politika anyag. neten találtam.

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaBevezetés A Politikai TudományokbaVizsgákpolitika anyag. neten találtam.

Politika: polisz szóból ered (városállam), a városállam ügyeivel való foglalkozást, a legszélesebb értelemben vett közügyekkel való foglalkozást jelent.
Összefügg a hatalommal:
- hatalmi típusú döntésekre épül,
- döntésbefolyásolásra irányul.
A politizálás két fontos eleme:
- érdekérvényesítés,
- értékek közvetítése.
Politológia: a politika tudományos vizsgálata, mennyire szüntethetQ meg :
- értékrendszerünk (mindig befolyásolja az elemzésünket, fontos, hogy fel tudjuk ismerni)
- Politikai függetlenség (a politológus befolyásolja a közvéleményt, tehát politikát folytat)
A politológusokat ma már párthoz sorolják. Politológusok: Kumin Ferenc (MSZP), Girc Szász András (SZDSZ), Török Gábor.
A politika elmélet mqvelQje tudatosan felvállalja saját értékrendszerét. Nem független elemzQ. Pk általában a pártszakértQk. Statisztikai eszközöket is alkalmaznak.
A politikus kommunikál, beszédet tart (bárhol) mindig a saját szakmai törvényszerqségeit követi. Valamit el akar érni, ezt a célt kell figyelembe vennie. Nem az a lényeg, hogy mit mond, hanem, hogy miért mondja, milyen eszközökkel akarja a célját elérni. El kell választani a kommunikációt a politikustól. Meg kell tudni állapítani, hogy milyen tényezQk befolyásolják a cselekedeteit, és ezeket külön kell választani a kommunikációtól.
A politikusok (4000) rendszeres havi jövedelmet kapnak. Meg kell Qket fizetni:
- a közéleltet stabilizálja
- korrupciómentessé teszi.
Korrupció és egzisztencia összefüggései:
Az évtizedes intervallum a rendszerváltás után lerövidült 4 évre, ezért a politikusoknak rövidebb idejük van a megfelelQ egzisztencia kialakításához., ez korrupcióhoz vezetett.
Pártszerkezet kétpólusúvá vált: FIDESZ és MSZP. Ez kiszámíthatóvá teszi a jövQt és stabilizálja a helyzetet.
Politikai pártok
Az emberek negatívak, elítélQk. Két viszony:
- milyen a személyes kapcsolat (pl.: alkotmánybírósággal nincs napi konfliktus)
- erQszakszervezet, társadalmi rend (hétköznapi stabilitást biztosítja)
A politikai pártok 7köznapi konfliktusban vannak az emberekkel. A média miatt is negatív a viszony és a kommunikáció is a pártok ellen irányul.
Párt jelentése, feladata:
1.pars pro toto elv: társadalom egy részét képviseli, a döntésekben viszont nagyobb a szerepe.
2.a politika binális kódja. A párt életét sok esemény határozza meg. Fontos az események jó megválasztása, meg kell nyerni a választókat, mintha mindig kapmpány lenne.
- Fontos elem a kiszámíthatóság, a kiszámíthatatlanság taszítja az embereket.
- Morális megtisztulás, a botrányos személyeket hátraszorítják.
Párt intézménytörténeti fejlQdése:
1.Protopárt, honorácior (érték által kiválasztott)
Nem származás alapján, szerzik meg a pozíciójukat, hanem a képességeiket használják ki. 18. sz-tól létrejön a karrier fogalma, saját tehetségbQl, tudásból való felemelkedés, iskolázottság szerepének kiemelése. Kialakulatlan a párt struktúrája, nincs szabályozott tagnyilvántartás, és nincs megszavazott program. Tekintélyesebb vezetQ és az Qt követQ emberek, politikai érdekszövetségek.
2.Klasszikus tömegpárt, 19. sz.
Munkáspártként jelenik meg, a tömegessége a környezet szituációjából adódik.
- parlament- választójog- társadalom kisebbsége
cenzuson, isk. végzettség, vagyontól függ.
- tömegektQl fogva tudnak beavatkozni a politikai folyamatokba.
Szervezeteket, programokat kell alkotni és azonos érdekq embereket mozgósítani.
- fizetett politikusok (létszám felértékelQdik)
- tömegpártok, akik szervezett formában mqködnek.
Demokratikus választójog kiterjedése. A 20. sz-ra vezethetQ vissza Közép-Európa diktatúrái. Nem jönnek létre koncentrált diktatúrák. Jobb-bal oldali diktatúra. Ami egységes bennük az a tömegpártok negatív irányú továbbterjedése. Más az erkölcsi, politikai hozzáállásuk.
3.állampárt, szocialista rendszerhez kötQdik.
Nem pártként mqködnek, hanem leképezik az államot. Tanácselnökök vannak, de nem náluk van a fQ hatalom, a párttitkár hozza a döntéseket. MegkettQzQdik az állam struktúrája. 80-as évektQl az állami szféra emberei egyre jobban +jelennek a döntésekben. Nomenklatúra megszilárdulása (pártemberek, állami emberek). Tulajdonságai: ha valaki bekerül, benn tudott maradni, többletjövedelme volt és elQbb jutott infohoz, nagykerben vásárolhattak. 3dolgot kellett betartani:
- nem lehetett alkoholista
- nem bánthatta a családját
- nem kerülhetett szembe politikailag a rendszerrel.
4.versengQ pártok idQszaka
Elvben a modern pártrendszertQl azt várja, hogy értékvédelmet szolgáló legyen. Mo-on áttekinthetQ a rendszer (két pólusa miatt), a politika szereplQi fenntudják tartani a pozíciójukat.
Politikai és pártideológiák
3 szempontból kellene tükrözni a politikának a társadalmat:
1. érdekviszonyok
2. réteghelyzetek
3. nézetrendszer
Tudatosan vagy tudattalanul ideológiákra is szavaznak a választások során. 4-5 modern ideológia van:
18. sz. Franciaország, Anglia- felvilágosodás, angol polgárosodás
18. sz. második felében kialakul a konzervatizmus. Burke a képviselQje. Szónok volt, így nincs sok írásos emlék tQle. Könyve: Gondolatok a Nagy Francia Forradalomról. Szerinte a konzervatizmus nem = a maradisággal. Bizonyos értékek követésével való fejlQdést tartja a jónak. 3 érték: vallás, család, nemzet (értékkonzerválás)
19-20. sz. megjelennek a liberalizmus értékei is. Bentham képviselte. Központi eleme az individualizmus, ami a feltörekvQ polgárság érdekrendszerét tükrözi.
19. sz. közepén két ideológia jellemzQ:
1. szocialista elvrendszer: területhez, nyelvhez, kultúrához kötQdQ nemzethatár. Kialakul a kultúrnemzet.
2. nacionalizmus: több nemzetiség miatt jön létre, osztály alapon történQ szocialista ideológia: adóztatással a tulajdon összevonása és újraelosztása. Igazságtalan.
19. sz-i filozófiai képviselQk: Kant, Hegel. Abban különböznek a modern filozófusoktól, hogy a világ egészét próbálják megmagyarázni, Kant-liberális típusú, helyesel mindent, ami példakép lehet, inkább a forma, mint a tartalom. Hegel precízebb válaszokat ad. Marx pedig Hegel filozófiájára épít: mi az emberi fejlQdés, mi az emberi történelem, van-e célja az emberi fejlQdésnek, amit meg lehet határozni.
20. sz-ra éri el a szocialista ideológia a csúcspontját.
Nemzeti szocialista= nácizmus
Átalakulnak a klasszikus fogalmak, az állam szerepe növekszik a liberalizmuson belül. Konzervatizmus: liberalizmus kezdeti elemei.
20. sz. amerikai értékrend elterjedése 3 hullámban:
I. vh. Után
II vh. Után
90-es években
Tömegkommunikáció: egy központból több befogadó számára küldenek információt. Nincs közvetlen visszacsatolás. Közvetett visszacsatolás(nem nézi a tv-t ha nem jó a mqsor), Izoláltság= egyéni befogadás (rán nem hat a szomszéd viselkedése)
Internet, mint tömegkommunikáció:
- számtalan különbözQ információs rendszer mqködik rajta
- a tömegkomm. Képes az eltitkolásra tudatosan és nem tudatosan, a net nem
- 18-19-20. sz-ban nyomtatott sajtó a tömegkomm.
- 20. sz. elektronikus sajtó is megjelenik
Feltétele:
- A nyomtatott sajtóhoz tanulni kell olvasni, energiát kell belefektetni, ami gátolja a befolyásolást.
- A tv-t szabadabban lehet értelmezni
- Van akihez a nyomtatott sajtó el sem jut
- ElsQ napi lap 1703
- 1780 Mária Terézia
- 20. sz. elsQ fele:politikai értelemben nyomtatott sajtó
- š°ø B M t
v
z
*
.
Ø

ø

" J öZ\’ä"Dœž¢>Bð qrtikFJ²¶ðòŽóèóèóèÜÑèÆÑÆÑÜÑÜѻѻ¯»¯¤»Æ¤Æ¤˜Æ¤ÆÆÆÆÆvv hY{häDÊCJaJhY{h3b–6CJaJ hY{h3b–CJaJhY{h„!6CJaJ hY{h„!CJaJhY{h *!5CJaJ hY{h *!CJaJ hY{hßY6CJaJ hY{hˆ%tCJaJhY{hˆ%t5CJaJ hY{ha ÕCJaJhY{ha Õ5CJaJ.™²Õö + B v
*
æ
Ô

†$\’äF "Dž>Îðr÷÷÷÷÷÷÷÷ïï÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ïï÷÷ïï $a$gdßY6 $a$gd$$?úþi©F¬²òŽîD-Ä-d Ä *!F#¢#F'|'´'(T(Æ)þ);*M*_*÷÷ï÷ï÷ï÷ã÷ï÷÷ïÛïÛÛÛÛïïïïï $a$gds
$„h^„ha$gd$$? $a$gd$$? $a$gdßY6Ž’D-H-d h Ä È F#J#¢#F'J'|'€'´'¸'(("(Æ)þ):*;*Œ.0L0ò01^6Š6‹6å6÷6¤9è9ì9Z:^:õêõêõêõêßÔÉßÉßÉßɾ߾²§¾§œœœ…œ…y…mb…b hY{h¡`×CJaJhY{h€F6CJaJhY{h€F5CJaJ hY{h€FCJaJhY{hÆ C6CJaJ hY{hÆ CCJaJ hY{híc/CJaJhY{hÉ |5CJaJ hY{hÉ |CJaJ hY{h/mCJaJ hY{h]6CJaJ hY{hsCJaJ hY{häDÊCJaJ hY{hßY6CJaJ&_*p*Õ*+Œ.Æ/0ì062`5Ô56‹6¿6Ë6×6å6¤9è9Z:ð:R;¨;¾;Œ<Ø<.=X=÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ïïïï÷ïïïï $a$gd¡`× $a$gd$$?^:ð:ô:R;V;¨;¾;Â;Œ<<Ø<Ü<.=2=X=\=‚=†=ö=ú=NxN|NäN,O0OzO~O’O–OöOþODPLPØTøTúT„YY®^È^JbPbRbn0n4uZu\uõêõêõÞêõêõêõêõêõêõêÜõêõÑêÑêÑêÑêÑêÑŹ®¢—¢—¢‹—¢—‹hY{h°y]5CJaJhY{h£=05CJaJ hY{h£=0CJaJhY{h£=06CJaJ hY{h yCJaJhY{ho5CJaJhY{h y5CJaJ hY{hoCJaJUhY{h€F6CJaJ hY{h¡`×CJaJ hY{h€FCJaJ0X=‚=ö=xNäN,OzOfPÎPtQ$RVSºSTFTjTØTúT\U V2WY„Y®^Jbn4u\u÷÷÷÷÷÷ïïïïïïïïïïïïïïïïïïïïï $a$gd$$? $a$gd¡`×A Pesti Hírlap elQfizetési listája jelezte a hovatartozást.
- Sajtóból nemcsak megélni, meggazdagodni is lehetett
19. sz-ban megjelennek a hírdetések
- Cél: minél több olvasó, elterjedtség
-Feltétel: - nem a napi politikai érdekeket kell tartalmaznia, - értékekból nem lehet távolságtartás, - olvashatóság
Sajtóstruktúrák kiépítése a 19. sz. második felében
Divatlapok, szakmai folyóiratok, rétegtQl függQen mindenki megtalálja ami nei kell
20. sz. rádió, tv. 40-es évek Amerika, 50-es évek Mo. 1957 május 1. Magyar TV hivatalos
1925. Magyar Rádió. Viszonylag nagy a beleszólás a szerkesztésbe. Az állami költsgévetés pénzén megy. Amerikában jelen van a magántQke is. Rádió hatása:
- elektronikus szórakoztató ipar alakul ki (zene)
- felértékeli a beszélgetést a sajtón belül
- 24 órás adásra alkalmas
- rétegspecifikus
- új mqfajok jönnek létre (rádió játékok, hanghatások)
Parlamentalizmus
4 tényezQ szükséges a modern parlamentalizmushoz
- parlament: mqködQ legyen, 4 éves ciklusokra választják, esetenként 5-re, a lakosság befolyásolja, képviselQket választ. Törvényhozás teljes mértékben nála van.
- végrehajtó hatalom: választással nyerhetQ el, a leváltási rendszer ue.
- államfQi hatalom: független a végrehajtó hatalomtól, köztársasági elnök (4 ciklusonként választják, nincsenek meghatározó jogkörei), királyi hatalom, monarchia ( elsQ szülöttség elve, öröklQdik, lehet nemiségre való tekintet nélkül)
- Alkotmánybíróság: (USA : legfelsQbb bíróság) Mo-on 15 fQs,.
ANGLIA- 1365-ig visszavezethetQ. - 1688: DicsQséges forradalom- Létrejön: A király uralkodik, de nem kormányoz. - Prime Minister: alsóház által választott személyiség, döntQ hatalmat gyakorol, kinevezi a minisztereket (ez a patrónás elv)- Az alsó és felsQház súlya elmozdul. A felsQház születési jogon arisztokratákból áll, alkotmánybírósági szerepköröket tölt be. - 19-20. sz.: választójog kibQvülésének folyamata. Liberális volt, de nem feltétlenül demokratikus. - Angliában listáról nem lehetett bekerülni a parlamentbe, csak akkor, ha legyQz minden ellenfelét. -Oszloposodás: több nemzedékre vissza lehet vezetni, hogy melyik pártra szavaztak sorozatosan.
FRANCIAORSZÁG-A köztársasági elnök szerepe és funkciója között különbség van. - 1958: Sár dö Blórt akarták köztársasági elnöknek. A döntQ ember a köztársasági elnök, népszavazással 7 évre választják, ezt a posztot kétszer töltheti be. A miniszterelnöknek csak alárendelt szerepe van. - A francia parlament egy kamarás. Nincs felsQház. Nem 2, hanem 4-5 párt szerepel. Koalíciós kényszer van. A koalíció gyengíti a kormányozást. Tárgyalási kényszer van jelen.
USA - Rendszere eltér Európától. - Az elnök intézményének és személyének nagy szerepe van a politikában. Egy személyben államfQ és a végrehajtó hatalom elsQ embere. Szqk az esély hogy eltávolítható legyen. Az elnököt elektorokon keresztül választják 4 évre. Az állam összes elektorát megkapja , ha nyer. George Bush vesztett, de olyan területek szavazatait nyerte meg, ahol több volt az elektor így mégis Q nyert (jelentQsebb elektor: California, Texas, New York, Florida). - Kennedy és Nixon esete 1960-ban: Kennedy úgy nyert, hogy támadta Nixont. Chicagóban dQlt el a választás. Máig rejtély, hogy csalt-e Kennedy.- Kétféle ház van: ~szenátus: USA államszövetségén alapszik ~képviselQház: lakossági elven épül fel A két ház együtt hozza a döntéseket. - Az elnök nyújtja be formailag a törvényeket. Egy kormány nehézsége a költségvetés elfogadtatása. Nagyon erQs a kormány tekintélyrendszere. - USA hatalmának megkétszerezése.  elnök, alelnök- Más pozíciókat is megkettQznek: - miniszter, titkárA 2. számú vezetQ az 1. számú vezetQ helyére állhat. A lényeg. Hogy mindig legyen valaki, aki dönt. Háború esetén az elnök és az alelnök nem tartózkodhatnak egy helyen. Elnök csak az lehet aki: - elmúlt 42 éves, - Egyesült Államok területén született, - két ciklusra választhatják, - kizárólag fehér bQrq, férfiak, - rendezett magánélet, - nemzetnek való elkötelezettség,katonaként is, - kampány és pozíció kettéválasztása. 2 típusú adó jellemzQ: - jövedelemadó, - használati adó (aki használja fizet, igazságos).
NÉMETORSZÁG- Trizóniában létrejön a náci államot felváltó demokratikus berendezkedés. Nincs nagy demokratikus elit. Létrehozzák a Német Szociáldemokrata Pártot. A jobb oldali vezetQk kompromittálódtak Hitler nyomán. 1. ember& Schumaher. Kancellárt kellett választani és új parlamentet kijelölni. Konrad Adenhoerd hozza létre a Kereszténydemokrata Pártot. P lett a kancellár. (Döntetlen volt, de magára szavazott Sumival szemben.) - Németo.-ban 1kamarás pártrendszer van. Listás szavazás => koalíciós kényszer van. A gyQztesnek koalíciót kell kötni. - Hivatali apparátus: a kancellár önálló csapattal rendelkezik. Igazságügyi szakértQje van meg ilyenek. A miniszterhez képest a kancellár tölti be a fontosabb pozíciókat, utasíthatja a minisztert. Szerepe stabil. - Önkormányzati rendszerTartományi parlament: 2 városállam, 16 tartomány- 1978-ban a szabad demokraták és a szociáldemokraták kerülnek hatalomra.
Politikai Mozgalmak
Mozgalom jelentése: szélesebb értelemben vett aktivitás, lazább, rugalmasabb szervezQdések. Nincs bonyolult célrendszere.
1.Ipari forradalom elQtti mozgalmak: érdekeket, szociális és munkavédelmi célokat valósít meg.
Modern politikai mozgalom azon a területen alakul ki, amit a pártok nem tudnak lefektetni. Politka binális kódja: választás során jut pozícióba, a választások felértékelQdnek tehát közelíteni akarják a választókat magukhoz, ezáltal,kerülik a taszító témákat
1.drog- nem lehet felvetni, mert egységesen elutasítja a társadalom
2.elutasító téma a cigánykérdés, mindenki kerüli
3.szexuális kisebbségekrQl (melegek) sem vitatkoznak
Tehát ezek a témák kiesnek a pártok érdeklQdési körébQl és így ezeket a témákat a mozgalmak képviselik.
A pártok területhez kötöttek, (ország, nemzet) a nemzetközi problémákat nem tudja megoldani, pl. : környezetvédelem, globalizáció, béke mozgalom
JellemzQ elemek: - lazább szervezettség : rugalmasabb, nem abból élnek, kisebb a kiszolgáltatottság, - bázis demokratikus jellegq (közvetlen részvétel) kevés alanya van, Qk hozzák a döntéseket, - összetétele: fiatalok, értelmiségi, jó anyagi helyzetq csoportokból áll, - erQszak alkalmazásának a módszerei: vannak dolgok, amiket nem tesznek meg a rendQrökkel szemben, - szabályai vannak a tüntetésnek, az emberi méltóság tiszteletben tartása jellemzi Qket.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. előadás 14 áteresz balázs jános beszerzés bevezetés cikk épterv erdeiné török zsuzsa eu feladatsor füvészkert genetika hónolás jogelmélet jogfosztás kép kidolgozott kisebbség kollokvium középkori európa lengyel ferenc magvas növények marás minőségügy műveletterv nitridálás növényszervezettan oop os példatár pol.komm politológia prezentáció puska reklámjog sql statek gyakorlat szalay luca szamitogep társadalom történet tételsor tolsztoj topográfia tudomány tulajdonjog turizmus vezgazd vízlágyítás zsidó