Egyetemes történelem 476-1492 3-4. konzultáció
Országok listája
HungaryEszterházy Károly FőiskolaBölcsészettudományi Főiskolai KarPedagógia-történelemEgyetemes Történelem 476-1492JegyzetekEgyetemes történelem 476-1492 3-4. konzultáció
2008.01.26 16:43:47
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
2006.05.12-13: Egyetemes történelem 476-1492
Hqbériség-rendiség:
A hqbéri társadalom a VIII-IX. században alakult ki(Kölcsönös függQségi rendszer. Senior-vazallus:
Dologi elem a benefícium
Személyes viszony
MindkettQnek kölcsönösen hqségesnek kellett lennie a másik iránt.
A benefícium nem örökölhetQ.
877: Kopasz Károly Quirzy rendeletével örökíthetQvé teszi a hqbéri adománybirtokot(InnentQl feudum. Az auxiliumhoz (lovas katonai szolgálat) és a consiliumhoz (tanácsadás) immunitas (kiváltsági) jogok hozzá kapcsolódtak:
Adószedés
Pénzverés
Hadsereg kiállítás és vezetés
A birtokos jobbágyai felett birtokán bíráskodhat
A birtok örökölhetQségével valaki úgy örökölhet egy birtokot, hogy nem tett érte semmit(Eldologiasodik a kapcsolat, a személyes jelleg háttérbe szorul.
A feudális államokban már tiltotta a kereszténység a rabszolgatartást(Jobbágyoknak kiosztják a telkeket. A személyes kapcsolat megszqnik(A hqbéri kötelék a feudumok megjelenésével a XI-XII. századra meggyengül, majd megszqnik. Válságba kerül.
Hqbéri anarchia: XI. században a hqbérurak harcban álltak egymással. Hqbéres sokszor nem tudta teljesíteni a szolgálatát. A hqbéri kapcsolat kiüresedik, átadja a helyét a vízszintes kapcsolatrendszernek a XII. századra. Szintek:
Seniorok
Lovagok
Az azonos szinten állók felismerik azonos érdekeiket. Kiváltságokat (privilégiumokat) szereznek. Ez a rendi társadalom alapja. Ennek mintája a papság(MegQrzi kulturális fölényét, hogy mint csoport szerezzen kiváltságokat:
Privilégium foori bíráskodási kiváltság
Privilégium canonis személy-és vagyonbiztonság kiváltsága
Privilégium immunitatis adómentesség kiváltsága
A középkori társadalomban magukat klerikusoknak nevezték. A többiek a laikusok. A rendi kiváltság örökletes jellegq.
Amikor a birtokosok megszerzik a kiváltságokat, megszületQben van a bárói rend. Amikor a vazallusok is megszerzik, kialakul a köznemesi rend.
Rend: A középkori társadalom olyan örökletesen kiváltságolt csoportja, amely ezt a kiváltságok politikai síkon az államhatalommal szemben is érvényesíteni tudja. A kiváltságok érvényesítési helye a rendi országgyqlés.
A rendi társadalomba beékelQdik a városi polgárság is. Pk az egykori jobbágyok azon utódai, akik felhagytak a mezQgazdasággal és kereskedQk, kézmqvesek lettek. Pk városi adót fizettek a város urának. Kiváltságaik:
Adó egy összegben történQ kifizetésének kiváltsága
Az adót pénzben fizethetik meg (commutatio a természeti járadék pénzzé váltása)
Város határain vámot szedhetnek
Város falain belül vásártartás joga.
A városok különbözQsége a falvaktól:
Lakói döntQen nem mezQgazdasággal foglalkoznak
Privilégiumokat szereznek, ezeket a város testülete szerzi meg(a város polgárai is renddé alakulnak át. Kiváltságaik kiteljesedése a kommunajog szerzés. Az ilyen város belsQ ügyeit maga intézi:(
(polgármester választás
(tanács
(milícia szervezés
(bírói testület létrehozása
A kommunajoggal felruházott városok rendeknek tekinthetQk.
1265: Anglia, Simon de Monfort hívja össze az elsQ rendi gyqlést. A Lordok házában a bárók és a fQpapok személyre szóló meghívót kapnak. A Közösségek Házába a köznemesség grófságonként és a városok küldöttei 2-2 delegáltat küldenek. 2 kamarás országgyqlés.
1302: Franciaország, IV. (Szép) Fülöp összehívja az États Generaux-ot (általános gyqlés). Az ország egész területérQl mindhárom rend (papság, nemesség, városi polgárság) képviseltetve van.
Jámbor Lajos (814-40):
Mélyen vallásos. Apja államszervezQ képességét nem nagyon örökölte. 3 fia van:
Lothar
Pippin
Lajos
817: Ordinatio imperii: A birodalom rendjérQl szól, 3 fia között felosztja a területeket. Lothar kapta a császári címet.
Lajos második feleségétQl, Welf Judittól megszületik Kopasz Károly.
829: Újabb rendelet, 4 fiú között osztja meg az államot(Lothar, Pippin és Lajos szembefordulnak apjukkal. Bebörtönözték, majd a pápa közbenjárására visszakerül.
839: Pippin meghal.
840-ben Jámbor Lajos is.
Lothar ki akarta rekeszteni testvéreit, egyedül akart uralkodni. A két testvér fellázad.
841: Szövetséget hoznak létre Lothar ellen (Fontannéi megegyezés).
842: Felsorakoznak a hadseregek, de harcra nem kerül sor. Lothar elfogadja testvérei igényeit.
843: Verduni szerzQdés, a birodalom felosztása:
Német Lajos Rajnától keletre esQ területek (Austrasia Keleti Frank Királyság)
Kopasz Károly Rajnától nyugatra esQ területek (Neustria Nyugati Frank Királyság)
Lothar Burgundia, Északi tengertQl az Alpokig, Itália, császári cím Közép Frank Királyság
Az utódállamok története jelentQsen eltér egymástól.
A Nyugati Frank Királyságban a hqbériség ekkor teljesedik ki, és aláássa a királyságot. Ez az idQszak az állam privatizációja(A közhatalom magánhatalmakba megy át.
Suzeren: A király a legfQbb hqbérúr, nem valódi hatalom birtokosa. A hqbériség teljes egészében meggyengíti a királyi hatalmat(A Nyugati Frank Királyság története a hqbéri anarchia idQszaka. Csak a Capetingek lesznek rá képesek, hogy megszilárdítsák a királyi hatalmat. VII. Lajos. A XII. században II. Fülöp Ágosttal teljesedik ki.
A Keleti Frank Királyságban 843 után a hqbériség romboló hatása még alig érzQdik. A Szász hercegség Lindolfen dinasztiája alatt a királyi hatalom megerQsödik. (I. (Madarász) Henrik, I. (Nagy) Ottó). Itt a hqbéri anarchia a XI. században kezdQdik el.
Francia Királyság:
Kopasz Károly utódai, a Karolingok formálisan legitimen gyakorolják a hatalmukat 987-ig.
IV. és V. Lajos uralma alatt 888-ban átmenetileg kénytelenek átengedni a hatalmat Odónak, Párizs Grófjának, majd Hugónak 920-ban.
885-87: III. (Vastag) Károly rövid idQre egyesíti a Keleti-és a Nyugati Frank Királyságot. Távoznia kellett, így került ide Odo, a Robertidák képviselQje. Atyjuk Bátor Róbert.
920-ban Nagy Hugó elzavarja IV. Lajost.
V. Lajos (986-87) balesetben meghal.
987: Capet Hugo Robertidák uralkodó családja, a Capetingek 1328-ig. Il De France hercegei, errQl nevezik el az államot Francia Királysággá.
Capeting Cappa köpeny a család címere tartalmazott harci köpenyt.
987-1108: A korai Capetingek semmit nem tudnak tenni a hqbériség kiteljesedése ellen.
Az állam privatizációja 3 szakaszban:
Hercegségek elválása (Bretagne, Ill de France)
Grófságok önállósodnak (Flandria, Champagne, Burgundia, Anjou, Toulose)
Az egyes városok, nagybirtokosok, uradalmak önállósodása
Hugo utódai magukat frank királynak nevezik. A király csak a koronavazallusokig ér el (Vazallusom vazallusa nem az én vazallusom).
A korai Capetingek hiába adtak ki rendeleteket, hívtak össze tanácskozásokat, nem hatott semmit.
1108: VI. (Kövér) Lajos trónra kerül 1137-ig. P kezdi el a királyi hatalom kiteljesedésének politikáját. Suget apát kapcsolatokat létesített.
A pápát a világi invesztitúragyakorlás lemondásáról nyerte meg.
Megjelentek az elsQ tisztviselQk, a legisták. Pk polgári származású jogászok. A királyi hatalom megerQsítését segítették.
VI. (Kövér) Lajosnál jelent meg az oriflame, az aranyszínq királyi lobogó.
VII. Lajos (1137-80):
Megkezdte a családi birtokán a hqbéreseinek a szorosabbra vonását. Részt vett a II. keresztes hadjáratban. Magával vitte feleségét, Aquitániai Eleonort, de elvált tQle utána, mivel megcsalta.
II. Fülöp Ágost (1180-1223):
Ekkor vesz nagyobb ütemet a királyi hatalom megerQsítése.
Meghirdetik a Treuga Dei mozgalmat (Isten fegyvernyugvása). Folytatása az Isten békéje. A király ehhez szólítja fel a nagybirtokosokat. A csatlakozók esküt tettek a békére. Megszegéséért a király elítélheti a hqbérurat(hqbérjogból vezették le a legisták. A hqbéri jog segítségével indul el a királyi hatalom kiteljesedése.
A legisták kimondatják, hogy a király a tQle távolabb levQ vazallusokhoz is elér.
Fülöp Ágost felismeri az Angol Birodalom veszélyét(enélkül nem lehet kiteljesíteni a hatalmat.
1189-93: III. keresztes hadjárat Fülöp Ágost, Oroszlánszívq Richárd, Barbarossa Frigyes. Frigyes belefullad egy patakba, Fülöp Ágost meg visszajön.
1202: Egy normandiai hqbérbirtokos I. (Földnélküli) Jánost panaszolja a francia hqbérbíróságon, megszegte a hqbéri esküjét(normandiai birtokokat elkobozzák.
1203-04: Elfoglalják a birtokot.
1214: Bouvinesi csata, az angolokat a Welfek, a franciákat a Staufok támogatták. Franciák nyernek(
(1215: Chinoni béke(A Loire-tól északra levQ területekrQl lemond az angol király. Ennek a gyQzelemnek köszönheti Ágost utónevét.
Eközben erQsödnek bizonyos eretnekmozgalmak délkeleten:
Katharok nem fogadják el a papok kulcsszerepét
Waldensek
Eretnek mindaz, aki a fennálló viszonnyal szembefordul. Középkorban azok, akik a vallási ideológiával.
A két irányzat a Toulose-i grófságban nagy befolyásra tesz szert, VI. Rajmund gróf támogatja Qket, átadja Albi várát(albigensek.
Ki akarnak szakadni a római egyházból.
1209: III. Ince Castelnai Pétert küldi tárgyalni, de felkoncolják(Keresztes háború 20 évig. A had vezetQje Simon de Monfort.
II. Fülöp Ágost felismeri, hogy így van lehetQsége megszerezni a Toulose-i Grófságot(Segítséget nyújt.
1229: Párizsi béke, lezárás, a toulosei gróf homagiumot (esküt) tesz le IX. (Szent) Lajos elQtt.
II. Fülöp Ágost közigazgatási reformokat hozott. A visszaszerzett területeken prevotékat alakított ki. Élén a prévot állt. Délen fQudvarnagyi kerületeket hozott létre (senesosszé)
VIII. Lajos (1223-26)
IX. (Szent) Lajos (1226-70):
A középkori francia történelem nagy lovagszentje. A két utolsó keresztes hadjáratban vett részt.
Reformok:
Király 40 napja a perben álló felek bármelyike 40 napon belül a királyi bírósághoz fellebbezhetett
Pénzügyi reform az általa veretett pénzt az állam valamennyi tartományában elfogadták
Katonai reform: a hqbéresek lovagi szolgálataikat pénzben megválthatták (taile)(zsoldosok felfogadása
1259: Párizsi szerzQdés III. Henrik angol királlyal. Az angol király lemondott a Loire-tQl délre fekvQ területekrQl, egyedül Gasconye marad(BefejezQdik a királyi hatalom kiterjesztése.
1270-ben Tunisz falai alatt hal meg Lajos.
III. Fülöp (1270-85)
IV. (Szép) Fülöp (1285-1314):
A Capeting ház utolsó jelentQs uralkodója. Uralma már a rendi fejlQdés utolsó fázisára esik.
Legtöbb problémája Flandriával van. Flandria gyapjújáról híres. Angliai gyapjút dolgoztak fel(Nagyobb kapcsolatot alakítanak ki Angliával.
Fülöp felismeri, hogy több pénzt hoz, ha több adót vet ki Flandriára.
1297: Fülöp megjelenik Flandriában, több adót vár tQlük(komoly hadsereget von össze, ami érvényt kíván szerezni.
1302: Flandriai felkelés, Brugge, Ypern, Kourtrijknál a Sarkanytúk csatája: Fülöp vereséget szenved.
Összehívja az États Generaux-ot, mindhárom rendet meghívja, megszavaztatja az adókat.
1306: A templomos rend Franciaországba helyezi a székhelyét. Pénzügyekkel kezdenek foglalkozni. Hamar meggazdagodnak(Fülöp perbe fogja a templomosok vezetQjét helytelen életvitel miatt. Sok templomost ítélnek el.
Fülöp szembekerül VIII. Bonifác pápával.
1302: Unam Sancta: A pápa meghirdeti a pápaság kizárólagos hatalmának igényét(Fülöp elfogatja Bonifácot, de az elszökik és 1303-ban meghal. Fülöp francia pápát nevez ki, IX. Benedek (1303-09).
1309: V. Kelemen a pápaság székhelyét Franciaországba, Avignonba helyezi át (1309-78: Avignoni fogság)
IV. Károly (1314-28):
1328-ban kihal a Capeting dinasztia Oldalága, a Valois ad királyt VI. Fülöp személyében. Ezt az Angol Királyságban nem fogadják el. Ekkor Anglia királya III. Edward (1327-77), aki leányágon Capeting rokon, IV. (Szép) Fülöp unokája. P is bejelenti trónigényét a francia trónra.
1328-37: Kölcsönös vádaskodások
VI. Fülöp: Gasconye ura elvesztette jogát a tartományhoz.
1337: Hadüzenet a franciáktól, 100 éves háború kirobbanása (valójában 116: 1337-1453)
A tét: Flandria birtoklása, valójában olyan hatalmi harc, amely Európa vezetQ szerepéért folyt.
A küzdelem váltakozó kimenetelq.
1339-60: I. szakasz
1360: Bretagny béke
KésQbb újrakezdQdnek a harcok, a francia haderQt korszerqsítik.
1427-tQl népi ellenállási mozgalom Jeanne D Arc vezetésével. 1453-ban nyernek a franciák.
Keleti Karolingok:
Rajnától Keletre szervezQdQ királyság. Német Lajos öröksége. Szászok, türingek, közép rajnai frankok, svábok, bajorok lakják.
Lindolfen család, Konradinerek, Arnulf.
Sváb hercegség: Staufen
Bajor hercegség: Welfek
Német Lajos 843-76: Gondjai voltak a külsQ támadókkal, fQként a normannokkal.
876 után 3 fia követi.
III. (Vastag) Károly (882-87)
Arnulf (887-99):
Karlmann törvénytelen fia.
Már a magyarokkal is meggyqlt a baja.
IV. (Gyermek) Lajos (899-911):
911-ben kihal vele a Karoling család keleti ága. Ekkor érvényesítik elQször a hercegségek a szabad királyválasztást. A Közép rajnai Hercegség uralkodóját, I. Konrádot (911-18) választják.
Konrád folytatni akarta a Karoling hagyományt. Nem sikerül elismertetni(Széthullóban van a Keleti Frank Királyság. Felismeri, hogy a jövQ egy olyan erQs királyi hatalomé, amely az egész államot tudja kormányozni.
I. Henrik (919-36):
Szász herceg, Lindolfen ház vezetQje. Konrád ajánlotta neki a koronát, amelyet elfogadott. Alatta és fia, Ottó alatt szilárdul meg az állam.
A törzsi hercegségek már Henriknek behódolnak. A bajorokból, svábokból, türingekbQl és szászokból álló állam a Regnum Teutonicum nevet veszi fel(Teutschenland(Deutschenland
Valamennyiük mitológiájában nagy szerepük van a teuton törzseknek.
Henriknek sikerül, hogy valamennyi hercegségben saját embere kerüljön vezetQ helyre.
A magyarok jelentik a legnagyobb veszélyt.
933: Merseburgi csata
936-ban hal meg Henrik.
I. (Nagy) Ottó (936-73):
Nem elsQszülött fia Henriknek, hanem a legügyesebb.
Aachenben koronázzák meg. Összeütközésbe került a trieri és a mainzi érsek a megkoronázás kapcsán, végül a mainzi koronázza meg.
Jobban kötQdik az egyházhoz.
Ugyanazt a politikát folytatta, mint apja, csak békésebb eszközökkel.
Burgundiában veszélyt érez Ivreai Berengár személyében, aki felesége. Adelheid révén megszerezte Lotharingiát és Rómát akarta.
951: Ottó átvonul az Alpokon, Berengár elvonul. Ottó kiszabadítja Adelheidet, és feleségül veszi.
955: Augsburgi csata, ezután nagy tekintélye lesz(Természetes lesz, hogy Itáliában is hatalmat akar(császárság felújítása.
961: Berengár ismét Rómát akarja. Agresszíven viselkedik XII. János pápával(A pápa Ottótól kér segítséget(962: Berengárt jobb belátásra bírja, a pápa hálából császárrá koronázza(Német-római Császárság 1806-ig. Egy torz birodalom, az uralkodók mindig elhanyagolták az egyik területet(Tartományúri hatalom megnövekedése.
Ottó utolsó éveiben rokonai lázonganak ellene. Fiának bizánci hercegnQt szánt. II. Romanus (959-63) Anna leányát kérte feleségül. Romanus idQközben meghal, Johannes Civistes (963-79) az utód, saját unokahúgát, Theofanót küldi(Ottónak nem tetszik, de megkötik a házasságot.
II. Ottó (973-83):
Apja kultúra iránt fogékonynak nevelte. Felesége révén szoros kapcsolatot épít ki Bizánccal(Ottó reneszánsz.
Zèê"
$
rîðôöøú(*8:^`öïçÙçÑÃѻѻ»¥¥¥¥yyqcqcycqcqcqc jàðhGa;hGa;CJaJ hGa;CJaJ hßCJaJ jàðh@h@CJaJ h@CJaJ jàðhö»hö»CJaJ hö»CJaJ jàðh×|h×|CJaJ h×|CJaJ jàðhYhYCJaJ hYCJaJ jàðh,4¿h,4¿CJaJ h,4¿CJaJ
h,4¿5>*h,4¿5CJaJ&ZH z "
\
*
>
z
Ü
ò¼ÎÞîf Ê ¶÷òp#¬òp#sêp#êp#òòp#sòâp#âp#âp#âp#ÝÝp#sÝp#sÕp#Õp#ÐÈp#ÈÈp#Ãp#sgd@
&
Fgd@gdö»
&
Fgdö»gd×|
&
Fgd×|
&
Fgd,4¿gd,4¿ $a$gd,4¿Výþ¶Ô6@Ê rø(8^ -!""º"X#f#t##r$úp#súúòp#òp#òp#òp#íåp#åÿp#¯ ååp#åp#Ýp#Øp#sØp#sØØp#sØp#¬Øp#sÐp#Ðp#Ðp#Ø
&
FgdGa;gdGa;
&
FgdGa;
&
Fgdßgdß
&
Fgdßgd@`""º"ú$h%j%(( )")$)¬)®)Î+Ð+--¬0Ò011:3è3ê3:;*=V=Ø>?Þ@:A
B
B CCEEÔFÖFØFÚFþFGøêãøÛÍÛÅÛÅÛÅÛÅ·Å·Å°¨Å¨ ¨ ssssss jàðhhCJaJ hCJaJ
hB'5>* hB'CJaJ h
/
CJaJ hó ËCJaJ h²"ãCJaJ
h8dé5>* jàðh8déh8déCJaJ h8déCJaJ jàðh|èh|èCJaJ h|èCJaJ
hGa;5>*hGa;hGa;5>*CJaJ hGa;CJaJ-r$ú$&2&K&¤&ç&F'`()®)j*Ô*,¶.ª0¬0Ò012ê3:44 506Ü6(7úp#súúp#súp#súp#súp#súp#súòp#òp#òíp#síííp#síp#síp#¬íp#sííp#sííp#síp#sííp#síp#sgd8dé
&
F gd|ègdGa;(77
8D8É8*9;;<(=*=V=Ö>Ø>??
B°BnCDÐEFØFÚG%HVH`H÷p#÷÷p#òp#sòp#sòòp#sòp#sòp#sòp#sòp#¬òp#sòp#sòp#¬òp#sòòp#sòp#sòp#sòp#sòòp#sòp#sòp#sêp#êp#
&
F
gdgdó Ë
&
F
gdó ËGÚG$H%HHÆHÇHvJxJ`KbKLLO:OOúOüO(R*RlSnSLTTþUVXVZVVWXWYZ®[°[³\È\^v_x_`cbcdccøðøðèðèÚèÚèÚèÓèËè˽˽˶˽ˮ¦¦¦¦¦
¦
zun
h«#ö5>* hJf5 hJfhvÔCJaJ hvÔCJaJ hJfhJfCJaJ jàðhJfhJfCJaJ hJfCJaJ hÝBKCJaJ
h¾/5>* jàðh¾/h¾/CJaJ h¾/CJaJ
hRVâ5>* jàðhRVâhRVâCJaJ hRVâCJaJ hCJaJ hCJaJ*`HÇHJÞJØK¦LhMÐNÒNþNOüOPÚPQVRÈST TJTLTTDUZVèVÊWJX¡Xúp#súp#súp#súp#súúp#súp#súp#súp#súp#súÿp# úp#sòÿp#. òp#òÿp#. íp#síp#síp#síp#síp#síp#¬íp#síp#síp#síp#síp#síp#sgd¾/
&
F
gd¾/gd¡XÀZ [K\²\³\É\Ê\x_¸_,`Ø`aÜab,b¬bbcdccdÖde6eÒeff>f@fbfúp#súp#súp#súp#súp#súp#súp#súúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgd¾/cdÔdÖd@fbfæf$gúh*i,iDjFjHjLjpj0lªl¬lÆlÈlâlälÆnÈnÌnÎnún¨r©r»rÚrÛrñròr=s>s[s\s£s¤stt$v&vv¬vbwøðøðéðéðáÓáðáÌÅὯ½¯½á½¤¤Ì½¯½½y
h£Q85>* jàðh£Q8h£Q8CJaJ h£Q8CJaJhuPÜhuPÜ5>*CJaJ huPÜ5>*CJaJ jàðhuPÜhuPÜCJaJ huPÜCJaJ
hNü5>*
huPÜ5>* jàðhNühNüCJaJ hNüCJaJ
h* h
DF²´¬®äæ0ôö \ ^ <¢p£r£t£¤£ö¤*¥,¥¦¦¼¦Ü¦0©2©z©|©2ªòêèêáÙêÙÒÙÒÙʼÊÙʼʼʼʴ¦´Ê´¦´´z
hêá5>* jàðhêáhêáCJaJ hêáCJaJ
hr0 5>* hr0 CJaJ jàðhVÙhVÙCJaJ hVÙCJaJ jàðh,
h,
CJaJ h,
CJaJ
h 7i5>* h 7iCJaJ
h£Q85>*U h£Q8CJaJ jàðh£Q8h£Q8CJaJ.Irodalomban ókori szerzQket, Bibliát fordítják le. Dadogó Notker megírja a Szászok történetét.
KépzQmqvészetben is nagyok születnek.
II. Ottó halála után felesége veszi át régensként a hatalmat. P is meghal, III. Ottót Adelheid, majd annak halála után Gerbert, alias II. Szilveszter neveli.
III. Ottó (983-1002):
Sokoldalúan mqvelt. Tudásánál csak ambíciója volt nagyobb. Nagy univerzális keresztény birodalomról álmodott. 993-ban vette át a tényleges hatalmat.
Rómában a Palatinus dombon kezdi el építeni a központot.
1002-ben hal meg, de elQtte nevelQjét a pápai székbe segíti.
II. (Szent) Henrik (1002-24):
Bajor herceg, rokonságban állt Ottóval. Vele 1024-ben kihal a Lindolfen dinasztia.
1024-ben megválasztják II. Konrád száli herceget (1024-39). Száli dinasztia (1024-1125).
III. Henrik (1039-56):
Természetesnek tartotta, hogy a római politika tQle függ, így a pápaválasztás is.
Ministerialis: Szolgai eredetq királyi katonák, segítségükkel az erQsödQ tartományurak ellen akar fellépni. Már II. Konrád sem bírt velük(erQsödik a hqbéri anarchia.
A papság eddig elkezdett elvilágiasodni, laicizálódni(Reformmozgalmak:
Gorze mozgalom: Vissza kell térni a szerzeteseknek a régi bencés regulákhoz.
Cluny: Odio apát áll az élén, bencés kolostorok szövetségét hozzák létre. Bencés regula visszaállítása, ezeket ki kell vonni a világi személyek befolyása alól(ezekkel a pápa rendelkezzen(A pápa tekintélyét akarják erQsíteni. Tovább mennek és azt akarják, hogy a pápa rendelkezzen az egyházzal. III. Henrik szorgalmazza ezt(Tekintélyében megnövekedett pápa képes féken tartani fQpapságot. Henrik viszont azt gondolta, hogy továbbra is a császár rendelkezik a pápával.
A Cluny reform híve Hildebrand bencés szerzetes. IX. Leó pápa viszi magával Lateránba. Mqvelt egyéniség, Q lesz VII. Gergely pápa. A Cluny reformot továbbfejleszti(Az egész keresztény világgal a pápának kell rendelkeznie.
1059: A pápa választásából ki kell vonni a világiakat. Lateráni zsinat. Simonia (pénzes pap) és házas pap ellen lépnek fel. Cölibátus bevezetése.
1073: VII. Gergely megválasztása.
1075 február: Böjti zsinat, intézkedéseket követel a simonia és a nepotizmus (sógorság) ellen. A világi invesztitúrát megtiltja (császár beiktatási joga).
IV. Henrik (1056-1106):
1065-ben veszi át ténylegesen a hatalmat.
ErQs kézzel akarja megerQsíteni a hatalmat, a tartományurakat leveri. Várakat építtet, amelyekbe saját ministerialisait ülteti. A katonák erQszakoskodnak(1073: Szász parasztfelkelés, kezdetben a földesurak is benne vannak, de a parasztok lerombolnak egy fQúri kúriát.
1075: Homburg, leverik a parasztokat.
Ekkor kezdQdik a konfliktusa VII. Gergellyel.
Dictatus papae:
27 cikkely
A pápának joga van:
Császárt letenni
Invesztitúra gyakorlásához
A pápaság soha nem fog tévedni. Pket lehet csak életükben szentté avatni. A császár köteles a pápa lovát vezetni és lábát megcsókolni.
Ez nem tetszik Henriknek, szembefordul vele.
1076: Wormsi gyqlés, VII. Gergelyt leteszi(Gergely kiközösíti (ex communicatio)(A császárt bármely alattvalója megölhette. A német fejedelmek megválasztják Sváb Rudolfot.
Henrik mindenre hajlandó(1077: Canossa járás, Henrik vezekel(VII. Gergely feloldozza. Henrik szabad kezet nyer, leveri Sváb Rudolfot, megbüntette az ellene fordulókat. Gergelyt is meg akarta büntetni, de elmenekült a normannokhoz. 1085-ben meghalt.
Invesztitúra: Invesztálás, beöltöztetés
Az invesztitúra harc lényege: Világi vagy egyházi hatalom kerekedjen-e felül.
V. Henrik (1106-25):
A pápasággal a szembenállás politikáját folytatja egy ideig.
II. Callixtussal felveszi a kapcsolatot(1122: Wormsi konkordátum: Kölcsönös engedmények: A német császár lemondott a fQpapi tisztségbe való beiktatás jogáról, a pápa elismerte a világi beiktatást.
Spiritualia: FQpapi tisztségbe való beiktatás, jelképe a gyqrq és a pásztorbot.
Temporalia: FQpapi tisztséghez járó világi jogokba való beiktatás. Jelképe a jogar.
A spiritualiával a pápa, a temporaliával a császár él. ElQször Itáliában a pápa, utána a császár, német földön fordítva iktatják be.
1125-ben kihal a Száli dinasztia.
1137-1254: Staufen dinasztia
A XII-XIII. század eltorzult rendi fejlQdést hoz. A császárok a nagy tartományurakat akarják megnyerni a keleti terjeszkedés érdekében (Drang nach Osten)(Engedmények(MegszervezQdnek renddé a bárók, de a köznemesek nem.
III. Lothar (1125-37)
III. Konrád (1137-52):
Vele kerül hatalomra a Hohenstaufenek dinasztiája. Legnagyobb riválisuk a Welfek.
Részt vett a második keresztes hadjáratban, elvitte Freisingi Ottót.
Halála 1152-ben Welf-Staufen rivalizációt hoz.
Barbarossa Frigyes (1152-90):
Itáliaellenes politikát folytatott.
A német történelemben Q hagyta az egyik legnagyobb nyomot.
1154: Segít a pápaellenes felkelés leveréséhez.
1156: Roncagliai birodalmi gyqlés. Hosszú erQdemonstráció után 1158-ban ül össze ténylegesen. Meghirdeti az itáliai városállamok megadóztatásának politikáját. Élükre Podestákat (helytartókat) ültet.
Firenze és Milánó fellázad(1162: Frigyes földig rombolja Milánót és Cremát(Fegyveres összecsapás.
Közben kirobbantja a második invesztitúraharcot. P maga nevez ki német fQpapokat(Felrúgja a wormsi konkordátumot. Milánóba is saját emberét akarja ültetni(III. Sándor pápa kiátkozza, majd az észak itáliai városállamokkal létrehozza a Lombard Ligát 1167-ben.
1176: Legnanoi csata, Frigyes és Lombard Liga, Liga nyer
ElQtte Welf HenriktQl segítséget kér, aki megtagadja. 1180-ban ezért megbünteti, elveszi területeit.
1177: Velencei béke: Frigyes nem nevez ki fQpapokat, elismeri az észak itáliai városokat.
1189: Elindul a harmadik keresztes hadjáratra, a Saleph folyóban megfullad 1190-ben.
VI. Henrik (1190-97):
Apja mögött készült az uralkodásra. Tekintetét Dél Itália felé fordította. Felségül kérte II. Roger normann király Konstanza nevq lányát. Házasságkötés után Palermóban rendezte be székhelyét. Henrik halála után megszületett II. Frigyes. Konstanza és meghalt, a gyerek ezután III. Ince kezei közé kerül. Úgy neveli, hogy elismerje a pápai hatalmat. Nem sikerült.
II. Frigyes (1212-50):
ElQtte voltak kisebb rivalizálások.
Frigyes szabad szelleme miatt kiemelkedik valamennyi kortársa közül. Nem fogadta el a vallás dogmáit. Számos tudományterületen mqveli magát.
1231: Constitutio in favorem principum Rendelet a hercegek javára. A császár lemond a katonaállítás jogáról, pénzverést enged.
1237: Cortennovánál legyQzi az egykori Lombard Liga tagjait.
III. Ince kérte, hogy menjen keresztes hadjáratba.
1228-29: Eljut Jeruzsálembe, ahol királlyá választják.
Német területeket nem szerette, jobban szerette Itáliát. Palermóban lesz a központ, ahol modern hivatalnokszervezetet épít ki.
A reneszánsz elQhírnöke.
IV. Konrád: (1250-54):
Vele hal ki a Staufen dinasztia.
1254-73? Nagy interregnum idQszaka. A tartományúri hatalom tovább erQsödik. Szabad királyválasztás.
Habsburg Rudolf (1273-98):
Hohenzollernek támogatását élvezte. Vele veszi kezdetét a család birtokgyarapító császárok sora.
Ostmark Qrgrófságot a Babenbergek kapták, akik 1278-ban kihalnak. Bejelentkezik rá Rudolf és II. Ottókár cseh király.
1278: Morvamezei csata, Rudolf IV. (Kun) László segítségével legyQzi Ottókárt.
Albert (1298-1308):
Pt már császárrá koronázzák.
VII. Henrik (1308-46):
Luxemburg család elsQ uralkodója.
Luxemburgi IV. Károly (1346-78):
1356: Német aranybulla: Szabályozza a rendi gyqlés mqködését. Nem teljes, mert a kisnemesség nincs renddé szervezve. 4 kamara:
Választófejedelmek
Világi fejedelmek
Egyházi fejedelmek
Városok fejedelmei
Szabályozza a császárválasztást. 7 választófejedelem, akik egyben fQtisztviselQk:
Mainzi érsek
Kölni érsek
Trieri érsek
Brandenburgi Qrgróf
Rajnai palotagróf
Cseh király
Szász fejedelem
Luxemburgi Zsigmond (1410-37):
Utolsó nagy császár
Anglia:
1066: Vilmos elfoglalja Angliát.
Ezután felgyorsult a feudalizálódás.
Ekkor Anglia másodrendq állam, késQi feudalizmusban Anglia lesz a centrum. TényezQk:
Földbirtokszerkezet sajátossága Vilmos több tagban ad birtokot katonáinak(Nincs olyan hatalmas birtokegyüttes, amelynek ura nagy hatalmat épít ki, nem alakul ki tartományúri hatalom.
Hqbéri rendszer sajátossága láncnélküli, minden hqbéres az uralkodóktól kapja a földet. Minden hqbéresével 1086-ban hqségesküt tetet le.
Nincs nemesi adómentesség mindenki nemesnek minQsül, akinek föld jövedelme eléri a 20 fontot, pajzspénzt köteles fizetni. A nemesség alulról nyitott.
Vilmos folyamatosan pacifikálja Angliát.
Trónra kerülése után az angol nyelvet jelentQs francia hatás éri.
ErQs kezq uralkodó.
1085: Birtokösszeírás, Domesday Book. Vilmos összeíratta a földek szétosztását, a tulajdonos jogállását. A társadalom 9%-a rabszolga, 60%-a jobbágy, 12%-a zsellér. Ítéletnapi könyv
1086: Vilmos elrendeli, hogy valamennyi hqbérese jelenjen meg Soulsburryben és tegyen neki esküt. 3 fia volt, a legidQsebb Robert, övé Normandia, Williamet jelölte a koronára, Henriket pénzben részesítette.
II. Vilmos (1087-1100):
Az angol történetírás ellentmondásosan állítja be. Nem örökölte apja tehetségét.
II. William Rufus (vörös fejq)
Csak ült, helyette uralkodtak. La Frank canterbury érsek.
Vilmost nem érdekelte a politika. Szeretett barkácsolni és vadászni. 1100-ban egy vadászaton véletlenül megölték.
I.: Henrik (1100-35):
Szó szerint uralkodott. Kiváló szervezQ, keménykezq, de igazságos volt. A francia ellenes hangulatot meg akarta szüntetni(Gesztusok: Angol feleséget választ, Matildát.
Sikerült a belsQ konszolidációt megteremtenie(Gazdaság gyarapodása, számos város kommunajogot kapott.
Fia, Vilmos 1122-ben meghal. Normandiából hazamenet a White Shipen, ami elsüllyedt(Ez elkeserítette Henriket.
Lányát, Matildot feleségül adta Anjpu Geoffryhoz. EbbQl született Henrik.
Henrik elismertette Matild öröklési jogát.
Henrik halála után bejelenti a trónigényét Stephen Blois(Blois nem ismeri el(1135-53: hatalmi harc
1154: Winchesteri alku: Matild és Henrik herceg elismerik Blois királyságát, Blois halála után Henrik jogosult a trónra.
Blois 1154-ben meghal.
II. Henrik (1154-89):
Plantegenet dinasztia. Geoffry család címerében ábrázoltak egy rekettyebokrot. Anjou Plantegenet dinasztia (1154-1485).
A hatalmi harc miatt meggyengülQ belsQ hatalmat erQsítette meg.
Feleségül vette Aquitániai Elenort(Hatalmas francia tartományok kerültek az angol koronához.
Két fia volt, Richárd és János.
Bíráskodási reform: A királyi bíróságok jelentQségének növekedése az úriszék rovására.
1164: Clarentoni határozat: Az egyház berkeiben elkövetett ügyekben a királyi bíróságnak van döntési joga. Ekkor az angol egyház feje Thomas Beckett, canterbury érsek.
Angol királyi tisztségek:
Kancellár uralkodó helyettese
Juticianus legfQbb bírói
Kincstárnoki Beckett elQzQ tisztsége
Beckett tiltakozott a határozat ellen(A király megfenyegeti, Beckett elmenekül, majd visszajön. Henrik 1170-ben megöleti. Ez Európa szerte nagy visszhangot váltott ki. A pápa vezeklésre ítélte Henriket, aki megtette.
Katonai reform: A hqbéreslovagjaitól a szolgálat megváltást pajzspénzzel meg lehetett váltani scutagium)(A befolyt jövedelembQl zsoldos hadsereg kialakítása.
Oroszlánszívq Richárd (1189-99):
Nem volt apja és a nép kedvence. A legismertebb lovagkirály. Magát a keresztény hit nagy bajnokának tekintette(1189-ben felvette a keresztet és elindult a Szentföldre. Itt számos harcban tünteti ki magát. Otthon alig tartózkodik. A népre nagy adót vetettek ki, hogy Richárdot kiválthassák. Mindig elrabolják. Alatta kezdQdik el az össztársadalmi elégedetlenség.
1199: Franciaországi bevehetetlen vár bevételére készül, páncél nélkül a vár alá megy, a vár egyik Qre lenyilazza.
I.(Földnélküli) János (1199-1216):
Negatív színekben ábrázolják.
Trónra kerülése után folytatta bátyja adónövelQ politikáját. 2 fajta emelés:
Adónövelés
Bevételhez jutás, pl. zsarolással
Össztársadalmi elégedetlenség(rendiség kibontakozása
Külpolitikai sikertelenség
1214-15-re a bárók kényszerítik, hogy a király meghallgassa követeléseiket és hogy nem emel adót.
1215.03.15: Magna Charta Libertatum (Nagy Szabadságlevél) kiadása. Az emberi szabadságjogok deklarálásának tekintik. Az egyház kiváltságait megerQsíti. A 61. cikkely az ellenállási záradék.
János értesítette a pápát, hogy kényszer alatt írta alá.
Halála után a bárók francia királyt akartak.
János fia, III. Henrik (1216-73), aki teljes mértékben apja politikáját folytatja. A Magna Chartát nem tartja be. Sikertelen külpolitika. Meg akarta szerezni a francia birtokokat, de nem sikerült.
1259: Párizsi szerzQdés: Henrik lemond a francia tartományok hqbérúrjogáról(Belpolitika rosszabbá válik. Henrik ellen fegyvert fognak, mivel 1258-ban adót akar emeltetni. Oxfordba összehívja a bárók tanácskozását, akik nem szavazzák meg (ÖrjöngQ parlament). A bárók memorandumot, Oxfordi Prevíziót adják át: A továbbiakban a király egy bárókból álló testülettel közösen kormányozzon. Nemet mond(Feszült helyzet. A bárókhoz csatlakoznak a köznemesek.
A bárók élére Simon de Monfort áll. Vezetésével fegyveresen fordulnak a király ellen, akit elfognak 1264-ben.
1265: Monfort tanácskozásra hívja a rendeket (Monfort parlament). Meghívja a bárók, fQpapság, köznemesség és a városok küldötteit. 2 kamarás, alsó-felsQház.
1266: Király és Monfort csatája, ahol Henrik nyer.
1295: I. Edward összehívja újra a rendi gyqlést, ez a mintaparlament.
I.Edward (1273-1307):
Uralkodása alatt hódítják meg 1282-ben Walest.
1285: Merltoni Statutum: A földesurak a földeket bekeríthetik juhtenyésztés céljából
II. Edward (1307-27):
Parlament mondatja le. Homoszexuális volt.
III. Edward (1327-77):
Alatta söpör végig a pestisjárvány 1348-ban.
1348: Munkástörvények, 16-60 év közötti munkások a pestis elQtti bérért kötelesek munkába állni.
A Capeting dinasztia kihalása után bejelenti trónigényét a francia koronára(100 éves háború
Hasonló témájú dokumentumok
- 2009-01-02 16:01:46
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Küldj üzenetet a szakod vagy évfolyamod összes hallgatója számára. Hasznos lehet ha választ keresel egy kérdésre, vagy mindenkivel tudatni akarsz egy információt. Ehhez használd az Üzeneteken belül a baloldali dobozban az Üzenet írását.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
