Bevezetés a az etikába című könyv fejezetenként röviden
Országok listája
HungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarSzabad bölcsészetBevezetés Az EtikábaJegyzetekBevezetés a az etikába című könyv fejezetenként röviden
2008.01.22 21:21:43
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Etika
Alap fogalmak:
Etika: gyakorlati filozófia -> erkölcs tan ami az erkölcsöt a kultúra olyan dinamikus képzQdményeként vizsgáljak, amelyek a teljes emberség elérése a célja
Erkölcs: (ethosz- lakhely, szokás) együtt élési szabályok összegsége, Az erkölcs a jó és a rossz közötti különbségtételen nyugszik
Morálon (erkölcsönösségen) egy nagyobb csoportot erkölcsét értjük. Moralitáson (erkölcsiségen) pedig az egyén erkölcsét.
Az ember:
Az erkölcs az emberi kitejesedés útja. Mi az ember? Ennek a meghatározása a filozófiai antropológia feladata. Az ember középlény a végtelenül kicsi és a határtalanul nagy között.
Az ókorban: Homo mensura elv.(Protagorasz) Minden dolog mértéke az ember. Vagyis az ember a legfQbb létezQ és mindent hozzá kell mérni.
Felvilágosodás: A nyelv biztosítja az ember társadalmiságát. Emberségünk lényege csak az egyénekben létezik.
Filozófiai antropológia: Az ösztön szublimálása különbözteti meg az embert, mint világra nyitott lényt a környezethez kötött állatoktól, és így önmagát mint személyt a szellemi aktusból definiálja.
Az emberi nyitottság értelmezése:
Az ember tehermentesítését szolgálja a nyelv is.(méltatlankodás) A nyelvi reakció megoldási szünetet iktat az inger és az ösztön reakció közé.
Egzisztencialisták az emberrQl:
A szabadság a halához való szabadság. Az emberi létezést, mint a lét bizonyítását, az embert mint a lét pásztorát érti, az etikát mint a lét megmagyarázást érti.
Cselekvés:
Szándékos cselekvés:
örökletes ösztönök- és tanult kondicionált- viselkedési szokások léteznek. Az ösztönökbQl szokások lesznek. Tudatos viselkedést nevezzük szándéknak/interakciónak. Sajátos emberi tevékenység a szándékos vagy szándékolt, amelyet cselekvésnek vagy cselekedetnek nevezzük.
Cselekvés: a tevékenységünk folyamat-jellegét emeljük ki
Cselekedet: a cselekvés eredményére mint egészre gondolunk
Cselekvéstér és cselekvésvilág:
Cselekvés elméleti szempontból csak a részleges determinizmus az elfogadott. Amelyben vannak törvényszerq és esetleges események.
ElsQdleges cselekvés: külsQ tárgyra irányul, a cselekvés tárgya és a cselekvQ is változik
Másodlagos cselekvés: ember a cselekvés tárgya
Az emberi cselekvés tárgyi színtere a cselekvés világ. Ezek egy másba érQ cselekvés teret alkotnak.
Cselekvés internacionális modellje:
A célok csak szándékoltak az ember számára. Az internacionális cselekvés fogalom etikalilag naturális. Ezért nevezzük formális teológiai felfogásnak is.
Apriorisztikus modell:
Erkölcsi tartalomra csak a kötelességbQl végzet cselekedet tesz szert. Kant olyan cselekvési elvet ért, melybQl kötelesség minden imperatívusza levezethetQ. A gyakorlati imperatívusz egyben az akarat autonómiájának elve is.
Erkölcsi cselekedet:
Szubsztanciálisan erkölcsi az a cselekedet, amely közvetlenül hozzájárul a jellemek alakításához.
Racionális/irracionális:
A szándék és az akarás között helyezkedik el a döntés. A döntés egy cél elfogadása annak alapján, hogy mit részesítünk elQnyben.
Racionális döntés: fogalmi igazoltság; tapasztalati igazoltság
Az olyan cselekvést amely racionális és erkölcsileg is helyes azt becsületnek mondjuk.
Akarat szabadsága:
Az emberi akaratnak van bizonyos szabadsága. A szabadság nem egyenlQ az önkényességgel. Az akarat szabadsága egyrészt autonóm, másrészt öndetermináció.
Az erkölcs gyökerei:
Teológus elmélet: az erkölcsöt isten és az ember vertikális viszonya határozza meg.
Approbációs felfogás: Az erkölcsöt sajátos társadalmi szerzQdésekre vezetik vissza.
Thomas Hobbens: Az emberek azt tartják helyesnek amit az uralkodó vagy a törvényhozás.
Rousseau: általános akar ami a közjót képviseli
Durkhein: az erkölcsös amit a társadalom elvár -> szociális apporbáció
FejlQdéstani/viselkedéstani felfogás:
Darwin: az erkölcs evulóciós eredetq
A természetben nincs erkölcs de vannak természeti gyökerei. Az erkölcs ott kezdQdik ahol jogokról és kötelességekrQl beszélünk.
Az erkölcs érzéki szerepe:
Az érzelmi méretséggel együtt kialakul az erkölcsi érzék (moral sense). Ami vonzódást eredményez a jóhoz. Az ember erkölcsi érzéke akkor lesz morálisan jó, ha mint halam összhangban áll a természettel. Vagy is hajlamainkat mások és saját javára kell irányítanunk.
Jog: A jog az erkölcsnek csak egy eleme.
Kötelességek:
Olyan cselekvés, amit muszáj megtenni nincs jogunk tartózkodni tQle. A kötelesség a joggal egyenértékq. Moralitásról akkor beszélünk ha a kötelesség alapja a kötelesség. Az akarat akkor lesz jó ha egyeznek a céljai a természettel. Ehhez kapcsolódó tudomány a deontológia (kötelesség) etika aminek alapja a kötelesség. FQ eleme: Ha valamirQl azt állítjuk, hogy helyes kötelességünk megtenni.
Értékek és értékelés:
Értékek természete:
Az értékek valójában kölcsönös tulajdonságok vagy relációk, amik legalább 2 önálló individuális létezQt feltéteznek. Ezért az értékek önmagukban nem léteznek sQt az értékes jelleg se létezik. Az értékes 4 tagú viszony: a értékes b számára c szempontból d feltételek esetén
Ugyanahhoz az értékhordozóhoz többféle érték is tartozhat. Az értékhordozók és az értékek osztálya nem esik egybe. Az egyes értékek összehasonlíthatók. Az összes értéket nem lehet egységesen mérni!
Értékforrások:
Az értékhordozó csak az értéket befogadó ember által lesz értékes az által, hogy szükségleteinek és vágyainak kielégítését biztosítják. A szükségletek és a vágyak a forrásai az értéknek, amely cselekvésre sarkalja.
Értéknek olyasmit nevezzünk ami az egyén/közösség számára bizonyos körülmények között szükségletet vagy méltányosságnak a kielégítését szolgálja. Az értkek forrása az emberi természet.
Értékelés:
Segítségével értékítéletet alkothatunk. Ez olyan kijelentés ami bizonyos értékek meglétét illetve hiányát állapítja meg. Legegyszerqbb formája az értékosztályba sorolás. Egyes értékek nem lehet mérni. A mérés elsQ lépes a becslés ezután következik az utóértékelés. Csak akkor lehet ellentmondás menten a rendszerünk ha betartjuk a folyamatot. De ez nem zárja ki az értékkonfliktusokat.
Értékosztályok:
Célérték: olyan értékhordozók amelyek szükségleteket elégítenek ki.
eszközérték: elégségesek a célérték eléréséhez
bio érték: túlélés szempontból jelentQs szükségleteket kielégítésére alkalmasak. -> gyakran szenzuális értéknek nevezzük.
A vitális és a szenzuális értékosztályt nevezzük szociokulturális értékosztálynak.
A szenzuális érték osztály a gyönyör és fájdalom, a vitális érték osztály az öröm és bánat alternatívájával jellemezhetQ.
A szociokulturális értékszféra pólusait a jólét és a balsors alkotják.
Értékkritériumok:
Az értékosztályoknak van rangsora. Ehhez közös kritériumokat kell bevezetni. Ezek bizonyos érték modalitásokon alapulnak.
A magasabb funkcionális értéket elQnyben kell részesítenünk az alacsonyabb rendqvel szemben, vagyis a szenzuális érték alatt marad a vitálisnak és a vitális a szociokulturális értékenk.
Jólét és boldogság:
Törekvés a jólétre:
Ha az ember az összes alapszükségletét ki tudja elégíteni akkor jólétrQl beszélünk. A jólétre való törekvés az emberi élet célja Arisztotelész szerint. Úgy véli, hogy a jó nem más, mint a léleknek erény szerinti tevékenysége.
A jólét az adok hogy adj elv megvalósulását feltételezi.
Boldogulás és boldogság:
Az ember törekszik az önmegvalósításra. A gondolatilag utat, mely személyiségünk kibontakozásához vezet, nevezzük boldogulásnak. A boldogulás nem állapot, hanem keresés.
Tudunk tanulni saját kudarcainkból és a másokéból, a bol
&*4b p ®
°
±
¶
¸
º
n
u
v
~
Z
s $7 `ZlnpÚõëßÕßÕËÇËÇ߻߻´Ç¬Ç¨Ç ¨ ¨¨¨undhÃrhÃr56
hÃr5>*hÃrhÃr5>*hÃrhÃr5>*CJhÃr
hua56huahua56huahua6huahO×hO×6
hO×hO×huahO×5>*CJhO×hO×hO×56hO×hO×5>*hÃrhO×5>*CJhO×h>Ú5CJ(hÃrhO×5CJ,$
*b 5
®
¸
k
Z
s $Zp ¾8& ÆtÌ-ö- â"|$Ä&'@*÷õõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõ $a$gdO×Úò Þ â¼¾8d&N DtÌ-ô-ö- Æ b"â"*#v#x#z$|$°$Ä&Ì&Þ(>*@*l**!-/-Ì-é-.À.Ê.2¶2ùõñçõãõÙÒãÙãÈÄÈÄÈĸ¯ÈÄÈÄ«¡«Ä«Ä¡«¡««yyh7
*CJh@·h¥%6h¥%656h¥%6h¹P5>*CJh¹Ph¹P5>*CJh¹Ph¹Ph¹P56
hî.
56hî.
hî.
56hî.
hÃrhÃr56huahÃr
hÃrhÃr/@*l*!-À.2Â6R9T9V9~9Ü;âI$MP R.R RÖRSSÚSüSÔTVÄV¤WXYýýýýýýýýýýýýý÷ííí÷÷èèèèèèèègdª|á
&
Fgdª|ám$gdª|ám$¶2¶3À6Â6ä68P9R9V9~9¤9Ú;Ü;
<Ò=HâI&J(J$M^MPPÆPÆQR RSÚSúSüS TÔTîTV"VÄVàVâV¢W¤WX:XY6YüøüîøêøáÕËÇÃËÇÁǷdz©³Ç©³¥³¥¥¥¥|¥x¥xpxphO=hO=6hO=hO=hª|á6hª|áhª|á6 hª|á5hª|áhª|á5hª|áhª|á5>*CJhª|áhCchCc56hCchCchl
56Uhî.
hl
hl
hl
56hZ-=hZ-=5>*CJhCc5>*CJhZ-=h£Fh£F56h£Fh7<,dogulásnak talán legfQbb feltétele. A jólét nem öncél, hanem a boldogulás kívánatos feltétele. Az alapvetQ szükségletek kielégítése szolgáló javak olyan bQsége, ami lehetQvé teszi hogy az ember erQit az önmegvalósításra összpontosíthatja.
Esély, racionalitás, kívánatosság:
A racionalitás értelmezhetQ etikai beállítódásként is, amely annak a körülménynek tudatossá tétele magunkban, hogy hiábavalóan törekednénk az élet javai teljességének elsajátítására és vágyaink mindegyikének megvalósítására.
Az etika értelemben felfogott racionalitás tehát igyekszik határok közé szorítani a boldogság emocionális és ezért gyakran csalóka a rövidéletq összetevQit.
Társadalmai jólét és nyomor:
Az ember boldogulásának feltételeit csak olyan társadalom tudja biztosítani, amelyben a jólét feltételei megvannak, sQt e feltételek meglétéhez még az igazságosság is társul. Igazságosságról akkor beszélünk, ha mindenkinek egyenlQ joga van alapvetQ szükségleteinek kielégítéshez.
Erkölcsi szempontból a gazdag és igazságos társadalom a leginkább kívánatos, és a szegény, de igazságtalan a legkevésbé.
Értékkonfliktusok és értékváltás:
Értékkonfliktus akkor áll fenn, ha összeférhetetlen értékek között kell választanunk. Az értékkonfliktus lehet belsQ vagy külsQ.
Mit tehetünk a konfliktushelyzetben?
Tartózkodunk
Az egyik értéket elQnyben részesítjük a másikkal szemben
kompromisszumra törekszünk
Az olyan értékpreferenciát tartjuk a legjobbnak, amely értékelméletileg megalapozható.
FQbb etikai szemléletmódok és irányzatok:
Szemlélet módok:
Vallásetika:
Az ember és a transzendes világ kapcsolatára épül; kapcsolatban van az adott vallás dogmáival,
Abszolutizmus:
Az etikai abszolutizmus szerint az erkölcsi normák abszolútak, vagy is függetlenek a kultúrától és a körülményektQl. Feltétlenül érvényes.
Relativizmus:
Az erkölcsi norma érvényessége relatív, függ az adott kultúrkörtQl, korszaktól.
Objektivizmus:
Egyéni szándéktól független norma. Az egyénen kívül álló, tQle függetlenül megfogalmazott norma.
Szubjektivista:
A norma az egyén szándékai szerint alakul.
Individualizmus:
Teljesen az egyéni jó (egoista) értékeket tartja szem elQtt. A mai playboy életvitelhez hasonló. Önzés etika.
Kollektivizmus:
Tömeg a közjó kerül elQtérbe.
Konzervativizmus:
Ragaszkodnak a hagyományokhoz a múlt értékeihez.
Reformizmus:
Erkölcsi forradalmat tart helyesnek.
Libertarianizmus:
Olyan etikai felfogás, mely a szabadságot tekinti a legfQbb jónak.
Utilitarizmus:
Utilitarizmus = hasznos. Olyan etikai tanok együttese, melyek a cselekvés értékék a hasznossággal mérik. Mindig számol más érdekivel.
Altruizmus:
Olyan etikai tan, amely az önzetlenséget, a szolidaritást, mások segítségének kötelezQ jellegét emeli ki.
A természettörvény-felfogás:
Azt állítják, hogy az ember bizonyos elvitathatatlan jogokkal és kötelességekkel születik, és ezeket megelQzik a megegyezéses normákat és törvényeket.
Erkölcs, mely azt kívánja, hogy éljünk egyszerqen, tisztán, fékezzük szenvedélyeinket és végezzük kötelességeinket viseljük el a bajokat és az élet terheit.
Magánerkölcs és közerkölcs:
Az elemi erkölcs:
A magánerkölcs normái olyan parancsok vagy tilalmak, melyek megvalósulását minden élethelyzetben szükségesnek érezzük, noha gyarlóságunk miatt ezeket gyakran mégis megszegjük. A magán erkölcsnek az alapját ezek a elemi erkölcsi normák alkotják, melyeknek engedelmeskedve az emberség alapfokú iskoláját járjuk. A bibliai 10 parancsolat is az elemi erkölcsi normákat tartalmazza. Az elemi erkölcsi normák az erkölcsi jellemformálás nélkülözhetetlen útjelzQi.
Emberi jogok:
1948.12.10 fogadták el Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Az emberi jogoknak elsQdlegesen erkölcsi tartalmuk van.
EgyenlQ jog a méltósághoz
Az embernek testvérnek kell tekinteni a másik embert
Joga az élethez, szabadsághoz, személyi biztonsághoz.
Senki nem büntethetQ kegyetlenül megalázóan
Mindenkit megillet a törvény elQtti egyenlQség és a tárgyalás
Jog a tulajdonhoz
Vallás szabadás
Munkához való jog
Erények és bqnök:
Erény ha valaki a jót örömmel, állhatatosan és áldozatvállalás árán is megteszi. Az erény ellentéte a bqn, mint az erkölcsi rosszra hajló készség is.
Sarkalatos erények: (kardinális) bölcsesség, bátorság, mértékletesség és igazságosság
A keresztény erkölcs tan bevezeti a fQ bqnök fogalmát amik a többi bqn forrásai. Az erényeket és a bqnöket nem szabad önmagukban vizsgálni és a körülményektQl elvonatkoztatni.
Érdem és elmarasztalás:
Különbséget teszünk elvárható, elváráson-felüli és elvárás-alatti cselekedetrQl. Elvárhatónak mondjuk az alapvetQ jogok gyakorlását és az alapvetQ kötésségek teljesítését. Az elvárható cselekedtek nem minQsülnek érdemnek, más szóval . nem érdemelnek jutalmat.
A várakozáson-felüli cselekedetek jutalmat érdemelnek, a várakozáson-aluliak elmarasztalást, amelyeknek különbözQ formái vannak.
EgyenlQség:
Bizonyos fokú egyenlQségre törekednünk kell. Az egyenlQség és az egyenlQtlenség együtt létezik és elválaszthatatlan.
Szolidaritás:
Közösséget vállalást jelent másoknál. ElsQdlegesen segítségvállalás. A szolidaritás mindenkor kölcsönösséget feltételez. Közösségen alapul. A szolidaritáshoz elégségez, alapvetQ érdekeink közösek. A szolidaritás az együttmqködést állítja elQtérbe, de csak az olyan együttmqködést, amely mások emberi jogainak szolgálja, vagyis a túlélésért küzdQk melletti kiállást.
Szabadság:
Van pozitív és negatív szabadság. A negatív szabadság a kényszertQl való mentesség, vagyis az ember lehetQsége arra, hogy valamit megtegyen vagy elmulasszon. A pozitív szabadság mindig meghatározott cselekvés véghezvitelének lehetQsége.
Az erkölcsi értelemben vett szabadság feltelezi mind a passzív mind az aktív szabadságot. összefér az alapvetQ jogokkal és kötelességekkel, amennyire azok adott történeti feltételek között megvalósítható. A teljes szabadság elérhetetlen és nem kívánatos.
Igazságosság:
3 válfaja van:
kölcsönös - az emberek egymáshoz való viszonyából valósul meg
osztó a nagyobb közösség megadja a kisebbnek a közjóból megilletQ részt
kiegyenlítQ a rászorulóknak is részesülni kell a közjóból
Az igazságosság olyan eszmény, amely az egyenlQség, a szabadság és a gyengék iránti szolidaritás összehangolását kívánja meg. Az említett követelmények viszonyát azonban, mondhatnánk, dialektikus feszültség jellemzi: feltételezik egymást, de bizonyos határon túl ki is zárják.
Hasonló témájú dokumentumok
- 2008-04-15 23:00:18
- 2009-10-29 18:42:41
- 2008-09-19 10:18:56
- 2008-01-24 00:49:38
- 2008-05-22 18:08:35
- 2009-05-06 19:38:36
- 2009-11-01 18:08:50
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Üzenj az összes olyan hallgatónak aki felvett egy bizonyos tantárgyat! Hasznos lehet ha egy tárggyal kapcsolatban olyan kérdéseid merülnek fel mint pl
- Hol lesz a vizsgamegtekintés?
- Meddig kell tudni az anyagot?
- Mely részeket adták le előadáson a könyből?
- stb...
Az üzeneted így ahhoz a célcsoporthoz jut el, akik együtt hallgatják veled a tárgyat. Ehhez kattints az Üzenetekre, ezután válaszd ki a tantárgyat a saját tárgyaid közül, majd kattints az Üzenet írására.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
