Egyetemes történelem 476-1492

Országok listájaHungaryEszterházy Károly FőiskolaBölcsészettudományi Főiskolai KarPedagógia-történelemEgyetemes Történelem 476-1492JegyzetekEgyetemes történelem 476-1492

2006.02.17: Egyetemes történelem 476-1492
A principátus:
A principátus az emberiség legburkoltabb monarchiája.
Imperium proconsulare maius: Provinciák proconsuljainak vezetQje.
Pax Romana
Kiépül a Római Birodalmi piac és a védelmi rendszere. A limesek mellé telepítik a légiókat.
A principátus 284-ig fennáll. Itt a köztársaság látszólag fennmarad, de a hatalom a princepsekét.

Dinasztiák:
14-68: Julius Claudius dinasztia: Tiberius (14-37), Caligula (37-41), Claudius(41-54), Nero (54-68
69-96: Flavius: Vespasianus,(69-79) Titus(79-81), Domitianus (81-96)
96-192: Antoninus: Nerva (96-98), Traianus(98-117), Hadrianus(117-138), Antonius Pius(138-161), Marcus Aurelius(161-180), Commodus (180-192)
Marcus Aureliusig az Antoninus dinasztia tagjai az arra alkalmasok lettek. Marcus Aurelius után megváltozik, 177-ben fiát, Commodust veszi magához társuralkodónak.
Commodus szembekerül mindenkivel, 192-ben puccsal eltávolítják.
192: A pannóniai légiók támogatásával Septimius Severust teszik császárrá.
161-310: I. germán népvándorlás
A hatalom bástyája a hadsereg lesz. Többen akarják a hatalmat(kormányzati válság.
193-235: Severidák. Septimius Severus Parthusok ellen sikeresen háborúzik, belsQ stabilitást teremt. A hadsereget kiemeli a népbQl(Az állam katonai monarchiává válik(Megszqnik a senatus szerepe.
193-312: Hosszú III. század válsága. Általános válság. Kiterjed a közigazgatás, a gazdaságra, a társadalomra és a kultúrára.
A hatalomért vetélkedQ princepsek közötti polgárháború kiélezi a válságot.
Caracalla
Alexander Severus  az utolsó Severus
Támadás két oldalról.
227: Parthus birodalom megdöntése, Ardasir Szasszanida dinasztia(Óperzsa Birodalom örököseinek tartják magukat. KeletrQl támadják Rómát.
Nyugatról jönnek a germánok.
Alexander Severus harcol keleten, nyugaton pénzért békét akar kötni(Lázadás Maximinus Thrax vezetésével 235-ben. 235-84 között Illyricum katonacsászárok kora. Ez az idQszak a Birodalom legnagyobb politikai válsága.

Gazdasági válság:
Termelés visszaesése, akadozik az élelmiszerellátás. Városokból megkezdQdik a kiköltözés. A termelés visszaeséséhez hozzájárult az éghajlat romlása az I-II. században és a lakosság drasztikus csökkenése(Pénzügyi krízis(A pénz elértéktelenedése. 100 év alatt a római pénz 1/30-adára esett vissza. A gazdaság lehetetlenné vált.
Constitutio Antoniniana (211): A Római Birodalom minden szabad polgára elnyeri a római polgárjogot(5-rQl 10%-ra emeli az örökösödési illetéket, ezt csak római polgároknak kell fizetni.

284: Diocletianus megszerzi a hatalmat. A válság legmélyebb pontján kerül hatalomra. Felismeri, hogy reformok kellenek.
286: Maga mellé veszi Maximianust
294: Diocletianus-Galerius és Maximianus-Constantinus Chlerus
A 4 vezetQ egyenrangú, de az elsQ Diocletianus.
4 nagy közigazgatási egység:
Oriens praefectus (kelet)
Illyricum
Itália
Gallia
4-en irányítják, így jön létre a tetrarchia.
Hatalom keleti jegyekkel történQ felruházása, isteni hatalom. Dominatus.
Az uralkodók elQtt mindenki csak szolga. Az uralkodókat adoratio (dicsQítés) és proscunensis (leborulás) illeti. Ez már despotizmus.

Diocletianus gazdasági intézkedései:
Természetbeni adóztatás
Állami mqhelyeket hoz létre
301-ben maximálta az árakat és béreket
új pénz és adórendszer

Adórendszer:
Iugatio Capitatio
Iugum: Földadó alap
Caput: fejadó alap
Az adó kivetésének alapjául szolgáló iugum nem volt egységes.
305: Diocletianus lemond.

Maxminus Daia, Severus

306: Meghal Constantinus Chlerus, fia, Constantinus lesz az egyik augustus.
Maxentius kezébe veszi a hatalmat Itáliában(harc Constantinus és Maxentius között.
312: Mulivius hídi csata – Maxentius veszít
313: Licinus társcsászárral Constantinus kiadja a Milánói Edictumot. Kereszténység engedélyezése.
Ezután Licinius ás Constantinus szembekerül egymással. A tetrarchia diarchiává válik.
Licinius vereségét az okozza, hogy a keresztényeknek nem teljesíti a kárpótlást.
324: Constantinus legyQz Liciniust. Constantinus egyedüli uralkodó lesz. Keresztény egyház vezetQjének is számít.
325: Niceai zsinat: ElsQ ökümenikus zsinat. Arius és Athanasius nézetei ütköznek.
Arius: A keresztények számára csak az Atya létezik. A Fiú nem valódi.
Athanasius: Krisztus egylényegq az Atyával.
Ariust eretneknek, Athanasiust ortodoxnak minQsítik.
Colonus: KisparasztbérlQk. Bérleti jogviszonyban vannak, de szabadok. Szabad jogállású kisparaszt.
332: Megtiltja, hogy a colonusok területelhagyását, röghöz köti Qket.
A colonus ekkor már átmenet a szabad és a jobbágy között. Középkori elQkép
Servus casatus: III-IV. század. A birtok peremterületein (peculum) a rabszolgáknak kijelöli a tulajdonos. Termel és egyrészt megtarthatja. A rabszolga jogállásában nem szabad, de emelkedést jelent számára. Innen kerülnek ki a felszabadított rabszolgák.
Patrocinium: Alapja a védnök (patrónus) választás. A germán törzsek fQként a kisparasztokat támadják(Nem tudják megvédeni magukat(védnökség, katonai védelem.

Constantinus 337-ben hal meg.
Utána fiai vetélkednek a hatalomért.
II. Constantinus kerül ki gyQztesen (337-60).
360-64: Iulianus Apostata: Régi római hit visszaállítására tett kísérletet.
364-79: I. Valentinianus
Hunok elQretörése 375-ben(Alánok vége, gótok kettészakadása.
Valens társcsászár engedélyezi a letelepedést a gótoknak.
378: Gót felkelés, Hadrianopolisi csata, római vereség, Valens meghal
379: Valentinianus meghal, Theodosius császár 395-ig.
ErQs kézzel képes irányítani a birodalmat.
380: Zsinat Konstantinápolyban, Conctus populus rendelet ( Valamennyi népemhez). Valamennyi alattvaló azt a vallást kövesse, amelyet Szent Péter adott Róma népének(Kereszténység államvallás lesz.
Nem tudta megakadályozni a germán törzsek betelepdését(Szorgalmazta, mivel ki kellett egészíteni a hadsereg létszámát.
Róma láthatatlan külsQ limest is húz.
Szövetségi szerzQdés (foedus): Törzseknek élelmiszert biztosít, cserében a szövetségesek megvédik a limest.
Tertia hospitalitas: Vendégek befogadását szabályozó harmadoló rendelet. A villagazdaság 1/3-át megkapják a betelepedQk, a colonusok és a rabszolgák 2/3, erdQk, legelQk felét megkapják.
Az V. század elejétQl már egész törzsszövetségek telepednek be.
Gallia: frankok, vizigótok, burgundok
Kezdetben elismerik a nyugatrómai császárt, majd késQbb nem.

Germánok:
Úgy válik a középkor meghatározó népévé, hogy kezdetben kisebbségben van.
Az indoeurópai nyelvcsalád nyugati csoportjának kentum ágát képviselik.
Keleti a szatem.
Legközelebbi rokonságban a keltákkal álltak.
Dél Skandinávia és Észak Németország a germán Qshaza. A kelták (gallok) Dél Franciaországból különbözQ irányokba vándorolnak. FöldmqvelQ népesség, vezetQi a papi arisztokrácia, a druidák.
Tartós államalakulatokat nem hoznak létre. A germánok tQlük veszik át a fémmqvességet.
Írott forrásokban késQbb jelennek meg.
A germán nép germaniból ered. Kelta gúnynévnek tartják. ElsQ írott forrásokban Caesarnál jelenik meg. 100-ban Tacitus megírja a Germaniát.
Kis törzsek: konung (király), theodans, herczog (katonai vezetQ)
Thing: gyqlés
A III. századig csak kis törzsekként próbálnak integrálódni.
Létrejönnek a nagytörzsek(Rómában barbáBJRTr|
ˆ
“
Í
Ö
Ý
ã
ê
ë
/
0
ÿ






I
J
f h ¬ ® †ˆRØÚþ & º¼ÚÜ´xz$&ÄÌÎÐöíöäÝÕÝÕÍÕÍÕÍÕÍÕÍÅÍŷŷŷŷů¡¯Å¯š¯¡¯¡¯’„’¯’|’| h0>=CJaJ jàðhEKùhEKùCJaJ hEKùCJaJ

hØZF5>* jàðhØZFhØZFCJaJ hØZFCJaJ jàðh’Nh’NCJaJ h’NCJaJ h‰
CJaJ hûx®CJaJ

hûx®5>*h3Uã5CJaJhh 5CJaJhûx®5CJaJ/Tràd z
{
|
ˆ
ë
0
½
a

¡

ì




^
è âxŒØR & ÷òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòògdûx® $a$gdûx®¼pý& ´&(\Ø8r¦ºÈÖ2ÄÎÐJ‚Ðþ
-3Fúúúúúúúúòòòòíííííååååàààààgd0>=
&
Fgd0>=gdEKù
&
FgdEKùgdûx®Ð
.-/-Ø .&è&é&š(œ(Ô(Ö(ð*ò*D.F.ò.ô.r/t/T3V3j3€7è8ö8ä9æ9:HIRI¼L¾L M"MtNšNðOùñùñãñÛÓÛÓÅÓÅÓÅÓÅÓŽӽµ®µ¦ž¦¦Ž¦††q†q†i hþmbCJaJ jàðh¨E
h¨E
CJaJ

h¨E
5>* h¨E
CJaJU jàðhÉcGhÉcGCJaJ h\T´CJaJ hÉcGCJaJ

hßfM5>* hßfMCJaJ hvO]CJaJ jàðh!

|h!

|CJaJ h!

|CJaJ h}sÅCJaJ jàðh0>=h0>=CJaJ h0>=CJaJ

h0>=5>*)F„žŸ¶·-W-ƒ-å-x !þ!¢".#†#ð#¶$B%Ø%é& ))L)˜)ô)Œ*¾*8+®+úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgd0>=®+:,¦,þ,†.t/Â/š0 2Ž2Ú2T3V3j344²4

5„627€7˜8969²9 HÎHIRIúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgd0>=r gentes.
A germánok között kialakul a getilis tudat. Ez különbözteti meg Qket Qket az Qslakosságtól.
A királyi tisztségben a katonai vezetQ válik vezetQvé.

Középkor:
Kifejezés nem a középkorban született, hanem kora újkorban.
1469: G. A. dei Bussi: media tempestas, media aetas, medium alvum
Sötét középkor  reneszánsz humanista történetírókkal ered. Az Q koruk antik eszmék újjászületése. Az ezt elválasztó szakasz a sötét középkor.
Váczi Péter: A középkor tipikus európai jelenség. Lekicsinylés és gyqlölettel teli jelképe. Ezt a jelzQt évszázadokon keresztül nem lehetett lemosni.
Reformáció elítéli(A kereszténység eltért az útról.
Ellenreformáció(eretnekség
Felvilágosodás: A középkor ésszerqtlen korszak. Montesquieu és Voltaire.
Voltaire: A középkor az intézményesített barbárság kora. Ki lehet iktatni szerinte.

Pozitív megítélés:
romantikus: korai romantika a XIX. Század elsQ felében  csalódottság a jelenben. Középkorban örök érvényq eszmények érvényesülnek (hQsiesség) Novalis: Történelmi regények
historizmus: romantikus életérzés újjászületése. Germán-német múlt eszményítése jellemzi. Legideálisabb állam a Német-római Császárság. Ramke, Droysen, Humbolt.
Pozitivizmus: a középkor fejlQdést jelent az antikvitáshoz képest. Comte, Buckle

Szociológiai szemlélet:
XIX-XX. század fordulóján születik. Egyes korszakok társadalmazódását kutatja. Alapjai:
Ésszerqsség  ókor
Hagyományszerqség  középkor

Kultúrtörténeti irányzat:
A történelem nem lineáris folyamat, amelyet utólag szabdalunk. A történelemben kultúrák egymásmellettisége van. Nem kell korszakolni.

Marxista:
Amelyben kialakultak, fölvirágoztak, felbomlottak a feudális gazdasági viszonyok.

Kezdeténél 476-ban nagyjából egyetértenek.
Végénél már nem:
Polgári: 1492 vagy 1517
Marxista: 1640
Mostani kutatók szerint 476-ot el lehetne felejteni, semmi fontos nem történt.
Érvek:
Csak önálló állam szqnhet meg
Nem az utolsó nyugatrómai császárt távolították el: 474-ben távolították el a legitim császárt, Julius Nepost. Dalmáciába számqzik, császárként, 480-ban hal meg.
476-ban egy germán királyság sem jön létre (419: vizigót, 432: burgung, 484: frank, 493: keleti gót, 507: hispániai vizigót, 568: longobard, 440-es évek: vandál királyság)
476: szimbolikus év Romolus Romolus Augustulusig
Középkor 3 tényezQje:
Róma
Germánság
Kereszténység
313: Milánói edictum
380: Theodosius államvallássá teszi a kereszténységet(meghatározza a középkori szellemi életet.
407: Gallia keleti határán a Rajna jegén minden korábbinál több germán törzs özönlik be: gótok, burgundok, vandálok, frankok. A 20-30-as években jönnek létre clienskirályságok. Ezek a királyságok elismerik a nyugatrómai császári hatalmat maguk fölött. Az ókor vége 380-390 és 440 körülre tehetQ.

Feudalizmus:
Polgári: hqbériséggel azonosítják. Max Weber: Megalkotta a feudalizmus polgári modelljét. 3 jegy:
Szabadság
Önkéntesség
Kölcsönös hqség
Hqbérúr (senior)  hqbéres (vazallus) kapcsolatra jellemzQ. Szabad emberek önkéntes alapon kölcsönös kölcsönös hqség.
Kezdetben beneficiumot, késQbb feudumot adományoz. Vazallus auxiliummal (lovas katonai szolgálat) és consiliummal (tanácsadás) tartozik. A hqbérúrnak el kell tartania.
Kölcsönös hqség (fidelitas)
Földesúr-jobbágy kapcsolatban nincs meg a szabadság.
Hqbéri kapcsolatrendszer vagy úrbéri kaocslatrendszer.
Marc Bloch: Feudális társadalom (1939): Annal irányzat megalapítója. Francia folyóirat: Gazdaság-és társadalomtörténeti évkönyvek. Totális múltábrázolás.
A középkorról a földesúr és a jobbágy viszonya nélkül nem lehet gondolkodni. Nem vitatja a hqbéri kapcsolat fontosságát. Úrbéri viszonyrendszer

Sokáig a marxisták a középkort azonosították a feudalizmussal. Középkor a hqbériség és a rendiség kapcsolatrendszere.
Marxisták a tulajdonviszonyokat tartják fontosnak.
A középkorban a legfontosabb kérdés a föld. 4 elmélet:
Földesúri monopólium elmélet: A föld kizárólag földesúri tulajdonban van
Jobbágytulajdon
Osztott tulajdon: dominius directum (közvetlen) (földesúré), dominium utile (közvetett) (jobbágy birtoklása). Ketten tartanak igényt a parcellára: tulajdonos és használó. Tulajdon és birtok. Földesúr  tulajdonos, jobbágy  birtokos
A középkorban feudális földtulajdon nem létezett
A feudális földtulajdon minden más tulajdontól különbözik. A vele való rendelkezés nem korlátlan. A középkorban feudális földtulajdonnal csak a földesúri réteg rendelkezhet.

Járadék viszonyok:
Az úrbér tartja fenn a rendszert.
A jobbágy robotol, de nem ebbQl él meg. Gazdaságon kívüli kényszer:
Jobbágy személyi függése
Felette érvényesülQ földesúri joghatóság
Személyében függött földesúrtól:
ElsQ éjszaka joga
Megválasztja foglalkozását a jobbágynak
Házasságkötés
Földesúri banalitások: Földesúri szolgáltatások:
Malom
Mészárszék
Kocsma
A termékek egy részét elvette.
A jobbágy jogilag nem volt szabad. Ítélkezhetett felette a földesúr.
Immunitas: Az állam ezek révén a földesurakat jobbágyaik felett ítéletet hozó és végrehajtóvá tette.

A feudalizálódás nyugat európai elméleti modellje:
A klasszikus feudalizációra jellemzQ, hogy a felbomló Róma az alap, amelyben feudális csírák jelennek meg, melyhez törzsi kapcsolódás történik.
Feudális csírák:
Colonatus
Servus casatus
Patronatus (patrocinium)

Hasonló témájú dokumentumok

Egyetemes történelem 476-1492 2. konzultáció

- 2008-01-26 16:40:18

A középkor fogalma, periodizációja

- 2009-01-02 15:53:00

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.