Vállalati pü. I. 6

Országok listájaHungaryDebreceni EgyetemKözgazdaságtudományi KarGazdálkodási és menedzsmentVállalati Pénzügyek I.JegyzetekVállalati pü. I. 6

Luc Soenen-Tarnóczi Tibor: Vállalati pénzügyek


Készpénz és likviditás-menedzsment

Egy eszközre akkor mondjuk, hogy likvid, ha azt könnyen és gyorsan el tudjuk adni kész-pén-zért. Egy céget likvidnek tekintenek, ha jelentéktelen eshetQség az arra, hogy képtelen lesz pénzügyi kötelezettségeit egy adott idQben kiegyenlíteni. Egy cég likvid lehet, mert rendel-ke-zik likvid eszközökkel, bQséges pénzbeáramlásokkal vagy könnyen hozzáférhet hitelhez.

A készpénzmenedzsment alatt a pénztárban és a bankszámlán lévQ pénz felügyeletét értjük, beleértve a rövid távú piacképes értékpapírok me-nedzselését is. A készpénz és a piacképes érték-papírok egy vállalkozás leglikvidebb eszközei.

A likvid eszköz menedzsment az alábbi kérdésekre keresi a választ:
1. Hogyan kellene a vállalkozásnak megterveznie a pénzbegyüjtési és -kifizetési rendsze-rét?
2. Hogyan kellene a likvid eszközöbe történt befektetéseket a készpénz és a piacképes érték-papírok között megosztani?
3. Hogyan kellene a piacképes értékpapír portfóliót menedzselni?

A készpénz és/vagy a majdnem készpénznek megfelelQ (rövidtávú) értékpapírok birtoklásának általában a következQ okai lehetnek:
1. készpénz az üzleti ügyletekhez: a cégnek rendelkeznie kell bizonyos készpénzzel, hogy fizesse a tartozásait, a szállítókat vagy váltópénzként, ha az értékesítéseit készpénzért végzi.
2. készpénz, elQvigyázatossági rendszabályként vagy fedezetként elQre nem látható szük-ség-letekre: a cég jövQbeni pénz be- és kiáramlásait nem ismerhetjük teljes biztonsággal. Olyan váratlan helyzetek is elQállhatnak, amikor a cégnek azonnal kész-pénzre van szük-sé-ge. A cégnek be kell biztosítania magát az ilyen váratlan igények eshetQségével szem-ben. A cég gondoskodhat arról, hogy képes legyen kölcsönt felvenni a bankjától rövid le-járatra, ha pénzeszközök iránt hirtelen igény adódik vagy a cég rendelkezhet rend-kí-vü-li készpénzzel és piacképes értékpapírokkal azon túl ami az üzleti ügyletek céljából szük-séges a számára. ElQvigyázatossági indítékú nézQpontból a cég likviditás egy képes-ség a kedvezQtlen pénz szükségletek fedezésére és mindazonáltal a vállalkozás képes legyen tovább mqködni. Ezt a pénzt felhasználhatja a bizonytalanságból következQ ká-rok kiküszöbölését szolgáló fedezeti ügyletekhez (hedge) is.
3. készpénz spekulatív célból: készpénzt tarthat, hogy képessé tegye a céget a befektetések ütemezésére, ami által kihasználhat egy elQre látható kamatláb mozgást vagy más jöve-del-mezQ befektetési lehetQségeket. Például, hasznos lehet a cég számára, hogy elha-lasz-szon egy befektetést, ha a kamatláb várhatóan növekedni fog. Egyszerqen, elQnyös lehet, hogy korábban fektessen be vagy egy késQbbi idQszakban, ha a kamat-lábak várhatóan csökkenni fognak.
4. pénzfelhalmozás: jövQbeni felhasználás számára, gyorsan és könnyen mobilizálható pénz-mennyiség tartalékolása.
5. egyensúlyi igények kompenzálása: egy banknál letétbe helyezett pénz, amely az általa nyújtott szolgáltatás (pl. hitel) bizonyos mértékq kárpótlására szolgál (általában a hitel 10 %-a).

A cég pénzáramlásainak menedzselése iránti igényt és pénzügyi egyensúlyra való törekvést a következQk idézik elQ:
1. A szinkronizáció hiánya a bejövQ és kimenQ pénzáramlások között: jóllehet hosszú távon a pénz beáramlásoknak nagyobbaknak kellene lenniük, mint a pénz kiáramlá-sok-nak, napi bázison azok ritkán egyensúlyban lehetnek. A cég állandóan szemben találja magát a váltakozó készpénz többletekkel és készpénz hiányokkal.
2. A mennyiség, az idQzítés és a valutaérték figyelembevételével készülQ pénzáramlás elQrejelezhetQség hiányosságai. Valamennyi pénzáramlás ezen 3 dimenziója közül az idQ-zítés megjósolása a legnehezebb. A mennyiség jól ismert és felügyelhetQ a pénz-kiáram-lások által. Mindamellett a pénzbeáramlások, mint a fogyasztók befizetései sem lehetnek biztosak, ami az összeget illeti, hogyha azok nem az esedékes korrekt összeget fizetik meg. Amikor a bejövQ és a kimenQ pénzáramlások külföldi valutában vannak megnevezve, a külföldi valutának a hazai valutához képesti árfolyam változásai lénye-ge-sen megváltoztathatják a fizetések értékét a teljesítés idQpontjában. Ugyanakkor külön-bö-zQ technikák léteznek, amelyek felhasználhatók az árfolyam változások által okozott kockázat elleni védekezésül. Valamennyi pénzáramlás legnehezebben elQre-jelezhetQ ele-me az idQzítés, azaz mikor juthat hozzá a cég az aktuálisan felhasználható pénzügyi alapokhoz és amikortól kezdve a pénzalapok már nem szerezhetQk meg befizetések ered-ményeként. A cég pénzáramlásainak hatékony menedzselése nagy-mértékben a pénz-beáramlások és -kiáramlások idQzítése felügyeleti képességének a függvénye.
3. A költségek, amelyek a különbözQ pénzügyi mérlegeket alátámasztják. A pozitív pénz-ügyi pozíció azt jelenti, hogy a cég befektetlen pénzzel rendelkezik. A költségek meg-fe-lel-nek a többlet pénznek, a kamat egy bizonyos rátáján még be nem fektetett haszon-áldozati költségének. A negatív pénzügyi pozíció a gyakorlatban nem lehetséges, ami azt jelenti, hogy a céget rövidtávú pénzeszközökkel addig hitelezik meg, hogy legalább nulla pénzügyi mérleg álljon rendelkezésre. A hitelfelvétel még magasabb kamatköltsé-ge-ket is maga után von, mintha kihasználatlan pénzeszközöket birtokolnánk. Végered-mé-nyül, elméletileg az optimális pénzügyi mérleg nulla, mivel csak ekkor van mini-mu-mon a pénzügyi egyensúly megQrzésének költsége. A vállalkozói gyakorlatban egyéb-ként a tranzakciós és óvatossági célokból rendszerint némileg pozitív pénzügyi pozíció érvényesül.

A likvid eszközök birtoklásától elvárható fQbb haszon:
1. Kamat jövedelem szerzése piacképes értékpapírokba történQ befektetésekkel.
2. A készpénz birtoklásával a cég ki tudja használni a szállítók készpénzfizetési enged-mény-bQl származó elQnyöket.
3. A cég kihasználhatja a speciális vásárlásokból származó elQnyöket.
4. A cég li^b¨V X ^ ` Ð
Ò
Ö
Ø
ø

ú

G H ¨ © ²î&ÌÎÔÖä. 0 4 6 Þ à Ž248:>@òô˜šèêNXjžÄÆÌÎlntxø¢¤Ü: íâØÎÄÎÄÎÄÎÄÎÄÎÄÎÄιι®¹®¹ÎÄÎÄÎÄÎÄÎÄÎÄÎÄÎÄÎÄÎÄΣιÎÄÎÄÎÄÎÄιÎÄιÎhbXà6CJOJQJhgVþ>*CJOJQJhbXà>*CJOJQJhgVþCJOJQJhbXàCJOJQJhbXàCJOJQJ hbXàhbXàCJaJ#hbXàhbXà5@ˆCJOJQJaJ@^`b¨ª„
†
X
Z
à
M Ä ¬ dòÖN-P-4 ÷òòðèèèèèèØØØèèÄÄÄÄÄèè
ÆЄ8„äþd@^„8`„äþgdgVþ„7„äþd@^„7`„äþgdgVþ d@gdgVþgdbXà $a$gdbXà

hZhþþ: ¸ x!z!€!‚!²"’#$$¬$®$F'H'L'N'ú'ü'((T)V)¤*¦*@+B+à+d,„,†,0-2-6-8->-@-Þ-à-ï.ð.ò.ó.C/D/F/G/–/—/™/0 0¢0t2"3$3,3.3^34>d?f?@HBHìHöHˆIpJ@KBKôêàêàêôêàêàêàêàêàêàêàêàêàêôêàêàêàêàêàêàêàêàêàêàêàêàêÜØÜØÜêÖêàêàêËê¾³êhbXà5CJOJQJhbXà56CJOJQJhbXà6CJOJQJUhgVþhbXàhgVþCJOJQJhbXàCJOJQJhbXà>*CJOJQJE4 ¬"Ú+h1j1Ø1t2^3ê3¸>º>¨@ª@PAÜAJB¬B®BCêêÖÎξ¶¾¾ÎÎÎΤ¤¤Î΄„þd@¤<^„`„þgdgVþ +d@gdgVþ„„¬þd@^„`„¬þgdgVþ d@gdgVþ
ÆЄ8„äþd@^„8`„äþgdgVþ
ÆÐý„8„äþd@^„8`„äþgdgVþkvid eszközeinek mennyiségével hatást tud gyakorolni az igénybe vett hitelei kamatrátájára.

A likvid eszközök menedzselésében fontos szerepet játszik a kockázat-jövedelem kompro-misszum (ld. 1. axióma), ugyanakkor a cégnek továbbra is az az elsQdleges célja, hogy a likvideszköz menedzsmenten keresztül is a vállalkozás értékét maximálja.

A kockázat-jövedelem kompromisszum likvid eszközök iránti igénye magában foglalja:
1. ElegendQ készpénz és likvid tartalék a kötelezettségek fedezésére.
2. Ne rendelkezzen túlzott mértékq likvid tartalékkal.
3. Egy minimális pénzügyi egyensúly fenntartása.

Egy vállalkozás által birtokolt likvid eszközök mennyisége sok tényezQtQl függ, amelyek közül a két legfontosabb
- a cég mérete,
az USA-ban a nagy cégek esetében általában összes eszközük 4 %-át képezi a készpénz és a piacképes értékpapír, míg a kisebb cégek esetében ez 10 % fölött van.
- és finanszírozási politikája.

A mqködQ vállalkozásoknál folyamatos pénz be- és kiáramlás történik, ezért minden cég esetében alapvetQen fontos a készpénzmenedzsment. A készpénz menedzselési technikáknak alapvetQen két aspektusa van:
- a beáramlás gyorsítása (a pénz begyüjtési rendszeren keresztül),
- a kiáramlás felügyelete.

A pénzbegyüjtési rendszer (vállalat-bank) a nagy cégeknél nagy és komplex, míg a kis cégek-nél általában egyszerq. A pénz begyüjtéshez kapcsolódik egy új fogalom, a "lebegés" (float), amelyre a szakirodalomban kétféle meghatározással is találkozhatunk.

Annak az idõnek a hossza, amely a csekk megírása és a pénznek az elfogadó személy általi megkapása között telik el.
A számviteli nyilvántartásban szereplQ és a bank által nyilvántartott pénz-mennyiség közötti különbség.

Mi az utóbbi értelemben használjuk a lebegés fogalmát. Szoktak számolni ún. átlagos besze-dési lebegést,

lebegés idQszak napjai-nak száma *
az átlagos napi pénzmennyiség a begyqjtési rendszerben

A pénz begyqjtési lebegés forrásai:
1. postai
az az idQ ami a között telik el, míg a vevQ feladja a számlát/csekket, az eladó cég pedig megkapja
2. feldolgozási
az átutalási folyamat
3. átmenQ
a banki rendszeren belüli feldolgozás

Egy vállalkozásnak olyan kicsi készpénzt kell tartania, amilyen kicsit csak lehet. Ehhez feltételezni kell, hogy a vállalkozás rendelkezik elegendQ piacképes értékpapírral, amit bár-mi-kor pénzzé tehet, és azt is feltételezzük, hogy a piacképes értékpapírok nagyobb kamatot biz-to-sítanak, mint a folyószámlák.

A rövid távú értékpapírok jellemzQi
- lejárat,
- fizetésképtelenségi kockázat,
- piacképesség,
adók.

A piacképes értékpapírok kiválasztását meghatározó tényezQk
- Általános gazdasági kockázat
- Infláció növekedésének és csökkenésének kockázata
- Cég és részvény kibocsátási kockázat
- Nemzetközi kockázat

A vállalkozás napi pénzügyi mérlege meghatározásának lépései ( REF abra28 28. ábra):
1. havi pénzügyi terv (lehet heti is)
2. fQ be- és kiáramlások meghatározása
3. fQ be- és kiáramlások idQzítése
4. rutin be- és kiáramlások
5. aktuális és a tervezett napi áramlások összehasonlítása


A pénzügyi mérleg meghatározását alapvetõen a kockázat-jövedelem kompromisszum be-fo-lyá-solja, vagyis ha túl sok készpénzzel rendelkezünk, az magas haszonáldozati költséget (az a pénzmennyiség, amit amiatt vesztünk el, mert a pénzünk nem kamatozik) von maga után, míg a túl kevés, akkor nagyon sqrqn kell a piacképes értékpapírjainkat értékesíteni, ami szintén költséggel jár (forgalmi költség). Az elQzQekbQl eredQ költségek természete nagy-mértékben a cég forgótQke politikájának a függvénye.

Az optimális pénzügyi mérleg meghatározására a szakirodalomban a Baumol-Allais-Tobin (BAT) és a Miller-Orr modellt használják. A két modell között az az alapvetQ különbség, hogy a BAT modell nem számol az adott perióduson belüli véletlen ingadozással, míg a Miller-Orr modell azt is figyelembe veszi, ezért talán ez utóbbi van közelebb a valósághoz.


 SEQ \r 28 abra \* MERGEFORMAT 28. ábra

A cég pénzügyi mérlegének becslési és ellenõrzési modellje


EMBED MSDraw \* mergeformat 



Baumol-Allais-Tobin (BAT) modell

A pénzügyi egyensúly politika teljes költsége: haszonáldozati költség + forgalmi költség

haszonáldozati költség = EMBED Equation 

forgalmi költség = EMBED Equation 

teljes költség = EMBED Equation  + EMBED Equation 

C - induló pénzügyi mérleg
F - az értékpapí frogalom fix költsége
T - a tranzakcióhoz szükséges új pénzmennyiség
R - a pénz birtoklás haszonáldozati költsége

Optimális induló pénzügyi mérleg

haszonáldozati költség = forgalmi költség

C = EMBED Equation 


Miller - Orr Modell

C = EMBED Equation 

U = 3 * C - 2 * L

U - a pénz mennyiség felsõ korlátja
L - a pénz mennyiség alsó korlátja
C - a cél pénzügyi mérleg

Áltagos pénzügyi mérleg = EMBED Equation 

Ha a pénzügyi mérleg az U és az L között van nem történik semmi. Ha eléri a felsQ határt, akkor az (U-C) pénzmennyiséget piacképes értékpapírba fektetjük, ezzel a pénzügyi mérleg lemegy a C-re. Ha eléri az alsó határt, akkor piacképes értékpapírt szabadítunk fel, hogy el-ér-jük a C érté-ket. Vagyis az átlagra történQ fel-, illetve letöltés történik. Az alsó határ lénye-gé-ben egy biztonsági készlet, ami a vállalkozásonként más és más lehet. A szórás a nettó pénz-áramlás varianciája periódusonként, amit gyakorlati adatokból lehet meghatározni egy adott cég esetében.









PAGE 


PAGE 130

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1-8 2. előadás 2004 algoritmus apoptózis ásványtan athén bevezetés biológiai vízminősítés c nyelv csokonai dettre gábor egyiptom elméleti kérdések éptöri ii etnicitás európai integráció europai uniós ismeretek formanyomtatvány földalatti tartály gazd.töri gépgyártás gótika hidraulika kibernetika kidolgozott kölcsey kötelező olvasmány leon festinger lineáris magyarország geográfiája matrix média merőpiac montázs nemzetközi növényélettan posztmodern ppt pr elmélet progterv sorozat stat statek gyakorlat stendhal tudomány védett területek vergilius viszonyszám vizsgakérdések