Robert H. Lowie
Országok listája
HungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAntropológiatörténet III.Robert H. Lowie
2008.01.15 14:27:48
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
ROBERT H. LOWIE
(1883 - 1957)
É l e t ú t j a:
Alfred Kroeberg és Robert Lowie éveken keresztül kollégák voltak a Kaliforniai Egyetemen. Nézeteikben olykor különböztek, de ez nem nyomta rá bélyegét kollegialitásukra.
1883-ban Bécsben született, tíz éves volt, amikor az Egyesült Államokba került, majd 24 éves koráig New York-ban élt, igaz teljesen osztrák környezetben.
Sok antropológushoz hasonlóan Lowie is kettQs kultúrával rendelkezett, még mielQtt antropológussá vált volna.
ÉrdeklQdött: - filozófia és az irodalom iránt
csodálta F. Boas tudományos munkásságát
Két évig csak a görögre és a latinra koncentrált aztán áttért a természettudományokra.
18 éves korában már tanít, s a Boassal való találkozás után csak az antropológiával foglalkozik. 1904-ben a Columbia Egyetemen tanul. Felkérik Az indián mitológia kutatására, elfogadja a felkérést, bár nem érdeklQdik a téma iránt, mégis a rá jellemzQ precízséggel dolgozik.
Ezen kutatás alapján jelent meg elsQ írása: 1907 - Próbatétel témája az amerikai
Indián mitológiában.
Egyetemi tanulmányai alatt az Amerikai Természettudományi Múzeumban kap munkát s 1917-ig itt is marad.
Ekkor: - monográfiákat ír indián csoportokról
- cikkeket osztályozó rokonsági rendszerrQl
Foglalkoztatta: * Kultúra és pszichológia
* Kultúra és környezet
* Totemizmus
1917 1950: Átmegy a Kalifornia Egyetemre, s innen vonul nyugdíjba.
1920: PRIMITÍV TÁRSADALOM c könyve egy kiadó kérésére jelenik meg.
Ebben a könyvben: elutasítja Morgen evolúciós sémáját a társadalmi szervezetrQl, és a diffúziót hangsúlyozza.
Amikor azzal vádolták meg, hogy túlságosan destruktív, és nem foglalkoztatta eléggé a rekonstrukció, akkor azt válaszolta, hogy:
Az etnológia tudomány, és elméleteit tényekkel kell alátámasztanunk
Ez olyannyira sikerült, hogy könyve 25 évig meghatározó munka volt a társadalom szervezQdésében.
JelentQs Mqvei:
Primitív társadalom 1920
Primitív vallás 1924
Az állam eredete 1927
Az etnológiai elmélet története 1937
A Német nép társadalmi portréja 1945
Németország megértése felé 1959
Lowie egészen haláláig írt, számos cikke jelent meg. Önéletrajzi írását felesége szerkesztésében 1959-ben jelent meg.
Egyik legjelentQsebb képviselQje az antropológiának, bár munkái összefüggQ egészet alkotnak így nehéz azokat kis szeletekre bontani. Lowie a kulturális antropológiát tudománynak tekintette. Nem elmélet orientált író volt, mégis gyakran írt elméleti jellegq témáról.
Foglalkozott:
Evolucionizmus
Földrajzi determinizmus
Kultúra és a rassz
Pszichikum viszonyával
Lowie azt állította:
( hogy: Morgen sémája a rokonsági fejlQdésérQl nem bizonyítható, s hogy Morgen adatai tévesek. Morgen ( Társadalmi szervezQdés rokonsági terminológia kidolgozásával gazdagította az antropológiát.
( A rasszt nem tekintette a kultúra meghatározójának egész életében a kultúra rasszista meghatározottsága ellen érvelt. A kultúrát nem lehet a pszichológiából levezetni, mert a pszichológia az individum (egyén) belsQ attitqdjének tudománya. A pszichológia azzal foglakozik, ami nem kultúra az emberben.
( A pszichológia redukcionizmus nem magyarázhatja a néprajzi tényeket és a kultúra nem vezethetQ vissza a pszichológia szintjére.
A diffúzió és a kulturális kontaktus fontos! Kulturális kontaktus: A kulturális fejlQdés egyik igen fontos oka! (
E kontaktust alkotó eszmék cseréjében részt
Vesznek az egyszerq és komplex társadalmak.
Kultúra meghatározói
A kulturális jelenségek magyarázata eddig:
a.) pszichológiai vagy;
b.) rassz sajátosságai vagy;
c.) földrajzi környezettel volt magyarázható.
De el kell fogadni, hogy a kultúra egy SUI GENERIS (= Egy tudományos módszert mert azt módja ki hogy saját kategóriájában magyarázható az ami kérdéses kultúra)
Példa: Biológus vagy metafizikus az élet végsQ eredeztetésére keresi a választ, nem szabad elszakadnia attól az alapelvtQl, hogy: Minden sejt egy másik sejtbQl jön létre. (
(
Így az etnológus kiindulópontjaként el kell fogadnia az Omnis cultura ex cultura ( Minden ami kultúra kultúrából fakad.
Tehát:( az etnológus úgy vezet le egy kulturális tényt, hogy egy csoport egyéb kulturális ténye közé helyezi.
Bemutat egy másik kulturális tényt, amelybQl az kifejlQdött!
A magyarázni kívánt kulturális jelenség: Rendelkezhet elQzménnyel, annak a törzsnek a kultúrájában, amelynél ráleltek, vagy lehet kívülrQl jött hozadék is.
Mindkét aspektust figyelembe kell venni. EbbQl ered, hogy a kultúra külsQ meghatározója a diffúzió vagy a népek érintkezése.
A civilizáció mondja Tylor olyan növény, melyet gyakrabban szaporítanak tovább, mint kinemesítettek
A kulturális elemek átadása, minden korban másként történik, ami a kulturális fejlQdés legjelentQsebb elQremozdítója volt. (Hatt)
Wisler fogalmaz erre egy példát:
Fehér gyarmatosítók nem csupán egyszerqen a kukoricamagot vették át, hogy aztán saját meggyökeresedett mezQgazdasági módszereiknek megfelelQen vagy új utakat járva saját kukorica kultúrát alakítsanak ki. hanem együttesen vették át a kukoricakultúra egész anyagi komplexumát úgy ahogy a bennszülötteknél látták. (
(
Ez jó példa arra, hogy lássuk a kulturális javak milyen rendkívüli sebességgel, járhatják be a Földet.
Európában, 1539-ben ismertként említik, Kínában 1540-1570 körül datálódik ezen ismeret.
Montelius (Svéd régész)
( A kommunikációs eszközök kezdetlegesek. A kereskedésnél a közlekedési módok lassan fejlQdnek. Montelius mégis káprázatos képet fest a korai idQk észak Európájáról, illetve annak kereskedelmi kapcsolatairól.
Dél és Észak Európa közötti kereskedelmi kapcsolatok legerQtelje- !"#$%&'()*+,-.012vF N
H
^ ` ¢ ¶ z01DI^h¡«óæßÕËÕËÕËÕËÕËÕËÕËÕËÕÁߺ߳߬¥ß¥¥¬¥¥¥¥¥³¥³¥
¥~
hn÷h´DÏhn÷h0RV>*+hn÷h0RV5hn÷h0RV>*hn÷h0RV>*
hn÷h0RV
hn÷h»W
hn÷h`=¤
hn÷hn0¤hn÷h
)è5>*hn÷hn÷5>*hn÷h»W5>*
hn÷h
)èh o
h
)è@ OJQJh o
h
)è@ OJQJ1-23ÝÞx y Þ
:
:
<
` b ÖتxzÎ÷÷ïïïïïïïïïØïïïïïïïÓÓïïïgd0RV$
&
F
ÆT Lÿ^ `Lÿa$gd0RV $a$gd0RV $a$gd´DÏ sÖsýýÎ=ÈV Z檬Î2b°þBD0DFb°Ö÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ìììììì÷÷÷÷÷áááá
$
&
Fa$gd0RV
$
&
Fa$gdñ7f $a$gd0RV«ÈÏß" & 8 Zäæü¨ª¬ÎÆäDF`b:>@
ÎÐ2 4
hn÷hÆU jàðhn÷hæaôhYhæaô>* hY>*
hn÷h´DÏ6>*hn÷hæaô6>*
hn÷hæaôhn÷h´DÏ6>*
hn÷hn÷hn÷hYh´DÏ6hn÷h´DÏ6
hn÷hY
hn÷h´DÏhn÷h0RV6hY
hn÷h0RV(:<ÌÎ0 2 8!:!
$Ð^Ða$gdÆU)$$d
!%d
$&d
!'d
$NÆÿ
!OÆÿ
$PÆÿ
!QÆÿ
$a$gdÓyÐgdn÷$´Lÿ^´`Lÿa$gdn÷ $a$gdæaô J#t#Þ#à#z$
$ö$÷$P%Q%&J'L'N'P'(((U(m(n(o(((|*Ê*²+ -,-T--æ-è-ô.ñêæêÞê×êÓǼ´¥ÓÓÓyÓrÓjfbZbZUZb h!6h!h!6h!hw'hw'hw'6
jàðhn÷ jàðhn÷hn÷hn÷hn÷5 jÊðhn÷hn÷5CJaJ hn÷hÆUCJaJ jÊðhn÷h¨E85CJaJ hn÷CJaJ hn÷hn÷CJaJhn÷hn÷6CJaJhn÷
hn÷hn÷h
òhÆU6h`=¤
hn÷hÆUhÓyÐhÆU5@ OJQJ!S$÷$Q%P'(()z*|* , --è-ò.ô.
$
&
Fa$gdn÷$|ü^`|üa$gdn÷ $a$gdæaôô.
2 222}22Õ2Ö2ß2î2ï2ð2 5&56H
H(H¤H´H IJLìLîLÖN OO®OQQ®Q²QÀQÄQâQæQþQRRRXR:S
hn0¤hY
hn0¤hgDäU jàðhn0¤h»ZÉ
hn0¤h£sIhn0¤h»ZÉ5
hn0¤h»ZÉ h
BìCJaJ h»ZÉ5h»ZÉh»ZÉ5h»ZÉh!5 jÊðh»ZÉh»ZÉ5 h»ZÉCJaJ h!CJaJ h·CJaJh·h!6CJaJ2sebb ÖsztönzQje a déli népek azon vágya, hogy borostyánhoz jussanak. (Jüttland és Visztula területén fordult elQ legnagyobb számban borostyán)
Borostyánkövet találtak -Svájc cölöpépítményeiben
-mükénéi sírokon (i.e.: 2 000. körül)
Elcseréltek: rézércre és borzra.
A skandináviai broztárgyak összetétele arra vall, hogy anyagukat nem Angliából hanem Közép Európa távoli régióiból importálták.
Ez azt bizonyítja, hogy a déli népekkel való kapcsolattartás igen erQs volt. Szintén bizonyíték:
félhold alakú Írországból származó aranydíszeket találtak Dániában.
Svéd sziklafestmény pedig hajszálpontosan jelenít meg egy bronzpajzs típust, amely Anglia egyik Qstörténeti korszakában volt általános.
Montelius bemutatja, hogy történeti kapcsolatok, melyek a bronzkora vonatkoznak, már léteztek a korábbi neolitikus idQszakban. Rámutat: Britannia és Svédország közötti közvetlen kapcsolatra i.e.: 2000 körül.
Egy igen régi temetkezési forma a kontinens többi részével köti össze Skandináviát!
Ez a temetkezési forma: Egymásra helyezett nagy kövek a padlótól a tetQig kialakított kamra, (hosszú fedett folyosóval = Dolme nek neveznek) ez jellemzQ:
- Svédország; - Dánia; - Brit szigetek; - Portugália; - Krím fsz.; - Szíria és India!
Mindezek az északi kamrák i.e. 3000 körül datálódnak Legalább ötezer évvel ezelQttrQl van bizonyíték a kulturális diffúzióra.
***
Svédország Példája erre:
A kultúra fejlQdése az ország déli részén:
Legkorábbi idQszakban a partmenti területeken éltek az itt lakó vadászok és halászok(Durva cserépedények jelennek meg: pl. csont, agancs tárgyak (ami arra bizonyíték, hogy a kutyát domesztikálták már ezen idQszakban)(a kései neolitikumban pedig megjelentek a csiszolt kQkalapácsok; pattintott kovakQ szerszámok; (ezen idQszakban domesztikálják: - szarvasmarha; - juh; - lovat; - disznót is.) (S így megkezdQdik a Földmqvelés.
Ekkortájt meg egyezik Skandinávia kultúra fejlettségi szintje az észak Amerika és a Polinéz törzsek kulturális fejlettségével (melyekkel az elsQ felfedezQk találkoztak) (((
Ez hosszú belsQ kulturális növekedés, melyet a vége felé idegen népességekkel
való bensQséges kapcsolatok következtek. (((
Így kialakul a mezQgazdaság
(gyapjúöltözék, kohászati ismeretek)
Idegen hatás eredménye, hogy megismerik a vasat majd írástudó néppé, válnak a III. sz.-ban a római civilizáció mqvészi termékei elárasztják az országot! ( Megismerkednek a kereszténységgel!
MindezekbQl azt nagyon fontos megjegyeznünk, ami e skandináv példa lényege, hogy:
Ezen kultúra esete elég jellemzQ, mikor is adva van egy hosszantartó, zavartalan fejlQdés menet, melyet kívülrQl érkezQ kulturális elemek igen gyors asszimilációja vált fel, s így a fejlettebb törzsekkel való kapcsolattartás eredményeképpen az Qsi Skandinávok is részeseivé válnak a civilizációs vívmányoknak. Ami a diffúzió a skandináv kulturális haladás meghatározója volt a barbárságtól a civilizációig.
***
Kína példája:
A kínaiakról azt hisszük, h. más népektQl teljesen elszigetelQdve fejlQdtek ki. De a felfogás alaposabb ismeretek révén hibásnak látszik. Ugyanis Dr. Laufer bebizonyította, hogy: A kínai civilizáció egy komplex képzQdmény, amely kulturális áramlatok, összefolyódásából fakad. Eredetileg szárazföldi népként a Sárga folyó mentén laktak s fokozatosan, elérték a tengerpartot, majd elsajátították a navigáció tudományát (az indokínai tengerjáró népekkel való kapcsolattartás hozadékaként) Így megismerték a török és tunguz észak nomád népek révén a: ló, szamár, tevetartás, nemezkészítést, szQnyegszövést, bútorhasználatot, és a vas megmunkálást. (Földmqvelés alapjai ebbQl erednek. (
Az Qsi Kína és Babilónia meg egyezik, s ebbQl következi, hogy Kínai és Babilóniai kultúra egy közös Ázsiai alapréteg leágazása. (((
KONZEKVENCIA: A legQsibb ázsiai civilizációk, melyekrQl bizonyítékkal rendelkezünk már népek közötti szoros kapcsolatoknak és kulturális elemek terjedésének jeleit, mutatják. A népek közötti kapcsolat tehát a kulturális fejlQdés egyik legfQbb elQmozdítója. Az ismeretek egymástól független csoportok közti szabad cseréjének eredményeképpen magasabbrendqség nagyfokú összetettség alakulhatott ki, amely diffúzió nélkül nem jöhetett volna létre.
***
A csiszolatlanabb népek szerepe nem lebecsülendQ a diffúziós folyamatban, mely lehet:
(a) Aktív: Önállóan megszerzett tudást adnak át.
(b) Passzív: Alsóbb kasztok képeznek melyre, áthárulnak a gazdasági tennivalók, s ezáltal hódítóiknak szabadságában áll, hogy fokozott tevékenységet fejtsenek ki kevésbe a haszon körül forgó kulturális szférában.
Mik a kultúra meghatározói? A kulturális jegyek átvehetQk, kívülrQl és ha egy idegen nép kultúrájától válnak meghatározottá! Az hogy sok ilyesfajta diffúzió zajlott le azt bizonyítja, hogy: Egy adott kultúra tényleges fejlQdése nem felel meg a szükségszerqen meghatározott eredményekre vezethetQ belsQ törvényserqségeknek az ilyen feltételezett törvényserqségeket az idegen népekkel való érintkezés fontosságában, felülmúlja. Fel kell hagyni a kulturális evolúció általános formájának keresésével és jelenségek meghatározóiként múltbeli történetünk egyedi menetét kel elismerni.
Váradi Andrea ME - BTK I. évf.
Kultúrális Antropológia
PAGE
PAGE 2
Hasonló témájú dokumentumok
- 2007-12-15 10:57:53
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
