Kezdőlap

|

Mi a kreditvadasz.hu Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...

Néprajz 2. konzultáció

Országok listájaHungaryEszterházy Károly FőiskolaBölcsészettudományi Főiskolai KarPedagógia-történelemNéprajzJegyzetekNéprajz 2. konzultáció

2008.01.26 16:31:38
(10)
Szerző: Sásdi Tamás
Cimkék: állattartás, pásztorkodás, pásztorok, földművelés


Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
2006.04.22: Néprajz
Állattartás, pásztorkodás:
Magyarság életében mindig fontos volt.
Kr.e. X-IV. évezred között zajlott a neolit forradalom. A vadászattal már nem jut elég élelemhez(Állattenyésztés, melyhez két dolog kell:
Domesztikálás(
(ember szoktatja
(állat szokik oda – kutya
(mesterséges karantén
takarmány biztosítása(
(legeltetés révén
(ember termeszti a növényeket, amellyel táplálja
Az áttérés motivációja az élelemszerzés biztosítása, új nyersanyagokhoz jutott, amellyel kibQvítette ruházatát, az állati igaerQ segíti a földmqvelést, a közlekedést, a harcászatot.

Kutya:
Legkorábban az emberhez szokott. ElsQ csontleletek a XII. századból Irakból valók. Elterjedt mindenhol. Két Qs:
farkas
sakál
HázQrzésre, nyájQrzésre, szánvontatásra használják. Valahol meg is eszik.
Magyarságnál fontos nyájQrzQ. Fontos fajták:
komondor
kuvasz
puli

Rénszarvas:
Nyergelik, szánt vontatnak vele, fejik, bQrébQl ruhát készítenek.

Ló:
Két vadon élQ Qs:
taki
tarpán
Háziasítása valamikor az V. évezredben történt. Nyergelik.
Nomád népeknél vagyonkifejezQ is (magyarságnál is).
Magyarság az ugor kortól ismeri (Kr.e. II. évezred). Eltemették a katonákkal.
Letelepedés után használják eke vontatására, kocsik húzására.

Szarvasmarha:
Ekés földmqvelésnél nélkülözhetetlen, húsát megeszik.
Pse az Qstulok. Háziasítása a VII. évezredben történt.
Magyarság az ugor kortól ismeri.
Szürke magyar marha  fontos igavonó
Svajce  takarmányozást kíván, jobban tejel. XVIII. Század

Juh, kecske:
Nomád népek másik fontos állatai.
Kr.e. IX. évezredben háziasították Qket.
A juh fontos:
gyapjúja
teje
húsa miatt
Vlach pásztorok értenek hozzájuk a legjobban
Magyarság a juhot az ugor, a kecskét a bolgár-török idQkbQl ismeri.
A kecskét a szegény emberek tehenének tartották.
Rackajuh  fürtös bunda
Lurinói juh  több tejet ad

Sertés:
Bolgár-török eredetq.
Két fajta:
bakonyi
szalontai  földbQl túrta ki a gumókat
Mangalica  Balkánról jött. Ellenállóbb

Régiók (pásztorkodás):
Észak Eurázsia  rénszarvas
Közép Ázsia  ló, juh(
(ElQ Ázsia  arab-sémi népek, kapcsolódik a kecske
(Tibet  jak
Kárpátok, Balkán  juh, kecske
Alpok  szarvasmarha
Kelet Afrika  szarvasmarha, kecske, juh

Magyarság állattartása:
Külterjes (extenzív, szilaj, rideg, pusztai legeltetQ állattartás)  állatokat télen és nyáron csak a legelQn tartják. Az ember csak arról gondoskodik, hogy mindig a legelQn legyenek.
Félszilaj állattartás  tavasztól Qszig legelQn vannak. Kihajtás 04.24, behajtás 09.29 (szarvasmarha), 10.20 vagy 26 (juh). Ekkor az állatok éjjel-nappal a legelQn vannak, télen ólakban.
Intenzív, belterjes, istállózó, takarmányozó  növénytermesztésre alapított. Feltételezi az istállótartást.

Vándorpásztorkodás:
LegelQre épül az állattartás. Állandó vándorlás jellemzi. 3 fok:
Nomadizmus  az egész népesség vándorol az állatokkal. Legeltetés után mennek tovább
Transzhumansz  kétlegelQs pásztorkodás. Már csak a pásztorok vándorolnak a két legelQ között. Téli-tavaszi
Havasi  Alpokban és Erdélyben honos. Állatokat télen takarmányozzák, tavasszal felhajtják Qket a havasokra. Pásztorok gondoskodnak róluk.

Pásztorok:
Falusi társadalom egyik rétege. Speciális réteget jelentettek. Minden rezdülésébQl tudott következtetni az állat állapotára. Gyógyították is az állatokat. Racionális  gyógynövények, irracionális  varázslás.
Nem volt egységes társadalom az állatok Qrzése szerint:
Csikós  ménes QrzQje
Gulyás  gulya (borjú, tinó, szqzgulya, tQkemarha, heverQ)
Csordás
Juhász  juhnyáj
Kanász/kondás  konda/csürhe
Munka szerint:
Számadó  fQnök
Kisbojtár

Legeltetés:
A pásztorok jól ismerték a legelQket, tudták melyik állat milyen füvet szeret:
Sertés  mocsaras terület
Ló nem megy juh általi legelQre
Feudalizmus idQszakában a földesúr ellenszolgáltatásként megengedte jobbágyaiknak a területén való legeltetést, cserébe kilencedet fizetett.
1853: Úrbéri pátens  egykori elQkelQk legelQk elkülönítése a földesúrétól. Külön kimérték, kinek mennyi jár.
Úrbéres birtokosság
Közbirtokosság  gondoskodnak az állatok legelQre hajtásáról
Legeltetési társulat XX. Században.
Számosállat: 1 db 2 éven felüli szarvasmarha vagy ló
LegelQjog: Alapja, hogy ki mennyit fizet a pásztorkodásért. Ez alapján kellett részt venni a legelQ tisztításában.

Itatás:
Hegyvidékeken lehajtották Qket a patakokhoz. Alföldön kutakat ástak. Gémeskút

Pásztorok eszközei, segítQi:
Kutya  állatok védelme. Puli terelte a nyájat. Rendszerint folyóról kapták a nevüket
Bot  palóc binkócbot. Kultikus botok. Kígyós, láncos, csörgQs, juhászkampó
Ostor  ugor eredetq szó. Karikásostor (KeletrQl).
Dobóhurok / pányva / árkány: Lónál, szarvasmarhánál alkalmazták.
Béklyó, nyqg, kolomp, csengQ, pergQ  elkóborolt állatok megakadályozására
Billog  belesütik a gazda jelét az állatba. Ótörök eredetq szó
Rováspálca(
(egyszerq: rávésték a tetejére a gazda monogramját és az állat száma volt rovátkaként
(dögrovás  halott állatokat vésték rá

Építmények:
Külterjes idején nincs, gyakran árnyékokat építenek nádkerítéssel.
Karám: Készülhet földbQl. Célja: állatokat a széltQl védje.
Akol: Rudakból összeállított szögletes építmény. Éjszakára ide zárják be az állatokat(esztrenga. Ugaron alkalmazták.
Fedeles építmények:
hodály: nádfedelqek, szellQsek, juhok eltartása
tüzelQsól
lakóházzal együtt pitvarból megy az ólba
jászoly  vályúszerq építmény, takarmány tartó rész

Védelem:
Pásztorok jól felöltöztek. Szélfogók. Hortobágy vidéke. Vasaló
Kunoknál cserény
Kontyos kunyhó
Nyeregtelen kunyhó
Mobilkunyhó  szamár vagy ló húzta
Esztenák  kQbQl vagy fából épült szállás, pá /¶·íîïð E F G H Y Z D
P
R
f
~


. 0 @\xòü:Tæ ö –è xöíæÞÐÞÐÞÐÞÐÞÐÞÐÞÐÞÐÞź²«²«£²£œ£”Œ”…”…”}v}

hcl 5>* hcl CJaJ

hwZt5>* h4P{CJaJ hwZtCJaJ

hÆ6z5>* hÆ6zCJaJ

hX†5>* hX†CJaJ hät˜5>*CJaJ hX†5>*CJaJ jàðhät˜hät˜CJaJ hät˜CJaJ

hät˜5>*h3Uã5CJaJhät˜5CJaJ) /Vàï 0 G Y Š B
D
R
2

@

L

à

:
L
Z
d
f
~
÷òòòêêêêêêêòòòòââÝÝÕÕÕÝÝ
&
FgdX†gdX†
&
FgdX†
&
Fgdät˜gdät˜ $a$gdät˜>mþ~


0 : H ¾ &Â>@\È6xÂ8:T˜ê"8’úúúúòòííííííííííííííííåååàgdwZt
&
FgdwZtgdÆ6z
&
FgdÆ6zgdX†’ | ¬ ä æ ö "8H–æèN|âü:d¶¸èXΦúúúúúúúúòòíííåååååååííÝÝÝ
&
F gdcl
&
Fgdcl gdcl
&
FgdwZtgdwZtxz|~âä¸è„†ˆÌΨÐì-€-¢ ¤ " "v"Ž"R%”%–%Ò'â'€(º(2+|+~+, ,,,Â,Ä,--*-Ò.Ô.š/òêòêòêãêÛêÛêÛÔÛÔÛÌÛÌÄ̵̵̽®µ®µ¦µ¦˜¦˜¦˜¦‰{ jàðhV-€hV-€CJaJ

hV-€5>* hV-€CJaJ jàðh¼h¼CJaJ h¼CJaJ

h´qó5>* h´qóCJaJ

hxö5>* h4P{CJaJ hxöCJaJ

h-E5>* h-ECJaJ

hcl 5>* hcl CJaJ jàðhcl hcl CJaJ-¦¨ÐRüÔêì-¤ !@!¶!Æ!è!""@"`"t"v"Ž",#`# #º$úúúòòòúúúúêêêêêåÝÝåååÕÕå
&
F
gdxö
&
F

gdxögdxö
&
F
gdxö
&
F
gd-Egd-Eº$–%¾%8&€&ê&Ð'Ò'â'~(€(º(f)þ)f*è*~+þ+,Â,--*-°-(./:/úúúúúúúúúúúòòòòêêêêêåååååågdV-€
&
F gd¼
&
F gd´qógdxö:/š/®/0h0j0|0ú01:1`1¦14F6FVFfFÂF¼G²H´HÄHRIlJþJÈKL L÷÷÷ïêêêêêêêêêêêâââêêêêêêêê
&
Fgdy

¸gdy

¸
&
Fgdy

¸
&
FgdV-€š/¬/®/ 0(0j0|01*12F6FVFtGvG´HÄHRIàIøIjJlJŒK¢KL&LVMXM4N6NLOvOªPàPâP¤R¦RTSVSÌSæSðT0U2U†UˆU>VXVXøðøèøáøèøßøáøÑøáøÉèÉøÉèÉèɻɻɴɬɬž¬ž¬—¬¬z

hTc5>* jàðhTchTcCJaJ hTcCJaJ

* jàðhó
hŠI©5>* jàðhŠI©hŠI©CJaJ hŠI©CJaJ jàðhy

¸hy

¸CJaJU

hy

¸5>* h4P{CJaJ hV-€CJaJ hy

¸CJaJ0sztor és ló alszik benne.

Takarmányfélék:
3 féle:
ínségtakarmány  aszályos idQkben alkalmazták
szénafq  rétek felnövQ füvét vágják le, télire használják takarmányként. Kaszával vágják(szlávoktól ismerte meg a magyarság
szálas  szemestakarmányok  búza, tök, burgonya, kukorica (szálas), lucerna (szemes). A XVIII. Századtól kezd elterjedni.

Haszon:
Húst biztosított az állat a családnak (szarvasmarha, sertés, baromfi).
Legáltalánosabb: húsa miatt tartott a sertés és a baromfi. Karácsonyig felhizlalták a disznót és levágták  szalonna, sonka, hurka, kolbász.
Nyáron a baromfik tartása jellemzQ: tyúkok, csirkék, liba, kacsa, tojás.
Tej  legfontosabb a szarvasmarháé. Nyersen fQzve fogyasztották. Túró. AludttejbQl köpülték a vajat.
Vaj a böjt idején volt fontos.
Túró: Aludttejet felhevítik, zacskóba teszik, kijön a savó. Ezek nQi munkák.
A juhtej feldolgozása a pásztorok feladata. Oltóanyagok egy nap alatt megaludtatják a tejet(juhsajt készítés
Ló, szarvasmarha: igaerQ
Trágya: Talajjavításra használatos
Juh: bQr, gyapjának felhasználása(szqcsök készítette kisbundák, subák.
Szarvasmarhák szarvából sótartót, fésqt készítettek. SzQribQl labdát készítettek.
LószQr: ékszerek

Hiedelmek, szokások:
Behajtás napján juhász újév  mulatságok
Kihajtás  zöld, csipkefavesszQ, tojás a küszöb alá, lánc a küszöbön.
Karácsony  kondás köszöntQt mond, énekel. Számukra készült ajándékok.
Pásztor subrikálás: A csorbás egy köteg vesszQvel jár házról házra. Gazdasszony megveri vele a pásztort.
Szilveszter: Kongozás vagy nyálfordítás. Pásztorok végigvonulnak a falun énekelgetve.
Boszorkányok: Luca széke készítése(karácsonykor a templomban rááll és meglátja a boszorkányt.
Az istálló ajtajába kereszt(Boszorkányok ne tudjanak bemenni megrontani az állatokat.

Földmqvelés:
A gyqjtögetésbQl alakul ki. NQi munka volt a földmqvelés, kivéve az ekést.
Kezdetleges eszköz az ásóbot. Stabil élelem biztosítása. Neolit forradalom, VI. évezred.
A nQknél fontos szempont, hogy termékenyek(gondoskodnak a föld termékennyé tételérQl is. Kétféle mód:
mesterséges talajmqvelés
irtás

Mesterséges:
Ember termékennyé teszi a talajt. Fajták:
Herrado rendszer  dél amerikai indiánokhoz köthetQ. Mocsári földek hordása.
MélyítQ mqvelés  felsQ talajt elhordják, alatta levQt mqvelik
Föld belsQ rétegének megforgatása, 3 eszköz(
(ásóbot  ásó, Dél Amerika, nQi munkaeszköz
(kapa  Négerafrika, Óceánia, nQi
(eke  ásóbotból vagy kampósbotból alakult ki. Állati igaerQ kell hozzá. Férfiak dolga. Eurázsia, Afrika északi része
trágyázás
öntözéses  ókor

Irtás:
Trópusokra jellemzQ.
LegQsibb módja az égetéses irtás.
Fakivágás

Magyar földmqvelés:
A magyarság a bolgár török idQkben kerül kapcsolatba a földmqveléssel (szánt, vet, arat, eke, sarló, nyomtatás, szérq, búza, árpa, gyümölcs, alma, körte, dió, szQlQ, bor)
Szláv szavak: csoroszlya, kasza, gereblye, villa, borona, csép, rozs, zab, bab

Gabonafélék:
Köles:
Neolitikum óta termesztik. Magyarságnál kását, kunoknál bozát készítettek belQle.

Búza:
Neolitikum óta ismerik. Nálunk a legelterjedtebb. Életnek nevezik. Kenyér. Típusok:
törpe
polyva
tar
tönköly
alakpor

Tatárka, hajdina  kiveszett

Rozs  Középkorban a hegyvidékeken termesztették. Mindig kézzel csépelték.

Árpa  Neolitikum óta ismert. Kenyeret és kását készítettek, utóbb már takarmány.

Zab  Ló takarmány, szlávok zabkása, pehely

Kender, len:
Nélkülözhetetlen anyagok.
Kender keletrQl lett behozva, lent a szlávoktól vettük át.

Kukorica:
XVIII.században balkáni szláv közvetítéssel jut ide. Állati takarmány, de valahol puliszka

Burgonya:
XVII.század, Nyugat Európa közvetítése. Kezdetben úri kertek díszítQnövénye. Éhínség idején jöttek rá ehetQségére.

Dohány  XVI. Század, kezdetben dísznövény, majd káros szenvedély.

Paprika  XVIII. Század végéig gyógynövény, majd fqszernövény. Szeged és Kalocsa

Földhasználat módozatai:
vadtalajváltó rendszer  kimerülésig használják 6-8 évig, majd továbbmennek
szabályozott talajváltó  szántóföldet két részre osztják. Egyiket 6-8 évig használják és parlagon hagyják, átmennek a másikra
nyomásos / ugaroló  2-3 nyomásos. 2-nél egyik pihentetve (ugar) másik mqvelve, évenként cserélik. 3-nál 1/3  2/3 gabonatermesztésre épül
vetésforgó  minden növényi kultúrának külön helye van, ezeket cserélik

Gabonatermesztés menete:
szántás  eke az eszköze. Két típus(
(kerülQeke  síkvidéken használják, egyirányban, jobboldalra forgatva a földet
(váltóeke  domboldalon 1x jobbra 1x balra forgatja
vetés  magvak földbe kerülnek. Férfimunka. Abroszból vagy zsákból vetettek. Vetés közben nem szóltak egymáshoz
boronálás  halmok széttúrása a magvakra. Két fajta(
(alföldi  tövisborona
(hegyvidéki  vasborona
aratás  kezdQnapja 06.29. 3 tipus(
(eszköz nélküli, nyqvés  marokra fogják a búzát és kirángatják
(sarlós  nQk aratnak vele a XVI. Századig
(kasza  férfiak aratnak
szemnyerés  két fajta (
(nyomtatás  bolgár, alföldi
(cséplés  szláv
szórás
tárolás  két fajta(
(alföldi  vermelés, körtealakú
(hegyvidéki
Hegyvidéken csqrbe szállítják a gabonát.
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Üzenj az összes olyan hallgatónak aki felvett egy bizonyos tantárgyat! Hasznos lehet ha egy tárggyal kapcsolatban olyan kérdéseid merülnek fel mint pl
  • Hol lesz a vizsgamegtekintés?
  • Meddig kell tudni az anyagot?
  • Mely részeket adták le előadáson a könyből?
  • stb...
Az üzeneted így ahhoz a célcsoporthoz jut el, akik együtt hallgatják veled a tárgyat. Ehhez kattints az Üzenetekre, ezután válaszd ki a tantárgyat a saját tárgyaid közül, majd kattints az Üzenet írására.

Cimkefelhő

1. óra 1.óra 2008_12_17 5. előadás 8. adó adóigazgatás általános kémia bencze beugro biogeográfia biztosítás dia dinamika épszerk épszerk 3 értekezés a módszerről etnicitás fmea füvészkert gén genetika információs társadalom kamatláb kefo kivágó lyukasztó szerszám tervezése költségszámítás kőzet kriszti lengéstan leon festinger logika magyarország máté eörs matek házi 1 megoldások 1 metafora munkafüzet nemzetközi marketing növényrendszertan órai dia példasor v rékai miklós statisztika i. szintay szív tanulás természet vízlágyítás vizuális antropológia alapfogalmai zrínyi