Általános pszichológia vázlat (Atkinson)

Országok listájaHungarySzolnoki FőiskolaKereskedelem és marketingPszichológiaJegyzetekÁltalános pszichológia vázlat (Atkinson)

Általános pszichológia vázlat
Készítette: Majoross Kinga
Forrás: Atkinson: Pszichológia cím könyve BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA 1.) A pszichológia történeti gyökerei: - i.e. 4-5. szd.: görög filozófusok (Szókratész, Platón, Arisztotelész) Hippokrátész - 1879: Wundt lipcsei laboratóriuma (pszichofiziológia, introspekció) 2.) Nézpontok a pszichológiában: - biológiai: a viselkedést a testen belül, elssorban az agyban és az idegrendszerben zajló elektromos és vegyi eseményekhez kísérli meg kapcsolni - behaviorista (viselkedés-lélektan): inger-válasz (S-R) pszichológia - kognitív: mentális folyamatok tanulmányozása (elme = számítógép) - pszichoanalitikus: viselkedésünk nagy része tudattalan folyamatokból ered (Freud) - fenomenológiai: milyen elképzelése van az egyénnek a világról, és hogyan értelmezi az eseményeket (az egyén fenomenológiája) humanisztikus pszichológia (önmegvalósítás) 3.) Szakterületek és alkalmazott területek a pszichológiában: - általános kísérleti - fejldés iskola- és nevelés - szociál munka- és szervezet - személyiség klinikai , tanácsadás 4.) Interdiszciplináris megközelítések: - kognitív idegtudományok (kognitív és biológia) - evolúciós (antropológia, biológia, pszichiátria) - megismeréstudomány (filozófia, nyelvészet, mesterséges intelligencia, idegtudományok, antropológia) 5.) A pszichológia módszerei: - kísérleti (függ- és független változó, kísérleti- és kontrollcsoport) - korrelációs (tesztek) - megfigyelés (közvetlen, kérdíves eljárások, esettanulmány)

ÉSZLELÉS

1.) Lokalizáció
-

tárgyak elkülönítése (figura-háttér, alaklélektan) távolságészlelés (távolsági jelzmozzanatok: monokuláris és binokuláris, közvetlen észlelés: Gibson: textúragradiens) mozgásészlelés (stroboszkopikus, indukált és valódi mozgás, szelektív adaptáció mozgási utóhatás)

2.) Felismerés
-

korai szakasz (kérgi vonásdetektorok, vonások észlelése, vonások közötti viszonyok) megfeleltetési szakasz, konnekcionista modell természetes tárgyak felismerése (geonok, felülrl lefelé irányuló folyamatok, kontextus-hatás) a figyelem szerepe (szelektív figyelem, szr modell)

3.) Perceptuális konstanciák

-

világosság (visszavert fény látszólagos világosság) szín (fényforrástól függetlenül azonos színek a tárgyak) alak (az észlelt forma állandó retinális kép) hely (mozgás közben az álló tárgyak helyzete állandó) nagyság (nagyság-távolság invarianciaelv észlelt nagyság állandó méret távolságtól függetlenül)

TANULÁS tanulás: a viselkedés viszonylag állandó megváltozása, amely gyakorlás révén jön létre

1.) habituáció (azoknak az ingereknek a figyelmen kívül hagyása, amelyek ismerssé váltak, és nincs komoly következményük) orientációs reakció kondicionálás: annak megtanulása, hogy bizonyos események együtt járnak; asszociációk kialakítása 2.) klasszikus kondicionálás (annak megtanulása, hogy egy bizonyos eseményt egy másik követ; elrejelzések megtanulása)

-

-

Pavlov kísérlete: kondicionálás eltt: fény nincs válasz étel nyál (feltétlen inger feltétlen válasz) kondicionálás (ismételt társítás): fény + étel nyál kondicionálás után: fény nyál (feltételes inger feltételes válasz) kioltás (a feltétlen inger elmarad) generalizáció (hasonló ingerek is kiváltják a kondicionált választ) diszkrimináció (különbségekre adott válasz; szelektív megersítés) bejósolhatóság idbeli érintkezés (kontiguitás)

3.) operáns kondicionálás (annak megtanulása, hogy egy adott válasz egyedi következménnyel jár) -

-

-

-

-

-

próba-szerencse tanulás Thorndyke: effektus törvénye: a véletlenszer cselekvések közül azok maradnak meg, amelyeket pozitív következmény (megersítés) követ Skinner kísérletei viselkedésformálás (shaping): a kívánt válaszhoz való többszöri, egymást követ közelítést követi megersítés; az összetett cselekvések megersíthet részegységekre bonthatók a megersítés viszonylagossága (Premack) kondicionált megersítk ( elsdleges jutalmakkal való társítás) megersítési tervek: részleges ( lassabb kioltás): rögzítet arányú változó arányú ( magas válaszgyakoriság) rögzített idej változó idej generalizáció, diszkrimináció averzív kondicionálás: büntetés válasz gyakorisága csökken, de nem ad alternatívát menekül és elkerül tanulás (averzív eseményt új válasz megtanulására használjuk) befolyásolás idbeli érintkezés (kontiguitás) tanult tehetetlenség

4.) komplex tanulás

(asszociációk kialakításán túl problémamegoldási stratégia alkalmazását vagy a környezetrl mentális térkép készítését is tartalmazza)

-

kognitív térkép (Tolman) belátásos tanulás: a válasz hirtelen jelenik meg ( gondolkodás), késbb is hozzáférhet ( emlékezés), más helyzetekre átvihet

EMLÉKEZÉS Az emlékezés három szakasza: - kódolás (elhelyezés a memóriában) - tárolás (megrzés a memóriában) - elhívás (visszanyerés a memóriából) felejtés: az emlékezés egy vagy több szakaszán fellép hiba RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA kódolás: - akusztikus - vizuális ( eidetikus kép) tárolás: - korlátozott kapacitás (7±2) - felejtés: kiszorítás vagy elhalványulás révén elhívás: - minél több tétel szerepel a rövid távú memóriában, annál lassabb a felidézés szeriális keresés rövid távú memória, mint munkamemória: - probléma egyes részeinek tárolása - hosszú távú memóriából elhívott információk tárolása - támogatja a mondatmegértést (beszélgetés nyomon követése, olvasás) átvitel a rövid távúból a hosszú távú memóriába: - ismételgetés átvitel ( kiszorítás) - szabad felidézéses kísérlet HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA kódolás: - jelentés alapján - értelmes kapcsolatok kialakítása (pl. okok és következmények) tárolás: - tárolás közbeni információvesztés konszolidáció megszakadása elhívás: - a felejtés inkább az információ hozzáférhetetlensége miatt van, mint az információ elvesztése miatt - az elhívási hibák bizonyítékai: nyelvemen van jelenség, Freud: elfojtás - elhívási támpont - interferencia - felejtési görbe (Ebbinghaus)

AZ EMLÉKEZET FEJLESZTÉSE rövid távú memória: - tömbösítés hosszú távú memória: - szervezés (értelmes kapcsolatok kialakítása, jelentés mélyebb kódolása, hierarchikus szervezés) - kontextus (állapotfügg tanulás) - érzelmi tényezk - az elhívás gyakorlása - mnemotechnikai módszerek (a képzelet az összeköt kapocs): helyek módszere kulcsszómódszer - PQRST ­ módszer (preview, question, read, self-recitation, test) IMPLICIT MEMÓRIA (készségekben mutatkozik meg; valamilyen észlelési, mozgásos vagy kognitív feladatbeli teljesítmény javulásában jelentkezik, a javuláshoz vezet tapasztalatok tudatos elhívása nélkül ­ tudni, hogyan) múlt tudatos elhívása: explicit memória (epizodikus és szemantikus) - tudni, mit (tények) amnéziásoknál az implicit memória megtartott implicit memória feladat: elfeszítés explicit memória feladat: felismerés, felidézés

KONSTRUKTÍV EMLÉKEZET amikor egy mondatot vagy egy történetet hallunk: - az gyakran a valóságos esemény hiányos leírása, és a világ mködésére vonatkozó általános ismereteinket kell mozgósítanunk ahhoz, hogy az esemény összetettebb leírását megkonstruáljuk - következtetéseket vonunk le belle, és ezeket a következtetéseket a hallottakkal együtt tároljuk felidézéskor újrakonstruálunk - sztereotípiák - sémák, forgatókönyvek

GONDOLKODÁS gondolkodás: ,,az agy nyelve" - propozicionális (verbális kijelentések) - képzeleti (vizuális képek) - motoros (mozdulatok) fogalmak és kategóriák
-

fogalom: a dolgok egy teljes osztályát képviseli kategorizáció: tárgyak fogalomhoz rendelése

fogalomhoz tartozó tulajdonságok két csoportja: - prototípus: a fogalom legjobb példányainak leírása - mag: a fogalomhoz tartozás szempontjából kritikus tulajdonságok
-

-

fogalmi hierarchiák (a fogalmak egymással való kapcsolata) egy fogalom és egy tulajdonság közötti kapcsolat megállapításához szükséges id a hierarchiában közöttük lév távolság függvénye alapszint a hierarchiában, melyen a legtöbb megkülönböztet érték tulajdonság szerepel fogalmak kombinációja (fogalmakból kijelentések képzése)

következtetés deduktív (az érvelés következménye nem lehet hamis, ha a premisszák igazak) Ha p, akkor q. gyakran a logikai szabályok helyett a kijelentések tartalma befolyásol: heurisztikák (gyors eljárások, általában jó eredménnyel) mentális modell induktív (valószíntlen, hogy a következtetés hamis, ha a premisszák igazak) valószínségi szabályok: - gyakoriság szabálya - konjunkciós szabály heurisztikák (hasonlósági, oksági)

-

képzeleti gondolkodás a képzelet ugyanolyan reprezentációkat és folyamatokat érint, mint az észlelés mentális forgatás mentális térképek letapogatása vizuális kreativitás

problémamegoldás adott a cél, de a hozzá vezet út ismeretlen (nincsenek hozzá kész eszközeink) konvergens gondolkodás

problémamegoldási stratégiák: - alcélokra bontás - különbségcsökkentés pillanatnyi állapot és célállapot között - cél-eszköz elemzés - céltól visszafelé haladás - probléma leképezése: mit és hogyan (propozicionális, képzeleti) - szempontváltás beállítódás szakértk ( kezdk): - több reprezentáció - reprezentáció alapú gondolkodás - tervezés a cselekvés eltt - problémától következtetnek a megoldás felé kreativitás sem a cél, sem a hozzá vezet út nem egyértelm divergens gondolkozás kreativitás mérése teszttel: originalitás (mennyire ritka az adott válasz) flexibilitás (hány különféle szempontot használ) fluencia (mennyire sok választ ad) kreativitás fejlesztése: ötletbörze (brainstorming)

-

MOTIVÁCIÓ

1.) a motiváció irányítja és energiával látja el a viselkedést

teljesítmény = képességek * motiváció
2.) homeosztázis (bels egyensúly) fenntartására törekszik a szervezet

-

drive-redukciós elmélet: hiányállapot szükséglet drive (hajtóer) keletkezik viselkedés (pl. éhség, szomjúság, szexualitás, hmérsékletszabályozás...)
3.) drive-redukcióval nem magyarázható motiváció: kíváncsiság, exploráció

-

-

szenzoros izoláció szenzoros élménykeresés optimális arousal elmélet 4.) humánspecifikus motiváció: teljesítménymotiváció - kiváló teljesítményre, a törekvések megvalósítására, sikerességre irányuló ers késztetés - a teljesítmény állandó emelésére és mások teljesítményének túlszárnyalására is motivál - kialakulásában fontos a kultúra, a szocializáció hatása - magas teljesítménymotiváció sikerorientáció (közepesen nehéz feladatok választása) kudarckerülés (könny vagy nehéz feladat) - a feladat megítélésében dönt szerepet játszik a feladat vonzereje és a siker elvárt valószínsége - a személy igyekszik saját teljesítményelvárását a csoportnormához igazítani; a referenciacsoport státusza is befolyásolja a teljesítményre vonatkozó becsléseket 5.) Maslow motivációs piramisa (szükséglethierarchia):

Önmegvalósítás Megbecsülés Elfogadás Biztonság Túlélés

ÉRZELMEK Az érzelmek összetevi: - testi reakció (vegetatív idegrendszer) - kognitív kiértékelés (gondolatok, vélekedések) - arckifejezések - érzelmi reakciók Arousal és érzelmek: - érzelmi arousal szimpatikus idegrendszeri aktivitás (vészreakció) - a vegetatív arousal jelentsen hozzájárul az átélt érzelem intenzitásához - James-Lange elmélet: a vegetatív arousal különbözteti meg az érzelmeket; egy érzelem szubjektív élménye a testi változások észlelése Kogníció és érzelmek: - kognitív kiértékelés: az eseményt vagy cselekedetet személyes céljaink és jóllétünk szempontjából értékeljük pozitív vagy negatív vélekedés - a helyzet kognitív kiértékelése meghatározza érzelmi élményünk intenzitását - Schachter-Singer: semleges vegetatív arousal az érzelem minségét egyedül a helyzet kiértékelése határozza meg - érzelem kiértékelés nélkül: hirtelen veszély, kondicionált félelem Érzelemkifejezés: - egyetemes arckifejezések: öröm, düh, bánat, undor, félelem, meglepdés (evolúciósan adaptívak) - faciális feedback hipotézis: az arckifejezésrl kapott visszajelzés befolyásolja az érzelem intenzitását és minségét arcizom összehúzódás vérkeringés agyhmérséklet neurotranszmitterek Az érzelmi állapotra adott általános reakciók: - energizálás és megzavarás (érzelmi arousal ­ teljesítmény összefüggés) - figyelem és tanulás: hangulatfüggség - értékelés és becslés: hangulatfüggség Az agresszió, mint érzelmi reakció: agresszió: olyan viselkedés, mely szándékosan sért egy másik embert (fizikailag vagy verbálisan) vagy rombol tárgyat
-

agresszió mint drive (pszichoanalitikus elmélet): frusztráció-agresszió hipotézis: akadályoztatás hatására agresszív drive keletkezik az agresszió mindaddig fennmarad, amíg el nem éri a célját agresszió biológiai alapja: tesztoszteronszint, állatok agressziója az agresszió kifejezése katarzist okoz agresszió mint tanult válasz (szociális tanuláselmélet): megfigyeléses tanulás, modellkövetés, utánzás, megersítés

-

a frusztráció csak egy az agresszió számos oka közül, valamint a frusztráció következménye nem csak agresszió lehet az agresszió kifejezése az ilyen cselekedetek növekedését eredményezi Az agresszió két elmélete drive elmélet frusztráció agresszív drive agresszív viselkedés szociális tanuláselmélet kellemetlen emocionális arousal függség, teljesítmény, tapasztalatok a viselkedés anticipált visszavonulás, agresszió, ösztönzk következményei önérzéstelenítés, problémamegoldás

A SZEMÉLYISÉG ELMÉLETE ÉS MÉRÉSE 1.) A személyiség: az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi és viselkedéses mintái, melyek az egyén személyes stílusát meghatározzák, és a környezettel való interakcióit befolyásolják 2.) Személyiségelméletek: Típustanok: - Hippokratész (melankolikus, kolerikus, szangvinikus, flegmatikus) - Sheldon ­ szomatotípusok (endomorf, mezomorf, ektomorf) Vonáselméletek: - Allport (ingerek vonás válasz) - Cattel faktoranalízise 16 személyiségdimenzió - Eysenck: extraverzió, neuroticitás, pszichocitás - McCrae és Costa: BIG 5 (neuroticitás, extraverzió, nyitottság, együttmködés, lelkiismeretesség) Pszichoanalízis: - Freud: szabad asszociációs módszer, álmok a tudattalan feltárása - ID (ösztön-én): ösztönök kielégítése, örömelv - EGO (én): alkalmazkodás a környezethez, valóságelv - SZUPEREGO (felettes-én): lelkiismeret, normák, erkölcs - személyiség dinamikája: libidó, ego elhárító mechanizmusai - pszichoszexuális fejldéselmélet Szociális tanuláselmélet: - viselkedés = személyiség és környezet (helyzet) kölcsönhatása - személyi változók (Mischel): kompetencia, kódolási stratégia, elvárások, szubjektív értékek, önszabályozó rendszerek és tervek Fenomenológia: - miképpen érzékeli és értelmezi az ember élete történéseit - humanisztikus pszichológia (Rogers): feltétlen elfogadás, kliensközpontú terápia, önmegvalósítás, énideál, egészségesség - Maslow szükséglethierarchiája - Kelly: személyes konstruktumok









3.) A személyiség mérése




személyiségvonások vizsgálati módszerei - személyiség-kérdívek: MMPI, CPI pszichoanalitikus vizsgálati módszerek - projektív tesztek: Rorschach-teszt, TAT szociális tanuláselmélet vizsgálati módszerei



viselkedés megfigyelése természetes körülmények között: naplóírás, fiziológiai mérések, gondolkodás és elvárások vizsgálata fenomenológiai vizsgálati módszerek - interjú, szereprepertoár-teszt SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA 1: ATTRIBÚCIÓ, SZEMÉLYKÖZI VONZALOM
-

Szociálpszichológia: hogyan észlelik az emberek a körülöttük lév társas világot, hogyan gondolkodnak róla; hogyan mködnek együtt, hogyan befolyásolják egymást társas viselkedés megértése szociális információfeldolgozás megértése adatgyjtés: - információ élénksége statisztikai összegzés - sémás feldolgozás (sztereotípiák) - hangulat és érzelmek hatása a személyészlelésre az együttjárások felismerése: - a sztereotípiák az együttjárások elméletei (burkolt személyiségelméletek) - önbeteljesít és önfenntartó sztereotípiák (elsbbségi hatás, holdudvarhatás) ATTRIBÚCIÓ ­ cselekvés okára való következtetés - önmagunk és mások cselekedeteinek magyarázata - siker és kudarc attribúciója ÁLLANDÓ NEM ÁLLANDÓ BELS OK készség erfeszítés KÜLS OK a helyzet szerencse

attribúciós torzítások: - alapvet attribúciós hiba (torzítás a bels attribúciók irányába, a helyzeti tényezk szerepének alábecslése) - felelsség attribúciója (szándék helyett néha következmények alapján) - cselekv ­ megfigyel torzítás (megfigyelt, jól látható ­ bels ok) - ,,igazságos világ" feltevése (mindenki azt kapja, amit megérdemel) segít fenntartani azt a hitünket, hogy az események kontrollálhatók SZEMÉLYKÖZI VONZALOM rokonszenv kialakulása fizikai vonzóság közelség ismersség hasonlóság szeretet (rokonszenv, tisztelet, csodálat, érett és jó ítéletek) szerelem (kötdés, gondoskodás, bizalom) - szenvedélyszerelem (gyengédség, szexuális érzések, feldobottság és fájdalom, altruizmus és féltékenység) - társszerelem (ragaszkodás, bizalom, tördés, tolerancia, melegség heves érzelmek helyett)

-

szerelem 3 összetevje: intimitás, szenvedély, elkötelezettség SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA 2: TÁRSAS KÖLCSÖNHATÁS ÉS TÁRSAS BEFOLYÁSOLÁS 1.) Mások jelenléte
-

társas facilitáció: mások jelenlétében a teljesítmény fokozódik mások jelenléte magasabb arousal-szint domináns válasz (egyszer, jól begyakorolt feladatnál ez a helyes válasz, nehéz feladatoknál pedig a helytelen) versengés érzése, értékeléssel való tördés, figyelmi konfliktus, énmegjelenítés dezindividuáció: csökkent éntudatosság anonimitás, magas arousal szint, küls eseményekre összpontosítás, szoros csoportegység impulzív viselkedéssel szembeni korlátok meggyengülése megnövekedett érzékenység az emocionális állapotok iránt saját viselkedés ellenrzésére és szabályozására való képtelenség mások értékelésével való tördés mértékének csökkenése racionális tervezésre való képesség csökkenése

-

-

a kívülálló beavatkozása: sokszor nem segítenek veszély észlelése, belekeveredés lehetsége, gyorsan kell dönteni, nevetségessé válás lehetsége, mások jelenléte miatt a helyzetet nem veszélyhelyzetnek definiálják, felelsség eloszlása segít modellek szerepe, információadás 2.) Engedelmesség és ellenállás

-

Asch konformitás kísérlete (alkalmazkodás a többséghez) kisebbség befolyásoló hatása következetesség, nem merev, dogmatikus és arrogáns, konzisztens a kialakulóban lév társadalmi normákkal 3.) Kollektív döntéshozatal

-

csoportpolarizáció: a csoporttagok kezdeti álláspontjának irányába történt eltolódás a csoportdöntésben (szélsségesebb ítéletek) információs befolyás, normatív befolyás csoportgondolkodás: az eltér vélemények önkéntes elfojtása a csoportkonszenzus érdekében elfeltételek: - összetartó csoport - a csoport el van zárva a küls hatásoktól - nem követnek módszeres eljárásokat egy cselekvés mellett és ellene szóló érvek megfontolásában

-

-

a vezet egyértelmen egyfajta döntés mellett áll ers stressz

tünetei: - sebezhetetlenség, erkölcsösség és egyöntetség illúziója - nyomás az ellenkezkkel szemben - öncenzúra - kollektív racionalizáció (döntés igazolása) - önjelölt cenzorok (elhallgatnak információt) döntéshozatali hibák: - csoporttagok bírálatainak és alternatíváinak tökéletlen összegyjtése - a választott cselekvés kockázatainak fel nem mérése - fontos információ nem minden részletre kiterjed felkutatása - a hozzáférhet információ szelektíven torzított feldolgozása - az elvetett alternatívák újraértékelésének hiánya - az esetleges kudarc esetére nem készülnek tervek megoldási lehetségek: - tájékoztatás a csoportgondolkodás jelenségérl - a csoportvezet támogassa a nyílt vita légkörét - ördög ügyvédje szerep (megkérdjelezni a döntéseket) - küls szakértk bevonása (csoport próbatétele, új nézpontok) - konszenzus után ,,második esély" ülés (fennmaradt kétségek és fenntartások megvitatása)



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1-8 1. 16 2005 adóigazgatás állatszervezettan alternatív energiaforrások bodlaki tamás csáth dendrológia direkt dns elektro épületszerkezetek esszék etika fmea formanyomtatvány gamf fizika vizsga gazdaságtörténet gazdjog genetika görögország hrabal információ ket kiefer ferenc kiválasztás környezeti katalízis közig matematika megoldások művelődéstörténet nemzetközi marketing rugó statisztika stilisztika struktúra szigorlat szociális jog tankönyv tanulás tengely terminális vallás valószínűségszámítás villamos gépek víz vizsgatételek zh