Epikai műnem

Országok listájaHungaryNyíregyházi FőiskolaBölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai KarMagyar-számítástechnikaRetorikai és Poétikai AlapismeretekEpikai műnem

AZ EPIKAI MpNEM

ELHATÁROLÁS A TÖBBI MpNEMTPL

A líra cselekmény nélküli, az epika cselekménysort ad.
Epika lényege: a külvilágra való koncentráltság, nemcsak önábrázolás, hanem beleélés idegen
jellemek tudatába.

Epika és dráma összevetése:- alapja: az idegen emberekbe és helyzetekbe való
belehelyezkedés.
- az ábrázolás uralkodik (lírában a kifejezés uralkodik)
- a drámában az önállóan cselekvQ, az epikában az
eseményektQl sodort ember áll elQttünk.
- az epikában a tárgyi-természeti világ ábrázolása szélesebb körq,
mint a drámában.
- a drámai motívumok a cselekmény elQbbrevitelét, az epikában a
visszafejlesztQ motívumok elQbbrevitelét szolgálják.
- a dráma cselekményes, az epika eseményes mq.
- az epika elmúltként, a dráma a jelenként állítja elénk anyagát.
- a dráma és epika objektív jellegq (a lírai szubjektív)
- a dráma közvetettebb és közvetlenebb az epikánál.
- az elQadott dráma elemibb, mint a líra.

AZ ELBESZÉLÉS ALKOTÓELEMEI

Az elbeszélQ személye. ElbeszélQi álláspont

Az epikába az elbeszélQ: világnézeti, érzelmi magatartása meghatározza az egész mq jellegét.
Keretes elbeszélés: az elbeszélQ alakját számos alkotás örökíti meg.
Lényeges az elbeszélQ álláspontja, melynek három fQváltozata van:

a.) Hagyományos forma: - az epikus 3. személyben mondja el az eseményeket, s ehhez
szerzQi megjegyzéseket fqz.
- a narrátor nem feltétlenül azonos az íróval.
- a német irodalomtudomány auktoriális (szerzQi) formának nevezi
ezt a változatot.
a narrátor a hQsök lelkivilágáról jóval többet tud a többi
szereplQnél, életbölcseletet szólaltat meg, mindentudó.
a szerzQi mindentudás az eposzköltQ tulajdonsága, jellegzetes
megnyilvánulása a hQsök késQbbi sorsának megjósolása.

b.) Én-forma: - az író átélQként lép fel.

c.) Perszonális forma: - a 19. sz. pozitivizmusa lendítette elQre.
- a szerzQ lemond a közbeszólásról, átengedve a teret hQseinek, így az
olvasónak az az illúziója támad, hogy az eseményeket saját szemével látja.
- legismertebb megjelenési formája a tudatregény
- nyelvi velejárója a szabad függQbeszéd
Az epikai alaptényezQk

3 alaptényezQt különböztetünk meg: jellem, cselekmény, természeti-társadalmi környezet

Az idQ dimenziója

Az epikus munkák idQváza lehet fiktív idQ és elbeszélQi idQtartam.
Gyors elbeszélés: esztendQk áttekintése.
Lassú elbeszélés: agy-két nap leírása oldalak százaira terjed.
Az idQviszonyok figyelembe vételével a cselekmény két fontos típusát rajzolhatjuk meg:
-élettörténet: egy hosszú folyamat többé-kevésbé egyenletes elbeszélése.
-krízis történet: rövid, feszültséggel teli idQszakasz kiemelése.

Az epika építQkövei

ElbeszélQi közlés: alapszint, amely megadja a cselekmény vázát.
Tudósítás: történésekrQl értesít.
Leírás: -az az elbeszélQi közlés, amely a környezet, tárgyak kellékek felvázolását szolgálják.
-alapja: - Kép: zárt egység, amely megállítja a cselekményt.
- Jelenet: az események sqrítésének, csomópontok képzésének az eszköze.
Zártság, direkt elQadási forma, az idQrend világos éreztetése jellemzi.
-Tabló: összeköti a jelenettel a mozgalmasság. Nyilvános élettel van teli.

Párbeszéd: az olvasóhoz való közelítés eszköze.


AZ EPIKA FPBB TÍPUSAI

Kis- és nagyepika

Nagyepika: - széles elbeszélQ modorú, lassú menetq elQadás.
- nyugalom, távolról való higgadt megfigyelés jellemzi.
- nem fontos az események gyors egymásutánja.
- a történetekbe kitérQket, melléktémákat szQ, lelassítva a cselekmény menetét.
- Pl. eposz, regény

Kisepika: - a költQ közeli beleélQ, csak a lényegre koncentrál.
- siet elQre, szqkszavú elbeszélés, kíváncsiság, érdek, feszültség jellemzi.
- Pl. elbeszélés, ballada, románc, novella, anekdota, rajz, karcolat, életkép.

Az epikai alaptényezQk adata típusok

Kayser elmélete: tiszta és nem tiszta mqfaj.

Tiszta mqfaj: -ballada: a végzettQl megszabott cselekmény kristályosodik ki benne.
-novella: a cselekmény túlsúlya jellemzi, mely váratlan fordulatban élezQdik ki
-idill: alapja a környezetleírás
-Pl. rajz, karcolat

Nem tiszta mqfaj: -Pl. eposz, regény, elbeszélés
A világképen alapuló osztályozás

a.) A tapasztalástól igazolt világképet tükrözik: regény, elbeszélés, novella, rajz, karcolat.

b.) Varázslatos erQk hatnak, természetfölötti hatalmak avatkoznak az eseménybe:
Mítosz: - hQsei nem földi emberek, hanem istenek, vagy félistenek.
- a földi történelmet a természetfölöttibe vetíti át.
Legenda: csodás színezetq, színhelye a földi élet, amelybe isteni hatalom avatkozik be.
Monda: a mítosz továbbfejlQdése, melyben természetfölötti lények lépnek fel,
cselekményének színhelye az emberi történelem.
HQsdal:

c.) A mese: -mágikus, babonás világképet foglal magában.
-jogosnak érzett vágyakat, humanista eszményeket, népi érdekeket juttat diadalra

d.) Fabula = tanítómese: archaikus valóságtudatra vezethetQ vissza. Elm "$Z\^Îêx ˆ ® ° ä æ è ê ú


L
n
r
t
Œ
à
â
ä
è

H
`
b
–
˜
š
"

$

F

H

Ê

Ì

6
8
<
–
˜
ä
ì

 ’ ú ü öíößÑßÉŽŹŵ°½¹¬¨Å¨Å¹¬µ¤Å µœµ¬¨œ¹˜¬˜¬˜¬˜¬˜”¬˜”””˜”˜”˜hÞ#uh— æhûuƒhÂláh*mh iÚhGB“h›su hÍ
£>*hÍ
£hºw¹hºw¹h Ò>*h Òh ÒB*phÿhÕwÏ5B*
CJaJph€h]#‚5B*
CJaJph€h¤ox5CJ aJ h]#‚5CJ aJ 8 "\^Ά ® ° J
n
â
H
˜


F

÷÷ìàÛÒÉÉÀÀ··ªœŽ
ÆØ @
„$ ^„$ gdûuƒ
ƌ
@
„$ ^„$ gdûuƒ


Æ@
„@
^„@
gd*m
ƌ
gd*m
Æ@
ÀgdGB“
Æ €gdºw¹
Æ €gdºw¹gdºw¹
$„h^„ha$gd Ò
$
&
Fa$gd]#‚ $a$gd]#‚DmvmýýF

È

6
–
 ú PRˆŠâäž(¬®TñãñÕññññÊÁ¶­¨¨¨¨žž

ÆØ Œ
@@gdÌ/gdÉd6„h^„hgdº_
$
&
Fa$gdóOi„h^„hgdóOi
$
&
Fa$gd]#‚
Æ$ Œ
„$ ^„$ gdÞ#u
ÆØ @
„$ ^„$ gdûuƒ
Æ$ Œ
„$ ^„$ gdûuƒü PR†ˆŠŒàâ䜞¶ÚŽ,jlvˆŠÀÂÌðpvÔ&(*TVX\üõçÙËÁ·Á­©¥©™©™•™••‰•‰‰}y}rÁ·Áhc h
J>*h
J5B*phÿ

h=8ShÞ#uh.6hÞ#uh=8Sh=8S>*h=8Sh‡V$h‡V$>*h‡V$hÌ/h ‡hÉd6>*hº_hÉd6hº_5B*phÿhü5’5B*phÿhóOi5B*phÿhóOi5B*
CJaJph€h]#‚5B*
CJaJph€hÕwÏ5B*
CJaJph€

h Òh³{Uh— æ#îrš ‚ þ lnÂÄJÚpÔ(VXñççÙñÙññÐÐÇǹ¯¯¤›„h^„hgd
J
$
&
Fa$gdóOi

Æp$ À€gdÞ#u
Æp$ À€„$ ^„$ gd=8S
ÆpÀgd=8S
Æ Àgd‡V$

&
F
ÆØ Œ
@@gdÌ/

ÆØ Œ
@@gdÌ/
ÆØ Œ
@@„Ø ^„Ø gdÌ/\œ
*,.´Ö(4NÆæFHJLprt˜òô8FHö "&.0ˆŠ¼¾÷óìâØÎÄÀ¸À¸À¸À¸À±ÎâØâΧ£Ÿ§£§›£›—‡‚~v~—o›khÞW

háTháTháTháT>*hÈQ hÞW >*hÞW hÈQÂ>*hÞW háT>*háThuàhl ~heIµh¬J°heIµ5>*

hʂhʂhÈQÂhʂ>*hʂhʂ5B*phÿh5B*phÿhü5’5B*phÿhóOi5B*phÿ

h
Jh
Jh
Jh
Jh
J>**X,.´„2ÄHJrtô8öŠN-úúïæááááááØÍÅÀ·®¥œ
ÆT@gdÈQÂ
Ƅ@gdÈQÂ
Ƅ@gd¬J°
Æ @gdeIµgdeIµ $a$gd
$
&
Fa$gdóOi„h^„hgdgdʂ„h^„hgdʂ
$
&
Fa$gdgd
J¾ÂÒN-P-T-V--Î-Ð-æ-ô-ö-ø- " V Œ Ž ¢ ð ò !! !D!F!Z!¼!¾!\#n#%%%d%f%üôüðìüèüðèðìðôðèðäÚÐäÉ»­Ÿ•‹}y}}r‹•hhÈQÂ5B*phÿ

h)Šh¬J°h)Šh¬J°h¬J°h¬J°5>*h)Š5B*phÿhžfÑ5B*phÿhžfÑ5B*
CJaJph€h]#‚5B*
CJaJph€hÕwÏ5B*
CJaJph€

hIQOhIQOh¬J°hIQO5>*h5B*phÿhIQOháThÞW huàháTháT>*hÈQÂ%N-ä-Œ Ž î ð ò ! !D!F!¾!0"Ž"0#Z#\#Ü#x$%õëææææÛÏÄ»²²²²²²©©©
Æ8Àgd¬J°
ÆìÀgd¬J°„8^„8gd)Š
$
&
Fa$gdžfÑ
$„h^„ha$gdžfÑ
$
&
Fa$gd]#‚gdIQO

Æ8T@€gduà

ÆTØ @€gdÈQÂ%%d%f%È%Ê%p&'V'€'‚'ä'&(((æ(è(ˆ) *Š*öëâÝÝÔÔÔÔÔËëþ¾¾µ¬
ÆЀgdfP„h^„hgd¯^Ãgd¯^à $a$gd

Æ gd0cò
Æ gdÈQÂgdÈQ„8^„8gdÈQÂ
$
&
Fa$gdžfф8^„8gd)Šf%†%Ê%ä%V'‚'¤'â'ä'&(((0(Š(ä(æ(è(ð(ˆ)–)

* **Œ*œ*<+H+J+Ô+æ+B,D,F,T,V,X,n,p-¢-ö-.HHöòöòîäîÚÐÆ¿µ±­©¿µ¡±™‘‘‰™|wp©p©ljlUhñnk

hÖ õ5>* hÖ õ>* h¯^Ã>*h¯^Ãh¯^Ã>*h°#Ëh²J‘h²J‘hfP>*h¯^ÃhfPh²J‘hÖL>*hÖ õh
hÖLhÖLhÖL5>*

h¯^Ã5>*h
5B*phÿhžfÑ5B*phÿhÈQÂ5B*phÿh­%:h­%:5>*h­%:hÈQÂhÈQÂhÈQÂ5>*)Š*<+Ö+D,V,X,Ì,p-r-*H„H†H¾HÀH(IdI¬I&Jöééööààà×ÎÆ»²©
Ƽ €gd0~÷
Ƽ @gd0~÷„8^„8gd0~÷
$
&
Fa$gdžfÑ $a$gd

ÆØ €gdÂ}¢
ƌ
€gdÂ}¢
Æì€gdÖ õ


Æh€„h^„hgd°#Ë
Æh€gd¯^Ãossa a határt az élQ
és élettelen, az ember és az állat között.

Eredet szerinti osztályozás

Egyszerq formák: -közelebb vannak az elbeszéléshez
-népi vagy közösségi eredetq
-nem mqvészi igénnyel hozták létre
-mítosz, mese, monda, állatmese, anekdota, tréfa, rejtvény.
Kultúrformák: -= fejlett formák
-távolabb esnek az élQ beszédtQl
-ballada, románc, regény, eposz, novella, karcolat.

A LEGISMERTEBB EPIKAI MpFAJOK

Eposz

a.)Jellemzése:

A mqvek egy primitív fejlQdési fokon álló nép mítoszait, hQsmondáit, hiedelmeit foglalják össze. Talajuk a mitológia. A mqfaj létrejöttét a hQsdalok elQzik meg. Tökéletesen, teljességgel ábrázol egy történelmi fejlQdési fokot. Az eposzköltQ külsQ szemlélQként lebeg a cselekmény felett. Jó és rossz tulajdonságokat ábrázol, de állást foglalhat.

Szerkezete: - a nagyesemények között átmenetek vannak.
- Retardáció: akadályoztatás, a kibontakoztatást erQsíti.
- kedveli a nagy idQbeli és térbeli ugrásokat.

Epizódok: kis relatív önállósággal bíró részletek okozati összefüggésben van a cselekmény fQ vonalával.

Nyelvi stílusára jellemzQ: -sztereotip sorok
-tárgyak, személyek részletes bemutatása
-állandó jelzQk használata
-nagy terjedelmq hasonlatok; hexameter, felezQ tizenkettes
b.)Az eposz fajai:

1. Naív = Népeposz:

2. MqköltQi alkotások = mqeposz: dinasztikus célokat szolgál
fajtái:
-történelmi mqeposzok: -harc, szerelem a téma, mondai alapja van,
-az élet stilizált, regényszerq elemeket tartalmaz.
-lovagi eposz: -a középkor kalandigényét elégíti ki, vallásos tartalmú
-vallásos eposz: Dante: Isteni színjáték
-polgári eposz: komikus eposz Csokonai: Dorottya

Regény

a.)Jellemzése:

Az eposz utódjának tekintették. Tapasztalat, tudományos megismerés az alapja.
Polgári regény: Megszqnik a totalista szemlélet, kisebb embercsoportoktól szól, s az egyénrQl. A regényíró határozottan áll elQttünk. Tragikum, komédium, szatíra, érzelmes humor jelenhet meg benne.

b.)Regénytípusok:
Az elbeszélés alkotóelemei szerint:
1. Mese: 18 sz-ig a romantika korszakáig tartott.
2. Jellemzés: lélekábrázolás, jellemábrázolás; 19-20. sz-ig naturalizmus koráig tartott
3.Természeti, társadalmi környezet, környezetrajz

Cselekményes regény:- antik szerelmes regények
- bqnügyi regények
FejlQdés regény: fiatal életút fejlQdése
Környezetrajzoló regény
Korrajz-realista regény: egy egyénen keresztül
Picaro regény = csavargó regény: csavargó a hQse, kaland vagy kópé regény
Családregény

Történelmi és társadalmi regény:

Történelmi: - lezárt történelmi korszakról szól
- túlsúlyban van benne a kort mozgató erQ

Áltörténeti regény: -a távoli múltban játszódik
-a nagy történelmi összefüggéseket nem ragadja meg

Anakronizmus: valamely kor ábrázolásába a kornak nem megfelelQ vonásokat visznek. Szükség van rá, mert a múltat össze kell kapcsolni valamilyen jelen idejq aktualitással, hogy a mq felkeltse az érdeklQdést.

Archaizálás: a kor külsQségekben, elsQsorban a beszédben való feltámasztása a mqben. A kor mai írói mérsékelt régiességgel beszéltetik szereplQit, a népnyelvet használják illúziókeltésre.

Korai regénytípusok: a feudalizmus bomlása idején már voltak lovagi eposzok, lovagregények

Picaro regény: szemben áll a lovagregénnyel. Tárgya: kóborló, lopásból, rablásból élQ ember életének hq rajza.

Pásztor és történeti regény: felsQ körökben élQkrQl szól, nincs benne történeti hqség.

Államregény: az osztálytársadalommal szembeni elégedettséget fejez ki, eszményi fejedelemalakokat ábrázol.

Robinzonád: az utazóregény utódja, a polgári társadalom felé mutat


Ballada

Ballada: - líra, dráma, epika ötvözete.
- A ballada dráma dalban elbeszélve
- Verses formájú, rövid epikus mq, szokatlan cselekményt lírai
színezettel, drámai, párbeszédes ábrázolásmódhoz közelítve ad elQ.

Története: - Európai mqfaj 11-15. sz.
- ElQdje a csoportos táncoknál énekelt, rövid verses dal.
- Mitikus, mondai, történelmi tárgyú volt, tragikus, félelmetes
- Primitív rajzokkal egészült ki
- Gyilkosság, szerelmi dráma, természeti katasztrófa volt a témája.

Jellemzése, típusai: - sqrítés, kihagyás, jelzésszerq részletek, fokozás, meglepQ fordulatok,
fokozatosság
- kurta expozíció vezeti be.
- balladai homály  sejthetQ dolgok
- Az elbeszélQ, a balladamondó izgatott szemtanú, részese az
eseményeknek, nem tud mindent
- Párbeszéd nagyszámú ismétlés, refrén, rövid sorok, versszakok
- KöltQi díszítések: belsQ rím, alliteráció
- a balladák hQse  áldozat  hQsiesen küzdenek, de elfogadják sorsukat.

Novella

Kapcsolata laza a népköltéssel.
Eredete: Bocacció óta

Jellemzése: - meglepQ cselekmény
- egy vagy több véletlenszerq sorsfordulat
- másodrendq a szereplQk jelleme, a környezetrajz,
- tömör, de nem feltétlenül rövid
- fQmotívum: tárgy vagy személy kiemelése jellemzi
- keretes mq
PAGE 


PAGE 5

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

3. előadás 4. 5. gyakorlat 5. óra 7. gyakorlat adatbázis anglia antropológiatörténet ásvány- és kőzettan civil szervezetek deklaratív programozás durkheim ea elte fémek filozófiatörténet föld globális logisztika gyakorló feladatok házi doga idegenforgalom innováció jános kafka kiállítás kisebbség kivágó lyukasztó szerszám tervezése konjunktúrakutatás konzultáció kötelező közjog közpolitika kronológia lemeztektonika lm görbe menedzsment minden ami valszám montesquieu német felvilágosodás nemzetközi órai jegyzet őstörténet polg.jog polgári jog statisztika i. számtek szigetelés szociálpolitika természet földrajz üzleti terv