Órai anyag
Országok listája
HungaryNyíregyházi FőiskolaBölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai KarMagyar-számítástechnikaRetorikai és Poétikai AlapismeretekÓrai anyag
2008.02.24 20:38:45
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Kollokvium: írásban, 2006.01.07. / szombat / 09.00.
KötelezQ olvasmányok kollokviumra:
Arisztotelész: Poétika 1997.
Bahtyin: A szó esztétikája / 5-28.o
Jauss: Esztétikai tapasztalat és hermeneutika / 117-129.o
Barta János, Kardos László, Nagy Miklós: Bevezetés az irodalomelméletbe és az irodalomtudományba / líra, dráma, epika
POÉTIKA
POÉTIKA: görög eredetq szó, Arisztotelész óta létezik.
Irodalmi mqveket bizonyos közös tulajdonságok alapján csoportosítja, foglalkozik irodalom esztétikával. Szqkebb értelemben a költQi mqvek létmódjával, jellegzetességeivel.
Három csoportja van: münemek: Epika, Dráma, Líra.
Platon
Három részre osztja a költészetet: 1. cselekvQ embert utánzó mqvészet: tragédia, komédia
2. költQi elbeszélQ mqvészet: dithürambosz
3. elQzQ 2 keveréke: eposz
- Megkülönbözteti a prózai és a verses beszédet:
1. Prózai: mqvészi szónoklat, filozófiai dialógus.
2. Költészet: csak verses formában jelenhet meg, feltétele, hogy mqködjön benne az Enthusziaszmosz, vagyis a nemes lelkesültség, ihlet.
- MegkérdQjelezi a mqvészet létjogosultságát, a szerinte csak másodlagos tükrözQdés.
- Szerinte a költQ megszállott, nem tud uralkodni az ösztönein, kifejezQeszközein. Képtelen
eljutni az ideák igazságához, csak imitál.
Arisztotelész
A költQi hazugság igazságát kutatja.
Azt vizsgálja, hogyan tárja fel a költQ a világot az alakformálás, a jellemzés és a cselekményformálás segítségével.
I. A költQi magatartásmód szerint osztályoz: 1. elbeszélQ költészet
2. cselekvésben tükrözQdQ költészet
II., A költészet nemei: 1. elbeszélQ költészet: beszéd önmagában formaalkotó
2. lírai: ritmikus, zenével kísért beszéd
3. színpadi: mozgással és gesztusokkal kísért beszéd.
III., Az ábrázolt tárgy szerint: 1. dicsQíti a tárgyat: Dithürambosz
2. valóságosan értékeli: Epika
3. kigúnyolja: Komédia
IV., Beszédformák szerint: 1. végig beszélQ mqfaj
2. elbeszélQ és párbeszédes elemeket is tartalmaz
3. párbeszédes, vagy dramatikus mqvek
- A mqvészetet az utánzásból vezette le. Szerinte a cselekvQ embert utánozza a mqvészi
utánzás: mimézis. Nem egyszerq imitáció a mqvészet, hanem a valóság sqrítése.
- A ritmus a másik alapkérdés: a szívdobogásból vezeti le.
- Szerinte a költQ nem csak másol, mert egy sajátos mesterség birtokában van. Formál.
- A legfontosabb: tragédia, ezen belül a katarzis
- A mqfajok szerinte rendszert alkotnak és csak egymás viszonylatában élnek.
- A lényeg a konstrukció, a megtervezés. A Poészisz kisebb hangsúlyt kap.
- Összeköti a gyakorlati cselekvést és a mqvészeti alkotást.
- A mqvészet egyszerre szórakozatás és tanítás.
Aquinói Szent Tamás: A mqvészet célja a hétköznapi vágyak lecsillapítása.
- Ha az alkotó Qrületben (Furorban) alkot, ezt váltja ki az olvasóból is.
- Veszélyesnek tartja a középkorban a költészetet.
- Elfogadja az allegóriát, vagyis hogy minden istenre hasonlít.
Gergely pápa: 3 jelentése van a testamentumoknak: 1. szó szerinti
2. allegorikus
3. morális
Dante: misztikus jelentésréteget is beleért.
Reneszánsz gondolkodók: erkölcsi üzenetnek is kell benne lennie
Boccaccio: Az irodalomnak nem a felszíne, hanem a lényege sugározza a moralitást.
Szépség ábrázolása a mqvészetben
Reneszánsz: A szépség, a természet leírása a legfontosabb. Szépség: a dolgokhoz való kvalitás.
- Nagy jelentQséget tulajdonítanak a képzeletnek
- Felfedezik az epika és a dráma különbségét.
- Új formák születnek.
- Nagyobb szerephez jut a líra.
Ben Johnson: epika, dráma, lírikus mqvek, elégia, epigramma
Batteaux: lírai mqfajban: óda, himnusz
Sainte-Beure: Ódát is érdemes megvizsgálni.
F. Schlegel: A mqfajok történetiségét vizsgálja.
W. Schlegel: A primitív népek költészetével foglalkozik.
A mqfajok hovatartozásának belsQ és tartalmi jegyeit kutatta:
1. Természeti forma: HerdertQl származik
2. BelsQ forma
Goethe:- líra, dráma, epika
- A tartalom és a forma összefüggéseit vizsgálta.
- a mqfajokat a természet produktumainak tartja.
1. BelsQ szemléleti, vagy létrehívó erQ: Mqnem, vagy természetforma. Szerkezetet, zártságot
ad a mqnek.
2. KülsQ, véletlenszerq forma: vállfaj
Schiller: - Régi-modern: naiv-szentimentális.
- A mqben megnyilatkozó személye szerint határozzák meg a münemeket:
1. Rapszódosz: epikus költQ, aki maga nem jelenik meg a szövegben
2. Mimus: lírikus alkat, ki maga is részt vesz a szövegben
Schlieger fivérek: 1. A lírai mq: szubjektív
2. Drámai mq: objektív
3. Epikai mq: szubjektív és objektív keveredik
Petersen: A mqfajok a szövegek osztályai
1. líra: egy lélekállapot megjelenítése.
2. epika: beszámoló valamirQl
3. dráma: dialógus a cselekvésrQl
a.) Az epikában és a drámában közös a cselekvQjelleg
b.) A drámában és a lírában közös a megjelenés
c.) A lírában és az epikában a monologikus elQadás
I. Az epika az emberi cselekvés monologikus leírása
II.A líra egy lelkiállapot monologikus leírása
III. Egy cselekvéssor dialogikus leírása.
RETORIKA
A retorika olyan képesség, amely minden egyes tárgyban feltárja a meggyQzés lehetQségeit, feltárja az érvelés azon módszereit, amelyeket beszédben és írásban alkalmazunk meggyQzés céljából. A nyilvános megszólalás gyakorlati tudománya. Az író és olvasó közötti párbeszédet figyeli. A meggyQzésre, a nyelvi befolyásolásra figyelt. Irodalmi szempontból az író oldalára állítja az olvasót.
Jacobson féle modell: -Adó: Szónok, iró, újságiró
-Üzenet: csatorna
-VevQ: olvasó, nézQ
Retorikációs szituáció: (taps, fütty, ujjongás) jeladó üzenet - címzett
Retorika szituáció: Az üzenetnek milyen eszközökkel kell rendelkeznie, hogy elérjen a
címzetthez.
- KülsQ retorikai szituáció: aludj el szépen kis Balázs
- BelsQ retorikai szituáció: A mqvön belüli szereplQ befolyásolása.
1. Empedoklész: - (Kr. e. 483-423)
- A retorika a meggyQzés, a szóbeli befolyásolás tudománya.
- Szicíliában született, Athénban mqködött.
2. Gorgiász: - (Kr.e. 485-380)
- Az ékesszólás kérdéseirQl elmélkedik.
- A nyelvi megnyilatkozás esztétikai funkcióit is figyeli.
- A szép kidolgozás érdekében szólal föl.
3. Platón: - (Kr. e. 427-347)
- A retorika célja a közjó szolgálata.
- ElsQsorban a társadalmi hasznosság szempontjából elemezendQ.
- A retorika igyekszik jóvá tenni az embert.
- A szónokot az ékesszólás mesterének tartja, és úgy gondolja, hogy
elQtanulmányokra van szüksége: nyelvtan, stilisztikai ismeretek.
- Az ékesszólás tudománya államérdek. Az erkölcsös társadalmat kell szolgálnia.
4. Arisztotelész: - (Kr. e. 384-322)
- Az emocionális eszközökre helyezi a hangsúlyt, a hallgató akaratát
befolyásoló tényezQket erQlteti.
- A retorika olyan tudomány, amelyben a szónok a hitelt érdemlQ tényeket
tetszetQs formában tudja elQadni.
- A szónoknak kevesebb esztétikai elemre van szüksége, mint a költQnek
ahhoz, hogy ugyanazt a hatást érje el.
5. Cicero: - (Kr. e. 106-46.)
- A retorika a politikai tudomány része.
- A retorikát az erkölcsi társadalmi elvárásokkal kapcsolja egybe.
6. Quintilianus: - (Kr. u. 35-96)
- A retorika az a tudomány, amelyik megtanít jól beszélni.
- Igen fontos a nyelvi, stilisztikai, beszédtechnikai eszközök szerepét.
7. Tacitus: -(Kr. u. 55-120)
-A politika és a retorika erQs kapcsolatát hangsúlyozza.
-Háttérbe szorítja a retorikát, mondván, hogy szigorú törvényekkel fegyelmezett
államban nincs szükség a meggyQzésre.
-A retorika az egyházi megszólalás gyakorlatába megy át, az esztétikai retorika
elkezdi kiszorítani a meggyQzés funkcióját. Az ékesszólás itt kezd behatolni az
irodalomba.
A középkorban: a retorikát a hét szabad mqvészet között oktatták:
Trilium: grammatika, retorika, logika
Quadrium: Aritmetika, zene, geometria, asztrológia.
Reneszánsz: tovább egyszerqsíti a retorika mibenlétét.
Barokk: a közönségestQl eltérQ beszéd tartományává válik, egybeolvad a poétika és a retorika. Az irodalmi mü sem hétköznapi nyelven szól.
XIX. sz: - A retorikát szónoklattannak nevezik, felvetQdnek a retorikai gondolkodás kérdései.
-A szónoklattant elválasztják a stilisztikától
A régi retorikák a cél és funkció szerinti tipologizálhatók:
1. Cél szerint:
a.) Aktiv Prescriktiv (elQiró): Retorikai szónoki, illetve irodalmi müvek szabálygyüjteménye.
b.) Passziv Descriktiv (leiró): Kész mü sajátosságait vizsgálja.
2. Funkciója szerint:
a.) MeggyQzQ (szóbeli elQadásról szól).
b.) Esztétikai (szépirodalmi müvek stilisztikai kérdéseit vizsgálja.)
IRODALOM ESZTÉTIKA
- A szépirodalmi mqvek esztétikai jellemzQit kutatja.
- Az irodalmi alkotások általános mqvészeti vonásait elemzi.
- Az ágazati esztétikák közül a lefejlettebb.
- A mqvészetek rendszerében próbálja elhelyezni az irodalmat.
- A legáltalánosabb nézetek felQl irányul az egyes irodalmi mqvek irányába.
- ElQfutárai arra keresik a választ, hogy miként született a költészet.
1. Tágabb értelmezés: Egységes gondolat rendszereként jelenik meg az esztétika
2. Szqkebb értelmezés: Egy mqvel kapcsolatos elmélet.
Arisztokszéhosz (Kr. e. IV. sz.): zenei ritmust vizsgálta, szerinte a zene befogadása 2 tényezQbQl áll: észlelés, emlékezés
-A ritmus befogadási képessége veleszületett tulajdonság. Az emberben eredendQen benne van egy Khronosz Protosz (elemi idQegység), amely egy összehasonlítási alaj®°
ª
¬
¼
v
¤
Ü
è
ê
ì
0
2
ö
ø
0 4 6 ú
,j¸º\pÈâ÷ó÷îóçÞÒÎÆÂε«µ£ÎÂÎÂÎÂÂÂÂÂÂÂÂrhl»hl»5B*
phh°yh¶Rh¶Rh¶R>*h¶Rh }§>* h°y>*
h°yh°yh¶Rhi4k>*h }§5B*
phhi4khi4k5B*
phh }§hi4kh }§>*hi4khi4khi4k5CJaJhÊf]5CJaJ
hÊf]hÊf] hÊf]5hÊf]hÊf]hÊf]5*hj°²ì4 ¨
ª
¬
t
v
Ú
Ü
ê
ì
ö
. úúúúòòòòúúêêåååååååêêÜÓÓ
Æ\
gdi4k
Æ\
@gdi4kgd }§ $a$gdi4k
&
FgdÊf]gdÊf]µý. 0 ú
¶nÆÈäæ0¤îð à NPúúúúúúúññúééúúúà×úÎÎÅú
Æ$ gdl»
Æ$ Àgdl»
Æàgdl»
Æà@gdl» $a$gdl»
Æ´@gd°ygd }§âäæP tv¤¦ð à â ÚÜ°²hjÔ²´¶*,ÖØ:<ÔÖhjâä>BØÚlnÒÔ()Z[kl{|H-8 : ü !^!b!º!¼!è!ê!$$ %öéåáåáåáåáåáåáåáÝáÝáÝáÝáÝáÝáÙáÙáÙáÙáÙáÙáÙáÙáÙáÙáÙáÙáÙáÙáÙáÙáÙáÙáÌÙáÙáÙáÙáÙáÈáh¾CÀh°}Ah°}A5B*
phh°}AhÕJ
h }§hl»hl»hl»5B*
phhl»5B*
phMPÚJL°df ²(Ô8Òfà@ÖjÐ(öíäßÖÍÍßÄÄ¿¿¿¿¿¿¿¶¿¿¿
Æ´Àgd°}Agd°}A
Æ´gd°}A
Æ
gdÕJ
Æ
ÀgdÕJ
gd }§
Æ@
ÀgdÕJ
Æ@
gdÕJ
Æ@
@gdÕJ
()k{µõG-H-8 : ø ú \!¸!æ!&"(" "î"F#¨#$$$$ì$úñññúúúúúéúúúúúúúúúúúúúúúúú $a$gd°}A
Æ°gd°}Agd }§ì$î$
% %F%¬%&&Ê&ä&2'4'6'8'' ("(¦())x)¨)úúúññèúúßúúúúÖÍúúúúÄÄ
Æ gdGHr
ÆÀgdGHr
ÆgdGHr
Æ´@gdGHr
ÆÐÀgdGHr
ÆÐgdGHrgd }§ %% %F%H%J%L%¬%®%°%²%&&(&h&&Ì&ê&ì&4'8'J'P''''' (*(¦(®()B)D)J)L)x))¨)²)
**2+8+:+<++¢+¤+¦+ü+,,,---®-°-,/P//600¸0â0ä011B1D1n1÷óïóïóïóïóïóïóïóïóïó÷óïóïóïóïóïêóïóïóïóïâïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÚÑÅÁ½Á½Á½Áµ½Á½Á½ÁhZ%ÊhZ%Ê>*hZ%ÊhB;KhB;KhB;K5CJ aJ hÊf]5CJ aJ h
8hÞqhÞqh }§>* hGHr>*h }§hGHrhGHrh }§>*G¨)*
*\*^*°*ì*0+2++ú+`,b,Ê,(-|--------------öñññññññññññññññññññññññññññgd }§
Æ ÀgdGHr---®-°-¶0¸01B1l1n122°2Ì2Î2B3Ê3Ì344úòòíííäÛÛíííÒÈÃÃííºº
ÆTÀgdZ%ÊgdZ%Ê
Æ p@gdZ%Ê
Ƽ gdZ%Ê
ÆpgdZ%Ê
Æp@gdZ%ÊgdB;K $a$gdB;Kgd }§ n11Ú1à1ì1î1ð1ò1ô1ö12*2,2p2²2´2¶2Ì2Ò2B3F33Ì3Ò3è3ê3444444Ö4è4ð4555&5.5:55ð5ø5J6P6\6^66Ô6Ü6V7X7Z7\7²7´7¶7¸7ü7@8Â8Ä8Æ8È8f9l9999®9¶9*:>:÷óïóïóïóïóçïóïóïóïóïãóï÷ÞïóïóïóïóãÖÎãóãóãóãóãÖÎãóãóãóãóãóãóãóãóãóʺÊóÊóÊhpAÈhpAÈ>*hpAÈhB;K>*hpAÈhÍ:hÍ:>*hÍ:hB;K>* hZ%Ê>*hÍ:hZ%ÊhZ%Ê>*hZ%ÊhB;KhZ%ÊhB;K>*I4æ4è4ê4(5z5ò5H6J66Ö6V7²7<8Â8d9f9°9<::öññèèèèñßßßÖÍúñ±±¨
Æ gdpAÈ
ÆTgdpAÈ
Æ8@gdÍ:
Æ8ìÀgdÍ:
Æ8ÀgdÍ:
Æ8gdÍ:
Æ8gdÍ:
Æì@gdÍ:gdB;K
ÆTgdZ%Ê>:::::Ô:;^;b;¬;ð; <#<)<*
=
=
= =V=Y=`=a=>p>r>>Ò>?b?d?Ä?@&@h@¬@Æ@AAJABB6B
*hï%²hï%²hB;K>*hï%²h/I5>*hï%²hB;K5>*h/IhpAÈhpAÈ>*hpAÈhB;K>*hpAÈhB;KC: ;^;ì;-< <>
=U=V=s=p>?b?öìßÕÐÇÇÇо¾µÐ¬¬£
Æ8ìÀgdpAÈ
Æ8gdpAÈ
Æ8@gdpAÈ
ÆTÀgdpAÈ
ÆTgdpAÈ
Æ8gdpAÈgdB;K
ÆT ÀgdpAÈ
ÆTT^TgdpAÈ
ÆT @gdpAÈ
ÆTgdpAÈb?@¨@Ä@Æ@JALAABBpBrBCCDD¤D¦D E"EDEFEFFöììçßççççççççÖÍÍÅççççç $a$gd}oN
Ægdï%²
Ægdï%² $a$gd}oNgdB;K
Æ8ì@gdpAÈ
Æ8gdpAÈ(EDEFENEEF
F@FFF²F´F¼F¾FÌFG
G G GGG¦GÊGÌGÎGÐGÒG*
h}oNh }§ h}oNh}oNCJ aJ h }§5CJ aJ h}oNh }§5CJ aJ h
85CJ aJ h }§h}oNh}oN>*h}oNh}oN5h}oNhB;K>*h}oNhB;Kh}oNhB;K5<FF²F´FGGGGGGGGG G¢G¤G¦GÌGÎG:H´HII$J´J¶JTKÀKúúúúúõõíííííííííííõõõõõõõõõ $a$gd}oNgd }§gdB;KÀKÂK¼L¾Lt
tttàtuZu\u´u¶uøuJvÞv(w¨w>xÐx\y^y`yúúúúúúúúúúúúúññèÞÑÇÇÇúú
Æ TÀgd}oN
Æ À ^ gd}oN
Æ TÀgd}oN
Æ gd}oN
Æ @gd}oNgd }§p.
Ez teszi összehasonlíthatóvá a zenei és irodalmi ritmusokat.
- A ritmusképletek is eleve meghatározottak.
- Rütmidzon: ritmizáló dolog
Rütmidzomenon: ritmizált dolog
A ritmizáló áthatja a ritmizálandót: ritmus
Arisztotelész: - (Kr.e. 384-322)
- Cselekményes mqfajokban gondolkodott.
- Pozitív esztétikai kiváltásra alkalmas tulajdonságokat keres, ezeket a
cselekmény egységeiben fedezi fel.
- Az egységes irodalmi mqvek olyan szenvedélyeket váltanak ki a
befogadóból, mint amilyeneket ábrázolnak. Ezek a szenvedélyek a katarzis
segítségével tisztulnak ki az emberbQl. Ez a megszabadulás az emberben
gyönyörqséget okoz. A katarzis lényege csak szavakkal idézhetQ elQ.
Mimézis-elmélet: az esztétikai tárgy a lélekre ugyanolyan hatást gyakorol, mint a valóság.
Prepon (illendQség): A mqvészi szöveg minden eleme illik egymáshoz és az egyes elemek
beleillenek a mq összhatásába.
Pszeudo-Longinosz (Kr.u. I. sz.): Fenséges c. mqve
- A legnagyobb hatás a fenségesben jelölhetQ meg. A fenség a szépség legmagasabb rendq
fajtája, ennek forrása a nemes emberi szenvedély és a lelki nagyság. Akkor érezhetQ, ha a
befogadót hirtelen lenyqgözi a mq, amely ellenállhatatlanul magával ragadja.
- A fenségesség megtapasztalása fenséges érzés és maradandó szépséget jelent.
- Mögötte emberi lélek áll.
Szent Ágoston (Kr. u. 340-430):
- A mqvészeti alkotások szépségében az isteni szépség megnyilatkozását látta.
- Minden szépség forrása Isten, Q a legmagasabb rendq szépség. Szereti a rendet, a harmóniát,
ezért mérték szerint alkotta a világot, amely így tökéletes.
- Esztétikai Theodicea: A világegyetemet eleve széppé teszi a benne megnyilatkozó szépség,
harmónia, szimmetria, arányosság.
- KésQbb a mqvészet ellen foglal állást, azt mondja, hogy az megakadályozza az embert Isten
imádásában.
Sir Phillipe Sidney (1554-86): Költészet védelme (1595): Az angol reneszánsz programadó mqve a puritán moralistákkal szemben.
- A mqvészet valami tökéletesség létrehozására törekszik.
- A KöltQ:- annyira utánozza a természetet, hogy mqvében új valóságot teremt.
- Isteni mintára teremt
- Nem a puszta létet jeleníti meg, hanem válogat a valóságelemekbQl.
- Az igazi költészet magasabb rendq morál szolgálatában áll.
Klasszicizmus: fontos szerep jut az irodalomnak.
Boileau: Art Poetique (1674): Történjen minden egy helyen, egy napon, kezdettQl fogva ezt lássuk a színpadon 3-mas egység megfogalmazása
- Tankölteménye 2 évszázadig befolyásolta a drámaírókat.
- A természetesség követelménye: A mqvészetben a józanész
- Kritériumainak kell érvényesülni.
- A mqnek témájában, nyelvi és stiláris eszközeiben is ésszerqnek, tisztának természetesnek
és nemesnek kell lennie.
- KötelezQvé vált a stilizáció és a mértéktartás.
- A költészet lényege: gondolatok örökérvényq megfogalmazása
- Érzések kifejezése: inividuális jelenségnek vélte és elutasította a költészetben.
Bacon (1561-1626): A mqvészetek alapja a fantázia
- Költészet: fantázia által költött történetek. LegfQbb értéke a hasznosság. A leghasznosabb a
parabolikus költészet, mert ez áll a legközelebb a tudományhoz.
- ElbeszélQ költészet: kitalált történetet vetít a múltba.
- Drámai költészet: Jelenbe helyezi a mondandót
- Parabolikus költészet: elvont dolgokat példázatokkal tesz érzékivé.
- Nem költQi mqfaj: szatíra, óda, elégia, epigramma (nem cselekményt ábrázolnak, elmélkedQ
mqfajok, közelebb állnak a filozófiához.)
- A többi mqvészetet a mesterségek közé sorolja.
Anthony Ashley-Cooper Shaftesbury (1671-1713): Deista gondolkodó volt.
- A mqvészet dolga: egy új embertípus kimqvelése. Be lehet mutatni emberi hibákat is, de
csak rosszat nem ábrázol a mqvészet.
- A mqvész feladata: az emberek tökéletesedését elQsegíteni. TeremtQ zseni. Értelemmel
ellenQrzi a fantáziáját, mértéktartást sugall.
- Mqalkotás: rendezettnek kell lennie, ki kell emelnie a lényeges mozzanatokat, igaz dolgokat
kell ábrázolnia.
- Szemben áll az aszkézissel és a züllött arisztokráciával is, szerinte az antik és a reneszánsz
embertípus újítaná fel a mqvészetet.
- Az igazság sem fogalmilag, sem tapasztalati úton nem ragadható meg. Azt csak az intuitív
értelem képes megragadni, ez pedig csak a legnagyobb mqvészek sajátja.
- Az embert a természet részeként fogta fel. A szépség, az igazság, a nemesség szeretet az
emberi lélek ösztönös sajátja.
- Szépség: eszmei, ideaszerq és érzéki érdekektQl mentes jelenség. Az anyagi és a testi
szépség alacsonyabb rendq, mint a lelki szépség, az erény. EgyenlQ a szépség az erkölcsi
jósággal, az erkölcsiség szférájában a szépség törvényei uralkodnak.
- Az ember lelkében az indulatok és hajlamok között harmónia jön létre, ez a szépség
ösztönös szeretetének az eredménye.
- Kitüntetett szerep jut a nemes lelkesültségnek.
Winckelmann (1717-1768):
- A legfQbb szépség istenben van, a földi jelenségek annál szebbek, minél inkább hasonlítanak
Istenhez.
- Szépség kifejezQdése: antik szobrászat, ahol a szenvedélyt kifejezQ alakok is az önuralmat
fejezik ki (Laokon Szoborcsoport)
Laokón nem üvölt a kígyó szorításában, csak sóhajt.
- Sztoicizmus tükrözQdik szobrokon.
- A költészetben megengedhetQnek tartja a szenvedélyek ábrázolását, a festészettQl viszont
intellektuális tartalmak allegorikus megjelenítését várja.
- Isten: egy és oszthatatlan.
- Világ: Az egységgel és egyszerqséggel párosuló nagyság jellemzi
- Mqvészet: a kifejezést mindig alárendeli szépség törvényeinek.
- Nézetei: klasszicizáló fegyelem, önfegyelem, önuralom
Lassing (1729-1781):
- Laokon, avagy a festészet, és a költészet határairól (1766)- a képzQmqvészet és a
cselekményes költészet határait vizsgálja. A költészet lehetQségeit akarta bizonyítani.
- Festészet: egyetlen pillanatba sürit egy cselekménysort, ezeket termékeny pillanatoknak
nevezi. Ebben a pillanatban jeleníti meg a tárgyi, emberi világ objektív térbeliségét.
- Költészet: ElQrehaladó cselekménnyé alakítja a konkrét tárgyiasságokat. Az idQbeli
szukcesszivitás (egymásutániság) magába szívja a térbeli szimultanitást (egyidejqség).
- A legfontosabb az igazság, és annak kifejezQdése a költészetben, semmi nem lehet nagy,
ami nem igaz. A költészetnek lehet gyönyörködtetQ funkciója.
- Térben csak a szobrászat képes ábrázolni.
- Az irodalom térben és idQben mozgékonyabb, mint a festészet.
Hamburgi dramaturgia (1767-1769):
- Szembeszáll a drámaírói esztétikával. Szerinte félremagyarázzák Arisztotelész hármas
egységét.
- A dráma nem csak az udvari mérték szerint íródhat, erre alapozva megteremti a polgári
szomorújátékot, a polgári drámát. Legfontosabb benne a jellem, aki erkölcsös, és példává
válik.
- A drámaírók példaképének Shakespeare-t nevezi ki.
- A színházat morális intézménynek tartja.
- A költQi alakítás a költQ eredetiségétQl, átalakító-készségétQl függ.
- Katarzis: Szenvedély általi megtisztulás. A szenvedély átalakítása erényességgé.
- Totalitás feltételei: teljesség, zártság, kauzalitás.
Emmanuel Kant 1724-1804:
- ItélQcsQ kritikája: A világ dolgainak esztétikai megítélésével foglalkozik - izlésitélet (a
képzelQerQ szabad játékán alapul)
- ItélQerQ: Olyan képesség, amely közvetít az elmélet és a gyakorlat, az egyediség és a
törvényszerqség között. Segítségével válunk képessé megítélni a szépséget, de az ítélethez
be kell vezetni a tetszés fogalmát.
Szép az, ami érdek nélkül, fogalom nélkül, általánosan és szükségszerqen tetszik.
- Esztétikai tetszés: szubjektív, általános, szükségszerq
- Érdek nélküli tetszés: az esztétikai gyönyör kizárja az érdekeket.
- Legfontosabb kategória a szépség, amiformát jelent, és ami elválasztandó a kellemestQl, a
jótól és az igaztól. A tárgyban gyökerezik, de az ízléstQl függ, hogy mit látunk szépnek. Az
is lehet szép, ami etikailag, morálisan nem tqnhet szépnek.
- Esztétikai ítélet: autonóm
- Esztétikai élvezet: a tárgyba való belefeledkezés állapotát jelenti. A reális élet
összefüggéseibQl kiemelkedik az ember, ha az esztétikai tárggyal találkozik. Általa
áthelyezkedik egy másik összefüggésbe.
- Az esztétikai tárgy szemben áll a szubjektummal. Objektum a szubjektummal nem olvadhat
össze.
- Esztétikai gyönyör: az én beteljesedése.
- Esztétikai érték: fölötte áll a gyakorlati értékeknek. Csak akkor sajátítható el, ha az én
befogadóvá válik az esztétikai gyönyörrel szemben, hagyja magát átadni az esztétikai
gyönyörnek.
Hasonló témájú dokumentumok
- 2007-11-24 20:25:10
- 2008-12-18 22:14:50
- 2008-11-25 18:41:10
- 2009-03-28 08:40:57
- 2009-01-25 18:11:00
- 2009-05-25 13:15:23
- 2008-12-08 09:28:53
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
