ITK címleírás
Országok listája
HungaryNyíregyházi FőiskolaBölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai KarMagyar-számítástechnikaFilológiai Alapismeretek O.CsITK címleírás
2008.02.24 20:45:39
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
AZ ITK CÍMLEÍRÁSI ÉS JEGYZETELÉSI ALAPELVEI
1997-ben Irodalomtörténeti Közlemények létrehozták a könyvészeti leírási problémák széles körében határozott eligazítást nyújtó címleírási és jegyzetelési rendszerét.
Kecskeméti Gábor elQterjesztése nyomán 1997. május 20-án hagyta jóvá a szerkesztQ bizottság.
A rendszer lényege: egy hivatkozás = egy, vesszQkkel tagolt mondat elve: minden szakirodalmi vagy forráshivatkozás egyetlen mondatot alkot, ahol minden tag vesszQvel van egymástól elválasztva. A mondaton belül pont csak rövidítések után lehet, tehát a sorszámnévi értelmq címleíró elemeket is csak vesszQ követi. Ha ugyanabban a jegyzetben több címleírás követi egymást, ezeket pontosvesszQ választja el, pont pedig csak a legutolsó címleírást zárja. Ha a jegyzet a címleírásokon kívül egyéb közlendQt is tartalmaz, azt a ponttal lezárt címleírástól gondolatjel különíti el.
A hivatkozott kiadványok fQbb típusainak címleírási módja:
1. MONOGRÁFIÁK
a.) SzerzQ családneve: kapitalchennel szedjük, mert az olvasó számára nem mindig egyértelmq, hogy mi a családnév.
Keresztnévét: mindig kiírjuk, nem rövidítjük kezdQbetqvel.
A szerzQ neve után mindig vesszQ van, kivétel, ha a név genitivusban áll, ekkor az írásjel elmarad.
b.) Mq címe: kurziváljuk (kéziratban aláhúzással jelöljük)
Alcíme: kurzív, és közéjük kettQspontot teszünk, az alcím zárójelben van, a zárójel elé semmilyen írásjel sem kerül.
Angol nyelvq cím: minden névszót és igát nagybetqvel kezdünk.
Más nyelvq címeknél: a cím után vesszQ áll.
c.) Kiadás helye: a könyvkiadó neve és a kiadás éve e sorrendben következnek, közöttük vesszQ áll. Rövidítés: Budapest = Bp.
Egy könyv 2., 3. stb. kiadására a kiadási évet követQ felsQ index-számmal utalunk: 19642.
Ha a címleírás hivatkozott lapszámokkal folytatódik, a kiadás éve után is vesszQ áll, ha azonban a könyvsorozat címe következik, ez az írásjel elmarad.
d.) Az idézett könyvet magába foglaló könyvsorozat címét a kiadás évét követQen zárójelben adjuk, nem kurziváljuk és nem tesszük idézQjelbe sem. A sorozatcím minden lényeges szavát nagybetqvel kezdjük. Ha a sorozat kötetei számozottak, a sorozatcím után vesszQt teszünk s ezt követi a sorozaton belüli sorszám, majd a zárójel vége. A könyvsorozat szerkesztQjének nevét nem adjuk meg. Ha a kötet egészére hivatkozunk, címleírásunk itt befejezpdik, a zárójel után pont áll, mint a címleírás lezárása. Ha bizonyos lapszámokra hivatkozunk, a zárójel után vesszQ áll.
e.) Idézett lapszámok: nincs utána semmiféle rövidítés. Ha több egymást követQ lapra hivatkozunk, közéjük nagykötQjelet szedünk. Ha több egymással nem érintkezQ lapszámot adunk meg, akkor ezek közt vesszQ áll. Az utolsó lapszám után pont áll, mint a címleírás lezárása.
2. TÖBBSZERZPS TANULMÁNYKÖTETEK
A cím után és a kötet szerkesztQjének neve elQtt szerk. szócska áll, ha az idézett kötet magyar nyelvq; ed., ha angol, olasz vagy latin; ed., ha francia; Hrsg. Vagy Hg.
Több szerkesztQvel bíró andol könyvek idézésekor az ed. Helyett a többes számot jelzQ eds. Szócska áll. Több szerkesztQ esetében azok neve között vesszQ van.
3. SZÖVEGKIADÁSOK
A kiadott szerzQnek és a sajtó alá rendezQnek a családnevét egyaránt kiemeljük a kapitalchen szedéssel. Célszerqbb állandó rövidítéseket használni:
kiad. = sajtó alá rendezte, a szöveget gondozta stb.
bev. = a bevezetQ tanulmányt írta, az elQszót írta stb.
vál. = válogatta
jegyz. = a jegyzeteket írta
utószó = az utószót írta
tan. = az elQ- és utószó írójára utalhat.
Idegen nyelvq könyvek címleírásában a szövegkiadó neve elQtt ugyanezek a rövidítések állnak, ugyanazokkal a nyelvi variánsokkal.
4. TÖBBKÖTETES MpVEK
Többkötetes munka esetében valamennyi típusban ugyanaz az eljárás érvényesül.
Ha valamennyi kötet ugyanabban az évben jelent meg:
a.) A kötetszám mindig a kiadás helye, éve után szerepel. Mindig római számok jelölik. Ha neVX\¨ ª Ø
N
d
Ö
Ø
n
ä æ Z\^bd|~¬`bóçÜÑÜÑƻƻ°»°¥»ÆÑ
ymaUJ h0ch{!CJ aJ h0ch{!>*CJ aJ h0ch/Ñ>*CJ aJ h0chºm¦5CJ aJ h0ch{!5CJ aJ h#õ5CJ aJ h0ch¢|K5CJ aJ h0ch¢|KCJ aJ h0chCJ aJ h0ch35)CJ aJ h0chÑ!CJ aJ h0ch¨6 CJ aJ h0chzH.CJ aJ h0ch`§CJ aJ h#õhj-V5CJ aJ h#õh`§5CJ aJ XZª d
æ \^|~bØ |ÔÎ ²68xz÷÷òòòòòêêååååååååååååååÝÝ $a$gd/Ñgd¢|K $a$gd¢|Kgd`§ $a$gd`§0ObOýýb| ¦¨ª¸$"Rh|¤ÔÚÜö |~²¸º "F®°68<>óèÜÐÄóèóèóè¹èóèÜÐóè¹èèÜÐè¢Ðw¢¹¢¹kbh#õ5CJ aJ h0ch/Ñ5CJ aJ h0chÒa¶>*CJ aJ h0chÒa¶5CJ aJ h0ch0cCJ aJ h{!CJ aJ h0chÒa¶CJ aJ h0ch{!CJ H*aJ h0ch/ÑCJ aJ h0ch/Ñ>*CJ aJ h0chºm¦5CJ aJ h0ch{!5CJ aJ h0ch{!CJ aJ h0ch{!>*CJ aJ &>xæÊÌ
, . 0 !X!b!Â!Ê!0"2" $$$$@$B$Ü$Þ$à$D%F%H%N%óèÝèÝÕʾµ¾©xµxmmaUamh#õh
>*CJ aJ h#õh;{T>*CJ aJ h0ch;{TCJ aJ h0ch!:"5CJ aJ h!:" h0ch!:"CJ aJ h0chºm¦CJ aJ h0ch^XáCJ aJ h0chÍW²5CJ aJ h#õ5CJ aJ h0ch^Xá5CJ aJ h0ch0cCJ aJ hÍW²CJ aJ h0chÍW²CJ aJ h0ch/ÑCJ aJ h0ch/Ñ5CJ aJ zÌ
. 0 X!Â!2"T""¾"# $$@$B$Þ$à$H%
5h5j5À6Â6úúúòòíííííííííååààÛÖÖÖÑÑgdºoîgd;{Tgd
gd!:" $a$gd!:"gd^Xá $a$gd^Xágd/ÑN%P%&455j5Î5Ð5Ò5¾6À6Â6<7>7@7Ú8Þ8à8092989:9º9¼9Â9Ä9ö:ø:B;v;x;z;¢<¤<¨<ª<è<õêèêõêÜÐǼܼÜÐܼ°§°¼õ¼õõ|õxl§lh*h0c5CJ aJ h6· h#õCJ aJ h#õh#õ>*CJ aJ h#õhÈQå>*CJ aJ h0chÈQåCJ aJ h#õ5CJ aJ h0chºoî5CJ aJ h0chºoîCJ aJ h#õ>*CJ aJ h#õh
>*CJ aJ h#õhºoî>*CJ aJ U h0ch;{TCJ aJ h0ch6·CJ aJ %m a kötetek egészére hivatkozunk, hanem a címleírás lapszám-megjelöléssel még folytatódik, a kötetszám után nincs pont, csak vesszQ.
b.) A címleírás része csak a puszta kötetszám.
Ha az egyes kötetek különbözQ években jelentek meg: A megjelenés ideje itt nem az egész mqre, hanem csak annak egyik kötetére vonatkozik, a kötetszám a kolofon elQtt áll.
Ha a többkötetes mq egyes köteteinek munkatársai nem azonosak:
Ha a szerzQ, a sajtó alá rendezQ vagy a szerkesztQ nem azonos valamennyi köttben, akkor a kötetszám még elQbbre, közvetlenül a cím után kerül, függetlenül attól, hogy a kötetek egy idQben jelentek-e meg.
5. TANULMÁNYKÖTETBEN MEGJELENT TANULMÁNYOK
a.) A szerzQ neve és a tanulmány címe után egyenlQségjel következik.
b.) Az egyenlQségjel után a szerzQ nevét helyettesítQ monogram áll, mert különben nem lenne világos, hogy egyéni kötetrQl vagy kollektív mqrQl van-e szó.
c.) A tanulmánykötet címét kurziváljuk.
TöbbszerzQs kötet esetében: Az egyenlQségjel után közvetlenül következik a tanulmánykötet kurzivált címe. Ezt követi a kötet szerkesztQjének vagy szerkesztQinek a megnevezése.
6. PERIODIKÁBAN KÖZÖLT TANULMÁNYOK
a.) A szerzQ neve és a tanulmány címe után vesszQ következik, majd a periodika címe, amelyet nem kurziválunk. A periodika címének valamennyi szava nagybetqvel kezdQdik. Az idQszaki kiadványok rövidítéseként az A magyar irodalomtörténet bibliográfiája és az Új magyar irodalmi lexikon által használt jelöléseket alkalmazzuk. A periodika címét vesszQ követi.
b.) A folyóirat nevét a megjelenési év követi. Az illetQ évfolyam kötetszámának megadása nem kötelezQ; ha megadjuk, elQbb a kötetszám áll, majd szóköz nélkül zárójelben az évszám. Ha a folyóirat lapszámozása az évfolyamon belül füzetenként újrakezdQdik, a megjelenési évet követQ törtjel után, arab számmal adjuk meg a füzetszámot. Ha a lapszámozás félévenként kezdQdik újra, a megjelenési évet követQ vesszQ és szóköz után, római számmal adjuk meg a félév számát.
c.) A havinál nagyobb rendszerességgel megjelenQ periodikák esetében az évszám után a megjelenés dátumát célszerq megadni.
d.) Az elQbbieket követQ vesszQ után a hivatkozott lapszámok zárják a címleírást.
7. VISSZAUTALÁSOK
a.)Ha ugyanannak a szerzQnek közvetlenül egymás után több mqvét soroljuk fel, akkor a szerzQ nevének ismétlése helyett a kapitalchennel szedett UÖ. rövidítést használjuk. A rövidítés után természetesen vesszQ áll: UÖ., s ezután jön a cím.
b.)Ha a közvetlenül megelQzQleg említett lelQhelyre utalunk, akkor az UO. rövidítést használjuk;> szedése kurzív, ha kötetre, és nem kurzív, ha folyóiratra utal, minthogy a megfelelQ címet helyettesíti. Közötte és a lapszám között persze vesszQ áll; UO., 13-14.
c.)Ha a közvetlenül megelQzQleg említett írás újabb közlésnek lelQhelyét is megadjuk, az új lelQhely elQtt a változatlan címet Ua. helyettesíti.
d.)Ha egy korábbi jegyzetben említett mqre hivatkozunk, kapitalchenbQl szedve kiírjuk a szerzQ családnevét, a címet pedig a kurzivált i. m. rövidítéssel helyettesítjük. A szerzQ keresztnevét is ki kell írnunk, ha jegyzeteinkben azonos családnevq szerzQk mqveire hivatkozunk.
e.)Ha az illetQ szerzQnek korábban már több mqvét is idéztük, az i. m. rövidítés elQtt a szóban forgó mq címének elsQ szavát is meg kell adnunk. A kurzívan szedett csonka címet három pont zárja.
f.)Ha egy olyan mqre hivatkozunk, amelyet jegyzeteinkben jóval korábban említettünk, célszerq megadnunk annak a jegyzetnek a számát is, amelyben a teljes címleírás található.
PAGE
PAGE 1
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Küldj üzenetet a szakod vagy évfolyamod összes hallgatója számára. Hasznos lehet ha választ keresel egy kérdésre, vagy mindenkivel tudatni akarsz egy információt. Ehhez használd az Üzeneteken belül a baloldali dobozban az Üzenet írását.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
