Frazer

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAntropológiatörténet III.Frazer

James George Frazer
(1854-1941)
Aranyág

James George Frazer helye a humanista tudományosságban:
J. G. Frazer a klasszikus brit etnológia utolsó képviselQje. A humanista tudományosság azon irányát képviselte, mely szerint a primitív társadalmak vizsgálatát össze kell kötni az antik kultúrák és a paraszti folklór tanulmányozásával.
Két évszázadot, két gondolkodásmódot, két etnológiai irányzatot köt össze. Hiszen az evolucionizmus eszméi között nevelkedett és híve maradt a fejlQdéselméletnek, de tanítványai közül kerültek ki a funkcionalizmus úttörQi ( Radcliffe- Brown, Malinowskij ).
Nemzedékek kutatómunkáját irányította. Freud az Q adatai alapján írta meg a Totem és tabu címq mqvét.
Brailsford a következQket mondta róla: Nem csupán azzal szolgálta korát, hogy elsQnek fektette le annak a tudománynak az alapjait, mely megmagyarázza a vallás eredetét; ennél többet tett, eredményei éppen úgy hozzátartoznak napjaink kultúrájához, mint Darwin megállapításai.
James George Frazer élete és munkássága röviden:
1854. január 1.-jén született Glasgowban. Springfieldben és Larchfieldben folytatott tanulmányokat majd a glasgowi egyetemre került, ahol klasszikus kultúrákkal kezdett el foglalkozni. 1873-ban a cambridgei Trinity College-ba került, ahol 1879- ben készített egy tanulmányt Platón idea- tanának fejlQdésérQl címmel, mely oly sikeres lett hogy élethosszig tartó ösztöndíjjal jutalmazták.
1907-ben felkérik a liverpooli egyetem tanszékének vezetésére, de egy év után lemondott, mivel élete két szenvedélyének az etnológiának és a vallástörténetnek akarta szentelni idejét. LegfQképpen a néphiteket, a vallási intézményeket, mondákat és babonákat tanulmányozta.
Tylor és Robertson Smith hatására kezdte el tanulmányozni a vallásokat történeti szempontból és nem dogmatikusan. Ennek oka, hogy úgy vélte a különbözQ vallások fejlQdésmenete nagyon hasonló egy bizonyos pontig, így csak az összehasonlítás segítheti elQ a megértést.
1885-ben jelent meg egy mqve Néhány temetkezési szokásról címmel. Ezt követQen kezdett el foglakozni a tabu és a totemizmus címszavak kidolgozásán R. Smith kérésére. E két problémának Frazer volt az elsQ módszeres kifejtQje. 1910- ben meg is jelent elsQ könyve e témáról Totemizmus és exogámia címmel.
Frazer fQ mqvének az Aranyág címq könyvét tekintik, melyet 1890- ben publikált elQször. Ezen írásában kísérletet tett arra, hogy felvázolja az emberi gondolkodás fejlQdését a mágia és a vallás egymást követQ fokain keresztül a tudományig.
A könyv kiindulópontja Nemi városában Diana Nemorensis szentélye . A történet szerint az ókorban a szentély papja, az ErdQ Királya elQdje meggyilkolása által került e pozícióba, majd Q is utódja áldozatává esett. A mq tulajdonképpen e történetbQl kiindulva Ausztrália bozótjain, Afrika QserdQin, Mexikó ajnu szertartásain, a német olasz farsangi forgatagon, az öreg parasztok meséin át végül visszatér újra Nemibe. Mindezt azzal a céllal teszi Frazer, hogy magyarázatot adjon az ErdQ Királya megölésére és e magyarázatot párhuzamba állítsa az emberi gondolkodás történetével.

Az Aranyág” néhány fejezetének összefoglalása:

3.fejezet: „A szimpátián alapuló mágia”:
A fejezetben Frazer kifejti, hogy a mágia két részre osztható. Az egyik a hasonlóságon alapuló homeopatikus vagy utánzó mágia, a másik pedig a kapcsolat vagy az átvitel törvényén alapuló átviteli mágia.
Frazer szerint mindkettQ téved valahol. A homeopatikus akkor, amikor azt hiszi, hogy az egymáshoz hasonló dolgok azonosak; az átviteli mágia pedig abban, amikor feltételezi, hogy a dolgok amelyek egyszer kapcsolatban álltak egymással, mindig fent tartják a kapcsolatukat.
A homeopatikus mágia: Hasonló hasonlót hoz létre  elv alapján mqködik. Frazer számos pédán keresztül magyarázza mit is jelent ez, hogy igazán világossá váljon logikája.
LegkifejezQbb példái a következQek:
A maláj varázslat elQírásai a következQk: Szerezz némi mennyiséget kiemelt áldozatod körmébQl, hajából, szemöldökébQl, nyálából stb., hogy a test minden része megfelelQen képviselve legyen, és ezekbQl, valamint elhagyott lépbQl kiszedett viasszal készítsd el az illetQ képmását. Lámpa fölé tartva. Hét éjszakán át perzseld lassan a figurát és mond: „Nem viasz az, amelyet perzselek, N. N. mája, szíve, és nyála, amit én perzselek.”A hetedik perzselés után égesd el a figurát, és az áldozatod meghal.”
Vannak jó célra használt hasonlóság elvén alapuló mágiák is, például a szumátrai batakoknál. Pk a meddQ nQk fogamzóvá tételére használják fel a következQ képpen: a meddQ nQ fából kifaragja gyermeke képmását és karjában tartva ringatja abban a hitben, hogy kívánsága teljesül.
Másik ilyen jótékony alkalmazása a homeopatikus mágiának a betegség gyógyítása. A régi hinduk a sárgaságot egy speciális szertartás segítségével gyógyították .Lényege a következQ: a betegséget sárga lényekre és dolgokra számqzték (pl. a Napra), mivel a szín hozzátartozott az adott dologhoz. A betegnek pedig egészséges pírt szereztek egy másik forrásból, következQ varázsigével : A napba távozzék szíved fájása és sárgaságod; a vörös bika szívébe burkolunk be téged.
A dajka orvosok úgy gyógyítja betegét, hogy halottnak tetteti magát egy órára, amikor is egy másik orvos életre kelti. Úgy hiszik ezáltal a beteg is meggyógyul.
Vannak elQírásai a mágiának, ezek egyrészt megmondják mit kell tenni( a már említett példák ezt tükrözik), másrészt közlik , hogy mit nem szabad. A pozitív elQírások varázslatok, a negatív elQírások tabuk. A pozitív célja, hogy létrehozzon egy kívánt eredményt ; a negatívé pedig a nem kívánt elkerülése .
Néhány példa a tabura: a Kárpátokban élQ huculoknál a vadász felesége nem fonhat, amikor férje vadászik, mivel úgy forogna a vad mint az orsó és a vadász nem tudná eltalálni.
Számos olyan tabu van, amely az ételek fogyasztására vonatkozik.Madagaszkáron a katonáknak tilos bizonyos ételeket elfogyasztani, mivel nem kívánatos tulajdonságok szállnának rájuk az étel által. Például nem szabad sündisznót enni, mert „félénké és meghúzódóvᔠválnának, vagy az ökör térdétQl gyenge lenne a térdük.
Az átviteli mágia: A dolgok, amelyek egyszer összetartoztak, még teljes szétválásuk után is szimpatetikus kapcsolatban maradnak egymással, s ami az egyikkel történik, az történik a másikkal is  e gondolat az alapja az átviteli mágiának. Ennek megértését is példákkal szemlélteti Frazer:
A basutók gondosan elrejtik kihúzott fogaikat, nehogy ezek bizonyos, a sírok körül kísértQ titokzatos lények birtokába jussanak; ezek ugyanis ártani tudnak a fogak tulajdonosának azzal, hogy mágiát gyakorolnak rajta.”
Sussexben a múlt században egy cselédlány tiltakozott az ellen, hogy a gyerekek tejfogait elhajítsák. Úgy vélte, ha egy állat megtalálja és megrágja a gyerek új foga olyan lesz, mint azé az állaté, aki beleharapott.
A varázsló fejlQdése: Ebben a fejezetben Frazer nem csak a mágia általa létrehozott két típusát magyarázza, hanem szót ejt a varázsló személyérQl is. Ezt azért tartja fontosnak, mivel a primitív társadalmakban a mágia szertartását általában a varázsló vég(@NPRzÂê

n
p
„
Â
œüþ!AmnèF¤ä搘ð0  
R\à"°²Ä "BòæòÛÓź¶²¶²®² •®‘‘‘‰‰}yyyyuuuququh{ ÞhJ¸h&²hãpýh ‡hþ$ú6hþ$úho hÆ%8 hsw™5>*CJaJhh†hh†5>*CJaJhh†h?Phsw™ hh†5>*CJaJhsw™hsw™5>*CJaJ hsw™CJ4aJ4 hsw™5>*CJ4aJ4hsw™hsw™5CJaJhsw™hsw™5>*CJ4aJ4,(@PRš
ž

p
œþæ
"tô-ö-+ , U !!ü#T%÷p#2Ë÷p#¥÷p#2Ëòp#2Ëòp#¥æp#¬Þp#¬Þp#¬Þp#¬Üp#¥Þp#¬Þp#¬Ôp#¬Ôp#¬Ôp#¬ÔÔp#¬Ìp#¥Ìp#¥Ôp#¥Ôp#¬Ôp#¬Ôp#¬ $a$gdô< $a$gd{ Þ $a$gdJ¸
$„Ä`„Äa$gdJ¸gdsw™ $a$gdsw™ôz{ýýB^œÎÔö &N~¼Îtò-ö-ø-* + , T U V x µ Ó å ÿ !-!2!"ü#þ#($ž%Æ(üôüðüæüæüôüæüâÞз¬ž“‹‡ƒyƒyƒyƒuƒukuch ‡hö[v6hö[vhö[v5>*hö[vh ‡h}Ì56h}Ìhô< hô< CJaJ h×ç5>*CJaJhô< hô< 5>*CJaJ hô< 5>*CJaJ hÝM:5>*CJaJh×çh×ç5>*CJaJh×çhêUd5>*CJaJhÝM:hOyh ‡h{ Þ56ho h ‡h{ Þ6h{ Þ$T%œ%Å(´+d/¨0394L68$:þ:jK R¢R¤R’SU¸W
[_
_

_<`¾dÀd(fPg÷p#¬÷p#¬÷p#¬÷p#¬÷p#¬÷p#¬÷p#¬÷p#¬÷p#¬÷p#¬÷p#¬÷p#¬÷
p#¬÷p#¬÷p#¬÷p#¬÷p#¬÷p#¬÷p#¬÷p#¬÷p#¬÷p#¬÷p#¬÷ p#¬÷p#¬ëp#¬ëp#¬
$„Ä`„Äa$gd‡ Ø $a$gd{ ÞÆ(ð,ò,--Ž.¬.d/¨0ö1 282D2 3@3B394H56H6J6L6N6r6’8#:$:•:–:þ:ÿ:(<>JpJhKjKFNžNÐNâNäNêN(OBO„O"RœR÷ï÷ï÷ï÷çãÙãÙãçÑçÑïÑÉÑŻųɳﳯ¥¯£¯Ÿ¯Ÿ›Ÿ‘Ÿ‘‡›Ÿƒyh ‡h¾"­56h¾"­h ‡ho 56h ‡hX©56ho hX©UhÛ4 hÛ4 5>*hÛ4 h ‡hBS6h¹Zzh¹Zz5>*h¹Zzh ‡h¹Zz6h ‡hyMl6h ‡hý0o56hý0oh ‡hý0o6h ‡ho 6h ‡h:`Z6/zi, aki köztiszteletben álló személy a közösségen belül. Frazer szerint az effajta közfunkció kialakulása fontos a társadalom politikai és vallási fejlQdése szempontjából egyaránt.
A következQképpen vezeti le gondolatmenetét: mivel a varázsló nagy befolyással rendelkezik ezért sokszor a becsvágyó férfiak törnek e pozícióra, persze kiköti, hogy vannak kivételek vagyis Qszinte varázslók. Tehát ezen okos gazemberek kezébe kerül az irányítás a történelem folyamán, így alakul ki a monarchia. Frazer úgy véli a monarchiának mindent összevetve jótékony hatásai voltak, mivel ezen intézmény fontos feltétele , hogy az ember kiemelkedjen a vadság állapotából . Ergo tehát a demokrácia gátolta a haladást. A monarchia által a törzs egy erQs, határozott ember kezébe adja a vezetést, aki hódításokba kezd elQször a szomszédos törzsek között majd egyre nagyobb léptékekben. Ezáltal megindul a társadalom, az ipar és a szellem fejlQdése. Példának hozza fel a babiloniaikat, a görögöket, a rómaikakat, az arbokat. Frazer a következQket mondja: & a despotizmus az emberiség és a szabadság legjobb barátja.


A mq külön fejezeteket szentel a tabu alatt álló cselekményekre, személyekre, tárgyakra és szavakra (19 -22. fejezet).
Tabu alatt álló cselekmények: legfontosabb az evés-ivás tabuja, a batakok például úgy vélik lakoma alkalmával az egész házat le kell zárni, hogy a lélek ott maradjon és élvezze a finom ételeket.
Tabu alatt álló személyek: Ilyen személyek elsQsorban a fQnökök és királyok, akik sérthetetlenek és sokszor szinte érinthetetlenek ezért kirekeszti Qket a közösség.. Fazer kiemeli a menstruáló és a szülQ nQk tabuját, akiket számos szokás szerint tisztátalannak és megszentségtelenítettnek tartanak (pl. Costa Rica-i bribri indiánok).
Tabu alatt álló tárgyak: Ezen elképzelés alapja, hogy a tabu titokzatos tulajdonsággal láthat el tárgyakat, amelyeket ezért egy idQre vagy véglegesen ki kell rekeszteni a mindennapi élet szokásos használati körébQl. Például a Berling- szorosnál élQ eszkimóknál, amikor valaki meghal azon a napon senki sem dolgozhat, a rokonoknak pedig tilos 3 napig bármilyen éles eszközt használni nehogy sebet ejtsenek a halott árnyékán.
Tabu alatt álló szavak: A név és a vele megjelölt dolog vagy személy között is olyan szoros a kapcsolat, hogy a néven keresztül is épp oly könnyen lehet mágiát gyakorolni, mint a haj vagy a köröm segítségével. Az ókori Egyiptomban mindenki két nevet kapott egy igazi és egy jó nevet ( másképp mondva egy kis és egy nagy nevet), az igazi nevet eltitkolták és csak a jó név volt nyílvános. A legtöbb primitív társadalomban a királyok neve szent és kimondhatatlan volt, kimondása halálbüntetést vont maga után.


Mindezen fontos fogalmak és összefüggések tisztázása után jut el Fazer Az aranyág címq fejezethez, amiben magyarázatot ad az ErdQ királya halálára.
Frazer azzal a céllal szQtte mqvét e történet köré, hogy világossá tegye a mágia szerepét a primitív népek körében, mivel e történetben megjelenik mind a hasonlóságon alapuló, mind pedig az árviteli mágia fontossága. Az ErdQ Királya csak úgy hallhatott meg, ha elQtte letörték a fáról az Aranyágat . Ez az aranyág nem más, mint az a fagyöngy , amihez kapcsolódott a pap élete. A fagyöngy pedig miért lett aranyág? Valószínqleg annak az érett aranysárga színnek lehet tulajdonítani, amelyet a fagyöngy ága akkor ölt fel, amikor levágás után néhány hónapig áll (hasonlóság)

A mq lezárásában Búcsú NemitQl kapjuk meg tulajdonképpen a teljes magyarázatot és tanulságot. Frazer úgy fogalmaz, hogy e tévedés az emberi tévedésbQl és esztelenségbQl fakad.
LépésrQl lépésre levezeti e fejezetben az író, hogyan is ébredt rá az emberiség tévedéseire és hogyan jut el a mágiától a valláson át a tudományig.
Kezdetben a mágia által az ember a maga erejére támaszkodik, hogy leküzdje a reá leselkedQ nehézségeket és veszélyeket , de ráébred hogy a természet felett nem uralkodhat ezért létrehozza a vallást, ami által nagy lények kegyelmére bízza magát. De egy idQ után errQl a magyarázatról is kiderül, hogy nem megfelelQ mivel úgy véli, hogy a jelenségek folyamata nem változhatatlan törvények által meghatározott valami , hanem néhol szabálytalan, ez az állítás pedig Frazer szerint nem alátámasztott. E a tévedést észlelték az élesebb elmék és tértek vissza a mágiához, de ez a mágia más mint a régi mágia . A hasonlóság csupán abban rejlik, hogy mindkettQ a renden alapszik, de az új mágia amit Frazer tudománynak nevez abból indul ki , hogy a rend maguknak a jelenségeknek türelmes és pontos megfigyelésébQl származik
A tudomány mindenekfelett áll hiszen a jövQbeli haladás összekapcsolódik a tudomány sorsával, így a tudományos kutatás útjába állított minden akadály vétek az emberiség ellen- véli Frazer.
E három fogalmat három különbözQ szálból szQtt szQnyeghez hasonlítja: a mágia a fekete, a vallás a vörös és a tudomány a fehér szál. Ha kezdetétQl fogva vizsgálhatnánk a gondolkodás szövevényét, valószínqleg fekete és fehér szálakból, igaz és téves eszmékbQl összefonódó szQttesnek látnánk, amelyet még alig színez a vallás vörös fonala. De kövessük nyomon a szövevényt tovább és észrevesszük, hogy  bár még mindig futnak benne az összefonódó fekete és fehér szálak - a szQttes közepén, ahol a vallás a legmélyebben hatolt bele, sötétvörös szín foglal helyet, amely észrevétlenül világosabb árnyalatokat ölt, ahogyan a tudomány fehér szála egyre inkább beleszövQdik.

Véleményem szerint Frazer elképzelése leginkább abban kritizálható meg, hogy túl nagy fontosságot és jelentQséget tulajdonít a tudománynak. Elképzelései szinte ki sem térnek arra, hogy a tudomány is hozhat létre negatív dolgokat és járhat káros következményekkel. Említést sem tesz arról a lehetQségrQl, hogy az emberiség egyszer csalódhat a tudományban és inkább visszatér a valláshoz, a mágiához vagy esetleg létrehoz egy teljesen új fogalmat.
Azt gondolom Frazer túlságosan nagy szerepet ad a tudománynak az emberiség jövQjében nem gondolva arra, hogy az akár a vesztét is okozhatja. Ezek mellett pedig, mint általában az evolúcionizmus képviselQi etnocentrizmusa is kitqnik , mivel szinte ki nem mondva, de alsóbbrendqnek tartja azokat a népeket, amelyek a mágiát vagy a vallást részesítik elQnyben a tudománnyal szemben.
-  PAGE 4 

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

10 16 3 eloadas 5. gyakorlat ady arc citrátkör direkt éghajlattan etnikai kisebbség eupol fizkém gábor gazdaságtörténelem gazdaságtörténet géptan glikoneogenezis görögország innováció java jogelmélet jpg kereskedelem kidolgozott anyag korreláció környezettechnikai műveletek és gépek kőzetlemezek közgazdaságtan közigazgatástörténet lemeztektonika magyar romanika matek 1 minden növénytan numerikus órai anyag példák polgári jog politikatudomány szentmiklóssy tanirodai technika termelés törvény utazás vállalat vállalati pénzügyek vállpénzügy vizes éh. kez. zsidó kultúra