7. Aristophanes

Országok listájaHungaryNyíregyházi FőiskolaBölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai KarMagyar-számítástechnikaVilágirodalom Az Antikvitás Irodalma7. Aristophanes

7. Aristophanes
Görög vígjátékíró, a világ egyik legnagyobb költQje. Élete körülményeirQl már a régiek igen keveset tudtak. Kétségkívül athenaei születésq volt s születése éve Kr. e. 450 tájára esik, halála pedig a 385. év tájára tehetQ, mivel Plutusa szinre jutása után csakhamar meghalt. Három fia szintén foglalkozott vígjátékírással. Jó viszonyban volt Platóval, ki Symposionjában Szókratész mellett ad neki helyet. A peloponnesusi háború alatt kifejlett demagógiában a békére sóvárgó arisztokrata párthoz szegQdött s annak törekvéseit a felkapaszkodott népvezérek ellen politikai vígjátékaival a leglelkesebben támogatta, Thalia deszkáit elsQrendü politikai hatalommá s a nép nevelQ iskolájává avatta. Csak késQbbi vígjátékaiban, Nicias békéje után lépett más térre s lett megalapítója az újabb vígjátéknak, mely a politikáról a magán élethez fordult. 44 vígjátékot írt, de ezek közül négyet már a régiek nem tartottak tQle valónak. Kisebb töredékeken kívül 11 teljes darabja jutott reánk. Ezek közül a szinrekerülés sorrendjében 1) Az Acharnaebeliek (425-ben a Lenaea-ünnepen Callistratus vitte szinre s a darab dijat nyert). 2) A lovagok, címq darabot maga a költQ vitte színre 424-ben a Lenaeán, sQt maga is fellépett benne Cleon szerepében és darabjával ismét elsQ dijat nyert. A darab egyenesen Cleon ellen irányul, ki Paphlagon néven mint az erélytelen Demos (= a megszemélyesített nép) mindenható szolgája szerepel, a ki rabszolgatársaival is rosszúl bánik, úgy hogy azok egy hentest kerítenek, aki Cleont kiüti a nyeregbQl. 3) A felhQk, Nejelai. Eredetileg 423-ban, a Dionysián került színre, de nem részesült elismerésben, úgy hogy a költQ késQbb átdolgozta, de nem készült el vele teljesen s ez a csonka átdolgozás maradt fenn. E darab az istentelen korszellem és a nevelés sophistikus-rhetorikus új iránya ellen van intézve, melynek képviselQjéül a költQ semmiesetre sem helyesen, de hatásos parodiában Szókratészt tüntette fel, mint a filozófusnak, Athenae utcáin legismertebb komikus megjelenésq tipusát. TQle kér segedelmet Strepsiades abban a hiszemben, hogy az új bölcsesség megmenti hitelezQitQl: Strepsiades azonban nehéz fejq, ezért fia, Phidippides váltja fel, aki utoljára saját atyját is elpáholja nagy felvilágosultságában, mire az öreg felgyújtja Szókratész házát. 4) A darazsak, (422-ben a Lenaeán elsQ dijat nyert), az athenaeiak pörölhetnémségét ostorozza Cleonnal együtt. A kar birákból áll, kik hegyes fulánkú darazsaknak vannak feltüntetve. 5) A béke, (421-ben a nagy Dionysián második díjat nyert). Tyrgaeus  Euripidesnek a pegazuson repülQ Bellerophonját parodizálva  egy ganajbogáron az égbe emelkedik, hogy onnan lehozza a rég óhajtott békét, melynek tiszteletére aztán a földön ünnepet rendeznek. Az ezt magában foglaló 2-ik rész jóval gyöngébb az elsQnél. 6) A madarak, (414-ben a nagy Dionysián csak második dijat nyert), a költQi képzelet egyik legszellemesebb alkotása. Két athenaei elégedetlen, Pisthetaerus és Euelpides megúnva az üzlethajhászó várost, a madarak segítségével a levegQben építenek új várost. FelhQkakukvárt, mely megakasztja a közlekedést az ég és föld között, mert az emberek az istenek helyett a madaraknak áldoznak, mindaddig, míg az istenek szerzQdést nem kötnek Psithetaerusszal, mely szerint átengedik neki Basileát, a világuralom megszemélyesítQjét, kivel aztán egybekel. A darab cselekvényében sokan allegoriát láttak és minden részletét a kor eseményeire (kivált a siciliai vállalatra) vonatkoztatták; valószínqbb azonban, hogy a költQ szellemes inventiója inkább csak a képzelet szeszélyes játéka s czélja mindössze az athenaeiek kalandos tervezgetéseit és meggondolatlan nagyralátását kigunyolni. 7) Lysistrate, Dusistrath (411-ben a Lemaeán). A görög nQk, az athenaei Lysistrate biztatására, szerelmük megvoná D>Þð ò^jäö¶$Ê$’%,-¨-2(2x7Â7–9¢94G6G8GïÜ̽̽̽̽̽̽̽̽»½Ì½Ì½Ì½Ì½·¬ hÇah1]\CJ
aJ
hÇaUhÇah1]\CJ
aJ
mH sH -hÇah1]\CJ
]aJ
mH sH %hÇah1]\B*CJ

aJ

mH phÿsH -hÇaB*CJ

aJ

mH phÿsH 4G6G8GúîéégdÇa
$„Ä`„Äa$gdÇagd1]\8Gþsával igyekeznek rábírni férjeiket a háboruskodás megszüntetésére és így el is érik czéljukat. E darabban két kar van, a nQk és az öreg emberek kara, melyek ellentétesen állanak szemben egymással. 8) A nQk ünnepe, Qesmojoriazousai (szintén 411-ben a Dionysián), Euripides (és Agathon) ellen irányozza gúnyjának nyilait. A nQk t. i. a Thesmophoria ünnepén, melyen férfinak nem volt szabad megjelennie, Euripidest halálra akarják itélni, a miért felQlük annyi rosszat költött, de Euripidesnek egy rokona (Mnesilochus?), a ki nQi ruhában a nQk gyqlésébe bejutott, védelmezi a költQt; azonban a turpisság kitudódik s Mnesilochust törvény elé állítanák, ha a furfangos Euripides ki nem lopná az Qr kezei közül a nQk segítségével, kiknek megigéri, hogy nem fogja többé gyalázni Qket. 9) A békák, (405-ben a Lenaeán elsQ dijat nyert). Euripides és Sophocles meghalván, a komoly dráma muzsája elárvult. Ezért Dionysus, a drámai ünnepek istene, szolgájával, a szamáron ülQ Xanthiasszal leszáll az alvilágba, hogy felhozza onnan Euripidest. Ott épen Aeschylus és Euripides vitatkoznak a tragikus trón felett, melyet Sophocles szerényen amannak engedett s mindjárt Dionysust fogadják el birónak. A Hades és Dionysus elQtt folyó költQi verseny fQleg Aeschylus dicséretét foglalja magában s Dionysus Euripides helyett a gyQztes Aeschylust viszi magával a felvilágra. A darab a békák karáról van elnevezve, melyek brekekekex koax koax-ukkal kisérik a Styxen átkelQ Dionysust.  10) A gyülésezQ nQk (Aranynál: A nQuralom). A nQk, élükön Praxagora, kezükbe kerítik a kormányt, férfiruhában, szakállasan gyqléseznek s kimondják a vagyon- és nQközösséget, de megvalósításával csufos kudarczot vallanak, úgy hogy önként lemondanak nagy vállalkozásukról. 11) Plutus, (388-ban; de már 408-ban színre került A.-tQl egy Plutus, de talán más tartalommal): ez politika helyett a társadalmi ferdeségekkel foglalkozik. Plutus isten (= a gazdagság megszemélyesítése), ki vakságában gazemberek kezébe került volt s így méltatlankodva pazarolta áldásait, a szegény, becsületes Chremylus segítségével visszanyeri szemevilágát s megfordul a világ sora, mert a gazdag gazemberek inségre jutnak, a becsületes szegények pedig meggazdagodnak.  A., kit Voltaire még költQnek sem tartott, de Goethe a Gratiák neveletlen kegyeltjének nevezett, minden idQk egyik legnagyobb költQje. Mestere az eleven és üdén buzogó élcznek, a találó ötletnek, szójátéknak, a sokszor igen alant járó, de mindig genialis comicumnak, a plastikus jellemzésnek, a hatásos ellentéteknek. Ismeri a különbözQ rangú és rendq embereket, a társadalom és politika félszegségeit s tartózkodás nélkül, rikító szinekben állítja pellengérre képviselQiket, legkiméletlenebbül a democratia nevében garázdálkodó demagogusokat. Pajkos, burleszk jelenetek nagy inventora, az eszközökben nem válogatós. Sokszor trágár, de sohasem ledér; comoediáin egy magasabb erkölcsi komolyság vonul végig, czélja mindig tisztességes, mindig az emberek és viszonyok javítására czélzó. A régi jó idQk konservatív híve, a korabeli szócsavaró sophistikának, istentagadó skepsisnek nagy ellensége. A mi darabjainak aeconomiáját illeti, a mqvészi bonyolítás és cselekvény-központosítás titkát még nem érti; a helyzeti komikum praedominál nála és az egyes jelenetek összefqzése sokszor laza. Annál magasabb fokon áll nyelve és verselése. Dialogusai természetesek, könnyedek, versmértékei mqvésziek, változatosak. Nyelve a tiszta atticismus egyik legkiválóbb képviselQjévé teszi.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. 1. előadás 1. félév 18 aldous huxley állampolgári ismeretek atom balázs jános biogeográfia élet elm épszerk4 filozófia forgó mozgás gyep növényzet halász gábor humán ismertető jogfosztás képlékenyalakítás kiállítás kibernetika korai csecsemőkor közigazgatási jog kronológia kutatásmódszertan magyarország művészettörténet nevelés neveléslélektan ökológiai antropológia őstörténet pavic pcd posztmodern preromán progterv rékai miklós speech sounds szénhidrát tanirodai termelési tényezők természet földrajz tűzjelző tűzvédelem vállalati pénzügyek vegyipari villamos gépek vizuális antropológia alapfogalmai zsidó kultúra