Etika konzultációs jegyzet
Országok listája
HungaryEszterházy Károly FőiskolaBölcsészettudományi Főiskolai KarPedagógia-történelemEtikaJegyzetekEtika konzultációs jegyzet
2008.01.26 17:32:31
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
2006.02.18: Etika
Tételek
1: Etika
2: Erkölcs
3: Conditio humana
4: Moralitás
5: Erkölcsi normák
6: Erkölcsi értékek jó
7: Erkölcsi értékek rossz
8: Erkölcsi szabadság
9: FelelQsség
10: FelelQtlenség
11: Arisztotelész
12: Középkor Ágoston, Aquinói Szt. Tamás
13: Újkor Descartes, Spinoza
14: Kant
15: Jó polgár
Irodalom:
Heller Ágnes: Általános etika
Heller Ágnes: Morálfilozófia
Heller Ágnes: Személyiségetika
Moráltükör. Etikai szöveggyqjtemény
Etika:
Az etika az a tudomány, amely az erkölccsel foglalkozik. Filozófiai jellegq szaktudomány. Az etika, mint tudomány differenciálódott.
A szó a görög ethoszból származik(egy adott közösség, letelepedett népcsoport életszemléletét, szokásait jelölte.
Amos moral a latin megfelelQje(ez is szokás, akarati megnyilvánulás, ami az emberi magatartáshoz kötQdik.
Ethosz(etika
Amos moral(erkölcsi gyakorlat
Az erkölcs szóval a XIV. században találkozunk elQször.
Aethosz: az egyén jellemre, a karakterre vonatkoztatott.
Az etika, mint tudomány, késQbb önállósult, kivált a filozófiából. A XVII. Századot jelölik meg, mikortól önálló diszciplínaként mqködik.
Az etika kapcsolatban van a:
Filozófiával
Pszichológiával
Szociológiával
Politológiával
Esztétikával
KülönbözQ részterületek is kialakultak az etikán belül, pl. érték etika, normatív etika, deontikus etika
Az etikán belül differenciálódás megy végbe.
Beszélhetünk általános etikáról, és szak etikáról (sport, kereskedelmi, pedagógus). FüggQségi viszonyokban, emberek közötti viszonyokban alakult ki a szak etika.
Az erkölcs elméletének 3 oldala van:
ÉrtelmezQ (általános etika, azzal foglalkozik, hogy mi az erkölcs, hogy alakult ki, stb)
Normatív oldal (mit kell tennie az embernek, hogy erkölcsös legyen)
NevelQi vagy terápiás oldal (hogyan lehet megoldani az emberek nevelését)
Conditio Humana:
Elhagyni az emberi természet fogalmának értelmezését. A conditio humana fogalmát vezetik be helyette.
Heller Ágnes: Általános etika (conditio humana, 21. o.
1-4 fejezet
10. fejezet
Heller Ágnes: Morál filozófia 1-3 fejezet
Az emberi természet helyett mibQl indulhatunk ki:
Az emberi természet alapvetQen jó (külsQ körülmények teszik rosszá)
Az emberi természet alapvetQen rossz (csak törekedhetünk a jóra)
Az emberi természet erkölcsileg közömbös
Az emberi természetben jó és rossz hajlamok egyaránt vannak
Szókratész hitt abban, hogy az emberek taníthatóak az erkölcsre.
Emberré válás:
Az erkölcs elsQ fontos lépése, amikor a társadalmi szabályozás váltotta fel az ösztön szabályozást.
Az erkölcs akkor jön létre, amikor az én tudat megjelent.
Az emberi csecsemQ a társadalomban való életre van programozva. Fel van ruházva a beszéd, a munka, a gondolkodás képességeivel.
Két apriorival születünk (apriori: adottság, ami a tapasztalat elQtti):
Genetikus apriori
Társadalmi, szociális apriori
A két apriori illeszkedése, kapcsolata sokféle-
A két apriori illeszkedését Heller Ágnes történetiségnek nevezi.
A conditio humana a történetiség determinációját, öndeterminációját jelenti.
A történetiségen belül feszültség van.
A conditio humana ezért feszültségben élést is jelent.
A feszültség minQsége, jellege változó.
Az emberi természet általános elméletei én térképpé állnak össze.
Az erkölcs fogalma, lényege, struktúrája:
A bölcseleti felfogások nagy része kettéosztható:
Van világ
Kell világ
Az erkölcs:
Az emberek közötti magatartás szabályozó viszony
Komplex rendszere tudat és gyakorlat egysége
Érdekviszonyok kifejezQje is
Az erkölcsi tudat egy objektív és szubjektív tudat egysége, közösségi és egyéni
Állandóság és változás fellelhetQ az erkölcsi tudatban
Etikai abszolutizmus állandóság
Etikai relativizmus viszonylagosság, változás
Az erkölcs mindig értékek kifejezQje, értékek hordozója
Az erkölcs szokások, szabályok, alapelvek, normák stb. együttese, amely az emberek mindennapos gyakorlatában (egyén és közösség viszonya) érvényesül és a közvélemény szankcionálja.
Tiszta formájában az erkölcs nehezen fellelhetQ. Az erkölcs mindig átitatódik más tudatformával is (joggal, vallással, tudománnyal, mqvészetekkel)
Az erkölcs mindenütt van, de sehol sincs .
Az egyén erkölcsi tudat (moralitás):
A moralitás szót használjuk az egész erkölcsi tudatra is.
Társadalmi szerepében az egyén helyettesíthetQ (pl. nevelQszülQ), de morális, szubjektív arculatában minden ember egyéni, megismételhetetlen individualitás.
A moralitás funkciói:
A közösségi értékek, képességek elsajátítása (idomulás, elfogadás)
Az önszabályozás (különbözQ motivációkon alakul ki), a magatartás tartalmának alakítása (conform, nonconform)
Környezet formálása, alakítása (spontán és tudatos)
A moralitást több szempontból vizsgálhatjuk:
KülsQtQl a belsQ felé(
(szintjei, fokozatai((
((szituatív viselkedés (adott szituációban hogyan viselkedik)
((jellem, karakter (lásd: karakter típusok)
((erkölcsi tudat
az ösztönöstQl a tudatos felé(
(ebben szerepe van: biológiai, fiziológiai adottságok:
((ösztönök, érzelmek
((értelmi, intellektuális jegyet
((erkölcsi szükséglet
Érzelem:
Sokan úgy gondolják az érzelem az erkölcs része.
Az érzelem mindig belsQ és mindig perszonifikálódik (beépül a személyiségbe)
Nem jó sem a kevés, sem a túlzott érzelem. SzélsQséges esetei problémát jelentenek egy erkölcsi értékítélet meghatározásában
Értelem:
Az értelemre szükség van a helyzet felismeréséhez, probléma megoldásához, választani tudáshoz, példa adáshoz, stb., de önmagában nem elég.
Érzelem + értelem + akarat
Az értelem az erkölcsi meggyQzQdésben fontos szerepet játszik, ennek 2 típusa van:
amikor lemondás, harc árán jutunk el az azonosulásig = érdem
amikor az azonosulás harmonikus a céljaimmal, a cél összhangban van a vágyakkal = erény
Erkölcsi szükségletek:
A társadalmiság következményei nem, nem fiziológiai szükségletek.
Dinamikus és statikus
Állhatatosság ((változni akarás
Az erkölcsi tudat fejlQdésének szakaszai:
adaptív, emocionális szakasz, viselkedés szint utánzás, kisgyermekkor
"$24
ì
î
Ê
Ì
n p |®&ðòôöøúü^öíöäÝÖÎÇÖ¿Ç¿±¿±¿±¿±¿©¿¡¡{paV hn5©hn5©CJaJj§phn5©hn5©CJUaJ hn5©hèCJaJjhn5©hn5©CJUaJ hn5©CJaJ hèCJaJ
hk\I5>* hk\ICJaJ hÒRCJaJ jàðh;}Þh;}ÞCJaJ h;}ÞCJaJ
h;}Þ5>* hy¾CJaJ
hy¾5>*
h:
b5>*h3Uã5CJaJh:
b5CJaJhy¾5CJaJ $4F\Âô, X t ¼
P
b
~
Ð
H
ª
b ÷òòp#sòp#sòp#sòp#sòp#sòp#sòp#sòp#sòp#sòp#sòp#sòòp#sòp#sòp#sòp#sòp#¬òp#sòp#sòp#sòp#sòp#sòp#¬òp#sòp#sòp#sgdy¾ $a$gdy¾4uþb | ¸ (®è"@^xJ¤èê4 æ n&òôøüjúp#súp#súp#súp#súõp#síp#íp#íp#íp#íp#õõp#sõp#sõp#sõåp#åp#åõp#sõp#¬õõõõõ
&
Fgdk\I
&
Fgdk\Igdk\Igdy¾jîðTÜ^°(ª¬Êºö+l¹á-P Ô Ö úp#súp#súp#súp#súòp#òp#òp#òííp#síp#¬íp#sííp#sèp#sàp#àp#èèp#sèp#sèp#sèp#sèèp#sèp#s
&
Fgd×gd×gdål
&
Fgdègdk\I^®°(<¬ÊlÖ *!h#Ô#Ö#Ø'Ú'$(***P,R,T,V,|,,,,þ,-V-Z-²-´-¶-¸-$.(.N.R...¾.Ð.È0Ú0ð1ü3*4ö4øðøèøáøÙÑÊÑÂѺ³º«º««««««««««««««
h¥X5>* h¥XCJaJ
hnQ5>* jàðhnQhnQCJaJ hnQCJaJ
hüf35>* hüf3CJaJ h5CJaJ
h
S5>* h
SCJaJ h×CJaJ
hål5>* hÒRCJaJ hèCJaJ hålCJaJ1Ö *!!¢!¸!º!Ò!4""È"h#Ö#$z$ê$V&'Ø'Ú'$((Ò)Ô)**úp#¬úp#sòp#òp#íp#síp#sååp#åp#åp#åp#ààp#sØp#ààp#sàp#sàp#sààp#sàp#sàp#sàp#sÐ
&
F gdüf3
&
F gd5gd5
&
Fgd
Sgd
S
&
F gd
Sgd×*b+Ê+Ì+&,T,,þ,V-x-¶-$.N..¼.¾.Ð.2/Ì/Æ0È0Ú0ð1ò1(2*2Ð2÷ÿp#. ÷p#òp#sòêp#êp#êp#êp#êp#êp#êêp#êp#êp#òp#sòp#¬òp#sòp#sòp#sòp#sòp#¬òp#sòp#sòòp#sòp#s
&
F
gdnQgdnQ
&
F gdüf3Ð2J3ú3ü3*4®4Ú455p5 JJKK@KrKK¸KLLMÈMâMhN¢N÷p#÷p#òp#sòòp#sòp#sòp#sòp#sòp#¬êêp#êp#åp#såp#¬åp#sÝp#Ýp#Ýp#åp#såp#såp#sÕp#Õp#Õp#
&
Fgd©ã
&
Fgd@Dgd@D
&
F
gd¥Xgd¥X
&
F
gd¥Xö4ø4ú45p5º56JJ JK@KMÆMÈMÒTàTâT W\W2Y4Y6Y8YfYhYYY´Y¶YâYäY¦Z¨Z
[
[[[¦[2\
^N^bbbbòäÜÕÜÍËÍÜÍÄͼͼ´¼´´´´´´´´´´ss jàðh
9Th
9TCJaJ
h
9T5>* h
9TCJaJ
hèeù5>* hèeùCJaJ jàðh~
h~<5>* h~
h@D5>*U h@DCJaJ
h¥X5>* h¥XCJaJ jàðh¥Xh¥XCJaJ jßðh¥Xh¥XCJaJ-szintjén
konvencionális szakasz a gyermek úgy tesz, ahogy elvárják tQle
autonóm erkölcs felnQttkor szintjén (meggyQzQdésesen cselekszik)
Erkölcsi normák:
Erkölcsi tudat funkciói:
megismerQ funkció
normatív funkció
értékelQ, érzékelQ, érték átadó funkció
A normák szükségességét egy humánus társadalom iránti vágy indokolja.
Egyéni lelkiismeretemnek visszaigazolásra van szüksége.
A normák megalapozásához, szükségességéhez a bölcselet történetében több érvelési forma tartozik:
igazsági elv
utilitarista elv a normák hasznosak, mert szabályozzák életünket
természetjogi érvelési forma
A norma és a szabály értelmezése az irodalomban sokszor felcserélQdik.
Az erkölcsi norma a megismerés folyamatából ered, rokon a cél fogalmával, szabályozza a tevékenységet. Motiváló, sQt parancsoló szerepe van a viselkedés alakításában.
Használjuk a norma fogalmát szélesebb és szqkebb értelemben.
Szélesebb értelemben: minden regulázó, szabályozó értékq ítélet.
Szqkebb értelemben: a norma parancs szabály.
Van ún. követelés norma, mit kell tennünk, és van vélt norma, aminek lennie kell.
Formai szempontból a norma lehet egy következtetés záró tétele. Lehet általános formájú, ami mindenkinek szól. Lehet imperatív, parancsoló formájú is. Lehet pozitív tettre felszólító is. Jellege szerint lehet pozitív (példa, minta, érték), lehet negatív (tiltó).
MinQsége szerint: cél norma és eszköz norma.
Fokozata szerint: tömegméretekben elfogadott átlaghangulat, de lehet tömegméretekben még nem elfogadott, reprezentatív.
IdQ és befogadási dimenziók szerinti csoportosítása:
norma szabály, ami reális, tömegméretekben elfogadott
norma program szintjén, ami lehetséges szint
norma eszmény
Erkölcsi normák osztályozása:
elemi erkölcsi normák, ezek egyetemesek, nagy részük fellelhetQ a keresztény Tízparancsolatban
bizonyos történelmi korszakokban (kritikus, forradalmi idQszakok) az emberiség általános követelményeit fogalmazza meg
együttélési szabályok(
(generációk együttélése
(nemek együttélése
(barátság szabályai
(vendéglátás szabályai
(higiéniai, egészségügyi szabályok (járványos megbetegedések idején tanúsított emberi magatartás)
(bajbajutottak segítése (természeti katasztrófák)
(a magatartás külsQ kultúrájára vonatkozó illemszabályok.
Erkölcsi értékek:
anyagi szellemi értékek
értékfilozófia
axiológia értékek kutatása
Az erkölcsi értékek fogalmát a valósághoz kötjük.
Az erkölcsi értékek etikai kategóriák.
A jó és a rossz többféle értelmezést kapott.
Az értelmezések eltérnek abban a vonatkozásban, hogy a külsQre vagy a belsQre teszik a hangsúlyt.
A jóra vonatkozó érték elméletek:
emotivizmus (emóció: érzelem, érzés)
intuicionizmus intuitív etika: minden emberben van egy belsQ ráérzés, Moor felfogása szerint egy belsQ hang, megérzés
utilitarizmus hasznossági elméletek, az embert mindig érdekei motiválják, de ezzel elQsegítheti másik hasznát.
Hedonizmus hedoné, Epikurosz mértéktartó élvezet
Aszkétizmus a jó az, ha az ember megtanulja fegyelmezni magát
Rigorizmus fegyelmezett szabályokat követQ életforma
Applorációs elméletek helyeslésen alapul(
(tekintélyelvqség
(közvélemény
(szerzQdéselmélet
telelógikus felfogás Arisztotelész is ezt követte
egoista elméletek egyéni érdek középpontba állítása
alturizmus a közjó szolgálata
evolucionizmus
univerzalitás, egyetemesség Kant: Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája az általános törvény alapját képezze. A másik embert sosem szabad eszköznek tekinteni.
Mi a rossz?
JegyzetbQl
Nem lehet önálló principium a rossz.
A rossz a jó hiánya
Erkölcsi szabadság, felelQsség:
fatalizmus fátum (végzet, sors). Az ember nem tehet a sors ellen
volentarizmus volo, vele, volui: akarni. Az ember szabad akarattal rendelkezik.
A szabadság feltétele az autonómia (abszolút és relatív)
Heteronómia (abszolút és relatív)
(jegyzet)
Az etikában fontos a viszonylagos tevékenységi autonómia.
Fokozatai:
mérlegelés nélküli cselekvés (amikor teszem amit kell)
választási szabadság (nagy a jelentQsége az egzisztencialista irodalomban)
a környezettel való aktív kölcsönhatásban tükrözQdik a döntés
Tartalmi és formai oldala:
A formai oldal a dominánsabb, feltétele a szabadság vagy eszköz szabadság.
Tartalmi =eredmény szabadság, reális szabadság
Szerepet játszik az értelem és érzelem.
Jegyzet: autonómia, egzisztenciális választás
FelelQsség:
Alapja, forrása a szabadság
ElQre mutató és visszautaló felelQsség
Megközelítési szempontok:
a felelQsség, mint az egyén felelQs mivolta
felelQsségre vonás, mint a cselekedet erkölcsi értékelése
A felelQsség, mint feladat, mint gyakorlati felelQsség:
Meg kell vizsgálni, hogy mik a befolyásoló tényezQk:
élettapasztalat hiánya
tudatlanság, primitívség
abnormális pszichés állapot
alkoholos befolyásoltság
erQs kényszer, erQszak hatása
paranccsá tette (katonai parancs)
FelelQsségre vonás:
2 irányzat:
szándék etikák
következmény etikák
A felelQsségre vonás szempontjai:
KülsQ feltételrendszer, objektív külsQ körülmények (tér-idQ) viszonya
BelsQ lelki munka, ennek vannak fázisai:
motiváció
megfontolás
szándék (lehetséges akarat)
elhatározás (cselekvési akarat)
belsQ akarati lelki cselekvés
tett
következmény: az egyén akart vagy nem akart cselekvésének várt vagy nem várt eredménye
A következménybQl állapíthatjuk meg a felelQsséget
Régi eredményértékek beszámítása
Kérdés: akkumulálódhatnak, felhalmozódhatnak-e az erkölcsi értékek?
A morál szférába nem halmozódhatnak fel(túlvállalás
A túlvállaló termeli ki a nem vállalók közegét
Átcsap a túlzott felelQsség felelQtlenségbe
Hasonló témájú dokumentumok
- 2007-11-24 13:14:44
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Csakúgy mint amikor könyvtárakat/mappákat hozol létre a számítógépeden, egy tantárgyon belül is hasonló analógiával tetszőleges kategóriák és alkategóriák hozhatóak létre. Próbálj mindig a legmegfelelőbb kategóriába tölteni, hogy átlátható legyen a feltöltött dokumentumok szerkezete.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
