Vállalati pü. I. 5

Országok listájaHungaryDebreceni EgyetemKözgazdaságtudományi KarGazdálkodási és menedzsmentVállalati Pénzügyek I.JegyzetekVállalati pü. I. 5

Luc Soenen-Tarnóczi Tibor: Vállalati pénzügyek


A pénzügyi tervezés


Pénzügyi tervezésrQl általában

A vállalkozások hatékony finanszírozása nem alapulhat a gazdasági események utólagos köve-té-sén, az elQrelátás hiányából adódó pénzügyi zavarok tqzoltásszerq kezelésén. Ezek elkerülése érdekében elengedhetetlenül szükséges a pénzügyi folyamatok tervezése, elQre-jelzése, tudatos vezérlése. A likviditás - már korábban jelzett jelentQségére való tekintettel, illetve a hosszú távú finanszírozási források megfelelQ hatékonyságú biztosítása érdekében mind a rövid távú mind a hosszú távú pénzügyi tervezés alapvetQ fontosságú a vállalatok versenyképes mqködése szem-pont-jából.

Ma már nagyon sokféle lehetQség áll a pénzügyi vezetés részére, hogy kellQen alapos pénzügyi tervek készülhessenek. A számítástechnika fejlQdésével az elmúlt évek folyamán jelentQsen javultak azok a lehetQségek, amelyek a számviteli adatok kellQ részletességq tárolását és gyors feldolgozását lehetQvé teszik, ugyanakkor bQvül az elQrejelzéshez rendelkezésre álló módszertani és számítástechnikai eszköztár is.

A pénzügyi tervezés egy vezérfonalat hoz létre a vállalat változásának és növekedésének végrehajtásához. A vállalkozás pénzügyi és befektetési politikájának fQbb elemeit a részletek pontos feltárása nélkül veszi figyelembe. Ugyanakkor egy világos terv elkészítéséhez a vállalat menedzsmentjének ki kell alakítania a vállalkozás pénzügyi politikájának bizonyos elemeit. A pénzügyi tervezés alapvetQ politikai elemei lehetnek:
A vállalkozás új eszközök iránti igénye, amit az határoz meg, hogy milyen befektetéseket akar megvalósítani a cég, és az a vállalat tQkeköltségvetési döntéseinek az eredménye.
A vállalat mqködéséhez választott pénzügyi tQkeáttétel foka, ami lényegében nem más, mint a cég tQkeszerkezet politika. Ez fogja meghatározni, hogy milyen mértékq idegen tQkét vesz igénybe befektetéseihez.
Az osztalékpolitika, vagyis annak meghatározása, hogy mennyit tartanak szükségesnek és megfelelQnek fizetni a részvényeseknek.
ForgótQkéhez kapcsolódó döntések, azaz a likviditás biztosítása és a forgótQke arány meghatározása.

Ez a négy alapvetQ pénzügyi döntés közvetlenül befolyásolni fogja a vállalat jövQbeni jövedel-me-zQségét, külsQ források iránti igényét és növekedési lehetQségeit.

Azt is látnunk kell, hogy a vállalkozások befektetési és finanszírozási politikái kölcsönhatásban vannak egymással, így az egyik a másiktól egyértelmqen nem választható el. Az eszközök tipusát és mennyiségét, amit a vállalat beszerezni tervez, a cég azon képességével együtt kell figyelembe venni, hogy a befektetéshez szükséges tQke mennyiséget képes-e elQteremteni.

A pénzügyi tervezés rákényszeríti a vállalatot, hogy elgondolkodjon a céljairól. A vállalatok által elQtérbe helyezett egyik cél a növekedés, szinte minden vállalkozás felhasznál a pénzügyi terve-zé-sében, mint annak egyik meghatározó elemét egy összvállalati növekedési rátát. Tudnunk kell, hogy a vállalat által elérni tervezett növekedés és a vállalat pénzügyi politikája között közvetlen kapcsolat van. A pénzügyi tervezés az elérendQ pénzügyi célok utját próbálja kifejezésre juttatni. Ennélfogva a pénzügyi terv egyfajta számvetés a jövQben megteendQ dolgokról.

Mivel a tervezés során többször szó esik a növekedésrQl, fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a növekedés önmagában nem megfelelQ cél. A szükséges fQ cél a tulajdonosi vagyon piaci értékének a növelése lehet, mint ahogy arról már korábban volt szó. Ha menedzsment ezt tartja szem elQtt, akkor az a vállalat piaci értékének növekedését is eredményezni fogja. A növekedés lehet a jó döntéshozatal kívánatos következménye, de nem azt kell magát végsQ célként kitqzni.


A pénzügyi tervezés, elQrejelzés

A pénzügyi elQrejelzés kritikus tevékenység mind a vállalkozások mind a befektetQk szem-pontjából. A ma meghozott pénzügyi döntések egy bizonytalan jövQre vonatkozó kilátásaink figye-lembevételével születnek. A pénzügyi elQrejelzés magában foglalja a cég jövQbeni finan-szí-ro-zási szükségleteinek a becslését is. Emlékezzünk vissza arra, hogy a hatékony pénzügyi menedzs-ment alapvetQ feladata, hogy figyelemmel kisérje a pénzáramlást, vagyis azt, hogy mikor folyik az be pénz és mikor kell kiadnunk azt (ld.: 3. axióma).

A pénzügyi elQrejelzés lehetQvé teszi a pénzügyi menedzser számára, hogy a megtörténtük elQtt mérlegelhessen bizonyos eseményeket, például a külsQ pénzügyi források emelésének igényét. Fontos szempont, hogy a növekedés a finanszírozás pótlólagos forrásait igényelheti, mivel a profit gyakran nem elegendQ, hogy fedezze a követelésekben, a készletekben és más eszközök-ben bekövetkezett növekedést.

A tervezésnél hasznos, és általában elengedhetetlenül szükséges is, hogy a jövQrQl rövid és hosszú távon is gondolkodjunk. Rövid távon általában az elQttünk álló 1 évet (12 hónapot) szoktuk érteni. A hosszú távú tervezés általában 2 és 5 év közötti idQszakra tehetQ. Sohasem szabad arról megfeledkeznünk, hogy minden hosszú távú döntéshez kapcsolódnak rövid távú feladatok, kötelezettségek is.

A tervezés során célszerq alternatívákat, döntési változatokat kidolgozni. A tervváltozatok száma tetszQleges lehet, de célszerq legalább 3 változatot készíteni, figyelembe véve a gazdaság és a vállalkozás helyzetét:
A legrosszabb eset.
A normál eset.
A legjobb eset.

A pénzügyi tervezés alapvetQen 3 lépésre osztható:
1. Megtervezni az értékesítési bevételeket és a hozzájuk tartozó költségeket a tervezési idQ-szakra vonatkozóan.
2. Az állandó és a forgóeszközökbe történQ befektetések szintjének becslése, ami a tervezett értékesítések támogatásához szükséges.
3. A vállalkozás finanszírozási szükségletének meghatározása a tervezési folyamat során.
Egy pénzügyi tervezési folyamatnak a következQket kell megvalósítania:
1. Kölcsönhatások. A pénzügyi tervnek világosan be kell mutatnia a cég különbözQ tevé-keny-ségeihez kapcsolódó befektetési javaslatok és a rendelkezésre álló finanszírozási lehetQségek közötti kapcsolatot.
2. Választási lehetQségek. A pénzügyi terv lehetQséget biztosít a vállalkozás számára, hogy konzisztens módon készítsen el, elemezzen és összehasonlítson több eltérQ "forgató-könyvet".
3. Meglepetések elkerülése. A pénzügyi tervezés során megállapításra kerülhet, hogy mi történne a céggel, ha bizonyos események következnének be a cég életében.
4. LehetQség és belsQ konzisztencia. Az érték elQállítás általános célján kívül még sok speciális céllal is rendelkezik egy vállalkozás. IdQnként, az eltérQ célok és a különbözQ nézQ-pontok közötti kapcsolatot nehéz észrevenni. A tervezés lehetQséget nyújt arra, hogy tekintettel legyünk a cég tevékenysége speciális területeire is, illetve megteremtsük a köztük lévQ egyensúlyt. A különbözQ célok között mindig vannak konfliktusok, de egy kohe-rens terv elkészítésével a célok módosíthatók és prioritások állíthatók fel. A terve-zési folyamat nagyon fontos eredménye, hogy rákényszeríti a menedzsmentet a célok és a prioritások végiggondolására. Régi üzleti mondás, hogy a pénzügyi tervek nem mqköd-nek, hanem csak a pénzügyi tervezés.

A legtöbb pénzügyi tervezési modell bizonyos feltevések megadását igényli a jövQre vonat-ko-zó-an. Ezen feltevésekre alapozva a modellek további elQrejelzett értékeket állítanak elQ. Már koráb-ban megadtuk azt a három szakaszt, amelyekre a tervezés felosztható. Lényegében majdnem ugyanazok a tervezés elemei is (értékesítési elQrejelzés, pro forma kimutatások, eszköz szükség-le-tek, pénzügyi igények).

Ha egy vállalat rendelkezik pénzügyi elQrejelzéssel és kiszámításra került a szükséges eszköz-mennyiség, rendszerint szükség van valamilyen pótlólagos finanszírozásra is, mivel a tervezett összes eszköz általában meghaladja a kötelezettségeket és a saját tQkét. Vagyis a mérleg nem lesz tovább mérleg, ezért egy ún. puffer változót kell létrehozni, ami a külsQ finanszírozás tervezett forrása, hogy meg tudjunk oldani a finanszírozás hiányának (vagy többletének) kezelését, és ezál-tal a mérleg újra mérleg lesz.

Például, ha egy cégnek, amely a befektetési lehetQségek nagy számával és korlátozott pénz-áram-lás-sal rendelkezik a saját forrásait kell növelnie. Más cégeknek, amelyek kismértékq növekedési lehetQséggel és elegendQ pénzáramlással rendelkeznek, többletük lesz és több osztalékot fizet-het-nek. Az elsQ esetben a puffer változó a külsQ saját forrás, míg a második esetben az osztalék.


A standardizált pénzügyi jelentés

Ha valamely vállalat pénzügyi jelentését össze akarjuk hasonlítani más hasonló vállalkozások pénz-ügyi jelentéseivel, az nem egyszerq feladat. Az összehasonlítást közvetlenül elvégezni majd-nem lehetetlen feladat az eltérQ méret, és a tevékenységben jelentkezQ esetleges különbözQségek miatt. Ugyancsak nehéz összehasonlítani ugyanazon vállalat különbözQ éveinek pénzügyi jelen-té-seit. Még nagyobb problémát jelent hasonló tevékenységet folytató külföldi vállalatokkal tör-té-nQ összehasonlítás.
Ahhoz, hogy mégis össze tudjuk hasonlítani a pénzügyi jelentéseket, kézenfekvQ dolog vala-hogyan standardizálni azokat. Egy nagyon közönséges és hasznos lehetQség ennek meg-oldására százalékok használata a tényleges összegek helyett. Ezt standardizált kimutatásnak neve-zik. A mérleg adatait az eszközök, míg az eredménykimutatás tételeit az értékesítési be-vétel százalékában fejezik ki. Ebben a formában már viszonylag könnyen lehet összehasonlítani a pénzügyi jelentéseket. Ez a fajta számítási mód eredményesen felhasználható a pénzáramlási kimutatások összehasonlításában is, ebben az esetben vagy az összes forrást vagy az összes fel-használást tekinthetjük a számítás alapjának.

Abban az esetben, ha több év (pl. 5 vagy 10) mérlegei állnak rendelkezésünkre és mi a bennük rejlQ trendet szeretnénk meghatározni, ehhez segítséget nyújthat az, ha kiválasztunk egy bázis évet és ahhoz viszonyítva fejezzük ki a többi év adatát.

LehetQség van a két elQzQ módszer kombinálására is. Ez azzal indokolható, hogy ha az összes eszköz növekszik, akkor a többi eszköz többsége is növekedni fog. Ha csak standardizált mér-le-ge-ket készítünk, akkor kihagyjuk ennek az általános növekedésnek a hatását.


Az “értékesítési bevétel százaléka” módszer a pénzügyi tervezésben

Az egyik legegyszerqbb tervezési lehetQség az értékesítési bevétel százaléka módszer, amely az elQrejelzett értékesítés százalékaként foglalja magában egy jövQbeni idQszakra vonat-ko-zó költségek, eszközök, vagy kötelezettségek szintjének a becslését. A felhasznált százalékok a legutóbbi pénzügyi jelentésbQl származó tételek, az aktuális értékesítés százalékában kifejezve, de felhasználhatók különbözQ évek súlyozott átlagai is, az elemzQ meg-ítélésétQl függQen, vagy ezen források bizonyos kombinációi.

Ez a módszer azon a feltételezésen alapul, hogy a mérlegszámlák a kapott százalékos össze-függésben vannak az értékesítési bevétellel. Ez azt jelenti, hogy amikor valamilyen változás jelentkezik az értékesítés szintjében meg tudjuk határozni a hozzájuk kapcsolódó finanszírozási igényeket is.

A következQkben bemutatunk egy példát az elQzQekben leírtakra, amelyhez egy gyógyszergyártó részvénytársaság XX. évi mérlegét használjuk fel ( REF tablazat21 21. táblázat). A cég XX. évi értékesítési bevétele 15 302 338 eFt volt.

Ha feltételezzük, hogy a következQ évben (XX+1) az értékesítési bevétel 18 362 806 eFt lesz, vagyis 20 %-kal nQ, akkor a cég mérlege a következQképpen változik meg ( REF tablazat22 22. táblázat). A tervezett visszatartott nyereség (mérleg szerinti eredmény) kiszámítása:

tervezett értékesítési bevétel * EMBED Equation 
18 362 806 * 0.1359 = 2 495 505 eFt

(A rövid távú kötelezettségek megbontása nem áll rendelkezésünkre, ezért azt egységesen kezeljük.)


 SEQ \r 21 tablazat \* MERGEFORMAT 21. táblázat

Gyógyszergyártó Részvénytársaság mérlege

eFt
XX év Az egyes tételek az értékesítési bevétel %-ában ESZKÖZÖK 22 994 992 150.27 % A. Befektetett eszközök 12 629 281 82.53 % B. Forgóeszközök 10 283 895 67.20 % C. Aktív idQbeli elhatárolások 81 816 0.54 % FORRÁSOK 22 994 992 150.27 % D. Saját tQke* 18 602 867 121.57 % I., II. Jegyzett tQke és TQketartalék* 15 584 924 101.86 % III. Eredménytartalék* 939 075 6.13 % V. Mérleg szerinti eredmény 2 078 868 13.59 % E. Céltartalékok 101 818 0.67 % F. Kötelezettségek 4 136 472 27.03 % I. Hosszú lejáratú kötelezettségek* 1 617 897 10.57 % II. Rövid lejáratú kötelezettségek 2 518 575 16.46 % G. Passzív idQbeli elhatárolások 153 835 1.00 % * A teljesség kedvéért ezen tételek ugyan meghatározásra kerültek az értékesítési bevétel százalékában, de feltételezzük, hogy az értékesítés változásával nem változnak.


A számításoknál figyelembe kell venni, hogy a tartozások és az idQbeli elhatárolások az érté-ke-sí-tés-sel együtt változó tételek. Ezeket nevezik a finanszírozás spontán forrásainak is. Ugyanakkor, a rövid és hosszú távú hitelek, a közönséges részvények és a tQkebefizetések nem közvetlenül az értékesítéssel együtt változnak. Ezeket a finanszírozási forrásokat "mérlegelés szerinti"-nek (diszkrecionális) nevezik, figyelembe véve azonban azt is, hogy a cég menedzs-mentjének tudatos döntésekkel kell megkeresnie a pótlólagos forrásokat. A visszatartott jövedelem szintje az érté-ke-sí-tési bevételekkel arányosan változik, amiben bizonyos eltérést eredményezhet az adó-rendszer-beli eltérés.

finanszírozási forrás szükséglet = tervezett összes eszköz -
tervezett összes kötelezettség -
^`bŠŒŽ²ÌԀ ‚ † ˆ 6
8
@
B
P
R
ŠÜZ\`b)*,-ö!D"Ü$à$"%&’&>'@'F'ïçÜÔÊÀʲʲ¤²¤²¤²¤²“†|†r†r†r†r†d†“†“¤“¤“hŽH×h£
5CJmH sH hŽH×CJmH sH h£
CJmH sH hŽH×h£
CJmH sH hŽH×h£
CJOJQJmH sH hŽH×CJOJQJmH sH h£
CJOJQJmH sH hŽH×CJOJQJh£
CJOJQJ h£
OJQJ hbXàhŽH×CJaJ hŽH×CJaJ-hbXàhŽH×5CJOJQJaJ'^`bŠŒŽÌÎP
R
ˆŠÜ<Ø֞ èêÊÌ 1
&
F„œ„›þ^„œ`„›þ1 $d8a$d8$a$gdŽH× $a$gdŽH׌òjöÀöDúþþþþ!Ü$Þ$à$"%$%:)<)X,Z,n/p/"1J1h1ˆ1Š1ð1Ò2Ú3Œ45ýýûûùûñûýûìûìÜÜÜû×ÇÇÇ×$„Å„äþd8^„Å`„äþa$d8$
&
F„œ„›þ^„œ`„›þa$1dð $d8a$1F'H'L'N'
(

(<),,X,Z,n/p/"1Š1ð1¨2ª2 5>5Ä5Æ5Î5Ð5¼6ê6.8^8p9²9Ö:Ø:â<ä<Œ=Ž=à>â>,?Þ?à?ä?æ?ê?ì?®@°@B B$B&BVBFF\FGG G"G–H˜HžH HòáòáòáÔÊÔáÔáÔÀµÀ«ÀµÀ«À«ÀµÀµÀµÀ«À«À«À«À¥Ÿ¥Ÿ¥Ÿ¥Ÿ¥Ÿ¥Ÿ¥À«À¥Ÿ¥Ÿ¥Ÿ¥Ÿ
hŽH×CJ
h£
CJhŽH×CJOJQJh£
5CJOJQJh£
CJOJQJhŽH×CJmH sH hŽH×h£
CJmH sH hŽH×h£
CJOJQJmH sH hŽH×CJOJQJmH sH >5¶6(8j9,?.?VBXBZF\F^I`IbI¦I¨IŠMsQtQTSVS³T´TµTêÕêÕÓÓËËÆÓÄÄÂÆÓËÆËÆËÆÆd8 $d8a$1 $„R„¬þd8¤<^„R`„¬þa$gdŽH× $„„äþd8¤<^„`„äþa$gdŽH× H^IbI¦I¨IjJlJ"K$KšLœL L¢LZM\M`MbMŠMxN¤O¦O°OIPbTcTeTfThTiTµTøTHVˆV¨VVWXW\W^WäWèYzZ[\]]>]@]D]F]Ò]Ô]_ _@_B_F_H_ú_``-`.`úðúðúêúêúêúêúêúêúßðÕðßðÕðÕðÕðúðßðßÊßÊßðÃúðú¹ú¹®¹úðú¹ú¹®¹úßð ðjh£
CJOJQJUh£
CJmHnHujh£
CJU
h£
5CJhŽH×5CJOJQJhŽH×CJOJQJh£
5CJOJQJ
hŽH×CJh£
CJOJQJ
h£
CJ=µTøTùTæYèY[[Ò]Ô]ø_ú_2`V`W`º`»`¼`ð`ñ`aaòíåíãíãíããÚÎããåÌÇÅÅÀdð $a$
$d8¤x ¤xa$d8¤x ¤x1 $d8a$d8

$„œ„Éý^„œ`„Éýa$ .`/`0`1`V`º`¼`½`á`â`ä`å`$a\a]a{a|a~aa“a”aŸa¦a§a¨aªa«a¸a¹aÄaÌaÍaÏab6b8bFbRbTbXbhbjb’b”b˜bšb®b°b²bÈbØbÚb&c(céÙËÀº°Ë°Ë¡Ë°À°À°À°À°À”À°À°À°À”°À°À°À”À°À°À°À°À‡°À”À°‡h£
5CJEHOJQJh£
56CJOJQJh£
CJOJQJmHnHuh£
CJOJQJ
h£
CJh£
5CJOJQJjh£
CJOJQJU-jh£
CJEHâÿOJQJU,jÁCG
h£
CJ OJQJUVmHnHu5a$a%a&a,a\a]a^agaïææÚÎ_VV dp$Ifnkd3$$If–l4Ö\”ÿ’:œ¬ þ¨b öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
laöf4

$d$Ifa$

$d˜$Ifa$ d˜$If$„P„Ðdð^„P`„Ða$gara{a|aa”aŸa§aóó„~~uu $$Ifa$$Ifnkd&$$If–l4Ö\”ÿ’:œ¬ þ¨b öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
laöf4

$dp$Ifa$ §a¨a«a¹aÄaÌaŠŠ $$Ifa$$Ifnkd
$$If–l4Ö\”ÿ’:œ¬ þ¨b öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
laöf4ÌaÍaÐa8bFbTbŠŠ $$Ifa$$Ifnkd

$$If–l4Ö\”ÿ’:œ¬ þ¨b öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
laöf4TbVbXbjb€b’b‡‡{{

$dp$Ifa$ dp$Ifnkdÿ$$If–l4Ö\”ÿ’:œ¬ þ¨b öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
laöf4’b”bšb²bÈbÚbŠŠ $$Ifa$$Ifnkdä$$If–l4Ö\”ÿ’:œ¬ þ¨b öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
laöf4ÚbÜbìb*c@cRcŠŠ $$Ifa$$Ifnkd× $$If–l4Ö\”ÿ’:œ¬ þ¨b öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
laöf4RcTc^c‚c’c cŠŠ $$Ifa$$IfnkdÊ$$If–l4Ö\”ÿ’:œ¬ þ¨b öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
laöf4(c~c€cddd d"d2d>d@dBdFdHdfdhd|dŠdŒdÒdÔdhelene¨eªeºeÆeÈeÊeÌeg"gÚgÜgàgâgægègîgðgj%jbjcjÔjÕj×jØjÚjÛj.k/k7k8kFkGklž ž¤žöéöÞöÞöÞÑÞöÞöÞöÞÑÞöéöÞöÞöÞÑÞöĺÞö°ö°ö°ö°ö¥ö°ö°ö°ö°ö°ö°öŸÞÞöU
h£
CJh£
6CJOJQJhŽH×CJOJQJh£
CJ OJQJh£
5CJ EHOJQJh£
56CJOJQJh£
5CJOJQJh£
5CJEHOJQJh£
CJOJQJ< c¢c¨cÚcîcþcŠŠ $$Ifa$$Ifnkd½ $$If–l4Ö\”ÿ’:œ¬ þ¨b öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
laöf4þcdd"d2d@dŠŠ $$Ifa$$Ifnkd°
$$If–l4Ö\”ÿ’:œ¬ þ¨b öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
laöf4@dBdHdhd|dŒdŠŠ $$Ifa$$Ifnkd£
$$If–l4Ö\”ÿ’:œ¬ þ¨b öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
laöf4ŒdŽd”dÖdêdúdŠŠ $$Ifa$$Ifnkd–

$$If–l4Ö\”ÿ’:œ¬ þ¨b öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
laöf4údüdeBeVefeŠŠ $$Ifa$$Ifnkd‰
$$If–l4Ö\”ÿ’:œ¬ þ¨b öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
laöf4feheneªeºeÈeŠŠ $$Ifa$$Ifnkd| $$If–l4Ö\”ÿ’:œ¬ þ¨b öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
laöf4ÈeÊeg g"gFkGk„k¬k8žyyqohaXd8¤( ¤xd8¤ laöf4 tervezett saját tQke
27 593 789 - 4 947 074 - 21 098 372 = 1 548 343 eFt


 SEQ tablazat \* MERGEFORMAT 22. táblázat

Gyógyszergyártó Részvénytársaság mérlege

eFt
XX+1 ESZKÖZÖK 27 593 789 A. Befektetett eszközök 15 154 824 B. Forgóeszközök 12 339 806 C. Aktív idQbeli elhatárolások 99 159 FORRÁSOK 27 994 992 D. Saját tQke 21 098 372 I., II. Jegyzett tQke és TQketartalék 15 584 924 III. Eredménytartalék 3 017 943 V. Mérleg szerinti eredmény 2 495 505 E. Céltartalékok 123 031 F. Kötelezettségek 4 640 415 I. Hosszú lejáratú kötelezettségek 1 617 897 II. Rövid lejáratú kötelezettségek 3 022 518 G. Passzív idQbeli elhatárolások 183 628

Az értékesítés növekedéséhez szükséges új pénzügyi forrásokat a következQ képlet segítsé-gé-vel határozhatjuk meg:

EMBED Equation 
ahol
NF - szükséges új pénz forrás
A - összes eszköz
S - értékesítési bevétel
L - kötelezettségek
SYMBOL 68 \f "Symbol"S - változás az értékesítési bevételben (Súj - S)
p - marginális jövedelem mutató
Súj - új értékesítési bevétel
d - osztalék fizetési arány mutató

A fenti képlet nem más, mint a

Tervezett változás az eszközökben - tervezett változás a kötelezettségekben - tervezett változás a saját tQkében
NF = 1.5027 * 3 060 468 - 0.1813 * 3 060 468 - 18 362 806 * EMBED Equation  * EMBED Equation 

NF = 4598965 - 554863 - 18 362 806 * 0.1664 * (1 - 0.1834) = 1 548 597

Ez a számítás ugyanazt az eredményt adja, mint az elQzQleg kiszámított "finanszírozási forrás szükséglet". A 254 Ft-nyi eltérést a kerekítések okozzák. Az eredmény lehet negatív is, ami azt jelenti, hogy nincsen szükségünk pótlólagos forrásra, hanem pénzügyi többletünk van.

A képletbQl láthatjuk, hogy az alacsonyabb marginális jövedelem magasabb pénzeszköz igényt fog jelezni. Ugyanez a helyzet a magasabb osztalék fizetési aránnyal is, ha a többi változó állan-dó marad. Ez utóbbi megfigyelés annak a ténynek a közvetlen eredménye, hogy a magasabb oszta-lékot fizetQ cég kevesebíbet tart vissza a nyereségébQl.

Azt is vegyük észre, hogy az értékesítési-bevétel-százaléka módszer elQrejelzési modellje egy egyszerq lineáris egyenletet reprezentál, amelynek nincsen konstans tagja, így az origón megy keresztül ( REF abra29 \* MERGEFORMAT 29. ábra).

A  REF abra29 \* MERGEFORMAT 29. ábrán látható összefüggés a
készletekt = értékesítési bevételt * EMBED Equation 
képlettel írható le. Jelen esetben a készleteknek az értékesítési bevételhez viszonyított aránya 0.2.

A valóságban azonban egy vállalkozásnak akkor is kellene bizonyos mennyiségq készlettel rendelkeznie, ha nem lennének értékesítései. Vagyis az elQzQ összefüggés a valóságban kibQvül egy konstans értékkel ( REF abra30 \* MERGEFORMAT 30. ábra):

készletekt = készletek0 + értékesítési bevételt * EMBED Equation 

Tehát az új összefüggésben a készletek0 = 100.

Az árbevétel százaléka módszer használata sokkal könnyebb és egyszerqbb, mint különbözQ pénz-áramlásokon keresztül eljutni a - következQ részben tárgyalásra kerülQ - pro forma ki-mu-ta-tá-sokig. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a kapott eredmény sokkal kevésbé részletes, pontos és használható, és nincsen lehetQségünk az adatok havi felbontására sem. Általában ezt az olcsó és könnyen használható módszert egy vállalkozás pénzügyi igénye elsQ megközelítése meg--hatá-rozására ajánlják


 SEQ \r 29 abra \* MERGEFORMAT 29. ábra

Kapcsolat az értékesítés és a készletek között az értékesítési-bevétel-százaléka mód-szer
(nincsen konstans érték)

EMBED MSGraph \s \* mergeformat 


 SEQ abra \* MERGEFORMAT 30. ábra

Kapcsolat az értékesítés és a készletek között az értékesítési-bevétel-százaléka mód-szer
(van konstans érték)

EMBED MSGraph \s \* mergeformat 
A módszer pontosabbá tehetQ, ha a százalékos változásokat a mérleg nem minden tételénél auto-ma-tikusan alkalmazzuk. Például, a tárgyi eszközök nem minden esetben változnak a tervezett új értékesítési szinttel egyenlQ mértékben. Lehet olyan eset, amikor a meglévQ eszközök elegendQ kapacitással rendelkeznek a növekvQ igények kielégítésére, ilyenkor ezeket az eszközöket nem kell növelni. Az is elQfordulhat, hogy a pótlólagos igények csak új termelQ-kapacitások létre-hozá-sá-val oldhatók meg. Ebben az esetben meg az nem biztos, hogy a termelQ-kapacitás a tervezett pótlólagos értékesítési mennyiséggel teljes összhangban növelhetQ, vagyis bizonyos eszközök csak nem osztható mennyiségben vásárolhatók. Következésképpen, amikor ilyen eszközöket vásá-rolunk, az többlet kapacitást biztosít a termelésben mindaddig, amíg az értékesítés növelé-sé-vel azt el nem érjük, és új egység vásárlására csak ezután kerül sor ( REF abra31 \* MERGEFORMAT 31. ábra). Az elQzQeknek megfelelQen a képletben csak azokat az eszközöket és kötelezettségeket szerepeltetjük, amelyek feltételezésünk szerint az értékesítéssel együtt változnak.

Az árbevétel százaléka módszer egyfajta gyors számítási módszer, míg a pro forma kimutatások elkészí-tése sokkal munkaigényesebb. Természetesen, akármelyik módszert használjuk, az ered-mény csak olyan mértékben lesz jól hasznosítható és megbízható, amennyire az értékesítési és termelési feltevéseink realizálhatóak.

A modell felhasználható a tervezett finanszírozási igények érzékenységi vizsgálatához is, vala-mely kulcsváltozók vonatkozásában (pl.: marginális jövedelem és az osztalékfizetés változása).

Az elQzQekbQl láthatjuk, hogy a pénzügyi elQrejelzés árbevétel százaléka módszere csak abban az esetben adja a vállalkozás finanszírozási igényeinek megfelelQ becslését, ha az eszköz igények és a pénzügyi források pontosan elQrejelezhetQk az értékesítés konstans százalékaként.


 SEQ abra \* MERGEFORMAT 31. ábra

Befektetés "lépcsQzetesen változó" eszközökbe
EMBED MSGraph \s \* mergeformat 

Az eddigiek alapján láthatjuk, hogy általában közvetlen kapcsolat van a növekedés és a külsQ finan-szírozási források igénybevétele között. A következQkben néhány szót kell ejtenünk a belsQ és a tartós növekedési rátáról.

A belsQ növekedési ráta azt a maximális növekedési rátát adja meg, amit egy vállalkozás bár-minemq külsQ pénzügyi forrás nélkül képes elérni egy év alatt. Ez lényegében azt a pontot jelenti, ahol az eszközökben igényelt növekedés pontosan egyenlQ a visszatartott nyere-ség-ben bekövetkezett növekedéssel, vagyis a külsQ finanszírozási igény 0. A belsQ növekedési ráta a következQ képlettel viszonylag pontosan kiszámítható:

BelsQ növekedési ráta = EMBED Equation 
ahol
ROA - az eszközök hozama mutató
b - a visszabefektetési vagy visszatartási mutató
EMBED Equation 

Az elQzQ példa adatainak a felhasználásával a következQ belsQ növekedési rátát kapjuk:

ROA = EMBED Equation  = 0.0923 b = EMBED Equation  = 0.8166

belsQ növekedési ráta = EMBED Equation  = EMBED Equation  = 0.0815
Vagyis a vállalat külsQ forrás nélkül 8.15 %-os növekedést képes elérni.

A második, a tartós növekedési ráta, az a maximális növekedési ráta, amit egy cég el tud érni külsQ saját tQke igénybevétele nélkül, változatlan adósság/saját tQke arány mutató fenntartásával, vagyis pénzügyi tQkeáttételének növelése nélkül.

Annak több oka is van, hogy a cégek miért kívánják elkerülni a saját tQke értékesítését. Egyik ilyen lehet, hogy a régi tulajdonosok nem akarnak új tulajdonosokat bevonni a vállalkozásba. A másik, hogy az új saját tQke értékesítése elég drága dolog.

A tartós növekedés mértékét a következQ képlettel számíthatjuk ki (a képlet nagyon hasonlít a belsQ növekedési ráta kiszámításához, de az eszközök hozama mutató (ROA) helyett a saját tQke hozama mutató (ROE) szerepel):

Tartós növekedési ráta = EMBED Equation 

A példa vállalat esetében a tartós növekedési ráta az alábbi

ROE = EMBED Equation  = 0.1369

tartós növekedési ráta = EMBED Equation  = EMBED Equation  = 0.1259

Tehát a vállalat tartós növekedési rátája 12.59 %.

A tartós növekedési ráta a következQ négy tényezQtQl függ:
1. Marginális jövedelem.
2. Osztalékpolitika.
3. Pénzügyi politika (adósság/saját tQke arány).
4. Az összes eszköz forgási sebesség.

A tartós növekedési ráta egy nagyon hasznos tervezési mutató, egy cég négy fQ területe közötti viszonyt illusztrálja: a mqködés hatékonyságát a marginális jövedelem, az eszköz használat hatékonyságát az összes eszköz forgási sebesség, az osztalékpolitikát az újrabefektetési mutató, míg a pénzügyi politikát az adósság/saját tQke arány mutató méri. EbbQl is látható, hogy a tartós növekedési ráta biztosítja a konzisztenciát egy cég különbözQ céljai között.


Pro forma kimutatások készítése

A pénzügyi elQrejelzés készítésének legátfogóbb jelentése tervezett vagy pro forma pénzügyi kimutatások készítése. A pro forma kimutatások a pro forma eredménykimutatást és mérleget, valamint a pénzügyi tervet (cash budget) tartalmazzák. Ezekre alapozva a vállalkozások képesek lehetnek jövQbeni pénzügyi helyzetük pontosabb megítélésére. Ugyanakkor a bankok és más pénzügyi intézmények is igényelhetik ezeket a kimutatásokat. A pro forma kimutatások készíté-sé-nek folyamatát a  REF abra32 32. ábra mutatja be.

Mintahogy az ábrából is látható, a tervezés elsQ lépése általában a pro forma eredménykimutatás elkészítése, amely során általában a következQ sorrendet célszerq követni:
1. értékesítési terv elkészítése,
2. termelési ütemterv meghatározása, a termeléshez kapcsolódó költségekkel együtt,
3. a többi költség és bevétel meghatározása,
4. adófizetési kötelezettség kiszámítása,
5. a profit kiszámítása.

Az eredménykimutatás elkészülte után el kell készíteni a pénzügyi tervét. A pénzügyi tervet álta-lá-ban havi bontásban szokták elkészíteni, de lehetséges ettQl részletesebb vagy aggregáltabb for-má-ban is elkészíteni. A pénzügyi terv lényegében a jövQbeni pénzáramlások részletes terve. Általában négy elemet tartalmaz:
1. pénz bevételek,
2. pénz kifizetések,
3. nettó változás a készpénzben,
4. új finanszírozási igények.


 SEQ abra \* MERGEFORMAT 32. ábra

Pro forma kimutatások készítése

























Az eredménykimutatás és a pénzügyi terv, valamint a hozzájuk kapcsolódó számítások, illetve az elQzQ mérleg adatainak felhasználásával elkészítjük a pro forma mérleget. A mérleg elkészíté-sé-nek lépéseit a  REF abra33 \* MERGEFORMAT 33. ábra tartalmazza.

A pro forma kimutatások alapján lehetQség van a vállalkozás jövQbeni teljesítményének az elem-zé-sére is.

A pro forma kimutatások elkészítése egy alapos tervezési folyamatban nagyon sok számítást igényel. A számításoknál törekedni kell a becsült értékek minél pontosabb meghatározására, amihez különbözQ statisztikai módszerek is igénybe vehetQk.




 SEQ abra \* MERGEFORMAT 33. ábra

Pro forma mérleg készítése




























Az EMBED Equation  hányadost nevezik tQke intenzitási mutatónak (capital intensity ratio) is, amely az összes eszköz forgási sebesség mutató reciproka, és azt mutatja meg, hogy mennyi eszköz szükséges 1 Ft-nyi értékesítési bevétel elQ-állításához.
Osztlék fizetési arány mutató = EMBED Equation 
Latin eredetq kifejezés "a forma kedvéért" (as a matter of form); adatok bemutatására utal, mint a mérleg vagy az eredménykimutatás, ahol bizonyos mennyiségek feltételezéseken alapulnak.









PAGE 128


PAGE 117

















ElQzQ mérleg

Értékesítési terv

Termelési terv

Pro forma eredmény-kimutatás

Pro forma mérleg

Pénzügyi terv

1

3232

2232

Más kiegészítQ tervek

ElQzQ mérleg
(változatlan tételek)

Piacképes értékpapírok
Hosszú távú kötelezettségek
Közönséges részvények

Pro forma eredmény-kimu-ta-tás elemzés

Készletek
Mérleg szerinti eredmény

Pénzügyi terv elemzés

Pénzeszközök
Követelések
Tartozások
Tárgyi eszközök


Pro forma mérleg

Hasonló témájú dokumentumok

Vállalati pénzügyek levelezős dolgozat

- 2011-06-06 15:39:48

Vállalati Pénzügyek Puska 2

- 2008-01-13 15:15:17

Vállalati pü. I. 4

- 2008-01-29 18:49:50

Vállalati pü. I. 2

- 2008-01-29 18:48:46

Vállalati pü. I. 1

- 2008-01-29 18:48:01

Vállalati pénzügyek előadásanyag

- 2011-06-06 15:51:18

Vállalati pü. I. 3

- 2008-01-29 18:49:23

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Töltsétek ki a Tantárgyi adatlapokat a tantárgyak oldalain. Fontos lehet a tantárggyal kapcsolatos információ vagy az előadóval való egyszerű kapcsolattartás végett. Az adatlapot csak akkor módosíthatod ha az adott tárgyat a saját tárgyaidhoz adtad.

1-8 1eloadas 5. 5. óra 8. 9. alapozás általános kémia ásvány deindividuáció egyéb előadásanyag, mechatronika építésszervezés 1 érzékelő eu szakképzési rendszerek fémek fólia inflog jogi jogi és államigazgatási alapismeretek kérdés válasz kiválasztás kosztolányi könyvtárinformatika környezeti katalízis közgazdaságtan magvas növények mechanika 2 minden növényszervezettan nyelvművelés órai dia órai előadás órai jegyzet pdf polgár political science program számítógép architektúrák számtek szervezeti szili szociológia tájékoztató társadalom toxikológia tudomány vállpénzügy vegyes piacgazdaság vizsgasor