Filozófiatörténet konzultáció, Kicsák Lóránt
Országok listája
HungaryEszterházy Károly FőiskolaBölcsészettudományi Főiskolai KarPedagógia-történelemFilozófiatörténetVizsgákFilozófiatörténet konzultáció, Kicsák Lóránt
2008.01.15 07:00:11
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
2005.09.01-02 Filozófiatörténet
A filozófia kialakulása, megjelenése:
A filozófia a gondolkodás tudománya. Arról szól, milyen körülöttünk a világ. Értelmezi a világot. Az ember ezt mindig is megtette. Az ember legfQbb jellemzQje, hogy értelmezze azt, ami körülveszi.
A Kr.e. VI. században Görögországban alakult ki(de korábban is értelmezte a körülötte álló világot.
A filozófia az egyik lehetséges világértelmezési mód.
VI. század elQtt nem találunk filozófiai emlékeket.
Arisztotelész szerint a filozófia valamikor Thalésszal vette kezdetét.
Filozófia elQtt mítoszok (a nép hozta létre, milyennek látja a világot. A görögök számára a mítosz volt a világértelmezési mód.
A mitikus világkép kora:
Mítoszokat hoznak létre. A mítosz mese. Valamilyen történetnek az elbeszélése. A természethez egy történetet kapcsol. A mítoszban az ember teremt egy világot, ez a mitológia(mitikus ember. Az ezt megalkotó ember költQ.
Thalész:
Minden víz -ezzel a kifejezéssel születik meg a filozófia. A mondata válasz egy kérdésre: mi a mindenség? A mítoszok mindenbQl mást csinálnak. Itt az érdekli, hogy mi a dolgok lényege. A dolgokat önmagukban látni, felfogni. A lényeg meghatározása (theorein).
Teoretikus szemléletmód: Arra koncentrál, hogy a létezQ önmagában micsoda Kr.e. VII. században jelenik meg.
Thalésznak lesznek követQi:
Anaximandrosz
Anaximenész
Hérakleitosz
Az emberi létnek a legmagasabb stádiuma az lesz, ha valaki filozófussá válik. A filozófusok tevékenysége rányomja bélyegét a görög kultúrára(divat lesz a filozófia.
Az elsQ pillanattól egy radikális életmódváltást jelent. Thalész visszavonul, hogy a tudományoknak szentelhesse magát. Különc életformát jelent kezdetekben. Thalészhoz a közösség máshogy viszonyul. Csúfolták
A korai filozófusok vizsgálódási területei:
Természetfilozófusok (fqzisz)
A fqzisz a mindenség, minden ami létrejön. A görögök szerint a mindenség örökké van. Az ember része a fqzisznek(keletkezik, létezik, elpusztul.
A világmindenségben (koszmosz) rend van. Van=rend. Ha nincs rend, akkor káosz van. Szabályszerq ismétlQdés miatt van rend. (nap: felkel-lenyugszik, évszakok ismétlQdnek) A görögök szerint minden egyre megy vissza: arkhé, az Qselem. TQle van a rend.
Olyan törekvés hatja át Qket, hogy biztosan van valami kiindulópont. Ez máig eljön. Valamiképpen visszavezetni a dolgokat az elejére.
Másik gondolatuk: semmi nem állandó, csak a világ, minden változik. Örökkévaló a kozmosz, azt kell megmagyarázni, hogy hogyan marad meg, ami nem változó vagy állandó változó kapcsolata.
Anaximandrosz:
Kr.e. 570-es években tevékenykedhetett. Thalésznak lehetett a tanítványa.
Egy mondata maradt fenn: A létezQk szükségképpen abban pusztulnak el, amelyben keletkeztek .
A létezés egy átmeneti állapot. A keletkezés és pusztulás a változás.
Megkülönbözteti a látható világot a nem látható világtól.
apeiron: meghatározhatatlan, végtelen
doxa: tévedés
Hérakleitosz:
Kr.e. 500-as évek vége.
29. töredék: a Kozmoszról:
Ugyanaz mindenkinek
Örökkévaló
Nem teremtett
Örökké tqz-fellobban-kialszik (keletkezés-pusztulás)
2 arkhé
A kozmoszt folytonos változás jellemzi. A mélyben meghúzódik az állandóság. A változást a harc mozgatja.
Ellentétek-ellentétes erQk harca.
A harc véget ér, az ellentétes erQk egységet alkotnak:
illeszkednek
vagy eredendQen egyek
átcsapás (fiatalság-öregség)
Dialektikus szemlélet: A világban szakadatlan fejlQdés zajlik, amit az ellentétes erQk irányítanak.
Itt a mérték a logosz.
Jelentése sokrétq, de összekapcsolja Qket valami.
FQ jelentése értelem, ezen belül:
emberi értelem (gondolkodás)
szavak értelme (beszéd)
igazság, tan
A logoszból ered a logika:
lényege valaminek (csak rá jellemzQ)
törvény
mérték
A filozófia alapfeltétele: helyesen látni a világot.
Etikai töredékek:
Két fQ értelme van az embernek:
bölcsesség (józanság, éberség, tudás
mértékletesség
Ezekhez kapcsolódik a logosz.
A görög etikai gondolkodás szerint az erényt azért kell megtartani, hogy az ember javára váljon.
Ha valaki áthágja a mértéket, hübriszt követ el
Preszókratikus filozófusok:
Thalész-napfordulók
Felfedeznek természeti jelenségeket. Számos technikai újítás jellemzi Qket.
A természet iránit figyelem Szókratész után az emberre koncentrálódik.
Szofisták:
Vándortanítók voltak.
Minden dolgok mértéke az ember.
A szó és a dolog nem azonos egymással.
Nincs abszolút igazság, hatalmas tömegeket meg lehet gyQzni bármirQl.
A tevékenységüket támogatja a városállam vezetése(athéni demokrácia Kr.e. V. század.
Úgy lehet érvényesülni, feljebb kerülni, hogy menyilvánul a mindennapi életben, érvényesíti akaratát.
Szókratész:
Ellensége volt a szofistáknak. Szerinte van igazság. Az ember eljuthat az igazság megismeréséhez, megtudhatja, mi a jó.
Amíg nem ismerem önmagamat, addig nem akarok más dolgokkal foglalkozni.
Nem tudjuk, hogy konkrétan mit tanított. Mindig megvitatta a kérdéseket, a válaszokhoz közösen kell eljutni szerinte. Hallgatói voltak Platón, Xenophón. Összekeveredik Szókratész és Platón gondolkodása.
Szókratész anyja bába volt, a mesterséghez hasonlította magát. P a tanítványaiban levQ tudást segíti napvilágra. 2 tudás szint:
bennünk rejlQ
napvilágra hozott
Bennünk rejlQ: lappangó, pl. szép. Nem tudjuk meghatározni, hogy micsoda. Szép az, ami érdek nélkül tetszik. Igazi tudással akkor rendelkezünk, ha tudjuk micsoda.
Ha bennünk rejlik, honnan van? Szókratész szerint velünk született vagy megtanultuk. Az emberi lélek halhatatlan. A tudás és a tanulás visszaemlékezés (anamneszisz). A tanulás által elevenedik fel. Az ember birtokolja a formákat, amiket valahol megszerzett. A dolgok puszta formáján kívül az értékeket is hozzuk magunkkal.
Szókratészi irónia:
Szókratész olyan érveket vonultat fel, amelyek a vitapartnert megegyezésre késztetik. Emberi és isteni tudás között szakadék van. Kötelesség és bizonyítás egyszerre jelenik meg. Az irónia távolságtartást jelent az ember által megszerzett tudáshoz.
Platón: Szókratész védQbeszéde:
Szókratész koncepciós per áldozata lesz.
2 vádpont van ellene:
Szókratész megrontja az ifjakat(olyan elvek követésére buzdítja Qket, ami szembefordítja Qket a hagyománnyal
Nem tiszteli a közösségi isteneket, egyéni dájmonokat (isteni sarjak) szolgál.
A védQbeszéd ellenére bqnösnek nyilvánítják és halálra ítélik. Elfogadja a halált.
Szerinte a halál egy olyan állapot, amikor megszqnünk mindent érzékelni, olyan, mikor nyugodtan alszunk, vagy a lélek egyik helyrQl a másikra kerül.
Platón:
Szókratész, Platón és Arisztotelész szilárdítják meg a filozófiát.
Tanítványa volt bizonyos értelemben Szókratésznek.
Dialógusokat írt.
3 típusú párbeszéd:
szókratikus korszak: ironikus dialógusok, a probléma több szempontból be van mutatva, pl. védQbeszéd
ideatan: Szókratész tanításainak egyeztetése a saját útkeresésével, pl. az Állam
mitikus
Kr.e. 387-ben alapította meg az Akadémiát. Oktattak filozófiát, matematikát, orvoslást. Ide jár majd Arisztotelész.
Ideatan:
Platón szerint minden egyes földi létezQnek létezik egy ideális változata. Szerinte két világ van:
földi dolgok világa
ideák világa
Az ideák örökkévalóak, nem változnak. Az idea csak a lényegi jellemzQket tartalmazza. Csak önmagukat foglalják magukba, tiszták. A földi dolgok keletkeznek és pusztulnak, változnak, összetettek.
A viszony közöttük: a földi dolgok részesülnek az ideák világából, ettQl olyanok amik. Szerinte az ideák a Hádészban vagy az Olümposzon laknak.
Az ideatan alapján létrejön a világ megkettQzése, a földi világ leértékelése. A földi világ torz tükörképe az ideák világának.
Az állam címq dialógusában az ideák államát írja le. Az ideális államban az ember a leggazdagabb, legboldogabb. Az ember a vele született adottságokkal érheti el ezeket. Az emberi léleknek 3 része van:
értelem
indulat
vágy
Úgy érhetQ el a boldogság:
vágynál mértékletességre
indulatnál bátorságra
értelemnél bölcsességre tesz szert.
Az államban olyan rétegzQdéseket kell kialakítani, amely összhangban van a lélekkel.
Kell lenni az államban:
termelQk-mértékletesek
Qrök-bátrak
irányítók-bölcsességet elsajátító filozófusok
Akkor lesz tökéletes az állam, ha kialakulnak ezek a csoportok. Ezen kívül igazságosnak kell lennie.
Barlang hasonlat:
Milyen fajtái és hasonlatai vannak a megismerésnek.
Az ismeretszerzés szenvedéssel jár. A sötétségbQl a világosságba juthat.
A tudó ember szabad, a tudatlan le van kötve a barlang mélyére.
Barlang Külvilág Érzéki megismerés Értelmi megismerés (gondolkodás útján) Árnyék-érzéki adatok Árnyék-ideák szemlélete Báb-tárgyként fogjuk fel Dolog-ideáknak felel meg Tqz Nap- a jónak a szimbóluma
Arisztotelész:
Ideák- örökkévaló igazság
Számára értékkel jár a földi létezés.
Szembefordul Platón ideatanával. A földi létezQk mellett van egy hely, ahol az ideák laknak. A földi élet hasonlít az ideák világára, de soha nem azonosul vele-ezt vallotta eddig Platón.
Arisztotelész cáfolja ezt:
Platón feleslegesen kettQzi a világot
Jogtalanul választja el a dolgoktól a lényegüket
Az ideák nem léteznek, az ideák a nemlétezQk
Platón szerint a létezQ: hat, vagy hatást érhet el
Arisztotelész szerint a létezQk nem hatnak, nem szenvednek el hatást.
A platóni ideák költQi metaforák, az egyedi dolgok közös tulajdonságának a neve. Egyben egy önálló létezQ megnevezése is.
Keletkezés okai:
Anyagi ok-anyag
Formai ok (forma, ható (hatás, ami elindítja a formálódást) cél ok)
Okok láncolata alakul ki, ami nem végtelen. Kell lennie egy elsQ oknak.
Nem tudjuk, mi ez, de megtudhatunk róla:
Létrehoz valamit, mozgat=mozgatatlan mozgató Az összes létezQ benne van, ami aktuális, azaz tökéletes=Isten. Ez a tökéletesség vágyat ébreszt m&(0268@NPhjº¼ÊÌÜÞæèþ
& ( D F ¬ ® Â Ä Ö Ø
$
2
4
D
F
H
J
T
V
t
íÛíÛíÛí˻˻˻˪ªªªªªªªªªªªªªªªªªªªªªª hæWhæWCJOJQJ^JaJ hæWhäX¼CJOJQJ^JaJhæWhæW5>*OJQJ^JhæWhäX¼5>*OJQJ^J#hæWhæW5CJOJQJ^JaJ#hæWhäX¼5CJOJQJ^JaJ;@
à
L
´
B
B
D
v
,.@H"\xªôî*L>÷òp#¬òòp#sòp#sòp#sòòp#sòp#sòp#¬òòp#sòp#¬òp#sòíp#såp#Gåp#Gåp#Gíp#síp#síp#síp#¬íp#síp#síp#s
&
Fgdü4gdü4gdäX¼ $a$gdäX¼d¶ýt
v
°
²
´
¶
¸
º
Â
Ä
È
Ê
Ò
Ô
î
ð
&
(
*
,
:
<
D
F
X
Z
f
h
|
~
¤
¦
È
Ê
î
ð
:
<
L
N
Z
\
d
f
t
v
|
~
²
´
Æ
È
Ø
Ú
Ü
Þ
à
â
ê
ì
î
ð
ü
þ
"
0
ìÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛìÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛ hæWhæWCJOJQJ^JaJ hæWhäX¼CJOJQJ^JaJ& jàðhæWhäX¼CJOJQJ^JaJP0
2
:
<
D
H
V
^
`
d
f
v
x
z
®
°
Þ
à
ä
æ
" < > B D h j ¨ ª È Ê Ð Ò "&(*,.@\ïÞïÞξξξÎÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞªÞïÞïÞïÞhë5>*OJQJ^JhëCJOJQJ^JaJhäX¼CJOJQJ^JaJ& jàðhæWhäX¼CJOJQJ^JaJhæWhæW5>*OJQJ^JhæWhäX¼5>*OJQJ^J hæWhäX¼CJOJQJ^JaJ hæWhæWCJOJQJ^JaJ2\FÂÄòôî
LhÞßàïôrtvP!"" $Þ$à$¬&ä&òäÐäòäÃäÐ䵧µ~~p~pbpbUh
Þ5>*OJQJ^JhN
uCCJOJQJ^JaJh'O75>*OJQJ^Jh'O7CJOJQJ^JaJh
@ÎCJOJQJ^JaJh6hCJOJQJ^JaJhÀXq5>*OJQJ^J& jàðhÀXqhÀXqCJOJQJ^JaJhÀXqCJOJQJ^JaJhü4CJOJQJ^JaJ>%ßàï:Öòô@v´Ð<-L- b Ð ê !P!"úúp#súp#súp#¬úp#súúp#súp#súp#súp#súp#súúp#súp#sòp#Gòp#Gòp#Gòp#Gòp#Gííp#síp#såp#Gåp#Gåp#Gí
&
Fgd
uCgd
uC
&
Fgd
uCgdü4"F"ª"î"(#X#r#¨#ò#$$z$|$ $à$*%H%%F&ª&¬&ä&
'¤'¦'4(úp#súp#súp#sòp#Gòp#Gòp#Gíp#såp#Gååp#Gíp#síp#síp#síp#sÝp#GÝp#GØp#sØØp#sØp#sØp#¬Øp#sØp#sØp#sØgdN<
&
F gdN<
&
FgdVA»gdVA»
&
FgdVA»gd
uCä&Þ'ò'6(L(v(x(ô)ö)
***+R+S+û+
,<,P,--<->-..c/¤/¥/¦/òäò×ÉòɵɨäääqqcqUqUhDCJOJQJ^JaJhÐH
CJOJQJ^JaJh
?CJOJQJ^JaJh®RÀCJOJQJ^JaJhT-æCJOJQJ^JaJhT-æ5>*OJQJ^JhÚhF5>*OJQJ^J& jàðh¦2ih¦2iCJOJQJ^JaJh¦2iCJOJQJ^JaJh
Þ5>*OJQJ^JhÚhFCJOJQJ^JaJh
ÞCJOJQJ^JaJ4(6(L(x(¸())**
**S+<,>-Z-~-b.¥/¦/º/d1f1¦1ø1$2þ23úp#súp#¬úp#súp#súp#súp#súúp#súp#súúp#súúòòíííííííííåå
&
F
gdJt»gd
?
&
Fgd
?gdN<¦/±/¹/º/Ä/v0b1d1f1v11¤1¦1º1$282b2d2È3Ú3ò3@4B4n5~55L6f6¸6ðàÓÅ·©·©Å©Å©k©]Å]©]PÅ]Å]h{#5>*OJQJ^Jh{#CJOJQJ^JaJ& jàðhJt»hJt»CJOJQJ^JaJhJt»hJt»5>*OJQJ^JhÐH
5>*OJQJ^JhJt»5>*OJQJ^JhJt»CJOJQJ^JaJhDCJOJQJ^JaJhÐH
CJOJQJ^JaJhD5>*OJQJ^JhDhD5>*OJQJ^JhDhÐH
5>*OJQJ^J3B4l5n5~56l66¸67$8489909ö9:8:À;à<à=t????úúúúúúúúòòòííííååààààØØØ
&
Fgd {´gdÄ"
&
FgdþWÒgd)¶
&
F gd{#gdJt»¸6777¨79.909ö9::Þ=à=>r?t?6BÀBÂBÄBèBNCPCCàCâCbD$EòäòÖòɼ® ® wii[i[Mh¨bäCJOJQJ^JaJh´%æCJOJQJ^JaJhsPCJOJQJ^JaJh75>*OJQJ^Jh7CJOJQJ^JaJh {´CJOJQJ^JaJhÄ"CJOJQJ^JaJhþWÒCJOJQJ^JaJh)¶5>*OJQJ^JhþWÒ5>*OJQJ^JhÐH
CJOJQJ^JaJh{#CJOJQJ^JaJh)¶CJOJQJ^JaJ?Ô?@2@z@&AVAAAøAÂBÄBèBPCâCbDrDDúòòòúúêêêúúúúúúáá $Ifgd {´
&
Fgd {´
&
Fgd {´gd {´DDªDøD~~ $Ifgd {´xkd$$IfFÖÖ0ÿ#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laöøDúD$ETE~~ $Ifgd {´xkdL$$IfFÖÖ0ÿ#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö$EREVEEE¸E¼EÂEÄEöEüEFFLFNFFHHH|I²I´ILLL¶LàLâLNxNxêyìy:zòäòäòäòäòä×ʼ®¼ ¼ vvtvfRf& jàðha8ha8CJOJQJ^JaJha8CJOJQJ^JaJUh¨òCJOJQJ^JaJh&vrCJOJQJ^JaJh·,²CJOJQJ^JaJh]ÄCJOJQJ^JaJh³4§CJOJQJ^JaJhv\ëCJOJQJ^JaJhþZ.5>*OJQJ^Jh³4§5>*OJQJ^Jh¨bäCJOJQJ^JaJhþZ.CJOJQJ^JaJ TEVEEºE~~ $Ifgd {´xkd$$IfFÖÖ0ÿ#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laöºE¼EÄEøE~~ $Ifgd {´xkdä$$IfFÖÖ0ÿ#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laöøEúEüEFNFFHFHHôHNI´I@J4Kzzzuuugd]Ä
&
Fgdv\ëgd {´xkd0$$IfFÖÖ0ÿ#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö
4KVKvKLLâLNxrx yyz:zbz {{4|ð|d~Ô~*jÄöúòòííííååååàØØØÓËËËËËËË
&
Fgdú ügdðd_
&
Fgdðd_gda8
&
Fgda8gd·,²
&
F gd·,²gd]Äindenben, hogy az is tökéletes legyen.
Logikai rendszer:
Fogalmak tana (milyen szavaim vannak-létezQt nevez meg, változatlanok, változók)
Kijelentések tana (ezek a szavak szabályok szerint összekapcsolódnak
Kijelölések kapcsolódnak egymás között(következtetések tana
Bizonyítások tana
A logika szabályai:
Ellentmondás törvénye: ha egy kijelentés igaz, akkor az ellentéte szükségképpen hamis
Azonosság elve: minden létezQ azonos önmagával és csak önmagával azonos
Az elégséges alap ok elve: megfelelQ alap ok kell, hogy valami létrejöjjön
A dolgok lényege magukban a dolgokban rejlik benne, pl. Szókratészt amikor szónokolni látjuk:
Mi a létezQ?-->ember Ez a valami, azaz Szókratész-egyed. Szubszancia (lényeg-a változatlan tulajdonságok összessége a lényeg. Ha változtatunk egy dolgon, akkor megszqnik annak a lényege
Rendelkezik Szókratész valamilyen minQséggel (pl. szép)
Rendelkezik mennyiséggel (pl. egyedül van)
Viszony (pl. okosabb, mint más)
Hely (pl. a piacon áll)
IdQ (pl. most látom)
Cselekszik (pl. mutogat)
Elszenved (pl. halálra ítélik)
Birtoklás (pl. van valamije)
Helyzet (pl. áll, támaszkodik)
Ezek megváltozhatnak a létezQn, egyszer elemzik, egyszer nem (bszidecnia)
Ez a 10 dolog a Kategória. Ezek jelentQsége: nincs több szempont, amivel jellemezhetjük a létezQt. A változások között nincs ellentmondás.
Hogyan jönnek létre a szubsztanciák, mi szükséges ahhoz, hogy pl. egy szék szék legyen?
Keletkezéselmélete: ami létezik, az azért létezik, mert létezhet. Amikor még nem létezett, akkor is lehetQségként létezett. Ez a potencialitás.
A keletkezés a potenciális létezésbQl aktuális létezéssé válás. Anyag + forma( a keletkezés egy anyag és az egy forma egyesülése.
Magától semmi nem keletkezik. A keletkezésnek van oka, amitQl keletkezik, az az okozat.
Kizárt harmadik elve: Egy állítás vagy igaz, vagy hamis. Harmadik lehetQség nincsen.
Középkor:
A keresztény vallásból indul ki az egész kultúra. A keresztény vallás zsidó származású.
Egyházszervezés: Egységesíteni kell, hogy miben hisznek, mit fogadnak el. Eretnekség megjelenése.
Új filozófiai problémák megjelenése:
Kozmoszról alkotott elképzelés:
Antik elképzelés Biblia szerint Körszerq, ciklikus folyamatok ismétlQdnek, örökkévaló Kezdetben nem volt semmi. Volt kezdet, van vég. Teremtés útján jön létre. A filozófusok ezt a teremtést próbálják megmagyarázni(teremtéselméletek
Teremtéselméletek:
Szent Ágoston vallomások címq mqvében: exnihiló teremtéselmélet: a semmibQl teremtQdött minden. Isten mondta, hogy legyenek dolgok, és lettek.
Folytonos teremtéselmélet: A teremtés nem egy egyszeri tett, hanem örökkévaló, pillanatról pillanatra történQ. Ha örökkévaló, akkor miért nem örökkévaló a világ? Mert: más az isteni örökkévalóság, és más az emberi.
Lineáris történelemszemlélet: Minden, ami történik, az egyenesen bontakozik ki. Minden esemény egyszeri, egyedi, megismételhetetlen. KezdQpont a teremtés, Végpont az ítélet, üdvösség, a tökéletes állapot elérése. Bqnbeesés és megváltás: mindez nem más, mint egy isteni terv.
Isten helye ebben a világban:
Isten a világ felett áll, transzcendens helye van. Egyetlen isten van. Isten tartja fenn a világot, a filozófusok benne látják az igazságot.
Az ember helye a világban:
Antik Középkor Az ember olyan életet kövessen, melyben harmonikus életet tud élni. A világgal összhangban kell élni. Az embert nem érinti a világ, közömbös, nincs rá befolyással. Elismeri, de nem akarja, hogy rá hatást gyakoroljon. Az emberi élet célja nem a földön van Következmény: Ellenségek lesznek. A világgal szemben. Megtagadják a földi világot. Azokat az értékeket támogatja, amelyben az ember át tudja adni magát. A kultúra, mqvészet erQteljesen fellendül.
Aquinói Szent Tamás:
Summa Teologica címq mqve egy tankönyv volt. Ebben összegezte filozófiai tanait. 2 ellenérvvel indul:
Ha két ellentét közül az egyik végtelen, akkor ez megsemmisíti a másikat. Ha Isten jó, akkor megsemmisíti a rosszat(ez viszont nem így van
Felesleges bizonyítani az okok számát. Egy okból meg tudunk magyarázni valamit, akkor felesleges a másik.
5 bizonyíték, hogy Isten létezik:
Mozgás-léteznie kell egy elsQ mozgatónak. Ez Isten.
Minden keletkezésnél kell lennie egy elsQ oknak, ez a ható ok. Ez Isten.
Esetleges és szükségszerq lét. A szükségszerq Isten, esetleges minden ami minket körülvesz, mi magunk is. Ez rászorul más létezQre, ez a más létezQ a szükségszerq=Isten
A dolgok fokozatai: A földi létezQk között fokozatbeli különbséget lehet tenni. Van egy mérce, ami alapján ezt tesszük: szépség, jóság, igazság. Ez az abszolút mérce: Isten
A dolgok kormányzása: a világ eseményei törvényszerqen zajlanak le, ezek értelmesek. Isten határozza meg a törvényeket.
Modern tudományok alapkérdése:
Francis Bacon:
Brit gondolkodó, fQ mqve a Novum Organum.
Alapja: Az emberi értelem a világgal a lehetQ legtöbb információt gyqjtse össze, ezeket úgy dolgozza fel, hogy a maga számára hasznot hajtson.
Olyan hatékony eszközöket biztosítsunk, hogy az ember a természet urává tudjon válni. Ezek az eszközök nemcsak a kéz, hanem plusz eszközök, szerszámok.
Nincs módszer, amely elvezessen minket a teljes igazsághoz. Amit tudunk, az véletlenszerq.
Nincs gyakorlati cél, nem tudják a kutatók, hogy mit akarnak megtudni a világról. Ha megtudják, nem tudják mire hasznosítani.
4 ködképet különböztet meg (ködkép: emberi tudatba épül bele):
Törzs-emberek vagyunk, így látjuk a világot. Amilyen bennünk a képesség meglátni a világot.
Barlang-az ember lakóhelye
Piac-a jelenségeket helytelenül nevezzük meg. Azaz nem következetesen, úgy, hogy mások nem úgy azonosítják. Közös nyelvet hozzunk létre, hogy egyformán értsék.
Színház-más világképek is befolyásolják a gondolatainkat, nézeteinket. Hasonlítanak a valóságra, de nem azonosak vele.
Az eszközök logikai eszközök: induktív észlelés, fogalmak, makriális eszközök
Módszerek:
Megfigyelés, adatgyqjtés
Kísérletezés
Gyakorlati cél: nem öncélúan kell megismerni, használni kell az ismereteket az ember javára.
KötelezQ irodalom:
Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlQdése
Steiger Kornél: Bevezetés a filozófiába szöveggyqjtemény
arkhé: Qselem, pl. Thalésznál a víz stb.
logosz: értelem, mérték, arány, gondolat, elv: ami mozgatja a világot.
Hérakleitosznál a tqz, János evangéliumában Jézus.
idea: Platónnál mindennek a tökéletes eredetije. aminek gyenge mása a mi világunkban van. Pl a szék ideája tökéletesebb, mint a mi korcs alkotásaink. stb. Az ember lelke születése elQtt az ideák világában él, büntibQl költözik egy földi testbe, és a tanulás lényegében visszaemlékezés a korábbiakra - lényegében a fogalom magyarázata
dialektikus szemlélet: a világ állandóan változik, ellentétek harca a fejlQdés eredménye. Hérakleitosznál még nincs rejlQdés, csak ellentét. 2-szer nem léphetsz ugyanabba a folyóba stb. Hégelnél már fejlQdés is lesz.
theorein - nincs benne. gondolom a teória görög megfelelQje - elképzelés, elmélet
teóriánál megtaláltam. Jót írtam.
Hérodotosz számára a theórien a Historeinnel (kikutat) együtt képezte a történetírás alapját.
az ion természetfilozófiában az elvont dolgok gondolati (szellemi) szemléletének értelmét kapja.
teoretikus: fogalmi gondolkodással a megismerésre irányuló elQször Arisztotelész használta a praktikus ellentéteként.
teoretiksu szemlélet - gondolom én: valamilyen következtetést von le a tapasztalataiból úrja- átgondol, nemcsak kísérletez.
phüszisz (gör.) 1. természet, ami 1. és alapvetQ. Az i.e. 6-5. sz.-i görög filozófia meghatározó tárgya és fQ vizsgálódási területe. Az ión filozófusok életet tulajdonítottak az anyagnak, a lelket tartották a dolgok mozgatójának, s különbozQ arkhékban látták a dolgok örök alapját (lelkesített Qsanyag? ezt én gondoltam át)
örök érvényq, szükségszerq és változatlan természettörvény
doxa: (gör. vélemény)Platónnál eltérQen a belátástól és az ismerettQl, közbülsQ a tudás és a nemtudás között.
anamneszisz: - anamnézis (gör)?
visszaemlékezés - az ideák világára - az ideánál írtam Platónnál.
további jó tanulást, várom a kérdéseidet
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
