Vállalati pü. I. 4

Országok listájaHungaryDebreceni EgyetemKözgazdaságtudományi KarGazdálkodási és menedzsmentVállalati Pénzügyek I.JegyzetekVállalati pü. I. 4

Luc Soenen-Tarnóczi Tibor: Vállalati pénzügyek
DE KTK


Követelésmenedzsment

A követelések likviditási rangsorban a készpénz és a piacképes értékpapírok után jönnek. Amikor egy cég termékeket és szolgáltatásokat ad el, az érte járó pénzt kérheti a szállítás elQtt, szállításkor vagy hitelt nyújthat a vásárlónak és bizonyos halasztást engedélyezhet a fizetés-ben. A termékért történQ fizetési halasztás engedélyezése lényegében hitel nyújtását jelenti a vevQ számára.

Miért nyújtanak a vállalatok hitelt? Nem mindenki nyújt, de a fejlett piacgazdasággal rendel-ke-zQ országokban ez széles körben elterjedt gyakorlat. A cégek egymással nemcsak a temé-keik jellemzQiben és árában versenyeznek, hanem a hitelezési idQszak hosszában is. A hite-le-zési idQ-szak terjedelme fontos a vásárlóknak és jelentQsen befolyásolhatja vásárlási dön-té-sei-ket. A hitelbe történQ értékesítés bizonyos befektetést jelent a vásárlóinkba. JellegébQl követ-ke-zQen a követelések eszközöket biztosítanak a cég számára, mert jövQbeni pénzáramlást igérnek, de problémát is jelentenek, mivel finanszírozási forrást kell szereznie, amíg a jövQ-beni pénz-áramlásra vár. Azzal is tisztában kell lenni, hogy a hitelnyújtás nem jelentéktelen költ-séggel is jár. ElQször, mert meg van esélye, hogy a vevQk nem fognak fizetni. Másodszor, mert a vállalatnak viselnie kell a követelések intézésének költségeit. Ennek következtében a hitel--politikai döntések a megnövekedett értékesítési bevételek nyeresége és a hitelnyújtás költ-sége közötti kompromisszumot vonnak maguk után.

A cégek nemcsak hitelt adnak (követelések), hanem kapnak is a szállítóiktól (tartozások). A vállalkozások termék vagy szolgáltatás értékesítése során nyújtott hiteleit kereskedelmi hitelnek nevezzük. A kereskedelmi hitel nagyon fontos finanszírozási forrás a vállalkozások számára, és ebbQl következõen a követelések menedzselése lényeges eleme a cégek rövid távú pénzügyi politikájának. Ezt az is indokolja, hogy a követelések képezik a forgóeszközök 30-40 %-át, és általában nagyobb tételt képeznek, mint a többi külsQ rövid távú finanszírozási forrás.

Ebben a fejezetben azokra a tényezQkre helyezzük a hangsúlyt, amelyeket akkor veszünk figye-lembe, amikor kialakítjuk a vásárlókkal kapcsolatos hitelpolitikánkat. Ezek az az értéke-sí-tési feltételek meghatározásával, a hitelnyújtási döntéssel, a hitelelemzéssel és a követelések figyelemmel kisérésével kapcsolatosak, de figyelembe kell vennünk a tartozásaink menedzse-lé-sét is. A követelések és a tartozások csak egymás figyelembe vételével menedzselhetQk eredményesen, mivel a követelések beszedése a fQ forrása a céghez beérkezQ pénzáramlásnak, valamint a szállítók és más hitelezQk kifizetése nagyon fontos felhasználása a cég pénz-alap-jai-nak. Éppen ezért hatékony menedzsmentjük megérdemli a speciális figyelmet és a fáradtságot.
Hitelpolitika

Mint likvid eszköznek, a követelések menedzselésének felelQssége is jellemzQen a cég pénz-ügyi vezetQjéé. Ez a felelQsség fontos szerepet foglal magában a cég átfogó hitelpolitikája ala-kí-tásában. A követelések menedzseléséért való felelQsség négy kulcsterületet tartalmaz:
1. hitel feltételek megállapítása,
2. hitel nyújtása bizonyos vásárlóknak,
3. a fizetések figyelemmel kisérése és a beszedések végrehajtása,
4. biztosítani a cég követelésekbe történt befektetései elfogadható szintjét.

Ezzel a négy dologgal való hatékonyan foglalkozáshoz fontos követelmény, hogy rendel-ke-zé-sünkre álljon egy olyan információrendszer, amely pontos kimutatást tartalmaz a vásárlóknak nyújtott hitelekrQl, valamint azon vásárlók fizetési gyakorlatáról, akiknek a hitelt nyújtjuk.

Számviteli nézQpontból, amikor hitelt adunk, egy követelések számla keletkezik. Ezek a köve-te-lések a más cégeknek nyújtott hiteleket tartalmazzák, amit kereskedelmi hitelnek nevez-nek, ugyanakkor hitel nyútható magán vásárlóknak is, amit vásárlói hitelnek neveznek. Ha egy cég úgy dönt, hogy hitelt nyújt a vásárlóinak, akkor ki kell alakítania a hitelnyújtási és a köve-telésbeszedés eljárásait. A cégnek fQként a hitelpolitika következQ komponenseivel kell majd foglalkoznia:
- értékesítési szabályok,
- hitelelemzés,
- beszedési politika.


Értékesítési szabályok.

A vállalkozásnak meg kell határoznia bizonyos feltételeket a termékei és szolgáltatásai érté-ke-sí-téséhez. Az alapvetQ különbséget az jelenti, hogy a cég szállításkor fogja-e igényelni a pénzt vagy hitelt fog nyújtani. Ha a cég hitelt nyújt egy vásárlónak, az értékesítési szabály meg-határozza azt az idQszakot, amelyre a hitel nyújtása történik (hitelezési idQszak), a készpénz-fizetési kedvezményt és az engedmény idQtartamát, valamint a hiteleszköz tipusát.

Például, tételezzük fel, hogy egy vásárlónak hitelt nyújtunk a következQ elQírással: 4/10, nettó 60. Ez azt jelenti, hogy a vásárlónak a számla kiállítási dátumától számítva 60 napon belül fizetnie kell, és azonkívül 4 %-os készpénzfizetési kedvezményt kap a megállapított értéke-sí-tési árhoz képest, ha 10 napon belül fizet.

Tételezzünk fel egy vásárlót, aki 1000 darab ajtókilincset vesz 450 Ft-os egységáron, akkor a vásárlónak van egy

1000 * 450 * (1 - 0.04 ) = 432 000 Ft-os

fizetési választása 10 napon belül, vagy 60 napon belül kifizeti a teljes összeget (450 000 Ft).
Ha az értékesítési szabály nettó 60 lenne, akkor a vásárlónak 60 nap állna rendelkezésére a számla kiállítási dátumától számítva, hogy kifizesse a teljes 450 000 Ft-ot, és nem kapna ked-vez-ményt a korábbi fizetés esetén. Egy adott iparágon belül az értékesítési szabályok rend-szerint eléggé állandóak, de eltérQ iparágak között kissé változnak.

A hitelezési idQszak annak az idQnek a hossza, amelyre a hitelt adják. Az elQzQ példában a hitelezési idQszak hossza 60 nap.

Ha készpénzfizetési kedvezmény kerül felajánlásra, akkor létezik egy készpénzfizetés kedvez-mény idQszak is, amely az az idQ, amely alatt a kedvezmény igénybevehetQ. A példá-ban kedvezmény idQszak hossza 10 nap.

A hitelezési idQszak hossza nagyrészt a vásárló mqködési ciklusa által befolyásolt, feltéte-lez-ve, hogy a vásárló egy másik cég és nem magánszemély. A mqködési ciklus a készletek és az átlagos beszedési idQ napjai számának az összege. Ez megfelel a javak tQlünk történQ meg-vásár-lása, azok feldolgozása, a végtermékek értékesítése és a vásárlóinktól történQ beszedés között eltelt napok összességének. Jegyezzük meg, hogy az általunk felajánlott hitelezési idQ-szak tulajdon-képpen a vásárló fizetési idQszaka. Hitelnyújtás által a vásárlónk mqködési cik-lu-sa egy részét finanszírozzuk és ezáltal megrövidítjük a pénzügyi ciklusát. Ha hitelezési idQ-szak meghaladja a vásárló készletezési idQszakát, akkor nemcsak a vásárló készletvásárlását finanszírozzuk, hanem a vásárló követeléseinek egy részét is. Továbbá, ha hitelezési idQszak meg-haladja a vásárló mqködési ciklusát, akkor teljes mértékben finanszírozzuk a vásárló forgó-tQke igényét és még többet is. EbbQl az okból a vásárló mqködési ciklusának a hossza gyak-ran fogható fel a hitelezési idQszak maximumaként. Sok más tényezQ is van, amit a cég-nek figyelembe kell vennie, amikor a hitelezési idQszakról dönt. Ha a termékek romlandóak, azok kölcsönbiztosítéki értéke alacsony és ezért a hitelezési idQszak is rövidebb ilyen jellegq termékek esetében. Ha a vevQ egy kis vásárló, akkor a hitelezési idQszak rövidebb fog lenni, mi-vel a kis számlák menedzselése többe kerül és a vevQ is kevésbé fontos. Azok a vásárlók, akik lassú vagy rossz fizetQk korlátozottabb hitelt fognak kapni, mint azok a vevQk, akik min-díg idQben fizetnek.

A készpénzfizetési kedvezmény gyakran része az értékesítési elQírásoknak. Az egyik ok, hogy készpénzfizetési kedvezményt ajánlanak fel az, hogy felgyorsítsák a követelések beszedését és ezáltal csökkentsék az ilyen számlákon lekötött pénzt. A cégnek kompromisszumot kell köt-nie a készpénzfizetési kedvezménnyel szemben javasolt hitel csökkentésében. A "4/10 nettó 60" értékesítési elQírással egy vevQ fizethet akár 10 napon belül, ha úgy dönt, hogy igénybe veszi a kedvezményt és 60 napon belül, ha nem veszi igénybe a kedvezményt. ìgy lemondva a kedvezményrQl a vevQ ténylegesen (60 - 10) = 50 nap hitelt kap. Mi most a nem igénybe vett kedvezmény költsége, vagy másszóval mi az igénybe vett kedvezmény értéke éves bázison százalékban kifejezve? A példában, a számla 50 nappal korábbi kifizetésekor, mint ahogy a 60 napos hitelezési idQszaknak megfelelQen kellene, 4 %-os készpénzfizetési kedvezményt kapunk. Éves alapon számolva az 50 napos 4 % egyenlQ

EMBED Equation 
Természetesen tovább fínomíthatjuk ezt a képletet azt is figyelembe véve, hogy a diszkon-tá-lást nem a teljes kifizetendQ összegre kell figyelembe venni, hanem a készpénzfizetési ked-vez-mény százalékával csökkentett számla összegre. Egy teljes képlet a készpénzfizetési kedvez-mény értékére éves bázison a következQ:

0 t1 t2
EMBED MSDraw \* mergeformat 

ahol
d = a készpénzfizetési kedvezmény mennyisége százalékban
t1 = készpénzfizetési kedvezmény idQszaka
t2 = hitelezési idQszak

EMBED Equation 

A példát felhasználva, a kedvezmény értéke pontosan:

EMBED Equation 

Most kétféle helyzet lehetséges: a cég rendelkezik a 10 napon belüli fizetéshez szükséges pénz-zel és igénybe veszi az kedvezményt vagy nem rendelkezik vele és pénzt kölcsönöz, ha igénybe akarja venni a kedvezményt. A kedvezmény igénybevételére vonatkozó döntés függ az éves bázisra vonatkozó kedvezmény értéktQl és a felhasználható készpénz vagy a köl-csö-nöz-hetQ pénz haszonáldozati költségétQl. Általában, ha a cég rendelkezik felhasználható pénz-zel, akkor jobb igénybevenni a kedvezményt és korábban fizetni, kivéve ha magasabb rátával tudjuk befektetni azt, mint a kedvezmény értéke. Ha a cégnek pénzt kellene kölcsönöznie, hogy korábban fizessen és igénybe vegye a kedvezményt, azt csak akkor érdemes megtennie, ha a kedvezmény értékénél alacsonyabb rátával tud pénzt kölcsönözni. A példában, ha a cég rendelkezik készpénzzel a 10 napon belüli fizetéshez, akkor igénybe kellene vennie az ked-vez-ményt, kivéve hogyha a pénzt 28.8 % feletti rátával be tudja fektetni. Ha a cégnek kész-pénzt kell kölcsönöznie, és tud 28.8 %-os ráta alatt kölcsönözni, akkor a cégnek azt kellene tennie és igénybe venni a kedvezményt; ha a kölcsönzés esetében a költségek magasabbak, mint 28.8 %, a cégnek nem kellene igénybe vennie a kedvezményt, de 60 napon belül fizetnie kell.

Ahogy a készpénzfizetési kedvezmény ösztönzi a vásárlókat a korábbi fizetésre, abban a mér-ték-ben csökkeni fog az átlagos beszedési idQszak és ezáltal csökken az értékesítési követe-lé-sek-be történQ befektetés. Például, tételezzük fel, hogy a cég nettó 60 napos értékesítési szabállyal rendelkezik és az átlagos beszedési idQszak 70 napos (néhány vásárló késve fizet). Ha "4/10 nettó 60"-as hitelezési szabályt javasol, akkor meglehet, hogy a vásárlói 60 %-a 10. napon fog fizetni. A többi vásárló mindazonáltal a 70 napnak egy átlagát fogja igényelni a fizetéshez. Az új beszedési idQszak a következQ lesz:

0.6 * 10 + 0.4 * 70 = 34 nap

Eképpen az átlagos beszedési idQszak 70 napról lecsökken 34 napra. Feltételezve, hogy az átlagos napi értékesítés 10 000 Ft, a követelések 10 000 * 34 = 340 000 Ft-ra fognak le-csök-kenni.

A legtöbb kereskedelmi hitel hitelszámla ajánlat. Ez azt jelenti, hogy a hitelnek csak formális eszköze a számla, amelyet a javak szállításával küldenek. A vevQ aláírja azt, bizonyítva, hogy a javakat megkapta, majd a cég és a vásárló bejegyzik a tranzakciót a könyveikbe (azaz lekönyvelik). Néha a cég igényelheti a vásárlótól, hogy írjon alá egy saját váltót. Ez akkor történik, ha a megrendelés nagyobb mértékq vagy amikor az eladó a beszedéssel kapcsolatos problémákra számít. A váltóval kapcsolatos probléma, hogy azután írják alá, hogy a javak leszállításra kerültek. A vásárlótól a szállítás elQtt történQ hitelkötelezettség megszerzésének egyik lehetQsége egy kereskedelmi váltó elQkészítése. Általában a cég kiállít egy kereskedelmi váltót, amely felszólítás a vásárló számára, hogy fizessen egy megadott összeget egy megadott idQpontban. A váltóintézvényt elküldi a vevQ bankjának a fuvarokmányokkal együtt. A bank ren-delkezik a vásárló aláírásával, mielQtt a számla megfordul. A javak majd elszállíttatnak a vásárlóhoz. Ha azonnali fizetés szükséges, azt látra szóló váltónak nevezik. A pénznek átuta-lás-ra kell kerülnie a bankhoz a javak szállítása elQtt. Gyakran a bankot kérik meg, hogy végez-ze el a fizetést a vásárló helyett. Ha a bank írásban beleegyezik, hogy megteszi, akkor az intéz-vényt banki elfogadványnak nevezik. A bank átvállalva a felelQsséget elvégzi a fizetést azáltal pótolva a hitelképességet a vásárló számára. A nemzetközi kereskedelemben leggyak-rab-ban használt hiteleszköz az akkreditiv. Ha az importQr nem ismeri kellQképpen az exportQrt, vagy ha fizetQ-eszköz korlátozás van vagy lehetséges az importQr országában, akkor az exportQr megkívánhatja, hogy az importQr rendelkezzen egy bank által kezességet vállalt fizetési kötelezettséggel. Más oldalról az importQr csak akkor akar fizetni, ha meggyQzQdött róla, hogy a javak jó állapotban megérkeztek. Az akkreditív az eladónak címzett levél, a helyette tevé-keny-kedQ bank által íródott és általa van aláírva. A levélben a bank kötelezettséget vállal, hogy fizetni fog az importált javakért és így a saját jó hitel hírnevét adja az importQr helyett. Ezért az exportQrnek csak a kibocsátó bank hitelképességét szükséges ellenQriznie. A legtöbb akkreditív visszavonhatatlan, azt biztosítva, hogy ne lehessen törölni valamennyi résztvevQ partner engedélye nélkül.


Hitelelemzés

Ha a cég úgy dönt, hogy hitelt nyújt, akkor el kell készítenie egy útmutatót, amelyben meg-hatá-rozza, hogy kinek fogja és kinek nem fogja megengedni, hogy hitelben vásároljon. A hitel--elemzés arra a folyamatra utal, amelynek során eldöntik, hogy nyújtsanak-e vagy sem hitelt egy adott vásárlónak, ami rendszerint két lépést foglal magában: a lényeges információk összegyüjtése és a hitelképesség meghatározása. A hitelnyújtásról történQ döntés komplikálttá válhat attól függQen, hogy mi történik akkor, ha a hitelt visszautasítják. A vásárló készpénzzel fog fizetni vagy másik cégtQl fog vásárolni?

Egy hitelezési döntés meghozatalához szükséges, hogy információt szerezzünk a jövendQbeli vásárlónkról, hogy meghatározhass/9@ABWâ
ä
x

z

~

€

*
,
Þ
à
ä
æ
˜ š ž ¦ ¨ fhlnÒԘšÈÊp Ý :<ìîòô³´¶·îÞÊ·­¢•ˆ•ˆ•ˆ•ˆ•ˆ•ˆ•ˆ•ˆ•ˆ•ˆ•ˆ•ˆ•ˆ•ˆ•ˆ•z•ˆ•ˆ•ˆ•ˆ•ˆhYÜh¯yé5CJOJQJhYÜhYÜCJOJQJhYÜh¯yéCJOJQJ hYÜh¯yéOJQJhÆ)CJOJQJ$h;šh-RACJOJQJaJmH

sH

'h;šh-RA6CJOJQJaJmH

sH

-hL7rh-RA6CJOJQJaJ"hL7rh-RA56CJOJQJaJ0/@ABWX¾
À
 ‚„JfhŽ Ô $!¨!D"õíèàØààààààààÓàà󳳄7„äþd@^„7`„äþgd˜yâ„8„äþd@^„8`„äþgd˜yâgd¯yé $a$gd¯yé d@gd˜yâgd-RA $a$gd-RA $ ¤a$gd-RA >íŒíªíþþþ·~€ˆŠ’Jf--Ú-Ü-à-â-î"ð"ô"ö"ú"ü"*%,%0%2%¨%Ò%Þ%à%T&v&\'^'¨)ª)®)°)´)¶)*+,+_.`.b.c./-/0’0˜0š0H1J1Ö1b2\3ˆ3Š34,4.42545:5<5 6¢6¬6®688Ô8Ö8óæóæóæóÛóæóæóæóæóæóæóæóæóÍóæóÍóæóÃóÃóÃóÃóÃóÃóÍóÃóÃóÃóÍó͸ÍóÃóÃóÃóÃóÃóÃóÃh˜yâ5CJOJQJh˜yâCJOJQJhYÜh¯yé5CJOJQJ hYÜh¯yéOJQJhYÜhYÜCJOJQJhYÜh¯yéCJOJQJHD"F"r$t$4(j(Œ(º(¼(¾(î(ð(Ž,,..//-/.//Ô1Ö1Ð2Ò2z4|4ô@ö@÷÷÷÷÷÷÷÷÷ò÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷gd¯yé d@gd˜yâÖ8Ú8Ü8”9–9 ;;Ä;Æ;x J

JJ JÈJÊJK&K6K:KHKJKLKNKóéóéóéóéóéóéóéóéóéóØóðØóéóéóéóéóéó Ž Ž t hYÜh¯yéOJQJh-RA5CJEHúÿOJQJaJ#h˜yâh¯yé5CJEHúÿOJQJaJ-h˜yâh¯yé5CJOJQJaJ%jhYÜh˜yâCJEHèÿOJQJU)jÅÉÎJ
h˜yâCJ OJQJUVmH sH !jhYÜh¯yéCJOJQJUh˜yâCJOJQJhYÜh¯yéCJOJQJ*ö@nHpHžHKKLK’K”KžK LjLœLžLÌLÎL8M:MhMjM«T¬TZZHZJZÄ[Æ[÷÷÷÷÷÷í÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ d@¤xgd˜yâ d@gd˜yâNKPKŠKŒKŽKK’KžL¤L¦LÄLÆLÈLÊLÌL:M@MBM`MbMdMfMhM&N(N*P,P2P4P:P
hYÜh˜yâEHâÿOJQJU)j÷ÉÎJ
h˜yâCJ OJQJUVmH sH !jÁ hYÜh˜yâEHâÿOJQJU)jìÉÎJ
h˜yâCJ OJQJUVmH sH hYÜh¯yéCJOJQJj¦ hYÜh¯yéOJQJU+jrhYÜh¯yéOJQJUVmHnHu hYÜh¯yéOJQJjhYÜh¯yéOJQJU$=S”S•SU U
UV®V°V´V¶V¼V¾VZ ZHZª[¬[´[¶[¼[¾[ccvdxd~d€d6e8eøeúe\g^gdgfgkk
k

kn#nƒn„nÜnÝnòsˆ„‰prtvžX‘Z‘^‘óéóéóéóéóéóéóÚÊóéóéóéóéóéóéóéóéóéóéóéóéó¿óéóéó½ó¶²¶²¶®ª£¿ó™óhDcûCJOJQJ

hYÜh-RAh-RAh¯yéh˜yâ

hYÜh¯yéU hYÜh¯yéOJQJ-h˜yâh¯yé5CJOJQJaJh˜yâh¯yéCJOJQJaJh˜yâCJOJQJhYÜh¯yéCJOJQJ<Æ[ nnn#n$núrür„‰,‹Ž¢Žrtvž È˜Ê˜
™

™ž™ ™÷÷÷ò÷÷÷÷êêêêÚÚòÎÆÆÆÆÆÆÆ d@gdDcû
„d@^„gdDcû+„„d@^„`„gd-RA +d@gd˜yâgd¯yé d@gd˜yâuk annak a valószínqségét, hogy fizetni fog-e a javakért az esedékesség idejében. Sok forrás létezik a hitelképesség meghatározására. A következQk a hitel információk gyakran használt forrásai:
- A vásárlónak a céggel kapcsolatos fizetési elQtörténete: ha a vásárló egy korábbi hitelben vásárló volt, az eladó rendelkezhet készen rendelkezésre álló információkkal az Q fizetési elQtörténetére vonatkozóan.
- Pénzügyi jelentések: a cég megkérheti a vásárlót, hogy adja meg neki a pénzügyi jelentéseket. A mérleg és az eredménykimutatás információi bemutathatják a cég jelenlegi és múltbeli pénzügyi helyzetét és adnak bizonyos jelzéseket a jövQbeli lehetQ-ségeirQl, hogy eleget tesz-e a hitelezési elQírásoknak.
- Referenciák: a vásárló bankja vagy más szállítók hasznos információkat biztosíthatnak a múltbeli fizetési gyakorlatról és kapcsolatról.
- Publikált új jelentések: az üzleti és a helyi újságok bepillantást biztosíthatnak a cég hitelképességébe. Adott iparágakra vonatkozó üzleti áttekintések is feltárhatnak vala-mit a hitelben történQ vásárlás pénzügyi feltételeirQl.


Beszedési politika.

A hitel nyújtása után a cégnek ki kell alakítania a vevQktQl történQ készpénzbegyüjtési poli-ti-kát, amikor a fizetés esedékes. Ez magában foglalja a vevQk nyomonkövetését, hogy észre-vegye a késve fizetQket és kieszközölje a már lejárt követelések beszedését. A vásárlók általi fizetések nyomon követéséhez a cégek általában egy idQ alatti átlagos beszedési idQszakukat fogják nyomon követni. A váratlan növekedés az átlagos beszedési idQszakban ok az aggoda-lomra. Ez azt jelenti, hogy vagy a vevQk általában véve késQbb fizetnek, vagy a vásárlóknak egy nagyobb százaléka nagy mértékben megkésett a fizetésével. Tegyük fel, hogy a cég 10 000 egységnyi terméket értékesít egy évben darabonként 2 000 Ft-ért. Valamennyi értékesítés "2/10, nettó 30" feltételq hitelre történik (azaz 2 % kedvezményt kap ha a fizetés 10 napon belül megtörténik, egyébként a fizetés 30 napon belül esedékes). Tételezzük fel azt, hogy a vevQk 60 %-a veszi igénybe a kedvezményt és fizet a 10. napon és a maradék 30. napon fizet, akkor az átlagos beszedési idQszak:

0.6 * 10 + 0.4 * 30 = 18 nap

Ez azt jelenti, hogy átlagosan 18 napot igényel a követelések beszedése.

Természetesen ez egy idealizált példa, ahol a vevQk a két dátum egyikén fizetnek (10 nap vagy 30 nap). A valóságban a fizetések véletlen módon érkeznek, így az átlagos idQszakot külön-bözQ--képpen kell számolni. Az átlagos beszedési idQszaknak a valóságban történQ kiszámí-tá-sá-hoz a cégnek elQször az átlagos napi értékesítési bevételt kell kiszámolnia. Az átlagos napi érté-kesítési bevétel egyenlQ az éves értékesítési bevétel osztva 365-tel:

(10 000 * 2 000) / 365 = 54 794.52 Ft.

Ha a követelések kifizetetlen mai mennyisége 1 500 000 Ft, akkor az átlagos beszedési idQ-szak a cég esetében

1 500 000 / 54 794.52 = 27.38 nap.

A számított átlagos beszedési idQszak összehasonlítható a megállapított hitelezési felté-te-lek-kel. Ebben az esetben, az azt mutatja, hogy néhány vásárló késik a fizetésével és hogy talán néhány számla már régóta lejárt. Ez egyébként hasznos a követelések egyénibb alapon történQ meg-vizsgálásához.

Egy másik eszköze a vevQi fizetések figyelemmel kisérésének a követelések korának a meg-adása. A kifizetetlen követeléseket kor szerinti osztályozását a könyvekben lévQ napok száma alapján végezhetjük el. Például, egy cég 1 000 000 Ft-nyi követeléssel rendelkezik és 60 napos a hitelezési idQszaka. A követelések teljes mennyiségét egy hónapos idQszakú csoportokba soroljuk be:

A számla kora Mennyiség Részesedés az egészbQl SYMBOL 60 \f "Symbol" 1 hónap 400 000 40 % 1 - 2 hónap 300 000 30 % 2 - 3 hónap 200 000 20 % SYMBOL 62 \f "Symbol" 3 hónap 100 000 10 % 1 000 000 100 %
60 napos hitelezési idQszak esetén a vásárlók 30 %-a van késésben a fizetésével. A nagy késés-sel rendelkezQ fizetések általában sohasem kerülnek beszedésre. Nagyon fontos a cég számá-ra, hogy megvizsgálja követeléseinek kor szerinti megoszlását és figyelmeztesse a késve fizetQket. A cég követhet egy eljárást a megkésett vásárlók meggyQzése érdekében, hogy fizes-se-nek. A cég elQször egy levelet küld ki, értesítve a vevQt, hogy a számla lejárt állapotú, majd ezt követi egy vagy több telefonhívás. Ha semmi sem segít, a cég keresetet nyújthat be a vásár-lóval szemben. A cég megtagadhatja további hitelek nyújtását a vásárlónak, amíg a meg-késett fizetéseket nem teljesíti vagy megtagadhatja további termék szállításokat is az ilyen vásárlóktól, amíg a meg-késett fizetéseket be nem szedi. Ez a gyakorlat megzavarhat egy fo-gyasz-tót, de a cégnek nem csak az értékesítésre van szüksége, hanem pénzre is, hogy fizetni tudja a saját számláit.


A hitelpolitika változásának értékelése

Nézzünk egy céget, amelyik jelenleg csak készpénzért értékesít. Vásárlóinak némelyike válto-zást igényelt a hitel politikában, hogy tegye lehetQvé nekik, hogy 30 napon belül fizet-hes-se-nek. Bevezetjük a következQ jelöléseket:
p = egységenkénti értékesítési ár
v = egységenkénti változó költség
q = a jelenlegi hitel politikai feltételek mellett értékesített mennyiség (készpénz a szállítás-kor)
q' = az új hitel politikai feltételek mellett értékesített mennyiség (nettó 30 nap)
r = a cég tQke költsége

Meg kellene-e változtatnia a cégnek a hitel politikáját? A kérdés megválaszolásához számít-suk ki a jelenlegi és az új hitel politikával összhangban lévQ nettó pénzforgalmat. Feltételez-zük a következQ adatok használatát:

p = 2 500
v = 1 000
q = 1 000
q' = 1 150
r = 12 %
A jelenlegi hitelpolitika alatti pénzáramlás egyenlQ:

(p - v) * q = (2 500 - 1 000) * 1 000 = 1 500 000

Vegyük észre, hogy nem vettük figyelembe a cég állandó költségeit, mivel az nem bír befo-lyás-sal a hitelpolitika változtatási döntésre. Ha a cég átvált az új politikára, akkor az értéke-sí-tett mennyiség 1 150-re fog növe-kedni. Akkor az új pénzforgalom:

(p - v) * q' = (2 500 - 1 000) * 1 150 = 1 725 000

Ez 1 725 000 - 1 500 000 = 225 000-rel növekvQ pénzforgalmat mutat. Mindamellett a hitel-poli-tika változása pótlólagos költséggel is jár: egy hónapra pénz kerül lekötésre a követe-lé-sek-ben (megnövekedett befektetés a követelésekbe):

(2 500 * 1000) * (0.12 / 12) = 25 000

ìgy a hitelpolitika változtatás nettó pénzforgalma egyenlQ:

225 000 - 25 000 = 200 000

Tehát az ajánlott hitelpolitika változás nagyon kívánatos.

Most vezessük be a készpénzfizetési kedvezményt és a késedelmi kockázatot. A hitelezési elQ--írások gyakran megukban foglalnak egy készpénzfizetési kedvezményt a korai fizetés ese-té-re. Sok esetben a cég rendelkezni fog rossz fizetési szokásokkal bíró vásárlókkal, néhány közü-lük lehet, hogy sohasem fizeti ki a számláit. A következQ jelöléseket vezetjük be:
b = azon hitel százaléka, amely beszedetlenné válik (azon követelések, amelyeknek nem tettek eleget)
d = az ajánlott kedvezmény százaléka
t1 = a kedvezmény idQszaka a jelenlegi hitelpolitika mellett
t'1 = a kedvezmény idQszaka az új hitelpolitika mellett
t2 = hitelezési idQszak a jelenlegi hitelpolitika mellett
t'2 = hitelezési idQszak az új hitelpolitika mellett
n = a kedvezményes értékesítések százaléka
p = egységenkénti értékesítési ár
v = egységenkénti változó költség
q = a jelenlegi hitelpolitika mellett értékesített mennyiség
q' = az új hitelpolitika mellett értékesített mennyiség
r = a cég tQkeköltsége

Ez a helyzet komplikáltabb, mint az elQzQ 30 napos hitel politikája, amelyet mindenki igénybe vett, mivel az ingyenes volt. Ebben az esetben nem minden vevQ fogja igénybe venni a hitelt, mivel kedvezmény került felajánlásra a korai fizetQknek. Ráadásul azon vásárlók közül, akik igénybe veszik az ajánlott hitelt, egy bizonyos százalék (b) nem fog fizetni. Jelenleg a cég 1 150 egységet értékesít 2 500 egységenkénti áron nettó 30 napos hitelezési politikával. Téte-lez-zük fel, hogy bevezetünk egy 4 %-os kedvezményt a 10 napon belüli fizetés esetére, egyéb-ként a fizetés 60 napon belül esedékes (azaz 4/10 nettó 60). A vásárlóknak nyújtott jobb hitel feltételektQl elvárják, hogy 20 %-kal növekedést eredményezzen az értékesítést, azaz

1 150 * 1.2 = 1 380

A cég úgy becsüli, hogy a vásárlók 30 %-a fogja igénybe venni a kedvezményt, míg a maradék 70 % ki fogja használni a 60 napos hitelezést. Mindamellet azt is valószínqnek tartják, hogy a hitelre történQ értékesítést igénybe vevQk 5 %-tól sohasem sikerül beszedni a tartozást. A kér-dés ismét az, hogy bölcs dolog-e megváltoztatni a hitelezési politikát?

A problémához tartozó változók értékei a következQk:
b = 5 %
d = 2 %
t1 = 0
t'1 = 10
t2 = 30
t'2 = 60
n = 30 %
p = 2 500
v = 1 000
q = 1 150
q' = 1 380
r = 12 %

Az új hitelezési feltételek haszna, hogy növelni fogja az értékesítési bevételeket ezáltal az állandó költségek fedezéséhez való hozzájárulást. Az állandó költségekhez történQ növekvQ hozzájárulás a következQ:
(p - v) * (q' - q)

A fentebb felsorolt adatokat felhasználva:

(2 500 - 1 000) * (1 380 - 1 150) = 345 000

A lazább hitelfeltételek hátránya, hogy a hosszabb átlagos hitelezési idQszak finanszírozása magasabb költségeket okoz és a rossz adósok miatti veszteség. Általában, az átlagos beszedési idQszakot, amikor a készpénzfizetési kedvezmény kerül felajánlásra, a kedvezményes és a hitelezési idQszak súlyozott átlagaként számíthatjuk ki:

n * t1 + (1 - n) * t2

A jelenlegi hitel feltételeket alkalmazva a képlet a következQképpen ala-kul:

0 + 1 * 30 = 30 nap

Az új hitelezési feltételek esetén az átlagos beszedési idQszak:

0.3 * 10 + (1 - 0.3) * 60 = 45 nap

Ez azt mutatja, hogy az új politika esetén a követelések 15 nappal többet vannak a mérlegben, mint jelenleg, ezzel magasabb befektetést eredményezve a követelésekben, nemcsak azért mert hosszabb a beszedési idQszak, de azért is, mert növekedett az értékesítési mennyiség (q'>q). A követelések finanszírozásának költsége egyenlQ:

[n * t1 + (1 - n) * t2] * (p * q) * (r / 365)

A jelenlegi hitelpolitika esetében ez az összeg:

30 * (2 500 * 1 150) * (0.12 / 365) = 28 356.16

Az új politika esetében a követelések finanszírozásának költsége:

45 * (2 500 * 1 380) * (0.12 / 365) = 51 041.1

A hitelpolitikában történQ változás a követelésekben történQ befektetésekben 51 041.1  28 356.16 = 22 684.94 vagy 45 - 30 = 15 nap.

Bizonyos vevQk általi nem fizetés költsége az összes értékesítési mennyiség beszedetlen részére jutó változó költséggel reprezentálható:

b * v * q'

Ebben az esetben a beszedetlen követelések által okozott költség egyenlQ:
0.05 * 1000 * 1380 = 69 000

A kialakított új hitelpolitika nettó elQnye:

345 000 - (22 685 + 69 000) = 253 315

Mivel a nettó eredmény pozitív, a cégnek be kellene vezetnie az új hitelezési politikát, felté-te-lez-ve, hogy az összes, az értékesítési mennyiségre, az értékesítési kedvezmény százalékára és a rossz adósokra vonatkozó elQrejelzés pontos.

Amikor a hitelezési politikában bekövetkezQ változást tekintetbe veszi, a pénzügyi mene-dzser-nek mindíg meg kellene erQsíteni minden egyes javasolt változást az elQbbiekben fel-vá-zolt pénzügyi elemzés által. Gyakran potenciális félreértés van az értékesítési szakemberek és a pénzügyi menedzser között. Az értékesítési vagy marketing menedzserek rendszerint túl erQ-sen koncentrálnak a hitelezési feltételekben bekövetkezett változások általi értékesítési meny-nyi-ség növekedésre. Az értékesítési mennyiségben bekövetkezett változás nem elegendQ ok a hitelezési feltételek megváltoztatására, mivel számot kell adnunk az ajánlott készpénzfizetési kedvezmény következtében megnövekedett költségekrQl, a követelésekbe történt befektetés növekedésérQl, a rossz adósságok lehetséges növekedésérQl. A helyes döntés csak a hitelpoli-ti-kai változásnak a cég mqködési jövedelmére gyakorolt teljes kihatásán alapulhat.

Mivel a hitelfeltételek változtatásának fQ oka a több értékesítés, a pénzügyi menedzsernek a termelési menedzserrel együtt ellenQriznie kell, hogy elegendQ termelési kapacitás áll-e ren-del-kezésre az értékesítési mennyisége növekedésének ellátásához. Ha a termelési kapacitás hiányzik, akkor az értékesítés növekedése növekedést fog okozni az állandó költségekben, a gépek-be és berendezésekbe történQ pótlólagos befektetés következtében. Az állandó költségek rendszerint nagy ugrásokkal mozognak, ennélfogva nem lehet biztosítani az értékesítési meny-nyi-ség marginális növekedésének figyelembe vételét. Ráadásul, nagyon nehéz csökkenteni az állandó költségeket, abban az esetben ha a termékek iránti kereslet gyengül. MielQtt arról dön-te-nénk, hogy növeljük a termelQ kapacitást, alaposan meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a remélt értékesítési növekedés tartós-e. Ha nagy a valószínqsége, hogy a cég új hitelezési felté-te-lei összehasonlíthatók a versenytárssal, az értékesítési mennyiségre építés bizonyos idQ után eltqnhet mivel a fogyasztók visszatérnek más szállítókhoz.









PAGE 


PAGE 106

Hasonló témájú dokumentumok

Vállalati pü. I. 5

- 2008-01-29 18:50:24

Vállalati pü. I. 1

- 2008-01-29 18:48:01

Vállalati pü. I. 3

- 2008-01-29 18:49:23

Vállalati pü. I. 6

- 2008-01-29 18:50:55

Vállalati Pénzügyek Puska 2

- 2008-01-13 15:15:17

Vállalati pü. I. 2

- 2008-01-29 18:48:46

Vállalati pénzügyek levelezős dolgozat

- 2011-06-06 15:39:48

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.

... adatbázis alapvizsga áltkém anyag architektúra beszerzés beugro elméleti kérdések európai unió europai uniós ismeretek fazekas gábor fogalomtár fogaskerék hajtás gyökerek hallgatoi anyag jog jpg képlet kéri bálint kiadott anyag kivágó lyukasztó szerszám tervezése környezettechnikai műveletek közoktatási rendszerek lowie miskolci egyetem mit tudtak a régiek nemzetközi gazdaságtan növénytan objektum orientált oecd outsourcing öko1 platón prezentáció prof. dr. héjj andreas prog1 puska reklámelmélet standardizálás stat1 számvitel ii. természetvédelmi mérnök tőkeelmélet töri választások válgazd vésés vizsga kérdések vörösmarty