Lírai műnem
Országok listája
HungaryNyíregyházi FőiskolaBölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai KarMagyar-számítástechnikaRetorikai és Poétikai AlapismeretekLírai műnem
2008.02.24 20:37:28
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
A LÍRAI MpNEM
I. A lírai költQ
A lírikust erQs affektivitás, az érzelmek túltengése jellemzi. Ehhez hozzájárul a benyomások iránti nagy fogékonyság, az átélés erQssége. A költQ magatartását az érzelmek irányítják. A lírikus önmagát érzelmeivel azonosítja.
II. A lírai költészet alkotóelemei
1. A LÍRAI KÖLTÉSZET ALANYA
A líra alapja: a meghatározott történelmi-társadalmi körülmények közt élQ embernek, mint szubjektumnak a megadott szituációban kibontakozó érzelmi hangoltsága.
A líra alanya: azonos a költQ empirikus énjével.
Az esztétika igyekszik a különbségeket is észreveszi. Az ihlet perceiben bontakozik ki a mqvész, tehát a hétköznapi énje fölé kell emelkednie.
A mq megszületését megelQzi egy bizonyos érzelmi telitettség. A szilárd alap a költQ reális karaktere. A lírikus egyénisége simulékony.
Más a költQi én, és más a lírikus mindennapi egyénisége. Az alkotásban a költQ önmaga fölé emelkedik, stilizálja önmagát, az alkotásban a költQ transzponált egyénisége jelenik meg.
A lírai alany alapján több típust különböztethetünk meg:
Személyes líra: uralkodik benne a közvetlen önkifejezés, és a lírikus emberi magatartás, kevés stilizálással, szinte a maga természetes mivoltában nyilatkozik meg. Ide tartozik PetQfi lírai költészete.
Szerep líra: a költQ tudatosan belehelyezkedik egy idegen, a maga számára emberileg és mqvészileg jelentQs mqvészegyéniségbe, vagy emberi magatartásba, mintegy félig áttetszQ álarcot ölt magára. A szerep költQi motívumok és kellékek alkalmazását, kultúrát, motívumokat, érzelmek tárgyias átélését és egy emberi-költQi magatartás elsajátítását jelenti. Ide tartozik Goethe West Östlicher Diwan-ja, PetQfi Cipruslombok Etelka sírjáról c. ciklusa.
Közösségi líra: az újkori társadalmon belül fejlQdik ki. A lírai alany, a magános költQ egy közösség érzéseit tolmácsolja. A magános költQn keresztül a közösség válik lírai alannyá. Az is lehetséges, hogy a meglévQ nagy közösségi emóció hatalmába keríti a magános költQt, úgy hogy az egyén a maga egyediségében szinte eltqnve tisztán a közösség érzéseit szólaltatja meg. Pl: Forradalmi indulók, csatadalok, vallásos énekek. Ide tartozik PetQfinek és Aranynak a szabadságharc alatt keletkezett forradalmi versei. Arany János NemzetQr-dal.
2. A LÍRAI KÖLTÉSZET FUNKCIÓJA
A líra a kedélynek, az emberi affektivitásnak közvetlen, természetes megnyilatkozása. A kedély tiszta kiömlése érvényes lehet az új magyar líra jelentQs részére, a romantikus lírára, de kevésbé alkalmazható pl. az antik, a humanista, vagy a barokk lírai költészetre. Ezekben több a racionalitás, az objektivitás, kifejezQ funkció helyett túlteng az alkotói funkció. A klasszicista irányzatok az élmények átszqrésére, a közvetlen kifejezés tompítására törekszenek.
Schiller gondolata: A költQ saját élményébQl alkosson, de soha sem a jelenvaló érzelem uralma alatt, hanem a szelíd, távolító emlékezésbQl. Az érzelmek spontán, elemi erejük kitörésével szembenállhat a modern lírikusok rejtQzködQ személytelensége is. Bizonyos korok és költQk nem is igénylik a közvetlenséget, sQt a rejtQzködésben telik örömük.
RejtQzködQ személyiség Babits, aki Szonettek c, versében nyíltan szembefordul azokkal a költQkkel, akik sebeiket mutogatják és lázukat árulják.
A líra funkciója szempontjából több típust különböztethetünk meg:
Élményi líra, élménykifejezQ líra: a lírai költészet alapvetQ funkciója a kifejezés , az érzelmek, lelki tartalmak közvetlen kidalolása, amelynek alapja a mqvészegyéniség tudatvilága, élményeinek hullámzása.
Vallomás-líra: Az élménykifejezésben erQsen érvényesülnek az indirekt eszközök is: a költQi képek, a vers szerkezeti elemei, a hangzás, a ritmus. Különösen nagy szerepe lehet a vers felépítésének, a képek különös kapcsolatának, az asszociációknak. KépviselQje: Ady Endre
Mqalkotás-líra: hajlik afelé, hogy tudós költészet legyen, a mqveltek költészete. Élményei, szimbolikája a naiv, közérthetQ, közvetlen szint fölé emelik, önmaga kifejezésére vagy elburkolására a múlt nagy kultúráiból vesz át összefüggQ szimbólumrendszereket.
Tárgyias líra = leíró költészet: az érzelem, a hangulat nem válik tudatossá, mint személyes affektivitás, hanem mindaz ami élményben, hangulatiságban megszólal, magából a tárgyból sugározna ki. Mintha az élmény forrása tájkép, arc, jelenet, mqvészi alkotás volna. Különös találkozás megy végbe a szemlélQ és szemlélt tárgy között, amelyben mintha a szubjektum hódolna meg a tárgyból kisugárzó energiáknak.
A tárgyias költQ általában nem rejtQzködésül, nem önmaga elburkolására használja ezt a formát; a lélek nem húzódik vissza a maga mélyeibe, hanem ott el, ott bontakozik ki az átlelkesített szemléletben. A leírt tárgy nem válik szimbólummá, csak a belQle kisugárzó érzelmi energiák szabadulnak fel.
Témaköre: a természet, amely tájképeket költ, tájhangulatot rögzít meg.
Rilke: olyan témákat válasz, amelyek már önmagukban jelentés hordozói, tehát mqalkotásokat, szobrokat, festményeket, épületeket.
Agitatív-líra: a lírai költQ célja, hogy közönségét, embertársait állásfoglalásra,
cselekvésre bírja, akaratukat befolyásolja. Különösen a társadalmi forradalmakat elQkészítQ vagy kirobbanó idQszakokban. A líra agitatív funkciója révén egy-egy vers történelemformáló erQvé válik, kihatással van a vers mqfajára és formai elemeire is. A vers erQsen szavalni való, ritmusa hangsúlyos, rímei tiszták, szókincse mindennapi. Az agitatív líra tisztán és uralkodóan mutatja azt a jellegzetességet, hogy a költészet nem áll tisztán az esztétikai funkció szolgálatában.
3. A LÍRAI KÖLTÉSZET ANYAGA, AZ ÉRZELMI TARTALOM
Az emberi érzelmeknek vannak nyugvóbb, állapotszerqbb és dinamikusabb változatai. Egyes érzelmek önmagunkra vonatkoznak, mások kifelé, embertársainkra és a külvilágra irányulnak. ErQs különbségek vannak az érzelmek intenzitásában. Az érzelmi életet átszínezhetik intellektuális és akarati mozzanatok.
Lírai versek érzelem-fajták szerint:
Tiszta hangulat-líra: Az érzelmeknek minél kevesebb eszközzel lehetQleg tiszta zenei
formába való ömlése. A hangulat az érzelmi életnek mintegy az elemi foka, amely szavakba valóban nehezen foglalható. Jellemzi a minimális intenzitá "$D
R
T
^
Î
Ð
4
6
P
d
â
& 6 H J b d ÔFHf|ÞöÈú. 4 üðüìÛÊüÆüÛÊ·¯¤Â ÂìÆÆÆÆ~vr~r~r~hò_Gh9Éhh>*hû5hhh9Éh
Ã>*h9Éh
Ã56h
ÃhrhOh9Éh©z
B*phÿh>>ÌB*phÿh9Éh[HB*phÿh[Hh½Vì hÅ
h©z
5B*
CJaJph hÅ
h[H5B*
CJaJphhÅ
hÅ
h©z
5CJ aJ h©z
, "DF
R
T
Ð
4
T
d ÒÔFHÜúòòòòòééÝÔÌÔÔÔÔÔÔÔÔÔÀ
&
F
Ægdh $a$gd'`
Ægd[H
$
Æa$gd©z
Ægd©z
$a$gd©z
gd©z
vÎvýýÜÞ\^ÜÞ~0 T!V!Ú!Ü!òæÝæÔÄÄÄÄÄÄÄ»»»»»®
Æh^hgd5 ;
ÆgdÑ)k$
Æh^ha$gd'`
Ægd'`
ÆgdÉ>
&
F
Ægdh
Æh^hgdh4 ê Z\^|~ÐÒê
ÆÊ®Æâìh¨ÚÜÞòLN|~-F-ä-$ . !T!V!Ú!Ü! """#üøüôðìäìàÜàÜàÜØÜØÔØÔØìØÌÁ¹ÁµÔ±Ô±©Ô¥Ô¥Ô©¡|hâm¹
hâm¹h9Éh9Éh9É>*h9Éh9Éh5 ;56hÑ)kh5 ;h:(hjQVh»Óh
h]oh>>ÌB*phÿh9Éh'`B*phÿhÅ
B*phÿhÅ
h'`h¿h:`Òh9ÉhÉ>>*hÉ>hhhj*èhû5hò_G0Ü!#% %¦'¨'Ô*&-¶-¸.º.b/333óææÚÑŸ¸¸¸¬
ÆÐgdÑ)k$
ÆhÐÄ^Äa$gdHc
ÆhÐÄ^ÄgdÐ%
&
F
ÆhgdÐ%
ÆhÐ^ÐgdhÁ
&
F
Æhgdý~I
Æhgdý~I
&
F
Æhgdü"]
ÆÄ^Ägd§E
&
F
Ægdâm¹ ##0% %¾%¤'¦'¨'è'x((Ò*Ô*f.¦.¸.º.Ö.60Ô233$3~3333Þ5à5(6*6,6V6Ê6Ø6Ú67÷óïçãßÛÓÛÏËÛËÇËûÇϷì¡
{qmema]mh¶p©hÂE;hv?©hÑ)k>*hÑ)khÉ ûhHc56hÉ ûh#56hÉ ûh#hä PhÑ)kB*phÿhHcB*phÿhHchHcB*phÿhHch>>ÌB*phÿhüm^hÑ)khÐ%>*hhÐ%hhÁhIS'hý~Ihý~I>*hý~Ihúlôh
Kjhúlôhúlô>*h§Ehâm¹hâm¹hâm¹>*$3Ü5à5*6,6Ø6¼N¾NQQZQ¶RvSxSzS|S~SSúðææÚÌÌÀ·«
Æh@gd;6
&
F
Æh@gd;6
&
F
Æh@gdbcÈ
Æh@gdÛV
&
F
Æh@gd¯$
ÆhÐ@Ä^Ägd¶p©
&
F
Æh@gdÂE;
ÆhÐgdÑ)k
ÆhÐgd#gdÑ)ks, a tagolatlanság, bizonyos magány és személytelenség, amellett pedig a harmónia. KifejezQeszköze a dal. A hangulatköltészet eszköze a nyelvnek a jelentésnél, és a gondolatiságnál közvetlenebb hatóelemeit fokozza. JellemzQje: a költQ minél kevesebb tudatossággal, minél kevesebb képies és gondolati elem igénybevételével akar megszólalni. Általános törekvése: a nyelv zeneiségének erQsítése. Ennek eszköze: fokozott hangszimbolika, formai szimbolika, sorismétlQdések, refrének, belsQ rímek alkalmazása, melyeket meghatározhatunk negatív eszközökkel is. A hangulatköltQ háttérbe szorítja a vers értelmi elemeit, meglazítja a képek kapcsolatának logikáját. A tiszta hangulatot terheli a fogalmiság, a gondolatiság. A tiszta hangulatlírára jellemzQ a félig tudatos határozatlan lelkiállapotok kultusza, az elmosódó hangulatok megragadása. Klasszikus mqfaja a dal.
Érzelmi líra: érzelmi intenzitása felülhaladja a hangulat elemi szintjét. Ide tartozik az elégia, óda, rapszódia. Általában túlhaladhatja az érzelem a hangulati szintet intenzitásban, felfokozottságban, tudatosságban, tagoltságban. Érzelmeink határozottabbakká, világosabbakká, tagoltabbakká válnak.
Gondolati líra = bölcselQ líra:
csaknem tisztán intellektuális jellegq: tudnivágyásnak, a gondolati erQfeszítéseknek, a kínos fürkészésnek, a megvilágosodásnak és a megnyugvásnak érzelmi hullámai kísérik.
oktató-költészet: energiáját a már birtokba vett tudás adja, amelyet a nevelés érzülete mozgat.
4. A HAGYOMÁNYOS LÍRAI MpFAJOK
Egyes régi mqfaji megnevezések idQközben megváltoztatták értelmüket. Az ókorban a kategorizálás alapja a zene és a versmérték volt; egyes dalfajtákat lanttal kísértek, ezeket nevezték közelebbrQl daloknak; az elégiát fuvola szóval adták elQ, ez általában distichonban írt költeményt jelentett.
A mqfaji megkülönböztetés alapja a kötQ magatartása.
Dal, elégia: A kötQ önmagához-, vagy önmagáról beszél, érzelmi úton akarja saját helyzetét tisztázni, vagy ki akarja önteni egy megadott helyzetben uralkodó érzelmeit.
Óda, szatíra, tanító költemény: odafordul egy másik személyhez, a közösséghez, érzelmei ebbQl az odafordulásból fejlQdnek ki.
Dal: a pillanat hangulatát tisztán, közvetlenül kifejezQ lírai költemény. A kifejezésmód egyszerqsége, a könnyq ritmus és a zeneiség jellemzi. Többnyire strófa-szerkezetben van írva, és többnyire énekelhetQ is. KépviselQje: PetQfi Sándor
Elégia: az antik költészetben elégiának számított minden olyan költemény, amely distichonban volt írva; eredetileg hozzátartozott a fuvola kíséret is. Az újkorban változáson ment át; panaszos, fájdalmas érzések kifejezQje. A fájdalom az érzelmi hullámzás során végül megenyhül, feloldódik. KépviselQje: Vörösmarty Mihály
Óda: az antik költészetben lírai költeményt jelentett, esetleg dalt. Az újkorban változáson ment át; a költQ ünnepélyes hangnemben fordul valamilyen nagy személyiséghez, a közösséghez, nagy eszméhez, s azokat a fenkölt érzelmeit formálja meg, amelyek közösség iránt támadnak. KépviselQje: Berzsenyi: A magyarokhoz Vörösmarty: Szózat
Himnusz: fenséges érzelmeket szólaltat meg, vallásos tárgyú, hangja még ünnepélyesebb és magasztosabb. KépviselQje: Berzsenyi: Fohászkodás.
Rapszódia és ditiramb: az ódának dinamikusabb változata. Itt is megvan az odafordulás a magasztos tárgyhoz. ElQtérbe a költQ kitörQ érzelmei állnak, amelyek a formát meglazítják. KépviselQje: Vörösmarty: A vén cigány; ditirmbra: PetQfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet
Szatíra: az odafordulás célja a bírálat, a gúny, a kicsúfolás és a támadás. Egy érzelmi magatartás formát jelent.
Tanító költemények: szinte egy teljes filozófiai rendszert foglalnak össze, máskor az óda vagy az elégia jellegzetességeit veszi magára.
Ars poética: a költQk a szemléletüket külön tanító-költeményekbe foglalják.
KöltQi levél vagy epistola: személyes mondanivalót, költQi elveket, vagy világnézeti eszméket akar valamely költQ-baráttal vagy valami kisebb baráti közösséggel közölni.
Epigramma: görögöknél kQbe vésett feliratot jelentett. A felirat célja valamely történelmi esemény megörökítése. Kis terjedelmq, tömör festQi vagy gondolati jellege volt. A római költészetben vette fel az epigramma a csúfolódó, gúnyos, szatirikus jelleget.
Leíró költemény: PetQfi tájleíró költeményei.
III. A lírai vers szerkezete és technikai sajátságai
A lírai költemény szerkezete nem alapulhat idQbeli rendre. A vers élményekrQl ad számot. Az egyes élménybQl halad az általános felé, esetleg közhelyként elfogadott tételbQl indul, s jut el a maga tapasztalatához. A szerkezet szempontjából csak érzéseit, gondolatait közli a költQ, vagy azt a helyzetet is jelöli, amelyben azok létrejöttek, továbbá élményeit mennyiben vonultatja fel idQrendben. PetQfi óta az élményeknek némi halvány kronologikus rendben való elQadása által novellai színezet lopózik be a lírába. A belsQ szerkezet szempontjából különösen kritikus hely a kezdés és befejezés. Sok költQ már mqve elején tömören összefoglalja a vers lényegét. A befejezés elterjedt módja a pointe alkalmazása, amin csattanót értünk. Az élmények egymásutánjának van belsQ tagolása, de közismert az a külsQ tagolás is, amelyet a strófákban való felépítés ad. A 18. sz. végéig a líra szívesen élt az erQsen kötött külsQ formákkal. Pl: a szonett.
A felépítésnek járulékos eleme a refrén, gyakori a versnek kétsíkú megszerkesztése. A költQ magát a verskötetet is meg szokta komponálni. Egyik legismertebb formája a ciklusok alkalmazása, amely közös cím alá foglalja verseinek egy csoportját. Gyakori közös téma alapján való elrendezés is. Igazi ciklusoknak az olyan csoportosítást tekintik újabban, amelyben a versek egymásutánja némi idQbeli sorrendet mutat és a végén hangsúlyozott lezáráshoz jut.
A címadás és verskezdés fontos technikai kérdései:
Az ókor és középkor nem ismerte az önálló címet, helyette a kezdQsort használta emlékeztetQül. A mai címadás humanistákkal kezdQdik, ugyanis a vers tárgyát elQrebocsátották, ez volt az argumentum.
PAGE
PAGE 5
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Töltsétek ki a Tantárgyi adatlapokat a tantárgyak oldalain. Fontos lehet a tantárggyal kapcsolatos információ vagy az előadóval való egyszerű kapcsolattartás végett. Az adatlapot csak akkor módosíthatod ha az adott tárgyat a saját tárgyaidhoz adtad.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
