Vállalati pü. I. 6

Országok listájaHungaryDebreceni EgyetemKözgazdaságtudományi KarGazdálkodási és menedzsmentVállalati Pénzügyek I.JegyzetekVállalati pü. I. 6

Luc Soenen-Tarnóczi Tibor: Vállalati pénzügyek


Készpénz és likviditás-menedzsment

Egy eszközre akkor mondjuk, hogy likvid, ha azt könnyen és gyorsan el tudjuk adni kész-pén-zért. Egy céget likvidnek tekintenek, ha jelentéktelen eshetQség az arra, hogy képtelen lesz pénzügyi kötelezettségeit egy adott idQben kiegyenlíteni. Egy cég likvid lehet, mert rendel-ke-zik likvid eszközökkel, bQséges pénzbeáramlásokkal vagy könnyen hozzáférhet hitelhez.

A készpénzmenedzsment alatt a pénztárban és a bankszámlán lévQ pénz felügyeletét értjük, beleértve a rövid távú piacképes értékpapírok me-nedzselését is. A készpénz és a piacképes érték-papírok egy vállalkozás leglikvidebb eszközei.

A likvid eszköz menedzsment az alábbi kérdésekre keresi a választ:
1. Hogyan kellene a vállalkozásnak megterveznie a pénzbegyüjtési és -kifizetési rendsze-rét?
2. Hogyan kellene a likvid eszközöbe történt befektetéseket a készpénz és a piacképes érték-papírok között megosztani?
3. Hogyan kellene a piacképes értékpapír portfóliót menedzselni?

A készpénz és/vagy a majdnem készpénznek megfelelQ (rövidtávú) értékpapírok birtoklásának általában a következQ okai lehetnek:
1. készpénz az üzleti ügyletekhez: a cégnek rendelkeznie kell bizonyos készpénzzel, hogy fizesse a tartozásait, a szállítókat vagy váltópénzként, ha az értékesítéseit készpénzért végzi.
2. készpénz, elQvigyázatossági rendszabályként vagy fedezetként elQre nem látható szük-ség-letekre: a cég jövQbeni pénz be- és kiáramlásait nem ismerhetjük teljes biztonsággal. Olyan váratlan helyzetek is elQállhatnak, amikor a cégnek azonnal kész-pénzre van szük-sé-ge. A cégnek be kell biztosítania magát az ilyen váratlan igények eshetQségével szem-ben. A cég gondoskodhat arról, hogy képes legyen kölcsönt felvenni a bankjától rövid le-járatra, ha pénzeszközök iránt hirtelen igény adódik vagy a cég rendelkezhet rend-kí-vü-li készpénzzel és piacképes értékpapírokkal azon túl ami az üzleti ügyletek céljából szük-séges a számára. ElQvigyázatossági indítékú nézQpontból a cég likviditás egy képes-ség a kedvezQtlen pénz szükségletek fedezésére és mindazonáltal a vállalkozás képes legyen tovább mqködni. Ezt a pénzt felhasználhatja a bizonytalanságból következQ ká-rok kiküszöbölését szolgáló fedezeti ügyletekhez (hedge) is.
3. készpénz spekulatív célból: készpénzt tarthat, hogy képessé tegye a céget a befektetések ütemezésére, ami által kihasználhat egy elQre látható kamatláb mozgást vagy más jöve-del-mezQ befektetési lehetQségeket. Például, hasznos lehet a cég számára, hogy elha-lasz-szon egy befektetést, ha a kamatláb várhatóan növekedni fog. Egyszerqen, elQnyös lehet, hogy korábban fektessen be vagy egy késQbbi idQszakban, ha a kamat-lábak várhatóan csökkenni fognak.
4. pénzfelhalmozás: jövQbeni felhasználás számára, gyorsan és könnyen mobilizálható pénz-mennyiség tartalékolása.
5. egyensúlyi igények kompenzálása: egy banknál letétbe helyezett pénz, amely az általa nyújtott szolgáltatás (pl. hitel) bizonyos mértékq kárpótlására szolgál (általában a hitel 10 %-a).

A cég pénzáramlásainak menedzselése iránti igényt és pénzügyi egyensúlyra való törekvést a következQk idézik elQ:
1. A szinkronizáció hiánya a bejövQ és kimenQ pénzáramlások között: jóllehet hosszú távon a pénz beáramlásoknak nagyobbaknak kellene lenniük, mint a pénz kiáramlá-sok-nak, napi bázison azok ritkán egyensúlyban lehetnek. A cég állandóan szemben találja magát a váltakozó készpénz többletekkel és készpénz hiányokkal.
2. A mennyiség, az idQzítés és a valutaérték figyelembevételével készülQ pénzáramlás elQrejelezhetQség hiányosságai. Valamennyi pénzáramlás ezen 3 dimenziója közül az idQ-zítés megjósolása a legnehezebb. A mennyiség jól ismert és felügyelhetQ a pénz-kiáram-lások által. Mindamellett a pénzbeáramlások, mint a fogyasztók befizetései sem lehetnek biztosak, ami az összeget illeti, hogyha azok nem az esedékes korrekt összeget fizetik meg. Amikor a bejövQ és a kimenQ pénzáramlások külföldi valutában vannak megnevezve, a külföldi valutának a hazai valutához képesti árfolyam változásai lénye-ge-sen megváltoztathatják a fizetések értékét a teljesítés idQpontjában. Ugyanakkor külön-bö-zQ technikák léteznek, amelyek felhasználhatók az árfolyam változások által okozott kockázat elleni védekezésül. Valamennyi pénzáramlás legnehezebben elQre-jelezhetQ ele-me az idQzítés, azaz mikor juthat hozzá a cég az aktuálisan felhasználható pénzügyi alapokhoz és amikortól kezdve a pénzalapok már nem szerezhetQk meg befizetések ered-ményeként. A cég pénzáramlásainak hatékony menedzselése nagy-mértékben a pénz-beáramlások és -kiáramlások idQzítése felügyeleti képességének a függvénye.
3. A költségek, amelyek a különbözQ pénzügyi mérlegeket alátámasztják. A pozitív pénz-ügyi pozíció azt jelenti, hogy a cég befektetlen pénzzel rendelkezik. A költségek meg-fe-lel-nek a többlet pénznek, a kamat egy bizonyos rátáján még be nem fektetett haszon-áldozati költségének. A negatív pénzügyi pozíció a gyakorlatban nem lehetséges, ami azt jelenti, hogy a céget rövidtávú pénzeszközökkel addig hitelezik meg, hogy legalább nulla pénzügyi mérleg álljon rendelkezésre. A hitelfelvétel még magasabb kamatköltsé-ge-ket is maga után von, mintha kihasználatlan pénzeszközöket birtokolnánk. Végered-mé-nyül, elméletileg az optimális pénzügyi mérleg nulla, mivel csak ekkor van mini-mu-mon a pénzügyi egyensúly megQrzésének költsége. A vállalkozói gyakorlatban egyéb-ként a tranzakciós és óvatossági célokból rendszerint némileg pozitív pénzügyi pozíció érvényesül.

A likvid eszközök birtoklásától elvárható fQbb haszon:
1. Kamat jövedelem szerzése piacképes értékpapírokba történQ befektetésekkel.
2. A készpénz birtoklásával a cég ki tudja használni a szállítók készpénzfizetési enged-mény-bQl származó elQnyöket.
3. A cég kihasználhatja a speciális vásárlásokból származó elQnyöket.
4. A cég li^b¨V X ^ ` Ð
Ò
Ö
Ø
ø

ú

G H ¨ © ²î&ÌÎÔÖä. 0 4 6 Þ à Ž248:>@òô˜šèêNXjžÄÆÌÎlntxø¢¤Ü: íâØÎÄÎÄÎÄÎÄÎÄÎÄÎÄιι®¹®¹ÎÄÎÄÎÄÎÄÎÄÎÄÎÄÎÄÎÄÎÄΣιÎÄÎÄÎÄÎÄιÎÄιÎhbXà6CJOJQJhgVþ>*CJOJQJhbXà>*CJOJQJhgVþCJOJQJhbXàCJOJQJhbXàCJOJQJ hbXàhbXàCJaJ#hbXàhbXà5@ˆCJOJQJaJ@^`b¨ª„
†
X
Z
à
M Ä ¬ dòÖN-P-4 ÷òòðèèèèèèØØØèèÄÄÄÄÄèè
ÆЄ8„äþd@^„8`„äþgdgVþ„7„äþd@^„7`„äþgdgVþ d@gdgVþgdbXà $a$gdbXà

hZhþþ: ¸ x!z!€!‚!²"’#$$¬$®$F'H'L'N'ú'ü'((T)V)¤*¦*@+B+à+d,„,†,0-2-6-8->-@-Þ-à-ï.ð.ò.ó.C/D/F/G/–/—/™/0 0¢0t2"3$3,3.3^34>d?f?@HBHìHöHˆIpJ@KBKôêàêàêôêàêàêàêàêàêàêàêàêàêôêàêàêàêàêàêàêàêàêàêàêàêàêÜØÜØÜêÖêàêàêËê¾³êhbXà5CJOJQJhbXà56CJOJQJhbXà6CJOJQJUhgVþhbXàhgVþCJOJQJhbXàCJOJQJhbXà>*CJOJQJE4 ¬"Ú+h1j1Ø1t2^3ê3¸>º>¨@ª@PAÜAJB¬B®BCêêÖÎξ¶¾¾ÎÎÎΤ¤¤Î΄„þd@¤<^„`„þgdgVþ +d@gdgVþ„„¬þd@^„`„¬þgdgVþ d@gdgVþ
ÆЄ8„äþd@^„8`„äþgdgVþ
ÆÐý„8„äþd@^„8`„äþgdgVþkvid eszközeinek mennyiségével hatást tud gyakorolni az igénybe vett hitelei kamatrátájára.

A likvid eszközök menedzselésében fontos szerepet játszik a kockázat-jövedelem kompro-misszum (ld. 1. axióma), ugyanakkor a cégnek továbbra is az az elsQdleges célja, hogy a likvideszköz menedzsmenten keresztül is a vállalkozás értékét maximálja.

A kockázat-jövedelem kompromisszum likvid eszközök iránti igénye magában foglalja:
1. ElegendQ készpénz és likvid tartalék a kötelezettségek fedezésére.
2. Ne rendelkezzen túlzott mértékq likvid tartalékkal.
3. Egy minimális pénzügyi egyensúly fenntartása.

Egy vállalkozás által birtokolt likvid eszközök mennyisége sok tényezQtQl függ, amelyek közül a két legfontosabb
- a cég mérete,
az USA-ban a nagy cégek esetében általában összes eszközük 4 %-át képezi a készpénz és a piacképes értékpapír, míg a kisebb cégek esetében ez 10 % fölött van.
- és finanszírozási politikája.

A mqködQ vállalkozásoknál folyamatos pénz be- és kiáramlás történik, ezért minden cég esetében alapvetQen fontos a készpénzmenedzsment. A készpénz menedzselési technikáknak alapvetQen két aspektusa van:
- a beáramlás gyorsítása (a pénz begyüjtési rendszeren keresztül),
- a kiáramlás felügyelete.

A pénzbegyüjtési rendszer (vállalat-bank) a nagy cégeknél nagy és komplex, míg a kis cégek-nél általában egyszerq. A pénz begyüjtéshez kapcsolódik egy új fogalom, a "lebegés" (float), amelyre a szakirodalomban kétféle meghatározással is találkozhatunk.

Annak az idõnek a hossza, amely a csekk megírása és a pénznek az elfogadó személy általi megkapása között telik el.
A számviteli nyilvántartásban szereplQ és a bank által nyilvántartott pénz-mennyiség közötti különbség.

Mi az utóbbi értelemben használjuk a lebegés fogalmát. Szoktak számolni ún. átlagos besze-dési lebegést,

lebegés idQszak napjai-nak száma *
az átlagos napi pénzmennyiség a begyqjtési rendszerben

A pénz begyqjtési lebegés forrásai:
1. postai
az az idQ ami a között telik el, míg a vevQ feladja a számlát/csekket, az eladó cég pedig megkapja
2. feldolgozási
az átutalási folyamat
3. átmenQ
a banki rendszeren belüli feldolgozás

Egy vállalkozásnak olyan kicsi készpénzt kell tartania, amilyen kicsit csak lehet. Ehhez feltételezni kell, hogy a vállalkozás rendelkezik elegendQ piacképes értékpapírral, amit bár-mi-kor pénzzé tehet, és azt is feltételezzük, hogy a piacképes értékpapírok nagyobb kamatot biz-to-sítanak, mint a folyószámlák.

A rövid távú értékpapírok jellemzQi
- lejárat,
- fizetésképtelenségi kockázat,
- piacképesség,
adók.

A piacképes értékpapírok kiválasztását meghatározó tényezQk
- Általános gazdasági kockázat
- Infláció növekedésének és csökkenésének kockázata
- Cég és részvény kibocsátási kockázat
- Nemzetközi kockázat

A vállalkozás napi pénzügyi mérlege meghatározásának lépései ( REF abra28 28. ábra):
1. havi pénzügyi terv (lehet heti is)
2. fQ be- és kiáramlások meghatározása
3. fQ be- és kiáramlások idQzítése
4. rutin be- és kiáramlások
5. aktuális és a tervezett napi áramlások összehasonlítása


A pénzügyi mérleg meghatározását alapvetõen a kockázat-jövedelem kompromisszum be-fo-lyá-solja, vagyis ha túl sok készpénzzel rendelkezünk, az magas haszonáldozati költséget (az a pénzmennyiség, amit amiatt vesztünk el, mert a pénzünk nem kamatozik) von maga után, míg a túl kevés, akkor nagyon sqrqn kell a piacképes értékpapírjainkat értékesíteni, ami szintén költséggel jár (forgalmi költség). Az elQzQekbQl eredQ költségek természete nagy-mértékben a cég forgótQke politikájának a függvénye.

Az optimális pénzügyi mérleg meghatározására a szakirodalomban a Baumol-Allais-Tobin (BAT) és a Miller-Orr modellt használják. A két modell között az az alapvetQ különbség, hogy a BAT modell nem számol az adott perióduson belüli véletlen ingadozással, míg a Miller-Orr modell azt is figyelembe veszi, ezért talán ez utóbbi van közelebb a valósághoz.


 SEQ \r 28 abra \* MERGEFORMAT 28. ábra

A cég pénzügyi mérlegének becslési és ellenõrzési modellje


EMBED MSDraw \* mergeformat 



Baumol-Allais-Tobin (BAT) modell

A pénzügyi egyensúly politika teljes költsége: haszonáldozati költség + forgalmi költség

haszonáldozati költség = EMBED Equation 

forgalmi költség = EMBED Equation 

teljes költség = EMBED Equation  + EMBED Equation 

C - induló pénzügyi mérleg
F - az értékpapí frogalom fix költsége
T - a tranzakcióhoz szükséges új pénzmennyiség
R - a pénz birtoklás haszonáldozati költsége

Optimális induló pénzügyi mérleg

haszonáldozati költség = forgalmi költség

C = EMBED Equation 


Miller - Orr Modell

C = EMBED Equation 

U = 3 * C - 2 * L

U - a pénz mennyiség felsõ korlátja
L - a pénz mennyiség alsó korlátja
C - a cél pénzügyi mérleg

Áltagos pénzügyi mérleg = EMBED Equation 

Ha a pénzügyi mérleg az U és az L között van nem történik semmi. Ha eléri a felsQ határt, akkor az (U-C) pénzmennyiséget piacképes értékpapírba fektetjük, ezzel a pénzügyi mérleg lemegy a C-re. Ha eléri az alsó határt, akkor piacképes értékpapírt szabadítunk fel, hogy el-ér-jük a C érté-ket. Vagyis az átlagra történQ fel-, illetve letöltés történik. Az alsó határ lénye-gé-ben egy biztonsági készlet, ami a vállalkozásonként más és más lehet. A szórás a nettó pénz-áramlás varianciája periódusonként, amit gyakorlati adatokból lehet meghatározni egy adott cég esetében.









PAGE 


PAGE 130

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

14. a munkapiac xii fej0001 18 állatélettan ásvány- és kőzettan atkinson babits bűnperek civil szervezetek dimat dolgozat élettan épszerk iii. értekezés a módszerről etika eu felvilágosodás forma gerle jános-féle glikolízis halász gábor jog jogelmélet kodolányi kollokvium kőzetek közpolitika kutatásmódszertan lineáris lowie ma magyar gótika marketing2 tétel matek házi 2 megolgások 1 matek jegyzet mazzag éva mechanika3 zh mezőgazdaság nemzetközi nonverbális kommunikáció segédanyag szentmiklóssy szintay társadalom természetföldrajz tükör újság urbán valószínűség vizsgára zsidó kultúra