A kommunikáció általános és specifikus modelljei
Országok listája
HungaryEszterházy Károly FőiskolaGazdaság- és Társadalomtudományi Főiskolai KarKommunikáció és médiatudományBevezetés A KommunikációelméletbeJegyzetekA kommunikáció általános és specifikus modelljei
2008.03.01 15:36:53
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
A kommunikáció általános és specifikus modelljei
Irodalom: Róka Jolán: Kommunikációtan. Fejezetek a kommunikáció elméletébl és gyakorlatából. Századvég Kiadó, 2005. pp.13-29.
Modellek csoportosítása
az üzenetátadás jellege szerint:
telekommunikációs modell tömegkommunikációs modell társadalmi kommunikációs modell
a nyilvános kommunikáció folyamata szerint:
transzmissziós vagy átviteli modell rituális vagy expresszív modell propaganda/reklám modell befogadási modell
Shannon és Weaver modellje (1949)
telekommunikációs modell elméletük szerint a kommunikáció = üzenetek átadása kutatási céljuk: kidolgozni a kommunikációs csatornák használatának leghatékonyabb módját
csatorna: telefonkábel, rádióhullám befogadó: rádióvev
Shannon és Weaver modellje (1949)
elmélet központi kérdése:
Hogyan lehet egy adott csatornán minél nagyobb mennyiség információt továbbítani? Hogyan lehet a csatorna információtovábbító képességét mérni?
modelljük a kommunikációt egyszer lineáris folyamatnak ábrázolja (l. 2. ábra:
Shannon és Weaver kommunikációs modellje)
Shannon és Weaver modellje (1949)
a kommunikációkutatás eltt álló feladatok 3 szintje:
A szint (technikai probléma): A kommunikációs szimbólumokat milyen pontosan lehet átadni? B szint (szemantikai probléma): Az átadott szimbólumok mennyire pontosan közvetítik a kívánt jelentést? C szint (hatékonysági probléma): A befogadott jelentés milyen hatékonysággal befolyásolja a viselkedést?
Shannon és Weaver modellje (1949)
maga a modell a technikai probléma megoldására született a technikai probléma megértése nem okozott gondot szemantikai probléma bonyolultabb: maga az üzenet tartalmazza a jelentést a kódolás folyamatának tökéletesítésével együtt növekszik a szemantikai pontosság.
DE: a kulturális tényezk figyelmen kívül hagyása! a jelentés legalább annyira gyökerezik a kultúrában, mint az üzenetben a modell a telekommunikációs és tömegkommunikációs folyamat elemeit vázolja, de alkalmas az interperszonális kommunikáció modellálására
Shannon és Weaver modellje (1949) A folyamat elemei
Stimulálás Kódolás Továbbítás Dekódolás Internalizáció Zaj Visszacsatolás Információ Redundancia és entrópia Csatorna Médium Kódok
Koncentrikus körök modellje (1974)
tömegkommunikációs modell Thomas Bohn és munkatársai Shannon-Weaver modellbl hiányoznak bizonyos, csak a tömegkommunikációra jellemz sajátosságok koncentrikus körök modelljének megalkotása a modell középpontjában a kódoló forrás található, a küls körök egyikén található a befogadó közönség (l. 3. ábra: A koncentrikus körök modellje)
Koncentrikus körök modellje (1974)
a tömegkommunikáció szempontjából a modell fontos elemei: kapur:
az, aki megváltoztathat vagy megállíthat egy közönség felé tartó üzenetet ( pl. hírszerkeszt, olvasószerkeszt) olyan tényezk, melyek alakítják vagy újraformálják a tömegkommunikációs üzeneteket, mieltt azok elérnék a közönséget
regulátor
Koncentrikus körök modellje (1974)
szr
az üzenet dekódolásakor a befogadóra számos szr hat az üzenetek megformálására használt kódot és szimbólumokat információs filtereknek nevezzük
fizikai filter: pl. fáradtság pszichikai filter: pl. vegetarianizmus
Koncentrikus körök modellje (1974)
ersítés
kifelé mutató nyíl: a tömegmédia képes az üzenetek ersítésére ersítés szoros kapcsolatban áll a kapurzéssel ersítés az a folyamat, amelynek során a tömegkommunikáció bizonyos témáknak és személyeknek státuszt kölcsönöz pusztán azzal, hogy említést tesz róluk küls kör tartalmazza az üzenet által kiváltott hatásokat
Lasswell modellje (1948)
tömegkommunikációs modell (transzmissziós vagy átviteli modell) Harold Lasswell, Yale Egyetem professzora Narratív modell Középpontban az a feltételezés áll, hogy a kommunikáció meghatározott mennyiség információ átvitelének a folyamata Lasswell tömegkommunikáció vizsgálata 4 kérdés (= a modell lényege)
Lasswell modellje (1948)
a modell lényege:
Ki mit mond? Milyen csatornán? Kinek? Milyen hatással?
Lasswell modellje (1948)
Lasswell modellje Shannon és Weaver telekommunikációs modelljének verbális változata a modell felépítése lineáris:
a kommunikációt a kommunikátor és a befogadó között zajló üzenetátadás folyamatának tekinti, a figyelem központjában a kiváltandó hatás áll, és nem az üzenet szemantikai megformáltsága
Lasswell modellje (1948)
hatás = a befogadóban kiváltott, megfigyelhet és mérhet változás, amelyet a folyamat azonosítható elemei (kommunikátor, befogadó, üzenet, kód, csatorna stb.) idéznek el. ha bármelyik elemet megváltoztatjuk a hatás is változik A tömegkommunikációs kutatások ezen a modellen alapulnak!!
A spirálmodell (1967)
társadalmi kommunikációs modell 1967: Frank Dance a modell jellemzi a tömegkommunikáció komplexitását a modell a valóságot spirál formájában ábrázolja, amelyben a társadalmi kommunikáció, beleértve a tömegkommunikációt is, számos szinten zajlik, s folyamatosan gerjeszti önmagát a végtelenségig (l. 4. ábra: A spirálmodell)
A spirálmodell (1967)
az üzenet kiváltotta hatásra a befogadók valamilyen módon vagy formában reagálnak a magánszférában (közvetlen társalgás során) vagy a köztérben (pl. közvélemény-kutatások alkalmával). események, jelenségek az eredeti üzenet újabb és újabb, továbbfejlesztett, módosított változatainak létrehozása
Newcomb modellje (1953)
társadalmi kommunikációs modell Theodor M. Newcomb háromszöglet modell (l. 5. ábra: Newcomb modellje) a modell a kommunikációnak a társadalomban vagy a társadalmi kapcsolatokban betöltött szerepét tanulmányozza lényege: a kommunikáció a társadalmi rendszeren belül fenntartsa az egyensúlyt
Newcomb modellje (1953)
a modell feltételezi, hogy az embereknek szükségük van megfelel információra a társadalmi környezetükrl ahhoz, hogy tudják, hogyan viszonyuljanak hozzá, és hogyan azonosulhatnak csoportukkal, szubkultúrájukkal, kultúrájukkal
Newcomb modellje (1953)
a modell grafikus ábrája: A és B a kommunikátor és a befogadó, akik lehetnek szervezetek vagy egyének, X pedig egy harmadik változó, amellyel mindketten kommunikatív viszonyban állnak. ABX elemei rendszert alkotnak vagyis bels kapcsolataik kölcsönösen összefüggenek: ha A megváltozik, akkor B és X is változni fog, ha A megváltoztatja a viszonyát X-hez, akkor B is változtatni fogja viszonyát X-hez vagy Ahoz
Westley és MacLean modellje (1957)
tömegkommunikációs modell (transzmissziós vagy átviteli modell) Lasswell modelljének továbbfejlesztett változata a modell ötvözi Lasswell tömegkommunikációs modelljét és Newcomb társadalmi kommunikációs modelljét az információ iránti társadalmi igény gondolatának továbbfejlesztése
Westley és MacLean modellje (1957)
a modell alapja Newcomb ABX rendszere + 2 lényeges változtatás:
Westley és MacLean felismerték: a tömegkommunikáció egy új ,,kommunikátor szerep" a ,,társadalom" és a ,,közönség" közé történ beiktatás sorrend nem egyszeren: adó üzenet csatorna sok potenciális vev!
új elem bevezetése (C), ami a szerkesztikommunikációs funkciót szimbolizálja visszatérés a lineáris formához
Westley és MacLean modellje (1957)
Westley és MacLean szerint a sorrend: társadalmi események és ,,hangok" csatorna / kommunikátor szerep üzenetek vev a modell figyelembe veszi, hogy az üzenet / közlemény rendszerint nem a tömegkommunikátoroktól származik!! k inkább továbbítják a környezetük válogatott eseményeirl szóló saját beszámolójukat egy potenciális közönségnek
Westley és MacLean modellje (1957)
a modell 3 fontos vonása:
a tömegkommunikátor válogató szerepére helyezett hangsúly a válogatás aszerint történik, hogyan ítélik meg, mit talál a közönség érdekesnek a kommunikáció nem célzatos maguk a médiumok nem törekednek meggyzésre, okításra, tájékoztatásra
Gerbner modellje (1956)
társadalmi kommunikációs modell Shannon és Weaver modelljénél komplexebb, de megrizte lineáris jellegét
az üzenetet összekapcsolja a valósággal, amelyrl szól a kommunikációt kétdimenziós folyamatnak tekinti: érzékelési és befogadási, illetleg kommunikációs folyamatnak (l. 9. ábra: Gerbner (módosított) modellje)
Köszönöm a figyelmet!
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Töltsétek ki a Tantárgyi adatlapokat a tantárgyak oldalain. Fontos lehet a tantárggyal kapcsolatos információ vagy az előadóval való egyszerű kapcsolattartás végett. Az adatlapot csak akkor módosíthatod ha az adott tárgyat a saját tárgyaidhoz adtad.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
