Magyarország gazdaságtörténete

Országok listájaHungarySzolnoki FőiskolaKereskedelem és marketingGazdaságtörténetJegyzetekMagyarország gazdaságtörténete

Magyarország gazdaságtörténete
Szolnoki Fiskola Tanszék: Társadalomtudományi Tantárgyfelels: Dr. Fülöp Tamás fisk. docens Elérhetség: B/38-as iroda Fogadóóra: Hétf 8.30-11.30 Tel.: 20/4669672 E-mail: fulop@szolf.hu A tantárgy felépítése I. rész Magyarország gazdasága 1848-1919 I. A tkés gazdaság fejldési feltételei I.1. A modern polgári állam és a tkés termelési viszonyok kialakulása I.2. Tkebeáramlás, a külföldi tke szerepe II. Demográfiai változások és az oktatás szerepe III. A modern bankrendszer, közlekedés és kereskedelem kiépülése III.1. A bankrendszer és biztosításügy születése III.2. A modern közlekedés és hírközlés kiépülése III.3. A belkereskedelem modern formáinak kiépülése III.4. A külkereskedelem fejldése IV. A mezgazdaság tkés átalakulása Magyarországon IV.1. Fellendülés a jobbágyviszonyok felszámolása után IV.2. A tkés termelésre való áttérés feltételei 1849 után IV.3. A tkés átalakulás meggyorsulása és kiterjedése a kiegyezés után IV.4. A mezgazdaság fejldési eredményei V. A modern gyáripar kialakulása V.1. A gyáripari fejldés kezdetei V.2. A nagyipar kibontakozása 1867 után VI. A nemzetgazdaság modernizálása, nemzetgazdasági és foglalkoztatási szerkezet VII. Az I. világháború és a forradalmak gazdasága VII.1. A háborús gazdálkodás 1914 és 1918 között VII.2. Az ,,szirózsás" forradalom VII.3. A Tanácsköztársaság 133 napja II. rész A magyar gazdaság a két világháború között 1920-1944-ig VIII. A gazdasági élet új feltételei (1920-1929) VIII.1. A piaci viszonyok alakulása és a protekcionista gazdaságpolitika VIII.2. A területi változások VIII.3. A megváltozott gazdasági körülmények, törekvések a problémák megoldására VIII.4. Népesség és iskolázottság VIII.5. A mezgazdaság fejldésének feltételei az ország új területén VIII.6. Az ipar helyzete az új határok között

IX. A magyar gazdaság helyzete a 30-as években IX.1. A gazdasági válság hatása Magyarországon IX.2. A gazdaság viszonyai a 30-as évek második felében X. A magyar gazdaság a II. világháború esztendeiben, s a pénzügy kérdései X.1. Az ipar helyzete a II. világháború esztendeiben, s a pénzügy kérdései X.2. A magyar mezgazdaság a II. világháború idején, a német befolyás érvényesülése XI. A gazdaság egyéb területeinek körülményei XII . A nemzetgazdaság növekedése, szerkezeti változásai és fejlettségi szintje Követelmények: Félév végi szóbeli kollokvium (december els hetében írásbeli vizsgafeladatok - vizsga elfeltétel) Kötelez irodalom: Dr. Balázs György: Magyarország gazdaságtörténete 1848-1944. PHARE. Szolnok, 1998. Az eladások anyaga Ajánlott irodalom: Berend T. Iván - Szuhay Miklós: A tkés gazdaság története Magyarországon 1848-1944. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. Cameron, Rondo: A világgazdaság rövid története. Maecenas, Bp., 1994. Honváry János (szerk.): Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Aula Kiadó, Bp., 1996. Kövér György: Iparosodás agrárországban. Gondolat, Bp., 1982. Magyarország agrártörténete. Szerk.: Orosz István, Für Lajos, Romány Pál. Mezgazdasági Kiadó, Bp., 1966. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris, Bp., 1999.

Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I. Európa az ipari forradalom évszázadában
A 18. sz második felében Nyugat-Európában és az atlanti térség országaiban mélyreható gazdasági-társadalmi változások kezddnek Európa Nyugati felén a XIX. században kiteljesedik az ipari forradalom Az átalakulások jellege: A változások a világgazdaság menetét dönten befolyásolják: modern gyáripar, kereskedelem, mezgazdaság, infrastruktúra kialakulása A társadalom foglalkoztatási szerkezetének és a nemzeti jövedelem termelésének gyors átalakulása

A folyamatok eredményeként komplex nemzetgazdasági-társadalmi átalakulásról lehet beszélni Az iparosodás a korábbi gazdasági rendszerek forradalmi átformálódását hozza Az ipari forradalom elméletei: ·Rostow: ­Lineáris fejldés: hosszú elkészít történelmi folyamatok következménye, ismeretek, szaktudás, tke felhalmozása után induló felemelkedés (,,take-off"), majd termelés felfutása, tömegtermelés, tömegfogyasztás ·Gerschenkron: ­Elmaradottság-elmélet: centrum-periféria-félperiféria ·Szociológiai irányzat: ­Emberi tényez: magatartásforma (vállalkozói kedv, technika iránti fogékonyság)

·Wallerstein:

­Világgazdasági rendszerek: európai központú, onnan táguló világgazdasági rendszer

·Forradalmi jelleg:

­Leírható-e a jelenség a ,,forradalom"-kifejezéssel? (politikai forradalom)
Az iparosodás elfeltételei Anglia: kivételezett ország - a klasszikus ipari forradalom vezet országa Angliában indul útjára Európában a polgári átalakulás (1640) [személyes szabadság és jogegyenlség, kiváltságok eltörlése, alkotmány] Az ipari forradalom kísérjelensége: a demográfiai robbanás Az iparosodást megelzi a mezgazdasági termelés technikai fejldése [felszabaduló munkaer] Az iparosítás anyagi feltétele: a gazdaságban a felhalmozott tke jelenléte [Anglia: 16-17. század: távol-keleti kereskedelem] A társadalomban tapasztalható vállalkozási kedv A technikai-technológiai kihívásokra adott válasz ­ az újítás, a találmányok: a gzgép, mint jelkép A tke gyors megtérülését biztosító befektetési terület [Anglia: pamutipar, textilipar ­ majd továbbgyrzik: bányászat, vasút] Az átalakulás második fázisának vezet szektorai: a nehézipari ágazatok, a bányászat és a vasút fejldése Az ,,önfenntartó" növekedés lehetsége ­ a vezet szektorok gyors fejldése maga után vonja a többi ágazat és az egész nemzetgazdaság fejldését ­ az iparosodás hatása továbbgyrzik Az iparosodás következményei: Az ipari forradalom több hullámban kibontakozó folyamat [különböz területei: vasút, szénbányászat, vegyipar, kommunikáció, ma is tartó folyamat] Az egyes országokban eltolódnak az iparosodás vezet szektorai ­ a késbb érkezknél más ágazatok veszik át a vezet szerepet [a késbb indulók elnye: fejlettebb technológiai szint] ,,Kihívás" és ,,válasz"?

Az iparosodás ,,kihívás", amely valamilyen választ igényel a még nem iparosító országoktól [fegyverkezés] ­ az iparosítók és a leszakadók (perifériális helyzetbe kerülk) az atlanti térség elnyei [Anglia, Belgium, Franciaország, majd az USA is] napjainkig megmaradnak Globális folyamatok - világméret átalakulás Kontinentális munkamegosztás ­ Kelet-Európa szerepe: felvevpiac, nyersanyag- és élelmiszertermelés Egységesül világgazdaság: aranyalapú pénzek, globális válságok A folyamatok ,,exportja": gyarmatosítás A leszakadó térségek feszültségei

Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában II.
Magyarország a 19. század els felében A nemesi reformmozgalom kibontakozása Magyarországon a 19. század elején a nemesi (!) reformmozgalom eredményei elkészítik a polgári átalakulást 1830. Széchenyi: Hitel - modernizáció szükségessége a rendszer átalakításának igényével A társadalom feszültségei: nemesi árutermelés problémái, a társadalom feszültségei (1831-es kolerafelkelés) A reformországgylések ,,eredményei" siség, nemesi kiváltságok, jobbágyság eltörlése, polgári jogegyenlség, sajtószabadság, közteherviselés 1848-as magyar polgári forradalom eredményei Az európai események felgyorsítják a változásokat: Pesten gyz a forradalom március 15-én Pozsonyban lázas törvényalkotás kezddik V. Ferdinánd 1848. ápr. 11-én szentesíti a törvényeket: önálló magyar minisztériumok, alkotmányos monarchia, polgári átalakulás Az 1848-49-es szabadságharc az átalakulás vívmányaiért Habsburgok monarchiája nem engedheti a magyar polgári átalakulás megvalósítását Beláthatatlan következményei lennének a birodalom egységét illeten A magyarok függetlenségét megakadályozzák 1848. dec.: Ferenc József trónra ültetése ­ ellentámadás: szabadságharc Válasz: 1849. ápr. 14. a Habsburg-ház trónfosztása Katonai vereség, összeomlás, megtorlás A Habsburg birodalom egysége fennmarad

A Habsburgok közép-európai uralmi pozíciójuk megtartása végett nem engedik a magyarok függetlenségét és elszakadását megkezdik Magyarország beolvasztását a birodalomba A ,,jogeljátszás elméletére" hivatkozva neoabszolutista, önkényuralmi kormányzási rendszert vezetnek be Magyarországot kerületekre osztják, újra egyesítik a birodalom tartományait Ezzel hosszú évekre megreked a magyar polgári átalakulás ­ passzív ellenállás A magyarországi gazdasági átalakulások kerete: Ezzel bebizonyosodik, hogy Magyarország a 19. század második felében lejátszódó gazdasági-társadalmi átalakulásokat csak a Habsburg birodalom keretei között valósíthatja meg, annak minden elnyével és hátrányával. A birodalom: soknemzetiség, földrajzi adottságaiban, gazdasági fejlettségében eltér területek összessége.

1. A modern polgári állam és a tkés termelési viszonyok kialakulása
Magyarország helyzete a szabadságharc leverése után A szabadságharc leverésének következményei: Magyarországon a polgári átalakulás idlegesen megreked, a birodalom irányításának módja visszatér az önkényuralmi eszközökhöz a Habsburgok megpróbálják Mo-t erszakos eszközökkel a ,,Gesamtmonarchie"-ba integrálni, beolvasztani Haynau rémuralma 1849 végéig a megtorlás, a megfélemlítés eszköze (az aradi 13 vértanú és Batthyány Lajos kivégzése, bebörtönzések) Ezt követen ,,polgári"-jelleg, központosított közigazgatást vezetnek be Karl v. Geringer, majd Albrecht fhg. irányításával Mo-t 5 kerületre osztják, felszámolják a vármegyék autonómiáját, megersítik a titkosrendrséget és a besúgóhálózatot a kormányzás eszköze a nyílt császári rendelet, a pátens lesz (utasításokkal vezetik az országot) a rendszer kiépítje: Alexander v. Bach Megkezdik a birodalom közös gazdasági kereteinek kiépítését: központilag, osztrák minta alapján még 1849 végén megkezdik a földadó bevezetését 1850. áprilisában Mo-n is bevezették az általános jövedelemadót 1850. október 1-jén eltörölték az osztrák-magyar határ közti vámsorompót (1754. Mária Terézia ) ­ egységes birodalom bevezették a dohánymonopóliumot, a sör- és pálinkaadót

Az önkényuralmi kormányzás sajátosságai: Az intézkedések jelentsen elmozdították a gazdaság és társadalom további átalakulását Az 1850-es években fontos eredmények születtek a polgárosodás területén is: ,,közteherviselés", kiváltságok megszntetése A magyar tkés átalakulás egyik sajátossága, hogy a polgári-liberális intézményrendszer fontos elemeit a Habsburgok abszolutista kormányzása vezeti be! Az átalakulás ezért nem lehet teljes és gyökeres, hanem hiányos ­ a feudális és polgári elemek még sokáig együtt élnek Az intézkedések az állam mködését biztosítják A nemzetközi politika eseményeinek hatása a Habsburg birodalomra Az 1850-es években megrendül a Habsburgok közép-európai monarchiája Ez a Habsburgokat arra készteti, hogy rendezzék a magyarországi helyzetet és birodalmukat politikailag-gazdaságilag megersítsék 1853-56 a krími háború: a Habsburgok elszigeteldése 1859-ben az osztrák csapatok Solferinonál vereséget szenvednek a francia-olasz seregektl (ÉItália elveszik, létrejön az új, egységes Olaszország) 1866-ban a császári hadsereg vereséget szenved a porosz csapatoktól Königgrätznél: a német egység Poroszország vezetésével és megersödésével jön létre (Bismarck irányításával) (Ausztria kimarad a nagynémet egységbl, a Német-Római-Császárság újjáélesztésébl) Az osztrák-magyar kiegyezés 1867-ben az 1848 és 1867 közti évek egymásra utalttá tették a magyar és osztrák nemesi-uralkodói, gazdasági eliteket az osztrákok ers birodalmat csak a magyarokkal és azok gazdasági megersödésével tarthattak fönn a magyar nemesi-mágnási uralkodó rétegeknek be kellett látniuk, hogy a történelmi Magyarország és saját gazdasági-társadalmi státuszuk megtartása csak a nemzetiségekkel szembeni megegyezéssel volt tovább fönntartható Néhány közeledési kísérlet után Deák Ferenc vezetésével tet alá hozzák a kiegyezési törvényt (Ausgleich) A Kiegyezés jellemzi: A Kiegyezés egy valós erviszonyokra épül kompromisszum A jogalkotás szempontjából visszatérnek a mindkét fél által elfogadható minimális kompromisszumhoz: az 1723-as Pragmatica Sanctio-hoz. (Gyakorlatilag kikerülik 1848-at: önálló magyar kormány, 1849-et: trónfosztás és a jogeljátszás elméletét) Két, szinte összeegyeztethetetlen dolgot kellett közös nevezre hozni: a Habsburg birodalom sérthetetlen egységét és a magyarok önállóságát és függetlenségét A kompromisszumok meghatározzák, hogy a Kiegyezés államrendszere igen bonyolult alakulatot hoz létre Az Osztrák-Magyar Monarchia államrendszere (1867. XII. tc.) Az Osztrák-Magyar Monarchia államrendszere ez az államalakulat sokkal bonyolultabb, mint Ny-Eu más alkotmányos monarchiái az államrendszer jellemzi: az önállóság hangsúlyozásával létrejött perszonálunió (K u K), Ferenc József (1916-ig) alkotmányos monarchia de az uralkodónak vannak elkülönített jogai (hadsereg vezetése, miniszterek kinevezése) közös érdek ügyek: külügy, hadügy, pénzügy (ezek vitelére: közös minisztériumok)

elkülönülten tanácskozó delegációk (60-60 f) 1868-ban Horvátország ügyét is rendezik A közös államalakulat gazdasági mködésének biztosítása a két fél arányos hozzájárulása: KVÓTA (30-70%) a magyar fél átvállalja a korábbi államadósság egy részét rendezik a monarchia kereskedelmi ügyeit: 10 évente megújított kereskedelmi és vámszövetséget kötnek közös pénzrendszert vezetnek be (fizeteszköz: a Korona) (1878: Osztrák-Magyar Bank) a birodalom pénzügyi rendszerének alapja egy párhuzamos valutarendszer (papír és ezüstpénz együttes használata) ­ de ez az árfolyamok (ezüst világpiaci ára) ingadozásával jár, mert az OMB nem volt köteles a papírpénzt ezüstre váltani (1892-Wekerle Sándor: aranyalapra helyezik a K-t) a 19. sz végére a forgalomban a papírpénz válik dominánssá, a pénzforgalom dönt része bankjegy lesz a fémpénz helyett Az állam rendszeres bevételi forrásai: Az államháztartás egyensúlyához és az állam mködéséhez biztosítani kellett az állam bevételi forrásait igen nagy az államháztartási deficit: 272 millió Ft (+ a közös államadóság átvállalt része: évi 2 millió) Bevételi források: egyenes adók (22%) állami vasúti jövedelmek (24%) fogyasztási adók (16%) monopóliumok Az állami bevételek a századfordulóra 2,5-szörösükre emelkedtek, de ennek ellenére az államháztartás deficites maradt Az állami vagyon és szerkezete: Az állam vagyona a Kiegyezéskor elérte a 0,5 milliárd Ft-ot, ez a századfordulóra több mint 3 milliárdra ntt Összetétele: vasutak 60% utak, hidak, kikötk 12% bányák, ipari üzemek 15% erdk 8% ingatlanok, épületek 5% 2. A külföldi tke beáramlása Mo-n az állami bevételek és az alacsony bels tkefelhalmozási szint miatt fontossá válik az átalakulások szempontjából a külföldi tke megjelenése. A Kiegyezés után megindul Magyarországra a külföldi tke beáramlása (Nyugatról Kelet felé irányuló tkekihelyezés) Mo-on az elsszámú tkeexportr: Ausztria (a Monarchia fejlettebb tagjánál felhalmozott tkék kihelyezése, nem valódi tkeexport)

Ausztria a 20. sz. elejére 5,5 mrd K-t helyez ki külföldre, ebbl Mo-ra érkezik: 4,7 mrd K A külföldi tke beáramlásának típusai: államkölcsönök (több mint 50%-a külföldön, a 19. sz végére eléri az 5 mrd. K-t, fszerep: Rotschildok) Mo-i záloglevelek és községi kötvények jelzáloghitelek Mo-i vasútépítés kötvényei (kb. 70%-a külföldi kézen) külföldi tke szerepe a mo-i pénzintézetekben és ipari vállalatokban kb. 42%-os az els idben a részesedésük, de ez a magyar ipar fejldésével csökken A külföldi tke beáramlásának jelentsége: A befektetéseket megkönnyíti, hogy a tkeexport során a pénzeknek nem kellett határokat átlépnie. A magyarországi ipari forradalom és tkés átalakulás legjelentsebb hulláma a külföldi tke katalizáló hatására a 19. sz. utolsó harmadában bontakozott ki. A külföldi tke beáramlása fejleszten hatott a magyar gazdaságra.

II. Demográfiai változások és az oktatás szerepe
1. Magyarország népesedési jellemzi a dualizmus idszakában

·Ny-Eu-ban az iparosodást a 18. sz-tól jelents népesedési folyamatok kísérték ·Mo-on a népességnövekedés a korszak összességében szintén elmondható ·De a magyarországi népesedési folyamatoknak számos sajátossága figyelhet meg
A demográfiai viszonyok jellemzi a 18. században ·A 18. sz-ban Mo-n is egy lassú népességnövekedés kezddik (Ny-Eu-ban ekkor már felgyorsul) ­ de összetevi más jellegek, mint Ny-on ·Mo-n a demográfiai változások forrása tradicionális jelleg: ­magas a születési, de a halálozási ráta is

­jelents népességnövel tényez: a bevándorlás (elssorban nemzetiségek, eleinte a
peremvidékekre, fleg a volt török hódoltsági területek népesülnek be ­ e mögött ott van a Habsburgok tudatos telepítési politikája is) ­Majd az ország központi területei felé ·Következmény: a történelmi Magyarország nemzetiségileg sokszínvé válik, a magyarság aránya 50% alá csökken A demográfiai viszonyok jellemzi a 19. században ·A 19. századra a népességnövekedés f mozgatója a gyorsuló bels növekedésbl adódik

A demográfiai viszonyok magyarországi sajátosságai: ·viszonylag magas szaporodási ráta (évi 11 ezrelék) ­korai házasodási szokás ­ megnyúló termékenységi periódus, nagycsaládok (de létezik ,,születésszabályozás": egykézés (Ormánság) birokelaprózódás, megélhetés ·de magas halálozási arány ! A magyarországi népességgyarapodás a 19. sz-ban Népességcsökkent tényezk: ·A háborúk ekkor már nem ! ·Az éhínség (egyre ritkábban): 1816, 1846-47. ·középkori típusú járvány (pestis már nem, de a himl és a kolera: 1873-as kolera járvány) ·magas gyermekhalandóság (betegségek, tbc)- 1.000 újszülöttre 200 egy éven aluli haláleset ·alacsony átlagéletkor: 1900-ban kb. 37 év (alacsony szint orvosi ellátás) ­ a halálokok megnevezésénél 40%-ban még mindig: ,,egyéb" ·1880-tól jelents kivándorlás (kb. 1,5 millió f - USA) A társadalom szerkezetének jellemzi a 19. sz. elején · dönten a tradicionális formák továbbélése ·a társadalom 90%-a kötdik valamilyen módon a mezgazdasághoz ·feudális örökség: ­városi polgárság alacsony száma ­nemesi, volt nemesi réteg jelents száma A népesedési folyamatok egyéb jellemzi, a népesség mozgása, népességsrség ·a tradicionális társadalomszerkezet átalakulása: városiasodás ·átalakul a mo-i városszerkezet is: letnnek a szabad királyi városok, megersödnek a mezvárosok ·a gazdasági átalakulásokkal összefüggésben: jelents urbanizációs folyamat kezddik, agrárnépesség bevándorlása a városokba (Budapest) ·városkép átalakulása: iparterületek, munkásnegyedek létrejötte ·paraszti társadalom felbomlása

·A demográfiai átmenet, a dinamikus népességnövekedési folyamat kezdete a 19. sz. közepe

40 f/km2; 1910: 64 f/km2 ) ·a 19. sz. második felében létezik egyfajta bels vándorlás is a Habsburg birodalmon belül: a keleti-déli, elmaradottabb peremvidékekrl a birodalom központjai és ny-i részei felé: megélhetés, munkalehetség Család, háztartás és a nemek viszonya ·A magyarországi családszerkezet köztes jelleg: nyugati és kelet-európai jellemzi vannak: paraszti társadalomban, nemzetiségeknél: többgenerációs nagycsaládok jellemzek (Nem megszokott jelenség a válás: vallási tradíciók) ·Háztartások: fogyasztási közösségek (paraszti társadalom esetében jellemz az önellátás)

·felgyorsuló bels migráció (a lakosság 1/3-a máshol él és dolgozik, mint ahol megszületett) ·a népsrség aránytalanságai csökkennek: betelepülések a korábban lakatlan területekre (1850:

·Nemek viszonya: 19. sz. ,,férfitársadalom", nk egyenjogúságának hiánya
Társadalmi mobilitás - asszimiláció ·A társadalmi felemelkedés útjai: ­Oktatás ­Vállalkozás ­Asszimiláció ·Magyarosodás ­ asszimiláció: ­Nemzetiségek ,,magyarosítása" (oktatás, kultúra) ­Zsidóság asszimilációja: a társadalmi hierarchiában való emelkedés feltétele A magyarországi zsidóság helyzete A magyarországi zsidóság asszimilációja magyarnak vallja magát: 1880-ban 58,5%-uk 1890-ben 63,8%-uk Társadalmi térhasználat, idfelfogás, társadalmi fegyelmezés ·A társadalom térhasználata: közösségi élet terei (közterek, korzók, középületek, színház, kávéházak) ·Idfelfogás: mindinkább órához, s nem az évszakokhoz, napszakokhoz kötött életritmus (foglalkoztatásban ­ agárjelleg visszaszorul) ·Társadalmi fegyelmezés ­ csendrség, börtönök A magyarországi oktatásügy fejldése a 19. században ·Az oktatás feladata a modern polgári államban a szakképzett munkaer megteremtése ·Mo-n azonban a 19. sz közepén még az alapvet ismeretek elsajátításának elfeltételei is hiányoznak: analfabétizmus Az analfabétizmus felszámolására tett kísérlet: az Eötvös-féle népiskolai törvény 1868/38. tc. ·általános tankötelezettség 6-12 év között (15 éves korig: ismétl iskola) ·népiskolák építése minden 5.000-nél népesebb településen (ha nincs felekezeti iskola) A törvény végrehajtásának problémái: ·1869-ben 2,3 mill. tanköteles korú gyermek, ám mindössze 13.600 iskola ·Ellentmondások: ­a tanköteles korú gyermekek alig 50%-a látogatja az iskolát (települési szokások, agrár-jelleg) ·századfordulóra javul a kép: 2,7 mill. tanköteles korú gyermek 90%-a jár iskolába, akiket 44 ezer tanító oktat majd ·sikerül a modern oktatás alapjait lerakni A közép- és felsszint oktatás: ·a kor követelményeihez képest elmaradott színvonalú, latinos-jelleg humán mveltséget adó középiskolák (6 oszt. polgári, 8 oszt. gimnázium, 6-8. oszt. reáliskolák)

·kevés, a kor követelményeinek megfelel szakmai-jelleg középiskola (alacsony szint
pénzügyi, gazdasági, ipari, kereskedelmi képzés) ·felsoktatás szk keresztmetszetek között, egyoldalú képzési struktúrával (jogi, teológiai hallgatók magas, ill. mérnök, közgazdasági és orvostanhallgatók alacsony száma) A társadalom iskolázottsága a századforduló után: A századfordulóra az írástudatlanságot sikerült visszaszorítani az idsebb generációkra, de a bels ellentmondások fennmaradnak.

A modern bankrendszer, közlekedés és kereskedelem kiépülése
legfontosabb részét képezte. ·Míg Nyugat-Európában az átalakulások mozgatója maga a nagymérték iparosítás volt, addig Kelet-Közép-Európában a tkés átalakulás legdinamikusabb ágazatai a bankrendszer és a modern infrastruktúra kiépülésében keresendk. A modern bankrendszer kialakulása ·A folyamat jelentsége: ·Magyarországon alacsony mérték bels tkefelhalmozási szint állt rendelkezésre ·Az átalakulások és az iparosodás finanszírozásában fontos szerepet kap a modern bankrendszer ·A külföldi tkék beáramlása és a gazdasági életbe juttatása ennek segítségével valósulhatott meg ·A modern Mo-i bankrendszer kiépülése a 19. sz. második felében, a Kiegyezés után indult meg A 17-18. sz. hitelrendszerei: ·térben és társadalmilag is igen zárt ·lokális, helyi alapon szervezd hitelfolyamatok oVagyis: azonos társadalmi csoportba tartozók, személyes ismersök adtak kölcsönt egymásnak. (Széchenyi hitelei) ·Emellett nemcsak magánszemélyek, hanem intézmények (egyházi alapítványok, árvapénztárak, városok) is részt vettek a hitelnyújtásban, st még a bankrendszer kiépülése után is továbbélnek ezek a hitelezési folyamatok. ·De ezek a hitelek nagyon esetlegesek, kiszámít-hatatlanok voltak és a szükségesnél jóval kevesebb tkét tudtak biztosítani a gazdaság átalakításához. A modern bankrendszer szerkezeti felépítése:

·A bankrendszer, a közlekedés és az infrastruktúra kiépítése Kelet-Európában az átalakulások

·A legfels szint: a központi jegybank funkciója opénzkibocsátás, árfolyam-szabályozás. oA birodalom központi bankja: 1816: Osztrák Nemzeti Bank. Pesti fiók megnyitása: 1851. 1878:
Osztrák-Magyar Bank ·Középs szint: takarékpénztárak, hitelszövetkezetek oA lakossági megtakarítások összegyjtése és gazdaságba áramoltatása (1840: Pesti Hazai Els Takarékpénztár)

·Szakosodott pénzintézetek: a kereskedelmi és hitelbankok ·A kereskedelmi bankok tevékenysége a 19. sz elején még csak gyors, rövid lejáratú határids
ügyletekre terjedt ki (pl.: áruhitel, váltóleszámítolás) ·A hitelbankok (a korszakban mobil bankoknak nevezik ket Fro.: Credit Mobilier) eleinte ingóságokra, értékpapírokra adtak kölcsönt, majd maguk is értékpapír-kibocsátásba kezdtek. ·Jelzáloghitel-intézetek (ingatlanfedezet) A magyarországi bankrendszer kiépülésének jellemzi a Kiegyezés után ·A modern bankrendszer kiépülése a Kiegyezés után kezddik meg, az önkényuralom idszaka nem kedvezett a tkeáramlásnak és a bankok alapításnak ·A kialakulás els fázisában elssorban külföldi tkével megalapított nagybankok jönnek létre (felülrl és küls segítséggel) oA bankrendszer szerkezete ebbl adódóan hiányos Az 1867 és 1873 között létrehozott 5 legfontosabb bank: ·1867 Magyar Általános Hitelbank (Creditanstalt, Rotschildok) ·1868 Angol-Magyar Bank ·1869 Franco-Magyar Bank ·1871 Magyar Általános Földhitel Rt. ·1872 Municipális Hitelintézet A bankalapítások jellemzi: ·Jelents tkeer, koncentráltság ·Az 5 nagybank együttes tkeereje elérte a 280 millió K-t, s ez az összes hazai pénzintézet tkeerejének az 50%-át tette ki ·Az olykor spekulatív eszközökkel keresztülvitt bankalapítási láz (gründolás) 1873-ig tartott, ekkor már 637 bank mködött Mo-n ·A bankrendszer fels szintje épül ki Az 1873-as válság hatása a magyar bankrendszerre ·1873. május 9. a bécsi tzsdekrach: az európai hitelélet összeomlik ·a külföldi tke elhagyja az országot, átmenetileg visszaszorul ·Bankok sora jut csdbe: o26 bank és takarékpénztár, 74 pénzintézet tnik el ·Egyedüli túlél az 5 nagybank közül: Magyar Általános Hitelbank A bankrendszer fejldésének tendenciái a válság után: ·1880-tól új tendenciák: újabb tkebeáramlás indul és a vidéki fiókhálózat kiépítése lesz jellemz ·A külföldi pénzügyi csoportok tkeemeléseket hajtanak végre. Eredmény: többféle hitelezési tevékenységet végz, univerzális nagybankok jönnek létre ·Századforduló után a bankok a vállalati szféra felé is nyitnak: a hitelezés mellett maguk is részvényeket jegyeznek (Bank-Vállalat viszony személyes összetevi) ·A Mo-i bankrendszer egyik fontos feladata lesz a mezgazdaság hitellel (jelzálog) való ellátása: agrárcentrikus bankrendszer A magyar biztosításügy fejldése: ·Elfeltétel: a magángazdaság fejldése, megersödése

·A kiegyezés után a társaságok jelents része külföldi (osztrák, olasz) tkével jön létre leányvállalatok ·1857 - Els Magyar Általános Biztosítótársaság (Lévay Henrik) ·Eleinte fleg a mezgazdasághoz kapcsolódó formák (jég-, tzkár, állatállomány) ·Az általános társadalombiztosítás hiánya: az ipari munkásság köreiben az önsegélyezés (baleseti, árvasági és rokkantpénztárak) válik jellemzvé ·A biztosítások modernebb formái csak a századforduló után jelennek meg (életbiztosítás, vagyonbiztosítás) Gazdaságpolitika, állami gazdaságszabályozás ·1873 eltt: liberális gazdaságpolitika ­ szabad verseny, szabad kereskedelem ·A válság után: igény az állami szabályozásra ­ piacszabályozás, versenykorlátozás, állami szerepvállalás ·Gazdaságpolitikai vita: agrárius-merkantil ellentét (érdekcsoportok) ·Érdekképviseletek: GYOSZ, OMGE A magyarországi közlekedés fejldése ·A közlekedés a gazdaságfejldés egyik fontos mozgatója: az áruforgalom felgyorsulásával a kereskedelem fejldését, a magyar mezgazdasági termékek piacra jutását teszi lehetvé ·A küls piacokra alapozott agrárfejldés számára kulcskérdéssé válik a közlekedés ·A közlekedés forradalmát hasonlóan Ny-Eu-hoz, Magyarország esetében is a vasúthálózat kiépülése jelenti A modern vasúthálózat kiépülése ·1838-ban lehetvé teszik a vasútépítéshez kapcsolódóan részvénytársaságok alapítását ·1846. júl. 15-én átadják a Pest-Vác, majd 1847. szept.-ben a Pest-Szolnok vonalakat ·Széchenyi javaslatai alapján: Pest-centrikus vasúthálózat ·1850-tl birodalmi érdekek dominálnak: Pest-Bécs vonal ·Kiegyezés után megindul a szárnyvonalak kiépítése is A vasútépítés jellemzi a Dualizmus idszakában: ·Állami támogatás: kamatbiztosítási garancia [spekuláció] ·1867-73 között 4000 km vasút épült meg (évente 600 km!) ·1900-ra európai szinten is fejlett, 17.000 km-es hálózat jött létre (mellékvonalak: magántársaságok, pl.. Tiszavidéki Vaspálya Társaság) ·1880-tól a veszteséges vonalak állami kézbe kerülnek (Baross Gábor miniszter vásárolja fel, s ezzel megteremti a MÁV alapjait oNyereségessé válik a vasút: új zónatarifa és árudíjszabás A vasútépítések hatása a gazdaság fejldésére: ·Összetett hatás, amely a gazdaság szinte valamennyi ágában továbbgyrzik oTkekoncentráció oszén-, vas és acéltermelés ogépgyártás fejldés A közlekedés más ágainak fejldése:

·Hajózás:

átvágás 500 km rövidítés), gzhajózás elterjedése ·úthálózat fejlesztése A városi közlekedés fejldése ·Az urbanizációval párhuzamosan ·Villamoshálózat fejldése ·1896: Millenniumi földalatti kéregvasút (a kontinens els földalattija)

otengeri hajózás: Fiume fejlesztése obalatoni hajózás (Széchenyi) ofolyami hajózás: folyamszabályozás Vásárhelyi Pál tervei alapján (Al-Duna, Tisza: 1890-ig 112

·Hidak építése

A hírközlés fejldése a 19. sz-ban

száma ·a távolság áthidalása: távíró ·telefon (központ) 1891. A magyarországi kereskedelem átalakulása A magyarországi belkereskedelem jellemzi a Kiegyezés eltt: ·A kiegyezés eltt a kereskedelem hagyományos formái a jellemzek: ·az árupiacokra a regionális árkülönbségek és a helyi árképzdés sajátosságai jellemzek (a termelés helyén alacsonyabbak az árak ­ nincs jelents szállítás, egy-egy helyen egy-egy termékbl túlkínálat van) ·létezik a céhek és a megyei limitatio-k kedveztlen árszabályozása (szabott árak, verseny kikapcsolása) ·a lakosság igen jelents része önellátó (nem a kereskedelembl szerzi be használati eszközeit)

·a királyi postaszolgálat fejldése (közlekedési viszonyok javulása), levelek, csomagok növekv

·A keresked legjellemzbb típusa: a házaló vándorkeresked ­ letelepült változata a szatócs ·A kereskedelem f színtere: a középkori eredet vásárok (évente 6-700 helyen, 2500-3000
alkalommal) Az bels áruforgalom jelents része ezeken bonyolódik le! ·A kereskedelem szabadságát 1851-ben császári pátenssel biztosítják A kereskedelem modern formáinak megjelenése 1867 után ·A kereskedelem új színterei: o1855. Pesti Borcsarnok o1858. Gabonacsarnok o1864. Pesti Tzsde - Ferenc József utasítására nyitják meg ·A századforduló után elterjed a szakosodás ·Megjelenik a hálózati kereskedelem ·Majd a szaküzletek, áruházak (1911 Párisi Nagyáruház)

·A változás a lakosság foglalkoztatási szerkezetében is megmutatkozik:
oBudapesten a lakosság 7%-a, oÁm vidéken csak 3%-a foglakozik kereskedelemmel

·Vidéken a kereskedelem elssorban szövetkezeti jelleg
szövetkezetek, a tagságnak nyújtott kedvezményekkel) o1898. Hangya Szövetkezet o1904. Általános Fogyasztási Szövetkezet

(értékesítési, fogyasztási

A magyarországi külkereskedelem alakulása ·A külkereskedelem jelentsége sokkal nagyobb (agrárexportra utalt ország) ·A Monarchia, mint az eltér adottságú és fejlettség részek közös vámterülete sajátos fejldési feltételeket teremtett Magyarország számára ·a gazdasági kapcsolatok a komparatív elnyök alapján épültek ki: a magyar agrártermékek és nyersanyagok a fejlettebb osztrák-cseh tartományokban találtak piacra, míg az örökös tartományok iparcikkei Magyarországra érkeztek A külkereskedelmi áruforgalom szerkezete: ·Export: dönten feldolgozatlan mezgazdasági termékek ·Import: kb. 70%-a kész termék, iparcikk A magyar külkereskedelem sajátosságai: ·A külkereskedelmi áruforgalom legnagyobb része (Mo. importjának 85%-a, exportjának 75%-a) az egységes vámterületen belül, az egységes valutával bonyolódott ·A külkereskedelem dönt része a Monarchia tartományai közt, az egységes vámhatáron belül zajlott ·A külkereskedelmi áruforgalom szerkezetébl adódóan a külkereskedelmi áruforgalom mérleg Magyarország számára általában passzív eredménnyel zárult a korszak során ·A századforduló után új kereskedelmi partner tnik fel: Németország (kb. 10%)

A magyarországi mezgazdasági termelés átalakulása a 19. században
Témakörök: A jobbágyfelszabadítás és földbirtokrendezés (a polgári földtulajdon létrejötte) A mezgazdasági üzemszervezet átalakulása Az ágazat technikai-technológiai fejldése: gépesítés, talajer pótlás, növényvédelem, a megtermelt mennyiség növekedése (termésátlag-növekedés) Az átalakulás eredményeinek értékelése Az ágazat fejldésének meghatározó tényezi:

·a magyar mezgazdasági átalakulás legfbb ösztönzje a nyugat-európai változásokban keresend: kiszélesednek a Magyarországhoz közeli agrárpiacok (demográfiai változások, iparosodás) ­ az Osztrák-Magyar Monarchia jelents felvevpiacai jó értékesítési lehetségek keletkeznek szállítás, vasút fejldése A feudalizmus és a jobbágyság rendszere 1848 eltt ·A feudalizmus és a jobbágyság intézménye Kelet-Európában a 19. sz. közepéig fennáll (Oroszország: 1861) ·F jellemzk: minden földterület a nemesség kezében van, k a föld birtokosai a jobbágyok csak mvelésre kapják a földesúr földjeit (ezek az úrbéres földek), melyek után állami adót és földesúrnak járó szolgáltatásokat kell fizetni (kilenced, robot, ajándék)
a nemesi földeknek van egy elkülönített, saját kezelés része: ezek az ún. allodiális földek, melyeket a földbirtokos a jobbágyok robotmunkájával mveltet az úrbéres-jobbágyi telkekhez a házhely mellett járt bizonyos közös használatú terület is: rét, erd, legel, nádas A szabad, polgári földtulajdon létrehozása

·Nyugat-Európában a 18. sz folyamán már kialakulnak a polgári földtulajdon és a tkés
agrárnagyüzem formái ·Kelet-Európában a földtulajdon polgári jelleg átalakulása során a meghatározó szerkezetet a sokáig fennálló feudalizmus birtokmegoszlása adta ·Azaz: a szabad földtulajdon megteremtésekor, 1848-ban a korábbi földesúri-jobbágyi birtokmegosztást vették alapul (Ennek következménye: nagybirtokrendszer továbbélése, földnélküli parasztok nagy száma) A különbség okai: ·Kelet-Európában a jobbágyság intézménye a 18. sz-ban nemhogy lazulna, még ersödik is: az árutermel nemesi birtokok megersödnek (földbirtokosok saját kezelés birtokaikat növelik a jobbágyi földek kárára) és a jobbágyok munkáját használják föl (ez a rendszert konzerválja) ·1767-ben Mária Teréziának ki kellett adnia az Urbárium rendeletét, mely közjogi, törvényi határt vont a jobbágyi és terjeszked nemesi mvelés földek között (Megszabták a minimális jobbágyi földeket és maximális kötelezettségeket ­ a parasztok védelme és az állami adó érdekében) A magyarországi jobbágyfelszabadítás 1848-ban: ·Az 1848-as törvények a feudalizmus gazdasági alapját jelent jobbágyrendszert számolták föl ·A törvényben kimondták: a személyes függség (úri joghatóság) felszámolását a földesúri járadékok eltörlését (robot, kilenced, stb.) a földesurak kárpótlását (a továbbiakban megszn járadékék helyett) helyezi kilátásba (de 1848-ban nincs id ezt végrehajtani)

·A törvényben azonban szó sincs a parasztok földhöz juttatásáról! (Vagyis a jobbágyság csak az

éppen használatában lév földeket kapja meg, ezen túl nem jutottak földhöz. Így a jobbágyok 50%-a föld nélkül szabadul föl! ·Az 1848-as törvény befejezetlen marad: aránytalan birtokszerkezetet örökít tovább, nem rendezi a közös használatú földek elkülönítését, nem oldja meg a volt nemesek kárpótlását. Sok a tisztázatlanság... Az 1853-as Úrbéri pátens ·A birtokviszonyok rendezése elhúzódik és csak 1853-ban, rendeleti úton kerül megoldásra ·Az Úrbéri Pátenssel rendezik ­a földesúri kárpótlást és a földtehermentesítést (a rendelet fleg az abszolutista bécsi kormány érdekeit tartja szem eltt) ·Lépései: összegyjtik a volt úrbéres földeket és elkülönítik a közös haszonvétel földektl (Urbárium alapján ­ egy korábbi állapotot továbbörökítve) lehetvé teszik a parasztoknak az önmegváltást, de a parasztok szegények (földárak drágulnak) telekarányosan megosztják a legelk, erdk, nádasok használatát A következmények: ·A földek felosztása és elkülönítése az 1850-es évek végére már le is zajlik, s a korabeli földbirtokviszonyok az egész dualizmus idszakára konzerválódnak. ·Ennek alapja: a nagybirtokrendszer a továbbiakban is fönnmarad (a megmvelhet földek több mint 50%-án 100 h-nál nagyobb birtokok terülnek el: egyházak, magánszemélyek, hitbizományok, városok, stb.)

·A birtokok forgalma igen nehézkes: noha polgári földtulajdon van, a földek adásvétele

korlátozott: a földek 1/3-a forgalmi korlátozásokkal védett, kötött birtok (pl.: Esterházy hitbizomány: 2 mill. hold) ·Aki korábban nem jutott földhöz a parasztok közül, az a 19.sz-ban már nem is tud: nagy a földigény, kevés a föld, drágul a föld ára (földosztás egyáltalán nincs!) A mezgazdasági üzemszervezet átalakulása ·A feudalizmus üzemszervezete: a nemesi mvelés allodiális földeken: 50%-a a munkaidnek jobbágyi robot, mely a jobbágy munkaerejére és eszközeire épít, de ez nem hatékony ! van már bérmunka, fleg a legfontosabb mezgazdasági periódusokban (pl. betakarítás), de nem mindenki tudja megfizetni A munka- és üzemszervezet átalakulása a jobbágyfelszabadítás után megsznik az ingyenmunka, a robot (pótolni csak bérmunkával lehet!) korábbi birtokközpontokat át kellett alakítani gazdaságilag mködképes uradalmakká: felszerelések korszersítése, küls hitelek biztosítása növekv és eddig nem lév adóterheket elteremteni (földadó!) A kies jobbágyi munka pótlása az uradalmakon: ·konvenciós cselédek (állandóan, fix bérrel alkalmazott munkások) (pl. béres, juhász, kocsis)

·az idénymunkákra, kampányidszakra földnélküli bérmunkások (summások) alkalmazása

(rövid, meghatározott idre szerzdnek le) A tkés agrárnagyüzem termelése Mind nagyobb szerepet kap (az alapvet termelési eszköznek számító föld mellett) a munkaeszközök és munkamódszerek fejlesztése/fejldése. A korszakban a munkaeszközök fejldése elssorban a jobb szerszámok megjelenése jelentette, amit kézi munkaervel, emberi közremködéssel üzemeltettek (a mezgazdasági gépek csak szórványosan jelennek meg) A munkaer ára, a bérmunka az 1870-es évekig folyamatosan növekv tendenciát mutatott, ekkor azonban stabilizálódott, s a bérek 1900-ig nem nttek. Az olcsó munkaerbl túl nagy a kínálat, sok a földnélküli bérmunkás ­ de az olcsó bérmunka akadályozza a technikai fejldést. Megjelenik a bérleti rendszer (de aránya csupán 20%, lassú a mezgazdaságon kívüli tkék beáramlása, így a tkefelhalmozás is alacsonyabb: a profit darabolódik a tulajdonos és a bérl között) A paraszti birtokok gazdálkodása ·A nagybirtok gazdálkodásától jelentsen eltér a gazdaságok dönt részét kitev paraszti birtokok üzemszervezete: Az üzemszervezet típusa: családi- nagycsaládi jelleg, dönten önellátásra berendezked, a családi munkaerre épít gazdaságok. Ebbl adódik, hogy az állatállomány is itt koncentrálódik. Új jelenség a század végén: tanyásodás. Az elállított mezgazdasági termékek mennyiségének növelése ·A korszak során az értékesítési lehetségek tovább javulnak. ·Ez az ágazatban elállított termékek mennyiségének növelését igényelte. ·Az elállított termékek mennyiségét a mvelés alá vont földek növelésével és modernebb technikák meghonosításával lehetett elérni. A mvelés alá vont területek növelése Eddig nem mvelt területek feltörése (mocsár, rét, erd, folyamszabályozás) Modernebb mvelési technikák megjelenése (két- és háromnyomásos gazdálkodás felváltása a váltógazdálkodással) 1873 és 1913 között a szántóföldek területe 3,2 mill. Ha-ral n. Csökken a rét, legel, ugar aránya (Ugar: 22%-ról 8%-ra !) A termelés technológiai fejldése, a gépesítés ·A technika fejldésének összetevje a gépesítés elterjedése is. (fleg a nagybirtokokon) ·Nyugat-Európa: az iparosodás kedvezen hat vissza a mezgazdaságra is. ·Magyarországon ez a folyamat igen lassú, a technikai színvonal a korszak során végig alacsony marad: ­faeke-vaseke eszközváltás, gzeke alig

­vetgép néhány nagybirtokon ­a cséplés viszont teljesen gépesített lesz a századfordulóra!
A mezgazdasági termelés átalakulásának eredményei: Jelentsen n az elállított termékek mennyisége: búza: 2,5; kukorica: 2; árpa, zab, rozs kb. 50%-kal. Ez a változások leginkább szembeötl része. N a termterület, fleg a szántóföld De növekednek a termésátlagok is: jobb vetmagvak, növénynemesítés talajer-pótlás, trágyázás Átalakul a vetésterület struktúrája: a 19. sz közepére a rozs és árpa helyét a kenyérgabonák közt átveszi a búza. A korszakban a búza már a fszerepl, legfbb kiviteli cikk: monokultúra! Megjelennek a takarmánynövények (kukorica, répafélék) és a fontos élelmiszernek számító burgonya, majd az ipari növények: cukorrépa, repce, kender és a dohány. (Van alternatíva: ha búza rossz év, még kukorica, burgonya lehet jó: csökken az ágazat kiszolgáltatottsága az idjárással szemben!) A fejldés f eredménye: modernebb technikák ­ több betakarított növény. A növekv lakosságszám élelmezése is lehetvé válik. A magyarországi állattenyésztés fejldése ·Állattenyésztés végig igen fontos részét képezi a mezgazdaságnak (az ágazatból származó nemzeti jövedelem 40%-a az állattartásból származik) ·Komoly értéket képvisel az állatállomány: összértéke kb. 770 mill. Ft. ­Összetétele: fele szarvasmarha, negyede ló, hetede sertés, kisebb jószágok ·A lábasjószágok dönt része a paraszti gazdaságokban koncentrálódott. A fejldés tendenciái: ·Átalakul az állatállomány szerkezete: szarvasmarha, sertés mennyisége n, a lovak száma stagnál, a juhoké csökken (fleg az uradalmakra korlátozódik) ·Terjed az istállózó állattenyésztés: modern tejgazdaságok az uradalmakon, modernebb fajták jelennek meg, minségi változás az állatállományban (1880: szarvasmarha-állomány 80%-a magyar szürke marha, 1910-re arányuk 30% alá csökken) - trágyázás ·Állami segítség: nemesített állatok behozatala, állategészségügy: állatorvosi hálózat ·Az ágazat fejlettsége eltér a különböz országrészek között (Sopron, Vas megye) Összefoglalva: ·Az ágazat növekedése vontatott, de továbbra is a legmeghatározóbb ága marad a magyar nemzetgazdaságnak ­mind a foglakoztatási szerkezetet ­mind a nemzeti jövedelem elállítása szempontjából

A magyarországi gyáripar kialakulása és fejldése a dualizmus idszakában
A magyarországi ipari forradalom sajátosságai: az ipari termelést és az egész nemzetgazdaságot átformáló ipari forradalom a 19. sz. második felében, több hullámban bontakozott ki 100-150 éves késés Nyugat-Európához képest az ágazati struktúrában eltolódások (aránytalan iparszerkezet) kisipar szerepe és aránya alig változik külföldi tke szerepe igen jelents az alacsony bels felhalmozások miatt Ezek a sajátosságok kihatnak: a társadalom szerkezetváltozására a foglalkoztatási szerkezetre az ágazati struktúra milyenségére A feudalizmus iparának jellemzi: Magyarországon csak a 19. sz. második felében jönnek létre a nagyipar, a gyáripar kialakulásának feltételei Maga az ipar szó is ezt mutatja: nyelvújítás kora (iparkodik, halad, ügyeskedik, gyarapodik) A korábbi idszak ipara: feudális jelleg, kiváltságos, céhes ipar mhely és háztartás nem különül el, mester (mesterlevéllel és engedéllyel) a kulcsfigura inas együtt él a mester családjával, a mester végez minden munkát (beszerzés, megmunkálás, értékesítés) a céhek érdekvédelmi szervezetek, de ersen korlátozó jelleg a szerepük: árak, módszerek, alapanyagok, mennyiség A céheket csak igen késn számolják fel (1872) (1884: Ipartestületek a kizárólagos érdekvédelmi testületek) Ez megnyitja az utat a szabad magánvállalkozás és munkaer-áramlás eltt, de a kisipar elmaradott háziiparként konzerválódik! A kisipar, a kézmipar mind a vállalkozások számát, mind a termelést illeten jelents marad a korszak folyamán. A birodalmon belüli helyzeti elnyök a nyugati tartományok javára maradnak fenn, az önálló magyar vámvédelem hiányában (Kossuth: Védegylet 1844). 1848 eltt a modern fejldésnek csak a csírái láthatók: csupán 1-2 textilipari, élelmiszeripari gép mködik Magyarországon (összesen 9 gzgép!) A gépi nagyipar kibontakozása 1867 után 1867 után megkezddik a gyáripar kialakulása. Fszerepet kap a külföldi tke, hisz a bels felhalmozás nagyon alacsony színvonalú. De fontossá válik a más ágazatokban (gabonakereskedelem) felhalmozott tke is. A gépi-nagyipari fejldés els ágazatai: a vasútépítésekhez kapcsolódó vasipar, szénbányászat, majd az 1860-as évektl a jó minség magyar gabonára épül malomipar lesz A vas- és fémipar fejldése

Az ágazat fejldése szorosan kapcsolódik a vasútépítésekhez 1852: Rimamurányi Vasm (három kisebb vastársaságból) 1865-re 1 millió mázsa nyersvasat állítanak el Az ipari forradalom egyik fontos területévé válik a vas- és fémipar a technológia vonatkozásában is: a vasöntésben: technikai, technológiai újítások (fatüzelés szén, koksz) megjelenik az acélgyártáskeverés, befúvás; hengerlés, Martin- és Bessemer-féle eljárás: jobb minség vasipari termékek) A nehézipar más ágazatai A fejldés megindul a gépgyártás és a vasúthoz kapcsolódó jármipar, közlekedési eszközök gyártása területén is Ganz-mvek (kéregöntés, vasúti kerekek) (Ganz-gyár 1844) Fontos terület a mezgazdasági gépgyártás is (eke, kéziszerszámok, cséplgép): Röck, Vidacs, Schlick, Kühne, Hoffherr & Scrantz Az élelmiszeripar ágazatainak fejldése A malomipar kialakulása: Az els gzmalom még a reformkorban: 1839: Pesti Hengermalom Rt (Gr. Széchenyi István ötletére) 1867-ig Pesten már 14 nagy gzmalom mködik elssorban Pesten és Budán, ill. az alföldi gabonaterm központokban jönnek létre részvénytársasági formában nagymalmok (Pannónia, Concordia) A malomalapítások igazi idszaka a kiegyezés után indult A malomipar fejldésének összefüggései: részvényügy fejldése (malomipari Rt-k) a közlekedés fejldése: az értékesítés feltételeinek javulása az egész ágazat termelési vertikuma a magyarországi alapanyagokra épít: nagy mennyiség és jó minség búza a liszt elhelyezését a Monarchia felvevpiaca és a nyugat-európai kereslet biztosította Az ipari forradalom és a gzgépek elterjedése az ágazat fejldését dinamikussá tette, amit hazai találmányok is tovább növelnek: Mechwart András: hengerszék, ill. síkszita Az ipari forradalom az egész magyar malomipart átalakította: a Magyarországon beépített gzgépek 60%-a ebben az ágazatban koncentrálódott 1880-ban már a magyarországi búza 57%-át gzmalmok rölték Az élelmiszeripar más ágazatai: A cukoripar az 1880-as években indul fejldésnek, hazai nyersanyag, termelk megszervezése A szeszipar (mint korábbi földesúri kiváltság, fleg az uradalmakon) A söripar (Dreher Antal ­ Kbányán, Haggenmacher)

Az 1873-as válság hatásai: A fejldést az 1873-as válság akasztja meg: pénzügyi és hitelezési válság, leállnak a vasútépítések, csökken a kereslet, eladhatatlan készletek halmozódnak föl. Ez még nem túltermelés (!), a vasipart érinti leginkább. A magyarországi gyáripar fejldésének legdinamikusabb szakasza az 1880-as évektl, az állami ipartámogatással összefüggésben bontakozik majd ki. Az állami ipartámogató törvények jelentsége: A hiányzó ,,elfeltételek" megteremtése az állam tevékeny részvételével Az önálló vámvédelem hiányának kiküszöbölése Külföldi tkebeáramlásának növelése Az iparfejldés ösztönzése Az ipartámogató törvények: 1881: 15 év adómentesség a legújabb technikát alkalmazó és a Magyarországon addig nem gyártott terméket elállító vállalatoknak Hatása igen kedvez: új gyárak épülnek: 236 db., felújításokat hajtanak végre: 187 db.) 1890: tovább szélesítik a kedvezményeket (kamatmentes kölcsönök, állami szubvenciók folyósítása) 1899: kiterjesztik a szubvenciókat, támogatásban részesül a magyar textilipar, vegyipar, gépipar is 1907: még szélesebb utat nyit az iparosodás eltt: Nem sorolják föl a kedvezményben részesíthet iparágakat, hanem kimondják: minden eddig Magyarországon nem gyártott termék kedvezményeket kaphat A korábban nem létez magyar textilipar is fejldésnek indul Az adómentességet újabb 15 évre lehet meghosszabbítani Az ipartámogató törvények hatásai: Elssorban közvetett hatások: nem állami alapításról, csupán kedvezményekrl van szó! De ez igen kedvez hatást gyakorol a külföldi tkére és a hazai felhalmozásokra is: érdemes lesz az iparba befektetni, megnyílnak a külföldi és magánforrások is az ipar felé! A törvények hatására és a külföldi tkékkel összefüggésben jelents koncentrációs folyamatok kezddnek az ipar egyes ágazataiban. A koncentrációs folyamatok néhány jellemzje: Néhány jelents vállalkozás kezén az ágazati termelés dönt része bányászat Salgótarjáni Kszénbánya Rt, Magyar Általános Kszénbánya Rt, ÉszakMagyarországi Egyesített Kszénbánya Rt. vasipar: Rimamurányi-Salgótarjáni Vasm (osztrák tkés csoportok) alaptke-emelés 10 mill. Ft-ra, vertikális üzemszervezet, 16.000 alkalmazott) A fejldés új tendenciái a 19. sz. végén Jelents fejldés következett be az 1890-es évekre a vasúti jármiparban: Megindult a mozdonygyártás a MÁV Gépgyárban: 1873: els mozdony, 1893-ig 500 db, majd 1893-1896 között újabb 500 db! + 1900-as Párizsi Világkiállítás Grand Prix

Ganz gépgyár hajógyártás: Danubius, ill. Óbudai Hajógyár A vas- és fémipar másik sikertörténete: a század végén: Weiss Manfréd Mvek (1884-ben konzervgyárként alapították) A magyar iparfejldés néhány problémája: Nagyon fontos kérdése a magyarországi iparosodásnak a szakképzett munkaer. Belsleg ezek eleinte nem keletkezhettek, hisz az oktatás még alacsony szinten. Miként a tke és a technológia, eleinte ez is Nyugatról érkezik, Magyarországra: Ausztriából és Csehországból. De nem megfelel az iparban dolgozók számának gyarapodása sem, ugyanis a mezgazdaságban reked, s nem az iparba áramlik a földnélküliek jelents tömege. Az ipari forradalom újabb hulláma a századfordulón A 19. sz végén, 20. sz elején további ágazatok fejldése bontakozott ki villamossági, elektrotechnikai ipar fontos magyar találmányok: (transzformátor: Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly, Déri Miksa; villanymozdony: Kandó Kálmán; kripton védgázos izzólámpa: Bródy Imre Fontos vállalatok: Egyesült Izzólámpa Rt. ill. Ganz Villamossági Gyár (áramtelepek) robbanómotor-technológia: Csonka János, Bánki Donát (porlasztó) 20. sz. eleje: vegyipar, mtrágya gyártás, olajfinomítás (kolajlelhelyek feltárása) de zajlik a technológiai megújulás az élelmezési iparban is (modernebb, hatékonyabb gzgépek) a magyar gazdaság ersödése az ipari részvénytke megoszlásában is megmutatkozik A magyar ipar fejlettségi szintje: A magyar ipar fejlettsége bizonyos területeken eléri az európai színvonalat Ilyen: a gépgyártás mezgazdasági gépek, közlekedési eszközök gyártása a villamossági ipar a malomipar. Általánosan elterjed a gzgép alkalmazása. Magyarország átveszi a technika legújabb vívmányait, jól alkalmazza azokat, st maga is hozzájárul fontos találmányokkal az ipari forradalom további menetéhez. A folyamatok során Magyarország gazdasága gyökeresen átalakul: Elterjed a gépi nagyipar, az ipar termelése dinamikusan n, a nemzetgazdaság jövedelméhez mindinkább hozzájárul. 1860 és 1900 között az ipari növekedés 6,2% évente! Jelentsége: igen gyenge alapokról indul a fejldés. Az iparosodás bels ellentmondásai: Az ipar szerkezetében eltolódások figyelhetk meg az élelmezési ipar felé A gyáripar ersen koncentrált lesz A kézmvesipar megrzi jelentségét a termelés és a munkáslétszám alapján is

Az ország agrár jellege a késbbiekben is megmarad

VI. A magyar nemzetgazdaság modernizációja A magyar nemzetgazdaság átalakulásának értékelése
A gazdasági átalakulás bemutatására a gazdaság növekedési ütemének vizsgálata és A nemzetgazdasági, ill. foglalkoztatási szerkezet átalakulásának mutatószámai állnak rendelkezésünkre A 19. sz. második felének tendenciáit általánosságban ún. makrogazdasági mutatókkal értékelhetjük A korszak általános értékelése Az 1848 és 1913 közötti 6 és fél évtizedben a magyar nemzetgazdaság gyökeresen átalakult Európai mértékkel mérve is fejlett infrastruktúra jött létre Megépült a modern vasúthálózat Kiépült a modern bankrendszer Az ipar fejldése dinamikusan haladt elre (jóllehet az ipar strukturális problémái fennmaradtak) Gyökeresen átalakultak a termelési folyamatokra fbb nemzetgazdasági szektorokban, s ez lehetvé tette az egész magyar nemzetgazdaság átalakulását A magyar nemzetgazdaság növekedése A magyar nemzetgazdaság fejldésének legdinamikusabb periódusa ­ összefüggésben az iparosodással, az ipari forradalom kiteljesedésével ­ a 19. sz. utolsó évtizedeiben, a 20. sz. elején figyelhet meg Ebben a periódusban a nemzeti jövedelem éves mennyisége több mint négyszeresére ntt, a növekedés éves átlagos szintje pedig 3,7%-os volt A magyar nemzetgazdaság növekedési ütemének vizsgálata: A leggyorsabban, a legdinamikusabban fejld ágazat az ipar ­ elssorban az ipari forradalom hatására Az ipari termelés mértéke éves átlagos szinten elérte a dualizmus-kori magyar nemzetgazdaságban a 11,2%-ot Ezzel szemben a mezgazdaság termelési bvülése csak vontatottan haladt elre: az ágazatban a termelés növekedése mértéke éves átlagos szinten csak 2,6%-os volt Más számítások szerint (Katus László) a termelési növekedés éves szintje az ipar esetében 4,2, míg a mezgazdaság esetében 1,7%-os volt csupán A két ágazat termelési bvülésének különbsége A gyorsabb ipari termelésbvülés és a lassabb mezgazdasági növekedés a két ágazat növekedésében ütemkülönbséget okozott

Vagyis az ipar növekedése nagyobb arányban járult az egész magyar nemzetgazdaság növekedéséhez ­ a nemzeti jövedelem termelési bvülése fként az ipar termelésének bvülésébl adódik Meg kell azonban jegyezni: az ipar fejldése extenzív jelleg ­ vagyis a fejldéshez fleg a tkeigényes ágazatok járultak hozzá (az ágazat nem veszi fel a mezgazdaságban felszabaduló munkaert) Ezzel ellentétben a mezgazdaság termelékenységének a növekedését továbbra is az élmunka felhasználás határozta meg A magyar nemzetgazdaság növekedési ütemének összehasonlítása A magyar nemzetgazdaság ezen viszonylag gyors növekedése nem ismeretlen Kelet-KözépEurópában (Oroszországban a 19. sz. végén szintén 3% feletti a növekedés üteme!) Ám Nyugat-Európában ebben az idszakban már nem beszélhetünk 3% feletti növekedésrl! A nyugat-európai országokban ­ az els iparosítók esetében ­ már nem ilyen dinamikus a növekedés a 19. sz. végén (ekkor kb. 2%-os) Anglia esetében az ipari forradalom kibontakozása eltt a nemzeti jövedelem növekedése 0,5%ot tett ki évente, az ipari termelés bvülése is 0,5-1% közötti volt. De ez a lassú növekedés az 1780-1880 közötti évszázad során mind a nemzeti jövedelem, mind az ipar esetében 3% körüli ütemet mutatott. Nyugat-Európában a nagyobb ütem növekedés idszaka 100 évvel korábban figyelhet meg (ott akkor játszódott le az iparosodás!). A magyar nemzetgazdaság átalakulásának jellemzi Az átalakulások tendenciáit, minségét jelzi: 1. A társadalom foglalkoztatási szerkezetének átalakulása 2. A gazdasági szerkezet átalakulása 3. A nemzeti jövedelem termelésének strukturális változása A magyar társadalom foglalkoztatási szerkezetének átalakulása A kiegyezés idszakában a magyar társadalom közel ¾ része a mezgazdaságban dolgozott (1867-ben 75% a mezgazdasági népesség aránya)! Ennél nagyobb arányú mezgazdasági népesség csak Kelet-Európában figyelhet meg (Oroszország: 90% körül). A mezgazdasági népesség aránya 1890-re 70,8%-ra, 1900-ra 68%-ra, míg 1910-re 64,5%-ra mérsékldött (de az agrárnépesség abszolút száma növekedett!). Az agrárlakosság túlsúlya csak igen lassan mérsékldik Az ipari-forgalmi népesség aránya a korábbi jelentéktelen szinthez képest jelents növekedésen ment keresztül. 1890-re a bányászatban és iparban dolgozók aránya elérte a 13,2%-ot, a kereskedelem és szállítás területén pedig a 3,9%-ot. 1913-ra az iparban és bányászatban dolgozók aránya 17,1%-ra, míg a kereskedelem és közlekedés területén 6,5%-ra növekedett.

Fontos jelenség a foglalkoztatási szerkezet átalakulásában a munkaer átáramlása a termelékenyebb szektorokba (stermelés, hagyományos kézmipar területérl a gyáripar és a szolgáltató ágazatok felé). Míg a mezgazdasági munkaer évente 0,2%-kal ntt, addig az ipari foglalkoztatottság évente 2,5%-kal, a kereskedelemben és közlekedésben dolgozók száma pedig 3,3%-kal növekedett a századforduló idszakában. A munkaer ágazatok közti mobilitása azonban nem hoz áttörést ­ a mezgazdaság megrzi ezirányú stabilitását S bár a magyar társadalom átalakulása történelmileg igen rövid idn belül lejátszódott, a nyugateurópai társadalmi modelltl számos eltérés tapasztalható Nyugat-Európa országaiban mind a gazdaság, mind a társadalom teljes átalakulását hozta az iparosodás, Nyugaton a foglalkoztatási szerkezetben a mezgazdaságból élk aránya 50% alá csökkent (még az annyira jelents agrárgazdasággal rendelkez Franciaország esetében is). A nemzeti jövedelem termelésének változása 1867-ben a magyarországi nemzeti jövedelem kb. 80%-a a mezgazdasági termelésbl származott, ez az arány 1900-ra 64, majd 1913-ra 62%-ra mérsékldött Az ipar részesedése15%-ról 1900-ra 25, majd 1913-ra 28%-ra növekedett A gazdaság átalakulását jól tükrözi a magyarországi külkereskedelmi áruforgalom szerkezetének átalakulása A századfordulón a behozatal közel 70%-át továbbra is a késztermékek adták, a nyersanyagok 21, míg a félkész termékek 9%-os aránya mellett. 1913-ra viszont a behozatalban jelentsen csökkent a késztermékek aránya (62%), s a nyersanyagok 25%-os arányát a félkész termékek 13%-os részesedése egészítette ki. A kivitel esetében 1913-ra a nyersanyagok részesedése 52%-ra, míg a késztermékek aránya 38, a félgyártmányoké 10%-ra növekedett. Bár az importon, a késztermékek behozatalán belül a vas- és fémipari termékek mennyisége ntt a leginkább, a kivitel struktúrája lassabban változott. (fleg az élelmiszeripar termékei adták a késztermék-exportot) Az Osztrák-Magyar Monarchia fejlettségi szintje az els világháború eltt A Monarchia gazdasági egysége: Komplex, összetett gazdasági egység Eltér fejlettség, adottságú területek komplexuma 50 milliós piac Jelents gazdasági- és emberi ertartalékok Látszólag gazdasági-katonai nagyhatalom, de ténylegesen a kép sokkal árnyaltabb! A Monarchia gazdasági mutatói

A bruttó nemzeti termék (GNP) elállítása szempontjából az 1850-es években az európai átlagnál magasabb szintrl indult, de a GNP éves átlagos növekedése a korszak folyamán (1913ig) lassabb volt az európai átlagnál A GDMP (vagyis a bruttó hazai anyagi termék [nem anyagi szolgáltatások nélkül]) növekedési üteme 1867 és 1913 között éves átlagos szinten 2,4%, míg az egy fre jutó GDMP 1,7% volt. Az egész Monarchián belül így az alacsonyabb szintrl induló magyarországi növekedés ennél dinamikusabb volt. A századfordulón a gazdaság megtorpanása után az els világháborúig a fejldés újra töretlennek mutatkozik. Európai összehasonlításban az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági mutatói és fejlettsége alapján a birodalom a nyugat-európai országok rangsorában csak a 4-5. helyet foglalta el. Az ipari termelés, gazdasági teljesítképesség alapján az európai középmeznyhöz tartozott a birodalom. Az átlagos adatok mögött az eltér fejlettség területek jelentsen eltér teljesítménye is ott rejlik. Magyarország gazdasági mutatói alapján a közép-európai országokhoz tartozott. Meg sem közelítette a legfejlettebb országok (Anglia, Franciaország, Németország) eredményeit, de közelített Olaszország, Spanyolország gazdasági teljesítképességéhez, s jelentsen meghaladta a balkáni államok gazdasági fejlettségét. ,,Qui bono?"­Vagyis: kinek volt ez jó? Az Osztrák-Magyar Monarchia közös piaca: elny, vagy hátrány? Az Ausztriával folytatott áru-, pénz- és tkepiaci kapcsolat megítélése korszakonként változott. A marxista történetírás gyarmati helyzetként, függ viszonyként értékelte a birodalom gazdasági közösségét. Az 1970-80-as években a kérdés a modernizáció, az elmaradottság, a centrum-periféria viszony alapján került értelmezésre ­ ezen elmélet szerint a kapcsolat kölcsönös jellege vált dominánssá. Magyarországnak a birodalom közös gazdasági rendszerébl több elnye, mint hátránya származott.

A pénzügyi stabilizáció és a népszövetségi kölcsön
·A háború, a forradalmak és Trianon következményei az államháztartás finanszírozásában is megmutatkoztak: · megváltozott a gazdasági térszerkezet ·a háború után átalakult az európai gazdaság (pénzügyi problémák, protekcionista védvámok, ellenséges környezet). ·A magyar államháztartás és gazdaság finanszírozási problémái megsokasodtak: ·külföldi tke elapadt ·a Monarchia gazdasági egysége felbomlott

·gazdaság romokban, az infláció felgyorsult ·béketermelésre való átállás, nehéz külgazdasági helyzet ·ellátási gondok ·Az egyik legsúlyosabb gond: az infláció. ·Ez a háború kezdete óta tartó, elbb lassú, majd a forradalmak során felgyorsuló folyamat volt. ·Az egyre növekv költségvetési deficitet 1920-tól az ellenforradalmi kormányok is fedezetlen
bankjegykibocsátással teremtették el, ami az infláció további növekedését idézte el. ·1919 aug. : 100 magyar korona 11,6 svájci frankot ért, 1920 júniusban már csak 3,1, majd 1920 végén már csupán 1,4-et svájci frankot ért. Társadalompolitika és stabilizációs igény ·A gazdaság szervezetlensége, bénultsága törvényszeren alacsony termelékenységhez, nagyfokú munkanélküliséghez vezetett. ·Ez a folyamat a bérbl és fizetésbl él társadalmi rétegek életszínvonalát igen negatívan befolyásolta. ·Korabeli számítások szerint a napszámosok, ipari munkások, köztisztviselk, katonatisztek életszínvonala 1913-hoz képest 70-80%-kal csökkent. · A háború, a forradalmak és Trianon hatalmas társadalmi földmozgásokat idézett el, a feszültségek enyhítése, a társadalmi béke, a politikai stabilitás megteremtése ezért a gazdaság hosszú távú rendezését is követelte. A gazdaság újjászervezésének els lépése: a Hegeds-féle stabilizációs kísérlet ·1920 tavaszán felülbélyegezve a korábbi koronát, átmeneti, ideiglenes jelleggel megteremtették az új, önálló Magyarország pénzjegyét (a kormány a lebélyegzés során a pénz felét kényszerkölcsön formájában meg is tartotta) ·Ezt követen a Teleki, majd a Bethlen kormány pénzügyminisztere, Hegeds Lóránt kísérletet tett az infláció megállítására. ·Hegeds (a GYOSZ elnökeként) 1921-ben inflációellenes lépéseket tett: ·beszntette a fedezetlen bankjegykibocsátást, szigorú takarékossági intézkedéseket hozott, a bevételek növelésére adóemeléseket, új adókategóriákat vezetett be

·majd egyszeri vagyonadót (ún.: vagyonváltságot) vetett ki a vagyonokra 5-20%-os

differenciálással ·A kísérlet sikeresen indul, ám 1921 végére a Hegeds-féle stabilizáció összeomlott ·Ennek oka: nem sikerült a vagyonadót behajtani ­ s ennek hatására az infláció ismét felgyorsult ·1922 nyarától havi két számjegyvé emelkedett az infláció (100 korona 1922-ben 0,47, majd 1923 végén 0,03 svájci frankot ért, nagyobb címleteket kellett forgalomba hozni (pl. 500 ezer koronás bankjegy) ·Ez az infláció a gazdaság normális mködtetését már nem garantálhatta, nem lehetett tervezni, ntt a spekuláció (Bár nem olyan hiperinfláció ez, mint No., Lo., Ausztria esetében!) ·Hegeds a stabilizáció kudarca miatt lemondott

·Az új pénzügyminiszter Kállay Tibor lett, s eleinte hasonló inflációellenes lépésekkel
próbálkozott:

·1922 közepén adóreformot vezetett be, melynek lényege, hogy szélesebb társadalmi rétegekre
hárította át a stabilizáció hatalmas költségeit ·Az adórendszer ugyan progresszív volt, (vagyis a nagyobb jövedelmeket nagyobb adókulcs terhelte), de aránytalanul a kisebb jövedelmeket sújtotta az adó. (eltolódott) ·Drasztikus kiadáscsökkent intézkedések során 10 fvel csökkentették az állami alkalmazottak számát. ·Mindezek az intézkedések azonban csak idleges sikereket hoztak, átfogó stabilizációhoz nem vezettek. ·A kormánykörök és a gazdasági szervezetek egyre inkább úgy látták, hogy a gazdaság stabilizációját csak egy nagyobb összeg külföldi kölcsön segítségével lehet tartósan elérni. A népszövetségi kölcsön ·A Teleki Pál kormányát 1921 áprilisában felváltó Bethlen kormány 1923 tavaszán bejelentette igényeit egy 550-650 millió aranykorona összeg népszövetségi kölcsönre. ·A környez országok és a velük szövetséges franciák elször a kérés elutasítását szorgalmazták, de a késbbiekben is igen súlyos politikai és pénzügyi feltételekhez kívánták kötni a kölcsön odaítélését. ·Anglia és Olaszország, a francia közép-európai hegemónia mérséklése érdekében, támogatta a magyar igényeket. ·Az nyomásukra a Népszövetség végül a kért hitelek felét, 307 millió aranykoronányit szavazott meg.

·A hitelek egyik felét maga Anglia, a másikat további 6 ország biztosította (fleg: USA, Svájc) ·A kölcsönöket igen kedveztlen feltételekkel és szigorú megkötésekkel folyósították: ·a ténylegesen kifizetett összegek ugyanis a kibocsátáshoz képest alacsonyabb árfolyamon
jegyezték le, így a 307 millió aranykoronából valójában mintegy 250 millió került csak kifizetésre ·emellett a kölcsön kamatait igen magasan, 7,5%-ban határozták meg (így a 250 millióért 20 év alatt 600 milliót kellett visszafizetni) ·a kölcsönök visszafizetésének fedezetét jelent állami bevételeket zárolt számlákon kellett tartani a központi banknál.

·A kölcsönök felhasználásának ellenrzésére a Népszövetség egy fbiztost delegált
Magyarországra, akinek beleszólási joga volt a magyar költségvetésbe is (kormányzati kiadásokat vétózhatott meg, adókivetést írhatott el) ­ ez az ország szuverenitását jelentsen csorbította. ·Tovább nehezítette a kölcsönök felvételét, hogy cserébe Magyarországnak vállalnia kellett, hogy háborús jóvátételeket fizet. ·A népszövetségi kölcsön folyósításának megindítása végül 1924 tavaszán lehetvé tette a magyar stabilizáció megvalósítását. A stabilizáció végrehajtása ·A kormányzat megszntette a fedezetlen bankjegy-kibocsátást, s a pénzkibocsátás kizárólagos jogát átengedte a stabilizációs törvényekkel (1924 IV. V. tc.) életre hívott Magyar Nemzeti Banknak. ·A Magyar Nemzeti Bank formailag az államtól teljesen független, önálló pénzintézetként került létrehozásra, 30 millió aranykoronás alaptkéjét dönten magáncégek jegyezték le.

·A késbbiekben ez a bank a magyar állam központi bankjának a szerepét látta el, kezelte az
államadósságokat, az ország arany- és devizakészleteit, intézte a bankjegyek kibocsátását. csak 1927 jan. 1-jétl lett hivatalos fizeteszköze Magyarországnak. ·A peng árfolyamát a stabilitás és átválthatóság érdekében az angol fonthoz kötötték ·A Népszövetség Pénzügyi Bizottsága egy rekonstrukciós tervet dolgozott ki Magyarország számára, amit a nemzetgylés 1924 tavaszán elfogadott. ·Az államháztartás és költségvetés tartós egyensúlyának kialakításakor nemcsak a kölcsönökkel, de a bevételek további növelésével is számoltak:

·Az MNB a korona helyett új pénzt bocsátott ki, errl már 1925-ben rendelkeztek, de a peng

·újabb adóemeléseket hajtottak végre, így az 1920-as évek közepétl az egy fre jutó adóteher
60%-kal lett magasabb a világháború eltti szinthez képest. ·Összességében a terheket a szegényebb néprétegekre hárították át, arányaiban a vagyonosabb rétegek kevesebb adót fizettek. ·Tovább csökkentették az állami alkalmazottak számát. ·A stabilizáció, a deficites államháztartás szanálása viszonylag gyorsan, a vártnál hamarabb bekövetkezett. ·Az 1923-24-es költségvetés még hiánnyal zárult, a következ év azonban már többletbevételt mutatott. ·A bevételek növelése révén a népszövetségi kölcsönnek csupán 1/3-át kellett a hiány pótlására fordítani, a többit a fbiztos engedélyével beruházásokra tudták átcsoportosítani.

·A szanálás 1926 nyarára sikeresen befejezdött, a zárolt számlákat feloldották, a népszövetség
ellenrzése megsznt. ·A népszövetségi kölcsön és a sikeres stabilizáció javított Magyarország nemzetközi megítélésén ·S ez az évtized közepétl a magánhitelek eltt is utat nyitott. ·A 20-as évek közepe és a gazdasági válság közt összesen kb. 1,9 milliárd peng hosszú-, középés rövidlejáratú hitel áramlott az országba. ·A háború eltti idbl származó kölcsönökkel együtt az ország adósságállománya 1929 nyarára 3,5, majd 1931-re 4,3 milliárd pengre növekedett. ·Így Magyarország a térség legeladósodottabb országának számított az egy fre jutó adósságterhek alapján (70 USD/f). A külföldi hitelek jellemzi ·A külföldi hitelek szerepe felértékeldött, mert a háború és a forradalmak válságos évtizede sokat rontott a magyar gazdaság önfinanszírozási képességén. ·A korábban is alacsony bels felhalmozás tovább csökkent, ezt jól mutatta, hogy a bankok betétállománya a világháború eltti szint 15-20%-ára zuhant. ·A hitelek beáramlása az 1920-as években eltér tendenciákat mutatott a dualizmus évtizedeihez képest. ·Megváltoznak maguk a hitelez országok is: Ausztria helyett Anglia, Svájc, USA. ·De változott a hitelek típusa is: nem közvetlenül a termelésbe irányul a pénzek jelents része, hanem kölcsönök (kötvény, értékpapír, árukölcsön) formájában érkezik Magyarországra.

·S bár a hitelek felhasználása nem éppen kedvez képet mutat, mert a pénzek jelents része nem
a termel ágazatokba került beruházásra. ·Maguk a hitelek sem mind alkalmasak a beruházásra, ugyanis a 60%-a a hiteleknek rövid- és középtávú hitel, jelents része beruházásokra alkalmatlan árukölcsön. ·De a hosszúlejáratú hitelek 40%-a ment el eleve adósságtörlesztésekre, ami nem túl kedvez befektetés. ·Csakhogy, ezeknek a pénzeknek egészen más a funkciója: a társadalom bels feszültségeit kell tompítani, a cél a szélesebb értelemben vett társadalmi-politikai stabilizáció. ·(Fontos hitel-megállapodások: 1925: Rimamurányi-Salgótarjáni Vasm rekonstrukciós hitele, 1926-29: megyék, városok hitelei, 1920-as évek dereka: Svéd Gyufaipari Tröszt 190 millió P) A magyar gazdaság az 1920-as 1930-as években A gazdasági válság hatása a magyar nemzetgazdaságra A stabilizációt követ gazdasági föllendülés ·1925-tl a stabilizációval és a külföldi hitelek révén a magyar gazdaság rekonstrukciója befejezdött, a gazdaság újra a fellendülés szakaszába lépett ·A fellendülés jelei elssorban az ipar területén jelentkeztek: ·1913-ban az ipar és bányászat a nemzeti jöv. 25%-át adta, 1925-re ez az arány (részben a területi változások miatt) 29%-ra, 1928-29-re 31%-ra ntt ·A gyáripar termelése 1924 és 1929 között több mint 70%-kal ntt, és 12%-kal meghaladta a háború eltti szintet (a magyar ipar alkalmazkodott az új feltételekhez)

gyáripar termelésének 14,2%-át adta (f mozgató a bels fogyasztás) ·A nyersanyagbázisát és piacait vesztett, s így túlméretezetté vált élelmiszeripar (különösen a malomipar) aránya csökken a gyáripari termelésen belül ·A nehéziparban és a gépgyártásban szintén egyfajta átstrukturálódás figyelhet meg: ·A mezgazdasági-gépgyártás és a jármipar visszafejldött, a kereslet hiányában a magyar gépkocsi-gyártás megsznt (csak kis szériájú teherautó-gyártás maradt MÁVAG, Gyri Vagonés Gépgyárban) (Csepel) és motorkerékpár-gyártás fellendülését hozta, magyar fejlesztmérnökök találmányaként megjelenik a dízel-motorvonat ·De ezek sem ellensúlyozták a gépgyártás általános hanyatlását ­ tkeszegénység ·Néhány nehézipari ágazat a válság ellenére is fejldképesnek bizonyul ·Ilyen: a villamossági ipar - ezen is belül a villamosenergia-termelés (bányatársaságok hermvei és távvezeték-hálózatai), az izzólámpa- és a rádiógyártás (Egyesül Izzólámpa Rt, Orion)

·A fellendülés terén az egyes ipari ágazatok nagyon eltér képet mutatnak: ·A legdinamikusabb: textilipar termelési értéke 1921 és 1929 között megtízszerezdött, a

·Mégis vannak eredmények és új termékek: az ország lakosainak jövedelemszintje a kerékpár

·közlekedés: elre mutató jelek: vasúti jármpark korszersítése, Bp-Hegyeshalom szakasz villamosítása, polgári légi-közlekedés fejldése, hírközlés: rádió elterjedése

·a kisipar a munkáslétszám és a termelési érték terén is az ipar szerkezetén belül megrzi a
súlyát: a munkások kb. 50%-a itt dolgozott, a termelésnek kb. ¼-ét állította el

·A magyar mezgazdaság eredményei a stabilizációt követen is nagyon szerénynek mondhatóak, noha az ágazat túlsúlya a nemzeti jövedelem termelésében megmaradt ·A legfontosabb problémák: ·az exportlehetségek romlanak ·a birtokszerkezet aránytalansága megmarad (túlsúlyban a nagybirtok, 1920-as földreform: 1,5 holdas földbirtokok, összes terület 7-8%-a csupán) ·A háború eltti mvelési struktúra tovább él, konzerválódik: korszertlen, monokultúrás búzatermelés (a mvelhet földek 54%-án) (kapásnövények, zöldségfélék, szl, munkaigényesebb kultúrák alig terjednek el) ·talajer-gazdálkodás elhanyagolása (trágyázás, mtrágyázás alig) (Ny-Eu: 1-3 q/Ha,
Magyarország: 15 kg/Ha) ­ a termésátlagok, a hozamok alig javulnak, fleg a kisebb gazdaságok vannak rossz helyzetben ­ a magyar mezgazdaság lemaradása a térség országaihoz képest is megfigyelhet ·egyedüli pozitívum: az ugar aránya tovább csökkent ·valamit javul a munkafolyamatok gépesítése (szántás: traktorok száma 1925-29 között ötszörösére n: 6800db, cséplés: tovább javul, de betakarítás, aratás, kapálás még nincs gépesítve) ·az állattenyésztés komoly visszaesésen megy keresztül: Trianon után csökken az állatállomány mennyisége, de a minségi javulás ellensúlyozza ·a mezgazdaság továbbra is a kivitel domináns részét adja (Ausztria, Csehszlovákia) A gazdasági válság ·Az 1920-as évek második felére jellemz gazdasági fellendülésnek az 1929 szén kezdd gazdasági válság vetett véget ·A világgazdasági rendszer eddig ismert legnagyobb válsága 1929. okt. 24-én a new york-i tzsdérl indult (fekete csütörtök) ·A válság a tzsdén az árfolyamok hihetetlen zuhanásával kezddött (spekuláció, európai stabilizációk, rövid határids ügyletek, értékpapírok, vállalati részvények elszakadnak a valós értékektl) ·Az árfolyamok zuhanásakor a részvényesek eladni akarták papírjaikat ami túlkínálathoz vezetett és tovább növelte a zuhanást

·A tzsdekrach a világ pénzügyi rendszerének összeomlásával, majd komplex, valamennyi
nemzetgazdasági ágat érint gazdasági válsággal egészült ki ·A hitelélet összeomlott, ez kihatott az árakra is. ·Az általános árcsökkenés pedig jelezte, hogy a fejlett európai országokban és az USA-ban túltermelési válsággal kell szembe nézni

·Magyarországon a válságot az agrárárak zuhanása és a tkeimport megakadása idézte el.

·A legsúlyosabb tünetek a mezgazdaságban: az árutzsdén csökkenni kezd a mezgazdasági
termékek (elssorban a búza) ára (a búza nagykereskedelmi ára az 1920-as évek második feléhez képest 70%-kal csökkent, a többi növényi eredet termékeké átlag több mint 50, míg az állati eredet termékeké közel 50%-kal csökkent) ·A válság hatására szélesre nyílt az agrárolló (az ipari árak és a mezgazdasági árak közti különbség ­ a mezgazdaságban gyorsabb az árak csökkenése mint az iparban)

·A világkereskedelemben jellemz túlkínálat a magyar kivitelt összezsugorította ·Az alacsony hatékonyságú és magas önköltséggel dolgozó mezgazdaság versenyképessége
tovább romlott: a gazdák sorra eladósodnak, tönkremennek (mégis többlet-termeléssel reagálnak a válságra, ami a piaci árakat tovább csökkenti) ­ felszínre kerül az ágazat elavultsága ·A mezgazdasági bevételek csökkenése az államháztartás bevételeit is veszélyeztette: kormányzati beavatkozásra volt szükség ·1930 nyarán bevezetik a gabonajegy-rendszert (a bolettát) ­ ez állami ártámogatás, minden eladott mázsa búza után 3 peng érték bolettát kapott a termel, amit adófizetésre lehetett fordítani, adósság-elengedéseket, törleszt részletek csökkentését teszik lehetvé

csökkenése 48%-os, míg az egész iparban átlag 24%-os) ·Második kategória: élelmiszeripar, fogyasztási ipar 24%-os csökkenés (gyönge bels piac) ·A könnyipar viszont alig érzi meg a válságot (textil-, papír-, bripar) a kormányzat a behozatal megszntetésével, a bels piac teljes megnyitásával biztosította ezen ágazatok fejldését

·Az iparban a válság más módon jelentkezik: ·Nem egyformán érinti a válság az egyes ipari ágazatokat ·A legsúlyosabb helyzetben a termeleszközök gyártása, a vas- és fémipar (itt a termelés

·A válság valódi elmélyülése 1931 nyarán következett be: a pénzügyi és hitelrendszer
összeomlása begyrzött Magyarországra is. ·az európai csdök miatt minden korábbi hitelt felmondtak Magyarország-n ­ visszakövetelték egyszerre és nemesfémekben, ill. valutákban a pénzüket ·ennek hatására az MNB deviza és nemesfém tartalékai drasztikusan lecsökkentek (1931. május1 és július 13 között 200 millió áramlott ki) ·megkezdik a hazai megtakarításokat is kivenni

·az állami fizetésképtelenség és államcsd megakadályozására a kormány 1931. július 13-án 3
napos bankzárlatot rendelt el, majd a feloldás után korlátozta a betétek kifizetését, bevezette a kötött devizagazdálkodást (a külker. forgalom bevételeit át kell váltani pengre) ·1931 végén a kormányzat transzfermoratóriumot rendelt el, ami a külföldi kifizetések idleges beszntetését jelentette (ettl kezdve a külföldi hitelek elapadtak, bels finanszírozás vált szükségessé) ·A válság a magyar társadalom életszínvonalára is rányomta bélyegét: munkanélküliség, bérbl és fizetésbl élk ­ a nagypolgárok, nagybirtokosok élete alig változik

·A válság nemzetközi jelenség lévén, csak a külgazdasági feltételek megváltoztatásával vált felszámolhatóvá:

·nemzetközileg kellet biztosítani a mezgazdaság piaci- és árproblémáit, a hitelek és kölcsönök
kérdését ·A hitelek és kölcsönök terén: törölték a háborús jóvátételeket, mérsékelték az adós országok kamatfizetési és törleszt részleteit ·Az MNB a külföldi valuták értékcsökkenése miatt nagy összeg korábbi tartozásoktól szabadult meg ·A piacok terén: Magyarország agrártermékeinek új piacokat kellett találni (kölcsönös kereskedelmi, gazdasági megállapodások: Németország 1931, Olaszország, Ausztria) ·a németek, olaszok, osztrákok hatalmas kiviteli kontingenseket biztosítottak a magyar agrártermékekre ·A külkereskedelem és külpolitika új irányvonala: Németo.



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

00 12 16 2008 2009. május 21. adatgyűjtés agg zoltán államháztartástan anyag anyagismeret architekturak beszerzés biotermékek csehov épszerk v europai uniós ismeretek feladat gazdasági magánjog jegyzetek juhász komplex konjunktúrakutatás kőzet közigazgatási jog kriszti krúdy magyar barok marketing2 tétel mazzag éva média médiaismeretek mintavizsga munkavédelem nitridálás pol.komm preromán pszichológia szám szerves kémia tanári jegyzet tételsor tulajdonjog tűzjelző urbanisztika üzleti terv vallás vergilius vizsga kérdések vizsgazh zrínyi