Középkori kultúra

Országok listájaHungaryEszterházy Károly FőiskolaBölcsészettudományi Főiskolai KarPedagógia-történelemEgyetemes Történelem 476-1492JegyzetekKözépkori kultúra

A szellemi kultúra a korai-és érett feudalizmus idQszakában

I.: A kora középkor kultúrája:
Hanyatló kultúra:
A késQ Római Birodalomban az V. századra megvalósult a kereszténység és a görög-római kultúra szintézise. Ezután a népvándorlás során kialakult új európai társadalmakat kellett bekapcsolni ennek a kultúrának a vérkeringésébe. A feladat elvégzéséhez egyedül az egyház rendelkezett megfelelQ írástudó emberekkel és intézményekkel. Az elsQ évezred második felének nagy történelmi munkája: a késQi Római Birodalomban kialakult antik-keresztény kultúra elterjesztése az európai népek körében, és továbbadása a késQbbi korok számára. Ez színvonalcsökkenéssel járt együtt, hiszen ezt a barbárok számára leegyszerqsítve kellett azt megfogalmazni. Az ókor és a középkor határmezsgyéjén élQ és dolgozó keresztény kulturális elit tagjai vállalták ezt a feladatot.
A keresztény hit és az ókori kultúra egybeötvözése és kibékítése nem volt problémamentes, hiszen az antik alkotások egy része a kereszténységgel szöges ellentétben álló vallási és erkölcsi szemléletet sugárzott.
Végül is Szent Ágoston volt az, aki a következQ századok számára irányt mutatóan meghatározta az antik tudomány és irodalom helyét a keresztény kultúrában: mindezek hasznosak és szükségesek, amennyiben elQsegítik a Szentírás tanulmányozását és megértését. Ezzel legalább az antik tudomány és irodalom egy része létjogosultságot nyert a kialakuló középkori keresztény mqveltségben.
A VI. században véget ért az antik kultúrának az utóvirágzása. A VI. század elején már a patrisztika kora is lezárult. Nagy Szent Gergely pápa már tudatosan szembefordult a klasszikus latin kultúrával, s a barbárokhoz szólt. EttQl kezdve a XI. századig nem volt önálló teológiai kutatás Nyugaton.
A VI. században elsQsorban a Frank Birodalomban figyelhetQ meg az írásbeli kultúra gyors hanyatlása. A zsinati akták a papság írástudatlanságáról panaszkodnak. A VI. században már nemigen akadt senki a birodalomban, aki egy hibátlan latin mondatot le tudott volna írni. A 7 szabad mqvészetet sem ismerték Galliában. A klasszikus latin, sQt görög nyelv ismerete, az antik kultúra Qrzése és ápolása a VI. századtól a kereszténység nyugati végeibe szorult, az ír kolostorokba, majd a VI. századtól az angolszász bencés monostorokba. FQ képviselQk: Beda Venerabilis és Alkuin.
A másik terület, ahol még éltek a római mqveltség elemei, Itália volt. Az itáliai városokban egy szqk világi értelmiségi réteg Qrizte és gyakorolta a római jogi írásbeliséget.
A latin írásbeliség legfQbb QrzQje a VI. századtól az egyház, amelynek szüksége volt írástudó klerikusokra. A vallási mqveltség fontos központjai az egyre szaporodó kolostorok. Szent Benedek regulája szerint egy szerzetesnek naponta 4 órát kell olvasással foglalatoskodnia. Az ehhez szükséges könyveket meg kellett termelni, ezért minden kolostorban elQbb-utóbb helyet kapott a scriptorum, ahol a könyveket másolták, s kialakult a könyvtár. A bencés kolostorok nem tartották feladatuknak az antik kultúra kincseinek Qrzését és ápolását. A 7 szabad mqvészet oktatása és tanulmányozása sem szerepelt napirendjükben. A bencés kolostorok a Karoling reform nyomán váltak a keresztény tudományosság igazi központjává.

A Karoling reneszánsz:
Nagy Károly felismerte, hogy a keresztény birodalomnak megfelelQ írásbeli kultúrára és mqvelt értelmiségre szüksége van. P volt az elsQ a nyugat európai uralkodók között, aki önálló kulturális programmal rendelkezett. E program megvalósításához saját birodalmában nem talált megfelelQ embereket, ezért legfontosabb munkatársait Írországból, Angliából, Itáliából és Hispániából hívta udvarába. Károly 5 ízben járt Rómában, s onnan mindig vitt haza szakembereket és könyveket.
Károly elsQdleges célja a klérus mqveltségének fejlesztése, hogy megfelelhessen az Imperium Christianum igényeinek. A tudomány mqvelésérQl a püspökökhöz és a szerzetesekhez intézett híres levelében (Epistola de litteris colendis) a papoktól és a szerzetesektQl azt kívánja, hogy a regula megtartása és a vallás dolgaival való törQdés mellett a tudományokkal is foglalkozzanak, tanuljanak és tanítsanak. Ám nemcsak a klérus mqveltségét kívánta magasabbra emelni, hanem a világiak oktatását is fontosnak tartotta. 802-ben elrendelte, hogy mindenki küldje fiát a betqk megtanulására . A papok a tanításért ne követeljenek és ne fogadjanak el semmit. Ugyancsak kötelességévé tette a plébánosoknak, hogy mindenkit tanítsanak meg a Miatyánk és a Hiszekegy elmondására. A kolostoroknak meghagyta, hogy a kívülrQl bejáró növendékeknek tartsanak fenn külsQ iskolákat is. Aachenben palotaiskolát létesített, ahol a birodalom jövendQ politikai és adminisztratív elitjét nevelték.
Nagy Károly hozta létre azt az iskolarendszert, amely a következQ századokban az egész nyugati kereszténység területén elterjedt s az európai iskolázás alapja lett: a plébániai, püspöki és kolostori iskolák hálózatát. Azt is elQírta, hogy mit tanuljanak itt: elsQsorban a trivium tárgyait, ezenkívül számolást és zenét. Az oktatáshoz nem voltak megfelelQ tankönyvek, mert a 7 szabad mqvészet Galliában feledésbe merült. Ezért Károly angol és itáliai munkatársait bízta meg a szükséges tankönyvek megírásával.
A 7 szabad mqvészet eredeti késQ ókori tananyagát az új kor és társadalom igényeinek megfelelQen némiképp átalakították: a fQ helyet a grammatica foglalta el, ahová a nyelvtani szabályok elsajátítása mellé bevették a az antik auctorok olvasását és értelmezését. A retorica elsQsorban a levélírás mesterségének elsajátítása lett. A dialectica keretében a formális logikával ismerkedtek a tanulók. A quadrinium tárgyai közül fQleg a musicára fordítottak sok idQt.
A Karoling reform csak azt vette át at antik örökségbQl, amire a klerikus kultúrának szüksége volt. A római írók közül fQleg Cicerót, Pliniust, Vergiliust, Ovidiust, Lucretiust és a történetírókat olvasták. Nagy Károly munkatársaival helyreállíttatta a hibás szövegeket.
A középkori Európa egységes latin tudományos és irodalmi nyelvét szintén Károly munkatársai alakították ki. Ugyancsak nekik köszönhetQ az az új, jól olvasható, szabályos könyvírás, a Karoling minuscula, amelyet lényegében ma is használunk.
Kulturális reformprogramjának gyakorlati végrehajtását Károly két intézményre bízta, a püspökségekre és a kolostorokra.
Nemcsak az olvasmányokban éledt újjá a klasszikus ókor, hanem a mqvészetben is. Az aacheni palota és kápolna építéséhez Károly antik márványoszlopokat és egyéb mozdítható építészeti elemeket hozatott Ravennából. Az építQk a ravennai San Vitale templomot vették alapul.
Nagy Károly után mintegy két évszázadon át a kolostorok lettek az európai kultúra legfontosabb központjai. Az európai kultúra történetében a VIII-XI. század között kiemelkedQ szerepet játszó kolostorok zöme a Rajna és a Loire közötti területen helyezkedett el. Ezek a kolostorok egyúttal mqvészeti központok is voltak. Kódexeiket gazdagon illusztrálták. A szerzetesek építészettel, szobrászattal és festészettel is foglalkoztak, s igen fejlett volt körükben az ipar-és ötvösmqvészet.
Ha ezekben a kolostorokban nem is nagyon születtek eredeti alkotások, a tudásanyag összegyqjtésével, híres iskolák kialakításával elQkészítették és megalapozták a középkori európai kultúra nagy kivirágzását a XII-XIII. században.
A kora középkori kultúrát egy nagy tudósegyéniség zárja le az ezredfordulón: Reimsi Gerbert, aki II. Szilveszter néven 999-ben pápa lett. P korának nagy természettudósa volt, aki a reimsi székesegyházi iskolában a retorica és a dialectica mellett a quadrinium tárgyait tanította. III. Ottó nevelQje volt.

A kora középkor irodalma:
A kora középkori irodalom legnépszerqbb mqfaja a történetírás volt. E munkák szerzQinek legtöbbje a saját korának eseményeit mondja el. Az annalesek évek szerint számolnak be az eseményekrQl. A krónika már némi irodalmi köntösbe öltözteti az eseményeket. A gesta viszont a múltat akarja életre kelteni, s itt a szerkesztésben és az elQadásban már jobban érvényesül az író személyisége, alkotói szabadsága. A korban érthetQen az események puszta kronológikus elQadása dominál. FQbb munkák:
Cassiodorus a gótokról írt
Toursi Gergely: Historia
Paulus Diaconus langobardokról írt
A középkori életrajzírás egyik legkimagaslóbb alkotása Nagy Károly élete Einhard tollából. A IX. század végén a Sankt Galleni kolostorban Dadogó Norker anekdotákkal gazdagon tqzdelve írta meg a császár életét. A középkori életrajz igazi mqfaja azonban a szentek élete: a vita illetve a legenda. Prototípusát Nagy Szent Gergely alkotta meg. A Karoling kor jellegzetes terméke a királytükör, amely az ideális keresztény uralkodó képét rajzolja meg.
Irodalomtörténeti szempontból az elsQ évezred utolsó két századának talán legfontosabb eredménye a középkori latin nyelvq költészet megszületése. Ekkoriban mindenki versel és mindent megverselnek. Az artes tanulásában nagy szerepet játszik a vers, a tankönyvek nagy része is verses formában készül. A legfontosabb új fejlemény: a líra, a vallásos himnuszköltészet újjászületése, új formáinak kialakulása.
A kora középkor irodalma szinte kizárólag latin nyelvq. SzámottevQ anyanyelvq irodalommal csak az Ír szigeten, valamint az angolszászoknál találkozunk. Az íreknél gazdag kelta nyelvq költészet virágzott, amelyben eleven természetérzék jut kifejezésre. Nagy Alfréd latin szerzQk mqveit fordíttatta le angolra, sQt maga is készített ilyeneket. Az angolszászoknál a VIII. században jegyezték le a Boewulf címq 3000 soros hQskölteményt. A németeknél csak töredékesen maradt fenn a Hildebrandslied. Az elsQ ránk maradt francia és német nyelvemlék 842-bQl való. Nem irodvxz¸Ürfh€02”$!&!T!2(

)ž, ,˜284:4J;Þ@BCDCxCøGvKxK Q

S\„]†]øðøèáÙÑÙÑÉÑÉÁ¹²¹ª¢¹¢š¢’Š‚zszkzkcackU hk*CJaJ h†j‡CJaJ

h0"5>* h0"CJaJ h÷P(CJaJ ht5¢CJaJ hËvCJaJ hÇdóCJaJ hÏX,CJaJ hë
6CJaJ

h”L5>* h”LCJaJ hÇyCJaJ h…k×CJaJ hwVCJaJ h

GCJaJ

h

G5>*h

G56>* h3UãCJaJ h

GCJaJ#xzܾ hb¶2”$!&!

% ,œ0:4Z6<8.9J;?Þ@BCDCxCJG€G²G÷÷p#¥òp#¬òp#sòòp#sòp#sòòp#sòòp#sòòòp#sòp#sòp#sòp#sòp#sòp#sòp#sòp#sòòòòêê
&
Fgd0"gd

G $a$gd

G¶¨þ²GøGxK¤N†]ˆ]¾]¢bfhkôlònôn8o`oHrsbuòwèz„~zƒ|ƒ²ƒÄ…Ø‹(àâ÷òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòògd0"
&
Fgd0"almi mqvek, katonák kölcsönös esküjét rögzíti a szöveg. Néhány évtized múlva megszületik az elsQ ófrancia költemény, a Szent Eulália kantilénája, majd a XI. század elején a Szent Elek legendája.

A kora középkor mqvészete:
A IV-V. századi keresztény császárság keretei között teljes gazdagságában kialakult a keresztény mqvészet. Az ókeresztény mqvészet a római mqvészet formanyelvét, technikai megoldásait, kifejezQeszközeit vette át, de a régi formákat új tartalommal töltötte meg. Megváltozott a mqvészet társadalmi funkciója is, célja is. A keresztény mqvészet feladatát az egész középkorra szóló érvénnyel Nagy Szent Gergely határozta meg: Ami az olvasni tudóknak az írás, a tanulatlan szemlélQnek ugyanaz a festészet, hogy azok, akik a betqket nem ismerik, legalább a falakon nézelQdve olvassák azt, amit a kódexekben nem tudnak elolvasni .
A korai keresztény mqvészet legjelentQsebb alkotásai a katakombákban fennmaradt festmények, valamint a szarkofágok dombormqvei. A konstantini fordulat után kibontakozhatott a keresztény építészet. Meg kellett alkotni a keresztény templom típusát. Ehhez sem a klasszikus görög-római templom, sem a zsidók jeruzsálemi temploma nem szolgálhatott mintául, mert a keresztény templom ezektQl gyökeresen eltérQ funkciót töltött be. A keresztény templomot egy profán célokat szolgáló római épületbQl, a bazilikából alakították ki, s a középkorban végig ez volt a fQ alapforma. Ez a templom a IV-V. században elterjedt az egész birodalomban. Az építtetésben maga a császár járt elQl. Rómában a Lateráni és a Szent Péter bazilika voltak az elsQk.
A IV. századtól már teljes mértékben érvényesülnek az ókeresztény mqvészet leglényegesebb stílusjegyei: a hajlam az elvonatkoztatásra, a kétdimenziós, testetlen, árnyszerq formák kedvelése, az érzéki valóság helyett az eszmeire irányuló mqvészi törekvés. Nem veszik figyelembe a természetes méretviszonyokat, a valóságos arányokat.
A VI. században Nyugaton végéhez ért az ókeresztény mqvészet. A legtöbb helyen még az épületek karbantartására sem futotta. A barbárok egészen más jellegq mqvészetet hoztak magukkal. A barbár mqvészet hordozói szinte kizárólag iparmqvészeti tárgyak.
A Karoling kor mqvészete a kódexfestészet terén hagyta ránk a leggazdagabb örökséget, s ezeken a kódexminiatúrákon az épületeknél és dombormqveknél erQsebben jut szóhoz az európai népek képzeletvilága . Több jeles miniátormqhely mqködött a birodalomban.

II.: Az érett középkor kultúrája:
Oktatás, egyetemek:
A XI. századdal új korszak kezdQdik Európa kultúrtörténetében. Ekkor kezd az európai kultúra önálló alakot felvenni. Nem tagadja meg az antik elQzményeit, a számára használható antik elemeket beépíti egy kialakuló új kultúrába, amely már az európai Nyugat, a latin kereszténység sajátja. A XII-XIII. század már ennek az új európai keresztény kultúrának egyik csúcspontja.
A XI-XII. századtól a székesegyházi iskolák az oktatás, a tudomány központjai, s belQlük nQ ki az egyetem. Ezekben az iskolákban már újra élQ a klasszikus örökség.
A leghíresebb iskolák Tours, Orleans, Laon és Reims, de ezeket túlszárnyalja Párizs. Itt úgy vélik, hogy a tudományos munka nincs ellentétben a hittel. EzekbQl az iskolákból a XIII. századra kialakul a studium generale, az egyetem.
A párizsi egyetem sok kis mqhelybQl állt, ahol egy-egy tanár tanított. Tulajdonképpen iskolák föderációja volt, s ezek túlnyomó részében az artes oktatása folyt, természetesen a legmagasabb szinten. Mert a facultas artiumot mindenkinek el kellett végeznie, s csak ezután folytathatott teológiai, jogi vagy orvosi tanulmányokat.
A karok élén egy-egy dékán állt, az egyetem élén a rector, akit mindig a facultas atrium választott a maga tanárai közül. A diákok mind clerikusok voltak. A vizsga részben bizottság elQtti vizsgából, részben nyilvános elQadásból s elQre megadott kérdések kifejtésébQl állt. Alapkövetelmény volt a fogalmak pontos meghatározása és az érvelésben a logika szabályainak alkalmazása.
A XIII. század közepétQl a domonkosok és a ferencesek is nyitottak iskolát Párizsban. Pk kollégiumokat létesítettek diákjaik számára, amelyek eleinte csak szállást adtak, majd az elQadásokat is ide helyezték át. A kollégiumi rendszer elterjedt, s a XV. Században már majdnem az egész egyetem kollégiumokból állt. Hasonló volt a szervezet Oxfordban és Cambridgeben is Párizs volt a mintája a többi egyetemalapításnak, amelyek általában ennek mintájára történtek.
A XII-XIII. század nagy szellemi megújulása során ezekben az iskolákban alakult ki az európai tudományosság és intellektuális munka sajátos módszere, a gondolkodás, az érvelés és vitatkozás technikája. Ezekben az iskolákban nevelQdött az új klerikus értelmiség, amely a XII. századtól a társadalomszervezQ és államirányító funkciók viselQje volt. A iskolákban a Karoling írásból fejlesztették ki a mindennapi gyakorlat, az oklevélírás új szükségleteinek megfelelQ gyors, de mégis tisztán olvasható folyóírást. Az iskolákban tehát kialakult a keresztény Európa egységes kommunikációs eszközrendszere: a latin nyelvq írás és fogalmazás.

A tudomány: a skolasztika:
Az egyetemekhez kapcsolódott a középkori tudomány kibontakozása. Erre jelentQs hatást gyakorolt az arab tudománnyal való érintkezés, mert annak közvetítésével jutottak hozzá a klasszikus görög filozófia és természettudomány addig Európában ismeretlen alkotásaihoz.
A klasszikus középkor tudománya a skolasztika, vagyis az a tudomány, amelyet az egyetemeken tanítanak. Lényege a dialektikus módszer, az arisztotelészi logika alkalmazása a hit problémáinak megértése céljából. A dialektikus módszert teljes alapossággal Petrus Abelardus (Pierre Abélard szerintem) dolgozta ki, midQn kritikai vizsgálatnak vetette alá az egyházatyák szövegeiben található ellentmondásokat. P fontos szerepet játszott a keresztény etika továbbfejlesztésében is. A skolasztika Aquinói Szent Tamásnál érte el a tetQpontját. P hitt abban, hogy hit és ész, filozófia és teológia egymással harmóniába hozható. A filozófián alapuló természetes teológia és a kinyilatkoztatott teológia egyetlen összefüggQ rendszert alkotnak. Nagy összefoglaló mqve a Summa Theologica.
A skolasztika ölén született meg a politikatudomány, amit a kortársak politikai teológiának neveztek. Ez szorosan kapcsolódott a pápa és a császár közötti küzdelemhez.
A XII. század másik jelentQs tudományos teljesítménye az európai jogtudomány megszületése.

A nemzeti irodalmak születése:
A latin nyelvq irodalom lényegében az ezredforduló elQtt kialakult mqfajok vonalán fejlQdött tovább és teljesedett ki. A középkor legendakincsét Jacobus de Voraigne foglalta össze és közvetítette a késQbbi korok felé az Aranylegendában. A himnuszköltészet ekkor érte el csúcspontját Hildebert de Lavardin, Celanói Tamás és Jacopone da Todi munkásságában. A latin nyelvq költészetben érdekes színfoltot képviselnek a vándordiákok, akik a tavaszi természet, a bor és a szerelem örömeit éneklik meg a Carmina Buranaban. A kor nagy eseménye azonban a nemzeti nyelvq irodalmak megszületése. A nemzeti nyelvq irodalom elsQ jelentQs mqfaja a hQsi ének, amelynek ciklusai a frank történethez kapcsolódnak (Roland ének). A németeknél ehhez hasonló a Nibelunglied, amely a népvándorlás korába visz vissza bennünket. A lírai költészet legpompásabban Dél Franciaországban bontakozott ki, ez a trubadúrok költészete, amely elsQsorban a lovagi szerelmet énekli meg. Ez a németeknél a Minnesang, amelynek legismertebb képviselQje Walter von der Wogelweide.
A lovagság udvari kultúrájának kedvenc témái voltak a trójai hQsök, Nagy Sándor kalandjai, s még inkább a kelta mondakör: a Tristan monda, Artúr király és a kerekasztal lovagjainak története. Mindegyiket feldolgozták többször francia, német vagy angol nyelven.
Itáliában már a XIII. században polgári jellegq költészet bontakozott ki. A lírában megjelent az édes új stílus, amelynek halhatatlan remekmqve Dante AlighieritQl az Új élet. Dante igazi nagy teljesítménye azonban a Divina Commedia, a középkori világkép és mentalitás hatalmas középkori szintézise.

A romanika és a gótika mqvészete:
A mqvészetekben az ezredforduló után új alkotó lendület bontakozik ki. Az ekkor kialakuló és viszonylag gyorsan elterjedQ mqvészetet a tudomány romanikának nevezi. Mqvészetének hordozója a templom: ez az az egységes mqalkotás, amelynek létrehozásában egyaránt részt vesz az építészet, a szobrászat, a festészet és az iparmqvészet. A román templomokra a tömbszerq, súlyos formák jellemzQek, a hatalmas, zárt falfelületek, kicsiny ablakokkal. A zárt, nagy falfelületeket párkányokkal, lizénákkal, vakárkádokkal, emeleti galériákkal tagolták. A boltozat megkövetelte a négyzethálós tagolást. A tér tagolását igyekeztek áttekinthetQbbé tenni.
A román építészetnek számos regionális változata alakult ki. Francia területen Burgundia, Languedoc, Provence és Normandia. Német területen a kolostortemplomok mellett a Rajna menti nagy császári bazilikák jelentik a román építészet csúcspontját. Itália román épületei közül csak Verona, Parma, Lucca, Milánó, Pavia bazilikái emelkednek ki. Spanyol földön Santiago de Compostela bazilikája a romanika reprezentatív alkotása.
A gótikus építészet a XII. században a francia királyi család birtokterületén született meg. A legfontosabb új szerkezeti elemek: a csúcsíves, bordás keresztboltozat, a támpillért és a támív. A gótikában megváltozott a mqvészeti ágak egymáshoz való viszonya. A különbözQ mqvészeti ágak egymás mellé rendelQdtek, sQt önállóvá váltak. A gótikus katedrális kapuzatán elhelyezett szobrok kiléptek a falból, körüljárható, teljes alakokká váltak, feloldódott a merev tartásuk, s egymás mellé fordulnak, szinte kommunikálnak egymással. A festmény is lelép a falról, táblaképpé lesz, amely önálló életet élhet. A gótikus festészet a csúcspontját a XV. Századi flamand festQk (Van Eyck) mqvészetében érte el.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

19. század 5. előadás ábris aldous huxley analízis dolgozat andorka arc árupiac ásvány- és kőzettan atombomba bce építészet eredménykimutatás esszék fejlődéslélektan fmea gazdaságszociológia géptan hallás idősorok jegyzőkönyv kaffka képlet kormány környezetvédelmi kötődés kultur különleges épületszerkezetek mazzag éva megtakarítás mezőgazdaság montázs növény növénytan oecd önköltség politikai szociológia politológia puska2 rendszerek sorozat szili szótár topográfia toxikológia turizmus szak újság váll. pü. vállalat gazdaságtan vizsga tételek