Nevelői tevékenység pszichológiája konzultációs jegyzet

Országok listájaHungaryEszterházy Károly FőiskolaBölcsészettudományi Főiskolai KarPedagógia-történelemNevelői Tevékenység PszichológiájaJegyzetekNevelői tevékenység pszichológiája konzultációs jegyzet

2006.04.10-11: NevelQi tevékenység pszichológiája
KötelezQ irodalom:
Tóth László: Pszichológia a tanításban

Ajánlott irodalom:
Mészáros: Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága
Vajda: Neveléslélektan

Neveléslélektan:
A pszichológia egyik legnagyobb és legrégebben alkalmazott területe. Területei:
Oktatáslélektan  tanári személyiség
Tanuláspszichológia  tanuló hogyan sajátítja el az anyagot
Módszerek:
Megfigyelés
Kísérlet
Interjú (anamnézis  visszaemlékezés, környezeti tényezQk feltárása, gyerek fejlQdése, nevelési szokások kérdése
KérdQívek  nyílt, zárt, - rövid idQn belül több információ
Skálák  2, 5, 7  állítások
Tesztek

Szocializáció:
Társadalmi lénnyé válás folyamata. A folyamat a születéstQl a halálig tart.
Az adott társadalom szabályainak, normáinak, értékeinek, hagyományainak és kultúrájának
elsajátítása, amely által az egyén a társadalom jól funkcionálható tagjává válhat.
Nem azonos a fogalom a fejlQdéssel.
FejlQdésrQl csak akkor beszélhetünk, ha minQségi változás van.
Szocializáció színterei:
Család  elsQdleges, megtanítja az értékeket, normákat
Oktatási intézmények  másodlagos
Munkahely  harmadlagos

A család szocializációs funkciói:
Érzelmi biztonság megteremtése  alapja, hogy a gyerek egészséges legyen
Modellnyújtás  hogyan kell viselkedni
Beszéd megtanítása  beszéden keresztül közvetítQdnek az értékek
ElsQ szociális interakciós tér
Éntudat és az énidentitás megszilárdítása
Általános értékek közvetítése
Magatartás és szocializációs zavarok jelentkeznek, amennyiben a családi szocializáció rosszul mqködik. Oki tényezQk:
Családi minta hiányosságai
A család rejtett vagy nyílt diszharmónikus mqködése  konfliktus megoldás
SzülQ személyiségzavara
A gyermek a szülQ önmegvalósítója  túlzott elvárások
Jóvátétel a korábbi büntetésekért
Család társas viszonyainak rendezetlenségei
SzülQk deviáns magatartása

Iskola szocializációs funkciói:
Manifeszt (nyílt) szint: iskolai szabályzat, szociális megerQsítés
Implicit szint: a tanár a személyiségével, akaratlanul közvetíti annak a társadalmi rétegnek az értékeit, ahová tartozik.
Kortárs csoportok hatása: viselkedés, elkötelezQdés, kölcsönösség, összetartás  Ez a serdülQkorban teljesedik ki.

NevelQi attitqdök:
Attitqd: Tárggyal vagy személlyel szembeni értékelQ viszonyulás.
Neveléshez hogyan viszonyulnak a szülQk. Attitqdök összetevQi:
Kognitív  vélemény
Affektív  érzelmi
Viselkedési
Funkciói:
Instrumentális  ezek segítségével elérünk bizonyos célokat
Ismereti  tudásunkat rendszerezzük
ÉnvédQ
ÉrtékkifejezQ  pozitív viszonyulás
Szociális igazodás  csoporthoz tartozás érzése
NevelQi attitqd dimenziói
Érzelmi  meleg-hideg
Engedelmességi  engedékeny-korlátozó
Fajtái:
Meleg engedékeny
Hideg engedékeny
Meleg korlátozó
Hideg korlátozó

Meleg engedékeny:
Az ilyen légkörben felnövQ gyerek:
Barátságos
Kreatív
Feléje irányuló hatások aktív részese és alakítója
Agresszív  társadalom érdekében (proszociális)
Legintenzívebb törekvést mutatják a felnQtt modellekkel való azonosulásra
Ez egy liberális attitqd. A szabályok alkotásában a gyerek részt vehet. Szeretetteljes légkör

Hideg engedékeny:
A szülQ gyerekét érzelmileg elutasítja. Gyakran fizikailag bántalmazza gyerekét, elQfordul az alibiverés. Közönyösen engedékeny magatartás. Az ilyen légkörben nevelQdQ gyerekeknél gyakori:
FüggQségi szorongás
Nyílt agresszív magatartás
Galerik tagjává válhatnak

Meleg korlátozó:
TúlszeretQ, túlóvó szülQi magatartás. Az ilyen légkörben felnövQ gyerek:
Iskolacentrikus, még akkor is jól viselkedik, amikor a tanár nincs jelen
Konformak  többségük megfelelQen próbál viselkedni
Nem kreatívak
Rendesek, illedelmesek
Visszahúzódóak
A lányok jobban tqrik, mint a fiúk az ilyen magatartást



Hideg korlátozó:
A szülQ elutasítja a gyermek függQségi szükségleteit. Minimális interakciók jellemzik. Az ilyen légkörben nevelkedQ gyermek:
Visszahúzódó
FelnQttekkel szemben bizalmatlan
Az én felé fordul az agresszió: baleseti hajlam, öngyilkossági kísérletek

NevelQi stílusok (Lewin, Lipitt, White, 1930-as évek):
Csoportlégkör vizsgálata. Fajták:
Autokrata  vasfegyelem légköre
Demokrata  önkéntes fegyelem légköre
Laissez faire (ráhagyó)  anarchikus légkör

Autokrata nevelQ:
Minden fontos kérdésben Q dönt. A tevékenység egyes lépéseit Q diktálja egyenként: következQ feladategységek bizonytalanok, a tanulók számára nem átláthatóak. P jelöli ki minden csoporttag munkafeladatát és a munkatársakat. Dicsérete szubjektív és személyes. Következmények:
NQ a csoporttagok közötti agresszió
Gyakori a bqnbakképzés jelensége
A diákok az órán keveset mosolyognak, többnyire apatikusak
Teljesítmény a tanár jelenlétében magas
Ha nincs jelen, jelentQsen csökken
Nem kedvez a kreativitásnak

Demokrata nevelQ:
Fontos kérdéseket mindig megvitatja a csoporttal, bátorítja Qket. A tevékenység lépéseit elQre felvázolja. ElsQsorban technikai tanácsokat ad. Több alternatívát mutat be. A csoport tagjai szabadon dönthetnek, hogy kivel akarnak együttdolgozni. Dicséret objektív és reális. Következmények:
Kevés az agresszió csoporton belül
Nem olyan magas, de jó színvonalú a teljesítmény. Ami alig csökken ha a tanár nincs jelen
Kedvez a kreativitásnak

Laissez-faire nevelQ:
A csoportos vagy egyéni döntés szabadsága jellemzi a vezetQ részvétele nélkül. Kiadja a feladatot és a hozzá szükséges anyagokat, de a végrehajtásnál már nincs ott. Csak kérdésekre válaszol. Nem befolyásolja a csoporttörténéseket. Következmények:
Teljes zqrzavart idéz elQ a gyerekeknél
Csoport nyugtalan
Agresszió elQfordulása gyakori
Teljesítmény végig alacsony
Csoportcél elveszítve játszik

Tanár-és diákközpontú nevelQi stílus (Anderson, 1991):
Tanárközpontú:
Produktivitás hatásosabb, ha a feladat egyszerq.
Jó a közhangulat, ha a csoport a feladat elvégzése iránt elkötelezett.
Több információt felidézni az oktatott anyagból.

Diákközpontú:
A produktivitás akkor hatásosabb, ha a feladat komplex és gondolkodtató, és együttmqködést igényel a csoport tagjaitól. Jó közhangulatot eredményez.
Több ponton térnek el a tananyag iránti érdeklQdést vizsgáló tekintetben.

A pedagógus szerep pszichológiai jellemzQi:
Szerep: Társadalmi szerepek. Az adott státuszhoz kapcsolódó társadalmi elvárások összessége. Szerep fajtái:
Adott szerep  nQi, férfi, magyar
Kivívott szerep  foglalkozások
Spontán szerep  mindennapi élet, utas, vevQ
Szerepkonfliktusok rajtái:
Szerepek közötti konfliktusok  diák-háziasszony-dolgozó
Szerepen belüli konfliktusok  ellentmondások
Szerep és az egyén közötti konfliktusok
Szerepkonfliktusok feloldásának módjai:
Kompromisszum keresés
Ideológia kovácsolás
Figyelem megosztás
Menekülés
Kábítás

A tanári szerep:
Tanult, kivívott szerep – szakmai szocializáció

Pedagógus pályán kívánatos jellemzQk (Kelemen, 1981):
A társadalom megbízottja, akinek hivatása társadalmi értékek és viszonylatok átadása
Eszmeiség, mély meggyQzQdés és szilárd világnézet
Legyen fejlettebb és tökéletesebb, mint tanítványai a szaktudását tekintve
MegfelelQ közlQképesség

Kuzima szerinti jellemzQk:
MegfigyelQképesség
Képzelet
Igényesség
Tapintat
Megosztott figyelem
SzervezQképesség
Alkotóképesség

Rogers 3 jellemzQt tart fontosnak:
Kongruencia (hiteles)  a tanár valóban azt mondja, amit gondol
Feltétel nélküli elfogadás
Empátia  átérezni mások problémáját

Sallai Hedvig:
Kommunikációs ügyesség
Gazdag és rugalmas viselkedésrepertoár
Gyors helyzetfelismerés, a konstruktív helyzetalakítás képessége
ErQszakmentesség, kreativitás
Másokkal való együttmqködés igénye és képessége
A pedagógiai helyzetek, jelenségek elemzésének képessége
A pedagógus mentális egészsége



Adelson tanár típusai (1976):
Sámán: Önmagát helyezi az oktatási folyamat középpontjába. Nárcisztikus, karizmatikus személyiségek, akik szaktudásukkal áhítatot igyekeznek kelteni diákjaikban. Megközelíthetetlenek, távolságtartóak.
Lelkész: közvetítésre helyezik a hangsúlyt, küldetéstudattal áthatottak, akik egy eszme, egy intézmény képviselQjeként lépnek fel. Küldetésük tárgyát igyekeznek a legjobb tudásuk szerint átadni.

A hatékony tanításban szerepet játszó tanári viselkedés:
Világosság  magyarázata követhetQ
Változatosság  óraszervezésben, oktatási eszközök alkalmazásában
Feladatorientáltság  célorientált, tudja mit akar
Tanulási idQ kihasználtatása
Átlagosnál több sikerélmény biztosítása

Tanulást segítQ viselkedés:
Tanulói ötletek hasznosítása
Strukturálás
Kérdezés
Elmélyedésre késztetés
Lelkesedés
Energikusság, élénkség
Érzelmi bevonódás
Magával ragadó magatartás

Tanári hatalom formái:
KényszerítQ  abból fakad, büntethet vagy engedélyezhet
Jutalmazó
Törvényes  a diák elfogadja, hogy követi a tanár utasításait
Referencia  a tanár lehet viszonyítási személy
SzakértQi  a diák szemében a tanár magasabb tudással bír
Információs  a diák a tanár általi közvetlen információkat valódinak fogadja el

A csoport:
A csoport kritériumai (Deutsch, 1980):
Ébredjenek az emberek egymás jelenlétének tudatára
Igényeljék az emberek a másokkal való együttmqködést
Az együttmqködésnek a kölcsönösségen és a viszonzáson kell alapulnia (
(bizalom
(alkudozás
(összehangolódás
ébredjenek az emberek annak tudatára, hogy Qk minden mástól megkülönböztethetQ egységet képeznek
A csoportnak mindig van egy közös célja, hagyományai. Fajtái:
formális  osztály, tantestület
informális  baráti társaság
Létszám szerint:
kis csoport (25 fQig)
nagy csoport (25-50 fQ)
tömeg (50 fQ felett)
Referencia csoport (Merton):
normatív
összehasonlító

Formális csoport jellemzQi:
a társadalom funkcionális alapegysége (meghatározott társadalmi feladat ellátására szervezQdik
nagysága behatárolt
tagjainak speciális szerepe és a többi taggal szabályozott kapcsolata van
belsQ életrend és szabályos fejlQdésmenet jellemzi
nagyobb társadalmi struktúrához kapcsolódik
tagjai pótolhatóak
Tagozódás:
hivatalos (tekintélyi) réteg
kommunikációs réteg
érzelmi réteg
feladat struktúra

Informális csoport jellemzQi:
olyan emberi együttes, amely intézményes mechanizmusok által nem szabályozott
tagjai saját elhatározásból, érzelmi alapon kapcsolódnak egymáshoz
természetes emberi szükségletet elégít ki

Referencia csoport:
viszonyítási keretül szolgál
2 fQ funkció(
(normatív
(összehasonlító

A csoport fejlQdésének fázisai: (Argyle, 1981):
alakulás  a csoporttagok figyelik egymást, mindenki igyekszik bemutatni a legjobb tulajdonságbdŠÚ Â

(
ÂÜÞô8ŒÌrDF.T†ªp-* , . R `"‚"# #è$

%ø&f'(´(¬,Ð,/0,0B3Î3&5B577\7­:¾:öíæÞæÞæÞæÞÖÞÖÏÖÏÖÇÖÇÀÇÀǸǸ±¸±©¸©¢©¢©¢©¢©š“š“š“š‹„‹„

h”uä5>* h”uäCJaJ

hÌM|5>* hÌM|CJaJ

h°

l5>* h°

lCJaJ

h-;5>* h-;CJaJ

h
pˆ5>* h
pˆCJaJ

h¬Lî5>* h¬LîCJaJ hÊ!åCJaJ

hÊ!å5>*h3Uã5CJaJhÊ!å5CJaJ4dØÚ p ž  b
¬
$
:
R
d
F

¾

ø




(
À
p `÷òòòòòòòòêêòââââââòòòÕÕÕ

„Ä„<ý^„Ä`„<ýgdÊ!å
&
FgdÊ!å
&
FgdÊ!ågdÊ!å $a$gdÊ!åDÅþ`Þ~Âòô8ʚØ,hR ˆ L¸üTŠŒÌòòêêêååÝÝÝÝÝÝåÕÕÕÕÕÕÕåå
&
Fgd¬Lî
&
Fgd¬Lîgd¬Lî
&
Fgd¬Lî

„Ä„<ý^„Ä`„<ýgdÊ!åÌRF,.TÖT|¢ºÎFŽœäDx¤ð"Dd„÷÷÷òòòòêêêòâââââòÚÚòÒÒÒÒ
&
F
gd
pˆ
&
F
gd
pˆ
&
F gd
pˆ
&
Fgd
pˆgd
pˆ
&
Fgd¬Lªð|Üp-, . R Ì!ô!*"^"`" #¦# $*$X$v$æ$è$

%úúúòòòòòúúúúêêêåàØØØØØØàà
&
F gd°

lgd°

lgd-;
&
F
gd-;
&
F

gd
pˆgd
pˆ

%& &b&ö&ø&f'ª'ê'6(Ž((´(Ü*$+f+Ü+,,r,ª,¬,Ð,‰.¬.//úòòòúúúêêêúúúââââââúúúÚÚÚ
&
F gd°

l
&
Fgd°

l
&
Fgd°

l
&
Fgd°

lgd°

l/-/,02j2Ž2Ì23@3B3°3Î324Â4$5&5B5n677\748x8¸89H9úúúòòòòòúúúúúúúúúúúúíåååí
&
Fgd”uägd”uä
&
FgdÌM|gdÌM|H9º9
:3:[:q:†:™:¤:¬:­:¾:î:ï:2<Ü<@=Ö=>>>>d>v>Œ>ž>÷÷÷òêêêêêòòòòåÝÝÝÝååÕÕÕÕ
&
FgdvM€
&
FgdvM€gdvM€
&
Fgd”uägd”uä
&
Fgd”uä¾:í:î:ï:2<>>>?N?P@n@lA¦A¨AºBØBæBøB FFF„F@HxH¨IªIØIPL¶LNN NN&N(NN\N,QdQ|T¸T0VXVªV¬V®V°VÂVøðøéøéøéåéøÝøÝÖÏÖÝÄé½µ½µ­¦­¦­˜­˜­˜­˜­‰‰‰{{ jàðhƒrhƒrCJaJ

hƒr5>* hƒrCJaJ jàðh’h’CJaJ

h’5>* h’CJaJ hß
hß* h-Dh-DCJaJ

h-u5>*

h-D5>* h-DCJaJhvM€

hvM€5>* h”uäCJaJ hvM€CJaJ0ž>Æ>è>??N?Î?@N@P@n@œ@ê@lA¨ABzB¸BºBøBŠDFF„F÷÷÷òòêêêòòâââââââÝÝÕÕÐÐgd”uä
&
F#gd-Dgd-D
&
F"gdvM€
&
F!gdvM€gdvM€
&
FgdvM€„FÊFNG´GîG>H@HxH²HÌHÞH

I"IPItI¨IªIØIHJ\JØJ8K¬KNLPLhL÷÷÷÷÷òòêêêêêêêêååÝÝÝÝÝÝåå
&
F&gd’gd’
&
F%gdß &
F$gdß
Q*Q,QdQ"RJRúòòòòòêêåÝÝåÕÕÕåÍÍååÅÅ
&
F+gdƒr
&
F*gdƒr
&
F)gdƒr
&
F(gdƒrgdƒr
&
F'gdƒr
&
F'gd’gd’JRÞRDSœSÂSØST:TVTzT|T¸TTUÚU.V0VXV’V®VÂVâVäVDWv2w÷÷÷÷òêêêêòòâââòòÚÚÚÚòòÒÒ
&
F0gdƒr
&
F.gdƒr
&
F-gdƒr
&
F,gdƒrgdƒr
&
F+gdƒrÂVÄVäVDWXv‚x„x¾xz`z‚{˜{¦{ª{>|Z|Nšº€ü€ÚôÊ‚ ƒ¢ƒJ…`…Ä…Æ…††²†Ú†ð†Ü‡:ˆ„ˆ ˆæ‹ú‹ZŽŠŽLNÄrh“j“l“n“~“€“ö“.”òêãêáêÙÒÙÒÙÒËÒÙÒÙÒÙÒÙÒÙÃÙûíæûææææžÃž—ž‰ž‰ž‰ž— jàðhøKihøKiCJaJ

høKi5>* høKiCJaJ

hýé5>* jàðhýéhýéCJaJ h-uCJaJ hýéCJaJ

h-u5>*

h25>* h2CJaJU

hƒr5>* hƒrCJaJ jàðhƒrhƒrCJaJ5ait
viharzás  hangsúlyozódik az egyéni viselkedés és értékkülönbségek, versengés a csoportban elfoglalt helyért, nagyszámú kommunikációs aktus jellemzi
normaalakulás  a csoport normáinak megszületése
mqködés  kialakul a csoport kohézió, feladatok elvégzése jellemzi
ha új tag kerül be, újrakezdQdik az egész
felbomlás

A csoportkohéziót növelheti:
az erQfeszítés mértéke, amit a bekerülésért tettek
közös ellenség léte
csoport nagyság  minél kisebb, annál nagyobb az összetartás
kellemes tevékenységek  közös élmények

Jellegzetes alakzatok a csoportban:
Szociometriával vizsgálják. Fajták:
pár
hármas
zárt négyzet
csillag  egy a központban
lánc  mindenki mást választ
perem  nem választja senki

Szerkezeti típusok:
halmazszerkezet
laza szerkezet
egy központú, széles peremq
több központú

Csoportnorma:
A csoporton belül kialakult, a tagok által elfogadott és követett megállapodások, kollektív elvárások, mqködési elvek, értékítéletek rendszere. JellemzQi:
íratlan szabályok
mindenki számára kötelezQ érvényqek
csoportban maradás feltétételeit képezik
bekerülésnél is viszonyításul szolgál
fokozza a csoportösszetartó erQt (kohézió)
a csoport ellenQrzi is a normák teljesítését

A normakövetést meghatározó tényezQk:
csoportban elfoglalt hely
elfoglalt szerep
a csoport számára mennyire fontos a norma
tudatos normaalakítás
felelQsségvállalás
közös szabályzás

A csoportban betöltött szerepek:
feladat orientált ( szervezQ, ellenQr, adatgyqjtQ)
kapcsolat orientált (beszédes, csendes, sztár, mókamester)

A motiváció:
A latin movere igébQl ered, jelentése mozogni.
Szükséglet: szervezetben fellépQ hiányállapot
Homeosztázis: A szervezet belsQ viszonylag állandó egyensúlyát fenntartó mechanizmus a külsQ változó környezettel szemben
Drive: A szükséglet nyomán kialakuló belsQ késztetés, a viselkedés hajtóereje
ElsQdleges drive-ok:
hQszabályozás
éhség
szomjúság
szexuális
alvás
salakanyagok ürítése
védekezésre irányuló
kutató vagy explorációs (kíváncsiság)
Másodlagos drive-ok a tanulás során alakulnak ki(Minden olyan tárgy, helyzet, amelyek az elsQdleges drive-ok kielégítésében szerepet játszanak.

Motívumok felosztása:
biológiai
szociális
kíváncsiság
extrinsic motiváció  eszköz jellegq motiváció  cél elérése
intrisic motiváció  önjutalmazó  élvezi a cselekvést

A tanulás motiválásának különbözQ nézQpontjai:
behaviorista
kognitív
humanisztikus

Behaviorista:
Skinner: MegerQsítés jelentQsége: A megerQsített cselekvéseket hajlamos az élQlény megismételni és a viselkedés megerQsítésen keresztül formálható
Programozott oktatás
Szociális tanuláselmélet: Megfigyelés és az utánzás jelentQségét hangsúlyozza.
Korlátai: extrinsic motivációra épül
Veszélyei:
tanulók manipulálva érezhetik magukat
a tanulás átmeneti eszköznek tqnik a cél eléréséhez
a diák függQvé válhat a tanártól

Kognitív:
Intrinsic motiváción alapul.
FelfedeztetQ oktatás: arra kívánja késztetni a tanulót, hogy maga jöjjön rá valamire.
Piaget: egyensúly, asszimiláció, akkomodáció
Korlátai:
nehéz elérni, hogy a kognitív egyensúlyvesztés átélésén keresztül késztessük Qket a válasz keresésére
mi számít provokatív kérdésnek

Humanisztikus korlátai:
nem vagyunk képesek pontosan meghatározni azokat a tanulói igényeket, melyek nincsenek kielégítve
sokszor nem tudunk sokat tenni a megszüntetésük érdekében

A jutalmazás és büntetés pszichológiai jellemzQi:
A jutalom és az intrinsic motiváció:
Ha megvan a belsQ motiváció, nem szükséges kívülrQl jutalmazni
Jutalom hatása a belsQ motivációra
Jutalom vagy kontroll A belsQ motivációra gyakorolt hatás Anyagi
Kontingens
Nem kontingens
Elvárt
Váratlan
FeltqnQ
Nem feltqnQ Csökkenés
Nincs, változás, csökkenés
Csökkenés
Csökkenés, nincs változás
Csökkenés
Nincs változás A büntetés fenyegetése Csökkenés Pozitív visszajelzés(
(férfiak
(nQk
Növekedés
Csökkenés Negatív visszajelzés csökkenés
A jutalom jellegzetességei:
anyagi illetve szóbeli
várt illetve nem várt
teljesítményfüggQ illetve teljesítménytQl független
a jutalom feltqnQ jellege
az elért eredmények ismertetése

Büntetés mint viselkedésalakító eszköz:
idQzítés  mindig ott kell büntetni, amikor a rossz cselekedet megtörtént
büntetQ és büntetett személyek közötti érzelmi, személyes viszony
jutalom elmaradása is lehet büntetés
kognitív magyarázat fontossága
következetesség
büntetés nagysága

Bírálat mint visszajelzés:
viselkedésre irányuljon, ne a személyiségre
konstruktív javaslatot tartalmazzon a viselkedésre
magyarázzuk meg, miért kifogásoljuk a viselkedést
legyünk határozottak és következetesek
kerülni kell a szélsQséges megnyilvánulást, dühkitörést, megalázást

Hatástalan dicséret:
rendszertelenül alkalmazott
globális pozitív reakció
csak a gyerek többiekhez viszonyított pozíciójáról informál
a többiek teljesítménye a referenciapont
képességeknek, szerencsének, feladat nehézségének tulajdonítja a sikert
külsQ attribúciót (oktulajdonítás) erQsíti
elvonja a gyerek figyelmét a feladat szempontjából fontos viselkedésrQl

Hatásos dicséret:
következetesen alkalmazott
pontosan meghatározza a teljesítmény elemeit
információt ad a gyerek kompetenciáiról
saját korábbi teljesítmény a referenciapont
erQfeszítésnek, képességnek tulajdonítja a sikert
belsQ attribúciót erQsíti
a feladat szempontjából fontos saját viselkedésre irányítja a figyelmet

A viselkedést vezérlQ szabályok megalkotásának fontosabb szabályai:
ne legyen túl sok
vonjuk be a gyereket a folyamatba
legyenek rugalmasak, megváltoztathatóak
legyenek egyértelmqek
legyenek állító és ne tagadó formájúak
legyenek ellenQrizhetQek és betarthatóak

Az iskolai mentálhigiéné:
A lelki egészségvédelem megközelítései:
mint szemlélet: egészségközpontú (proszociális, életigenlQ és életminQség javító magatartás)
mint elmélet: a humán tudományok ismereteit ötvözi, kiemelt értelmezési kerete az emberi kapcsolatok
mint gyakorlat: humánszolgáltatás (professzionális és spontán intézmények)
A mentálhigiéné egészségközpontú személetmód, elméleti és gyakorlati tudás és ezen nyugvó felelQsség egészségünk megóvásáért, valamint az erre vonatkozó magatartáskultúra.
Gerevics szerint a mentálhigiéné az egyén, a csoport, a szervezet, az intézmény, a közösség, a társadalom olyan képessége, amely alkalmassá teszi a mikró-és makrorendszereket arra, hogy megoldják mindazokat a problémákat, amelyek megoldatlansága a rendszerek zavarait, betegségeit vonja maga után.
FQ célja az egészségesség, ezen belül a testi és lelki egészség megQrzése, a pszichikai jólét fokozása, az ember egészségtartásának megtartása.

A mentálhigiénés tevékenység szintjei:
elsQdleges prevenció -a probléma megjelenésének megelQzése  az általános egészség fenntartása
másodlagos prevenció  a tünetek megjelenését követQ kezelés
harmadlagos prevenció  rehabilitáció

Interdiszciplináris területek:
pedagógia  iskolai mentáhigiéne
pszichológia
szociológia  társadalmi változások
orvostudomány

A pedagógiai mentálhigiéné feladata:
egészségkultúra  iskola felépítése fontos (tornaterem), egészséges táplálkozás
egészséggondozás  programok kínálata
egészségnevelés  káros szenvedélyek tiltása
a szocializáció folyamatának elQsegítése, reszocializáció
megfelelQ viselkedésminták kialakítása
pszichikus készségek fejlesztése (énerQ, akaraterQ, kompromisszumkészség, alkalmazkodókészség)
lelki egészségkultúra: adekvát elvárások, aktivitás, relaxáció
pozitív életvezetési minta nyújtása

Az iskolai mentálhigiéné lehetQségei:
mentálhigiénés oktatás (felvilágosítás)
mentálhigiénés prevenció (nem-et mondásra való megtanítás)
kollektív programok (kommunikáció, konfliktuskezelQ tréning)
önértékelés fejlesztése
önsegítés (önismereti csoportok)
tanári személyiség erQsítése, védelme (szupervízió)
iskolai szervezeti konzultáció
szervezetfejlesztés
külsQ kapcsolati rendszerek bQvítése

Módszerek:
Egyéni módszerek:
fejlesztQ beszélgetés
konzultáció: problémamegoldó, viselkedési, mentálhigiénés
Csoportos módszerek:
konfliktuskezelQ
önértékelést fejlesztQ
szociális készségfejlesztQ



Pedagógus mentálhigiénéje:
Burn out (kiégési) szindróma: fáradtság vagy frusztráció állapota, amely akkor jön létre, ha valamilyen célnak, életmódnak, kapcsolatnak való odaszentelQdés nem hozza meg a várt eredményt.
Kulcsár Zsuzsa szerint: a kiégés nem más, mint az empátiás kapacitás kimerülése.
Kiégés 4 szakasza:
lelkesedés
stagnálás
frusztráció  egyre idegesebb
apátia  teljes közöny

A kiégéssel való megküzdés lehetQségei:
tanári pálya elhagyása, pályamódosítás
pedagógus szakmán belül más feladatot keres magának
tanulás, továbbképzések
megpróbál egészségesebb életstílust kialakítani
személyiség erejének növelése  aktív megküzdési technikák alkalmazása

Tanulók mentálhigiénéje:
Mentálhigiénés problémák okai:
szülQi kapcsolatból való kiszakadás
kortárskapcsolatokban betöltött szerep kivívása
teljesítményelvárások
identitás kérdései
feszültség, gátlásosság, depresszió

Jellegzetes mentálhigiénés problémák:
hátrányos helyzet
nehezen nevelhetQség
krízis helyzet
iskolai bántalmazás

Iskolai bántalmazás:
Az iskolai erQszak fajtái (Remschmidt, 1993):
kontrollvesztés agressziója: indulati cselekvés, tanár/diák elveszti a fejét
eszközjellegq agresszió: hideg, tudatosan alkalmazott agresszió valamilyen cél elérése érdekében
strukturális agresszió intézményekben: informális hagyományokban fejezQdik ki, pl. kicsik beavatása

A tanári kommunikáció:
Kommunikáció: Kölcsönös információátvitel, amelyben beletartozhat az információra való reagálás és a viszontválasz kibocsátása is. Bizonyos szabályszerqségek alapján lejátszódó történések sorozata.

Kommunikáció modelljének elemei:
adó
vevQ
csatorna
zaj
üzenet
jel
A tanári kommunikáció az óra 75%-át teszi ki.

Kommunikáció fajtái:
verbális  szóbeli
non verbális  mimika, gesztus, öltözködés
metakommunikáció  kommunikáción túli kommunikáció
közvetlen
közvetett
Szándék szerint:
direkt
spontán

A kommunikáció funkciói:
tájékoztatás
szocializáció
motiváció
vita és eszmecsere
oktatás
kulturális fejlQdés
szórakoztatás
integrálás

Nem verbális csatornák:
gesztusok
testtartás
mimika
tekintet
érintés
proxemika (térközszabályozás)
paralingvisztika: hangerQ, hangszín, tempó, akcentus, elakadások, szünetek
emblémák: ruházat, hajforma, smink, ékszerek

Hasonló témájú dokumentumok

6.tétel

- 2007-12-03 10:13:53

14. tétel

- 2007-12-03 10:17:58

Üzleti kommunikáció - Dombi Zsuzsa

- 2010-10-24 15:01:11

kommunikációjegyzet

- 2011-04-16 18:19:41

általános kommunikációelmélet

- 2008-12-07 15:03:45

motiváció - előadásdia 2008.11.13

- 2008-11-13 09:44:24

Üzleti kommunikáció tételek I. (kommunikáció)

- 2008-12-15 20:40:41

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:

• Zh időpontok
• Gólyabál időpontja
• Házi leadási határidő
• Tanítási szünetek
• stb ...

Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.

1. előadás 1. óra 11.05-1 2008_12_17 4. gyakorlat adatbiztonság alapfogalmak andorka bibó biztonsgtecnika emission trade fejlődéslélektan fogyasztás gazdaságföldrajz gazdaságtörténet gyökerek hő-és áramlástechnikai gépek idősorok inverz függvény jegyzet kassák korai csecsemőkor kötelező olvasmány közigazgatás közigazgatás alapintézményei közoktatási rendszer marás mills műszaki művészettörténet nemzetközi marketing nummód oktatási törvény olasz outsourcing pénzpiac rejtett dimenziók reklámjog stat szakdolgozat szentmiklóssy szili szocializáció tarnóczi féle termelési tényezők tóth törvény tudománytörténet vállalati pénzügyek vizsgatételek