\]^JaJ ,hhÉ<56CJ OJQJ\]^JaJ )hhÉ<5CJ OJQJ\]^JaJ hÉ ÆgdÉ<
ÆhgdÉ<œúÌúÎúŠû û¦ûüü’ü”ü¸üºü¼üÂüýý8ý:ý<ý@ý¼ýÂý þþ þþŠþªþÛþÜþÝþàþ8>ÈÞæ4Rl¬Èàæ JPSkêÛêDzDzǡ²Ç²Ç²Ç¡²Ç²Ç¡Ç²Ç¡Ç¡²Ç²Ç²Ç²Ç¡Ç¡²Ç²Ç¡²Ç#hÉ<5CJ OJQJ\]^JaJ hÉk¼Dz|¨ÄðH˜šÞð

68@p, Z ööíííáííÒÆÆÆííííííííííí


&
F
ÆhgdÉ<
&
F
Æ
ÐhÜgdÉ<
$
Æha$gdÉ<
ÆhgdÉ<
ÆgdÉ^` * 2 Z ~ < T z ˜ ¼ Ú ö ú ¡¡$¡4¡|¡Ž¡d¢x¢ò¢êÖêÖêÖŮř…Å…Å™…w…Å…Å…™…u…™…™…™…Å…™…™…™…™…Uh
:hÉ :hÉ :hÉ<5CJ OJQJ\]^JaJ ,hÊhÉ<5;CJ OJQJ\]^JaJ hÉ ÆhgdÉ jelölQ kód: kommunikatív kód:
paradigmatikus -ból válogatunk a szintagmatikus alkalmazáskor

Egységei a jelek:
1. jelentést hordoznak
2. mást, mint magukat, kiutalnak magukból
3. a társadalom hozza létre Qket,
megegyezéses alapon,
a társadalmi háttér közös,
4. átadhatók megfelelQ és rendelkezésre álló kommunikációs eszközökkel.

analóg kód:
hagyományos óra  folyamatos  arányok hasonlítanak! Kontinuum,

digitális kód:
digitális óra (eredete: lat. ujj  ahogy számolok az ujjammal
bit: a legkisebb információegység

Kontinuum vs. kontiguum



prezentációs kód
tanult(viselkedés)
genetikai eredetq (testalkat)
használati (ruha stb.)
reprezentációs kód (könyv)
denotációs kód (matematikai jelek:1, 2, 3 ...)
konnotációs kód (érzelmi, erkölcsi, esztétikai)

kommunikatív kompetencia= ismeretek
nyelvi készlet ismerete
az értelmezQ szabályok ismerete
interaktív és személyközi szabályok ismerete

Szociokulturális elvárások
Grice-maximák
Kvantitás: Annyit mondj, amennyi szükséges!
Kvalitás: Ne hazudj!
Reláció: Arról beszélj, ami odatartozik!
Mód: Légy udvarias, világos, pontos!

Halliday
hangnem (tenor) bizalmas stb.
mezQ (field) beszédtéma, a beszéd tárgya
csatorna(mode) írott, telefon stb.

regiszter: tipikus nyelvi változat
mqfaj (genre) H" keret, séma, forgatókönyv

A beszéd metafunkciói
1. a környezet megértése (ideációs cél)
2. a másokra való hatás (interperszonális cél)
3. a textuális cél (az elQzQ kettQt relevánssá teszi)

A modell
1. egyszerqsít
2. kulcsmozzanatokat választ ki
3. elQrejelzéseket tesz lehetQvé
4. minél bonyolultabb a rendszer, annál nehezebb modellezni
5. minél általánosabb, annál kevésbé lesz alkalmazható egyedi esetre
6. dinamikusabb vs. statikusabb modellek
7. matematikai modellek vs. intuitív modellek
8. egyetlen modell sem alkalmazható az elemzés minden szintjén vagy bármilyen céllal

Modelltípusok
taxonomikus: rendez, osztályoz, összefüggések alig
strukturális: az összefüggések, statikus
dinamikus: a folyamatok mennyiségekkel
mechanikus (technomorf)
funkcionális: az adott jelenség szerepe


Információelmélet
biológiai,
társadalmi,
technikai rendszerek
a. információáramlásával és
b. információváltozásával foglalkozik,
a-b mennyisége mérhetQ és jellemzQ

Üzenetek irányítják a világot
Norbert Wiener (a kibernetika atyja)
Claude Shannon (üzenetek kódolása, dekódolása)
Warren Weaver (a kommunikáció matematikai elmélete)

Az információ mérése (kvantifikálás):
több
kevesebb
elégséges

Az üzenethalmaz és a jelentéshalmaz kóddal van összekötve
Adó, vevQ, csatorna, kódolás, dekódolás, zavaró tényezQk, üzenet, szimbólum, viszonyok, referenciák stb.

Bizonytalanság a dekódolásban: értelmezés.

Az információ:
pozitív (ha csökkenti a bizonytalanságot) rendundáns (ha már korábban is ismert) irreleváns (nincs köze ahhoz, amire a vevQnek szüksége van)

Az információ egysége a bit (binary digit):
Igen - nem kérdésre adott információ
Fia van, vagy lánya?
A kérdésre adott választ egy bit.

Az információmennyiség
nincs fizikai mozzanathoz kötve
viszonylagos
kontextuális
paradox és ellentmondó üzenetek
bizonytalanság, ill. entrópia

A kommunikáció minden mozzanatában választás és közös cselekvés:
1. Választás az odafigyelésben, a percepcióban, az üzenet visszatartásában.
2. A vevQ is cselekszik!
3. Nem mindig közvetlenül adó-vevQ között történik a kommunikáció, hanem egyéb befolyásoló
tényezQk is lehetnek.
4. A tömegkommunikáció szakma, hivatásos közvetítés adó és vevQ között.
5. A kommunikáció társadalmi közegben zajlik, nem elszigetelten.



Filozófiai modellek
Pragmatika
Fázom! = Légy szíves, csukd be az ablakot!

Platón
Arisztotelész
Cicero
Skolasztika
Wittgenstein
Austin  Searle
Jakobson
Lasswell
Weaver
Gerbner
Barnlund
MacLean
Maletzke stb.

médiamodellek

Kommunikációs modellek szakkifejezéseinek megfeleltetése
beszélQ  hallgató
író  olvasó
szerzQ  közönség
adó  vevQ
feladó  címzett
küldQ  befogadó
/jel/kibocsátó  /jel/érzékelQ
/jel/alkotó  befogadó
/jel/alkotó  felhasználó
alkotó  alkalmazó


6. Az emberi kommunikáció folyamata

Alapfogalmak
adó vs. vevQ
csatorna
zavarás/zaj (interferencia: technikai, szemantikai torzulás)
üzenet (verbális vs. non-verbális
szándékolt vs. automatikus
tudatos vs. tudattalan
kódolás-dekódolás
metakommunikáció
kódolás vs. Dekódolás

Kommunikációs zavarok
materiális (afázia stb.)
pszichés
szociális (elégtelenség, kisebbrendqségi érzés)
szituatív (félreértés, figyelmetlenség stb.)

Hallgatás-odafigyelés (lelki, testi, stb. tényezQk, érdeklQdési kör, életkor),
visszacsatolás
folyamatos figyelés (monitoring)

A lényegre figyelés
idQfelhasználás

SzqrQk (sok konfliktus okozói)
1. szelektív figyelés: Azt hallom, amit hallani akarok, azt olvasom, amit olvasni akarok, még a betqk szintjén is
2. szelektív észlelés (egyéni: érdeklQdési kör, életkor, helyzet)
3. pszichés várakozások és elQzetes lelkiállapotok
4. kulturális szqrQ

Ingerek:
nemcsak válogatunk, rendezzük is Qket:
1. egésszé
2. sémák és várakozások szerint (ok-okozat)
3. értelmezés szerint (hozzárendelünk múltbeli ismereteket emlékezetünkbQl)

Önmagunk és mások 'észlelése', megítélése

Önkép: viszonylag állandó, de van benne összehasonlítás másokkal
Önértékelés (alá-, fölé-, helyén)
Meghatározói: kultúra, életkor, társadalmi helyzet, nem (férfiak vs. nQ)
Önbizalom (pozitív visszacsatolás növeli)



Mások képe
válogatjuk és
rendezzük az információt
összkép, egységes kép (udvarias, szimpatikus)
elsQ benyomás

Meghatározó tényezQk
hírnév
biztonság ( Jobb a biztos ellenség, mint a bizonytalan barát )
fizikai benyomás (vonzó vs. taszító):
a. kulturális meghatározottságú
b. egyéni meghatározottságú
általánosítások és sztereotípiák (egyéniek és kulturálisak)
szerepek (pervazív: életkor, nem), alkalmi (vásárló), foglalkozásbeli (tanár, orvos), családi állapot (kultúrafüggQ), családi (apa, anya, gyerek, nagyszülQ)
idQ (a kommunikáció múltfüggQ és elQrehaladó folyamat)
idQfogalom (kulturális: idQtartam, lineáris idQ, ciklikus idQ)
szituáció (sz-figyelés vs. sz-kezelés)
hatékony vs. sikertelen
megértés
jóérzés, öröm
attitqd
bizalom
Qszinteség
stratégia: viszonylag állandó, kötött, hosszabb távú terv, cél érdekében
taktika: rövid távú, változó, rugalmas
KövetkeztetQ képesség
Pontosság (a megfigyelésben)
Hibás megfigyelés

Emlékezet
felismerés (találkoztam már ilyesmivel) visszakeresés (korábbiakhoz kötöm)
adatokra vs. folyamatokra emlékezés
látási vs. hallási  egyéb érzékszervek
fonémákra (bor-por)  jelentésekre, stílusra, szerkezetekre, értelmezésre, körülményekre emlékezés
rövid távú vs. hosszú távú (tanulás!)
észlelési (spontán) vs. ténybeli
szemantikai vs. epizód (szerkezet vs. egyes tények rögzítése)
mqveleti emlékezet
egyéni vs. társadalmi

Empátia  beleérzés viszony
A hallgatásról és az odafigyelésrQl részletesebben
Hallgasd meg! Figyelj oda rá! Légy Qszinte!
... Hallgattam a jókról & mert a hallgatás kedvéért néha még a jó beszédektQl is tartózkodni kell ...
Si tacuisses, philosphus mansisses.
... fecseg a felszín, hallgat a mély ... Sok beszédnek sok az alja.
A hallgatás és odafigyelés technikája
A megszólítás és az odafigyelés egykori modellje







A mai modell
társas támogatottság
közösségi megszólítottság
megszólítani és megszólítva lenni
ÉlQ szónak súlyos volta
biztonság
valószínqségek
kockázatvállalás
haszon
kritika
rendszerlátás
együttlátás
megfigyelQképesség

A hallgatás/odafigyelés akadályai
szqrQk
figyelmetlenség
fáradtság, unalom
türelmetlenség
arányérzék hiánya
közönyösség
egoizmus
torzítás
elQrerohanás
kritikai készség hiánya
elQítéletek
kisebb ellenállás
szellemi lustaság
bizonyosság fokainak keverése
kisebbrendqségi érzés

A hatékony hallgatás és odafigyelés
felkészülés
arany középút
véleménykülönbség elfogadása
jól hallgató = jól beszélQ

öntudatos polgár vs. képmutató rabszolga


7. A non-verbális közlés

A non-verbális cselekvés alrendszerei:
mimika (arcmozgás  nevetés, homlokráncolás stb.)
kineszika (testmozugás  testtartás, gesztikulálás stb.)
haptika (tapintás)
Okuleszika (szemmozgás, tekintet iránya, elkerülése, kapcsolatfelvétel tekintettel, pislogás, a
pupilla tágulása )
proxemika (távolságtartás)
chronemika (idQbeliség, az interakció idQtartama, a viselkedés és az egymásutániság
szinkronizációja)

vizuális típus

auditív típus

kinesztetikus típus

A non-verbális cselekvés funkciói:
paraszintaktikai (pl. beszédtagoló gesztusok)
parapragmatikai (a nyelvhasználó szándékáról tájékoztat)
paraszemantikai (a közlés tartalmára vonatkozik)
A funkciók kulturálisan meghatározott viszony függvényei.

Szemiotikai jellemzQk
beszéd: konvencionális vs. ikonikus
gesztus: konvencionális vs. ikonikus

nyelv/beszéd: jelelemek (fonéma/graféma) és elemi jelek (morféma)
gesztus: mozgáselemek és mozgásfázisok

beszéd: elemek idQbeli lineáris egymásutánja
gesztus: idQbeliség és térbeliség együtt

Verbális és non-verbális jelek együtt
1. didaktikai céllal (Orbis pictus, tévé, video)
2. esztétikai céllal (képvers, kallgiráfia stb.)
3. tudományos céllal (táblázatok, diagramok)

Szituáció  origo
én  perszonális deixis
itt  lokális deixis,
most  temporális deixis

A non-verbális kommunikáció
az egyedfejlQdésben
a törzsfejlQdésben



A gesztusok osztályozása
1. bal kézzel, jobb kézzel, mindkét kézzel
2. a kézfej állása (tenyér, ököl stb.)
2. az ujjak állása (kinyújtott, behajlított stb.)
4. érintés vagy csak rámutatás a tárgyra, 5. a tárgy mozgását vagy állását mutatja
6. a kéz ide-oda mozgást mutat
7. ritmikus kézmozgás, ismétlQdés gyakorisága változhat
8. intenzitás  távolságok nagysága szerint
9. a nyelvi jelet követQ, megelQzQ, egyidejq

DEIXIS: gör. 'mutatás'
1. rámutatás gesztussal vagy nyelvi elemmel a beszédszituáció egy elemére
2. nyelvi eszköz tulajdonsága, funkciója, amely a szituációtól függQen a közlés személy-, idQ- és helystruktúrájára vonatkozik

1. helyettesítQ
2. kiegészítQ: bQvítQ
módosító
ellentmondó
ironikus
hibás
patologikus
3. fölösleges
4. tömörítQ, rövidítQ
5. csaló, becsapó

A deixis néhány típusa
pars pro toto (rész egész helyett)
totum pro parte (egész rész helyett)
tárgy érték helyett
kategoriális helyettesítés
reprodukció az eredeti helyett
típushelyettesítés
látható a nem látható helyett
képzeletbeli
analogikus
kétértelmq

formanyomtatványok

számítógép



8. A verbális közlés

I. Alapfogalmak
Beszélt írott / nyomtatott / elektronikus (virtuális vs. valóságos)

szupraszegmentális elemek ’! vokális kommunikáció

diskurzus H" szöveg
viszonyok viszonya

Szemiotikai szintek
szintaktikai: jelek viszonya
szemantikai: jelentések viszonya
pragmatikai: a jeladók/vevQk viszonyai

Nyelvi szintek
hangok
morfémák
lexémák
szintagmák
mondat
...........
szöveg

szövegtípusok/mqfajok
beszédmqfajok

Minden szinten:
negentrópia
gazdaságosság
redundancia
absztrakt vs. konkrét
dichotómia
eufemizmus vs. kakofemizmus
következtetések
dilemma
szinonímia
homonímia
poliszémia
kulturális keret
társadalmi elvárások
férfi-nQi nyelv
hatalmi nyelv
metakommunikáció  metanyelv
stílus (hogyan)
analógia
példa
statisztika
idézet, közmondás


A verbális közlés célja
kulturális meghatározottságú
amerikai vs. francia
magyar ...
változatok egy kultúrán belül is
népdal: látszólag nincs kapcsolat az indító természeti kép és a rákövetkezQk között
a hagyományos hétköznapi beszéd is hasonló, de pragmatikai eligazításokkal
eufemizmus vs. kakofemizmus
retorika
stílus ('hogyan')

A beszélgetés
1. jelek (szignálok):kezdete, vége
2. beszéd és hallgatás/odafigyelés
3. a beszélQ/hallgató szerepek felcserélQdnek

II. Pszicholingvisztika tényezQk
agy vs. elme
Hogyan ismeri fel a hallgató a szavakat a beszédfolyamatban?
Hogyan jut el a megértésig?
Hogyan tudja, hogy ez az (szinonimák, proformák stb.)?
Hogyan alakítja gondolatait?
Hogyan alkotja meg a hangokat?
Hol vannak raktározva a minták? Minden nyelvi szinten!?
folyamat vs. szegmentumom

Minden nyelvi szinten
Hangképzés
egyik hang képzése elkezdQdik, az elQzQé még befejezQdik
kombinatorikus variánst ejtünk, nem fonémát
hallórendszer
látórendszer
a beszéd szervezQdése az agyban
hangképzQ és manuális rendszerek
látás és hallás a beszédfolyamatban
beszédközpontok helye
visszacsatolás
kategoriális észlelés
szelektív adaptáció



9. Viszonyok, szerepek és színterek a kommunikációban, kétszemélyes kommunikáció, interjú

Kommunikációs szerepek
Kiegészítés
csoportidentitás
szocializáció
hierarchia a különbözQ szerepekben
Bizonyos szerepek nem zárják ki egymást (orvos-férfi, orvos-nQ)
A szerepek szimbólumokkal (orvos-fehér köpeny, katona-egyenruha  csoport-hovatartozás jele is
NQk - szoknya, hosszú haj (régen) stb.

A szerepek a nyelvben is:
Szia  Szép jó reggelt kívánok, vezérigazgató úr! (ikonikus)
Hozzájárul nonverbális (meghajlás)

A szerepek tipikus nyelvi kommunikálása:
megszólítás
beszédkezdés
stílus
tegezés vs. magázás

Rítusok
Segítenek eligazodni, könnyítik, gördülékennyé teszik a kommunikációt, de meg is merevítik

családi
intézményi, szervezeti
katonai
akadémiai

Ikonikus (diagrammatikus)
a legfelsQ vezetQ a legfelsQ emeleten (ENSZ) vagy az elsQ emeleten
névtáblák nagysága, anyaga

Kétszemélyes kommunikáció (önálló tantárgyak anyaga lesz)
Én és Te (Martin Buber és Ferdinand Ebner filozófiája)
Martin Buber *Bécs 1878 Jeruzsálem 1965
Ferdinand Ebner *Bécsújhely 1882-1931

Martin Buber: Ich und Du (1923)
Én és Te  az ember lényege
Én és valami
Én és P
Én és Valaki



Az Én és Te kapcsolat jellemzQi
kölcsönös megnyílás = bizalom/hit
kölcsönös átadás = szeretet
kinyilvánítás eszköze = kommunikáció
érzelem = birtokol
Én-Te = szabad(on vállalt)
az ember a Te-ben válik Én-né
Én és Te ’! Mi
tömeg vs. közösség

a bqn = elzárkózás a Te elQl
a valami beemelése a Te helyére
pokol = nincs Te

házasság
barátság
szülQ  gyermek
nevelés
mqvészet: Én szól a Te-hez a szépség szerint alakított anyagon keresztül
vallás mqvészet szerelem= Te-keresés
Pascal, Ebner, Buber: Isten nem a Másik , hanem a Te, az örök Te

Interjú
a kapcsolatteremtés és fenntartás mqvészete





10. Kiscsoportos kommunikáció, nyilvános kommunikáció

I. Kiscsoportos kommunikáció
1. családi
a. szocializáció
b. tanulás
2.iskolai
3. alkalmi, baráti
4.munkacsoportban
5. terapeuta csoportban

Csoportdinamika
kohézió
konformitás
kockázatvállalás
sajátos nyelvhasználat
közös gondolkodás
kreativitás (brainstorming)

Folyamat-kategóriák



















A csoport létrejöttének szakaszai
alakulás
elbizonytalanodás
szabályozódás, harmónia
cselekvés



Csoportméret
Csoportszervezet (menedzsment, hierarchia)

Hatékony



Gyenge vezetés



A vezetés kommunikációja
légkörteremtés, humor,
elégedettség, jó buzgóság
személyesség, mindenki szólhasson,
személyre szabott intézkedés, de Ø személyválogatás
döntéshozás  egyetértéssel

Döntéshozás nagy egyetértéssel
1. az eltérQ nézQpontok egyesítése vagy integrálása többféle módszerrel
2. adott esetre szabott, esetenként más és más integrálási módszer
3. minél több lehetséges megoldás felvetése
4. megoldások felvetése a vita kezdeti szakaszában
5. egy-egy szakasz lezárása, az egyetértés megfogalmazása

Problémamegoldás és konfliktuskezelés

Kommunikációs hálók
Kerék
lánc
Y
körkörös
mindenirányú

II. Nyilvános kommunikáció
nyilvánosság (1704-bQl)
Angol public (XVII. századtól)
lat. publicus: közönséges, államé, népé vs. privatus
gör. polisz
oikosz
koiné - koinónia
ekklészia
agora

közélet: biosz politikosz:
beszéd (lexisz) szónoklás, bíráskodás
közös cselekvés (praxisz)  hadviselés
leiturgia = közmunka
színház kötelezQ
nyilvánosság = szabadság és maradandóság


Középkor
templom
vásár (vásárnap!)
lovagi torna
disputa
misztériumdrámák
bíráskodás, kínzások, kivégzések

Felvonulások
Róma: szenátus engedélyével gyQztes hadvezér
középkor: misztériumjátékok
ünnepélyek fQként a barokkban
tüntetés: XIX. századtól

A nyilvánosság jelképei
totem
zászló
koronázási ékszerek
hadvezéri, bírói jelvények

Polgárság
kocsma
kávéház
teázó
szalon
klub
kaszinó
tudós társaságok
egyesületek
titkos társaságok

országgyqlés (korábbról)
médianyilvánosság
endoxosz
sensus communis
vox populi vox dei
közvélemény
a közvélemény gyártása

kultúrateremtQ nyilvánosság vs. kultúrafogyasztó nyilvánosság

Alapfelállás:
beszélQ
hallgatóság
üzenet



BeszélQ:
hitelesség
(tájékozottság, rátermettség, tekintély, szavahihetQség, tárgyilagosság, hozzáértés, motiváltság, megbízhatóság, erQt sugárzó, sodró, vonzó egyéniség, nyíltság, érzelmi töltet  látszata!?!)

Hallgatóság:
1. demográfiai elemzése (életkor, nem, iskolázottság, mqveltség, foglalkozás, társadalmi osztály, vallás stb.)
2. célorientált elemzése (mi a fontos a cél szempontjából)
3. a hallgatóság meggyQzhetQsége (a témáról, attitqdjei stb.)

Üzenet (közlés,tárgy):
szerkesztés (bevezetés, tárgyalás, befejezés  érdekesség fokozatai), példák, idézetek, analógiák, alakzatok, metaforák, vizuális segédletek, prezentáció, nyelv, humor, gúny, félelemkeltés, konfrontáció,érvek és ellenérvek, érvelés, következtetés, összefoglalás stb., lásd retorika

A nyilvános kommunikáció követelményei:
1. az egész hallgatóságot érintQ üzenet (közös nevezQ)
2. formális nyelvhasználat
3. a visszajelzés korlátozott (abb, mint a személyes kommunikációnál)
4. minél nagyobb a hallgatóság, annál inkább félreértelmezhetQk az egyes visszajelzések
5. heterogén hallgatóság valószínqsége nagyobb
6. nagyon fel kell készülni rá
7. mert különbözQ igényekhez kell alkalmazkodva egy üzenettel kielégíteni Qket
8. a hallgatóság felmérése, elemzése nehezebb
9. nehéz összpontosítani a figyelmet az üzenetre, mert sok figyelemelvonó tényezQ lehet a körülményekben
10. a szituáció változhat a beszéd közben

Célok:
tájékoztatás és/vagy
szórakoztatás és/vagy
meggyQzés (vö. a klasszikus retorikával)

elQadásmód
(pronuntiatio  a retorikában tanulják)


11. Szervezeti kommunikáció, tömegkommunikáció

I. Szervezeti kommunikáció
Szervezet: emberek hierarchikus és munkamegosztáson alapuló rendezett csoportja elQre meghatározott cél eléréséhez
magas fokú specializáció
TQM  total quality management
a tagok életkora

Mai elvárások a fiatal diplomásoktól: 84 %-ban kommunikációs képesség

A kommunikáció szervezeti funkciói
1. Az utasítás/parancs kiadása, befogadása, értelmezése és az aszerinti cselekvés.
2. Személyes kapcsolatok kialakítása és fenntartása, információáramlás a hierarchiában le és föl, biztonságos, konfliktusmentes és elkötelezett légkör.
3. A szervezetben inherens félreértések kezelése (eltérQ motivációk, a célok és a körülmények elégtelen ismerete stb.).

Kommunikációs légkör
felfelé, lefelé, horizontálisan

formális, informális

érthetQség, Qszinteség, hitelesség, megbízhatóság, véleménynyilvánítási lehetQség, szükséges és elégséges információáramlás, hatékonyság stb.

módja/mqfaja: írott/nyomtatott vs. szóbeli, telefon, levél, feljegyzés, e-mail stb.

A hatalomgyakorlás módja:
legitimált
jutalmazó
kényszerítQ
személyes tapasztalaton nyugvó
feljelentQ
koalíciós
kooptáló
pénzügyi

II. tömegkommunikáció
Utánzás
genetikai
viselkedési
mimikri
mimészisz

A politika mint a szabadság közösségének komoly játéka szükségképpen viseli a szabadság teljes feszültségét (Klaus Hemmerle).
A szabadság a polgárokat az állandó nyugtalanság állapotában tartja .

Nincs az a cégéres gazemberség, amit megfelelQ kormányintézkedéssel ne lehetne a nagy többség hitvallásává tenni . (Bertrand Russell)

PROPAGANDA
CÉLJA nem, ami
ª% hosszadalmas és ª% bizonytalan:
nem a tanítás elfogadása
nem az egyén értelmi képességei
nem az egyén értelmes meggyQzése
nem a megtérés (metanoia, conversio)

CÉLJA
* gyors és * biztos hatás
Ï% egyén irracionálisan ragaszkodjék
Ï% egy cselekvésfolyamathoz
Ï% amely cselekvés visszafordíthatatlanná teszi a propaganda hatását

A posztmodern társadalom
alapelvei :
az emberiség célja a boldogság
az emberi természet alapvetQen jó , mindent rá kell hagyni
az emberiség története folytonos haladás, fejlQdés
kollektív mítoszai :
A demokrácia
A történelem
A munka
A nemzet
Az ifjúság
A hQsök

jellemzQi:
konformitás ( eurokonform stb.)
képtelenség új eszmékre
elidegenedés
mesterséges élet
engedelmes élet tanult tehetetlenségbQl
globalizáció  amerikanizálódás

Információ  latin
in  bele
formare  alakítani
Az információ tehát belenyúlás az emberbe, és az ember alakítása,
akárcsak a génmanipuláció. & a barbarizmusnak négy eljárását különítik el: hozzáadás, elvétel, helycsere, a (szó)rend fölborítása .... (Quintilianus 1, 5, 41)


12. Interkulturális és vallásos kommunikáció

I. Interkulturális kommunikáció
Az inter- és multikulturális paradigma szemiotikai megközelítése
interkulturális
A mezQgazdaságban a. jelenti amikor az egyik növényt úgy termeljük, hogy egy másik növény sorai közé vetjük & , amikor is a növények egymást nem veszélyeztetik, & 2. & b. olyan mqvelésmódra vonatkozik, amelyben az egyes növények közt fellazítjuk a talajt kézi kapával, vagy géppel
culture & adott nép fogalmai, szokásai, készségei, technikája, eszközei, intézményei stb. adott idQszakban; civilizáció
I: kultúra 1. az emberi társadalom által létrehozott anyagi és szellemi javak; ennek egy adott korszakban való jellegzetes állapota 2. a civilizációval szembeállítva: szellemi javak, mqveltség ...
cultura & 3. átv.ért. A) kimívelés, képzés
Alapszava a colo  szántóföldet mqvel, ápol, termeszt, lakik, gondoskodik, tisztel, becsül, valamivel sokat és szorgalommal foglalkozik, ékít, díszít
etnoközpontúság: mi vagyunk a legjobbak

sztereotípiák ('Qk ilyenek')

Intelmek
Az egy nyelvq és egy szokású ország gyenge és esendQ ...
A különb-különb nyelv és szokás & a pöffeszkedéstQl elrettent

interkulturális vs. multikulturális

Webster's

interkulturális: két vagy több különbözQ kultúra vagy etnikai csoport közötti &

Példa
Pécs 1948-ig
interkulturális
A mezQgazdaságban a. jelenti amikor az egyik növényt úgy termeljük, hogy egy másik növény sorai közé vetjük & , amikor is a növények egymást nem veszélyeztetik &
interkulturális
2. & b. olyan mqvelésmódra vonatkozik, amelyben az egyes növények közt fellazítjuk a talajt kézi kapával, vagy géppel

interkulturális nevelés
öko-logikus:
az élQk okos egymáskísérése

globalizáció
technika
világfalu
high context

low context

verbális és nonverbális jel- és kódrendszerek eltérése

lingua franca

Veszélyek:

1. erQszakos szemiotikai elnyomás
2. az uniformizálás következménye: nyelvhalál és kultúrakipusztulás
3. világhálók a gazdasági hatalom kezében és ellenQrzése alatt

Szükséges
a kódpluralitás kompetenciájának fejlesztése

átvitel
springes to catch woodcocks  lép a rigónak

Nemzetközi divatszók/szakkifejezések

Asszimiláció:
Webster's: eltérQ kulturális elemek összeolvadnak
Idegen sz. sz.: & beolvadás valamibe (pl. más országba, népbe), adott társadalmi csoportba történQ fokozatos beépülés

A 'más(ik)'
1. a mikrobiológiai szemiózisban
a sejt=a saját/önmaga, míg a biológiai környezet=a más, amelyet jelként értelmez
a jel jelentése: kártékony vagy jótékony
a sejt viszonyulása= önmaga túlélése szerint értékel
a sejt 'elolvassa' a 'másik' molekula 'tulajdonnevét'




13. A hatékony és a sikertelen kommunikáció, konfliktuskezelés

A jó szó jobb a legjobb adománynál

tabu a belátás
a szenvedés képessége vs. képtelensége

Eszkalációs regiszter
1. keressük a konfrontációt
2. nem értjük a helyzetet
3. nem vesszük figyelembe
4. nem becsüljük
5. kritikánk destruktív
6. kritikánk zavaros
7. elégtelenség
8. kizárólagosság
9. mérlegelés, hangsúly hiánya
10. szituáció fel nem mérése
11. együttmqködés hiánya
12. sértQ
13. sértQdékeny
14. türelmetlen
15. makacs
16. 'rádupláz'
17. a másik önbecsülését aláássa
18. a másik értékét alábecsüli
19. a másikat érzékeny pontján sérti
20. hamis értelmezés
21. helytelen következtetések
22. hamis implikációk és elQfeltevések
23. aránytalan dicséret vagy elmarasztalás
24. 'uralkodó'
25. képtelen veszteni
26. engesztelhetetlen, merev
27. nem látja a lehetQségeket
28. 'érzéketlen' a finom jelzésekre
29. nincs humora, könnyen megsértQdik
30. 'öngerjesztQ'
31. szó szerint értelmezi a metaforikust és fordítva
32. nem veszi észre az értelmezési elirányítást (a 'szkandalát')
33. gyanakvó, bizonytalan, ezért kockázatot nem vállal
34. empátia-hiányos
35. nem tud 'áthangolódni'
36. 'bagatellizál' vagy alaptalanul eltúloz
37. görcsösen általánosít
38. 'átugrik' mozzanatokon
39. összekeveri a hely- és idQviszonyokat
40. elveszti a fonalat
41. rosszul kérdez


Deszkalációs regiszter
1. figyelembe veszi a másik érdekeit is
2. a konflikust visszaszorítja a palackba
3. elfogadja (a helyzetet, a másikat)
4. megbocsát
5. elfelejt (sértést)
6. visszavonul, enged
7. bevon harmadik (semleges) felet
8. együttmqködési készség van benne
9. van kompromisszumkészsége
10. kerüli a kényes mozzanatokat
11. van mérlegelési hajlama
12. van taktikai készsége és hajlékony
13. képes alávetni magát
14. tud veszteni
15. fel tudja mérni a helyzetet
16. képes több lehetQséget is meglátni
17. 'érzékeny' a finom különbségtételekre
18. tud oldott lenni, van humora
19. 'gyógyító'
20. empátiakészsége erQs
21. nyílt, kockázatvállaló
22. mindig látja az egészet is, nemcsak a részeket
23. türelmes
24. odafigyelQ
25. világosan kezeli a fogalmi, tér- és idQviszonyokat
26. nem veszti el a 'fonalat', a fQcsapáson' halad
27. jól kérdez

A deszkalációs regiszter célja lehet:
1. megQrizni a látszatot,
2. megmenteni a helyzetet,
3. megQrizni a lélekjelenlétét,
4. megtartani a hatékonyságot.



14. Etika a kommunikációban

XIX-XXI. század
az emberi képességek diszproporcionális fejlQdése
Einstein: Korunk problémája nem az atombomba, hanem az erkölcs .
Habermas: a kontingencia örvénye

Habermas: kommunikatív etika
Erkölcsi fokok (Kohlberg, 1981)

A. prekonvencionális szint

1. fok: a büntetés elkerülése
2. fok: a saját érdekünkben áll a szabálykövetés

B. a konvenciók szintje

3. fok: kölcsönös elvárások, igazodás
4. fok: a társadalmi rendszer és a lelkiismeret fenntartásának foka: kötelességteljesítés, az intézmény, mint egész megQrzése, önbecsülés, megfelelés a lelkiismeretnek

C. posztkonvencionális és elveken nyugvó szint

5. fok: az elsQdleges jogok és a társadalmi szerzQdés vagy hasznosság
6. fok: az egyetemes etikai elvek foka:
feltételezi, hogy az egész emberiségnek követnie kell az egyetemes etikai alapelveket, ezek az igazságosság egyetemes alapelvei: az emberi jogok egyenlQsége, az emberi lények mint egyének méltóságának tisztelete. Az ember mint ésszerq lény belátja az alapelvek érvényességét és elkötelezi magát mellettük.

A magasabb fokra történQ átmenetet tanulásként értelmezi: erkölcsfejlQdés a felnövekvQ személyben.

morális univerzalimus
kiszolgáltatottság az esetlegességeknek
a kockázattársadalma megfélemlített tagjai
az esetlegességek bénító tapasztalata
az életvilággal számot vetQ ész

I. Egyetemes etikai alapelvek
1. A létezés és az élet egyetemes etikája

1/1. az élet tisztelete
1/2. az emberi méltóság tisztelete
1/3. az igazmondás
1/4. az erQszakmentes eljárásra való beállítódás, mint eszmény
1/5. az egyén és a társadalom harmóniájára való törekvés


2. A kommunikáció egyetemes etikája élet = kommunikáció

Nemrégiben egy ország politikai ellenQrzéséhez elegendQ volt a rendQrség és a hadsereg ellenQrzése (Eco).
Demokrácia nem létezhet, ha csak nem veszi ellenQrzése alá a televíziót (Karl Popper).

terminológiai zavar ’! fogalomzavar
Léteznek hagyományos etikák (ne hazudj, segítsd az elesettet stb.),
de nincs általános társadalmi viszonyszabályzó etika.

3. A beszéd/szöveg etikája és a médiaetika
Az elfogadható közlés feltételezett normái:
1. a kijelentés igazsága
2. a beszélQk viszonyának helyessége
3. a közlésben kifejezett igazság
4. a közlés érthetQsége

A beszéd célja bizonyos konszenzus elérése az érveléssel.

Az igaz felé való tájékozódás = olyat állítunk, magyarázunk, azért érvelünk, arra következtetünk, amirQl meg vagyunk gyQzQdve, hogy igaz.
Az igazságosság és a jog akkor érvényesül a beszédben, ha mindenkinek joga van csatlakozni, kérdezni, érvelni stb., és ebben senki sem akadályozhatja meg.
Ma: a demokrácia gyakorlata többnyire viszonylagos szabadság  elemi igazságosság nélkül.

4. Egyetemes értékek és erkölcsi fejlQdés
1. a túlélés
2. a fizikai és lelki biztonság
3. az elégséges rend és bizonyosság a jövQt illetQen
4. fizikai és a lelki öröm
5. az egyén és a környezet megjobbítási lehetQségének szabadsága
6. a választás szabadsága
7. a szabad cselekvés
8. a személyi méltóság, az azonosság (identitás) és az integritás
(épség, egész-ség )
9. az értékesség érzése
10. az elkötelezettség az adott hiedelemrendszerhez
11. a bizalom abban a rendszerben, amelytQl függünk

a körülmények árnyalják az egyetemes etika érvényesülését
`" erkölcsi relativizmus

Az erkölcsi fejlQdés az egyedfejlQdésben
erkölcsi éretlenség ( a büntetéstQl való félelem ( a rossz elkerülése ( szokásrendszer elfogadása ( felelQsség és meggyQzQdés ( tisztelet ( szeretet.



II. Kultúraközi alapelvek

1. A szavahihetQség

AlapvetQ vágy a kommunikáló emberben, hogy
" el ne szakadjon a körülötte lévQ világtól, valóságtól,
" el ne szakadjon a másik embertQl, a társadalomtól.
A hazugság a magunk rossz elhelyezése a világban és a társadalomban.
Az igazmondás a magunk és mások tisztelete.

Szükséges
a túléléshez,
a társadalmi elismertséghez,
a személyes kapcsolatokhoz,
a jelentéssel és értelemmel bíró kommunikációhoz

2. Egyéb kultúrák erkölcsi normáinak ismerete



Zárszó

1. A lét értékes és jó.
2. Minden embernek sérthetetlen és csodálatos méltósága van.
3. Az ember azáltal lesz igazán emberré, hogy szeretettel megnyílik a
másik felé.
4. Az ember képességei harmonikus kifejlesztésére van hivatva.
5. Az ember ösztönei, hajlamai és vágyai között vannak olyanok, melyeket
rendezni vagy szublimálni kell, hogy a társadalom hasznára váljék.
6. Az embernek vannak ösztönzQ példaképei.
7. Vannak olyan abszolút értékek, amelyekért önként feláldozhatja életét.
8. Az ellentétek, különbségek csorbítatlan fenntartásával törekvés a
harmóniára = valós demokrácia.
9. A hagyomány tisztelete és az újra való nyitottság.
10. Az élQk okos egymáskísérése = ökológiai beállítottság.



PAGE 


PAGE 1

Hasonló témájú dokumentumok

Eric Berne: Emberi játszmák

- 2010-08-22 14:00:01

kommunikációelmélet tananyag tételekre bontva

- 2008-12-07 14:58:31

5.tétel

- 2007-12-03 10:13:28

11. tétel

- 2007-12-03 10:16:38

7.tétel

- 2007-12-03 10:14:30

Miért hazudik a férfi, miért sír a nő?

- 2010-08-22 13:58:28

Kommunikáció I. vizsgatémák vázlatosan

- 2008-12-29 10:10:57

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Töltsétek ki a Tantárgyi adatlapokat a tantárgyak oldalain. Fontos lehet a tantárggyal kapcsolatos információ vagy az előadóval való egyszerű kapcsolattartás végett. Az adatlapot csak akkor módosíthatod ha az adott tárgyat a saját tárgyaidhoz adtad.

... 1. 1. előadás 13 15 bizonytalanság és játékelmélet0001 4. óra 6. gyakorlat c nyelv csokonai dinamika dm élet elm előadás épszerk4 eu európai civilizációk eredete felvilágosodás finance fizika 1 freud funkcionalizmus gazdaságföldrajz gazdaságszociológia gyak gyakorlódolg hálótervezés intézményi gyakorlat jogfosztás ket környezeti számvitel kutatásmódszertan magatartás magyarország geográfiája nemzetközi gazdaságtan nevelés oktatói kiadott anyag órai anyag outsourcing politikai szociológia rékai miklós reklámelmélet és gyakorlat segédanyag szivattyú szociológia tétel szótár ter.védelem természetvédelem tőzsde vállalat gazdaságtan