Százéves háború
Országok listája
HungaryEszterházy Károly FőiskolaBölcsészettudományi Főiskolai KarPedagógia-történelemEgyetemes Történelem 476-1492JegyzetekSzázéves háború
2008.01.26 16:50:26
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
100 éves háború:
Az 1258. évi párizsi béke után az angol király franciaországi hqbérbirtokaiból csak Guyenne maradt meg. Kényes volt Flandria helyzete, amely a francia koronához tartozott, de a gróf bizonyos területek révén hqbérese volt a német és az angol királynak. Az angol nyersgyapjút flamand takácsok dolgozták fel, így a két ország gazdasága szorosan egymásra volt utalva. A két ország érdeke ütközött, a flandriai érdekellentét volt a 100 éves háború kitörésének legfQbb oka.
A kitöréshez ürügyet adott Franciaországban 1328-ban a Capeting dinasztia kihalása. III. Edward leányági örökösödésre hivatkozva magának követelte a francia trónt. A franciák viszont ezt semmisnek nyilvánították, és az oldalági Valois dinasztiából VI. Fülöpöt (1328-50) választották királlyá. III. Edward elismerte Fülöpöt és elkezdett ellene szövetkezni. Fülöp elkezdte az angol király dél franciaországi hqbérbirtokait elfoglalni. Edward ezután kinyilatkozta, hogy Franciaország koronájáért fog küzdeni.
Edward 1338-ban átkelt a csatornán, Brabantban ütötte fel a székhelyét. 1340-ben felvette a francia királyi címet és Slyus mellett az egyesült angol-flamand hajóhad elverte a franciákat. 1346-ban Crécynél döntQ gyQzelmet aratott a franciák felett, ahol 1500 francia és 4 angol lovag esett el.
1348-ban Franciaországot is elérte a nagy pestisjárvány. Ennek következtében évekig szüneteltek a harcok. 1350-ben Fülöp meghalt, utódja fia, II. Jánosra szállt (1350-64). János összehívta tartományainak rendjeit, hogy szavazzák meg az adókat. A korona fizetésképtelenné vált. A francia uralkodó osztály meghasonlott. Egy királyi unokaöcs, Gonosz Károly navarrai király III. Edward mellé állt. János elfogatta Károlyt, de Normandia fellázadt, s a fQnemesek egy része ellenefordult. 1356-ban az angol király Maupertuisnél elverte a francia királyt és fogságba ejtette. A francia nemesség egy része Gonosz Károly mellé állt. A csatavesztést követQen a trónörökös összehívta a rendi gyqlést, ahol 1357-ben a rendek elfogadták a Grande Ordonnance-ot (nagy rendelkezés). A trónörököst teljesen megbénították a Gonosz Károly párti fQurak, ráadásul parasztfelkelések is nehezítették a helyzetet.
A legnagyobb felkelés a Jaquerie, 1358 márciusában tört ki. VezetQje Guillaume Caillet volt. Etienne Marcell verte le. 1360-ban megkötötték a brétignyi békét, ahol III. Edward lemondott a francia trónról, de megtartott több fontos tartományt hqbéri kötelezettségek nélkül.
V. (Bölcs) Károly (1364-80) adóreformokkal és a pénzügyek megszilárdításával megteremtette a további harcok gazdaság alapjait. Újraszervezte a hadsereget. Sikerült levernie Gonosz Károlyt. 1369-ben ismét harc kezdQdött, a franciák délen visszaszerezték Poitout.
VI. Károly (1380-1422) helyett idegbaj tünetei miatt hercegi nagybátyjai kormányoztak. Félelemnélküli János burgund herceg (1404-19) az angolokkal szövetkezett, akik ismét partra szálltak. V. Henrik angol király 1415-ben gyQzelmet aratott Azincourtnál a franciák fölött. Elfoglalták Normandiát, Párizsba pedig a burgund herceg vonult be, aki elismerte Henrike"D
Ê
Ì
~þ2 &*
- -3´6¶6¨9
=
=õíåíåÝåÝÕÝÕÍËÍÃÍûû³¨ h¼D!hàCJaJ hþgCJaJ hàCJaJ h+CJaJU hÞZýCJaJ hv1¹CJaJ h i
 $2|&ð( ->/´2¶67
=÷õõõõõõõõõõõõõõ $a$gdPü
=þt francia királynak. 1419-ben Félelemnélküli Jánost megölték.
1420-as troyesi békében Károly lemondott örökségérQl, s a rendek készek voltak Henriket elismerni. 1422-ben azonban mindkét király meghalt. VI. Henrik angol királyt Párizsban francia királlyá kiáltották ki, ugyanakkor VII. Károlyt is Bourgesban, de nem tudták megkoronázni, mert Reims angol megszállás alatt volt.
Ekkor lépett fel Jeanne d Arc, kelet champagne-i parasztlány. Jeanne-nak 1429-ben látomása volt miszerint gyQzni fognak. Megnyert egy kisebb csoport harcost, majd élükön felszabadította Orleanst az ostrom alól. Ezután siker sikert követett. A franciák sorra foglalták vissza a városokat, végül Károlyt megkoronázták Reimsben. Jeanne-t a franciák szentnek, az angolok boszorkánynak tartották. 1430-ban burgund csapatok elfogták és kiszolgáltatták az angoloknak. Inkvizíció elé állították és 1431 májusában Rouenben megégették.
Jeanne halála azonban nem állította meg a sikereket. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy Burgundia elpártolt az angoloktól. 1436-ban a franciák visszafoglalták Párizst. Végül Guyenne visszafoglalásával 1453-ban békekötés nélkül ért véget a háború, csak Calais maradt angol kézen.
Angliában a háború miatt növelték az adókat, s emiatt kirobbant 1381-ben a Wat Tyler és John Ball vezette paraszfelkelés. A mozgolódás Essexben és Kentben kezdQdött. A vezetQk a teljes társadalmi egyenlQséget hirdették. Kifosztották a templomokat. Végül London polgármestere megölte Tylert. A király, II. Richard (1377-99) megígérte a parasztok követeléseinek teljesítését, de a parlament felmentette ez alól és kivégezték a lázadók vezéreit.
A felkelés után erQs ellenzéki mozgalom bontakozott ki, amely a király fQ tanácsadójának leváltását kívánta. 1386-ban összeült a Csodálatos Parlament. Ennek követelésére a király néhány tisztségviselQt elbocsátott. A királyi háztartás kiadásait ezután egy 14 tagú bizottság ellenQrizte. Ezt a bizottságot a király bírái felségárulással vádolták. Az 1387-es Oxfordshire-i csatában a lázadó lordok legyQzték a királyi csapatokat. 1388-ban az Irgalmatlan Parlament eltávolította a király minden személyes párthívét.
1399-ben II. Richárdot a parlament megfosztotta trónjától, amelyet Lancaster IV. Henrik (1399-1413) foglalt el.
1455-ben kezdQdött a Rózsák háborúja, amely elnevezés a két rivális dinasztia címerére, a Lancasterek piros és a Yorkok fehér rózsájára utal. A York házbeli IV. Edward 1461-ben Towton Moornál legyQze a Lancasterek seregét, ezzel a York ház került trónra (1461-83). A Lancesterek visszatérési kísérletét Tewkesburynél 1471-ben elhárította. Halála után öccse, III. Richard (1483-85) megölte Edward fiait. Henry Strafford, Buckingham hercege felkelést szervezett ellene, segítséget kepott Richmond grófjától, Henry Tudortól, aki igényt tartott a trónra. Henrik VIII. Károly francia királytól kapott segítséget és 1485.08.22-én Ambien Hillnél legyQzte Richárdot és megalapította a Tudorok dinasztiáját.
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Sikeres vizsga után írd meg tapasztalataid a tantárggyal, vizsgával kapcsolatban. Miből érdemes tanulni, mennyi készülés kell, milyen volt a vizsga... Ha mindenki így tesz, sokkal egyszerűbb lesz elkezdeni a tanulást egy olyan ember tapasztalatainak a birtokában, aki már elvégezte a tantárgyat. Ehhez kattints a tantárgyra a Tanulmányaimban, majd a Véleményem a tárgyról linkre a jobb felső részen.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
