Kezdőlap

|

Mi a kreditvadasz.hu Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...

Modern pedagógiai irányzatok konzultáció Lachata István

Országok listájaHungaryEszterházy Károly FőiskolaBölcsészettudományi Főiskolai KarPedagógia-történelemModern Pedagógiai IrányzatokJegyzetekModern pedagógiai irányzatok konzultáció Lachata István

2008.01.26 17:09:09
(10)
Szerző: Sásdi Tamás
Cimkék: az iskola, nevelés, nevelési céltípusok a xx. század pedagógiájában, az irányított és a szabad nevelés, waldorf iskola, freinet iskola, jena plan, amerikai reformiskolák, alternatív közgazdasági gimnázium, értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia


Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
2006.04.11-12: Modern pedagógiai irányzatok
KötelezQ irodalom:
ElQadás
Bábosik István: A modern nevelés elmélete

Tételek:
1: Az iskola fogalma, az iskola mint szervezett tér és idQ
2: Az iskola mint társadalmi intézmény jellemzQi, funkciói. Az iskola mint pedagógiai intézmény
3: Nevelési céltípusok a XX. Század pedagógiájában
4: Az irányított és a szabad nevelés
5: Reformpedagógiák I.: a Waldorf és a Freinet iskola
6: Reformpedagógiák II.: Jena Plan iskola, amerikai reformiskolák (Dalton terv, Winnetkaplan, projektmódszer), Neil Summerhill kísérletek
7: Az alternatív iskolák (AKG, Rogers iskolája, értékközvetítQ és készségfejlesztQ iskola)
8: Az antipedagógia és elQzményei (TK 223-236 o.)
9: A szocialista nevelés jellemzQi. Optimalista nevelési perspektívák (TK 236-249)
10: Egy optimális nevelési modell (konstruktív életvezetés megalapozása) körvonalai (TK 249-263)

Az iskola fogalma:
A görög szkólé vagy a latin scholából származik. ElQször szabadidQt jelentett. KésQbb minden szellemi és mqvészeti tevékenység helye. Ma olyan intézmény, amelyet a tanulás céljaira hoztak létre. Mqködését törvények szabályozzák. Munkát a pedagógusok végzik. Szervezett tér és idQ egysége.

Tér:
Egytantermes iskola:
Sokáig az egyházzal közös helyen volt. KésQbb önálló épület.
A terem kicsi, a tanulók sokan voltak. A katedra kiemelte a tanító személyiségét. Mellette ott volt a bot. Biztosította az átláthatóságot. JellemzQ volt a személyes kapcsolat.
A tanítónak nagy tekintélye volt. Ezt a társadalom szabta meg. Elfogadták a gyerekek és a szülQk a hatást. Osztatlan iskola.

Monitor rendszerq iskola:
Több diák egy tanítóra. FQleg Angliában terjedt el.
Osztatlan iskola. A tanító egy monitoron keresztül érintkezik a tanulókkal. A monitor tanársegéd. Mindenkinek meghatározott helye van. Elszemélytelenedett.

Többtantermes iskola:
Személyi feltételek:
Több tanító tanít, akik között hierarchia van (tanító, tanár, igazgató)
Gyerekek között is hierarchia van (felsQsök, alsósok, eminensek)
A tanár tekintélye még mindig nagy, de nem a társadalom adja meg, hanem:
Testületi jelleg
Egyéni kvalitások(
(szakmai tudás
(életvitel
Személyesség növekszik, egy tanár az osztályfQnök. Tér is differenciálódik:
igazgatói iroda
tanári szoba
rajzterem
tornaterem
kémia labor
nyelvi labor
A tanulók itt is padsorokban vannak, hely meghatározott. A gyerekek mozgástere behatárolt.
Nyitott iskola:
Kétszeresen nyitott:
osztályok falai mobilak  tanulási helyzetekhez alkalmazkodás, fellazulnak az osztálykeretek
közelebb áll a társadalomhoz  kapcsolódik a szülQkhöz
Tanári tekintély kizárólag a tanár érdeme, neki kell kivívnia.

Ezek a típusok megvannak ma is maradványként.

Szervezett idQ:
Minden iskolatípusban az idQ nagy szerepet játszik.
Comeniussal differenciálódik: osztály-tantárgy-tanóra rendszer. A tanórák, szünetek meghatározott hosszúak.
Meghatározott tantárgyi sorrend: nehéz-könnyq.
45 perces órák  gyerek 40-45 percig tud kitartóan figyelni. Ha fáradtak a gyerekek, akkor szüntetQ szakaszokat kell beiktatni.
Szervezettség nem mindig használ a tanításnak, de ha rugalmasak vagyunk, meg lehet oldani.
A szervezett idQt tanárok-diákok másképp élik meg:
tanár fárasztónak tartja, állandóan dolgozik az órán, nagyon sok teendQje van
diák: az iskola olyan hely, ahol sokat kell várni.
Sok árnyoldallal jár.
A tanárok sok idQt töltenek el a kommunikációval. 80-85%-ban a tanár kezdi. A diák vár. Bajok a kommunikációval:
nem a természetes kommunikációt gyakorolják  a gyerekek a tanáron keresztül beszélnek(nem tudnak egymással vitatkozni
általában a képességnek megfelelQ módszeres tevékenység az, ami fejlQdik(tanár képessége fejlQdik

Az iskola mint társadalmi intézmény:
Olyan ismereteket ad át, melyek a társadalom érdekeit szolgálják(A társadalmi viszonyok mindig hatnak az iskolára.

Mint pedagógiai intézmény:
Tanulók személyiségét fejleszti(elQsegíti, hogy megfelelQ legyen a gyerekek életvitele:
a társadalom
a saját szempontjából

Az iskola a társadalomban élQ szervezetek egyike. Vannak:
általános
speciális vonásai
Közös vonások más szervezetekkel:
meghatározott feladatok ellátására jött létre
pozíciók találhatók
vannak benne dolgozók, tanulók
a szervezethez tartozókat hierarchiába rendezik
Egyedi vonások:
tanulók csoportja
nevelQk csoportja
más mikroszervezetek, amelyek az iskola céljainak alávetettek (napközi, osztály, tantestület, szakkör)
Ezek hatnak egymásra, kölcsönösen befolyásolják az iskola hatékonyságát. Centralizáció és decentralizáció is érvényesül.

Iskola mint hivatalnoki szervezet – szakképzettség számít
Iskola mint termelési szervezet – teljesítmény számít

Az iskola sokarcú szervezet.

Az iskola funkciói:
Hivatalosak és manifesztek:
individualizációs
szocializációs
kvalifikációs
szelekciós
Nem hivatalos:
rejtett
díszfunkciós

Individualizációs:
Az iskola megteremti azokat a feltételeket, hogy a tanulók egyéniséggé alakulhassanak.
Ennek érdekében az iskola általános mqveltséget nyújt, megismertet a sport, a mqvészetek, a humán és reál dolgokkal.
Képzési feladatokat lát el(szakiskolák
Képzés során képességeket, jártasságokat, készségeket alakítanak ki.
Képesség: Valamely tevékenység elvégzésének belsQ feltétele.
Jártasság: Ismeretek olyan felhasználása, amely során a tevékenységet ellenQrizni kell
Készség: Tevékenység automatizált komponense

Szocializációs:
Beillesztés a társadalomba.
Közvetíti a társadalom elvárásrendszerét, rendjét, normáit. A gyerek elsajátítja az ehhez szükséges magatartást.
Érvényesülnek az iskolai szertartások, rituálék. Ezek kiterjednek térre, idQre tartalomra. (Mikor, hol mit tehetnek). ElQnye: nem kell minden részlettel foglalkozni
Hátránya:
megmerevítenek bizonyos cselekvéssorokat
nagy része az alá és fölérendeltséget hangsúlyozza

Kvalifikációs:
Oktatásfeladata, hogy pályaválasztásra készítsen elQ(segíti a társadalmi beilleszkedést. Ehhez:
hasznos ismereteket kell átadni
képességeket, jártasságokat kell kialakítani
ki kell alakítani a munkával kapcsolatos pozitív tulajdonságokat
Nem nehéz, mert a tanulás is munka jellegq

Szelekciós:
Olyan kiválogatás, amit az iskola végez. A gyerekek eredményei alapján kategóriákba sorolhatók(Más-más út áll a gyerekek elQtt.
Befolyásolhatja a társadalom összetételét.
ElQsegítheti a társadalmi motivációt, a rétegek közötti mozgást.
Ezt a funkcióját végzi a legrosszabbul(nagyok az elvárások.
A társadalmi egyenlQtlenségeket nem tudja megváltoztatni(szókincs, beszédhasználat

Pedagógiai intézmény:
Fiatalkorúakkal foglalkozik. FQ feladata a személyiségfejlesztés.
Célorientált, meghatározott térben, idQben, szervezett keretekben folyik.
Személyiségfejlesztést a neveléssel érik el. Minden személyiségfejlesztés nevelés.
De tartozik az oktatás és a képzés.

Nevelés:
Hétköznapi értelmezés: negatívumok lefejtése a személyiségrQl.
A nevelés céltudatos, tervszerq személyiségfejlesztés.
Nevelés = emberformálás

Tudományos megfogalmazások:
Imre Sándor: A nevelés a közösség életébQl fakadó s arra ható, az egyén kifejlQdését tudatosan elQsegítQ, huzamos ideig tartó szellemi tevékenység, amellyel a fejlettség magasabb fokán lévQk céltudatosan és tervszerqen alakítják a kevésbé fejletteket, míg az alakítást az önállóság ki nem zárja.
Fináczy ErnQ: A nevelés a nagykorúaknak kiskorúakra való egyetemes és tervszerq ráhatása. AvégbQl, hogy a fiatal nemzedék majdan egyéni és nemzeti feladatainak egy erkölcsi cél mértéke szerint tudatossággal megfelelhessen.
Dewey: A nevelés növekedés. Nem szolgál semmiféle külsQ célt, a nevelés maga a cél”
Brezinka: „Nevelésen azokat a cselekvéseket értjük, melyek révén az emberek megkísérlik más emberek lelki diszpozícióinak bonyolult rendszerét valamilyen tekintetben tartósan megjavítani, az értékesnek tartott komponenseit megtartani, illetve a károsnak tartott diszpozíciók keletkezését megakadályozni.”
Nagy Sándor: A nevelés tervszerq és céltudatos tevékenység, a személyiség meghatározott irányban történQ fejlesztése.
Bábosik István: A nevelés általános értelemben véve értékátadási-értékelsajátítási folyamat, amelynek egyik legfontosabb célja az értékfelismerési és az értékmegvalósítási képesség fejlesztése.
Két csoportba sorolhatók a meghatározások:
pedagógiai technicizmus  a nevelés valaminek az elQállítása. A nevelQ valamilyen cél érdekében tevékenykedik.  kézmqves tevékenység
pedagógiai naturalizmus  gyermek természetes adottsága, hogy önmaga is alakul, saját törvényei szerint fejlQdik. A nevelés szerintük önfejlQdés. A nevelQ kedvezQ körülményeket teremt  földmqves tevékenység
Ez a két felfogás végigvonul a neveléstörténeten.
A két felfogás összeegyeztetése a mai napi várat magára.

Nevelési céltípusok a XX. Század pedagógiájában:
Cél: Olyan fizikai vagy szellemi produktum, amely képes valamilyen igényt, elvárást kielégíteni és amelynek érdekében a tevékenység folyik. A cél motívum is, de ha elérjük, akkor jutalomjellegq is. A nevelés tartozéka a cél.
Célirányos-telelogikus cél: gondolatilag meghatározzuk a célt. Kiválasztjuk a hozzá vezetQ utat. MegfelelQ cselekvéssel elérjük vagy megközelítjük a célt.
A cél maga az ember minQsége, személyisége, jelleme, erkölcse, mqveltsége. A célok sokfélék lehetnek, mindegyik a nevelést szolgálja.

Célok rendezése:
IdQ dimenzió szerint lehet:
távlati
stratégiai
taktikai  rövid, konkrét
operatív  itt és most
Származási hely szerint:
antropológiai  emberképre támaszkodik
etikai  bizonyos értékekbQl alakul ki
pragmatikus  gyakorlati elvárások képezik az alapját
IdQtállás szerint:
értékcentrikus  pontosan meghatározza az értékeket. Ezek nem függenek társadalmi alakulattól, idQtállóak
értékrelativista  nem idQtállóak, az értékek relatívak

Neveléselméleti modellek:
redukcionista
komplex

Redukcionista:
A célokat leszqkítik az oktatásra és képzésre, kirekesztik a nevelést. Következmények:
egyoldalú iskola
lelassítja a személyiségfejlQdést
a tankönyvek ismereteket adnak, nem használják ki a nevelésre a szöveget
Az iskola hatékonyságát csökkenti.

Komplex:
Oktatás, képzés, nevelés (szocializáció)
A nevelést hogy vállalhassa az iskola, meg kell határoznia, hogy milyen emberképet akar kialakítani. Ezt részeire bontani, operacionizálni kell. Meg kell határozni a szocializációs részcélokat:
önvezérlQképesség
racionalitás  mérlegeljen
kreativitás
szociális extenzivitás
relativitás
legitimitás  erkölcsi szabályok mennyire alkalmazhatóak
Ezeket 3 nagyobb fogalomba lehet csoportosítani:
autonómia
altruizmus
morális tudatosság

Gyakorlati megvalósítás:
A nevelés 3 fontos tényezQ körül forog:
interakciók
kommunikáció
tevékenység

Tevékenység:
Legfontosabb. A célt ezáltal érjük el.
Ha a tevékenységet nem tqrik el, akkor konfrontálódni (összeütközni) kell.

Az interakció, amelyben tevékenykedek és kommunikálok, milyen hatással van a gyerekre:
kondicionálás  jó magatartás megerQsítése, rosszak gyengítése(szokások kialakítása. Cselekvések nagy részében a szokásokra építkezik.
Modell tanulás  megfelelQ példát nyújtunk magunk vagy más(a gyerek példa és eszményképet alakít ki
Információk kognitív feldolgozása  miért csinálunk bizonyos dolgokat(meggyQzQdés kialakítása  szerepe van az érzelmeknek is.

Az iskola nevelési hatékonyságának fQ feltételei:
Iskola emberképének és célrendszerének meghatározása
Kell, hogy tudatosodjanak és oly mértékben elfogadják a nevelQk, hogy befolyásolja a munkájukat
Legyen az iskolának széles tevékenységrepertoárja
Senki se legyen kirekesztve a tevékenységi rendszerbQl
Nem elég a sokféle tevékenység, meg kell szervezni azok felhasználásának lehetQségét
Az iskolának át kell adni egyre több jogot a gyerekeknek, hogy Qk döntsenek
Ajánlatos elQtérbe hozni a kiscsoportos munkát(biztosítja jobban az aktivitást
A pedagógusok együttmqködQek, segítQek, támogatóak legyenek
A pedagógusnak szelektív magatartást kell tanúsítania(a célnak megfelelQ magatartást erQsítenie kell

Az irányított és szabad nevelés:
Az irányított nevelésnek nagy múltja van. Az iskolák nagy része ilyen. Az irányítás egy cél érdekében történik. A cél minden gyerekben értékek, normák kialakítása. Az irányítás több tényben megnyilvánul:
Nevelési irányzatban
Iskola programjában
Pedagógusok tevékenységében
Az irányítás az egész nevelési-oktatási folyamatot áthatja.

Tanár-diák viszony az irányított nevelésben:
Aszimmetrikus: Az egyik irányító, a másik irányított.
Az irányító követel. A követelés teljesítését az alapozza meg, hogy Q:
FelnQtt
Több élettapasztalata van
Szakmai tapasztalata alapján (
(szakbéli tudás
(módszertani tudás
emberi jellembéli értékek
A jó pedagógus itt is figyelembe veszi a
gyerekek átlagos jellemzQit
életkori sajátosságokat
Ha ezeket figyelembe veszi, nem tudja figyelembe venni:
egyéni adottságokat
egyéni érdeklQdést
gyerek vágyait
gyerek érzelmeit

Szabad nevelés:
Ésszerq szabadság. Nem keményen irányított.
Abból indul ki, hogy minden gyerek egy egyéniség. Megengedi a gyerek önkibontakozását. Ehhez megfelelQ feltételeket nyújt. Figyelembe veszi a gyerek:
érzelmeit
vágyait
szükségleteit
alkotóképességeit
A gyerek dönthet a tananyagok között. Széles tevékenységrepertoárt biztosítanak(sikerélmény biztosítása.
Gyakorlati, mqvészeti, intellektuális lehetQségek. A tanulást a gyerekek belsQ motivációjára építik(A tanár-diák viszony nagyon személyes. Nincs osztályzás.
Az iskola az egész személyiségre tekintettel van. A tanár:
megértQ
toleráns
támogató
segítQ
tanácsadó

Irányított nevelés Szabad nevelés Kényszerre épül ÉrdeklQdésre, szabadságra, egyéni szükségletekre épül Személyiségfejlesztés a személyiség szqkebb formáját érinti: a normák interorizálása Személyiségfejlesztés az egész személyiséget érinti, nagyban épít az önkibontakozásra Kevésbé életszerq, a kötelességre hivatkozik Életszerqbb, örömelvre épít A tantárgyak rendszere szqkebb szférát érint Széles tevékenységrendszer van Autoritás, parancsuralom érvényesül Nincs autoritás, tekintély kivívott Tanítás fQleg a tanári motivációra épít Spontán érdeklQdésre épít Túlnyomórészt a reprodukálást alkalmazza(befogadást szorgalmazza Az alkottatás jellemzQ(a kreativitást és az intuíciót fejleszti, aktivitásra késztet A közösség kialakítása ajánlott(fokozza a nevelés eredményességét A közösség a létezés kerete(a közösség a szabadság határa Értékelés: hagyományos, szqk szféra osztályzatokkal A teljes személyiséget értékelik, széles tevékenységrepertoárban kifejtett értékelés Pedagógus viszonya a gyerekhez elsQsorban számonkérQ A pedagógus toleráns, megértQ, elfogadó, segítQ Elég sok mentálhigiénés problémát okoz Kevesebb mentálhigiénés probléma fordul elQ Végeredmény: biztos Végeredmény: bizonytalan
Reformiskola: Olyan iskola, ahol a szabad nevelés uralkodik. Hqek az alkotó elveihez.
Alternatív iskola: Felhasználja a reformiskolák tapasztalatait, de állandóan változik. Nem hqek az alkotóhoz.

Waldorf iskola:
Alapítója Rudolf Steiner filozófus.
Sajátos filozófiája volt, ebbQl eredeztette pedagógiáját. Szerinte a felnövekvQ generációnak szüksége van arra, hogVX~äö‚ „ ª î"žü0 Ô 46.N~žnr##ì#î#"$l$ì$î$P%R%T%Š%È%Ê%Î'öíæÞæÞÖÏÖÏÖÇÀÇÀDzDzDzÇÀÇ«£Ç£œ£Ž£Ž£«†x†£†q†x†

hÌ ¸5>* jàðhÌ ¸hÌ ¸CJaJ hÌ ¸CJaJ jàðh^
Gh^
GCJaJ

hÌ ¸h^
G h^
GCJaJ

h^
G5>* jàðhª{hª{CJaJ

hª{5>* hª{CJaJ

huY75>* huY7CJaJ h:ptCJaJ

h:pt5>*h3Uã5CJaJh:pt5CJaJ,X~Žâäl
I
n
¤
.



À
‚ „ ª ìîø"žúü0 š Ò÷òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòògd:pt $a$gd:ptþþÒÔ*º<Îð4Jâ0F^x.Nx2 úúúòòíååååíÝÝÝÝÝÝíííÕÕíí
&
Fgdª{
&
Fgdª{
&
Fgdª{gdª{
&
Fgdª{gd:pt |~Þ>>-ö-\ ø `!Œ!n"\# $"$l$R%T%Š%:&T&€&‚&ö&úúúúúúúúòòííååííííííÝÝØØgdÌ ¸
&
FgdÌ ¸
&
F gd^
Ggd^
G
&
Fgd^
Ggdª{ö&
'.'r'Î'ö'4(”(´(Ø(ü(Ê)^*_*™*Ï*Ð*í*î*++0+?+M+X+÷÷òêêêêòâââòòòòòòòòÝÕÕÕÕ
&
F
gdG gdG
&
F
gdÌ ¸
&
F
gdÌ ¸gdÌ ¸
&
F gdÌ ¸Î'Þ'í*î*+o+{+}++ì,î,/6/n/ä/N0P0h2†2î2ð2D3F3º4Ò4Ž55ö6ø6’7”7Ê7ö7z8|8: :;.;0;2;j;¾=~?€?~@@AøðèáèøèáèÓèáèËÃËü´¦´Ã´Ÿ´¦´¦´¦´Ÿ—´——ˆ—ˆˆyˆyøy h€7oCJaJ

h,-ú5>* h,-úCJaJ

hØõ5>* hØõCJaJ

h-]ª5>* jàðh-]ªh-]ªCJaJ h-]ªCJaJ

hR5.5>* hR5.CJaJ h\ CJaJ jàðhG hG CJaJ

hG 5>* hG CJaJ hÌ ¸CJaJ héShCJaJ/X+g+o+|+}+ç+¸,--

.º. //6/n/P0š1®12f2h2†2F3†3à3b4úòòúúúúúúúúúúúúúúêêåååÝÝÝ
&
Fgd-]ªgdR5.
&
FgdR5.
&
F gdG gdG b4¸4º4Ò5(6ª6"7È7Ê7ö7|89¸9:: :’:;0;2;j;¾=€? @EAðBxDÎDÚEúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúò
&
Fgd€7ogd-]ªA&ABCCtDvDxDÎDØEÚERH´HÊItJvJ¼LÞLÒO@PBPDPvPxP¦PÄPYRbR*UŠUŒUÞUV¬VÆVW®W\XØXÚXÞYàY¼Z¾Z0[øðèàèàèðØðØÑØÉØÉÂɺɺ³¬¤³¤³¤œ¤œ•œ•œ†xxx jàðhÛ.ÉhÛ.ÉCJaJ

hÛ.É5>* hÛ.ÉCJaJ

hªU­5>* hªU­CJaJ hÒ3ùCJaJ

h¥ 5>*

hÒ3ù5>* h¥ CJaJ

h'Q`5>* h'Q`CJaJ

hí|æ5>* hí|æCJaJhí|æhí|æ5hí|æh€7o5 h€7oCJaJ héShCJaJ,ÚEzGÞGPHRH´HvJ®KºL¼LÞLM&M &
F gd'Q`
&
Fgd'Q`gd'Q`
&
Fgd'Q`gdí|æ
&
Fgd€7oxP”P¤P¦PÄPrQ”QØQ5RXRYRbR‹RMS$TZTrT T¸T*UŒU U¶UÜUÞU÷÷òòòêêêòòòòòââââââòÚÚÚÕgdªU­
&
FgdªU­
&
FgdÒ3ù
&
FgdÒ3ùgdÒ3ù
&
FgdÒ3ùÞUV`VxV’VªV¬VW¬W®W\XjY2Z0[2[–[\À\$]’]<^Ô^r_ê_´`¶`úúòòòúúúúúêêêååÝÝÝÝÝÝÝÝÝå
&
Fgd¥oûgd¥oû
&
FgdÛ.É
&
FgdªU­gdªU­0[2[–[þ[\¾\À\"]$]]’]:^<^Ò^Ô^0_2_p_r_è_ê_T`V`²`´`¶`ø`°aÂaGbHbÊb÷bŠdŒdŽdd®d°dÀfÂfâfjilidjfjoFoHoŽo’oàoâopphpøñøçøçøçøçøçøçøÙøçøçøÙøçøñÑÉÑøÑÂѴѴѴѬ¥¬—¬—¬¬¬¬¬ hú0CJaJ jàðh¬ h¬ CJaJ

h¬ 5>* h¬ CJaJ jàðh£uHh£uHCJaJ

h£uH5>* héShCJaJ h£uHCJaJ jàðh¥oûh¥oûCJaJh¥oûh¥oû5>*

h¥oû5>* h¥oûCJaJ7¶`ø`Hb]bqbbÉbÊb÷b-c

ddPdŽd®dÔdeZe’eÂe2fZf€fžfÀfúúòòòíííííååååååíÝÝíÕÕÕÕ
&
F!gd£uH
&
F gd£uH
&
F-gd£uHgd£uH
&
Fgd£uHgd¥oûÀfÂfâf:gfhzhŠh¦hÊhžiØjNk^kpk‚kk¤k¦kÌkêkúúúúòòòòúúúêêêêêúáá $Ifgd¬
&
F#gd¬
&
F"gd¬ gd¬ êkìk

lxl„{{ $Ifgd¬ zkd$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laöxlzl$mÐm„{{ $Ifgd¬ zkdQ$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laöÐmÒm,ndn„{{ $Ifgd¬ zkd¢$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laödnfnÀnþn„{{ $Ifgd¬ zkdó$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laöþnoHoo„{{ $Ifgd¬ zkdD$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laöo’oâop„{{ $Ifgd¬ zkd•$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laöppšpDq„{{ $Ifgd¬ zkdæ$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laöhpjp˜pšpÆpÈpòpqBqFq„q†qÈqÊqrr
hú05>* héShCJaJ h¬ CJaJ hú0CJaJ jàðhú0hú0CJaJ=DqFqÊq>r„{{ $Ifgd¬ zkd7$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö>r@r¨rRs„{{ $Ifgd¬ zkdˆ$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laöRsTs¾st„{{ $Ifgd¬ zkdÙ$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laöt tntÆt„{{ $Ifgd¬ zkd*$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laöÆtÈtðt"u„{{ $Ifgd¬ zkd{$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö"u$u&uÔu°v²vÒvwb´µ:µLµB¶„|www|wwwoow
&
F$gdcX'gdcX' $a$gdú0zkdÌ$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö

y a demokratizmust már az iskolában megismerje.
Antropofózia: Az ember a kozmosz tükörképe, több fejlQdési fokon megy keresztül. Elfogadja:
a reinkarnációt
a karmát
A gyerekeknek nem szabad megsérteni az énjüket, figyelembe kell venni saját egyéniségüket.
A gyermeki fejlQdés szakaszai:
0-7 év  kritika nélkül utánoz(fontos a felnQtt példaszerq élete(legyen a gyermeknek érzelmi biztonsága. Rendkívül érzékeny a tapasztalatokra, ezeket érzékszervein keresztül tapasztalja(ingergazdag környezet biztosítása
7-14 év: a gyermek engedelmesen példát követ. Nagyon fontos, hogy kialakuljon a tanár jó értelemben vett tekintélye. Ekkor alakul ki az én-és világtudat. Az érzelmi életet kell megalapozni
14-21 év: önálló vagy az akar lenni. Értékrendet alakít ki magában. Kialakul a (
(fogalmi gondolkodása
(egyéni ítélethozatala
kifejlQdnek azok a képességek, amellyel értékel (önismeret, tárismeret)
21-28 év: BefejezQdik a testi fejlQdés. Elindul a bölcsesség felé vezetQ úton.
A korszaknak megfelelQ anyagot, legmegfelelQbb tevékenységformákat kell kialakítani.
Kialakítják az iskola pedagógiáját és 1919-ben elindul a Waldorf iskola. Dohánygyárról kapta a nevét. 12 évfolyamos volt. Az iskola kinézete emberbarát.

JellemzQk:
laza kerettanterv
azt nézik, mit érdemes fejleszteni a gyerekben
cél a stabil személyiség, ami tartást, önállóságot ad az életben
osztályok létszáma 15-30 között van
társas kapcsolat fontos
egyesületi társulat
tandíjat a szülQk fizetik
szülQi tanári testület irányítja
minden héten konferencia, elsQsorban pedagógiai-pszichológiai problémák
Legfontosabb személyiség a tanító, aki sok idQt tölt a gyerekekkel 8 évig- A gyerekeket Q választja ki(fQ a sokszínqség.
Oktatás epochális (idQszakos). Egy idQszakban tanulnak valamit és ezt minden szempontból megtárgyalják. ElQnye: egy szempont vezérli Qket. Intenzívebb foglalkozás a témával. Szóban-írásban, más tevékenységben megnyilvánul. A tanulás üteme lassú.
A gyerekek látják, hogyan tudnak megbirkózni a feladattal.
Az oktatás és a követelmények igazodnak az egyén követelményeihez. Az órák nagy része kiscsoportokban folyik.
A kerettanterv nagy szabadságot ad a tanítónak. FQ tárgyak:
2 idegen nyelv
mqvészetek több ága
hagyományos tárgyak
mindenki tanul zenélni
rajz és festés kiemelten kezelt önkifejezési eszköz, ezen keresztül jutnak el az írás-olvasás és számoláshoz.
Gyakran ünnepelnek. Itt a tanárok, diákok és a szülQk is részt vesznek. Sokszor a diákok készítenek mindent rá(Az ünnep mindenkinek a sajátja lesz.
1-2 osztályban kör és ritmusos játék. Speciális tantárgy az euritmia: sajátos beszéd-ének-mozdulakombináció. Sokféle kézimunka. Megismerkednek technológiákkal. MezQgazdasági munkába is kapnak bevezetést. Gyorsírást, földmérést, elsQsegélynyújtást tanulnak. Utolsó évben szabadon választott gyakorlaton vesznek részt:
mezQgazdasági
ipari
szociális
Utolsó évben dolgozatot írnak, szülQk elQtt védik meg.
Nincs feleltetés, osztályozás. Az epochák befejezése után nyilvános osztálybemutató van. Év végén a gyerek személyiségérQl a tanító részletes szöveges elemzést ír.

Freinet iskola:
Freinet francia pedagógus. Nagy érdeklQdést tanúsított a gyermekközpontú pedagógia iránt, ami bevitte a természetet és a társadalmat az iskolába.
Freinet nagy szabadságot adott az élmény megfogalmazásában. Bevezette a szabad fogalmazást és a barátságos légkört. Megtanulták a nyomtatást is. P és a gyerekek írták a tankönyveket.
Át kellett alakítani az iskolát. Kis termek.
Az iskola nem felkészítés az éltre, hanem maga az élet (fQ célkitqzések:
figyelembe venni a gyerek szükségleteit és jogait
személyiségét, identitását
felhasználni a munka nevelQ hatását
a siker nevelQ hatását
megvalósítani a szabad önkifejezést
fejleszteni a kritikai készséget
együttmqködni a nevelésben a szülQkkel és a gyerekekkel
A célokban elQkelQ helyet kap a munka. A munka motiváló is. A munka az egész személyiséget formálja . Az iskolát a munka, a munka örömére az alkotás felfedezésére összegzi.
Munkák:
mezQgazdasági  földmqvelés, állatgondozás
természettudományos
technikák  kovácsos, lakatos
háztartási  fQzés, szövés
kreatív, mqvészi és nyelvi kommunikációs
A munkák folyhatnak:
egyénileg
párban
csoportban
A tanulási módszerei munkamódszerek. JellemzQi:
sokféle munkaeszköz készítése
osztályteremben sok munkasarok kialakítása
könyvtárban munkakönyvek, munkafüzetek
munkadoboz (képek, filmek, régi jegyzetek)
kísérleti adattár
A gyerek maguk készítettek gyerekenciklopédiát. Nyomdában tankönyveket, enciklopédiákat, tudást felmérQ tesztetek, leveleket készítettek.
Faliújságon munkák, dicséretek, megrovások.
A szabad fogalmazás tárgya, formája, külsQ kinézete szabad volt.
Önkormányzati szerv, osztálytanács
Osztályzás nincs, írásos értékelés év végén.

Jéna Plan:
Megalkotója Peter Petersen, német professzor a jénai egyetemen. Érdekelte a reformiskolák elmélete és gyakorlata. Iskolája a különbözQ reformiskolák szintézisét adta.
Egy kongresszusok 1927-ben jelentette be iskolája indítását.
1950-ig mqködött az iskolája. Hatalom reakciósnak találta és megszüntette. Külföldön folyamatosan mqködött.
Szerinte a nevelésnek kettQssége van:
tekintettel kell lenni a gyerek aktivitására
a jó nevelés alakítja azt a közösséget is, amelyikben él.
E szerint szervezte meg iskoláját.
Az iskolának kell lennie:
humánusnak
gyerekközpontúnak
érzelmi megnyilvánulásnak megvan a lehetQsége
az iskola légköre meleg, családias
Ezek biztosítják a harmonikus személyiséget.
Csoportszobákat hozott létre. Minden az önálló munkát segítette.
Az iskolai környezetet a tanulókkal együtt hozták létre.
Sok térelválasztó elem(funkcionális sarkok:
olvasósarok
nyomdasarok
beszélgetQsarok
festQ-és kézmqvessarok
játéksarok
Iskola 10 évfolyamos. Megszüntette a hagyományos osztálybontást. 4 alapcsoport:
alsósok  7-8-9 évesek
középsQ  10-12 évesek
felsQsök  12-14 évesek
ifjúsági  14-16 évesek
A csoportátlépés függ:
tanulmányi teljesítménytQl
viselkedéskultúrától
A tananyag az emberi élet 4 alaptevékenysége:
kommunikáció
játék
munka
ünnep
Órarend nincs, hetiterv van. Ez kapcsolódik a gyerek életkorához, ritmusához:
hétfQi-, szombati kör
szabad témájú beszélgetés
beszélgetés csoportmunkaközben
Játék:
szabad
didaktikus  elsQ 3 év
tananyag játékos feldolgozása
ritmikus gimnasztika
sport
Munka:
tanulás
mqvészi alkotás
fizikai munka
Ünnep:
hét kezdete
hét vége
hagyományos, személyes ünnep
új gyerek érkezése
gyerek távozása
Tanulás:
egyéni
csoportmunka
párok
A kurzusokat szabadon és maguk választják. LehetQség sokarcú. Alkalmazzák az epochális tanulást is, de a hangsúly az önállóság. Tanfolyam igények szerint kiscsoportban:
felzárkózás
autóvezetés
Osztályzás, buktatás, bizonyítvány nincs.
Követelményeket 3 éves szakaszokra bontják, minimum követelmények.
Nagymértékben bevonják a szülQket.

Amerikai reformiskolák:
Dalton terv:
Dalton város, 1920. Megalkotója Helen Parkhurst. Montessoritól kapta az ihletést.
Iskolája munka-és munkaeszköz központú. Tapasztalatot hangsúlyozza. JellemzQk:
aktív, önálló tapasztalatot segítQ környezet
megszüntette a hagyományos osztályszerkezetet
osztálytermeket szakkabinetté alakította át, felszerelte minden szükséges eszközzel
tárgyi feltételek megteremtésével Freinethez nyúlik vissza
tanulásban minden eddiginél nagyobb szabadság.
Az oktatás alkalmazkodik a gyerek érdeklQdéséhez, motivációjához, fejlQdésüteméhez
A gyerek maga készíti el munkatervét
A munka megvalósításához szerzQdést köt a tanulóval.
A pedagógus:
A feltételeket teremti meg az önállósághoz
Kérésre segít
Ha a vállalt feladatot elvégezte, akkor vizsgára jelentkezik. Be kell számolnia a munkáról. Ha sikerül, új feladat. Ha nem, dolgozik tovább. Vannak csoportmunkák is, fQleg délután:
Testgyakorlás
Zene
Rajz
Barkácsolás
Önkormányzati tevékenység
Ezek:
Kapcsolatok fenntarthatóságát
A személyiség sokoldalúságát biztosítja

Winnetka Plan:
Washturne, Chigaco, 1922
MeglehetQsen hasonlít a Dalton tervhez.
Tantervi anyagnak 2 alapvetQ egysége van:
Általános mqveltség és továbbtanulás
Alkotó-és csoportmunkák
Általános mqveltség: Egyeznek a hagyományos tárgyakkal. Anyagot osztályokra bontották. Meghatározták a minimális tudásszintet, így tagolták a munkafüzeteket. Ez segíti a gyerek önálló munkáját. Gyerek tudását tesztekkel ellenQrzik. Minden tárgyból mindenki a saját ütemében teljesít.
Alkotó: Sokféle tevékenység áll a gyerek rendelkezésére, ezeken érdeklQdése alapján vesz részt.
A tanárnak nincs hagyományos irányító szerepe. SegítQ, tevékenységszervezQ, tanácsadó

Projektmódszer:
Kilpatrick ismertette elQször 1918-ban.
Cél: Olyan ismereteket szerezzen a gyerek, amely úgy jön létre, hogy a gyerek a problémamegoldás teljes folyamatában részt vett.
A projekt olyan tevékenység, amely összetett munkát igényel, mert:
Életszerq
Gyakorlati értéke nagy
Probléma megoldásához sokféle tevékenység kell
Anyagát úgy kell megválasztani, hogy:
Életszerq legyen
Adja meg az önálló cselekvés szabadságát
4 fázisa van:
Szándék felmerülése
Tervezés
Munka
Értékelés
Ezzel az életre készül a gyerek, tér van adva az önállóságnak, megfelel a demokratizmusnak. Túlmutat az iskola falain.

Neill:
Változatos életq. Tanárkodott Skóciában., Angliában. Megérintette:
Reformiskola
Freud
1921: Summerhillben iskolát nyit. Ezt 1973-ig vezeti. Ez a legradikálisabb.
Az iskola bentlakásos. 5-17 éves gyerekek járnak. Részvétel teljesen önkéntes. Nincs jegy, vizsga, bizonyítvány.
Széles a tevékenységrepertoár.
Neill az egész munkásságával tagadta a hagyományos iskolarendszert. Szerinte itt idomítás folyik. Tökreteszi a gyerekek személyiségét. Az iskolát gyermekközpontúvá kell tenni.
A nevelés-oktatás módszereit teljesen elveti. Egyedül a gyermekbe vetett hit van. A gyerek eredendQen jó(lehetQvé kell tenni önkibontakozását.
Szabadságpedagógia
FQ elemek:
Mindenhol önkéntes részvétel
Tanulás alapja a munka, játék, felfedezés, tapasztalás
Legfontosabb az emocionális és kreatív fejlesztés
Célja, hogy segítse a gyerek boldogulását az életben a szükségletei szerint. Minden fegyelmezési eszköz híján van. 2 alappillér:
Egyéni felelQsség
Önkormányzat
A nevelQ egyenrangú partner.
Ma is vitatják iskoláját.

Rogers iskola:
Rogers pszichológus volt az USA-ban. Sok újat hozott. Érintette az emberekkel való szakmákat.
Kritizálta a hagyományos oktatást. Szabad nevelés radikális szárnya. Kritikájának elemei:
Tanuló alávetett(tudás birtokosa a tanár
Tanuló feladata az engedelmesség
Kontroll egyirányú
Bizalom minimális(az iskolában áldemokrácia van
Félelemben tartja a diákokat, akik befolyásolhatóvá válnak
Csak az intellektuális szférát preferálja, a személyiségre kevésbé van tekintettel.
Tanítási program: állami támogatás miatt az állami tanterveket alkalmazzák. A tanterveket a gyerek érdeklQdéséhez igazítják. Nagy súlyt helyeznek a tananyagra és a tanulás módszerére. Részletes programokat közösen alakítják. Fegyelmi elvárásokat is(A szabálybetartást ösztönzik.
P is alkalmazza a szerzQdést. Nemcsak a tananyag tanulásáról, hanem személyiségfejlQdésrQl is. Nem beszélnek róla, csak a megadott idQpontban.
Dolgozói a facilitátorok (lehetQséget adó).
A tanulást a segítQ szervezi meg. A gyerek aktivitására épít, de nem kényszerít. KedvezQ pszichológiai légkört hoz létre.
A gondoskodás az egész személyiséget érinti.
Osztályzat nincs, bizonyítvány speciális esetekben. Év végi értékelés:
Egyén fejlQdésérQl
Tanulásról
Társas kapcsolatról
Bevonják a szülQket, esetmegbeszéléseket tartanak.
A pedagógusnak 3 fontos jellemzQje kell legyen:
Kongruencia  legyen hq önmagához
Empátia  másik gondolatának átérzése
Feltétel nélküli elfogadás
A vezetQ az, akik a gyerekek elfogadnak annak.
Rogers nem dolgozta ki pedagógiáját, pszichológiára építették.

Alternatív Közgazdasági Gimnázium:
Közösség hozta létre, kiemelkedik Horn György.
Pedagógiájuk boldogságcentrikus. A gyerekeknek itt az iskolában kell boldognak lennie. Pedagógiai koncepció:
A gyerekek sokféle tevékenység közül választhatnak
Személyközpontúság
Szabadság
Értékpluralizmus
A program a gyerekek számára választható. Kényszer helyébe az érdeklQdés kerül.
Alternatív helyi tantervet készítettek tankönyvekkel.
Bármely tevékenységet beindítanak, ha 5 fQ jelentkezik.
Egyéni, csoportmunka, osztálykeretben megtartott órák.
Oktatás epochális, 3 hetenként válogatva humán-reál.
Házi feladat nincs.
Lehet hiányozni minden következmény nélkül.
Sajátos pontrendszert alakítottak ki, ennek alapján részletes értékelés.
Sok szervezett szabadidQprogram:
Tavaszi fesztivál
Adventi vásár
Nomád tábor
Régész tábor
Lovas tábor
Sporttábor
Külföldi tanulmányutak
A gyerek választja a patrónust. Egy tanárnak maximum 5 patronáltja lehet.

ÉrtékközvetítQ és képességfejlesztQ pedagógia:
Zsolnay pedagógia
Magyarországon a legelterjedtebb alternatív iskola.
Az iskola 1981-ben nyílt meg Törökbálinton, azóta több mint 100 mqködik.
A pedagógia vállalja, hogy gyakorlatközeli akar lenni.
Képességfejlesztésre helyezi a hangsúlyt(Elmaradottakat fel tudják hozni, tehetséget ápolják. Nagy hangsúlyt fektetnek rá, hogy a tanuló aktív legyen a tanulási folyamatban.
Aktivitás biztosítása:
Széles tevékenységrepertoár létrehozása
Kiemelik a nyelvi-és vizuális kommunikációt
BQséges szabadidQprogram
Sok fakultatív óra
Sok kutató megbízás
Saját és mások mqveinek bemutatása
Színjáték alkalmazása
Tudományos elQadás
Fontos szerepet kapnak a mqvészetek.
Az iskola jól szolgálja a pályaorientációt(képességeket alakít, alkalmat ad a sokféleség kipróbálására.
Tehetségfelismerés és gondozás az iskola erQssége. Sokat alapoznak a permanens tanulásra.
Szoros a szülQkkel való kapcsolattartás.
Környezetet figyelemfelhívónak alakítják(legyen kedve a gyereknek aktívnak lenni.
KötelezQ órákon kívül reggeltQl estig vannak fakultatív programok.
A pedagógus feladata a segítés.
Hasonló témájú dokumentumok
- 2011-01-09 18:18:48
- 2008-06-15 11:44:49
- 2008-06-15 11:43:23
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:
  • Zh időpontok
  • Gólyabál időpontja
  • Házi leadási határidő
  • Tanítási szünetek
  • stb ...
Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.

Cimkefelhő

14 1eloadas acélgyártás alkotmány állatszervezettan állattan analízis apoptózis biztonsgtecnika bme csavar előadás épszerk épszerk 3 filmtörténet földalatti tartály freud funkcionalizmus függvényelemzés gyak házi dolgozat hő-és áramlástechnikai gépek írásművelés java kalkulus karinthy kéri bálint környezetvédelmi mikrobiológia kőzetlemezek közjog kriszti kulturális antropológia magyar barok matek házi 2 megolgások 1 médiakutatás menedzsment mikroökonómia mintavizsga outsourcing pszichó rendszerek stendhal szervezes termelés toxikológia tőke tudománytörténet urbanisztika vállpénzügy víz