Adatbázisépítés - Adatbázis általános jellemzés

Országok listájaHungaryEötvös Loránd TudományegyetemBölcsészettudományi KarInformatikus könyvtárosSzigorlat II.JegyzetekAdatbázisépítés - Adatbázis általános jellemzés

Adatbázisépítés 1.
A könyvtárakban használt adatbázisok általános jellemzQi

Adatbázisról akkor beszélhetünk, ha adatainkat:
egységes rendezési elvek (adatmodell) alapján dolgozzuk fel
lehetQség szerint redundancia-mentesen tároljuk
különbözQ, részben nem meghatározott célok érdekében bocsátjuk rendelkezésre
Az adatbázisban lehetnek:
globális érvényességq adatok, melyek egyidejqleg több felhasználó számára is elérhetQek
lokális érvényességq adatok, amelyek idQlegesen, csak bizonyos meghatározott célra, meghatározott felhasználói körben (ált. egyetlen felhasználó számára) érhetQek el
Számítógépes adattárolás fejlQdése:
egyedi, integráció nélküli fájlok
fájlok fizikai integrációja
kétszintq adatbázis-kezelQ rendszerek:
belsQ modell, fizikai adattárolás
logikai, koncepcionális modell, adatkezelQ programok
külsQ modell, felhasználói programaok

Adatmodell:
Az adatmodell egy olyan matematikai formalizmus, amely az adatok és az adatokon értelmezett mqveletek leírására szolgál, tehát az adatok logikai tárolási formátumát határozza meg.
Típusai:
hierarchikus
hálózatos
objektum-orientált
relációs

Relációs adatbázisok felépítése: az adatokat táblázatok formájában rögzítik. Pl.: Oracle, Ingres, Sybase, DB2, Access, Paradox

MezQ vagy attribútum: egy objektumtípus egy tulajdonsága.
Értékhatár: minden attribútum csak a számára meghatározott értékhatárok közötti értékeket vehet fel.
Rekord: Logikailag összetartozó mezQk összessége, egy objektumhoz tartozó attribútum-értékek összessége.
Rekordkulcs: az attribútumoknak azon részhalmaza, mely egyértelmqen azonosítja a rekordot.
Reláció vagy táblázat: az azonos attribútumokból felépülQ rekordok halmaza.
Attribútum vagy mezQ
kulcs

D# Cím SzerzQ Dok. Típus 1 2 3

rekord

AdatbáziskezelQ nyelvek: pl: SQL  Structured English Query Language

Adattárolási rendszerek:
soros
szekvenciális
indexelt
Napjainkban: relációs, indexelt adatbázisok (indexek  szótárállomány a rekordokból)

Adatbázisok eredményes használatának követelményei:
Fogalmi  terminológiai egységesítés, IKNY-ek kompatiblitásának megteremtése àð egységes parancsnyelv
CCL = Command Common Language
Kommunikációs szabványok  Z39.50 protokoll
Bibliográfiai adatcsere formátumok  MARC
Távoli hozzáférésq elektronikus dokumentumok esetén metaadat szabványok (pl. Dublin Core, TEI, INDECS), konverzió (HTML, SGML, XML, Marc formátumból)

Információ keresés: a paradigmatikus  szementikai  szinkronizmus modelljének figyelembe vételével: FOGALOM + TÉR + IDP

A számítógépes információforrások nemcsak azért hatékonyak, mert rengeteg olyan adatot tartalmaznak, amelyeket egyetlen könyvtár vagy információs intézmény sem tudna önmagában összegyûjteni, hanem az is lényeges, hogy sokkal több szempont szerint lehet bennük keresni, mint akár a legjobban megtervezett hagyományos katalógusban, indexben, tárgymutatóban. Ráadásul gyakran sokkal aktuálisabbak is, mint a nyomtatott változat; vannak olyan adatbázisok, melyeket gyakorlatilag folyamatosan felújítanak.
Ezeket az adatbázisokat általában kutatóintézetek, egyetemek, vállalatok, dokumentációs intézmények és könyvtárak állítják össze, és azután vagy saját maguk szolgáltatják, vagy eladják egy-két szolgáltatóközpontnak, ahonnan ezek azután állandóan elérhetõk az egész világnak. Ez utóbbi eset azzal az elõnnyel jár, hogy a felhasználó egy helyen, egységes formában, egyetlen keresõnyelvet használva tud több adatbázisban keresni, akár egyszerre is. Egy ilyen szolgáltató esetleg több száz adatbázist is kínál, és néhány tucat nagyobb szolgáltatóközpont létezik a világon. A további egységesítéshez, a különbözõ szolgáltatók közötti szabványos és egyszerû keresés biztosításához többféle kísérlet van: például az EasyNet, a WAIS, vagy a CCL.
Az adatbázisok egy része nyilvános és ingyenes (pl. könyvtári katalógusok, címjegyzékek), másik része (a legtöbb gazdasági és tudományos adatbázis) kereskedelmi jellegû, ezekre elõ kell fizetni. A második csoportban elvétve olyanokat is találunk, amelyeknek a használata korlátozott, csak bizonyos intézmények vehetik õket igénybe (pl. katonai vagy banki adatok). A kereskedelmi adatbázisok használatakor lehet, hogy csak egy átalánydíjat kell fizetni, de sokkal gyakoribb az, hogy a használati idõ és a kiíratott találatok számának függvényében számítják ki az árat.
Az eligazodást és az új lehetõségek megismerését a kereskedelmi adatbázisok elõállítói és szolgáltatói sokféle nyomtatott dokumentációval (kézikönyvek, újságok, katalógusok stb.) és tanfolyamokkal, bemutatókkal segítik. A többi, nyilvános információforrásnál csak az online kérhetõ segítség és esetleg az elektronikus faliújságokról vagy archívumokból letölthetõ kézikönyvekben található tájékoztatók olvasgatása ajánlható.
Az adatbázisok megjelenésükben, technikai megoldásaikban erõsen különbözõek lehetnek, ugyanakkor szinte valamennyi az alábbi szerkezettel jellemezhetõ:
Az adatok mezõkben vannak tárolva. A mezõk hossza vagy kötött, vagy tetszõleges és változó lehet.
Egy objektum összetartozó adatai (mezõi) egy rekordban helyezkednek el. A rekordok szerkezete szintén lehet kötött vagy változó.
A rekordok sorozata adatállományt alkot, egy adatbázis egy vagy több ilyen adatállományból áll. Utóbbi esetben természetesen valamilyen kapcsolat (reláció) szükséges az állományok között.
Az adatbázisban a visszakeresést indexek segítik. Ezek olyan segédállományok, amelyek sorba rendezve tartalmazzák egyes mezõk tartalmát, és megfelelõ mutatókat biztosítanak a rekordokhoz.
Az adatbázisokban vagy egy menürendszer, vagy egy keresõnyelv parancsainak segítségével találhatunk meg valamit. Az elõbbi esetben a keresés valamivel lassabb és gyakran kevésbé pontos eredményt ad, az utóbbinál viszont szükséges a parancsok ismerete. A legtöbb szolgáltató ma már mindkét megoldást egyaránt kínálja, a kezdõ és a gyakorlott felhasználók választhatnak közöttük. A keresés folyamata általában a következõ módon zajlik:
Össze kell gyûjteni a keresett témát leíró szavakat, neveket, beleértve a szinonimákat is. Ki kell alakítani a keresési stratégiát, amellyel majd megfelelõ méretûre szûkíthetjük vagy tágíthatjuk a kapott találatok halmazát.
Fel kell hívni a szolgáltatót és ki kell választani a megfelelõ adatbázist vagy adatbázisokat.
Fel kell tenni a keresõkérdéseket, a kulcsszavakat szükség esetén megadott mezõkre is szûkíthetjük.
A kapott találatok halmazain a legtöbb adatbázisnál halmazmûveleteket is végezhetünk, esetleg rövid, tovább válogatható címlistát kérhetünk belõlük, aminek eredményeként végül kezelhetõ számú (néhány tucat) rekordot kapunk.
A találatokat többféle formában kiírathatjuk a képernyõre, vagy a távoli géphez kötött nyomtatóra (ezeket késõbb postán kapjuk meg), vagy átküldhetjük õket az elektronikus postafiókunkba. A találatokat és a keresõkérdéseket lemezre is menthetjük, késõbbi felhasználás céljából.
Kilépünk az adatbázisból és lebontjuk a kapcsolatot a szolgáltatóval. Kereskedelmi adatbázisoknál ilyenkor jelennek meg a keresés költségei.
A továbbiakban a sokféle adatbázis egyfajta lehetséges osztályozása olvasható. Ez a felosztás a rekordok szerkezete és némileg az adatbázisok tartalma szerinti csoportosítást tükrözi, és a besorolás természetesen nem minden esetben egyértelmû: az online könyvtári katalógusok például egyszerre bibliográfiai és katalógus típusú adatbázisok.


1. Bibliográfiai adatbázisok
A legtöbb bibliográfiai adatbázis referáló kiadványok "melléktermékeként" jött létre. A világon mûködõ dokumentációs szolgálatok igyekeznek egy-egy adott témakör, dokumentumtípus, ország, vagy nyelv minél több elérhetõ publikációját begyûjteni és ezek bibliográfiai adatait « többnyire egy rövid kivonattal együtt « referáló folyóiratokban, illetve bibliográfiai adatbázisokban teszik közzé. Ezek az adatbázisok ma már nélkülözhetetlenek a szakirodalomban való eligazodáshoz, az új fejlemények figyelemmel kíséréséhez. Gyakorlatilag minden szakterületen találunk egy vagy több fontos bibliográfiai adatbázist, a kávéipartól az ûrkutatásig; ezek akár több millió tételt is tartalmazhatnak.
Az adatbázisokba nemcsak cikkek és könyvek adatai kerülnek bele, az elõállítók gyakran mindenféle más dokumentumtípust (konferencia anyagok, disszertációk, kutatási jelentések, törvények, szabadalmak stb.) is feldolgoznak. Vannak olyan bibliográfiai adatbázisok, amelyek egy adott publikációnál azt is közlik, hogy abban milyen más cikkekre, könyvekre hivatkoznak. Ezek így lehetõvé teszik például egy adott téma terjedésének feltérképezését, egy szakterület legfontosabb szerzõinek kiszûrését, idézettségi jegyzékek készítését.
A bibliográfiai adatbázisok használatánál nagyon fontosak a tárgyszavak. Ezeket egy szabványos szótárból (tezaurusz) választják ki és rendelik hozzá az egyes tételekhez az elõállítók, és ezek segítségével sokkal pontosabb keresések végezhetõk (természetesen általában szabadszöveges keresésre is lehetõség van). A tezaurusz vagy nyomtatott formában szerezhetõ be, vagy online is használható, és betûrendben vagy tematikai sorrendben felsorolja a szakkifejezéseket, feltüntetve a közöttük levõ logikai kapcsolatokat. Ugyancsak érdemes a szerzõ- és intézményneveket tartalmazó indexeket használni azoknál az adatbázisoknál, amelyeknél erre lehetõség van, mert így nem okoznak gondot a különbözõ írásmódból származó esetleges eltérések.
2. Katalógus-jellegû adatbázisok
Ebbe a csoportba olyan adatbázisok tartoznak, amelyek valamilyen katalógus, lista vagy jegyzék formájában sorolnak fel bizonyos dolgokat. Ide tartoznak a különbözõ névjegyzékek, "ki-kicsoda" összeállítások, termék- és szoftver-katalógusok, intézmények és vállalatok adatainak listái, telefonkönyvek, könyvtári és múzeumi katalógusok, stb. Ide sorolhatók még esetleg az online használható szótárak, értelmezõ szótárak és lexikonok is, bár ezek már részben a teljesszövegû adatbázisok közé is tartozhatnak.
3. Faktografikus adatbankok
Ezek többnyire számokat és esetleg rövid (gyakran kódolt) szöveges adatokat tartalmazó gyûjtemények, és gyakran táblázatos formában jeleníthetõk meg. Lehetnek bennük például laboratóriumi mérések, vegyületek összetételének adatai és fizikai-kémiai jellemzõi, gazdasági-pénzügyi információk, statisztikák, menetrendek, stb. Általában lehetõség van arra is, hogy a felhasználó maga állítsa össze a megjeleníteni kívánt adatok sorrendjét és formáját, s ezeket azután a saját gépére valamelyik szabványos adatformátumban letöltse, késõbbi feldolgozás céljára. Néhány szolgáltató még online használható statisztikai programokat is biztosít, amelyek a távoli gépen futtathatók a lekeresett adatokkal.
4. Teljesszövegû (full-text) adatbázisok
Az utóbbi idõben egyre inkább terjednek azok az adatbázisok, amelyek a publikációk bibliográfiai adatai mellett azok teljes szövegét is tartalmazzák, így lehetõség van rá, hogy a lekeresett tételek mellé az eredeti dokumentumot is le tudjuk kérni. A full-text adatbázisok többnyire különbözõ kézikönyvek, tudományos folyóiratok, valamint napi- és hetilapok, hírlevelek, ill. hírügynökségek anyagát teszik számítógépen hozzáférhetõvé; a napilapoknál esetleg már a nyomtatott változat megjelenése elõtt.
A teljesszövegû adatbázisok további terjedését jelenleg az akadályozza, hogy a képek, ábrák tárolása és gyors továbbítása a hálózaton még nem egyszerû. Ezért bizonyos dokumentumtípusok (tudományos mûvek, szabadalmak, magazinok stb.) teljes tartalmának online elérésére még néhány évig várni kell. Ugyanakkor azért már vannak olyan adatbázisok, amelyek képi információt is tartalmaznak (pl. védjegyek), ezek száma a hálózatok sebességének növekedésével szaporodni fog, és megjelennek majd az ún. fakszimile teljesszövegû adatbázisok is, amelyeknél a bibliográfiai adatok mellett a dokumentum oldalainak digitalizált képét is tárolják.








PAGE

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

12 18. század 2. előadás 2.óra 2005 2008_12_17 2009. május 21. adatbázis kezelés alkotmányjog allegória architektúra bioetika biotechnológia biztonságpolitika bogarak diasor dm filozófiatörténet fizika 1 fizikai+kémia fogyasztóvédelem földtudomány függvényelemzés gábor gazdpol gazdszoc germánok gyakorlódolg gyökerek információelmélet jogszabályok kémia ket kiefer ferenc kifejtés linguistics másabb nevelés olasz pricing strategies röviditett sűrűség természet tolsztoj tűzvédelem üzleti etika vállalat gazdaságtan vésés világirodalom 2. vizsgazárthelyi