tételek

Országok listájaHungaryNyíregyházi FőiskolaBölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai KarMagyar-számítástechnikaBevezetés A Nyelvtudománybatételek

1. A nyelv fogalma, nyelvmeghatározások

Bevezetés a nyelvtudományba


Nyelvtudomány: A nyelvvel általában vagy valamely nyelvvel, nyelvcsaláddal foglalkozó
tudomány. A nyelvtudomány tárgya a nyelv.

Nyelv: - 1. A nyelv az ízlelésnek szájban lévQ izmos mozgékony szerve.
- 2. Szavakat alkotó, beszédhangokból álló jelrendszer, mint a gondolato kifejezésének és
a társadalmi érintkezésnek az eszköze.


A nyelvvel foglalkozó egyéb tudományágak

- Fiziológia: A nyelvet az emberi szervezet összetett funkciójaként vizsgálja.
- Antropológia: az emberi fajt a többi fajtól megkülönböztetQ sajátosságként vizsgálja a nyelvet.
- Pszichológia: Amely elsQsorban pszichikai képességként vizsgálja a nyelvet.
- Pszicholingvisztika: A pszichikum és a nyelv összefüggését vizsgálja.

1926. Horger Antal: A nyelv a mindenkori emberi tudattartalomnak olyan emberi hangokkal
való kifejezése, amelyek vele az idQk folyamán tartósan asszociálódtak.

1955. Bárczi Géza: A nyelv jeleknek tagolt emberi hangokkal megvalósuló rendszerhálózata,
mely az emberi társadalom és gondolkodás kialakulásával együtt
keletkezett egy emberi közösség kollektív tudatában él és az emberek
társas érintkezését szolgálja, azaz a kommunikáció eszköze.

1978. Deme László: A nyelv a társadalomban élQ emberek beszédtevékenységét szolgáló
eszközöknek rendszert alkotó állománya, mely a valóság tükrözésére
alkalmas konvencionális jelekbQl áll.


A nyelv egyetemes tulajdonsága

Az egyes nyelvmeghatározásokban közös mozzanat a rendeltetés az alapfunkció a közlés, másképpen a nyelv a kommunikáció eszköze.
A nyelv jelekbQl épül fel és jelrendszereket alkot.
A nyelv és a jelek között nincs összefüggés, a jelentés tovább öröklQdik.

A nyelvet arra használjuk, hogy a gondolatainkat közzétegyük, azaz közölni akarunk.
Közlés: ahhoz, hogy a gondolatokat közzé tudjuk tenni, rendelkezni kell a nyelvi inventáriummal. EbbQl kiválasztjuk a szavakat, amelyek társadalmilag rögzítettek, és társadalmilag rögzített mondatokat alkotunk. A szabályok szerint megszerkesztett mondatot, mint fonémák láncolatát, meghatározott szabályok szerint hanghullámokká alakítjuk át.
Az emberi nyelv hangos nyelv, vagyis hangzó nyelv.

Egyetemes tulajdonságok: - funkció, megformálás
- hangos, hangzó nyelv
- minden mondatot két szinten szerkesztünk meg:

2. A nyelv kettQs artikulációja, nyelvi univerzálék


Fonológiai szint Grammatikai vagy szintaktikai szint Egységei: A fonémák, amelyek önmagukban önálló jelentéssel nem rendelkeznek.
Számuk: 50-100 közé tehetQ, de inkább kevesebb, mint 100.
Fonotaktikai szabályok: Bizonyos szabályok szerint a fonémák alkotják a másik szint jelentéses egységeit. Minden nyelvnek megvan a saját hangkapcsolódási szabályai.
Pl: magyar nyelvben: nem jellemzQ a jst kombináció
Lajstrom-más nyelvbQl került be.
kral>király szláv eredetq, mássalhangzók közé ékelt magánhangzó. Ennek egységei fQként a jelentéssel rendelkezQ szavak. Minden nyelvben igen magas a számuk. A teljes szókincset nem igen lehet elsajátítani. Van aktív és passzív szókincs
A két szinten megszerkesztett nyelv kettQs artikulációjával rendelkezik. Az emberi nyelvnek egyetemes tulajdonságai közé tartoznak, azaz Univerzálisak. A nyelvi sajátosságokat nyelvi univerzáléknak nevezzük. A nyelvtudomány egyik fontos feladata éppen az univerzálék felkutatása és összefüggéseik vizsgálata. Az univerzálé kutatás Újkeletq (fiatal) diszciplina. Az elnevezés nem szerencsés, mert a filozófia fogalomkörébQl került ide, meghonosodott.
Nyelvi univerzálé jelentése: Három nyelvész ezzel foglalkozott:
J.H.Greenberg
Ch.E. Osgood } 1963.Cambridgeben jelent meg errQl szóló könyvük:
J.J. Jenkins Jegyzetek a nyelvi univerzálékról

A nyelvi univerzálék természetüknél fogva sommák (kijelentések) azokról a kijelentésekrQl amelyek minden emberi beszélQben közösek, mint ilyenek a nyelvészet tudományának legáltalánosabb törvényeit alkotják.

Chomsky hatására az egyetemes hasonlóságok vizsgálata.
A mondattan elméletének aspektusa(1965) címq könyvében a következQket írja:

A nyelvi univerzálék tanulmányozásakor tulajdonképpen azokat az ismérveket keressük, amelyekkel egy természetes nyelv bármilyen generatív nyelvtanának rendelkeznie kell.”

Chomsky szerint a nyelvészet célja az, hogy az egyes nyelvek tanulmányozásán túl meghatározza, melyek a nyelv univerzális tulajdonságai és létrehozzon egy univerzális grammatikát, amely az emberi nyelv minden lehetséges változatáról számot tud adni.
Beszélhetünk:
-Fonológiai
-szintaktikai
-szemantikai univerzálékól

1978.(California, Stenford)Az emberi nyelv univerzáléi
Európában is foglalkoznak az univerzálé kutatással.

Décsy Gyula: Válogatott tanulmányok a nyelvi univerzálékról 1988. Új osztályozási szempontot is megjelöl.

S.E.ELGIN: Mi a nyelvészet?(1977) címq munkájában tíz olyan alapvetQ jellegzetességet sorol fel, amely minden emberi nyelvben megtalálható:

1. A viszonylag ritka jelnyelveket kivéve a nyelv jelentéssel bíró szavakból tevQdik össze. (Lehet a jelentés grammatikai és lexikai)
2. A nyelv 10-70 közötti megkülönböztetett hang általános készletébQl meríthet.
3. A nyelv valamilyen módon állításokat, kérdéseket, felszólításokat, felkiáltásokat tud (képes) produkálni.
4. A nyelvnek megvan az a sajátossága, hogy valamilyen formában ki tudja fejezni a tagadást.
5. A nyelvben vannak névszók és ige jellegq elemek.
6. A nyelv valamilyen módon ki kell hogy fejezze a fQnév és az ige közötti viszonyokat (pl: magyarban viszonyrag és névutó, angol nyelvben: szórendi kötöttség, mert kevesebb az eset kategória) deklináció, conjugatio (igeragozás)
7. A nyelv valamilyen módon kifejezi az ige idejét és a szemléletét. Ez foglalja magába a cojugatiot.
8. A nyelvben vannak olyan nyelvtani szabályok, amelyek szerint elhagyhatunk vagy elmozdíthatunk mondatrészeket.pl: Indoeurópai nyelvekben
9. Nincs abszolút kötött vagy fix szórendq nyelv.
10. A nyelvben legalább két módja van annak, hogy a rövidebb mondatokat hosszabb mondatokká alakítsuk.(mellé és alárendelQ)



V.Fronkin és R.Rodman: Bevezetés a nyelvtudományba 1974.
Tizenkét nyelvi jellegzetességet, abszolút érvényq univerzálét
írnak le:

1. Ahol ember létezik, ott nyelvnek is lennie kell.
2. Nincs "primitív" nyelv, minden nyelv egyaránt komplex és alkalmas a legbonyolultabb fogalmak kifejezésére.
3. Minden nyelv változik.(pl.:Ó magyar Mária siralom nyelvezete és XX. századi nyelv közötti változások)
4. A beszélt nyelvekben a hangalak és a jelentés közötti viszony többnyire önkényes. A jelnyelvekre is ugyanez érvényes.
5. Minden emberi nyelv diszkrét(elkülönült) hangok(vagy gesztusok) véges halmazával rendelkezik, amelyek jelentéssel bíró elemekké, szavakká kombinálódnak, ezek pedig a lehetséges mondatok végtelen halmazát alkotják.
6. Minden nyelvben hasonlóak a szavak és a mondatok alkotásának szabályai.
7. Minden nyelvben vannak magán- és mássalhangzók.
8. Minden nyelvben hasonló nyelvtani kategóriák találhatók(pl: fQnév, ige stb.)
9. A világ minden nyelvében találhatók szemantikai univerzálék.(pl: élQ és élettelen dolog, nQnem, hímnem)
10. Minden nyelv rendelkezik valamilyen lehetQséggel, hogy kifejezze a kérdést a tagadást.
11. Minden nyelv használói képesek a mondatok végtelen sorát megalkotni.(egyszerq, bQvített mondat)
12. Minden normális, egészséges gyermek képes anyanyelvét elsajátítani(faji, földrajzi hovatartozásra tekintet nélkül)A nyelvek közötti különbségeknek nem lehetnek biológiai okai.





3. Nyelv és nyelvjárás

A nyelvtudomány és a nyelvészet feladata

A nyelvtudomány vizsgálati tárgya a nyelv. A nyelvészet feladata, hogy olyan nyelvtanokat írjon, amelyek segítségével megérthetjük a nyelvet.

A nyelv és a nyelvjárás: A magyar nyelv is sokféle változatban létezik.
Függ: -Földrajzi tényezQk
-tanultsággal, mqveltséggel összefüggQ nyelvváltozatok

A nyelvek földrajzilag és szociálisan kialakuló változatokban léteznek. Mindenki azt a nyelvváltozatot sajátítja el, amelyet a környezetében hall.(pl:palóc) Ha ez egy jellegzetes nyelvjárás, akkor ennek a sajátosságait is megtanulja.

Nyelvjárások: -dialektus /görög/
-Létjogosúltak
-Egy nyelv helyileg elkülönült változatát nyelvjárásnak nevezzük.
-a kiejtésbeli, hangtani sajátosság jellemzi.
- árulkodik az egyén földrajzi hovatartozásáról.

Juhász DezsQ: A nyelvjárások veszélyhelyzetben vannak.
Az egyes területi nyelvjárások kialakulásának a nagy távolság volt az oka.
A nyelvi sajátosságok eltqnésének okai: -A tömegkommunikációs eszközök megjelenése
-távolságok leküzdése
Kialakult a köznyelv, nemzeti nyelv, ami közkinccsé és széleskörqvé vált.
A nyelvek számának megállapításakor nehéz megállapítani mi a nyelv és mi a nyelvjárás. Hol lehet határvonalat húzni a nyelv és a nyelvjárás között?

Nyelvjárások: a nyelvi különbségek még nem teszik lehetetlenné a kölcsönös megértést. Nyelvek: közvetítQ nyelv nélkül nem értik meg egymást. Nyelvnek tekintjük azt a nyelvváltozatot, amelyben a területileg különbözQ nyelvi típusok fölött áll egy nagyobb tekintélyq egységes normatív nyelvtípus, vagyis az irodalmi nyelv.

Kálmán Béla: A nyelv és a nyelvjárás történeti kategória. A mai nyelvek többsége eredetileg nyelvjárás volt, majd késQbb lett külön nyelv. Pl.: új latin nyelvek a latin nyelvbQl.

A nemzeti nyelv rendszerint valamelyik nyelvjárásból alakul ki, de az idQk folyamán magába olvasztja az illetQ nyelv más sajátosságait is.

Spanyol nyelv - kasztíliai nyelvjárás
Olasz nyelv - Toskánai nyelvjárás
Francia - Párizs környéki Ile de France nyelvjárás
Német - Fellini nyelvjárás, Felnémet
Magyar - Észak  magyarországi nyelvjárás

Dialektológia: a nyelvjárás sajátosságaival foglalkozó tudományág.
Az angol az elsQ a világnyelvek között. Több változata kezd kialakulni.
Szociális és társadalmi különbségek alapján kialakuló változatok.
Szociolektus: a beszélQ szociális hátterére utal
Nemzeti nyelv: egy adott nyelvjárásra épültek.
Regionális köznyelvi változat: a köznyelv sajátosságaiba beépülnek bizonyos nyelvjárási sajátosságok.
1. Nyelvi rokonság: -azonos eredet, származásbeli kapcsolat
-kérdésével a történeti és összehasonlító nyelvészet foglalkozik.

2. Tipológiai egyezés: - az egybevetett nyelvek ugyanabba a típusba tartoznak.
- nyelvi tipológia vizsgálja Area = terület.

3. Övezeti = areális eggyüvé tartozás: A huzamosabban az egymás mellett élQ egymással szoros kapcsolatba került nyelveknek bizonyos egyezések, hasonlóságok alakulnak ki. Areális nyelvészet vizsgálja.

4. Elemi rokonság: egymással közvetlen kapcsolatban nem álló nyelvek közötti véletlen egyezések folytán jön létre. Szerepet játszik nyelvek között.

4. A nyelvek tipológiai osztályozása

1. AUGUST VON SCHLEGEL 1767-1854
Az osztályozás során morfológiai sajátosságokat vett alapul, a nyelvtípusokat elkülönítette.

a.) Izoláló: - analitikus és gyökér nyelvek
- nincs ragozás
- szavak alakja állandó
- nincsenek toldalékok
- szórend fejezi ki a nyelvtani viszonyokat
- legtisztábban a kínai, vietnámi és a szamojai nyelv jeleníti meg.

b.) Flegtáló = szintetikus nyelvek
- a szavak belsQ struktúrájának megváltoztatásával fejezik ki a grammatikai viszonyukat
- toldalékokat kapcsolnak a tQhöz, ezek egyszerre több grammatikai jelentést hordoznak.
- képviselQi: görög, arab, latin, német

c.) Agglutináló nyelvek: = ragasztó nyelvek
- a tQ után formailag is jól felismerhetQ módon illesztik a különbözQ toldalékokat.
- egy toldalék egy grammatikai jelentést hordoz.

d.) Inkorporáló nyelvek: = bekebelezQ nyelvek
- Poliszintetizáló nyelvek
- Komplex szómondatokat alkotnak
- Az egyes alkotóelemek csak az együttes használat révén nyerik el
jelentésüket.
- Mondatokba különálló szavak használatosak.
- Több típus van benne: agglutináló és flegtáló nyelvek
- Csak lexikális szavakból alkotják a mondatokat.
- KépviselQje: eszkimók
- Nem minden nyelvész tartja önállónak

Nem minden nyelv sorolható be nyelvtípusba:
Pl.: angol -> - genetikusan: germán nyelvekhez tartozik
- kulturálisan: az újlatin nyelvekhez kapcsolódik
- tipológiailag: sok izoláló vonás jellemzi, így kínaihoz hasonlít.





sok más helyen beszélnek, összesen több mint 11 milliónyian.

Uráli nyelvcsalád:

Az uráli nyelvek közös Qsét, az uráli alapnyelvet mintegy 7000 évvel ezelQtt beszélték valahol az Urál helység északi részén. Az elsQ összefüggQ írásos emlékek a 13. Századból származnak, szórványok azonban már a 11. Századból is vannak. A család két fQ ágra, a finnugor és a szamojédra oszlik. A finnugor nyelveket beszélQ népek részint Közép-Európában, részint Eurázsia északi területein élnek. A finnségi nyelveket Európa északi részén, a Norvégiától a Fehér-tengerig húzódó területen beszélik, beleértve egész Finnországot és Oroszország szomszédos területeit. A csoport legnagyobb nyelve a finn, amelyet Finnországban, Svédországban, Oroszországban, és az Egyesült Államokban mintegy 5,5 millió ember beszél. Az észt ma Észtország hivatalos nyelve, itt mintegy 1 millióan vallják anyanyelvüknek. A 25 ezer fQnyi lapp népesség szétszórtan él egész Észak-Európában.
Az ugor ág legnagyobb nyelve, a magyar került a legmesszebb rokonaitól. Ma mintegy 10 millióan beszélik Magyarországon, további legalább 3 millió a Kárpát-medencében, és kisebb emigráns csoportok a világ számos táján. A többi ugor nép az Uráltól keletre az Ob folyó mentén él, ezért nevezzük Qket gyqjtQnéven obi-ugornak. Ma 13 ezer ember beszéli a hanti (osztják), 3 ezer a manysi (vogul) nyelvet. A többi finnugor nép a volt Szovjetunió lakója. Egy részük északon, a Kola-félszigeten, illetve délebbre a Rigai-öböl mentén található. E nyelvek többségét (vót, lív, izsór) igen kevesen beszélik, már ha beszélik egyáltalán. A karélok mintegy 100 ezren, a vepszék talán 2 ezren lehetnek. Egy másik csoport Oroszország szívében, a Volga mentén él. Közülük legtöbben (kb. 800 ezren) a mordvint beszélik, egyaránt fél-félmillió ember anyanyelve a mari (cseremisz) és az udmurt (votják). A volgai csoport legkisebb nyelve (250 ezer beszélQvel) a komi (zürjén).
Az uráli nyelvcsalád másik ágát az egész Szibériában és a sarkkörön túl szétszórtan élQ rénszarvasvadász- és legeltetQ életmód folytató 30 ezer szamojéd képezi. Legnagyobb nyelvüket, a nyenyecet (jurák szamojéd) 27 ezer, a szölkupot (osztják szamojéd) 2 ezer ember beszéli. A többi szamojéd nyelv közül a nganaszant (tavgi) és az enyecet (jenyiszeji szamojéd) még beszéli néhány száz ember, a Szaján hegységben beszélt szajáni szamojéd viszont nemrég halt ki.

Más nyelvcsaládok:

Kaukázusi: A Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger közötti terület, a Kaukázus hegyvidéke viszonylag kicsi, alig ötször nagyobb hazánknál, mégis itt a legnagyobb a nyelvsqrqség a világon. A sémi, indoeurópai, altaji nyelvek mellett, amelyek az utóbbi háromezer évben jutottak el a Kaukázus vidékére, mintegy negyven, az önálló kaukázusi nyelvcsoportba tartozó nyelv él e területen. Ezen három egymástól jól elkülöníthetQ csoportba oszthatók: északnyugaton helyezkednek el az abház-adige nyelvek, északkeleten a nah-dagesztáni, délen a kartvél (ibér-kaukázusi) nyelvek. E nyelvek 8millió beszélQjének többsége ma is a kaukázusi köztársaságokban és az Orosz Föderáció kaukázusi területein él.

Paleoszibériai: A valaha óriási területekre kiterjedQ paleoszibériai kultúrát ma már csak néhány, Szibériai hatalmas, északkeleti területein szétszórtan élQ nép képviseli. Nyelveiket a múlt században négy családba sorolták, amelyeket bár gyqjtQnéven paleoszibériainak nevezünk, a különbözQ családok között nem feltételezhetQ rokoni kapcsolat, így nyelvcsaládról a szó szoros értelmében nem beszélhetünk. Nem sikerült kimutatni rokoni kapcsolatokat a rokoni kapcsolatokat a paleoszibériai nyelvek és más nyelvcsaládok között sem, bár több kísérletet tettek rokonításukra a szomszédos nagyobb nyelvcsaládokkal. Idetartozó nyelvek: csukcs, korják, kamcsadált, aljutor, kereke, jukagir, ket, nyivh.

Altaji: Az altaji nyelvek ma hatalmas területen szóródnak szét a Balkán-félszigettQl egészen Északkelet-Ázsiáig, az Altaj hegység vidékéig, amely nevet adott a családnak. Három csoportjába (török, mongol, mandzsu-tunguz) mintegy 60 nyelv tartozik. Török csoport: török, azeri török, türkmén, özbek (üzbég), ujgur, tatár, kazah, kirgiz, baskír, jakut, tuvai, altaji (ojrot). Mongol csoport: mongol (halha), burját, szanta, dagar, mongor, kalmük, ojrát. Mandzsu-tunguz csoport: tunguz, lamut, nanáj.

Dravida: A dravida nyelvcsalád 25 tagja egymás közelében helyezkedik el India keleti-déli részén. Egyedül a brahui szakadt el különös módon társaitól, több mint 1500 km-re-Pakisztán északi részére. Az utóbbi évek népvándorlásai elvitték a dravida nyelveket mindenüvé Délkelet-Ázsiába, Kelet-Afrikába és a világ sok nagyvárosába. A család négy fQ nyelve a telugu, a tamil, a kannada és a malajálam. Ide tartozó nyelvek még: gondi, kurukhi, tulu, brahui, kui, malto.

Ausztroázsiai: A nyelvcsalád legfQbb nyelvét Délkelet-Ázsiában, a Kína és Indonézia között elterülQ vidéken beszélik, néhányukat nyugatabbra, a Nicobar-szigeteken és Indiában. Véglegesen azonban még sem az nem tisztázott, mely nyelvek tartoznak a nyelvcsaládba, sem az, milyen rokoni kapcsolatban állnak egymással. Általános elfogadott tény a két fQbb csoport létezése: a legnagyobb a mon-khmer nyelvcsalád. Három legfQbb nyelve: mon, khmer, vietnámi. A munda nyelveket India számos részén beszélik. Legelterjedtebb közülük a mundari és a szantáli. Az azsztroázsiai nyelvek legkisebb csoportja a nikobári.

Thai: A thai nyelvcsalád, miként neve is mutatja, Délkelet-Ázsiában: Thaiföldön, Laoszban, Vietnámban, Kínában, Burmában és Indiában terjedt el. A mintegy 60 tahi nyelvet három csoportra oszthatjuk: délnyugatira, központira és északira. Ide tartozó nyelvek: lao, san, juan, nung, thó.

Sino-tibeti: A sino-tibeti nyelvcsaláddal kapcsolatban is sok vita van arról, mely nyelvek tartoznak a családba, és ezek hogyan csoportosíthatók. A kínai csoportba a kínai dialektusok, valójában nyelvek tartoznak, a tibeti ág nyelveit Tibeten kívül Mianmarban (volt Burma) és a szomszédos területeken beszélik. A sino-tibeti és a térség többi nyelvének hasonlóságai miatt azonban sok kutató szélesebb nyelvi kapcsokat tételez fel a térségben, ami például a tahi és miao-jao nyelveket is felölelné. Ide tartozó nyelvek: lolo, kuki, csin.

Kína nyelvei: Mivel Kínában az írásnak csak egyetlen módja létezett, és a kínai történeti, irodalmi és kulturális hagyomány is megQrizte egységét, a kínai nyelv variánsait hagyományosan nyelvjárásnak tekintik. A kínaiak saját nyelvük bármelyikét hannak nevezeik

Afrika nyelvei: Afrikában 480 millió ember 2000 nyelvet beszél  többet, mint bármely más kontinensen. Valószínq, hogy a nyelvek tényleges száma még ennél is magasabb, hisz sok terület ma is megközelíthetetlen, sok nyelvcsoportot máig sem vizsgáltak. E nyelvek általában kicsik, alig 5%-ukat beszéli több mint 1 millió ember. Afrika nyelveinek legelfogadottabb osztályozása négy nagy nyelvcsoportot különít el: niger-kongó, nílusi-szaharai, koiszan, afroázsiai.

Ausztronéz (Maláj-polinéz): Az ausztronéz nyelveket hatalmas területen beszélik, Madagaszkártól a Húsvét-szigetig, Tajvantól Hawaii-ig és Új-Zélandig. Egyike a világ legnagyobb nyelvcsaládjainak, 500 nyelvét több mint 200 millió ember beszéli. Az Ausztronéz nyelvcsaládot általában két fQ csoportra osztják: nyugati és keleti csoport.

Pápua nyelvek: Új-Guinea szigetén 600, a közvetlenül keletre és nyugatra fekvQ szigeteken pedig további 100 olyan nyelvet beszélnek, amelyek nem tartoznak az ausztronéz nyelvcsaládba. Bár két kisebb nyelv földrajzilag távol esik azoktól, amelyek az új-guineai térségben helyezkednek el, néhány tudós szerint mégis elegendQ érv van amellett, hogy a pápua nyelvek közé sorolják Qket: ezek a Bengál-öbölben fekvQ Andaman-szigeteken beszélt andamanéz és az Ausztráliától délre fekvQ Tasmánia szigetén valamikor beszélt tasmán. Kevesebb mint 3 millió beszélQrQl van szó. Ide tartozó nyelvek: andamanéz, filippino, maláj, malgasz, tok piszin, szundanéz, jávai, motu, csamorro, tasmán, maori, tongai, szamoai, fidzsi, Húsvét-szigeteki.

Amerika nyelvei:
Észak-Amerika indián nyelvei: Az amerikai indiánok az európai hódítások elQtt 300 nyelvet beszéltek, de ezek száma századunk hetvenes éveire felére csökkent. Sok nyelvet ma már csupán néhány öregember beszél. Az eszkimó-aleut család kis nyelvei a messzi északon használatosak. Legnagyobb nyelve az eszkimó. Délebbre haladva a kb. 50 na-dene nyelvet beszélik. Földrajzilag a legkiterjedtebb az algonkin nyelvcsalád. A makro-sziú család nyelveit az Egyesült Államok és Kanadat óriási területein szétszóródva beszélik. Ide tartoznak olyan jól isPRˆŠŒŽª¬ < N P R Ž ’ ” œ ž ¨ ª



:
m
”
–
—
Ÿ
¾
¿
À
Á
Â
Í
Î



èßÓʾº²®º®ªº®¦º®²ž²º®º®º®ºšº•…€…vºrj®ºrjhWWØhX'>*hWWØhŠZ{hWWØ5>* hð-c5hWWØhX'5hWWØhzeD5 hԞ5hã6ÊhÿAùhX'5hI>òhÿAùhzeDhÿAùhzeD5hX'hzeDhzeD5CJaJhX'5CJaJhzeDhX'5CJaJhÀc•5CJaJ.h20UhÀc•569B*CJ$OJQJaJ$phÿ)PRŠŒŽ:  ’
k
”
•
–
¿
À

†

"
²
´
d ÷÷÷õõõìõãÚÐÈÈÈõõ¿õõõ¶
ÆpÀgd9,j
Æ´gdWWØ $a$gdð-c

ÆÐ8À@gdã6Ê
ÆÐÀgdã6Ê
ÆЀgdÿAù
Æ @gdÿAù $a$gdÿAùªCÞCÀDýýý
-
!
-


p

r

t

ˆ

Š

¤

¦

$
&
N
P
²
´
¾
À
Ú
Ü
$ f † ˆ ö ø l®.xºôö24>@XZœÞVf˜²´¶òôöÚÜôö\ ^ ` ò ö prœ¬®üøôðôðøôðèüôðèáôðÙÔÙÐôÐôüôðÙÔÙÐôÐôÐôÐôðôðÙÔÙÐôÐôÐÌôÌÈûÌôüô·ôü·ô·ôüô³ühŠZæh20Uhð-chð-c5 hð-c5hԞhð-ch9,j hWWØ5hWWØhX'5

hWWØhzeDhWWØhX'>*hWWØhX'hã6ÊhzeDFd ö ø ¬,¸24Üd²´¶ôöö` ô ö žL²´ DöôëëëëôâââôôÚôôôôôôôôÑÑÑ
ƌ
€gdÀc• $a$gdð-c
Æp€gd9,j
Ƽ €gd9,j
Æpgd9,j®°²´Þà^`BDJL²´äæèê (*DFHJ¦¨ ~€’(Ž¼À¸ôX-^-üøüøüøôøôøüøðøðøðøðøðøôøðøðøÞȲ™‘………}}h¬>hž8çhž8çhž8ç>*hQzÅhQzÅhQzÅ5h,Þ(hÀc•h—D¡5B*CJ OJQJaJ phÿ+h20Uh,Þ59B*CJ OJQJaJ phÿ+h20UhÀc•59B*CJ OJQJaJ phÿ"h—D¡5B*CJ OJQJaJ phÿhÀc•hzeDhX'hŠZæ/D¦¨ 6~€ŽöîîîìààcZZ $Ifgdž8ç|kd$$If–FÖ ”ÓÖ0”ÿú#€„€â
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ öf$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö

$$Ifa$gdQzÅ $a$gdÀc•
ƌ
ÀgdÀc•
ŽÚ@‚Z-\-^-â"b#~#$öööööywwwwn
Ƽ @gd½:Ä|kdi$$If–FÖ ”Ú

Ö0”ÿú#€„â
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ öf$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö $Ifgdž8ç
^-ð-2 3 F G ~  ã ä ""0"2"Â"Ä"à"ä"###œ#ž#$$b$d$Ä$Æ$&&r&t&
''1(4(q)r)Ý)Þ)ê)ë)*’*¤*¦*¨*,+>+¦+¨+ª+¬+°+²+b,d,f,h,¼,¾,\-^-À-Â-â-ä-.
.6.8.ð.ò.üøôøôøôøôøôøôøôøðøðôøðøðøìøèøäøäøäøäøàøàØÑøàǽìøìøàøàøàø¹ø¹øàøàøôøôø¹øàøàhe
ÅhԞhÀ;õ5>*hԞhX'5>*

hÀ;õhzeDhÀ;õhX'>*hÀ;õhX]`hò ¸hԞh½:ÄhzeDhX'h éI$b$d$&&t&

' '3(4(.)<)H)V)q)r)©)Ý)Þ)*’*ª+¬+¸,ööôôôôôôôôôôôôôôôôôôãôÒ
Æh€„h„˜þ^„h`„˜þgdÀ;õ
Æ „ˆ„xú^„ˆ`„xúgdԞ
Ƽ €gd½:ĸ,X-2.ì.T/0õ0€1^2V3X3Z3\3Î3N4d4f4Î4ª5>6·67Û7öååöåååöåãããÚÚÚãÑÀÀÀÀÑ
Æh@„h„˜þ^„h`„˜þgde
Å
Æh@gde
Å
ƌ
gd¿#
Æh€„h„˜þ^„h`„˜þgdÀ;õ
Æh€gdÀ;õò.X/Z/0000%0&05060I0J0j0k0v0w00‚0‘0’0÷0ø0,1-1h1i1‚12d2f2¶2¸2X3\3ˆ3Š3Î3Ð3 4P4b4d4f4j4l4Ò4Ô4®5°5@6A6’6“6¹6º6R7S7’7“7Ý7Þ7 8"8˜8š8¦8¨8À8Â8˜9š9ü9þ9N:P:ì:î:;;8;:;¨;ª;=<üøüôüðüðüðüðüðüðüðüøüøüðüðüøüøüìüèÞÚüÚüÚôüôüôüôüôüôüðüôüðüôüôüôüðüðüôüôüðüôüðüôüðüðüh¿#hԞhX'5>*h—D¡hÝfhzeDhe
ÅhÀ;õhX'TÛ78¼8’9H:;<<=<>˜>š>7@8@ööåöååãããããÛÛÛÛãããÒÒÒÉã„^„gd20U
ÆÐ@gdA&Á $a$gdÆl˜
Æh@„h„˜þ^„h`„˜þgde
Å
Æh@gde
Å=<><@(>*>˜>š>(?*?Ò?@
@5@7@8@üøüâÍŽ¸½´°¬°¨Å£Ÿ°›°›°…z…ocoX° hYçh20UCJaJh20Uh20U5CJaJ h20Uh20UCJaJ h20UhzeDCJaJ h20UhX'CJaJ h20Uhry:CJaJhA&Áh—D¡ h—D¡5hÆl˜hzeDhX'hÀc• hX'5hÆl˜hÆl˜5hÆl˜hX'5(h—D¡hã6Ê5B*CJ OJQJaJ phÿ+h20Uh—D¡59B*CJ OJQJaJ phÿh20UhԞ-8@9@D@E@G@P@h@i@l@¬@­@®@¯@±@Ó@Ü@Þ@â@ABBBlBnBpBC:CTCVC\C€C¬C®CØCÚCDD"D$DEE–E˜EšE°E²EBFDFRFTF°F²FGGGZGâGäGHH4H÷ï÷ëçëçëçãëçëçëçëçßÕËÁç½çßçßçßçßçßç¹ç¹çã籩¡©çã¡©çãçãçßçßçߙhÿAùhX'5h—D¡hX'5h—D¡hî=Ó5hî=Óh¿#5hzeDh—D¡h—D¡hX'56h¿#hÝf5>*h¿#hX'5>*hî=ÓhÝfhX'hÀc•h20UhX'5h20UhÀc•5<8@Y@j@®@ß@AApBC¬CÚCnD–E˜EHH‚I„IšJžJêJööíäÛÙÙÙÐÐÙÙËÙÙÙÙÙ¿¿

Æ
h$ @
gd—D¡gd—D¡
Æx@gdî=Ó
Æ €gdÀc•
Æ @gdÀc•
Æ gdÀc•
Æ ÀgdÀc• 4H6HŒH”H0I4I6I8I:I $
Æpa$gdZ9
$
Ƽ a$gdZ9 $a$gdZ9gdÿAù


Æh„h^„hgdÿAù
Æ
h$ @
€€„h^„hgd—D¡

Æ
h$ @
€€gd—D¡

Æ
h$ @
@@gd—D¡^O`OdOŠOdPP`Q®QòRS T3T4T´T¿T˜U¶UºWâWYFY]]] ] ]G]Z][]\]öl÷l
m˜Æ¨Ôè×ê×<ØüøîéîéîéîéÓÏéÅé»é±é±éüÏ£Ÿ›’Š››’›}››g+hKAèhKAè69B*CJ$OJQJaJ$phÿU háîhx_CJaJjhx_Uhx_>*OJQJhx_h
jh
UmHnHuhY6³hZ95>*hÇOhZ95>*hãJhZ95>*hZ9+hZ9hZ969B*CJ$OJQJaJ$phÿ hZ95hcd
hZ95>*hX'hÿAù&ðRòR
T T3T4TUT²T³TßTðT U!UNU“U”U·U°V`W°W²W
X²X YYrYóóóêêóóóÞÞÞÞÞÞóóóóóóóóóóó
$
Æ8a$gdZ9
ÆÄ gdZ9
$
ÆÄ a$gdZ9rYªYîYvZ”ZðZb[È[ü[&\'\S\‹\¾\]]]]] ]F]G]Z]óóóçóóóóóÛÛÛÏÏÊÊÊÊÊ $a$gdx_gdÿAù
$
Æìa$gdZ9
$
ÆÄ a$gdZ9
$
ÆØ a$gdZ9
$
Æ$ a$gdZ9Z]\]œdTjöl÷l
m
m\s^sfwgwòzózˆ}Š}#‚$‚AƒBƒ[…\…¬‡®‡¥Š¦Šêìž“÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ò÷÷÷÷ gdx_ $a$gdx_ž“ “Ä“øÆxÌDЦԨÔè×ê×<Ø>ØðؒٔÙ

Û ÛRÝvÝx݊ތÞÒߘàšà$á÷÷÷÷÷÷÷÷òíèèèèà×ààèèèèèèè„h^„hgdKAè
&
FgdKAègdKAègdKAègdÿAù $a$gdx_mert törzsek, mint a cseroki, a dakota, kro, mohavk, pauni, de csak az elsQ kettQ beszélQinek száma haladja meg a 10 ezret.
Északról délre: Észak- és Dél-Amerika közt a legfontosabb nyelvi hidat a penuti csoport alkotja. A szélesebb értelemben vett penuti csoportba 60 nyelv tartozik. Szqkebb értelemben csak mintegy 25 észak-amerikai indián nyelvet tekintik a csoport tagjának, mindegyiket kevesen beszélik. A család legtöbb beszélQt felmutató nyelvei a maja csoport tagjai. Ide tartozik: a maja, a mam, a kekcsi, a kakcsikel, a kicsé, az araukán, a csipaj, az uru. A hokan csoport 20 tagját ma már igen kevesen beszélik az Egyesült Államok délnyugati és Mexikó keleti területein. Csak a tlapanéknek van 20 ezernél több beszélQje. Hasonlóképpen, az azték-tano családhoz tartozó mintegy 30 nyelv beszélQinek száma sem jelentQs.
Közép-Amerika: A Mexikó és Nicaragua közötti területen 7 millió ember mintegy 250 különbözQ nyelvet beszél. Több közülük valamelyik észak-amerikai nyelvcsaládba, mások a dél-amerikai makro-csibcs nyelvcsaládokba tartoznak. Az egyetlen család, amelynek képviselQi csak itt találhatók meg, az oto-mangue. Szinte mindegyik oto-mangue nyelvet mexikói Oaxaca állam körüli területen beszélik. Legfontosabb nyelvei az otomi, a misték és a zapotek, egyenként nagyjából negyedmillió beszélQvel.
Dél-amerikai indián nyelvek: Az Qshonos indián nyelveket Dél-Amerika teljes területén (Közép-Amerika déli részét és az Antillákat is beleértve) beszélik, hozzávetQleg 11 millióan. Korábban az itteni bennszülött nyelvek száma elérhette a 2 ezret is, mi azonban csak 600-at ismerünk. A legnagyobb területen a makro-csibcs nyelveket beszélik. A ge-pano-karib nyelvcsalád majd 200 nyelvét az Andoktól keletre a kontinens teljes hosszában és az Amazonas medencéjében beszélik. Az andoki-egyenlítQi csoport számos alcsoportból, azokon belül mintegy 250 nyelvbQl áll.

Ausztrália bennszülött nyelvei: Az ausztrál Qslakók nyelvei nem mutatnak bizonyítható rokonságot a világ többi részének nyelveivel. Mivel írott emlékekkel nem rendelkeznek, történetük rekonstrukciója jórészt puszta spekuláción alapul. Az egyik leggyakrabban idézett becslés szerint alig 30 ezer bennszülött beszéli még Qsei nyelvét, eltérQ szinteken. Ide tartozó nyelvek: tivi, valmatjari, valpiri, aranda, mabujag.

6. A jel mibenléte, fajtái, osztályozása

A nyelv meghatározások visszatérQ motívuma, hogy a nyelv (kettQs) jelrendszer. Mi a jel?
A mindennapi éltünket rengeteg jel veszi körül. Ezeket két csoportra oszthatjuk:

természetes jelek: Olyan összefüggések, természeti szabályosságok, amelyek megfelelQ feltételek esetén mindig érvényesülnek. Pl.: füst, tqz, tántorgó járás, betegségek é láz összefüggései

Mesterséges jelek: Amelyek pedig közlési szándékkal jönnek létre. Pl.: közlekedési jelek, KRESZ táblák, repülQtéren, állomáson használatos jelek (csomagmegQrzQ). Lehetnek: rajzok, betqkkel kombinálva. Hallható jelek: Régi nagy gyárakban kürt jelezte a munka kezdetét és végét. IskolacsengQ
Cégér, ruhacímke.

Közös jegyük, hogy valamilyen érzékszervünkkel felfogható jelenség (tapintható, látható), amely egy másik önmagán túli jelenségre utal.

Jel def.: Azokat az érzékelhetQ dolgokat, amelyek valamilyen információval összekapcsolódnak és ez által annak közvetítésére alkalmassá válnak, jeleknek nevezzük.
Szent Ágoston: Jel az, ami az érzékelésnek önmagát a léleknek kívül pedig valami mást tár elébe.

Szemiotika: a különbözQ jelek tanulmányozásával foglalkozó tudomány.
Szemantika: A nyelvtudomány egyik részterülete, a szavak és egyéb nyelvi elemek jelentésével foglalkozik.

A jelek osztályozása:

Charles Peirce (1839-1914): A jeleket három alapvetQ csoportba sorolja, a jelölQ (signans) és a jelölt (signatum) különbözQ viszonyára építve.

Ikon típusú jelek: A jelölQ és jelölt a tényleges hasonlóság alapján mqködnek.

Index típusú jelek: A signans és a signatum közötti tényleges érintkezés a jelmqködés alapja. Pl.: füst-tqz, pulzus felgyorsulása, a betegségek tünetei

Szimbólum típusú jelek: A jelölQ és a jelölt közötti megtanult érintkezésre alapján történQ jelmqködés. Ez a kapcsolat nem egyéb, mint szabály és nem függ semmilyen hasonlóság vagy fizikai érintkezés meglététQl. Ennek a konvencionális szabálynak az ismerete, bármely adott szimbólum értelmezQje számára kötelezQ, a jelet kizárólag és egyszerqen a szabály miatt értelmezik. A nyelvi jel a szimbólumok csoportjába tartozik, szokás alapján mqködik, ami összekapcsolja a jelölQt és a jelölttel.









7. A nyelvi jel jellemzése

A nyelvi jel sajátosságai:
Szimbólum típusú jelek közé soroljuk. Ezek a jelek társadalmi megegyezésen alapulnak, és emberi szándék vagy cél hozza Qket létre. A nyelvi jel konvencionális, ami azt jelenti, hogy bármelyik szót választjuk ki (pl.: tábla) a szó és az adott bútordarab között nincs olyan kapcsolat, hogy indokolná, és kizárólagossá tenné a szó használatát.

Pl.: csatt, hangutánzó és hangfestQ szavakat szokták ide sorolni.
A nyelvi jel társadalmilag meghatározott módon önkényes. Nem az egyéntQl függ, hogy milyen hangsorokat használunk. Argó- külön jelrendszert dolgoznak ki.
Érzékszerveinkkel felfogható jelenség. A nyelvi jel hallható jelenség.

A nyelvi jel megjelenési formái:

hangzó forma: akusztikai jelenség, hallható, hangzó formája a beszéd.
Írott forma: A nyelvi jel írott formában is megjelenhet, vizuális, látható, szemmel érzékelhetQ.
Motorikus forma: Siketek nyelve. A jel nyelve mozgással egészül ki, ez is látható.
Tapintható forma: tapintásra épül, vakok számára.

Az emberi nyelv a hangzó formát részesíti elQnyben, ennek anatómiai okai vannak, a két lábra emelkedés következtében a száj alkalmassá vált arra, hogy más funkciókat lásson el. A száj és a garat alkalmassá vált a hangképzésre. A szájpadlás és a nyelv közötti tér megnövekedett és így lehetQsé nyílt a hangzó nyelv megjelenítésére és fejlQdésére. A hangzó forma elsQbbségét indokolja, sikeresebb kommunikációt biztosít, mert ha nem látjuk egymást, akkor is biztosítja a kommunikációt. A hangzó általános forma elsQ az egyenlQk között.

Telekdi Zsigmond: Könyvében más megvilágításban tárgyalja.(3 fejezet)
A nyelvi jel és a szavak közé általában egyenlQség jelet szoktunk tenni. A szó megnevezQ funkciót tölt be. Önmagában a szó nem elegendQ ahhoz, hogy azzal a mondandónkat teljes egészében közzé tegyük. Ahhoz, hogy a mondandónkat teljessé tegyük, nyelvi szerkezetekké kell alkotnunk a szavakat. De ezek a szerkezetek sem elegendQk ahhoz, hogy a világról szerzett tapasztalatait kellQ mértékben közzé tudja tenni. Tehát tovább kell szerkeszteni, amibQl jönnek létre a mondatok, amelyek már a mondanivalónkat megfelelQ formában fejezi ki. A nyelvi jel fogalmát nem szqkíthetjük pusztán a szó kategóriájára.

Saussure: Rendesen nem elszigetelt jelekben beszélünk, hanem jelcsoportokban, organizált
tömbökben, amelyek maguk is jelek. A nyelvi jelek többek között hierarchikusan
épülnek fel, rendszert alkotnak.

Hangok (fonémák): még nem nyelvi jelek (önmagukban nincs jelentésük), csak lehetQvé teszik, hogy a belQlük felépülQ szóelemekhez, morfémákhoz különbözQ jelentés társuljon.
bír-pír-sír

Az igazi nyelvi csoportjába a morfémákat soroljuk, ezek a legkisebb nyelvi jelek. Alakjuk és jelentésük van. Elemi nyelvi jelek, mert belQlük épülnek fel a nagyobb nyelvi elemek, a szerkesztett jelek.

Szószerkezetek, szintagmák: A szószerkezetekbQl, szintagmákból épülnek fel a beszéd magasabb egységei a mondatok. A mondat tartalmi egység. A mondatokból a legmagasabb nyelvi egység a szöveg. De csak olyan mondatok alkotnak szöveget, amelyek között összetartó (kohézió) erQ van.

Nyelvi jelek:

Fonémaszint: -elemei fonémák
-önmagukban nem nyelvi jelek

Morfémaszint: - elemei morfémák
- legkisebb nyelvi jelek
- alakjuk és jelentésük van
- elemeit jeleknek is nevezzük, mert belQllük épülnek fel a nagyobb nyelvi elemek
a szerkesztett jelek (szószerkezetek, szintagmák)
Szintagmaszint: elemei szintagmák

Mondatszint: - elemei mondatok
- szintagmákból épülnek fel
- a beszéd magasabb egységei, melyet tartalmi egységnek nevezünk.

Szövegszint: - legmagasabb nyelvi jel
- mondatokból épül fel, amelyek között összetartó erQ kohézió vagy nyelvi jel van.

Telekdi Zsigmond: A kiejtett szó, mint hanghullám folyamatos esemény kontinuum, írott megfelelQje viszont diszkrét különálló elemek sora.
Dobta: A hangzó formában végbe mennek változások, de ezt az írott forma nem tükrözi.
Minden nyelvre jellemzQ a szótagok kialakítása.





























8. A kommunikáció tényezQi, típusai

A kommunikáció szó jelentése: latin eredetq, eredeti jelentése: közzététel, közlés

Tájékoztatás, (hír)közlés
Hír: információ közlése vagy cseréje, erre szolgáló eszköz illetve jelrendszer (nyelv, gesztus) útján.
Ritkán: Közlemény
Régies: Összeköttetés, érintkezés, közlekedés

A nyelvi kommunikáció inkább a második meghatározáshoz kapcsolódik. A kommunikáció minimum két személy között zajlik. Minden olyan helyzet kommunikációnak tekinthetQ, amelyben két vagy több viszonylag független rendszer egymásnak szabályosan áll szemben. Akár emberek, akár gépek cserélnek információt, szükség van adóra = küldQre, vevQre = befogadóra, csatornára = közegre (adót-vevQt összeköti), információra (amelyet az adó a vevQnek a csatornán keresztül küld), és egy közös kifejezQeszközre, kódra, amely a megértést szolgálja.

Kommunikáció csatornái alapján beszélünk: tudományos vizsgálódás alapján választjuk szét.
Verbális kommunikáció: A nyelvi jelekkel kifejezhetQ emberi beszédet és írást jelenti.
Nem verbális kommunikáció: Nem nyelvi kódokkal fejezQdik ki.(gesztus, mimika, mozgás stb.) averbális, nonverbális.

Tudományos vizsgálódás során kötjük össze. Metakommunikáció, minden tartalmi kommunikációt kísér valamilyen nem szándékos kommunikáció, amely arra vonatkozik, azt minQsíti, kommunikáció a kommunikációról.

Meta: (görög szó, valamin túl), kommunikáción túl, utalások hordozzák a kommunikációt.
Metakommunikáció mindkét csatornán megjelenhetnek.
Verbális közlésben: humor, játék, elhallgatás

Kommunikáció típusai

I. A szerint különítjük el, hogy a kommunikációs partnerek milyen módon vannak jelen térben és idQben. Beszélünk közvetlen és közvetett kommunikációról.

Közvetlen kommunikációról: akkor beszélünk, mikor a feladó és címzett személye egyszerre
vesz részt a folyamatban és térben közel áll egymáshoz.
Pl.: eladó-vevQ; magunknak írunk feljegyzéseket.

Közvetett kommunikáció: Minden más eset, amikor a feladó és címzett nincs egyszerre jelen. Pl.: kommunikációs eszközök, tolmács (harmadik személy segítségével), ügynök segítségével

II. Folyamat irányultsága szerint

Egyirányú kommunikáció: Amikor a vevQnek (hallgatónak) nincs módja a visszajelzésre. Nincs lehetQsége az adó szerepét betölteni. Pl.: költQ-olvasó

Kétirányú kommunikáció: Ha kommunikációs folyamatban résztvevQ feladó és címzett idQrQl-idQre szerepet cserél. Jakobson-modell




9. Állati kommunikáció  emberi nyelv

Az állati viselkedés és kommunikáció régóta foglalkoztatja a tudományt. Pl.: Van-e az állatoknak nyelvi rendszere, vannak-e jeleik, megtaníthatók-e a legmagasabb rendq állatok beszélni? Az állatok jeleinek elemzése sokban segíthet az emberi nyelv keletkezésének megvilágításában is. Minden állatfajnak van valamilyen kommunikációs rendszere, hiszen tartósan vagy idQlegesen kisebb-nagyobb csoportban élnek. Az állati kommunikáció is több tényezQbQl áll, és van néhány jól megkülönböztethetQ funkciója is: az éhség, a fájdalom, a félelem kifejezése, a figyelmeztetés, a fenyegetés, a magasabb rendq állatoknál még a jókedv, barátságosság, alávetettség és gondoskodás megnyilvánulásai is. Az állatok érzékszerveik fejlettségétQl függQen igen sokféle módon adnak és kapnak jeleket, hiszen az állatvilágban hírértéke van a testfelszín elszínezQdésének, a szinte írásjelekként is értelmezhetQ szagjeleknek. Igen gazdag az állati kommunikáció gesztusokban, arcjátékban (vicsorgás, szQrborzolás, páváskodás), és természetesen vannak hangjeleik is. Az állatok nagy része nem is egyetlen jelrendszerrel érintkezik, hanem az elQbbiekbQl alakult, összetett viselkedésmóddal.
Az állatok jelrendszere sokkal korlátozottabb, mint az emberi nyelv. LegfQbb jellemzQi:
kevés jelbQl épül fel
a jelek tagolatlanok, elemekre nem bonthatók (nincsenek fonémák, szavak)
a jelek nem vagy kevéssé kombinálhatók (nincs valódi mondattana)
a jelek térben és idQben nem különülnek el az Qket kiváltó ingerektQl, tehát nincs meg bennük az emlékezés és az elképzelés mozzanata (nincs tehát múlt és jövQ idQ, feltételes mód stb.)
Mindezekért az állatok jelrendszerét sokan úgynevezett zárt rendszernek tekintik szemben az emberi nyelvvel, amely nyitott rendszer, mert különbözQ elemekre bontható, é ezekbQl szinte végtelen számú közlés építhetQ fel.
Sokféle párhuzama van az emberi nyelvnek é az állatvilágban, de az egyes fajok között szétszórva. Mai tudásunk szerint az állatok fejlQdésrendje nem mutat egyúttal egyre fejlettebb kommunikációs rendszerre. A madarak igen fejlett és árnyalt -ezért éneknek nevezett- hangadása egyébként nagyon korlátozott tartalmú és zárt rendszert alkot; a fQemlQsök hangadása a madarakénál sokkal kezdetlegesebb, de mozdulataik, gesztusaik sokkal gazdagabbak, összetettebb tartalmak közvetítésére alkalmasak. A méhek újabban feltárt jelrendszere valóságos mondattannal rendelkezik, de a hangnak csak kis szerepe van benne.
A méhek igen összetett viselkedésmóddal értesítik társaikat a megtalált virágméz-lelQhelyrQl. Árnyalt zümmögQ hangokon, illatjeleken kívül jelzésük legfontosabb eszköze a tánc. A lelQhely távolságát a tánc formája és tempója jelzi. Minél közelebb van, annál gyorsabban táncolnak. Ha a lelQhely olyan közel van, hogy a megkívánt gyorsasággal már nem tudnak táncolni, akkor a leggyakoribb ún. riszáló táncot körtánccal, más esetben sarlótánccal váltják fel. Közlésükben meghatározó szerepe van a nap állásának. Ehhez viszonyítva adják meg légvonalban a lelQhely irányát. Ha a virágméz a kaptár látószögébQl nézve a nap irányában fekszik, akkor alulról fölfelé táncolnak, ha az ellenkezQ irányban, akkor fordítva.
Az állati kommunikáció rendszerek különbözQsége nemcsak biológiai fejlettségük fokával függ össze, hanem azzal is, hogy az adott állatfaj miféle közösséget alkot, illetve egyedeiben mennyire különül el. A kifejezetten csoportban élQ méhek, hangyák, termeszek jelrendszerei sokkal fejlettebbek más, magasabb rendq állatokénál. Ebben is egyik elQképét láthatjuk annak, hogy az emberi nyelv kialakulásában döntQ indíték volt az ember társadalmisága.





10. A verbális nyelv kommunikációs funkciói

KülönbözQ nyelvi helyzetekben három fQ tényezQre vonatkozik.
Jeltárgy: Amire vonatkozik
Jeladó
JelvevQ
A nyelvi jel gyakorlatilag e három tényezQ közé ékelQdik, amit egy csúcsára állított háromszöggel jelölnek

Jeltárgy

Ábrázolás = referenciális
Felhívás konatív
Jel
Kifejezés

JelvevQ

Jeladó


A három tényezQhöz kapcsolva, a nyelvi jelnek más a funkciója. A jeladó és a jel vonatkozásában a kifejezés funkcióját tölti be a jel = emotív funkció. A nyelvi jel mindegyikhez kapcsolódik, de mindig egy dominál. A jelvevQ esetében a felhívás funkciójában. Kifejezés: Emotív funkciójú a nyelvi jel.
Felhívás: konatív funkció.
Ábrázoló: referenciális funkció
Emotív funkció: A jel és a jeladó vonatkozásában a kifejezés funkcióját tölti be a jel.
Referenciális funkció: A jeltárgy és jel vonatkozásában az ábrázolás funkcióját tölti be a jel.
Konatív funkció: A jel vevQ esetében felhívás funkciójában áll.
Jakobson figyelembe vette a csatornát.
Fatikus funkciójú: a nyelvi jel.
Metanyelvi funkció: Magára a nyelvre vonatkozik. Ilyenek a nyelvészeti írások.
Üzenetre vonatkozó funkció: poétikai funkciónak nevezi Jakobson.
A nyelvi jelek alkalmasak arra, hogy különbözQ szövegekben használjuk’! ez a nyelvben a poétikai funkciója

Referenciális ábrázoló (jeltágy)
Poétikai (üzenet)

Jeladó FelvevQ



Fatikus (csatorna)
metanyelvi


Hat tényezQs Jakobson-féle kommunikációs modell, amely a verbális nyelvi jel kommunikáció funkcióját tartalmazza.

PAGE 


PAGE 11



 EMBED Word.Document.8 \s 

 EMBED OrgPlusWOPX.4 

Emotív kifejezQ
funkció

Konatív kifejezQ
funkció

Hasonló témájú dokumentumok

Környezetvédelmi szakelőadói tételsor

- 2008-12-03 23:11:02

Bevezetés a kommunikáció elméletbe - tételek-

- 2008-01-22 21:22:49

internetről összeszedett tételek

- 2010-01-11 16:46:02

Számvitel II. tételsor (2007)

- 2009-05-20 19:53:56

tételek

- 2009-05-21 12:08:53

2007-es tételek kidolgozva

- 2009-05-20 15:28:48

Tételek tankönyv alapján

- 2010-02-16 02:52:08

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Töltsétek ki a Tantárgyi adatlapokat a tantárgyak oldalain. Fontos lehet a tantárggyal kapcsolatos információ vagy az előadóval való egyszerű kapcsolattartás végett. Az adatlapot csak akkor módosíthatod ha az adott tárgyat a saját tárgyaidhoz adtad.

11.05-2 18. század 2. óra ábris állatszervezettan ambrus judit antropológiatörténet bűnperek ea egyén egyiptom éptöri ii feladatsor geodézia gótika házi házi doga kéri bálint ket kibernetika kidolgozott kérdések kis jános kivágó lyukasztó szerszám tervezése könyv 2 környezet környezeti számvitel követelmények laskai gábor litoszféra marketing miskolc mit tudtak a régiek munkaerőpiac nemzetközi növényszervezettan jegyzetek ókori kelet oop orvosi kémia oszlop parazitológia példatár peter behrens progterv számvitel i szociológia tanenbaum tanirodai termelés üzleti kommunikáció zh feladat