Magyar történelem 1301-ig 1. konultáció
Országok listája
HungaryEszterházy Károly FőiskolaBölcsészettudományi Főiskolai KarPedagógia-történelemMagyar Történelem 1301-igJegyzetekMagyar történelem 1301-ig 1. konultáció
2008.01.26 16:56:54
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
2006.02.18: Magyar történelem 1301-ig
Alapfogalmak, módszerek a korai magyar történelemben:
Pstörténet:
Rendkívül elterjedt fogalom. Az a korszak, amelyben nem állnak rendelkezésünkre írott források. A magyar néppel kapcsolatban ez problematikus. A IX. századtól vannak írott források. A magyarok korai története a IX. századig beszél. A IX-X. század honfoglalás és kalandozás, X-XIII. század az Árpád kor. A korai történet akkor kezdQdik, amikor a különbözQ magyar törzsek eggyé válnak. Ez kb. a VIII. századra tehetQ. ElQtte magyarok elQtörténete.
Pshaza:
Eredetileg azt a helyet jelölte, ahol egy nép kialakult. A fogalom kialakulása Sir William Jones nevéhez fqzQdik. Az indoeurópai népek szerinte a Kr.e. 1000 évvel ezelQtt alakultak ki, indoeurópai Qshaza. Jones elmélete meghatározta az elmúlt 200 év gondolkodását. Minden nép Qstörténetét meghatározta. 1950-es években átalakulás ment végbe: Kr.e. 6-8-10000 évvel ezelQtt nagy népesség nem koncentrálódhatott Eurázsiában, gazdaságilag lehetetlen volt.
László Gyula: 100 km2-nyi területet tudott megélni kisebb család.
Kiderült, hogy a régészeti ásatások nem támasztják alá. Most már Qshazákról beszélnek. Ezalatt azokat a területeket értjük, ahol a nép kialakulása végbement. Ma már nem statikus az elképzelés, hanem egy hosszú folyamat.
Nép:
Amit ma értünk nép alatt, az nem olyan mint pl. 500-3000 éve.
Nép: Olyan történelmileg kialakult csoport, amelynek közös a szemiotikai rendszere, tartós önelnevezéssel bír, egyértelmqen megkülönbözteti magát másoktól. Ez a 3 jellemzQ elengedhetetlen feltétele, hogy egy csoportot népnek nevezzünk. Vannak olyan jellemzQk is, amelyek erQsíthetik a nép összetartását, de nem feltétlenül szükséges, hogy népnek nevezzük:
Közös eredet
Közös vallás
Közös területen vagy államban él
Szemiotikai rendszer: Közös nyelv és kultúra. Ha nem értjük egymás nyelvét, akkor a nép nem létezQ. A nyelv alapfeltétele annak, hogy megértsék.
Kultúra: Mesék, Qsi hagyományok, pásztorfaragás, építkezés, köszönés, szertartásrend, viselet.
Módszerek:
írott forrás: a magyarokról a IX. századtól léteznek, a korábbi idQkre nincs
nyelvtörténet: mai nyelvállapot + 500 évvel ezelQtti + XII. századi nyelv. Megnézik a folyamatokat, megpróbálnak törvényszerqségeket rekonstruálni több 10000 évre visszamenQleg. Finnugor elmélet
régészet: sok esetben perdöntQ szerepe lehet a történetírásban. Segítségével egyszerq dolgokra is választ kaphatunk.
Antropológia: embertan. Modern tudomány, de több hozadéka van. Bizonyos népek összeötvözQdését nyomon lehet követni
Történeti természettudomány: hétköznapi élet dolgairól igazítanak el bennünket
Írott források:
Muszlim források
Bizánci források
Nyugati európai
Szláv
A magyaroknak számtalan neve van a forrásokban. 12 különbözQ név.
Számos lehetséges hely van írott forrás keresésére:
ÖrménJLÐ
N
^
èê(26tvÎä|~ìîÔÖrtv¶¸ØÚúü& &&&&,&.&0&T&¤(¶(,+öíæÞÖÞæÞÎÞÎÇοο¸¿®¿®¿¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦Ö¦U
h#>Ï5>*h#>Ïh#>Ï5>*h#>Ïh²f5>* h#>ÏCJaJh²fh²f5>*
h²f5>* h²fCJaJ
h½lè5>* h½lèCJaJ hyRüCJaJ hÅÆCJaJ
hÅÆ5>*h3Uã5CJaJhÅÆ5CJaJ3L¸ÐL
N
^
ên&(2®vªì ÌÎä~îÖt÷òòòòòòòòòòòíåååííííÝÝÝÝÝ
&
Fgd²f
&
Fgd²fgd²fgdÅÆ $a$gdÅƺ;þtv¸Úüö&&.&0&T&î'º(à(F*Z*p*,+\+¾+À+,@.úúòòòòúúêêêúúúââúÚÚúúúúúú
&
F gd#>Ï
&
Fgd#>Ï
&
Fgd#>Ï
&
Fgd#>Ïgd#>Ïyország
Szíria
Perzsia
Muszlim források:
Dzsajhani: Államminiszter volt a Bakharai Arab Emirátusban. Minden néprQl írt, akivel találkozott. A 870-es évek állapotát írta le 920 körül. Munkája eredetiben nem maradt ránk. Két forrásban maradt fenn:
Ibn Ruszta földrajztudós 930 táján (a magyaroknak két fejedelme van: kende/kündü és gyula, tqzimádók)
Gardezi 1050 táján
Balkhi: 930-as években élQ iszlám földrajztudós. Atlaszt készített az általuk ismert világról. Térképre ráírta, hogy egy-egy népre mi jellemzQ. Ez is csak másolatban maradt fenn:
Isztakhri
Ibn Haukal
Ibn Hajjan: 921-22-ben követségben járt a volgai bolgároknál. Közben leírta a szomszédságot.
Útleírás: köztük magyar
Maszudi: 950-es években kazár kagánatusnál járt.
Bizánci források:
György barát krónikájának folytatása: ebben szerepel elQször a magyarság 836-38.
Bölcs Leó: Taktika (kb. 904): Leírja a türkök hadrendjét, harcmodorát, magyarokét is. Azért született a mq, hogy tanácsot adjon a hadvezetQknek. Maurikiosz: Stratégiából vette át szó szerint, csak 6 helyen változtatott.
Bíborbanszületett Constantin: De administrando imperio (A birodalom kormányzásáról) (948-55). Kompolláció (olyan mq, amely sok más munka összeollózásával készült). Jól ismerte a magyarokat. 948-ban 2 magyar vezér jelenik meg: Bulcsú és Tormás pénzért. Elbeszélték neki a helyzetet a Kárpát medencében. Bulcsút megkeresztelték. Ha nem lenne Constantin, akkor nem tudnánk a magyar törzsek neveit és Árpád családját.
Nyugat európai források:
Sváb és salzburgi évkönyvek.
ElsQ említés 862-bQl való, frank területen, segédcsapatként vannak jelen.
FQleg a bajor évkönyvekben sorjáznak az adatok:
Fulda
Regensburg
Prüm kolostorban Regino apát kortársa a honfoglalásnak. Leírja a magyarok elQtörténetét, honfoglalását és szkítiát. Hallomás után ír. Csak a 889-es honfoglalást nem fogadja el a magyar történetírás.
Szláv források:
Poveszty / Nesztor: Kijevben készült, évkönyv szerq. JelentQs. Kétszer emlékezik meg arról, hogy elvonultak a magyarok Kijev alatt. Fekete és fehér ugorok.
Konstantin-Cirill legenda. Metód legenda
Magyar források:
Késeiek, a XII. század végérQl és a XIII. század elejérQl származnak.
Anonymus: A magyarok cselekedetei
Kézai Simon: A magyarok cselekedetei
Történészek úgy gondolják, kevésbé értékesek, mint a külföldiek.
Két monda:
Anonymus: Emese álma (Turull monda) Árpád dinasztia Qsmondája
Kézai: Hun-magyar monda magyar (hun) nép Qsmondája
Minden középkori történetíró visszamegy a Bibliáig, Noéig és onnan eredeztetetik Qket. JáfettQl származtatják: Jáfet fia, Mágóg Mágóg ivadékai: Attila(Ügyek =Emese(Álmos
A Turull mondát kombinálva adta elQ.
Képes Krónika: A két hagyományt összefogja.
Krónikáink a hun-magyar rokonításról írnak.
Keleti hazaként Szkítiát és Perzsiát nevezik meg.
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Szólj hozzá a feltöltött dokumentumokhoz. Minden feltöltött dokumentumhoz megírhatod a véleményed. Ha jónak találod, akkor adj rá sok pontot a csillagokkal. Ha nem találod jónak, akkor adj rá kevés csillagot, és írd le a Hozzászólásokhoz hogy milyen hiányosságok, hibák vannak benne. A dokumentumok a hallgatók értékelése alapján sorrendeződnek.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
