Útmutató írásbeli dolgozatok készítéséhez

Országok listájaHungarySzolnoki FőiskolaKereskedelem és marketingProszemináriumJegyzetekÚtmutató írásbeli dolgozatok készítéséhez

SZOLNOKI FISKOLA

ÚTMUTATÓ
írásbeli dolgozatok készítéséhez 2005.

SZOLNOK

Összeállította: Fülöp Tamás fiskolai adjunktus Átdolgozta: Mészáros Ádám tanársegéd

Konzulens és lektor Dr. Kacsirek László CSc fiskolai tanár

SZOLNOKI FISKOLA, SZOLNOK

2005.

2

Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS ­ AVAGY MIÉRT KELL DOLGOZATOKAT ÍRNI .... 5 1. TÉMAVÁLASZTÁS .............................................................................. 6 2. A KONZULTÁCIÓ ................................................................................ 7 3. A DOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSE....................................................... 7 3.1. A dolgozat készítésének munkafázisai ...................................... 7 3.1.1. A választott témakör körülhatárolása, általános tájékozódás 8 3.1.2. A kutatási cél meghatározása, pontosítása ............................ 9 3.1.3. Témavázlat és kutatási terv készítése.................................... 9 3.1.4. Szakirodalmi anyagok gyjtése, feltárása, a vonatkozó szakirodalom körének meghatározása ................................................ 14 3.1.5. A rendelkezésre álló anyagok rendszerezése, feldolgozása, jegyzetelése......................................................................................... 22 3.1.6. A dolgozatírás során alkalmazható fbb kutatási és elemzési módszerek........................................................................................... 26 3.1.7. A dolgozat elkészítése, megfogalmazása, formába öntése.. 31 3.1.8. A leírtak pontosítása, formai megoldások véglegesítése..... 37 3.1.9. A dolgozat nyomtatása, köttetése, leadása.......................... 38 4. A DOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI........................... 38 4.1. A dolgozatok formai követelményei........................................ 38 4.2. A szemléltet anyagok formai elvárásai.................................. 40 5. HIVATKOZÁSOK ÉS A DOLGOZATKÉSZÍTÉS EGYÉB FONTOS KÉRDÉSEI .............................................................................. 45 5.1. Irodalmi hivatkozások ............................................................. 47 5.2. Az irodalomjegyzék összeállítása és a hivatkozások formai követelményei..................................................................................... 49 6. BIBLIOGRÁFIA .................................................................................. 56

3

Tisztelt Hallgatónk!
Fiskolai tanulmányai során talán az egyik legnagyobb kihívást jelent, a legtöbb önálló munkát és valószínleg a legjelentsebb összpontosítást igényl feladatot a különböz dolgozatok elkészítése jelenti. Ez az Útmutató abban szeretne segítséget nyújtani Önnek, hogy a dolgozatok elkészítésével járó feladatokat sikeresen és eredményesen végre tudja hajtani. Ez az útmutató nem csupán a dolgozatíráshoz kapcsolódó elvárásokat, kötelezettségeket és feladatokat kívánja rendszerbe foglalni, hanem jó tanácsokkal, segít megjegyzésekkel, javaslatokkal szeretné megkönnyíteni munkáját. Bízunk benne, hogy elséves tanulmányaitól kedve a szakdolgozat elkészítéséig nagy haszonnal tudja forgatni ezt az útmutatót. Az Útmutatóban való eligazodást a következ ikonok segítségével szeretnénk megkönnyíteni: a fontos figyelmeztetéseket, elírásokat tartalmazó részeket ,, " jellel, a javaslatokat, tanácsokat megfogalmazó részeket ,, " jellel, az ötleteket, tippeket, jó tanácsokat magukba foglaló részeket ,," megjelöléssel különítettük el a központi részektl. Munkájához sok sikert, kiváló eredményt és a magas szint szellemi alkotófolyamat élményét kívánjuk!

4

BEVEZETÉS ­ AVAGY DOLGOZATOKAT ÍRNI

MIÉRT

KELL

Minden dolgozat tanúságtétel: bizonyítása annak, hogy Ön elsajátította és a gyakorlatban alkalmazni is képes a tanulmányai során megszerezhet tudást, szakmai hozzáértést. A dolgozatok elkészítése fontos része a tanulás folyamatának. Így bizonyíthatja, hogy megszerzett tudását kutatások, forrásgyjtések segítségével alkalmazni tudja, és ismereteit, tapasztalatait képes közérthet, szakmailag korrekt módon megfogalmazni. Valamennyi dolgozat esetében alapkövetelmény, hogy csak az önálló munka eredményeként létrejöv munka fogadható el. Be kell tartani a dolgozatírás alapvet formai, tartalmi és etikai elírásait, kritériumait. Jelen útmutató a dolgozatokkal kapcsolatos általános elvárásokat tartalmazza. Oktatói, szemináriumvezeti, konzulensei még ezeken túl is támaszthatnak olyan követelményeket, amelyek betartása kötelez. Tekintse tehát a továbbiakat egyfajta általános, ugyanakkor minimális elvárásnak!

A legfontosabb kitétel a munka eredetisége és önállósága. Nem megengedett, st, súlyosan szankcionált bármely korábban készült dolgozat, vagy más írásos munka átvétele, másolása, tiltott és etikátlan a tudományosság írott és íratlan szabályait megsért, adatolatlan, hivatkozás nélküli átvételeket tartalmazó ,,dolgozat" beadása! Mindez a dolgozat elutasítását vonja maga után.

5

1. TÉMAVÁLASZTÁS
A megírandó dolgozat formájától nagyban függ az, mennyire tekinthet szabadnak a témaválasztás. Egy szemináriumi dolgozat esetén valószínleg oktatója fogja meghatározni a dolgozat témáját. Elfordulhat, hogy egy témakör határain belül szabadon döntheti el, melyik témát fogja feldolgozni. Szakdolgozatának elkészítése során Ön az egyes tanszékek által meghirdetett, ajánlott szakdolgozati témákból (leend) szakmájának és érdekldési körének megfelelen választhat.


1. Amennyiben témaválasztása szabad, úgy próbáljon érdekldési körének, olvasottságának megfelel témát találni. Jó kiindulópont lehet az esetleg korábban készített valamely korábbi dolgozata, segítséget nyújthat a leend, jelenlegi munkahely szakmai profilja. Nyilván mindezt befolyásolhatják az Ön személyes motivációi, egyéni adottságai (milyen típusú kutatómunkát végez szívesebben: terepmunka, primer kutatás, szakirodalom-elemzés, stb.), az eladások, konzultációk során az oktatók által felvetett érdekes problémák, aktualitások, illetve az Ön nyelvismerete. A témaválasztással kapcsolatos egyik legfontosabb elvárás, hogy a dolgozat témájának, problémafelvetésének, a kutatás területének aktuálisnak, a jelen kérdéseire, vagyis: az ,,itt és most" problémáira, kihívásaira választ keres, a gyakorlatban is alkalmazható, hasznosítható témának kell lennie. Szabad témaválasztású dolgozatok esetén célszer figyelembe venni, hogy a meghirdetett témakörök nem egy esetben irányadó jelleg, általános és átfogó témákat magukban rejt javaslatok, ezért a téma és a cím pontosítása érdekében konzultálnia kell oktatójával. Szabad témaválasztás esetén sok esetben fel kell mérni, hogy a választott témakörben Magyarországon milyen forrásadottságokkal lehet számolni. Egy rövidebb szemináriumi dolgozat esetében ritkábban merülhet fel olyan téma, amelynél a források szkössége problémát jelenthet, azonban egy Tudományos Diákköri dolgozatnál vagy szakdolgozatnál mindez viszonylag gyakori lehet. Erre a témaválasztásnál fokozottan ügyelni kell!

2.

3.

4.

6

2. A KONZULTÁCIÓ
Bármilyen dolgozatot is készítsen, mindenképp szüksége lesz arra, hogy oktatójával, szemináriumvezetjével, távoktatási tutorával, konzulensével a dolgozat kapcsán felmerül kérdéseket megvitassa. Ennek gyakorisága, rendszeressége, idtartama, formája dolgozattípustól, oktatási formától függen változó lehet. A konzultáció az Ön munkáját segíti, mindenképpen vegye igénybe ezt a segítséget. Ugyanakkor tudnia kell, hogy a kapcsolatfelvétel és rendszeres kapcsolattartás az Ön személyes feladata és egyben felelssége. Nagyban segítheti az együttmködést, ha konkrét kérdésekkel, világos koncepcióval, megfogalmazott problémákkal, felkészülten fordul oktatójához.
A levelez, távoktatásos és újabb diplomás képzés hallgatóinak ­ a munkahelyi elfoglaltság és a lakóhely és fiskola közötti távolság miatt a kapcsolattartás, praktikus formája lehet az elektronikus úton (e-mail, telefon) zajló konzultálás.

Az oktató irányítja, segíti, és szakmailag támogatja a hallgató munkáját, a felmerül kérdésekben, problémákban tanácsokat ad, de a téma érdemi feldolgozása a dolgozat készítjének önálló feladata!

3. A DOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSE
3.1. A dolgozat készítésének munkafázisai A dolgozatok elkészítésével kapcsolatos munka alapveten nyolc nagyobb fázisra tagolható. E nyolc fázis az alapoktól kezdden veszi sorra dolgozatírás szakaszait. A dolgozat típusától függen az els szakaszok lerövidülhetnek, hiszen például egy kötöttebb témájú szemináriumi dolgozat 7

esetén sokkal kisebb lehetség van a választásra a dolgozat témáját, mint például egy Tudományos Diákköri dolgozatnál. Az itt kifejtett szakaszok ugyanakkor alkalmasak egy komolyabb és hosszabb önálló munka (például Tudományos Diákköri dolgozat, szakdolgozat) fázisainak végiggondolására is. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. A választott témakör körülhatárolása, általános tájékozódás A kutatási cél meghatározása Témavázlat és kutatási terv elkészítése Szakirodalmi anyagok gyjtése, feltárása, a vonatkozó szakirodalom körének meghatározása A rendelkezésre álló anyagok rendszerezése, feldolgozása Formába öntés, megfogalmazás, a dolgozat elkészítése A leírtak pontosítása, formai megoldások véglegesítése A dolgozat nyomtatása, köttetése, leadása 3.1.1. A választott tájékozódás témakör körülhatárolása, általános

A témaválasztást követen, a dolgozat témájának véglegesítése eltt ajánlott a feldolgozásra váró témát megismerni, ,,körüljárni". Ez a munkafázis a téma fogalmi tisztázását, a témában való általános tájékozódási pontok kijelölését jelenti.



Amennyiben Ön nem rendelkezik kell tapasztalatokkal a választott témakörrel kapcsolatban, érdemes könyvek, jegyzetek, általános és szaklexikonok, szótárak, szakmai folyóiratok segítségével a téma tartalmát, részleteit, kapcsolati összefüggéseit megismerni. A terminológiai tájékozódás végett szükségessé válhat a témával kapcsolatos gyakrabban használt szakkifejezések, idegen szavak pontos megismerése. Munkánkhoz használhatjuk az Akadémiai Kiadó Idegen szavak és kifejezések szótárát, a Magyar értelmez kéziszótár köteteit, vagy a szaklexikonok, szakkönyvek információit.

8

3.1.2.

A kutatási cél meghatározása, pontosítása

A kutatási cél meghatározásakor a választott témával kapcsolatos elfeltevéseinket, munkahipotéziseinket fogalmazzuk meg. Érdemes itt azt is fbb vonalakban kijelölni, hogy milyen adatokkal, milyen anyagokkal kívánunk munkánk során dolgozni, s azok feldolgozásának segítségével elzetesen milyen eredményekre számíthatunk. A problémafelvetés megformálása alkalmat kínál arra is, hogy kijelöljük a dolgozatírás, a kutatás során alkalmazni kívánt módszereket és technikákat, a témával kapcsolatos megfigyelési és kísérleti lehetségeket.



Itt érdemes végiggondolnia, hogy munkája során milyen kutatási módszereket, adatgyjtési eljárásokat kíván alkalmazni. A kutatási módszerek kijelölésekor ügyeljen arra, hogy a témának megfelelen milyen típusú (feltáró, elemzértékel jelleg) dolgozatot szeretne írni, illetve az alkalmazott módszerek melyikével érheti el a kívánt eredményeket. A tanultak alkalmazása, illetve kutatásai során bátran támaszkodjon a tankönyvek, jegyzetek által leggyakrabban használt, vagy korábban kipróbált módszerekre!

3.1.3.

Témavázlat és kutatási terv készítése

A fogalmi áttekintést és a kutatási cél kijelölését követen minden bizonnyal könnyebben megfogalmazhatóvá válik a dolgozat munkacíme (végleges címet csak a dolgozat elkészítését követen szokás adni), s elkészíthet a dolgozat szakmai tartalmát jelent vázlat, valamint a munka során alkalmazni kívánt kutatási terv. Ezt a vázlatot és a kutatási tervet a konzulensével érdemes megvitatnia. A vázlat és a kutatási terv alapján a konzulens tanácsokat, javaslatokat fogalmazhat meg a feldolgozás menetével, elzetes terveivel kapcsolatban. A dolgozat eredményes elkészítése érdekében elengedhetetlen, hogy a követelmények és a lehetségek alapján kialakított elképzelésünknek megfelelen szakmai (munka) tervet készítsünk. Helyes, ha ebbe a vázlatba a hozzávetleges idbeosztást, ütemezési tervet (idbeosztást) is 9

beépítjük, hiszen munkánk így a tervhez való viszonyításban konkrétan követhetvé válik. Egy hosszabb dolgozat esetén a koncepciót egy kb. 1-1,5 oldalas, lényegre tör vázlat formájában érdemes elkészíteni.
Ez a vázlat nem kbe vésett m, s még egyáltalán nem a kész dolgozat rövid összefoglalása! A vázlat értelemszeren inkább fbb problémafelvetéseinket, motivációinkat, munkahipotéziseinket tartalmazza. A vázlat egy képlékeny, számos változtatást, továbbfejlesztést, utánajárást, kidolgozást igényl segédeszköz. Egyáltalán nem baj, ha a munka e fázisában több kérdése, mint kész véleménye, ítélete van, hiszen a dolgozat ebben a fázisban az érleldés, formálódás szakaszában van. A felmerül gondolatokat azonban érdemes azonnal papírra vetni, hogy a késbbiekben érdemi munkánk során is felhasználhassuk ötleteinket.

A (témafelvezet vázlat) nemcsak az elzetes problémafelvetéseket, a témával kapcsolatos elfeltevéseket, kérdéseket foglalja össze, de a kutatási terv megfogalmazásával irányt is ad a késbbi munkához. Emellett az egyes feladatok, munkafázisok megtervezésével, elzetes idponthoz kötésével segíti a rendszeres és módszeres munkát, a dolgozat idben történ elkészítését.

10

Az alábbi példa egy témavázlat felépítését kívánja bemutatni:
Témavázlat A külföldi mködtke-beruházások hatásai a magyar gazdaságra cím dolgozathoz 1. Mi lesz a dolgozat f célkitzése? 1.1. Elemezni, hogy a külföldi mködtke-beruházások milyen pozitív és negatív hatást gyakoroltak hazánk gazdaságára 1.2. Ezek alapján értékelni a külföldi mködtke szerepét 2. Milyen fbb témaköröket kívánok feldolgozni/érinteni a dolgozatban? 2.1. A mködtke-beruházások magyarországi története 2.1.1. A beáramlás szakaszai 2.1.2. Ágazati és jogi jellege, nagyságrendje 2.1.3. Motivációi 2.2. A mködtke-beruházások hatásai 2.2.1. A gazdasági növekedésre 2.2.2. A fizetési mérlegre és a külkereskedelemre 2.2.3. A foglalkoztatásra 2.2.4. A gazdasági szerkezetre 2.2.5. A beszállítókra 2.2.6. A K+F-re 2.2.7. A versenytársakra 2.2.8. A költségvetésre 3. Melyik részterülettel szeretnék alaposabban foglalkozni? 3.1. A vállalati szférára gyakorolt hatásokkal, elssorban: 3.2. A beszállítókra gyakorolt hatással 3.3. A versenytársakra gyakorolt hatással 4. Milyen tanulmányokat folytattam, milyen olvasmányokat vettem már kezembe a témával kapcsolatban? 4.1. Eladásokat hallgattam a témával kapcsolatban. 4.2. Fiskolai jegyzet, ajánlott irodalom (ezek összegyjtése) 4.3. Szakmai folyóiratok, Internetes honlapok 5. Milyen típusú dolgozatot szeretnék írni a témával kapcsolatban? 5.1. Értékel jelleg munka, gyakorlati esetekkel kiegészítve 6. Feltehetleg milyen forrásokkal fogok dolgozni munkám során? 6.1. Vállalati interjúk 6.2. Primer adatok elemzése (például külkereskedelmi statisztikák 6.3. Meglev elemzések, tanulmányok összevetése 7. Milyen következtetésekre számíthatok a kutatások eredményeként? 7.1. Valószínleg árnyalni tudom a külföldi vállalatok szerepével kapcsolatos, gyakran szélsséges nézeteket 7.2. Minden negatív hatás ellenére a külföldi vállalatok alapveten pozitív hatást gyakoroltak a magyar gazdaság fejldésére 8. A témavezetvel feltétlenül egyeztetnem kell: 8.1. Milyen forrásokat javasol még, s mi a véleménye azok megbízhatóságával kapcsolatban? 8.2. Milyen kiindulási pontokat és milyen szakirodalmat javasol a témával kapcsolatban? Véleménye szerint az elzetes feltevéseim helyesek-e, s mennyiben igazolhatók a téma segítségével?

A kutatási terv valódi mibenléte az, hogy az idkereteknek megfelelen pontosítsa és rögzítse, hogy a hallgató a dolgozat elkészítése során milyen konkrét kutatási témában, milyen kutatási objektummal és munkája során milyen ismeretszerzési, adatgyjtési módszerekkel, vizsgálati, elemzési technikákkal kíván dolgozni. 11

Az alábbi példa egy kutatási terv felépítését kívánja bemutatni:
Kutatási terv 1. Milyen konkrét témát kívánok feldolgozni a munka során? 1.1. Milyen tudományágakat, milyen részterületeket érint az adott téma? 1.2. Találkoztam-e már tanulmányaim során az adott témához kapcsolódó kérdésekkel? 1.3. Milyen a téma forrásadottsága? 1.4. Mennyire közismert, mennyire vizsgált már az adott probléma, sokan foglalkoztak-e már a témával? 1.5. Van-e valamilyen elzménye a témának? 1.6. Mi keltette fel érdekldésemet a téma iránt? A dolgozat címének pontosítása 2.1. Mi lesz a dolgozat konkrét célkitzése? 2.2. Az egyes fejezetek fbb tartalmi összetevinek meghatározása. 2.3. Milyen önálló részekben kívánom kifejteni gondolataimat? 2.3.1. Mit szánok hangsúlyos, súlypontos részeknek a dolgozatban? 2.3.2. Milyen címeket adnék az egyes fejezeteknek? 2.3.3. Mit szeretnék kifejteni az egyes fejezetekben? A munka során milyen kutatásokat kell elvégeznem? 3.1. Milyen jelleg (leíró, bemutató, elemz, új eredményeket feltáró) dolgozatot szeretnék készíteni? 3.2. Valószínleg milyen forrásokkal fogok dolgozni? 3.2.1. A források körének meghatározása. 3.3. Elssorban elsdleges, vagy másodlagos forrásokra építem a dolgozatot? 3.4. Milyen jelleg primer adatgyjtésre lesz szükségem? 3.4.1. Kell-e önálló adatfelvételt készítenem, kísérletet végeznem? 3.4.1.1. Milyen típusú primer adatgyjtést kell végeznem? 3.4.1.2. Milyen típusú kísérletet kell lebonyolítanom? 3.5. Mit várok a források feldolgozásától? 3.5.1. Mi módon szeretném megersíteni, alátámasztani érveimet a kutatások által? Milyen adatfeldolgozási, adatelemzési módszereket fogok alkalmazni a munka során? 4.1. Adatfeldolgozási, adatelemzési technikák összeállítása Milyen formában kívánom megjeleníteni a kutatás eredményeit? Elzetes feltevések, koncepciók, munkahipotézis összeállítása 6.1. Várhatóan milyen eredményeket leszek képes megfogalmazni az adatgyjtéseim, kutatásaim által? Milyen kérdéseim fogalmazódtak meg a témavezet oktató felé a témavázlat összeállítása során? 7.1. A témavezet javaslatainak összegyjtése a témafeldolgozás tervezett menetével kapcsolatban. 7.2. A támasztott követelményeknek megfelel-e a választott téma? 7.3. Kell-e módosítanom, bvítenem, vagy szkítenem a témakörön? 7.4. Milyen javaslatai vannak a forrásokkal kapcsolatban a témavezetnek? 7.5. Milyen véleménye van az alkalmazni kívánt kutatási módszerekkel kapcsolatban a témavezetnek? Ütemterv összeállítása

2.

3.

4. 5. 6. 7.

8.

12

A dolgozat elkészítését célszer a rendelkezésre álló idnek megfelelen ütemezni. Az ütemtervben praktikus feltüntetni a dolgozat elkészítésének egyes munkafázisait (szakirodalom feltárására, adatgyjtésre, kutatásra, elemzésre, megírásra, nyomtatásra, javításra, stb. fordítandó id), valamint a oktatóval, történ konzultációk várható idpontjait. Az alábbi példa egy önálló témaválasztású, hosszabb dolgozat ütemtervét mutatja be:
A dolgozat elkészítésének ütemterve 1. 2. 3. A téma kiválasztása A rendelkezésre álló id pontos meghatározása (egy szakdolgozat heti, míg egy rövidebb, néhány hetes határidej dolgozat napi idbeosztást kíván, most az elbbit tekintjük példának ) 2.1. A leadás idpontjának feljegyzése! I. konzultáció ­ jelentkezést követen 1 héten belül 3.1. A konzulenssel történ kapcsolatfelvétel 3.1.1. A témavezet személyének konkretizálása 3.1.2. A választott téma egyeztetése, pontosítása A téma körülhatárolása, elzetes tájékozódás ­ szükséges id kb. 1 hét 4.1. Elzetes ismeretek összegyjtése 4.2. Szakirodalmi tájékozódás megkezdése A kutatási cél meghatározása, témavázlat és kutatási terv elkészítése ­ szükséges id kb. 1 hét II. Konzultáció­ a témaválasztást követen kb. 4-5 héttel 6.1. A témavázlat és kutatási terv megbeszélése a konzulenssel 6.2. Módosítások figyelembe vétele Szakirodalmi anyagok gyjtése, feltárása, a vonatkozó szakirodalom körének meghatározása ­ szükséges id kb. 4-6 hét 7.1. A fiskola könyvtárában meglév, szükséges dokumentumok összegyjtése. 7.2. Más könyvtárakban elérhet szükséges anyagok összegyjtése. A szükséges kutatások, vizsgálatok, felmérések, kísérletek elvégzése ­ szükséges id kb. 2-3 hét 8.1. Kutatási program összeállítása, kísérletek, anyaggyjtési feladatok elkészítése. 8.2. Kutatás lebonyolítása. A rendelkezésre álló anyagok rendszerezése, feldolgozása ­ szükséges id kb. 3-4 hét 9.1. Kutatási eredmények kiértékelése, rendszerezése. 9.2. Kapott adatok számszersítése, feldolgozása, elemzése. III. Konzultáció az adatgyjtés, vizsgálatok eredményeirl Formába öntés, megfogalmazás, a dolgozat elkészítése ­ szükséges id kb. 4-6 hét IV. Konzultáció a véglegesnek ítélt változat megbeszélése ­ a dolgozat leadási határideje eltt kb. 4 héttel A leírtak pontosítása, formai megoldások véglegesítése ­ szükséges id kb. 1 hét A dolgozat nyomtatása, esetleg köttetése, leadása ­ szükséges id kb. 2 hét

4. 5. 6. 7.

8.

9.

10. 11. 12. 13. 14.

13



A jó dolgozat mindig egy hosszú, kitartó, számos csapdával, buktatóval, zsákutcával teletzdelt alkotói folyamat eredménye. A kutatás, a szakmai munka, a megírás, a formába öntés számos kihívást és komoly koncentrációt igényl feladat. Éppen ezért a jó kutatási terv, a szakszeren összeállított ütemterv sok esetben nyújthat támpontokat az olykor tanácstalanná váló, ötleteibl kifogyó dolgozatíró számára. Ha munkánk során megakadunk, elveszítjük a vezérfonalat, érdemes újra és újra visszatérni az eredeti koncepcióhoz, a korábban felvázolt elképzelésekhez.

3.1.4.

Szakirodalmi anyagok gyjtése, feltárása, a vonatkozó szakirodalom körének meghatározása

A dolgozatírás következ munkafázisában a kutatási terv alapján kijelölt célkitzéseinknek megfelelen összegyjtjük, feltárjuk és kiválogatjuk a fellelhet és munkánk során alkalmazni kívánt, szükséges szakirodalmat. Ennek a munkafolyamatnak a következ fbb összetevi vannak: Irodalomgyjtés, szakmai bibliográfia készítése A dolgozat készítése során Ön a dolgozatához szükséges forrásokat elssorban az intézmény szakkönyvtárában, országos gyjtési körrel rendelkez nagyobb könyvtárakban, vagy speciális szakkönyvtárakban találhatja meg.
Fiskolai könyvtárunk ­ számos praktikus ok (pl. kutatásra alkalmas feltételek és környezet, a szakmai könyvállomány jelents része kölcsönözhet, nem kell újra beiratkozni, helyismeret, megfelel nyitva tarás, jelents állomány, stb.) és speciális szakmai gyjtési köre miatt is a legalkalmasabb kiindulópont a dolgozatírók számára. Itt a könyvtár által meghatározott feltételek szerint az állomány használata minden hallgató számára adott. Természetesen az itt megkezdett irodalmazás nem feltétlenül hozza meg a témához szükséges teljes kör szakirodalmat. Ez esetben az országos könyvtárak állománya (Országos Széchényi Könyvtár, Debreceni Egyetem Könyvtára), illetve a szakkönyvtárak (pl. a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtára) állnak rendelkezésre. Ezen könyvtárak állománya online módon lekérdezhet, s a kívánt dokumentum könyvtárunk közremködésével könyvtárközi kölcsönzés útján

14

(szakmai cikkek fénymásolatát is ide értve) hozzáférhetk. Külön kérésre, térítés ellenében a világ összes online módon elérhet könyvtári adatbázisára építve irodalomkutatást is végez fiskolánk könyvtára. Mindezek mellett természetesen lehet használni a lakóhelyhez közelebb es városi, megyei könyvtárakat is, de számítani kell arra, hogy a nem specifikus, általános gyjtési kör miatt a szakmai munkák jelents része azokban a könyvtárakban nem található meg.

Az irodalomgyjtés, a bibliográfiakészítés során elször a témakörhöz kapcsolódó elsdleges (primer), illetve másodlagos forrásokat, valamint a tárgykörben korábban készült feldolgozások, monográfiák körét határozzuk meg és gyjtjük össze. Munkánk közben elssorban a könyvtári állományokat (számítógépes és hagyományos katalógusokat), a szakmai bibliográfiákat, illetve az irodalomgyjtés folyamán feldolgozott mvek, folyóiratcikkek irodalomjegyzékeit használhatjuk fel.

4.

A dolgozatíráshoz szükséges elsdleges és másodlagos források körét a választott témakörnek, a dolgozat jellegének megfelelen célszer összeállítani. Az elsdleges források körébe a jelölt által végzett adatgyjtés, felmérés, kísérlet, interjú, stb. anyagai, illetve egy adott szerz vizsgálata esetén annak mveinek eredeti, vagy kritikai kiadása lehet. Elsdleges forrásoknak számítanak továbbá a statisztikai kiadványok által közölt adatok, a vállalati jelentések, mérlegek, statisztikák, illetve az egyéb olyan dokumentumok, amelyek nem alapulnak más leírt, közölt forrásokon. Egy szakdolgozat, Tudományos Diákköri dolgozat megírása nyilván minden esetben elsdleges forrásokat igényel, azonban a többi dolgozatfajtánál is célszer elsdleges források felhasználására is törekedni. Ugyanakkor a másodlagos forrásoknak is legalább ekkora szerepük van a kutatás során. A létez szakirodalom jelents része a témakör bemutatását, ismertetését, elemzését, értékelését végz, a meglév irodalmat kritizáló, azzal vitázó, cáfoló hosszabb-rövidebb feldolgozás, vagy monográfia. A téma pontos körülhatárolása elengedhetetlen feltétele a szakszer irodalomjegyzék összeállításának, hiszen a nem kellen pontosított témakör az irodalomgyjtést korlátok nélküli, széttartó folyamattá teheti! Az irodalom feltárása történhet könyvtári katalógusok átvizsgálásával, irodalomkövetéssel, a témában publikáló szerzk munkásságának felkutatásával, szakmai sajtó kiadványainak (repertóriumainak) átvizsgálásával, illetve másodlagos források (szakbibliográfiák, könyvtári szakkatalógusok) alapján.

15

A válogatás módszerei fbb vonalaiban a következk lehetnek: Rendszeres kutatás A szakirodalom szisztematikus átfésülése fordított idrendben. Ezzel az eljárással a fellelhet teljes szakirodalmat feltárhatjuk. ,,Hólabda" rendszer Friss publikációból kiindulva a hivatkozások fonalán haladunk. E módszer egyszerbb és rövidebb, mint az elz, de alkalmazása során ki vagyunk szolgáltatva a szerznek, aki esetleg fontos mveket (még) nem ismert, vagy nem idézett. Elfordulhat, hogy a legfontosabb publikációk így elmaradnak. ,,Kerül utak" módszere E vonatkozásban több lehetség közül választhatunk. Ilyenek: o megközelítés egy szerz mvének vagy mveinek segítségével, a témakörrel foglalkozó szerzk mveit átnézzük, o megközelítés egy rokon téma révén, o a témával foglalkozó folyóiratok, évkönyvek, gyjteményes mvek, tanulmányok stb. átnézése, o lehetséges még életrajzi, kronológiai, topográfiai megközelítés, valamint alkalmazási területen keresztül. A bibliográfia elkészítése a kutatómunka elsszámú és legfontosabb lépése, célja a feltárt források cél szerinti válogatása, rendezése. A dolgozathoz elkészített bibliográfiának rendszerezettnek és pontosnak kell lennie, amely magában foglalja az adott forrás (legyen az könyv, folyóiratcikk, vagy eddig még nem publikált adat) legfontosabb jellemzit, fellelhetségének helyét, (könyvészeti) adatait (szerz, cím, kiadó, kiadás éve, helye, forrás helye, fellelhetsége, keletkezés helye, ideje, stb.). Nyilvánvaló, hogy a bibliográfia összeállításánál a kiválasztott mvek tartalmát még nem minden esetben ismerhetjük. Hogy az adott mvet valóban fel tudjuk-e használni munkánk során, az csak a feldolgozás folyamán dl majd el.

A szakirodalom gyjtése során különbséget kell tennünk tankönyvek, jegyzetek, tanulmánykötetek, illetve szakkönyvek, monográfiák, könyvrészletek, valamint folyóiratcikkek, tanulmányok között. A jegyzetek és tankönyvek a felsoktatásban tanuló hallgatók számára egy-egy témakör általános leírását, bemutatását, összefoglalását tartalmazzák. A szakkönyvek és monográfiák egy-egy tudományág, egy-egy szakterület tudományos kutatások révén elért eredményeit prezentálják. A monográfiák, szakkönyvek esetében nem ritkán elfordulhat, hogy a köteteknek csak bizonyos része foglalkozik az általunk választott témakörrel. Ez esetben az adott m teljes egészét nyilván

16

nem kell a maga teljes mélységében feldolgoznunk, hanem csak a vonatkozó fejezeteket, részleteket kell a szükséges közelségbl tanulmányoznunk. A tanulmánykötetek egy-egy témakör kutatóinak, szakértinek egy-egy részproblémáról kifejtett tudományos igény munkáit foglalják egybe. A szakmai folyóiratokban megjelentetett tanulmányok, illetve folyóiratcikkek az adott téma kutatói, szakérti által készített, bizonyos kisebb részterületeket feltáró, bemutató feldolgozásokat, vagy szakmai vitaanyagokat tartalmaznak. Egy-egy tudományág, szakterület legújabb eredményeinek, legfrissebb kutatási sikereinek bemutatását általában a szakfolyóiratokban lelhetjük fel. Munkája közben érdemes a különböz feldolgozások, tanulmányok között (téma és megjelenési idrend alapján) megfelel fontossági sorrendet felállítania.



A bibliográfia folyamatos frissítése a szakirodalom feldolgozása során is ajánlatos, hiszen a legtöbb szakkönyv végén található név- és tárgymutató, illetve irodalomjegyzék jól használható az egyes témakörök széleskör feltárásához is.

Könyvtárhasználat A források felkutatása, a bibliográfia összeállítása nem nélkülözheti a szakszer könyvtárhasználatot. A könyvtárak állományában meglév dokumentumokhoz a hagyományos katalóguscédulákon és a számítógépes adatbázisokon keresztül juthatunk közelebb. Fiskolánk könyvtára biztos kiindulópontot és szakmai hátteret jelent a hallgatók tanulmányaihoz és a dolgozat készítéséhez. A könyvtárhasználatot nem helyettesíti az internetes böngészés!



A könyvtárak logikus állomány-felépítése, keresrendszerei segítik a megfelel szakirodalom megtalálását, de ha Ön mégsem boldogulna egy-egy feladattal, a könyvtár dolgozói is készséggel állnak rendelkezésére. A cél mégis az, hogy Ön önállóan is képes legyen a könyvtári állományokban keresni és a megfelel szakirodalmat fellelni.

Forrásfeltáró munkája során a könyvtárak állományában lév dokumentumokhoz a katalógusok segítségével férhet hozzá. A hagyományos

17

katalógus különböz szempontok szerint rendezett cédulák összessége, mely lehet leíró jelleg (azaz: a könyvtár összes állományát betrendes rendszerben közl), vagy tartalom alapján csoportosító szakkatalógus, tárgyszókatalógus. A katalógusok rendszerében találhatók még ún. kiegészít katalógusok, ilyenek lehetnek, pl. a sorozatokat, folyóiratokat rendszerez katalógusok. A modern adatfeldolgozási technikák következtében a könyvtári állományok jelents része számítógépes adatbázisokon is hozzáférhet. Érdemes azonban arra figyelmet fordítani, hogy az adott könyvtárban a hagyományos cédulás, illetve a számítógépes katalógus meddig, illetve mikortól került bevezetésre, mert az állományok ennek függvényében eltérek lehetnek, s nem biztos, hogy az összes korábbi állomány már feldolgozásra került. A számítógépes adatbázisokban való keresés lényegesen leegyszersíti a szakirodalmak összegyjtését, hiszen amennyiben ismerjük az alkalmazott programot, viszonylag egyszeren tudunk meghatározott szempontok, szrfeltételek szerint keresni. A hagyományos és a számítógépes adatállomány is minden esetben közli a megtalált m legfontosabb könyvészeti adatait, így a könyv raktári jelzetét, könyvtári rendszerben való fellelhetségét, illetve a formai feltárás adatait és az osztályozási jelzeteket, tárgyszavakat.



A széleskör szakirodalmi kutatás során gyakran kerülhet a kutató abba a helyzetbe, hogy a keresett szakirodalmat csak nagyobb egyetemi, vagy országos könyvtárak tudják rendelkezésére bocsátani. Ezen könyvtárak egy részében a kölcsönzés nem lehetséges, az anyagokat csak helyben lehet használni. Ilyenkor a források szükséges részleteirl célszer fénymásolatokat készíteni. A könyvtárak, kutatóintézeti könyvtárak használata eltt érdemes a nyitvatartásról és az ügyfélfogadásról elzetesen tájékozódni. A könyvtárazás és jegyzetelés fáradságos munkáját jelentsen leegyszersíthetjük, ha (amennyiben a könyvtár szabályzata ezt engedi) hordozható számítógép segítségével jegyzeteinket egybl számítógépes formátumban készítjük el, bár ez az eljárás a jegyzetelés technikáját jelentsen módosíthatja.

Idegen nyelv szakirodalom felhasználása Kutatásunk folyamán az idegen nyelv szakirodalom felhasználása nemcsak dolgozatunk színvonalát növelheti, de a külföldi szakirodalom alkalmazásával ­ az abban visszatükrözd más jelleg szemlélet- és gondolkodásmód révén ­ készül dolgozatunk megközelítési módját, szemléletét is kiszélesíthetjük. Egyes témák feldolgozása lehetetlen a vonatkozó külföldi szakirodalom áttekintése és felhasználása nélkül ­ egy sor témakörben nem vagy 18

nem megfelel mennyiségben állnak rendelkezésre magyar nyelv források. A dolgozat témaválasztásánál ügyeljen arra, hogy nyelvtudása elegend legyen a témáról szóló szakirodalom feldolgozásához! Az idegen nyelv szakirodalom felhasználásának bizonyos szempontból eltér szabályai vannak.

Az idegen nyelven íródott mvek feldolgozásánál, használatánál megfelel mélység, alkalmazott nyelvismeretre van szüksége, hiszen az olvasottakat jegyzetelni, véleményezni kell és alkotó módon fel kell tudnia használni. Mindez mégse riassza vissza az idegen nyelv irodalom felhasználásától, ugyanis a külföldi irodalom feldolgozása során a kell olvasási tapasztalat ­ a meglév nyelvismerettel a háttérben ­ néhány nap alatt megszerezhet. Az ,,olvasási szint" nyelvismerettel az idegen nyelv irodalmat már kell szinten fel tudjuk dolgozni. A mvek felhasználása során nyilván nem kell a könyveket, cikkeket lefordítani, hiszen az idegen nyelv mvek aktív felhasználása elssorban a fbb gondolatok, tartalmi részek jegyzetelését igényli, de az összegyjtött gondolatokat a hivatkozások miatt érdemes pontosan kijegyzetelni idegen nyelven is. A külföldi kiadású mvek esetében meg kell gyzdni a kiadás megbízhatóságáról, a könyvben szerepl adatok hitelességérl. A dolgozatban az idegen nyelv szakirodalom adatait, gondolatait magyar nyelven kell visszaadni. Meg kell gyzdni arról, hogy a felhasznált idegen nyelv mnek van-e kiadott magyar fordítása. Amennyiben fellelhet a magyar fordítás, s a felhasználni kívánt gondolatokat modern, pontos, a dolgozatíró szempontjából is elfogadható módon adja vissza, akkor idézeteinkben e fordítást célszer alkalmazni (azonban pl. nemzetközi szervezetek neve esetében a hivatalos fordítást kell alkalmazni!). Ebben az esetben az eredeti idegen nyelv, illetve a fordítást tartalmazó mre is hivatkozni kell. Ha nincs megfelel magyar fordítás, a m gondolatait, a szószerinti idézeteket a dolgozatíró saját fordításában kell közölni. Ez esetben, a jegyzetekben pontosan jelölni kell, hogy a dolgozatíró saját fordításáról van szó, a hitelesség miatt pedig a jegyzetapparátusban célszer feltüntetni az eredeti, idegen nyelv szövegrészeket. Ha az idegen nyelv szakirodalomból intézmények, szervezetek nevét vesszük át, s e szervezeteknek van magyar nyelv, rövidített fordítása, ez esetben nyilván a magyar megfelelt kell alkalmazni. A rövidítéseket az olvasmányosság érdekében érdemes jegyzeteinkben feloldani.

19

Internetes és egyéb számítógépes információgyjtés A dolgozatok elkészítéséhez mind több információhoz, naprakész adathoz juthatunk az Internet segítségével. Az Internetes információgyjtés azonban feltételezi a világhálón történ anyaggyjtés alapvet technikai, jogi, etikai és egyéb (írott és íratlan) szabályainak ismeretét és a számítógépes keresprogramok megbízható használatát.



Számos könyvtár adatbázisa, számítógépes katalógusa, forrásközl helyek állománya a felhasználók rendelkezésére áll az Interneten keresztül is. Nyilván az így végzett irodalomkeresés a bibliográfia szerves része lehet. Az Internetes anyaggyjtésénél figyelembe kell venni a keresprogramok nyújtotta lehetségeket, idegen nyelv programok esetében a megfelel helyesírást, s számolni kell a keresés során a túlzottan nagy találatlista esetén a megfelel szrfeltételek alkalmazásával is.

Nagyon fontos szabály, hogy az Interneten végzett információkutatás (kivétel ez alól a könyvtárak elektronikus adatbázisában végzett kutatás) nem helyettesítheti a hagyományos könyvtárazást és irodalmazást! Az Internetes anyagok felhasználása korábban elssorban kiegészít, frissít szerepet játszott a dolgozatok elkészítése során. Mára ez a helyzet megváltozott. Az Internetes dokumentum nagyon sok esetben nem más, mint az adatok, források egy másik megjelenési formája. Az Interneten megjelenített konkrét dokumentumok nemcsak friss, de elsdleges forrásokat is tartalmazhatnak. Mindezek ellenére a források hitelességérl célszer meggyzdni, hiszen a kizárólag Internetes forrásokra támaszkodó dolgozat továbbra is számos veszélyt rejt magában! Az Internetes adatgyjtéssel kapcsolatos másik fontos szabály: a publikációk megfelel forráskritikával történ kezelése! Az Interneten fellelhet adatoknak sok esetben megkérdjelezhet a hitelessége, pontossága, szakmai minsége, ezért érdemes megfelel óvatossággal, fenntartásokkal kezelni az így szerzett információkat! Az Interneten megjelen anyagokkal kapcsolatban minden esetben szükséges megfelel kritikával élni! Meg kell gyzdni arról, hogy az anyagok letöltése, felhasználása nem sért-e szerzi, vagy egyéb jogokat. Cégek adatbázisa esetében a szerzett információk bizalmasak, esetleg titkosak is lehetnek. Érdemes ügyelni arra, hogy az Internetes adatbázisok, forrásközl helyek egy része csak megfelel anyagi ellenszolgáltatásért vehet igénybe, célszer elzetesen tájékozódni, hogy a keresett adat nem pótolható-e más

20

forrásból, vagy hogy megéri-e a szükséges kiadásokat. Ne feledkezzen meg az Internetes források felhasználása során arról, hogy jegyzeteiben feltüntesse ­ a folyamatos frissítés, változás miatt ­ a letöltés dátumát is.

A dolgozatíráshoz szükséges irodalom esetében mind több lehetséget kínálnak a hatalmas méret adatbázisokat (folyóiratok évfolyamait, statisztikai adatokat, kritikai forrásközléseket, szerzk összegyjtött mveit, lexikonokat, szótárakat) összegyjtve tartalmazó digitális adathordozók, CD-ROM-ok is. Ezeknek az adatállományoknak a felhasználását segíti, hogy az adatbázisokban megfelel kereslehetségek támogatják a könnyebb eligazodást, a pontosabb forráshely-megjelölést.

A CD-ROM adatbázisok felhasználásánál azonban ügyelni kell arra, hogy amennyiben másodlagos forrásközlésrl van szó, az összegyjtött források esetében a pontos hivatkozásokhoz az eredeti forráshelyet is fel kell tüntetni (esetleg érdemes lehet felkeresni)! A CD-ROM adatbázisok ugyanis általában nem tartalmazzák az elsdleges forráshelyek pontos oldalszámait! Vagyis: az ilyen típusú adatbázisokból szerzett információkra is érvényes a hivatkozások szabályainak betartása.

A szükséges szakirodalom körének meghatározása Ahhoz, hogy a dolgozat elkészítéséhez megfelel mennyiség, minség és mélység szakirodalom álljon rendelkezésünkre, a bibliográfia összeállításánál pontosítani kell a szükséges irodalom körét. A dolgozat célkitzése és a kutatási terv alapján a feltárt forrásokat szelektálni és rendszerezni kell. Ahhoz, hogy se feldolgozhatatlanul nagy, se felszínességhez vezet túlontúl rövid bibliográfiát ne készítsünk, újra át kell tekinteni a dolgozat tervezett felépítését, eredeti célkitzését. Hogy a megfelel merítéssel dolgozhassunk, érdemes az elkészített bibliográfiát a konzulenssel is megbeszélni.

21

A szakirodalom körének összeállítása során az irodalomjegyzék és a szakmai bibliográfia egymáshoz viszonyítva bizonyos eltéréseket és átfedéseket mutathat. Az irodalomjegyzék összeállítása, véglegesítése folyamán vegyük figyelembe, hogy az irodalomjegyzék tulajdonképpen a m megírása során a legtágabb értelemben vett, ténylegesen áttekintett és felhasznált irodalmat tartalmazza. A szakmai bibliográfia az önálló kötetként megjelent szakirodalmat, másrészt az egy könyvhöz kapcsolódó, az irodalomjegyzéknél bvebb, rendszerezbb áttekintést jelenti. Vagyis: az irodalomjegyzék tartalmazhat olyan bibliográfiai tételeket, amelyekre a munkánk megírása során nem hivatkoztunk, de felkészülésünk közben a mvet áttanulmányoztuk, annak létezését tudomásul vettük. Ne feledkezzen meg arról, hogy a források és a szakirodalom körének összeállítása során irodalomjegyzékét folyamatosan frissítse, bvítse. A dolgozat irodalomjegyzékének összeállításánál ­ fleg ha sok elektronikus dokumentumot és Internetes forrást is alkalmazott ­ érdemes feltüntetnie az anyaggyjtés lezárásának dátumát (pl. a dolgozat bevezetésében, vagy az irodalomjegyzék végén: Anyaggyjtés lezárva: 2005. március.)!



Az irodalomkutatás során célszer a feltárt források esetében már az elején a pontos könyvészeti adatokat felírni, hiszen a könyvek, adatok visszakereshetsége így sokkal könnyebb. A bibliográfia kell arányainak megtalálásához a felhasználandó irodalom körét érdemes a témavezetvel megbeszélni, egyeztetni! A feltárt forrásokat ajánlatos a dolgozat tartalma, szerkezete alapján csoportosítani, szelektálni, válogatni. Munkája során Önnek meg kell tanulnia a feltárt anyagok között jelentségük alapján rangsorolnia, szelektálnia. A dolgozat színvonalas elkészítéséhez, annak terjedelmétl és mfajától függen, eltér mennyiség forrás feldolgozására lesz szüksége: egy házi dolgozat esetén egy tucat forrás elegend lehet, míg egy szakdolgozatnál 50-60 elsdleges és másodlagos forrást kell feldolgoznia.

3.1.5.

A rendelkezésre álló feldolgozása, jegyzetelése

anyagok

rendszerezése,

A szakirodalom módszeres feldolgozását a célirányosan összeállított bibliográfiában szerepl források rendszerezése és feldolgozása jelenti. Ebben a munkafázisban az Ön legfontosabb feladata a kiválasztott forrásanyagok tanulmányozása, rendszerezése, feldolgozása, illetve saját olvasmányélményeinek, benyomásainak, tapasztalatainak megfogalmazása, lejegyzése. Ez a munkafolyamat a következ fbb fázisokból tevdik össze: 22

1. Elzetes áttekintés Fontos, hogy a rendelkezésre álló anyagokat átfogó elvek alapján nézze át; a könyvekben, cikkekben foglalt és a témára vonatkozó leglényegesebb mondanivalóról igen rövid emlékeztett, feljegyzést készítsen, eközben pedig lejegyezze önálló gondolatait, felvetéseit.

Így kitágul látókörünk, új összefüggéseket ismerhetünk meg, melynek alapján megállapíthatjuk az anyag ­ a témánknak megfelel ­ értékrendjét. Mindezt a könyvek tartalomjegyzéke, név- és szakmutatója alapján oldhatjuk meg legeredményesebben. Miután ezzel végeztünk, érdemes elbeszélgetni a dolgozat konzulensével. Ennek során ellenrizhetjük értékelésünk helyességét, kialakíthatjuk a további tanulmányozás és tennivaló konkrét rendjét. Kiválogathatjuk az alaposan, gondosan tanulmányozandó, valamint a tájékozódó jelleg olvasással feldolgozandó mveket. E megbeszélés értelme, értéke és sikere az elzetes tájékozódás alaposságától függ. Ilyen elzmények után készíthetjük el a dolgozat nyers vázlatát.

2. Részletes gyjt-rendez-elkészít munka A dolgozat értéke szempontjából alapveten fontos a témával kapcsolatos hozzáférhet irodalom alapos és megfelel mélység ismerete. Ennek eléréséhez alapos és körültekint gyjt- és rendszerez munkát kell végeznie.



Lehetleg ne merítsük az adatokat másodkézbl. Egy-egy rész, fejezet olvasása után tekintsünk vissza, fogalmazzuk meg saját szavainkkal mondanivalójuk lényegét. Tekintsünk elre is, és tegyünk kísérletet a gondolatmenet irányának, folytatásának meghatározására. Az ilyen feldolgozás elmélyült koncentrációt és önellenrzést kíván. Az általunk készített feljegyzéseknek tartalmaznia kell a mondanivaló lényegét saját kifejtésben, a fontosnak vélt szószerinti idézeteket a pontos helymegjelöléssel, valamint a kapcsolódó egyéni gondolatokat, észrevételeket, esetleges problémákat.

23

A téma jelenlegi helyzetének ismerete, biztonságos kezelése érdekében azonban szükséges a széleskör tájékozottság. Az összegyjtött irodalomnak azt a részét, amelyet nem szükséges feldolgozni, meg kell ismernünk tájékozódó jelleg olvasás útján. Ily módon megismerkedünk a témakörben készült publikációk, feldolgozások, folyóiratcikkek áttanulmányozásával témánk perifériális és érintkez területeinek fontosabb eredményeivel. A tájékozódó jelleg olvasás során is készítsünk feljegyzéseket. Az irodalom ilyen differenciált feldolgozásának eredményeként gazdag és alapos ismeretanyagot gyjthetünk össze témánkhoz, ugyanakkor széleskör tájékozottságra is szert teszünk, azaz megfelelhetünk a találóan fogalmazott követelményeknek: ,,Valamit tudni mindenrl, és mindent tudni valamirl."

3. Jegyzetkészítés, jegyzetelési technikák A szakirodalom feldolgozása során a feltárt anyagból jegyzeteket kell készíteni. A jegyzetelésnél a dolgozat készítjének alapveten két technika: a tartalmi kivonatolás és a cédulázás áll rendelkezésére.

A szakirodalom olvasása közben már lehet feljegyezni, jelezni (kizárólag a saját példányú könyvekben, vagy fénymásolatokban, pl. aláhúzni, vagy széljegyzetekkel ellátni!) a tanulmány, cikk, stb. témánk szempontjából legfontosabbnak számító kulcsgondolatait. A források tartalmának tényleges kijegyzetelését azonban csak az egyes tanulmányok, cikkek, monográfiák teljes kör elolvasása, áttanulmányozása után indokolt megkezdeni, mert a mvek eredményei, következtetései, megállapításai csak így tárulkoznak fel a maguk teljességében.

A tartalmi kivonatolás elssorban az átfogó ismeretek összegyjtésére alkalmas technika, a hallgatóknak fleg a tanulmányok során a jegyzetek feldolgozására, a vizsgára való felkészülés céljára érdemes ezt a módszert alkalmazni. A kutató jelleg feldolgozást leginkább az ún. ,,cédulázás" segíti el. A cédulázás nemcsak lehetvé teszi a feljegyzések tárgykörök szerinti csoportosítását, de a feldolgozott adatok, a felhasznált 24

gondolatok visszakeresését is megkönnyíti. A cédulák segítségével pontosan elkészített feljegyzés biztosítja a gondolatok általánosítását, a tartalom összefügg és következetes kifejtését, s megtanít bennünket a gondolatok irodalmi formában való kifejezésére.

A cédulázás lényege, hogy a feldolgozás során a mvek fbb gondolatait, beépíteni szándékozott idézeteit kis méret (általában ¼ A/4-es, vagy ennél kisebb) kartonlapra kijegyzeteljük. Nagyon fontos, hogy egy-egy cédulára csak egy-egy kulcsgondolat kerüljön! Célszer a jegyzeteket olvashatóan elkészíteni, s a feljegyzésekben gyakran szerepl kifejezéseket rövidíteni. A technika alkalmazásának elengedhetetlen feltétele, hogy a konkrét idézetek, átvett gondolatok forráshelyét a cédulán pontosan jegyezzük fel. Ezzel elkerülhetjük a hivatkozások elkészítésénél a könyvek fáradságos újbóli elkeresését, s megkönnyíthetjük a dolgozatírásnál felmerül jegyzetkészítést. A cédulákat azért érdemes kemény lapra gyjteni, mert így könnyebben kezelhet, átszervezhet a jegyzetállományunk. A cédulázásos jegyzetkészítési technika nagy elnye, hogy jegyzetapparátusunk könnyen kezelhetvé, áttekinthetvé és átszervezhetvé válik.

Már a források feldolgozása, majd a jegyzetkészítés során is ajánlott saját felvetdött gondolatainkat papírra vetni. Ezek az elképzelések, ötletek (akár azonosulva az olvasottakkal, akár vitába szállva a mben szerepl érvekkel) a dolgozat megírásakor hasznos segítségek lehetnek. A jegyzetelésénél ajánlott azt is feljegyezni, hogy melyik adat, melyik átvett gondolat igényel még további utánajárást, esetleges ellenrzést a késbbiekben.



Ne feledkezzünk meg arról, hogy a feldolgozás, a jegyzetelés, vagy a dolgozatkészítés alatt eltelt hónapok során rábukkanhatunk még olyan mvekre, amelyek a munkánkhoz elengedhetetlenül szükségesek, ezért a bibliográfiai összeállításunkat folyamatosan frissíteni kell!

25

3.1.6.

A dolgozatírás során alkalmazható fbb kutatási és elemzési módszerek

A közgazdaságtudomány területén készül dolgozatok esetében a gondolatok és érvek alátámasztásához, a közgazdaságtudományi vizsgálatok, elemzések lebonyolításához, a kapott kutatási eredmények értékeléséhez mindenekeltt a statisztikai, matematikai módszerek alkalmazása válik szükségessé. A kutatás fázisában a statisztikai adatgyjtés és elemzés alkalmazása teszi lehetvé, hogy a készül dolgozatban a hallgató a vizsgálni szándékozott folyamatot, jelenséget megfelel módon feltárhassa, annak jellemz törvényszerségeit bemutathassa, elemezhesse, s elzetesen megfogalmazott feltevéseit, munkahipotéziseit bizonyítsa, vagy mások érveit cáfolhassa. A választott téma jellege, a kutatási cél alapveten meghatározza, hogy az Ön számára a munka során milyen módon és milyen mélységben szükséges a statisztikai módszerek felhasználása, alkalmazása.
A kutatás területe tulajdonképpen egyértelmen megszabja, hogy milyen statisztikai adatfelvétel, milyen primer kutatás lebonyolítása és milyen adatfeldolgozó, értékel eljárás alkalmazása a leginkább célravezet az adott téma esetében. Ez alapján döntheti el azt is, hogy Ön saját kutatást (adatfelvételt) bonyolít-e le, vagy már meglév statisztikai adatokat használ fel munkája során. Az adatgyjtésnél lényegesen eltérhet a makrogazdasági, illetve a kisebb gazdálkodási egységeket bemutató témák esetében alkalmazott adatfelvétel és forrástípus. A konkrét intézményi, vállalati témát feldolgozó hallgatóknak ügyelniük kell arra, hogy a felhasznált adatok bizonyos esetben titkosak, nem hozhatók nyilvánosságra. Ez esetben gondoskodni kell a dolgozat titkosításáról is. Az átfogóbb jelleg témát feldolgozó hallgatóknak elssorban könyvtárakban, meglév adatbázisokban kell összegyjteniük a szükséges adatokat. Ehhez elssorban a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárai, az Országos Széchényi Könyvtár, az Országgylési Könyvtár, vagy a nagyobb egyetemi könyvtárak (pl. a Budapesti Corvinus Egyetem, vagy a Debreceni Egyetem Könyvtára), illetve a KSH, a kormányzati szervek, a gazdasági kutatóintézetek, illetve egyéb intézmények internetes honlapjai állnak rendelkezésre.

26



A dolgozat értékét mindenképpen növeli, ha saját kutatást, önálló adatgyjtést is végez munkája során. Az ilyen típusú szociológia, statisztikai adatfelvétel elnye, hogy a szerz sokoldalú információkhoz juthat a vizsgálat során, hiszen közvetlen kapcsolatba kerül a vizsgált sokaság egyedeivel. Másrészt elnyt jelent az is, hogy a kutatón múlik a szerzett információk megbízhatósága. Vagyis: ha a dolgozat szerzje megbízható, reprezentatív módon készíti el az adatfelvételt, a kapott eredmények megbízhatósága nagyobb lehet, mint abban az esetben, ha forrásadatainkat másodlagos forrásból szerezzük.

Ha úgy dönt, hogy saját adatfelvételt alkalmaz, akkor a kutatás, adatfelvétel módszerét, technikáját (hiszen egy-egy felmérés, kérdív összeállítása komoly szakmai hozzáértést igényel) feltétlenül egyeztetni érdemes oktatójával, konzulensével.

Munkája során ­ amennyiben szükséges ­ elevenítse fel, s használja bátran korábban megszerzett ismereteit, támaszkodjon statisztikai és matematikai tanulmányaira!

A dolgozatírásnál leggyakrabban alkalmazható kutatási módszerek 1. Elemzés Az elemzés módszerét akkor alkalmazzuk, amikor a kutatás során a gazdasági és társadalmi folyamatok, jelenségek közötti kapcsolatokat, az egyes tényezk egymásra gyakorolt hatását, a változások menetét, irányát, típusát, vagy mindezek törvényszerségeit szeretnénk feltárni, láthatóvá tenni.

Az elemzések jellegük alapján lehetnek leíró-bemutató típusúak, prognosztizálók (elrejelzk), illetve döntés-elkészítk, terjedelmük szerint átfogó, vagy részleges, a vizsgálati folyamat idbelisége szempontjából pedig (egy-egy jelenséget pillanatnyi állapotában, helyzetében vizsgáló) statikus, illetve (a gazdasági-társadalmi jelenségeket folyamatukban vizsgáló) dinamikus elemzések. Az elemzések típusa lehet történeti jelleg áttekintés, esettanulmány, jelentés, vagy helyszíni kísérletre épül.

27

Az elemzések során használt, módszerek a következk lehetnek: o Összehasonlítás. Fontos kritérium, hogy összehasonlítani csak azonos módszerrel és tartalommal számított adatokat lehet! A leggyakrabban használt összehasonlítás az egymást követ évek adatainak összevetése, a tervezett és a tényleges adatok összehasonlítása. o Több tényezbl álló folyamatok, jelenségek elemekre bontása, analízise. o Matematikai-statisztikai módszerekkel végzett elemzések. Ide tartoznak: az átlag-, szóródás-, index-, szimmetria-, a trend-, a regresszió-, a korreláció-, stb. számítások. o Matematikai modellekkel végzett elemzések. o Számviteli- és mérlegelemzések (elssorban vállalati elemzések esetén alkalmazható). o Portfolióelemzés. Viszonylag új típusú elemzési mód, segítségével termékek, piacok kapcsolatát lehet elemezni.

Ne felejtse el, hogy dolgozata nem lehet kizárólag leíró, bemutató jelleg munka!

2. Mintavétel A dolgozatírás során végzett primer kutatások legfontosabb kérdése, hogy a munka során milyen célcsoportot és milyen eszközökkel vegyünk vizsgálat alá. Nyilvánvaló, hogy az esetek többségében a vizsgálandó csoport egészét, az alapsokaság valamennyi tagját, elemét lehetetlen megfigyelni, tanulmányozni, vagy megkérdezni. Ezért, hogy a teljes sokaságra vonatkozóan következtetéseket lehessen levonni, a mintavételnek reprezentatívnak, azaz az alapsokaságot jellemznek kell lennie.

A dolgozatírók által leggyakrabban használt mintavételi eljárás az egyszer véletlen mintavétel; lényege, hogy az alapsokaságból véletlenszám-táblázat segítségével veszünk mintát. A módszer elnye, hogy segítségével az esetleges elfogultság kiküszöbölhet, a minta jól reprezentálja az alapsokaságot, s a mintából nyert eredmények viszonylag megbízhatóak. Emellett más

28

valószínségi mintavételeket is alkalmazhatunk, de figyelembe kell vennünk minden esetben, hogy a mintavétel esetén bizonyos hibahatárokkal kell számolni. Nyilvánvaló, hogy a mintavétel nagyságának növelésével a hiba csökkenthet, de az így szerzett adatok esetében mindig közölni kell a becsült hibahatárt is!

3. Statisztikai adatok gyjtése A statisztikai adatok felhasználására a dolgozatíró érveinek, mondanivalójának alátámasztása végett van szükség; a megfelelen összeválogatott adatok jól jellemezhetik a vizsgált jelenségeket, folyamatokat. A statisztikai adatok kiválasztásánál azt a szempontot kell szem eltt tartani, hogy melyek azok az adatok, amelyek a kutatás, a vizsgálat aspektusából lényegi információkat hordoznak.

Legtöbb esetben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által kibocsátott statisztikák jelentik az ilyen típusú adatok forrását. A KSH által közzétett adatok elsdleges forrásnak számítanak, míg a feldolgozásokban, a monográfiákban rendszerezett, elemzett és publikált statisztikai adatok, táblázatok, diagramok másodlagos forrásnak minsülnek. A statisztikai adatok felhasználásánál is minden esetben kötelez a pontos forráshelyre hivatkozni!

4. Primer adatgyjtési-kutatási módszerek A dolgozat értékét jelentsen növeli, ha munkája során a jelölt önálló adatgyjtési-kutatási technikákat is alkalmaz. A leggyakrabban alkalmazott ilyen eljárások a kísérletek, a kérdíves felmérések, valamint az interjúkészítések, beszélgetések lehetnek.

A kísérletek elssorban a természettudományok területén alkalmazott vizsgálati módszerek, s jóllehet a társadalomtudományok terén lehet kísérleteket végezni, ezekben lényegesen nagyobb szerepet játszanak a környezeti és pszichikai hatások. A kísérlet megköveteli a kutató alapos felkészültségét, a vizsgálat lebonyolítása a megfigyelt jelenség elméleti modelljének, a várható

29

eredmények munkahipotézisének megalkotását is igényli. A kísérletekben valamilyen független tényezk változását, mérését végezzük.

A kérdíves vizsgálat talán a leginkább közkelet primer adatgyjtési technika, melynek segítségével a népesség, vagy annak egy bizonyos csoportja körében tudunk információkat gyjteni. A kérdíves vizsgálat alkalmazása során érdemes külön erre a célra alkalmazott kutatási tervet készíteni, melyben meg kell határozni, hogy a kutatással milyen eredményeket kívánunk elérni, meg kell tervezni, hogy milyen kérdívet (nyitott, zárt), milyen reprezentatív mintavételt szeretnénk alkalmazni. Ez esetben külön feladatot jelent a kérdív összeállítása, a célcsoporthoz való eljuttatása, a kapott információk összegyjtése, rendszerezése és mérhetvé tétele (kvantifikációja). A kapott adatok felhasználásánál minden esetben jelezni kell a mintavétel technikáját és az esetleges hibahatárokat!

A primer adatgyjtési technikák közé tartozik az interjúkészítés, a beszélgetés is. Ennél az adatgyjtési módszernél fontos elfeltétel, hogy az adatfelvételt végz kutató elre összeállított kérdésekkel, felkészülten keresse fel a gondosan kiválasztott célszemély(eke)t. A technikai apparátus mellett ügyelni kell arra, hogy az adathordozóra rögzített anyagokat a felhasználhatóság miatt írott formába kell konvertálni!

A primer kutatások, adatgyjtési módszerek számos etikai és jogi kérdést vetnek föl. A kutató felelssége, hogy biztosítsa a kutatásban részt vev személyek számára az önkéntességet, az alapvet személyiségi és személyes adatkezelési jogokat!

5. A kutatási eredmények, tapasztalatok értékelése A dolgozat elkészítése során a kutatás eredményeit megfelel módon és formában kell felhasználnunk, tapasztalatainkat, eredményeinket értékelnünk és elemeznünk kell. Összegyjtött tapasztalati anyagunk csak akkor válik felhasználható értékké, ha azt arra alkalmas módszerek segítségével feldolgozzuk. A tapasztalati anyag összegyjtésében, feldolgozásában törekednünk kell a tárgyilagosságra, a tudományos pontosságra és egzaktságra.

30



Dolgozatunk igazán értékes akkor lesz, ha saját gyakorlati tapasztalatainkat összegyjtve, elemezve ötvözzük elméleti ismereteinkkel, s a problémák megoldásához, feltevéseink bizonyításához is így juthatunk el. Az anyag összegyjtése, válogatása, jegyzetelése, rendezése, elemzése igen fáradtságos munka, amely sok türelmet, kitartást, találékonyságot és célratörést kíván. Már az anyag összegyjtése során (szinte észrevétlenül) elkezd formálódni a tényleges forma, kezdenek elhatárolódni a dolgozat egyes fejezetei. Rendkívül fontos, hogy ezt a rendezdést korábbi vázlatunk alapján céltudatosan irányítsuk. Csakis jól átgondolt pontos vázlatunk menthet meg az összegyjtött anyagban való céltalan bolyongástól! Lényegében itt bontakozik ki a legmagasabb szinten az alkotó munka: témánk, problémánk, feltevéseink vonatkozásában gondosan átvizsgálunk minden anyagunkat. Itt már kiderül: sikerült-e szilárd elvi álláspontot kialakítani, s hogy elég meggyzen tudjuk-e igazolni, indokolni, elfogadtatni álláspontunkat? Nélkülözhetetlen ehhez tapasztalati anyagunk számszer feldolgozása, amit természetesen gondos válogatás elz meg. Táblázatok, grafikonok, különböz számítások segítségével is alátámaszthatjuk állításaink helyességét. Így áll össze alapvonásaiban dolgozatunk. Természetesen ez még nem lehet végleges változat, hiszen újból és újból szükséges az ismételt átgondolás, egyes részek átdolgozása, a fölösleges részek elhagyása, estleges pótlás, kiegészítés, illetve az anyag irodalmi formába öntése.

A kapott eredményekrl, a vizsgálati tapasztalatokról érdemes konzulensünket is tájékoztatni, az eredményeket vele is megbeszélni, hiszen segítségével idejekorán elkerülhetk azok a csapdák, melyek az adatok, a felmérések hiányosságaiból, szakmai tévedéseibl, vagy alkalmazhatatlanságából származhatnak!

3.1.7.

A dolgozat elkészítése, megfogalmazása, formába öntése

A leginkább idigényes és elmélyült alkotómunkát igényl munkafázis a dolgozat megfogalmazása és formába öntése. Ebben a folyamatban teljesedik ki a megfelel kutatásokra, szakirodalmi feldolgozásra alapozott alkotó munka. Ez a tevékenység a gondolkodás, a szellemi alkotómunka egyik legmagasabb foka. A választott és feldolgozott téma formába öntése, megfogalmazása, kutatási eredményeink szintézise, önálló véleményünk, értékeléseink szavakba öntése komoly koncentrációt, kitartást igényel. 31

1. Elkészít munkálatok A dolgozat formába öntése, megírása eltt a szerznek véglegesítenie kell a dolgozat címét és célszer az egyes fejezetek alapján a munka vázlatát elkészítenie. A vázlat a készül fejezetek alapján egy logikus gondolati irányt szab a formálódó dolgozatnak. A dolgozat összeállításánál fontos szempont az is, hogy az egyes szerkezeti egységekben foglaltakat olyan részletességgel tárgyaljuk, amint azt a jelentsége megköveteli, s így a tartalmi mondanivaló megfelel arányban legyen a terjedelemmel.
A dolgozat áttekinthetségét, logikus felépítését a mondanivaló, a tartalom megfelel tagolásával érhetjük el. A fejezeteket, alfejezeteket decimális rendszerben szokás tagolni, s a tagolást mindig egyezményes jelekkel kell jelölni. Az alábbi felépítés egy hosszabb dolgozatra vonatkozik, egy háromoldalas dolgozatnál felesleges tartalomjegyzéket használni, illetve az oktató ettl eltér (ennél szkebb, illetve tágabb) szerkezeti követelményeket is szabhat ­ erre mindig figyeljen! A dolgozat javasolt felépítése: 1. A dolgozat címe A címválasztásnál vegyük figyelembe, hogy dolgozatunk címe akkor tölti be valódi hivatását, ha az rövid, érthet, konkrétan megfogalmazott és a tartalmat jól kifejez cím. A dolgozat címadását érdemes az írás utolsó fázisára hagyni, hogy a tartalmat jól visszatükröz, egyedi és frappáns címet adhassunk munkánknak. Ezt megelzen ideiglenes jelleggel egyfajta ,,munkacímet" adhatunk a dolgozatnak. Figyelembe kell venni, hogy a választott téma címe közel sem biztos, hogy egybeesik a dolgozat végleges címével. A címadás akkor jó, ha nem túl általános, pontosan visszaadja a tartalmat, rövid és közérthet. Jó megoldás lehet, ha egy rövid, tömör fcímet kiegészítünk a témát jobban körülhatároló alcímmel. 2. Tartalomjegyzék A feltüntetett címeknek, alcímeknek szó szerint egyezni kell a dolgozat szövegében található (fejezet) címekkel. A fejezetek, alfejezetek, stb. ugyancsak a szövegben alkalmazott jelölést követik, az oldalszámok megadása mellett. Mindez az olvasónak a dolgozatban való eligazodását segíti. Túlzottan

32

kis terjedelm részeket ne építsünk be a tartalomjegyzékbe, mert ez túlzottan tagolttá, szétesvé tenné a tartalomjegyzéket és a dolgozat szerkezetét is. A tartalomjegyzék elkészítésénél használjuk a szövegszerkeszt tartalomjegyzékkészít opcióját! A dolgozat követhetsége érdekében a fejezetek címeit, alcímeit a dolgozat oldalainak fejlécében is megjeleníthetjük. 3. A bevezetés A bevezetés a téma választásának indoklása, a dolgozat megoldandó feladatainak, célkitzésének megfogalmazása. A bevezetés a téma felvetése, elméleti és gyakorlati jelentségének ismertetése. Miután az írásmrl nyert els benyomás általában a legersebb, fontos szerepet játszik az érdekldés felkeltésében. A téma függvényében célszer egy makrogazdasági, vagy történeti bemutatás, a nemzetgazdasági környezet célra orientált ismertetése. A bevezetést megírhatjuk úgy is, hogy az csak egy rövid részbl áll, ez esetben a tartalmi ,,bevezetés" átkerülhet a dolgozat kifejt jelleg részébe. Ekkor a rész javasolt terjedelme a dolgozat egészét alapul véve max. 5-8%. 4. A tárgyalás A tárgyalás az egész írásm gerince, középpontja. A tárgyalás szövegrésze f fejezetekbl, s (hosszabb mvek esetén) ezeken belül több, egymást logikus sorrendben követ alfejezetbl áll. Fontos, hogy a tartalom szempontjából önálló fejezetek között meglegyen az összefüggés, ne legyen az anyag szétes vagy töredezett. A tárgyalás részének tekintjük a témával összefügg irodalom áttekintését, a feldolgozás anyagát, módszerét és elemzését. A dolgozat tárgyát képez szorosabb értelemben vett szakmai kérdések kidolgozása mellett a téma által megkívánt számításokat és elemzéseket is itt kell elvégezni. A kutatás eredményeit, tapasztalatait, az adatok elemzését, bemutatását is ezekben a fejezetekben kell kibontani. A rész súlyának megfelelen a tárgyalás a dolgozat terjedelmének 80-85%-át kell, hogy kitegye. 5. Befejezés, összefoglalás Összegezni kell a vizsgálati eredményeket, megállapításokat, következtetéseket, javaslatokat. Összefoglaló funkciója: a célkitzésbl a szerz mit és milyen eredménnyel oldott meg. Ebben a részben kell röviden összefoglalni a dolgozat fbb megállapításait, érdemes újra felvillantani a vitatott kérdéseket, a témában kialakított állásfoglalásunkat, következtetéseinket, illetve a dolgozat elméleti és gyakorlati eredményeit. Ebben az esetben is törekedni kell a tömör és világos megfogalmazásra. A befejez, összefoglaló rész javasolt terjedelme a dolgozat méretének 5-8%-a, de bizonyos esetekben ­ ha az eredmények összefoglalását korábban fejezetenként, vagy a tárgyalás végén is megfogalmaztuk ­ ennél rövidebb összefoglalást is alkalmazhatunk.

33

6. Bibliográfia (irodalomjegyzék) A dolgozat utolsó arab számmal sorszámozott lapjai, ahol a dolgozat megírása, a téma feldolgozása, kutatásaink során a legtágabb értelemben felhasznált forrásokat, szakirodalmat gyjtjük össze alfabetikus sorrendben. Ha sok forrást használtunk fel, elsegíti a tájékozódást a bibliográfia különböz szempontok szerinti csoportosítása (javasolt a betrend). Az irodalomjegyzék összeállításakor (a címek leírásánál) alapvet követelmény, hogy a bibliográfiai tételek pontosan és ellenrizheten tartalmazzák az adatelemeket, amelyek alapján a beazonosítás biztosítható. 7. Függelék, mellékletek A vizuális bemutatás egyszersíti az informálást, s nagymértékben elsegíti az ismeretek átvételének intenzitását. A szemléltet anyagok elhelyezése történhet a szöveg között, ott, ahol els ízben tettünk róla említést, vagy beilleszthetjük függelékként is a dolgozatba, közvetlenül a bibliográfia után. A függelékként elhelyezett anyag oldalszámozása (római számozással) I-tl kezdve, folyamatosan történik. Ha nagyobb számú, vagy nagyobb terjedelm szemléltet anyagot kívánunk felhasználni, ezt célszer a hátlap bels oldalán a köttetéskor elkészített tasakba helyezni. A függelékek összeállításánál ügyelnünk kell arra, hogy a felhasznált források, képek, fényképek, táblázatok, vagy diagramok követhetk, jól láthatók-olvashatók és esztétikailag kifogástalanok legyenek.

2. A dolgozat megírása Az alkotómunka során talán ebben a szakaszban igényli a dolgozat elkészítése a leginkább rendszeres, folyamatos és kitartó munkát, koncentrációt. Az irodalmi formába öntés, a tényleges megfogalmazás során igen fontos a szisztematikus és folyamatos munka. Az írás során mindig vegyük figyelembe, hogy készül munkánk valamennyi fejezetének, s valamennyi mondatának pontosnak, szabatosnak, szakmailag korrektnek, tárgyilagosnak, felhasznált adatainknak, forrásközléseinknek, diagramjainknak, táblázatainknak közérthetnek, követhetnek és adatoltnak kell lennie, s ne feledkezzünk meg az önálló vélemények megjelenítésérl sem. Mindezek mellett ügyelni kell arra, hogy kifejezéseink, mondataink közérthetek, logikusak legyenek, dolgozatunk pedig lehetleg olvasmányos formában készüljön.

34

Folyamatosan gondot kell fordítani a dolgozat stílusára és a helyesírásra is.
Helyes, ha az alkotói folyamatot pontos idbeosztás alapján, naponként azonos idben végezzük, mert az így kialakított ritmus ösztönzleg hat munkánkra és fokozhatja teljesítményünket, ha minden napra kitzzük az aznapi feladatokat. Helyesnek látszik, ha az írás során felmerül gondolatokat igyekszünk gyorsan rögzíteni, még akkor is, ha nem találjuk a legmegfelelbb kifejezéseket, még úgy is akár, hogy késbb vissza kell térni, s átgondolva ki kell javítani az ilyen oldalakat.

A dolgozat megírásánál ­ az Ön egyéniségétl, íráskészségétl függen ­ alapveten két típusú dolgozatírási módszert követhet. Az egyik szerint a dolgozat egyes fejezeteinek megírását az adott fejezethez kapcsolódó szakirodalom ismételt ,,feldolgozásával", újragondolásával párhuzamosan végezheti. Munkája során így lépésrl lépésre halad elre az egyes fejezetek megírásával. Ennek a módszernek elnye lehet, hogy az írás során nem szükséges egyszerre valamennyi összegyjtött és rendszerezett háttéranyagát ,,mozgatnia". A másik módszer szerint a szakirodalmi anyagok feltárása, a kutatások lezárása, az anyagok rendszerezése után a dolgozat egészét folyamatosan, ,,egy szuszra" írhatja meg. Ennek a módszernek az az elnye lehet, hogy segítségével a dolgozat egészét a maga teljességében, összefüggéseiben és komplexitásában tudja átlátni.



A dolgozat formába öntésénél hasznos lehet, ha a vázlat elkészítésénél és a munka összeállításánál az alábbi szempontokat is figyelembe vesszük: A dolgozat fejezetei alapján készített vázlatnak arányban kell állnia a munka terjedelmével. Ne aprózzuk szét túl sok fejezetre és alfejezetre a dolgozatot, mert az a töredezettség benyomását kelti az olvasóban. Az írás eltt ügyelnünk kell a téma határozott körvonalazására, itt kerülhet sor a téma fontosságának, problémafelvetéseink, elfeltevéseink megfogalmazására. Indokolt lehet a dolgozatban az anyaggal kapcsolatos helyzetkép rövid ismertetése, a feldolgozott irodalom és a gyakorlati tapasztalatok alapján. Tapasztalati téren összegyjtött anyagunkra, kutatásunk módszerére vonatkozó elvi tájékoztatás.

35

Minden esetben követelmény a részletes, logikus, jól tagolt kifejtés, elemzés, értékelés. Ne maradjon el feltevéseink bizonyítása, ellentétes állítások cáfolata: objektív tények adatok, összefüggések alapján. Okszer lehet a további feladatok és tennivalóink tömör összefoglalása, esetleges további kutatási irányok megjelölése. Bár nem kötelez, de egyre gyakrabban alkalmazott, hogy amennyiben jelezni kívánjuk, ne feledkezzünk meg a dolgozat elkészítésében közremköd, segít küls személyeknek szóló köszönetnyilvánításról. A köszönetnyilvánításban olyan személyeknek illik köszönetet mondani, akik nem konzulensi minségükben tanácsokkal, adatokkal, észrevételekkel segítették munkánkat. Az egy-két mondatos köszönetnyilvánítást beilleszthetjük az elszóba, vagy a befejezésbe, de azoktól elkülönítve is megjeleníthetjük. A dolgozatot, a megírást követen legalább egy hétig ,,pihentessük", majd azt követen újra olvassuk át. Így könnyebben tudjuk az esetleges rejtett hibákat kiszrni, észrevenni.

A dolgozat igazán jó összbenyomást úgy kelthet, ha a megírásnál, a formába öntésnél ügyelünk arra, hogy kezünk alól kikerül munkánk szakmailag korrekt, szabatos, pontos állításokat, ellenrzött, követhet, pontosan hivatkozott és megfelelen adatolt forrásokat tartalmaz. Mindezt ötvözni kell a stílus olvasmányosságával, közérthetségével és a pontos helyesírással is. Érdemes már az elkészült fejezetek esetében azonnal elvégezni a stiláris, illetve helyesírási korrigálásokat, segítségünkre lehet a szövegszerkesztk által felkínált helyesírás-ellenrz opció (bár sok esetben nem, vagy nem megfelel módon ismeri fel a szavakat, szókapcsolatokat), illetve mérvadó segítségek lehetnek az Akadémiai Kiadó legfrissebb helyesírási, nyelvtani szabályzatai, az Idegen szavak és kifejezések szótára, illetve a Közgazdasági helyesírási szótár. A dolgozat megfogalmazásánál, szóhasználatának kialakításánál ügyeljen arra, hogy pontosan határozza meg és következetesen alkalmazza a saját maga, vagyis ,,a beszél", illetve ,,a megszólított", vagyis a dolgozat olvasójának helyzetét és a dolgozaton keresztül létesített kapcsolatát. Ennek megfelel módon használja a beszédstílust, az ige- és névszóragozást.

36



Ma már gyakorlatilag valamennyi dolgozat számítógépes szövegszerkesztéssel készül; érdemes a program által nyújtott kisegít lehetségeket kiaknázni. Ehhez legalább felhasználói szint számítógépes ismeretekre és minimális gépelési tudásra van szükség. Ha mindezeknek birtokában vagyunk, célszer a jegyzetelésnél, a tartalomjegyzék elkészítésénél, az elsdleges helyesírásellenrzésnél, a szövegformátum beállításánál, a formázásnál a szövegszerkeszt megfelel opcióit segítségül hívni. Elny jelenthet, ha a dolgozat megszövegezését egybl a számítógépen képes megoldani, hiszen így nem jelent idveszteséget az elzetes megfogalmazás, majd begépelés mvelete. A számítógépes szövegszerkesztés lehetséget kínál arra, hogy készül munkánkat biztonságosan tároljuk és mentsük. Érdemes a munka során több változatban és legalább 10 percenként elmenteni a készül dolgozatot, hogy elkerülhessük a küls okok miatt bekövetkez esetleges adatvesztéseket. A biztonság kedvéért a munkanap végén mentse külön lemezre munkáját!

3.1.8.

A leírtak pontosítása, formai megoldások véglegesítése

A dolgozat megírásának utolsó szakaszában a véglegesnek szánt változat esetében is indokolttá válik a leírtak áttekintése, pontosítása, illetve a formai megoldások egységes szempontok alapján történ véglegesítése.
A munka e fázisában a dolgozatot érdemes ,,küls szemlélként" újra áttekinteni. A feladatok elssorban a leírtak stilisztikai, helyesírási ellenrzésére, a fejezet-sorszámozások, táblázatok, ábrák formai megoldásainak egységesítésére terjednek ki. Használja a számítógépes szövegszerkeszt programok által nyújtott lehetségeket! Ügyeljen a pontos oldalbeállításra, a fejezetek, ábrák pontos sorszámozására, a hivatkozások precizitására, a tartalomjegyzék, a mellékletek formai követelményeire! Próbálja úgy átgondolni és áttekinteni a leírtakat, hogy abból egy egységes szemléletmód, következetes formai megoldások sora tükrözdjön vissza. Érdemes egy (nem feltétlenül szakember) küls személlyel is átolvastatni a dolgozatot.

A leírtak pontosításánál, a megírtak véglegesítésénél különösen a következ dolgokra fordítson figyelmet: A dolgozatában logikusan épülnek-e egymásra a különböz fejezetek és a kifejteni szándékozott gondolat? Jól követhet-e a kifejteni szándékozott gondolatok menete?

37

Érvelései, indoklásai, bizonyításai helyesek-e? A cáfolni szándékozott maradéktalanul cáfolni? állításokat, gondolatokat sikerült-e

Sikeresen foglalta-e össze a dolgozat végén tapasztalatait, eredményeit? Közérthet-e, de egyben pontos-e a megfogalmazási mód, a stílus?

3.1.9.

A dolgozat nyomtatása, köttetése, leadása

A dolgozatírás utolsó, de egyáltalán nem mellékes munkafázisai a dolgozat nyomtatása és leadása, szakdolgozat esetén a köttetése.

A nyomtatás minsége a dolgozat esztétikai összképére meghatározó jelentség. Ajánlatos elre elhatározni, hogy hol szeretnénk dolgozatunkat kinyomtatni. A nyomtatásnál legyen tekintettel arra, hogy amennyiben más számítógépen dolgozott és másik gépen nyomtatja a dolgozatát, az új konfiguráció, a más típusú beállítás a dolgozat fejezeteit ,,áttördelheti", az oldalak számozása változhat! Gyzdjön meg újra a beállítások helyességérl! A színes ábrák nyomtatásánál ügyeljen arra, hogy milyen formában kívánja kinyomtatni az adott oldalt (vagy csak magát az ábrát, vagy az egész oldalt) szeretné színessel nyomtatni.

4. A DOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI
A dolgozat formába öntésénél, küls megjelenítésénél figyelembe kell venni a dolgozattal szemben támasztott formai követelményeket. 4.1. A dolgozatok formai követelményei 1. A dolgozatot számítógépes szövegszerkeszt programmal kell elkészíteni, ugyanakkor általában oktatási formától és a tárgy 38

követelményeitl függ, hogy nyomtatott formában, vagy e-mail-en, csatolt fájl formájában kell leadni. 2. Javaslat a dolgozat formai tagolására: Cím Tartalomjegyzék Bevezetés Kidolgozás, vagy tárgyalás o A vizsgálatok anyaga és módszere o Vizsgálati eredmények és azok értékelése o Következtetések, javaslatok Összefoglalás, befejezés Egyéb kiegészít részek o Irodalomjegyzék, bibliográfia o Mellékletek, függelék A ,,Bevezet" és ,,Összefoglaló" fejezetek kivételével az egyes fejezeteket decimális rendszer számozással, egyértelm jelöléssel ajánlott ellátni. A dolgozat borító- illetve fedlapjának tartalmát és elrendezését általában az oktató határozza meg (szakdolgozat vagy TDK-dolgozat esetén az általános és központilag közölt formai követelmények az irányadóak). A dolgozaton mindenképpen szerepelni kell a következknek: a dolgozat címe, szerzje (szerzi), a készítés dátuma, az oktatási intézmény és a tanszék neve, esetleg a tárgy oktatója. A nyomtatott szöveg megjelenése A dolgozatokat általában Times New Roman CE bettípussal, 12-es betmérettel és másfeles, azaz 1,5-es sortávolsággal kell elkészíteni. Egy oldalnak kb. 32-36 sort kell tartalmaznia. Az alapértelmezett 39

margóbeállítást (2,5 cm) kell alkalmazni. Bekötött dolgozatok (így a szakdolgozat) esetében a kötés érdekében baloldalon 0,5 cm-t a margón kívül el kell hagyni, így a bal oldali margó beállítását ezzel a mérettel értelemszeren meg kell növelni (bal oldali margó 3 cm). Az adott kereteken belül fejlécet is alkalmazhatunk. Az oldalak számozása esetén a lapok számát arab számozással, lent, jobb oldalon kell megjeleníteni. A dolgozat nyomtatásához A/4-es irodapapírt használunk és csak az egyik oldalára nyomtatunk.



A dolgozat végs megszerkesztésénél fordítson gondot a szöveg grafikai megjelenésére is. Érdemes az egyes fejezetek, alfejezetek megkülönböztetése érdekében sorkihagyással, más betmérettel megjeleníteni a (fejezet) címeket. Ügyeljen arra, hogy az új bekezdéseket a korábbi szövegrészektl jól el kell különíteni, a bekezdéseket mindig új sorban kell kezdeni, két bekezdés között pedig sort kell emelni. Figyelni kell a margók beállítására és a pontos oldalszámozásra. Legyen következetes a szöveg közti kiemelések, a sorköz és a bettípus alkalmazásában.

4.2. A szemléltet anyagok formai elvárásai A dolgozat tartalmi és esztétikai értékét növelik a jól áttekinthet táblázatok, ábrák, grafikonok, diagramok, fényképek stb. Minden grafikont, táblát, ábrát címmel és sorszámmal kell ellátni úgy, hogy a táblázatok címét és számát a táblázat fölött, az ábrák címét és számát az ábrák alatt kell közölni. A szemléltet anyagok alján minden esetben fel kell tüntetni a táblázatban, diagramban szerepl adatok, a képek, fényképek pontos forrását.
Nagyobb mennyiség táblázat, diagram, stb. alkalmazása esetén célszer ezekrl külön jegyzéket készíteni. Amennyiben az ábrák és táblázatok szorosan kapcsolódnak a tartalomhoz, alátámasztják a szerz érveit, akkor helyezzük el azokat a szöveges tartalmi részben, szerves egységben a róluk szóló gondolatokkal. Ha az alkalmazott szemléltet elemek nem szorosan kapcsolódnak a tartalmi részekhez, vagy többrét logikai kapcsolatuk miatt az alapvet gondolatmenetet zavarnák, akkor a szöveges rész végén, de azzal egybekötve, a függelékben kell elhelyezni azokat. Ez esetben a fszövegben

40

utalunk a megfelel szemléltet anyag számára, fellelhetségére. Ha a szemléltet anyagok A/4-es méretnél nagyobbak, s méretük miatt nem köthetk egybe az A/4-es lapokkal, illetve nem feltétlen szükségesek a gondolatok közvetítéséhez, akkor azokat a mellékletben kell elhelyezni. Az ábrákat a dolgozat esztétikai értékeinek növelése érdekében érdemes színes formátumban elkészítenie! Munkájához vegye igénybe a számítógépek adta lehetségeket (pl. Excel, szkenner, színes nyomtatás, stb.)!

1. Táblázatok szerkesztése A számszer adatokat ­ a jobb áttekinthetség kedvéért ­ célszer oszlopokba rendezve táblázatba foglalni. A táblázatoknak logikus, áttekinthet formát érdemes adni, hiszen a táblázatok célja, hogy segítségükkel az adatok között valamilyen tendenciát, folyamatot, változást lehessen bemutatni, s ezáltal valamilyen következtetést tudjunk segítségükkel levonni. Az egyes oszlopokat fejrovattal lássuk el, az esetleges kiegészítéseket a táblázat alatt, az adatok forrásának megjelölése fölött közöljük. A táblázatoknak adjunk címet és sorszámot, s azt a táblázat tetején helyezzük el, a táblázat alján pedig minden esetben jelöljük az adatok forrását.
Ha a táblázatokat nem a lap hosszában (álló formátum), hanem kereszt méretében (fekv formátum) szerkesztjük, úgy illesszük be a dolgozatba, hogy a táblázat fejrovatai, illetve a táblázat sorszáma és a felirat a dolgozat gerince felé es részre kerüljön. Fekv formátum esetében célszer a táblázatot külön oldalra tördelni. Minden egyes táblázatra érvényes, hogy a táblázat egészét (cím, adatok, hivatkozás) indokolt egy oldalra tördelni. Ha a táblázat adatait a forrástól eltéren újabb adatokkal egészíti ki, azt a hivatkozásban pontosan jelezni kell. Ha a táblázat adatai hiányosak, a hiányzó adatok helyén jelezni kell (pl. ,,n.a." ­ nincs adat ­ jelel jelölve)1 a hiányzás tényét. Az adatokhoz, sorokhoz, vagy oszlopokhoz kapcsolódó megjegyzéseinket fels index betkkel kell a táblázat alatt jelölni. Ha a táblázatban nem számított, hanem becsült adat fordul el, azt is külön jellel jelölni kell, hogy ez az adat eltér az adatok többségétl.

Az ,,n.a." valójában nemzetközi rövidítés, és eredeti jelentése ,,not available". 41

1



A táblázatoknak a tartalmazott adatok alapján mindig adjunk címet. Az adatok megnevezését tartalmazó oszlopokban mindig jelöljük az adatok mértékegységét, az összegz rovatoknál ügyeljünk az összegek helyes kiszámítására. A táblázatok szerkesztésénél ügyeljünk arra, hogy melyik táblázati forma, milyen típusú rácsozat adja vissza legjobban az abban megjelenített adatok jellegét. Használjuk a számítógépes szövegszerkesztk táblázatkészít, rendez lehetségeit! Ügyeljünk arra, hogy dolgozatunkban táblázataink és ábráink egységes formátumban jelenjenek meg. Az alábbi példa a táblázatszerkesztés fbb elveinek egy lehetséges variációját kívánja bemutatni.

1. táblázat: A gépimport megoszlása felhasználás szerint (százalékban) 1995 Beruházás Fogyasztás Továbbfeldolgozás Összesen 44,3 33,3 23,4 100,0 1998 32,6 25,5 41,9 100,0 2001 31,5 23,6 44,9 100,0

Forrás: Viszt Erzsébet: A hazai behozatal alakulása, bvülésének okai, összefüggése az export növekedésével. Külgazdaság, XLVIII. évf. (2004). 6.sz. 8.p.

2. Diagramok, grafikonok szerkesztése A kutatás, az adatfeldolgozás eredményeit a jobb áttekinthetség, szemléletesség, az idbeli változások bemutatása, az összefüggések, kapcsolatok érzékletesebbé tétele végett diagramok, grafikonok segítségével is közzé tehetjük. A diagramok, grafikonok esetében (önálló adatfelvétel adatainál is) szintén pontosan hivatkozni kell az adatok forrására. A grafikonok, diagramok szerkesztése esetében figyelembe kell venni, hogy az adatok és az összefüggések szemléletessé tételére melyik diagramtípus (kör-, oszlop-, sáv-, vonaldiagram), melyik grafikon formátum felel meg leginkább. Az alábbi példa próbálja bemutatni a szerkesztés fbb elveit. 42

1. ábra: Az aktív bérmunka aránya a magyar exportban, 19922002 között, százalékban

30 25 20 15 10 5 0
1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
Forrás: Hamar Judit: Termelékenységi rés és szerkezetváltás. Külgazdaság, XLVIII. évf. (2004). 10.sz. 26.p.

23,5 19,1

22,8

24,1

23,7 20,3 20,9 20,2 18,6 13,8

12,5

Az adatfeldolgozás, a statisztikai módszerek alkalmazása során a pontosabb, megbízhatóbb számítások miatt célszer számítógépes programokat segítségül hívni. Ezek a programok (pl. Excel, SPSS) általában rendelkeznek diagram és grafikonkészít opciókkal. Az adatok típusa, a kimutatni kívánt összefüggések jellege határozza meg, hogy melyik típus alkalmazása a leginkább szemléletes és célravezet. A dolgozat színvonalát emeli, ha az abban alkalmazott grafikonokat színes formátumban, színes nyomtatóval nyomtatva szerepeltetjük. Ehhez nem szükséges az egész dolgozatot, csak az adott oldalakat színes nyomtatóval készíteni, de ez esetben ügyeljünk a tördelésre és az oldalak, ábrák számozására.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy ábráink, táblázataink, diagramjaink akkor töltik be funkciójukat, ha a bennük lév adatokat, az általuk megjelenített információt munkánkban elemezzük és felhasználjuk, szemléltet anyagainkra a dolgozat szövegében utalásokat teszünk (pl.: Lásd a mellékletben.). Idegen

43

nyelv szakirodalomból átvett táblázatok és ábrák esetében a tartalmi részeket magyar nyelven kell visszaadni!

3. Egyéb ábrák, képek felhasználása A dolgozat ábrái lehetnek saját szerkesztés vázlatok, folyamatábrák, rajzok, fényképek, térképek, vagy diagramok is. Átvett, fénymásolt ábrák, térképek estében csak jó minség xerox-másolatok és fényképek felelnek meg!



A dolgozat egységessége, esztétikuma miatt érdemes az átvett adatokat is újra táblázatba, diagramba szerkeszteni, a fénymásolatok minsége ugyanis mindig rosszabb, mint az eredeti anyagoké. Ha ez nem megoldható (pl. képek, térképek, fényképek esetében), akkor ajánlott a közölni kívánt képet szkennerrel beolvasni és színes nyomtatóval kinyomtatni. Ügyeljünk azonban arra, hogy az ábrák nyelve nem térhet el a dolgozat nyelvétl (tehát magyar nyelv dolgozatba ne illesszünk pl. angol feliratú ábrát vagy térképet).

44

5. HIVATKOZÁSOK ÉS A DOLGOZATKÉSZÍTÉS EGYÉB FONTOS KÉRDÉSEI
A felhasznált irodalom bibliográfiai adatainak közlése minden esetben követelmény; nemcsak az olvasó tájékoztatása, hanem állításaink alátámasztása, a tudományos etika és mások munkájának tiszteletben tartása, valamint a szellemi termékek jogi védelme szempontjából is. Tudományos munkák esetében a hivatkozások nélküli (szószerinti, vagy gondolati) átvétel tulajdonképpen idegen szellemi alkotásoknak az eltulajdonítása, más szóval plágium. Plágium lehet pl. más szerz mvének, vagy annak egyes részleteinek saját név alatt való közlése, más eredeti gondolatainak (tehát nemcsak idézetek!) hivatkozás nélküli átvétele, átfogalmazása, vagy a dolgozat több szerztl való, hivatkozások nélküli ,,összeollózása". Ezért a hivatkozások kérdése nem csupán a gondolati eldök eltti tiszteletadás, s nem is csupán a szerzi jogokat érint kérdés. A hivatkozások, valamint az irodalomjegyzék és a bibliográfia elengedhetetlen része a tudományos munkáknak.
A tudományos igény munkák megírása közben érveink alátámasztása, mondanivalónk bizonyítása érdekében, vagy éppen azért, mert az adott szerzvel, vagy bizonyos nézeteivel nem értünk egyet, vitatkozunk vele, óhatatlanul hivatkozásokat kell alkalmaznunk. Szó szerinti idézeteket akkor alkalmazunk, ha az olyan gondolatot, adatot, vagy megállapítást tartalmaz, amely elengedhetetlenül szükséges a dolgozat megírásához, alátámasztja állításainkat, vagy vitatjuk az idézett rész tartalmát, esetleg frappáns, találó megfogalmazásként gondolatilag színesítheti dolgozatunkat. A szó szerinti idézetek esetében az idézett mondatrészbl kiemelni, kihagyni, vagy betoldani csak nagyon korlátozott mértékben, úgy lehet, ha azt pontosan és egyértelmen (pl. szögletes zárójelek között, dlt betvel, kiemeléssel) jelezzük (pl. lábjegyzetben: ,,Kiemelés, betoldás tlem." ­ és a kiemelést, betoldást végz szerz kezdbeti). A szó szerinti idézetek esetén, ha nem az eredeti mondat elejétl, vagy végéig idézünk, az elhagyást három ponttal (...) kell jelezni. Nem szó szerinti, csupán tartalmi idézést, ún. parafrázist akkor alkalmazunk, ha a gondolat tartalma segíti a dolgozat mondanivalójának kifejtését. Amennyiben a dolgozatban valamely mbl szó szerint idézünk, az átvett szövegrészt teljes egészében idézjelbe tesszük, a nem szószerinti (csak tartalmi) idézetet, hivatkozást nem tesszük idézjelbe, de mindkét esetben utalunk az irodalomra.

45

Ügyeljünk arra, hogy szószerinti idézeteink ne legyenek hosszabbak fél oldalnál, ugyanis az ennél hosszabb idézetek átvételnek minsülnek és szerzi jogi bonyodalmakhoz vezethetnek. Tartsa szem eltt, hogy alkalmazott idézetei nem válhatnak ok nélkülivé, feleslegessé, vagy öncélúvá! Csak akkor megalapozott az idézet használata, ha ez nélkülözhetetlen, indokolt és releváns. Nem indokolt pl. közhelyeket, gondolati kliséket, általánosságokat, vagy megbízhatatlan származású, nem ellenrizhet tényeket, adatokat idézni. Ne tulajdonítson valamely szerznek olyan gondolatot, amelyet az a szerz is másoktól idéz! Csak nagyon különleges esetben (például ha az eredeti forrás többé nem fellelhet) szabad mások átvett idézeteit idézni. A másoknál megjelen, általunk is felhasználni kívánt idézeteknél az eredeti forrást is fel kell keresni, és arra kell hivatkozni. A kereszthivatkozás, vagyis a nem az eredeti mre történ hivatkozás csak abban az esetben megengedhet, ha az eredeti m egyáltalán nem hozzáférhet (magyarországi könyvtárakban nem fellelhet, megsemmisült, stb.). Az sem mindegy, hogy kire hivatkozik munkájában. S míg értelemszeren az adott tudományterület leginkább elismert, fontos szerzit feltétlenül meg kell említenie ­ nyilván ha mveiket felhasználta ­ a hivatkozásokban, addig a közismert általános mveket, jegyzeteket inkább az irodalomjegyzékben célszer feltntetnie. Önmagára, saját korábbi dolgozataira (TDK, évfolyamdolgozat) csak abban az esetben hivatkozzon, ha tanulmányai során született írása neves, országos folyóiratban, tanulmánykötetben jelent meg. A tanulmányaink során már használt tankönyvekre, jegyzetekre általában csak akkor hivatkozunk, ha ténylegesen fel is használtuk ezeket, vagy igazoljuk, esetleg vitatjuk a mveket, illetve egyes részleteiket. Mindig pontosan, egyértelmen, következetesen és félreérthetetlenül kell hivatkozni! A pontos hivatkozásnak tartalmaznia kell a szerz(k) nevét, a m címét, könyv esetében a kiadó nevét, a kiadás helyét és évét, esetleg a sorozat címét, cikk, tanulmány esetén a lap, folyóirat, periodika nevét, évfolyamát, a megjelenés pontos jelölését. Ha az idézett mnek több kiadása is van, mindig a legutóbbira, vagyis a legfrissebbre kell hivatkozni. Ha egy-egy mre többször hivatkozunk, már a második hivatkozásnál elegend a szerz nevével, vagy a kötet címével egyszersítve utalnunk (pl. az els hivatkozásnál jelezve: Az idézett m a továbbiakban: Szerz [kiadás éve] 15. o.). A hivatkozásokat célszer elkülöníteni a dolgozat szövegétl. Tehetjük ezt pl. úgy, hogy a hivatkozásainkat más betmérettel, vagy bettípussal (leginkább dltbetvel) készítjük. Ha egy-egy bekezdésben több adatot is szerepeltetünk egy azonos forrásból, nem célszer a hivatkozásokkal nagyon széttördelni a mondanivalót. Ez esetben a bekezdés végén hivatkozhatunk az adatok forrására, jelezve, hogy az adott bekezdés adatai azonos forrásból kerültek átvételre.

46

5.1. Irodalmi hivatkozások A felhasznált irodalmi forrásokra a szöveg megfelel helyén mindig hivatkozni kell! A hivatkozás leggyakrabban szokásos módjai a következk: 1. Hivatkozás láb-, vagy végjegyzetben Ez esetben a szöveg megfelel helyén (szó szerinti idézetnél az átvételt záró idézjel után, tartalmi idézetnél a kölcsönzött gondolat végén, ami lehet mondat, vagy bekezdés vége is) fels indexként elhelyezett sorszámhoz tartozó lábjegyzet közli a hivatkozott forrás bibliográfiai adatelemeit.
A láb- vagy végjegyzetek alkalmazása a számítógépes szövegszerkesztk segítségével egyszeren és gyorsan kezelhet hivatkozási mód. A szövegszerkeszt program ,,Beszúrás" menüjében található opció segítségével dolgozatunkban folyamatosan számozott hivatkozásokat készíthetünk úgy, hogy bármikor kibvíthetjük munkánkat és jegyzeteinket. A hivatkozások olvasó általi gyorsabb visszakeresése végett Önnek is érdemesebb az oldal aljára szerkesztett lábjegyzeteléses technikát használnia. Indokolt a láb- és végjegyzetek között abból a szempontból is különbséget tenni, hogy a lábjegyzetekben a dolgozat gondolati menetéhez nem közvetlenül kapcsolódó észrevételeinket, megjegyzéseinket is közölhetjük, úgy, hogy közben az olvasónak nem kell a dolgozat végére lapoznia. Ha túl sok megjegyzést, összeköt szöveget, idézeteket alkalmazunk a hivatkozások mellett, a munka szerkezete inkább a végjegyzetek alkalmazását indokolja. A dolgozatírás gyakorlata ugyanakkor elssorban a lábjegyzetekben történ hivatkozások alkalmazását indokolja.

2. Sorszámozott hivatkozás, betrendbe sorolással Itt a hivatkozásaink a szöveg között zárójelben ­ mind a kerek ( ), mind a szögletes [ ] zárójel alkalmazható ­ vagy fels indexként elhelyezett sorszámok formájában jelennek meg, s abban a sorrendben utalnak az egyes forrásokra, amelyben a hivatkozásra elször sor került. Az ugyanarra a tételre történ ismételt hivatkozás a már meglév sorszámmal történik. 47

A sorszámozott hivatkozási rendszer alkalmazása megköveteli, hogy a munka második lépéseként elvégezzük az irodalomjegyzék tételeinek betrendbe sorolását, majd a szöveg között elhelyezett sorszámokat át kell írni a betrendbe sorolás utáni új sorszámoknak megfelelen. Ennek a hivatkozási módnak az az elnye, hogy nem tördeli meg a dolgozat fszövegét, hátránya viszont, hogy a jegyzetapparátus utólagos kibvítése, átszerkesztése rendkívül bonyolult lehet. Lehetleg ezt a hivatkozási módot ne használja!

3. Els adatelem és dátum rendszer hivatkozás Itt a hivatkozások a fszövegben kerülnek feltüntetésre, a szöveg közötti zárójelben az adott forrás els adateleme (elssorban a szerz vezetékneve) és a m megjelenési éve szerepel. Amikor az els adatelem ­ általában a szerz(k) neve ­ a szöveg részévé válik, akkor a zárójelben csak az évszám szerepel. Ha ugyanahhoz az els adatelemhez ugyanabban az évben több tétel tartozik, akkor ezeket a tételeket az azonos évszám után írt a, b, c, stb. kisbetvel kell megkülönböztetni (pl. Gergely [1987a], Gergely [1987b], stb.). A szerz nevét írhatjuk csupa nagybetvel is (pl. GERGELY [1987a]). Ekkor az irodalomjegyzék betrendbe sorolt tételei nincsenek sorszámozva, az egyébként hátul szerepl évszámot pedig ­ az esetleg szükséges kisbetvel együtt ­ elre kell hozni az els adatelem utáni helyre. Kettnél több szerz esetén már hosszú lenne a hivatkozás, ilyenkor az els név után az ,,et al." kifejezés kerül.
Ez a hivatkozási mód elfeltételezi a teljes és pontos irodalomjegyzék összeállítását, amelyben a zárójelek között a szerz neve szerepel, majd a kiadás éve következik, ezt követi a m többi könyvészeti adatainak feltüntetése. Az ilyen típusú hivatkozások esetében a szó szerinti idézeteknél a szerz nevét, a megjelenés évszámát tartalmazó zárójel után, kettsponttal elválasztva kerül megjelenítésre a hivatkozott m oldalszáma. (pl. Gergely [1987a] 238. o.)

48



Bármelyik hivatkozási rendszert alkalmazzuk is dolgozatunk elkészítése során (a felhasznált szakirodalom gyorsabb áttekinthetsége érdekében az 1. és 3. változat talán a leginkább célravezet), ezek közül a lehetségek közül az adott munkában csupán az egyiket, azt viszont következetesen, logikusan és folyamatosan kell használni. Különösképpen jól alkalmazható jegyzetelési technika az els adatelem és dátum rendszer hivatkozási mód. A hivatkozások rendszeres vezetése, állandó rendben tartása a dolgozatírás fontos munkaszervezési eleme, a hivatkozások megírás utáni, utólagos elkészítése szinte reménytelen feladat lehet.

5.2. Az irodalomjegyzék összeállítása és a hivatkozások formai követelményei A felhasznált irodalomra vonatkozóan a következ adatokat kell lejegyezni: 1. Könyv esetén A szerz vezetékneve, keresztneve (ha három szerznél nem több a szerzk száma, kiírjuk a neveket és a nevek közé kötjelet teszünk). Háromnál több szerz esetén az els név után ,,et.al" jelölést használunk. A szerz(k) tudományos fokozatát, vagy címét (pl. Dr., akadémikus), munkaköri beosztását (pl. tanszékvezet) nem tüntetjük fel. Gyjteményes kötetek, vagy többkötetes mvek esetén, ha a szerkesztk száma nem több mint három, akkor a szerkeszt(ket) tesszük a tétel elejére. A szerkeszt(k) neve után ebben az estben fel kell tüntetni a "(szerk.)" kifejezést is. Ha a könyvnek nincs szerzje, vagy szerkesztje, vagy jelöletlen, vagy háromnál több szerzje (szerkesztje) van, akkor a cím kerül a tétel elejére. A könyv címe a címoldal alapján (dlt betvel). A könyv alcíme(i) a címoldal alapján (dlt betvel). 49

A kiadás sorszáma. Csak akkor kell feltüntetni, ha a m több kiadást ért meg. A megjelölés arab számmal történik (pl. 2. kiad.). Ha többkötetes mrl van szó, akkor a kötetjelzést is fel kell tüntetni. Amennyiben a kötetek teljes sorozatára hivatkozunk, akkor: 1-4. köt., ha csak egy konkrét kötetre, akkor: 2. köt.. Ez utóbbi esetben fel kell tüntetni a kötet címét is (lásd alább). Többkötetes m estén a kötetcímet dlt betvel jelenítjük meg. A kiadás helye. Ha több kiadási hely van, akkor kötjellel válasszuk el ket! A kiadás éve. A kiadó neve (lehet rövidíteni is). Ha több kiadó van, akkor kötjellel válasszuk el ket! Sorozat keretében megjelent mveknél a sorozat címét és számát a leírás végén, ferde zárójelben közöljük; a sorozatcím és a sorozati szám közé vesszt teszünk, a szám után pedig pontot.
Példák: Könyv (jegyzet), ha a szerzk száma legfeljebb három: Lrincné Istvánffy Hajna [1999]: Nemzetközi pénzügyek. Budapest, Aula Kiadó, 623 p. Constantinovits Milán ­ Sipos Zoltán [1999]: Külkereskedelmi technika ­ külpiaci kockázat. Budapest, Aula Kiadó, 395 p. Könyv (jegyzet), ha a szerzk száma háromnál több, de nincs szerkeszt: Bakacsi Gyula et al. [1999]: Stratégiai emberi erforrás menedzsment. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 375 p. Könyv (jegyzet), ha szerzk száma háromnál több, és van szerkeszt: Bara Zoltán (szerk.) ­ Szabó Katalin (szerk.) [2000]: Gazdasági rendszerek, országok, intézmények. Budapest, Aula kiadó, 609 p. Többkötetes mvek:

50

Halász Gábor (szerk.) [1994]: Statisztika távoktatással. 1-8.köt. Budapest, Távoktatási Universitas Alapítvány. Farkas Károly (szerk.) [1999]: Informatika. Távoktatási jegyzet. 1. köt. Informatika alapismeretek. Szolnok, Kereskedelmi és Gazdasági Fiskola, 82 p. Testületi szerz: Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kereskedelmi és Iparkamara [1998]: Konjunktúra-jelentés. 1998. I. félév. Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 14 p. A könyv egy része a sorozatnak: Fran, Bettger [1994]: Üzletkötés a gyakorlatban. Budapest, Bagolyvár, 240 p. /Kulcs Könyvek, 11./

Gyjteményes kötetekben megjelen önálló munkák leírásánál elször a hivatkozott m szerzjét és címét adjuk meg, a címleírás második részében közöljük a munka gyjtcímét és adatait, majd a kiemelt tanulmány terjedelmét.
Például: Könyves Erika [1997]: A Jászkun világ '97 Marketingkommunikációs programja. In Tasnádi József (szerk.): A marketing feladatok a turizmusban és a környezet-, egészségtudatos turisztikai szolgáltatások konferencia. Szolnok, 1996. október 16-17. A konferencia eladásai. Szolnok, Kereskedelmi és Gazdasági Fiskola, 90 p.

2. Idszaki kiadványok cikkei, folyóiratcikkek A szerz neve (mint a könyveknél). A cikk címe eredeti nyelven A folyóirat címe rövidítés nélkül, dlt betvel. A folyóirat évfolyama római számmal. A megjelenés éve. Napilap esetén a megjelenés teljes dátuma, tehát pld: (1999. március 23.). Az évet ill. dátumot zárójelek közé kell tenni.

51

Hónap, illetve évszakmegjelölés, amennyiben a folyóiratnak nincs száma, pld: Tavasz. Folyóirat száma. Az oldalterjedelem ,,p" ­ azaz, az els és utolsó oldal számának közlése.

Példák: Szemlér Tamás [2004]: Az EU strukturális alapjainak felhasználásából adódó tapasztalatok elemzése az egykori NDK példáján. Külgazdaság, XLVIII. évf. (2004). 6.sz. 22-40.p. Stiglitz, J. E. [1998]: The private uses of public interest: incentives and instututions. The Journal of Economic Perspectives, XII.évf. (1998). 2.sz. 34-47 p.

3. Doktori disszertációk, kandidátusi értekezések, szakdolgozatok A szerz neve. A m címe dlt betvel. A mfaja (pl.: szakdolgozat). Az elfogadó intézmény neve zárójelben. Az elfogadó intézmény székhelye. Az elkészítés (kiadás) éve. Terjedelmi adatok, mint a könyveknél.

Például: Csendes István [2004]: Internet vállalkozások indításának stratégiai és motivációs elemzése: A magyar portálszolgáltató vállalatok esete. Ph.D. értekezés. Kézirat (Budapesti Corvinus Egyetem), Budapest 156 p.

52

4. Konferencián elhangzott, de nem publikált kéziratok Szerz neve, mint a könyveknél. Az eladás címe dlt betkkel. A konferencia címe dlt betkkel. A konferencia helye, ideje, rendezje.

Például: Tasnádi József [1995]: A márkalétrehozás és gondozás egyes kérdései. Elhangzott az V. Nemzetközi Marketing Konferencián. Siófok, 1995. október 26., Nemzetközi Marketing Szövetség.

5. Vállalati irodalom (prospektus, katalógus, stb.) címleírásában feltüntetend legfontosabb adatok A gyártó cég, vállalat neve, teljes, a kiadványon közölt névalakban. A cég, vállalat címe. A kiadvány címe magyarul (zárójelben az eredeti cím). Feltüntetend a gyártmány, típus vagy márka. Lapszám. Mfaj (pl. prospektus).

Például: Hewlett-Packard Magyarország Kft. 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/c. Nyomtatóink új generációja. HP Deskjet 840C. 16 p., prospektus

53

6. Jogszabályok A jogszabály száma, kibocsátója Megnevezése A jogszabályt megjelentet közlöny pontos megjelölése, név, év, éven belüli sorszám

Például: 3/2000. (III.3.) SZCSM. r. A rendbírságról szóló 3/1996. (IV.5.) MüM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2000.19.sz.

7. Elektronikus dokumentumok Az elektronikus dokumentumok leírása fizikai adathordozó (pl. CD-ROM) esetén nagyban hasonlít a könyvek leírásához, f eltérés az oldalszám hiányában található, ezen adatelem helyett az adathordozók száma szerepel. Távoli hozzáférés elektronikus dokumentumok estén a könyveknél megszokott adatelemek általában hiányoznak (pl. nem mindig lelhet fel a szerz, a megjelenési dátum, kiadó stb.), de amennyiben fellelhetek, akkor a könyvek leírásának megfelelen kell az adatokat rögzíteni. A hozzáférés módját (tehát az Internet-címet) és a letöltés dátumát mindenképpen fel kell tüntetni! Az információ hordozó címe után érdemes feltüntetni az [Elektronikus dok.] kifejezést, ez alól kivételt képez az internetes forrás.
Példák: Helyi hozzáférés elektronikus dokumentumok (pl. CD-ROM): Fonyódi Jen ­ Sípos Gábor [1998]: Target English. Haladó angol tananyag.[Elektronikus dok.] Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó - BNI Szoftverstúdió, 1 CD-ROM

54

Helyi hozzáférés elektronikus idszaki kiadványok: HVG Archív CD. 1993-1998. [Elektronikus dok.] Budapest, 1999. HVG, 1 CD-ROM Távoli hozzáférés elektronikus dokumentumok: Bod.L et al. [1998]: One hundred years of the Eötvös experiment. Budapest, 1998. MEK. http://www.mek.iif.hu/kiallit/utdtor/eotvos/onehunkd.mek.html Elektronikus verzió: Krösi Magdolna Letöltés dátuma: 2000. december 12. Távoli hozzáférés elektronikus idszaki kiadványok: Adónet [1998] Adó és gazdasági jogi folyóirat. Kaposvár http://www.adonet.hu Szabó Tibor Internet lapja. Letöltés dátuma: 2000. december 12. Több fizikai egységben megjelent helyi hozzáférés elektronikus dokumentum: Kölyökangol [1998] Interaktív munkafüzet 7 éves kortól. [Elektronikus dok.] 1.Nyelvi alapok. Budapest, Kossuth, 1 CD-ROM. Kölyökangol [1998] Interaktív munkafüzet 7 éves kortól. [Elektronikus dok.].2.Szókincs és kiejtés. Budapest, Kossuth, 1 CD-ROM.

8. A következ adatelemek hiánya esetén az alábbi rövidítéseket kell alkalmazni Megjelenési hely ismeretlen: h.n. (azaz ,,hely nélkül", vagy s.l., azaz sine loco) Megjelenési id ismeretlen: é.n. (azaz ,,év nélkül", vagy s.a., azaz sine anno) Kiadó ismeretlen: k.n. (azaz ,,kiadó nélkül", vagy s.n., azaz sine nomine)
A hivatkozásoknál alkalmazott oldalszám megjelöl formátum esetében az oldalak számát követen vagy a latin eredet (pagina (lat.) ­ lap, oldal) ,,p." betvel, vagy az ,,o.", azaz az oldal szó rövidítésével jelezhetjük a hivatkozás lapjait. Ha hosszabb idézeteket, több oldalról származó adatokat emelünk be a dolgozatba a tól-ig oldalszámok után használatos a ,,pp." jelölés is. (Pl.: Hamar [2004] 23-25. pp.)

55

6. BIBLIOGRÁFIA
1. 1993. évi LXXX. Törvény a felsoktatásról. In: CompLex CD Jogtár [Elektronikus dok.] Budapest, 2002. CDROM 2. Babbie, Earl [1996]: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi Kiadó ELTE Szociológiai Intézete, 704 p. 3. Eco, Umberto [1996]: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest, Kairosz, 255 p. 4. Gyurgyák János [1997]: Szerkesztk és szerzk kézikönyve. Budapest, Osiris Kiadó, 540 p. /Osiris kézikönyvek/ 5. Majoros Pál [1997]: Kutatásmódszertan avagy: Hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát? Módszertani tananyag a gazdasági felsoktatás hallgatói számára. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 131 p. 6. Szabó Katalin [1997]: Kommunikáció felsfokon. Hogyan írjunk, hogy megértsenek? Budapest, Kossuth, 184 p. 7. Útmutató a záróvizsga dolgozat elkészítéséhez. [2002] Kézirat. Szolnok, Szolnoki Fiskola, 23. p. 8. Tájékoztató a szakdolgozatok tartalmi és formai követelményeirl, bírálati szempontjairól. Kézirat.[s.l.],[s.a.],[s.n.], 2p.

56



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

18. század 2.előadás acélgyártás aggregált kereslet árupiac babits bikém biológia bme deindividuáció diák diplomadolgozat éghajlat energia építésszervezés 1 eu feladat feladatgyűjtemény felvilágosodás feudalizmus gazdmatek gyakorlódolg inflog információelmélet jegyzőkönyv jogviszony karinthy képlékenyalakítás könyv 2 közoktatási rendszerek kultur különleges épületszerkezetek lorca macroenglish magyarország geográfiája makroökonómia marketing mechanika 2 művtöri ökológiai antropológia ppt prezentáció prog1 rézsűállékonyság segédlet termelés trendszámítás urbanisztika villamosságtan zrínyi