Voltaire
Országok listája
HungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAntropológiatörténet III.Voltaire
2008.01.14 20:51:10
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Voltaire:
(1694-1778)
Egy vadember és egy bakkalaureus beszélgetése
Voltaire életének és munkásságának rövid összefoglalása:
Voltaire életmqve hatalmas terjedelmq, 60 év szakadatlan munka. Az írást társadalmi- politikai cselekvésnek tekintette. Sokan életét tartják fQ mqvének. De ki is volt P?
Voltaire 1694. november 21.-én született Párizsban Francoise-Marie Arouet néven. Szülei középosztálybeliek; édesapja közjegyzQ, édesanyja pedig egy polgári köznemesi család leánya. Érdemes megemlíteni, hogy édesanyját egészen korán 7 évesen elveszítette.
1704- 1711 között az ifjú Voltaire a párizsi jezsuita kollégium diákja volt. Bár késQbb a jezsuiták egyik legnagyobb ellenfelévé vált azt Q maga is elismerte, hogy sok ismeretre tett szert általuk. Megtanulta a jezsuitáknál a színház és a történelem szeretetét és fontosságát, a kompromisszumra való hajlamot, a többféle politikai modell lehetQségét, a királyok isteni eredetének tagadását, az akarat mindenhatóságában és az egyén lehetQségeibe vetett feltétlen hitet.
Érettségi után apai akaratra vidéken jogot tanult Voltaire, de tulajdonképpen soha nem érdekelte igazán e szakma, inkább ez alatt az idQ alatt röpiratokat kezdett el írni.
1715-ben XIV. Lajos halála után tért vissz a Párizsba, ahol sikerült felküzdenie magát a legfelsQbb körökig. Ennek is köszönheti, hogy még ebben az évben bemutatták Oidipusz címq színdarabját.
1717-ben született egy szatírája II. FülöprQl az orléáns- i régensrQl, ennek okán a Bastille- be vetették. Szabadulása után változtatott nevet és kezdett bele a Henriász megírásába.
1725-ben megsért egy Chevelier de Rohan nevq fiatal nemest, aki ezért megbotoztatja. Voltaire önérzetes emberként párbajra hívja a nemest, aki börtönbe akarja záratni. Voltaire egyetlen lehetQsége a börtönön kívül, hogy számqzetésbe vonul, így kerül Angliába.
A szigetországban ismerkedik meg J. Swift és A. Popepal munkásságával, J. Lock filozófiájával, Newton fizikájával. Ezek mellett tanulmányozza az alkotmányos monarchiát, a vallási türelmet és a szólásszabadságot. Úgy véli Anglia hasznos modell lehet Franciaországnak.
1729-ben tér ismét vissza Voltaire Franciaországba. Itt megjelenteti a Henriász címq IV. HenrikrQl szóló hQseposzát.
Nem hagyja abba az alkotást 1731-ben XII. Károlyról íródott mqvében nyíltan elítéli a háborút.
1733- ban Filozófiai levelek címq mqvével ismét felháborodást kelt, mivel kifejti véleményét mi szerint a vallási tolerancia, a politikai szabadság, a kereskedelem fejlQdése és a tudomány fejlQdése kölcsönösen feltételezik egymást. A mqvet egyházellenesnek tekintik és elégetik. Voltairenek pedig menekülnie kell Cirey várába. A továbblépés elQtt fontos még tudni az említett mqrQl, hogy az újságírás elsQ remekmqvének tartják.
Cirey vára a Lotharingiai hercegség része. Itt Voltaire csak az irodalomnak szentelhette végre napjait. Emellett levelezésbe kezdett az akkor még porosz trónörökössel II. Frigyessel. Voltaire ekkor álmai uralkodójának tartotta Frigyest.
1743-ban Fleury bíboros halála után, aki Voltaire egyik legnagyobb ellenfeleként ismert , az író visszatérhetett Párizsba. A francia akadémia tagja lett, udvari történész és királyi kamarás.
Frigyes trónra lépése után meghívja Poroszországba. E lépést XV. Lajos soha nem bocsátja meg Voltairenek így nem térhet vissza, így Svájcban, Genfben telepedett le. Itt kezdett bele a Candide megalkotásába.
1778- ban az utód XVI. Lajos megis megbocsátott Voltairenek, aki így visszatérhetett Párizsba, ahol királyi módon ünnepelték és még Benjamin Franklin is látogatást tett nála. Nem sokáig élhetett ezt követQen szeretett városában, mivel még májusban magával ragadta a halál. A párizsi érsek megtagadta temetését, mivel nem gyónt meg, de a selleires.i plébános titokban eltemette katolikus szertartás szerint.
1791-ben testét a Phanteonba szállították, ahonnan 1814- ben fanatikus fiatalok egy csoportja elrabolta csontjait, így holléte, máig ismeretlen.
Voltaire vitatkozik azokkal az elméletekkel, amelyek elítélik a modern civilizációt, eszményítik a primitív életet, a bibliai Paradicsomot, Ádám és Éva életmódját, erkölcseit. DicsQíti az élvezeteket, a gazdagságot, a mesterségeket., a mqvészeteket, az ipart, a kereskedelmet.
Egy vadember és egy bakkalaureus beszélgetése: (1761)
Voltaire e mqve egy rövid, de annál tartalmasabb dialógus egy vadember és egy bakkalaureus között. Ha a címbQl indulunk ki elQször furcsa következtetést vonhatunk le: mirQl is beszélgethet egy tudós ember és egy vad ember ? A dialógus végigolvasása után azonban meglepQ dolgokat tapasztalunk. De nézzük mirQl is szól kettejük eszmecseréje.
A VademberrQl érdemes tudni, hogy a történet szerint Guyanából hozta Cayenne kormányzója és egészen jól beszél franciául, tehát nem tekinthetQ tanulatlannak
A Bakkalaureus azonnal egy felettébb érzékeny kérdéssel indítja a párbeszédet: & a társadalom pedig csak mesterséges romlottság? . Tehát a tudós arra kíváncsi szükség van e társadalomra a Vadember szerint. EbbQl kiindulva a beszélgetés elsQ része eljut egészen mélyen szántó etikai és filozófiai kérdéseket feszegetQ témákig: honnan jön a lélek? , mi is voltaképpen? , mit csinál? , hogyan mqködik? , hová lesz halálunk után? , rendelkezik e az ember olyasmivel, amivel az állatok nem? , milyen természetq a szellem? , a lélek, hogyan élteti a testet? , van e szabad akarat?
A Vadember meglepQ egyszerqséggel felel a kérdésekre, válaszai mégis megdöbbentQek a Bakkalaureus számára, hiszen a beszélgetés elején látjuk fenntartásai és elQítéletei vannak beszélgetQpartnere személyét illetQen. Ez abból derül ki számomra, hogy már a kezdetekkor ,úü ¤ ¦ Ò N
P
b
l
¢
¶
P
R
Î
Ð
ì
J
^
Ú
" . D ~ À ì ô .ZòçÛòçÍ»±»±ª»£££££z£z£zpzpzpzpfªfphæ!h Í56hæ!hàLN56
h
ßhàLNhæ!hHN56hHNh hÊ)ä56hæ!hÊ)ä56
h
ßhÊ)ä
h
ßh Íhæ!h
×56
h
ßh
× hÊ)ä5>*CJ aJ hÊ)ähÊ)ä5>*CJ aJ h·~h·~5CJaJ hÊ)ä5>*CJ4aJ4hÊ)ähÊ)ä5>*CJ4aJ4( ,üP
P
úRØJ TjZt§f-7 #_$`$ì&î&Z'÷p#2Ë÷p#¥÷p#2Ë÷p#2Ëòp#¼æp#¬æp#¬æp#¬æp#¬æp#¬æp#¬æp#¬æp#¬æp#¬æp#¬æp#¬æp#¬æp#¬æp#¬æp#¬æp#¬æp#¬æp#¬æp#¬Þp#¼ $a$gd
$Ä`Äa$gd
ßgdÊ)ä $a$gdÊ)äeÀeýýZ^øúDNÚÜú*,V®°Øâd® . 0 H J V¸ö@T¨®ÄâòÊö:j²ðZlzùïåÞåÞÚÞÚÞÓÞÓËÃËÓ¼Óµ®Ë¦Ë®®Ú®®Ú®®®®®Ú®Ú®¼Ú
h
ßh]'hæ!hló56
h
ßh<
h
ßhÊ)ähæ!hló6
h
ßhló
h
ßhoMõ
h
ßh Íhæ!hÅ{6hæ!hHN6
h
ßhÅ{hHN
h
ßhPÅhæ!hPÅ56hæ!hàLN56
h
ßhàLN5,.RT^B¨rtÈÊÖ
01
õ÷--f-Ð-ê- - & ' 7 ; T s x ""À#Î#Ô#Ö#_$ê&ì&î&ùòèÞèò×òÓòÌòÅ×Å×ÅÓÅÓÅÓÅמӾ¶®¶¾¤¾Ó¾Ó¾ ¾¤¤¾h·~h
ß
h
ßh
ßh h Í56h÷kh h
×56h h
×6h hxf§6
h
ßh
×
h
ßh
7
h
ßhRÕhxf§
h
ßh Íhæ!h]'56hæ!hHN56
h
ßh]'
h
ßh*CJ aJ ;Z'*D+Ì/JAâFÌHLüOPSHW$[H]r_aeeeeeeºe¼e¾eÀeóp#¬ëp#¬ë p#¬ëp#¬ëp#¬ëp#¬ßp#¬×p#¬×p#¬×p#¬×p#¬×p#¬×p#¬×p#¬× p#¬×p#¬×p#¬ëp#¬ëp#¬Òp#sÐp#¬Ðp#¬ÎÎgd
× $a$gdft
$Ä`Äa$gd," $a$gd
$Ä`Äa$gdpw, még mielQtt bármilyen információhoz jutna a másik emberrQl általánosítva azonnal vadnak titulálja. Pedig felmerülhet a kérdés, hogy van e neve a Vadembernek ?
Tehát, amint már említettem a Vadember szinte gondolkodás nélkül, határozottan felel a Bakkalaureus kérdéseire. A dialógus elején megdönti a tudós azon tézisét, hogy Q vad lenne. Hiszen elmondja, Q is mint minden ember társadalmi életre született és attól, hogy kultúrájának nem szerves része a szép városok, a királyi udvarok, a színházak, a kolostorok, az egyetemek, a könyvtárak és a kocsmák még nem egyenes következménye a társadalmi létforma nemismerése, pusztán az Q kultúrája eltekint néhány ceremóniától . A Vadember példának hoz fel több európai népet ( arabok, szkíták ), akik annak ellenére, hogy az említett jelenségeket nem ismerték mégis jelentQs dolgokat alkottak a mai civilizáció számára is.
EbbQl kifolyólag felmerül a kérdés a párbeszéd során : kit is tekintünk vadnak? Az erdQben élQ mogorva embert, aki menekül a több emberek elQl? E szerint a Bakkalaureusnak rá kell döbbennie, hogy beszélgetQtársa csak annyira vad, mint Q maga.
Tovább szQve a gondolatmenetet a Vadember által lényeges dolgok kerülnek felszínre. Úgy gondolja, hogy bár az emberek végtelenül különbözQek hajszínben, bQrszínben, van e szakálluk vagy nincs stb. mégis van, ami összeköti Qket. Ilyen összekötQ erQk a Vadember szerint a gondolkodás, a beszéd, a nyelv- amely több hangot tud képezni, mint az állatok nyelve- a nevetés, és a legfontosabb a magasabb rendq emlékezQtehetség.
Az is nyilvánvalóvá válik, hogy a Vadembernek határozott elképzelései vannak Isten létérQl. Úgy véli Isten szükségszerqen felruházta az embereket bizonyos általános tulajdonságokkal ( mint a fákat gyökérrel, levéllel). Véleménye szerint a lélekrQl nincs biztos ismerete, hiszen nem önmaga hozta létre, hanem egy felsQbb hatalom formálta. A gondolatokat a látáshoz hasonlítja: a közelebbi dolgokat élesebben, míg a távolabbi dolgokat homályosabban látja, ha behunyja a szemét pedig nem lát semmit.
A jóról és a rosszról a következQképpen gondolkodik: Ami nekünk magunknak örömet okoz és nem árt senkinek, roppant jó és helyes; ami felebarátainknak árt és nekünk sem okoz örömet, ocsmány dolog; s ami nekünk örömet okoz, felebarátainknak pedig ártalmára van, a jelen pillanatban nekünk jó, de e felettébb veszélyes a magunk számára is, felebarátainknak pedig igen rossz. E gondolatmenettel zárul a beszélgetés elsQ része.
A második párbeszéd a vacsora után kezdQdik, amikor is a Vadember azt tapasztalja, hogy étkezés után feje elnehezedett, gondolatai kuszák. Bevallja, hogy az étel nem túl ízletes számára és nem érti miért kínálja még a Bakkalaureus, amikor már nem is éhes. Itt kiütköznek a kulturális különbségek. A Bakkalaureus persze ezt is tudományosan magyarázza: mivel az állati szellemek anyagból vannak csak oly módon hathatnak a tobozmirigyben vagy a kérgestestben fészkelQ anyagtalan lélekre, hogy elnehezítik azt.
InnentQl tovább folytatódik eszmecsere azzal, hogy a Bakkalaureus kifejti a világunk a lehetséges világok legjobbika . Érvekkel támasztja alá megállapítását., úgy véli bár a háborúk során az emberek megölik egymást, de ezt csupán az igazságosság és a jóság nevében teszik a köz érdekében. A szenvedés pedig csak azért van, hogy az emberek megtanulják értékelni a jót. Ezen gondolatok révén jut el a dialógus ahhoz a kérdéshez ki is hozza a törvényeket. A Vadember válasza: a közérdek .
Ezt követQen két érdekes téma bontakozik ki a nemek társadalomban elfoglalt szerepe és örökösödés kérdése. A vadember szerint a nQ gyümölcs, melyhez nem enged mást nyúlni, az örökösödés pedig szükségszerq , úgy véli az a jó ha minden fia egyformán részesedik a vagyonából!
A dialógus végül eljut két fontos gondolathoz. ElQször is milyen a jó törvény ? A vadember magától értetQdQen válaszol: & amelynek meghozatalkor minden felebarátom érdekét figyelembe vették, amennyire csak lehetséges , bár hozzáteszi ilyen törvényekrQl még sohasem hallott.
Másodszor pedig a Vadember feltesz egy nagyon lényegre törQ és elgondolkodtató kérdést: miért hiszik az európaiak, hogy nélkülük semmi sem jöhetett volna létre? Erre a Bakkalaureus sem tud választ adni.
Úgy gondolom e mq olvasása közben kicsit azonosnak érezheti magát a Bakaleureussal minden magát civilizáltnak valló ember, hiszen sokszor esünk abba a hibába, hogy minden kultúrát, ami a mienktQl kissé különbözik vagy más világszemlélettel rendelkezik vad - nak kiáltsunk ki. Pedig néha csak meg kell próbálni megérteni a másik kultúrát és belátni nekik lehet mi vagyunk vad -ak. Talán nem is különbözik a kettQ annyira? Erre a szöveg utolsó taktusa döbbentett rá: -Bakkalaureus: & aki más véleményen van azt meg kell ölni? -Vadember: Igen feltéve, hogy megesszük.
- PAGE 1
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
