Edward Burnett Tylor
Országok listája
HungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAntropológiatörténet III.Edward Burnett Tylor
2008.01.15 14:26:40
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
EDWARD BURNETT TYLOR A PRIMITÍV KULTÚRÁK *
*(Tylor: Primitiv Culture /J.Murray,London,1871/)
(1832 1917)
Élete és munkássága:
A XIX.sz-ban Angliában az antropológiát csak Tylor úr tudományának hívták! Az antropológia kifejezését az emberi állat és az emberi kultúra vizsgálatára egyaránt használta. Tylor egyike volt az elsQknek, akik meglátták a biológia és a kultúra közötti kapcsolat fontosságát, s így az esQk között hangsúlyozta a tárgy egységét!
Camberwell-ben született Angliában, 1832-ben. Tylor-ék kvékerek voltak => Kvéker: Középosztálybeli angolok, akiket az ellenzékiség és az állhatatosság gazdaggá tett akkor is és most is.
Tylor nem járhatott egyetemre, így az apja (rézmqves) mqhelyében dolgozott.
Utazása során Kubába Henry Christy-vel találkozott (szintén kvéker volt és ismerte Tylorékat és egyébként elismert etnológus volt, aki meg tudta mutatni Tylornak, hogy mit mulasztanak az emberek, amikor úgy utaznak, hogy nem értik meg az eléjük táruló más életmódot s nem látják azok szemével, akik ezt megélik!
Ketten együtt 6 hónapos utazást tettek s megszületett errQl Tylor elsQ könyve az Anahuac, or Mexico and the Mexicans, Ancient and Modern (Anahuak, vagy Mexikó és a mexikóiak régen és ma c. könyve) útleírás volt.
Ezen mqvében: az Qsi bennszülött, Columbus elQtti kultúra jelenlétét vizsgálta a mexikói társadalomban. A mq fontossága abban rejlik, h.: Vizsgálta az európai hatást, illetve azt hogy miként tükrözQdik a jelenben a múlt. -Amire késQbbi evolucionizmusa épül.
Mj. Columbus elQtti kultúra elnevezése = Precolumbia
1856 Feleségül veszi Anna Fox-ot! Anna nagy támogatója volt férjének s késQbbi egyetemi elQadásaira is elkísérte. Házasságukat a közeli ismerQsök ideálisnak írták le s minden bizonnyal az is volt!
Tylor utazásai nyomán nekiült olvasni és jegyzetelni korának legjobban tájékozódott személye volt, ha néprajzi kérdésekrQl volt szó. Kemény munka és széles látókör tette Qt kiemelkedQvé. (Az összes primitív társadalom, klasszikus társadalmak a történelembQl ismert részek is érdekelték)
1865 publikálja elsQ tudományos mqvét: Researches into the Early History of Mankid
(Kutatások az emberiség korai történetérQl)
Tartalmazza: - Terepmunkái eredményeit Anglia Német.o süketei között
/Az elsQk között jött rá arra, hogy: A süketnémák gesztussora nem változik az Qket körülvevQk által beszélt nyelvek szerint. Megkockáztattja azt a feltevését, hogy a beszélt nyelv eredeti gyökre a jelbeszéd így a nyelv kialakulása is egy fejlQdésfolyamat része Ez holisztikus látásmódját is tükrözi/
1871 megjelenik mestermqve: Primitív Kultúrák
A könyvben két fQ gondolat található:
a.) A népek múltbeli kultúráit rekonstruálni lehet a jelen és a múltbeli kulturális állapotok betokosodott survival jeinek, (továbbélQ; fennmaradó) fennmaradt csökevényei nek gondos tanulmányozása révén.
Ez azt jelenti, hogy: Mindennek ami egy kultúrában nem funkcionális egy korábbi fokozat maradványának, survival -jának kell lennie. - Bár ezt az elvet már nem alkalmazzák oly leegyszerqsített formában, mint ahogy azt Tylor tette, mégis aki a mai értelemben vett antropológiáról beszél, ismeri e tézist!
b.) Animizmus fogalma: A legalapvetQbb vallásos eszme szükségképpen a szellemek létében való hit.
************
1881 Antropológia c. mqve (az utolsó publikációja) ami egyfajta Tankönyv elQzmény!
Taylor elQmenetele:
elsQ angol antropológus, akit egyetemi kinevezéssel tiszteltek meg
1875 tiszteletbeli Oxfordban Doctor of Civil Law címet kapott
Majd egyetemi oktató lesz 1896 Antropológia professzor Oxfordban!
Brit Egyesület a Tudományos Haladásért Antropológia Szekció ->ElsQ elnöke
Majd 1891-ben Antropológia Társaság elnöke lett
1912 Lovaggá ütik
Sir Edward Tylor az elsQ teljes értékq antropológus!
Tylor munkásságában, összehasonlító vizsgálatokban statisztikai elemzést alkalmaz.
Tylor evolucionizmusa nagyon különbözQ SpencerétQl v. MorgenétQl. Mind Spencert, mind Morgant a társadalomszervezet fejlQdése érdekelte és az ehhez a fejlQdéshez kapcsolódó komplexitás. Tylor érdeklQdése viszont inkább a kultúra, mintsem a társadalom problémáira irányult; elsQsorban a vallás animizmusából való kialakulása foglalkoztatta.
Érvelése szerint a vallás evolúciója kognitív alapon három fokozaton keresztül megy végbe:
Animizmus: Nem állítja azt, hogy az egyszerqbb vallással rendelkezQ népek elméje is egyszerqbb, csak azt állította, hogy kevésbé bonyolult vallásuk van.
Politeizmus
Monoteizmus
Tylor hitt abban, hogy az emberi elme minden kultúrában és a világ minden részén alapvetQen hasonló, azaz az emberiség ún. Pszichikai egységének tanát vallotta.
Szerinte a fejlettebb kultúrájú társadalmak kultúrái is Qrizhetnek primitív elemeke; az ilyen elemeket survival -nek nevezte.
A primitív kultúra - A kultúra tudománya
Tylor kultúra definíciója: A kultúra vagy civilizáció tágabban vett etnográfiai értelemben az a komplex egész, amely magában foglalja a tudást, a hitet a mqvészetet, az erkölcsöt, a törvényt, a szokást és minden más képességet és sajátosságot, amelyre az ember a társadalom tagjaként tesz szert.
A kultúra állapota az emberiség különbözQ társadalmaiban, amennyiben általános elvek alapján vizsgálható, olyan téma, mely alkalmas az emberi gondolkodás és cselekvés törvényszerqségeinek a tanulmányozására.
A szervetlen természettel foglalkozó tudományok mai mqvelQi saját kutatási területükön belül, azon igyekeznek, hogy felismerjék a természet egységét, meghatározott ok-okozati sorokat, amelyek révén minden tény attól függ, ami megelQzQen történt, és hatással esz arra, ami utána következik.
ErQsen ragaszkodnak az egyetemes kozmoszt átható rend doktrínájához. Arisztotelésszel együtt vallják, hogy a természet nem összefüggéstelen epizódok sora, mint egy rossz tragédia.
Egyetértenek Leibnitz-el, mikor azt mondja: Az én axiómám az, hogy a természet sohasem változik ugrásszerqen - alapelvében - semmi sem történik elégséges ok nélkül .
Nem hagyhatóak figyelmen kívül ezek a vezérelvek a növények és állatok felépítésének és életének vagy akár az ember alacsonyabb rendq funkcióinak vizsgálatakor sem. Ám amikor az emberi érzelem és tevékenység magasabb rendq folyamatairól van szó Pl. gondolkodás és a nyelv, tudás és mqvészet, változás áll be a vélekedés uralkodó hangnemében.
Hiszen az igazi tudás elQbb-utóbb mindig utat tör magának, az újjal szembeni szokásos ellenállás pedig oly kiváló szolgálatot tesz a spekulatív dogmatizmus elQretörése ellen, hogy néha azt kívánjuk, bár erQsebb lenne mint amilyen valójában.
Az emberi természet törvényeinek vizsgálatakor más akadályok merülnek azonban fel metafizikai és teológia megfontolásokból.
A szabad emberi akarat fogalma nemcsak annak szabadságát jelent, hogy az indítékkal összhangban cselekedjünk, hanem azért is, hogy a folyamatosságból kiszakadjunk és az októl függetlenül cselekedjünk ez pedig olyan kombináció, melyet azzal a durva hasonlattal írhatnánk le hogy adva van egy mérleg, mely olykor a szokásos módon mqködik, de rendelkezik azzal a képességgel, hogy önmagától a súlya nélkül vagy annak ellenére átbillenjen.
--- Ahogy itt is látható az Akarat nem egyeztethetQ össze a tudományos érveléssel!
Az emberi akarat meghatározása az akarat közvetlenül indítéktól függ az egyetlen lehetséges tudományos alap ilyen kutatásokban.
Gyakorlatilag elfogadja az emberi gondolkodás és cselekvés meghatározott törvényeit, és az életet tanulmányozva egyserqen elveti a motiváció nélküli akarat egész szövevényét, valamint az ok nélküli spontaneitást. Ebben a mqben az a felfogás érvényesül, hogy ezeket valóban el kell vetni a szélesebb körq vizsgálódás során, és hogy a történelem igaz filozófiája az egyszerq emberek módszereit terjeszti ki és finomítja, akik tényekbQl ítélnek és újabb tények alapján ellenQrzik az ítéletüket. Ez elfogadja az a feltételt, hogy tapasztalás útján keressük az új ismereteket és tömören kifejezve, racionális életünk egész menete ezen alapul.
Egy esemény mindig egy másiknak a fia, és sosem szabad megfeledkeznünk a szülQkrQl mondta egy becsuána törzsfQnök Casalisnak, az afrikai misszionáriusnak. Tehát a mindenkori történészek, amennyiben többek akartak lenni puszta krónikásoknál, nemcsak az események egymásutániságát, hanem az általuk feljegyzett események közötti kapcsolatot is megmutatták. SQt, arra tettek erQfeszítést, hogy kiderítsék az emberi cselekvés általános elveit adottnak, vették egy történetfilozófia létezését.
Boswell fordult egy ilyen esetben Johnsonhoz: Akkor uram az ön az egész történelmét egy kalendárium szintjére süllyesztené
Az átfogó történetfilozófia, amely az általános törvényszerqségekkel magyarázzák az emberi élet jelenségeinek a múltját és vetíti elQ a jövQjét a világon, voltaképpen olyan téma, amellyel a tudás mai állapotában még egy zseni sem tud megbirkózni, segítsék bár széles körq kutatások!
Ha a kutatás területét leszqkítjük a Történelem egészérQl annak egy ágára, melyet itt Kultúrának nevezünk, vagyis nem törzsek és nemzetek, hanem a tudás, a vallás és a mqvészetek a szokások és más effélék állapotának a történetére, akkor a vizsgálat tárgya jóval szqkebb körre korlátozódik.
A bizonyító anyag már sokkal könnyebben osztályozható és összehasonlítható ez által.
Hogyan lehet a kultúra jelenségeit osztályozni és elrendezni fokról fokra lépve a fejlQdés valószínq menetében.
Az ilyen összehasonlításnak kevéssé kell tekintetbe vennie a történeti dátumot és a térképen elfoglalt helyet, dr. Johnson megvetQen mondta, amikor a patagóniaiakról s a déltengeri szigetlakókról olvasott a vadak egyik csapata olyan, mint a másik
Hogy me *+,_`noµÒÔÞ
î
.
\
FhpÞ|¼¾
ðòöHJLNTj@BFH²úóïóèóàóØàóàóÌÄóÄóÀóÀó¸ó®ó¤¸óÄó¸óÄÄóÄóóÄó~à¸húhú5 hú5 h*[à5húhú6 hú6
húhqOahúh*[à6>*húh*[à56húh*[à>*húhúh*[à6h3s×h*[à6OJQJhqOah*[à5húh*[à5
hqOa56hqOa
húh*[à hqOa51`noJ
L
Â
æ ç |êìz|¼¾LNâ@BDF÷÷ïïïïïïïïïãïïïïïïÞÞïïïïïgd*[à
$Ð^Ða$gd*[à $a$gd*[à $a$gdqOa¢¨ª©ýýFH²´®!Þ!h"#<#Â#D$Ê$b%Æ%ê%X&Z&'¨)ª)j*+÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ëàààààà÷÷÷÷÷÷Õ
$
&
Fa$gd*[à
$
&
Fa$gd*[à
$h^ha$gd*[à $a$gd*[à
! !h""#<#ê%
&V&X&Z&Ò)Þ)à)j*ª,ü, .f.h...¢/¤/¼0¾0h6ì67l7~<<"GÆGTbÀiÔidjj¢j¶j"rPrRrötuy÷ð÷ðèðèðÞÖÑÉðÖðÖðÖð½÷Þ÷±©±ðÖðÖððÖððð}ðÖðèðÖèðh3s×h*[à>*OJQJ
húhúUh3s×h*[à5OJQJ h3s×h*[àOJQJh3s×h*[à6h3s×h*[à6OJQJh3s×h*[à>*OJQJhúhú6 h*[à6húh*[à6húh*[à56húh*[à>*
húh*[àhúh*[à51+¶+Î+Ð+ -. .f.h.¾0À0`2b2¨46n7p7:<~
$ ^ a$gd*[à $a$gd*[à
$
&
Fa$gd*[àøJòKôK*NrPQþQòSÌc2fÄgbjdjHkJkömømp r"rPrötuwyvyxy÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ë÷ë÷÷ß÷
$h^ha$gd*[à
$^a$gd*[à $a$gd*[ànnyire igaz ez az általánosítás, világosan megmutatkozik bármely Etnológiai Múzeumban.
Mindegyik törzsnél kifejlQdnek és használatosak lesznek megegyezQ eszközök, mint pl.: bárd, vésQ kész, fqrész, tq lándzsa és nyíl nyílhegy!
Még amikor barbár hordákat hasonlítunk össze civilizált nemzetekké, akkor is agyunkba illa a felismerés, hogy az alacsonyabb szinten álló népek élete, tárgyról tárgyra haladva, menni analóg fejleményt mutat a magasabb szinten állókéval, sQt a formák alig láthatóan vagy esetenként egyáltalán nem változnak!
Jelen cél érdekében lehetségesnek látszik, hogy figyelmen kívül hagyjuk az ember örökletes különbségeit és fajtáit, és az emberiséget homogénnek, bár a civilizáció különbözQ fokain állónak tekintsük.
A vizsgálat részletei úgy gondolom, igazolják majd, hogy a kultúra különbözQ fejlettségi fokai összehasonlíthatók tekintet nélkül arra, vajon azok a törzsek, amelyek ugyanazokat a szerszámokat használják, ugyanazokat a szokásokat követik és ugyanabban a mítoszban, hisznek, különböznek-e testi felépítésükben, bQrük és hajuk színében.
A civilizáció vizsgálatában az elsQ lépés a részekre szabdalás s e részek megfelelQ osztályba történQ besorolása!
A mítoszok beoszthatók olyan címszók alá, mint a napkelte és nagynyugta mítoszai, a nap és a holdfogyatkozás mítoszok, a földrengésmítoszok, helyi mítoszok, amelyek képzelet szülte mesével magyaráznak meg helyneveket, névadó mítoszok, amelyek egy törsz leszármazását, úgy magyarázzák, meg hogy annak nevét egy képzeletbeli Qs nevévé teszik.
Ahogy valamennyi növény és állatfaj katalógusa egy területrQl az illetQ terület faunáját és flóráját, ugyanúgy mindazon dolgoknak a lajstroma, amelyek egy nép életének bármely részletébQl származnak, azt az egészet képviseli, amelyet az illetQ nép kultúrájának nevezünk.
És ahogy távoli területeken gyakran élnek hasonló, de egyáltalán nem azonos növények és álatok, ugyanezt elmondhatjuk az ott élQ emberek civilizációjának egyes részleteirQl is. Akkor láthatjuk igazán, milyen jó ez az analógia a civilizáció terjedését illetQen.
VetQdik fel a kérdés:
hogyan lehet egy vad törsz szokásaira, mítoszaira, hitvilágára stb. vonatkozó állítást tényként elfogadni, mikor valami utazó vagy misszionárius tanúskodik csak mellette, aki lehetet hogy felületes megfigyelQ nem ismeri eléggé a bennszülöttek nyelvét, ellenQrizetlen információkat ad tovább, elfogult vagy éppen szándékosan téveszt meg?
Válasz:
Az ismétlQdés próbája az erre való megoldás! Ugyanis ha két utazó egymástól függetlenül két különbözQ országból ugyanúgy ír le néhány hasonló mesterséget, rítust vagy mítoszt, szokást az általa meglátogatott népek körébQl, akkor ezt az egybeesést lehetetlen véletlennek vagy szándékos megtévesztésnek tulajdonítani!
A tapasztalat egy idQ után arra készteti a kutatót, hogy várja, a megtalálja a kultúra jelenségeinek ismétlQdését újra meg újra a világon, hiszen széles körben ható hasonló okok következményei.
( Non quis, sed quid - Nem csak azt, hogy ki, de mit)
A kultúra országok szerinti szétosztódása után nézzük most az egyes országokon belüli elterjedést!
közös nyelv
közös vallás
közös szokásjoguk,
mqvészeti és mqveltségi szintjük azonos legyen.
Ha már ezek elfogadottá váltak az új megfigyelQk által feljegyzett új esetek csak arra jók, hogy az eddigi osztályozás érvényességét próbára tegyék.
Az emberi társadalmak összetétele olyannyira szabályszerqnek mutatkozik, hogy eltekinthetünk az egyéni különbségektQl, és így általánosításokat fogalmazhatunk meg. A nemzetre s azok gondolatvilágára.
A társadalmi törvények kutatásának statisztikát és elkülöníthetjük nagy vegyes emberi közösségek különféle tevékenységeit. (biztosító társaságok kimutatásai vagy adóívek)
A fejlQdés alacsonyabb szintjén álló népek vizsgálata során nincs lehetQségünk matematikailag mért adatok statisztikai elemzésére, hanem utazók vagy misszionáriusoknak a nem éppen tökéletes leírásaiból kell megítélnünk a törzsek állapotát!
Tény hogy egy kQ nyílhegy egy faragott bunkó egy bálvány egy halomsír, amiben rabszolgákat és tulajdonágyakat földeltek el, egy varázsló esQ-csináló rítusáról szóló beszámoló mind olyan dolgok, amelyek egy törzs helyzetét ugyanolya hitelesen tükrözik a kultúra egy bizonyos területén, mint ahogy a mérgezés általi elhalálozások számáról szóló kimutatás egy magasabb civilizációban.
Tény hogy egy egész nemzetnek van jellegzetes viselete, eszközei fegyverei házassági és vagyonjogi törvényei és erkölcsi és vallási dokrtinái.
Az etnográfiának a feladata, hogy: szervezet embercsoportok ilyen általános jellemzQivel foglalkozzon, amikor általánosításokat fogalmazunk meg egy törzs vagy egy nemzet kultúrájára vonatkozóan nem szabad el feledkeznünk arról, hogy mibQl adódik össze a végeredmény.
Az a megfigyelQ, aki nem képes át fogóan látni a társadalmat, találóan jellemezhetünk azzal a közmondással, hogy nem látja a fától az erdQt!
Ha viszont a filozófus olyannyira leköthetik a társadalom általános törvényei, hogy közben megfeledkezik az egyes szerelQkrQl, akikbQl a társadalom összeáll. Róla azt mondhatjuk, hogy rá pedig a másik közmondás igaz, mely szerint nem látja az erdQtQl a fákat!
Néha egyes egyéneket figyelünk meg, akik saját érdekükben cselekednek, és nem gondolnak arra, hogy milyen hatást gyakorolnak a társadalom egészére, néha pedig a társadalmi élet mint egy egység folyamatait kell megfigyelnünk, ahol az együttmqködQ egyének megfigyelésünkön végletesen kívül állnak. De látva, hogy a kollektív társadalmi cselekvés csupán sok egyén cselekedetének az eredménye, világos hogy ez a két vizsgálati módszer, amennyiben helyesen alkalmazzák Qket, tökéletesen összeillik.
A fennmaradás és elterjedés törvényei, melyek szerint ezek a jelenségek a társadalmon állandó átlagos jellemzQivé válnak a kultúra meghatározott szintjein!
Megannyi társadalom tagjai hihetek a szemmel verésben és a menny létezésében, vagy a rabszolgákat és tárgyakat áldozhattak az eltávozottak szellemének, vagy óriásölQ szörnyek és vadállatokká változó emberek hagyományát adhatták tovább mindezek alapot adnak arra, hogy valóban az emberi agy szüleményeinek tartsuk ezeket a gondolatoka, viszont arra nem adnak alapot, hogy a kérdéses rítusokat hasznosaknak, hiedelmeket igaznak és a történetek hitelesnek tartjuk!
Elterjedt nézet, hogy amint sokan mondana, az biztos az és amit sokan csinálna, az biztosan helyes Amint mindenhol, amint mindenkor, amit mindenki hisz, az magától értetQdQen katolikus = egyetemes érvényq s így tovább.
Az az ok amiért az emberek valamilyen véleményen vannak, vagy valamilyen szokást gyakorolnak, korántsem szükségszerqen indokolja azt hogy éppen így kellene lennie.
Az etnográfiai adatgyqjtések megmutatják, hogy emberi sokaságoknak ugyanolyan tradíciói hiedelmei és szokásai vannak.
Azok között a bizonyítékok között, amelyek segítségével kinyomozhatjuk, hogy a világ civilizációja milyen irányokat követett, akad a tényeknek egy nagy halmaza, amelynek megnevezésére célszerqnek láttam bevezetni a surrival (továbbélQ, fennmaradó terminust.)
Például:
Egy öreg somersetshire-i asszonyt, akinek kézi szövQszéke a repülQ vetélQ feltalálása elQtti idQbQl származik és aki az újmódi eszköz használatát nem is tanulta meg soha, és láttam, amint a vetélQt egyik kezébQl a másikba dobálja, igaz hagyományos mozdulatokkal. Ez az öregasszony száz évvel sincs elmaradva a maga korától, mégis tipikus survival eset!
Ezen alapelvnek a tanulmányozása nem csekély fontossággal bír, hiszen a legtöbb általunk babonának nevezett dolgok is survival .
FelvetQdik a kérdés, hogy: Aki csak saját korát ismeri, mennyire képes azt megérteni? Vissza kell térni a gyökereinkhez. Ezt támasztja alá a következQ gondolat a könyvbQl:
Bár a kultúra tudománya még gyerekciQben jár egyre esQsebbek annak a jelei, hogy még a látszólag legspontánabb és legindokoltabb jelenségeknek is behatárolható okai okozatai vannak!
Az ember mindig a meglévQhöz fqz hozzá - (Wilhelm Humbolt )
Az ebben rejlQ elképzelés nem érdektelen filozófiai elv, hanem azonnal gyakorlati értelmet nyer.
Semmit sem érthetünk meg másként, mint történetén keresztül (Auguste Comte)
/S ez érvényes a kultúrára is./
Kultúrák fejlQdése
Az emberiség civilizációjának elméleti menetrendje. Ez a hipotetikus állapot, mely ma szemmel nézve primitív hasonlít a ma élQ vad törzsekhez. Vizsgálódás tárgya lehet a közös nyelv, s annak eredete.
- A beszéd az ember vad állapotában keletkezhetett? --- Eddigi ismeretek szerint Igen!
KövetkezQ vizsgálódási pont mely megkívánja a precízséget az a Vallás.
A legkezdetlegesebb formától a megvilágosult kereszténységig.
Tylor azt vallja, hogy:
Hamar eljön az a kor, amikor ugyanolyan indokolatlannak vélik, majd ha teológiai tudós tanulmányozója nem ismeri kellQképpen a fejlQdés alacsonyabb szintjén álló népek vallásainak az alapelveit, mintha egy fiziológus ugyanolyan megvetéssel nézne az élet alacsonyabb rendq formáinak bizonyítékait.
A civilizáció eredetét vizsgálunk kell, mert így érthetjük meg a jövQt!
Váradi Andrea Antropológiatörténet III. szeminárium
1.évf. ME BTK
Kulturális Antropológia
PAGE
PAGE 7
Hasonló témájú dokumentumok
- 2007-12-03 10:11:49
- 2007-12-03 10:18:25
- 2007-12-03 10:15:26
- 2007-12-03 10:16:38
- 2008-01-10 02:00:42
- 2007-12-03 10:17:58
- 2008-11-25 19:27:56
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Küldj üzenetet a szakod vagy évfolyamod összes hallgatója számára. Hasznos lehet ha választ keresel egy kérdésre, vagy mindenkivel tudatni akarsz egy információt. Ehhez használd az Üzeneteken belül a baloldali dobozban az Üzenet írását.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
