Kezdőlap

|

Mi a kreditvadasz.hu Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...

Közgáz

Országok listájaHungaryEszterházy Károly FőiskolaTermészettudományi Főiskolai KarTestnevelő-edzőKözgazdaságtanVizsgákKözgáz

2007.11.24 20:15:50
(10)
Szerző: Horváth Judit csajszy
Cimkék: anyag


Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Közgazdaságtan

óra

Közgazdaságtan: a döntések tudománya. A döntéshozók mindig a legjobbat akarják. A feltételeit vizsgálja a közgáz, ill. azt vizsgálja, hogy a társadalom hogyan használja fel a számára fennálló szqkös erQforrásokat, hogy javakat termeljen, aztán hogyan osztja el a javakat és hogyan fogyasztják el. Társadalomtudomány, gazdálkodással foglalkozik.
2 csoportja van:
1.) mikroökonómia: a vizsgálat egysége 1 db döntéshozó. Általánosít.
2.) makroökonómia: az egész gazdaságot nézzük, nem csak egyet.

Pozitív közgáztan: célja: megérteni a gazdasági folyamatokat.
Normatív közgáztan: hogyan mqködjön a gazdasági folyamat. Változással jár.

óra
ErQforrások használata
óra
A közgáz nem csak a mai piacgazdaságra vonatkozik, hanem ezek már felmerültek sokkal korábban. Túl akartak élni már az ókorban is, ezért takarékoskodtak. Az igények azért változtak, bár a szükségletek nem. Szóval: mamáék lehet, hogy még el tudták képzelni az életüket kocsi nélkül, ma viszont szinte lehetetlen, viszont az, hogy egyik helyrQl eljussak a másikba, már akkor is megvolt. Az igények bQvülnek, az ember meg csak fogyaszt, és fogyaszt. Az alapprobléma az erQforrások csökkenése. A kínálat is megnQtt, de mivel többet fogyasztunk, fogy az erQforrás (pl. a kQolaj). Az aktuális környezeti feltételek változnak idQrQl idQre.
Vegyes gazdaság: a piac a domináns, az állam is szerepel benne. Más néven szociálgazdaság. Ez a legelterjedtebb, bár nem biztos, hogy ez a legjobb. Amerikában, Svédországban ez van, azonban Kínában nem. Amúgy Kínában állítják elQ a világtermelés felét. Balansz = mennyire szól bele az állam a gazdaságba. Magyarországon annyira nem, mint Svédországban. Szóval lehet, hogy USA-ban nem kötelezQ a TB, nem akar beleszólni Amerika az egyén életébe, tehát, ha akar, megköti a biztosítást az emberke, de nem kötelezQ. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezt ki is használják, sokan nem kötnek biztosítást, aztán ki tudja, lehet, hogy mégis meg kellett volna kötni. Amúgy azok nem kötnek biztosítást, akik annyira szegények, hogy ezt ne engedhessék meg maguknak -> ez már szociális probléma. Nálunk pont ellenkezQleg van: nálunk kötelezQ a biztosítás, ezen akarnak most majd csökkenteni. Szóval nálunk az állam jobban beavatkozik. Szóval van, ahol a gazdaság kevesebbet vállal.

Termelési lehetQségek görbéje:
 SHAPE \* MERGEFORMAT 


Szóval lehet az, hogy csak a élelmiszergyártásra koncentrálnak, akkor nincs fegyvertermelés. Persze ez fordítva is igaz: minden erQforrás be van vonva a fegyvergyártásba, akkor nincs élelmiszergyártás. A különbség, hogy az egyiknél csak az egyik van, a másikban meg csak a másik. Pl. Costa Rica-n a fegyvergyártás nagyon le van csökkenve, nem foglalkozik vele, mert hát a banántermesztésbQl és kávégyártásból, ezek exportálásából nagyon jól megélnek. Ezzel szemben a Szovjetunió nagyon a fegyvergyártáson volt ugye a múltban, semmi élelmiszergyártás (töri -> világháborúk).
Természetesen, ha az egyiket lecsökkentem, a másikat meg tudom növelni. Haszonáldozat: le kell mondani az élelmiszerrQl, hogy több fegyvert tudjak gyártani. Ez a valamit valamiért. Sima példa: ha 1 órával többet akarok pihenn*†

Ž

º

¼

Ä

ÞBD„†´¶¸¼¾Âð<> &˜'Ê)2*4*2-:.<.d./002040¨0ª0®0öíöéäàÙäàÕàÑÉÑÉ»ÉѴѰѰ®°ª¢š–’މޅށ}og hpÁCJ aJ jhë"UmHnHuhdtÕhpÁh)KË háMÇ5háMÇhcÒhämúhôj|B*phÿhämúB*phÿhôj|Uh}W¦

hUkÉhUkÉjhUkÉUmHnHujhUkÉUhUkÉh;}

hÌ^ƒhÌ^ƒhÌ^ƒ hÌ^ƒ5hVˆhuw5CJaJhVˆ5CJaJ' (*n

Ä


B
„

†

Ž

¼

Ä

¸DF„¾÷÷ìà×××××ÏÏ×Ļϲ²²²„h^„hgd;}„h^„hgdÌ^ƒ
$
&
Fa$gdÌ^ƒ
&
FgdVˆ„h^„hgdVˆ
$„h^„ha$gdVˆ
$
&
Fa$gdVˆ $a$gdVˆ ¾ÀÂ>˜'4*2-:.<.D.F.N.P.X.Z.b.d.2040¦0¨0°0è01úúúúúúúúïçïâïâïâÝÝÝÝÝÓÊ
ÆÍ gdë"

Ɣ€ gdë"gdáMÇgdáMÇ $a$gdáMÇ
$
&
Fa$gdáMÇgdUkÉi, azt nem tudom csak úgy megtenni, valahonnan el kell venni azt az idQd. Persze ez mindkét oldalról értelmezhetQ. Ha ugye magasabb a haszonáldozat, akkor jól meg kell gondolni (50000 Ft a betonozásért).
Az A-B-C pontok, azon pontok halmaza ezen a függvényen, ahol ki van használva minden erQforrás. A D pont ehhez képest nem megvalósítható, hiszen nincs ennyi erQforrásunk, az aktuális termelés közepette nem megvalósítható. Az E pont nem dolgozik mindenki, fölös kapacitások vannak. Ez a görbe el is tolódhat, nemcsak fel, hanem le is.
A negatív elmozdulás esetén csökken a termelés, csökkennek az erQforrások. Pl.:a trianoni döntés, amikor sok nagyon jó erQforrásokkal rendelkezQ területet csatoltak el tQlünk. Ha a görbe pozitív irányba tolódik el, akkor több erQforrás jöhet szóba. Pl.: az Alföldön találtak most kQolajat, ki tudja, lehet, hogy jó lesz nekünk. Technológiai elQrehaladás. Máshogy szervezik a munkát.
Piacgazdasági váltás: az Adidas cipQs sztori, meg a leépítés a tv2-nél például. Na, meg a rendszerváltás utáni élet, meg az akkori.

óra

óra

óra

óra

Ökológiai lábnyom: az ember mekkora területet igényel. Ha az ember állati eredetq termékeket eszik, ahhoz takarmány, víz, stb. kell, szóval elég nagy. Az Egyesült Arab Emirátusban van az egy fQre jutó legnagyobb ökológiai lábnyom.

S = mennyiség, D = ár, munkabér, attól függ, mit nézek.

ár
S túlkínálat D
demand
Supply

p*




D = S mennyiség


A sárgabarack mennyisége és a vásárolni kívánt termék:

ár S
D S



p*




D = S mennyiség
A függvényt eltoljuk a függQleges tengely felé, szóval csökken a mennyiség, ezért megváltozik a kereslet. Rugalmatlan kínálat: az árra nem tud rugalmasan válaszolni a kínálat: szóval nem lehet Eger belvárosában toronyházat építeni, ha sokan akarnak ott élni, lakni.

D S


p*





D = S mennyiség



Árvereztünk egy Picasso képet. Kikiáltási ár alatt nem lehet nézni. A képbQl csak 1 van, szóval függQleges vonallal kell jelölni. A mennyiség most fQ = aki meg akarja venni a képet.

S

eladási ár





kikiáltás D


1 db 15 fQ

Aszimmetrikus információ: vissza van tartva az infó, nem köti az orromra az eladó, hogy mégis hány darab olyan holmija van.

MunkaerQ piac:

bér (vállalkozó) (munkáltató)
D S



p*




Minél magasabb a bér, annál többet fognak dolgozni az emberek. Elvileg kialakulhat itt is egy egyensúlyi bér, ami mellett a kereset és kínálat egyensúlyba esik: mindenki, aki munkát keres, talál is. Az egészségügy terén a kereslet meghaladja a kínálatot, azonban a bér az átlag alatt van.
élelmiszer

fegyver

A

B

E

D

C




Hasonló témájú dokumentumok
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Szólj hozzá a feltöltött dokumentumokhoz. Minden feltöltött dokumentumhoz megírhatod a véleményed. Ha jónak találod, akkor adj rá sok pontot a csillagokkal. Ha nem találod jónak, akkor adj rá kevés csillagot, és írd le a Hozzászólásokhoz hogy milyen hiányosságok, hibák vannak benne. A dokumentumok a hallgatók értékelése alapján sorrendeződnek.

Cimkefelhő

1. előadás 2005 4. óra 4.óra adatgyűjtés algebra államháztartástan andorka ápolástan aszalós lászló áteresz cisco dia diffúzió diplomadolgozat direkt előadás fejlődés feladatok filológia földtudomány gazdaságtörténelem gazdaságtörténet genetika glikolízis hónolás ipar kafka karinthy kötelező matek mechanika meteo mpiac művészet növényrendszertan ollmann öko1 pr ptk puska reklámelmélet statisztika i. számítás szár tanulás és kutatásmódszertan témák termelési tényezők tudomány vizsgasor