vizsgakérdések

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiÖsszehasonlító GazdaságtanVizsgákvizsgakérdések

Vizsgakérdések Összehasonlítóból

Bücher 3 fokát határozta meg a gazdasági rendszerek fejlQdésének: család, városállam, nemzetgazdaság. Milyen típusba tartozik az elmélete?
Korai stádiumelméletek-javak elosztása

2. Mi a pártpolitikai hipotézis?
Kohl: párpolitikai hipotézisek: a konzervatív és liberális, illetve a szocialista-szociáldemokrata pártok közötti hatalommegosztás a parlamentben alapvetQen meghatározza a kormányzat gazdasági tevékenységét, ezen belül költségvetési politikáját. Az a párt képes befolyást gyakorolni az állami kiadások és bevételek alakulására, amely egyedül vagy más pártokkal kormányt alakít.
(Az empirikus vizsgálatok igazolták a pártpolitikai hipotézist. Az állapították meg, hogy az állami szektor expanziója akkor erQsebb, ha a baloldali pártok erQsek. Az összkiadásokon belül a szociális transzferek a jobbközép, illetve a közép pártjainak koalíciója alatt gyorsabban nQnek, mint baloldali kormányok alatt. Kohl e jelenséget a koalícióképzés dinamikájával magyarázta. A koalícióképzés árukapcsoláshoz vezet.)

3. Milyen típusba sorolhatók a gazdaságok a koordináció és a tulajdonlás alapján?
A koordináció lehet vertikális (bürokratikus) és horizontális (a piac irányít). A tulajdonforma a gazdaságban: lehet, hogy a magántulajdon domináns vagy az állami

Koordináció Bürokrácia Piac Tulajdonforma Magán Piacgazdaság Állami Tervutasításos gazdaság
A piaci koordináció jól megfér a magántulajdonnal, DE nem koherens az állami tulajdonnal.
nem lehet megtölteni a hiányzó mezQket, bár voltak rá próbálkozások, de ezek nem voltak életképesek
Mi a szervezet fogalma?
Szervezet: egyének olyan csoportja, akik bizonyos közös szervezeti célok elérése érdekében rendszeresen érintkeznek, rendszeresen kapcsolatban vannak egymással, és cselekedeteiket speciális szabályok, parancsok határozzák meg

Mi a tranzakciós függvény fogalma?
Megmutatja, mi szükséges vagy milyen költségei vannak annak, hogy a tulajdonjogokat az egyik személyrQl a másikra vigyék vagy ruházzák át.

Miért mondjuk azt, hogy a szervezeti szabályok diadikusak?
Diadikus: csak azokra vonatkozik, akik a szervezet tagjai. A szervezet különbözQ szereplQk rendezett és szabályok által irányított együttese. Nincs harmadik személy, aki a szabályokat kialakítaná, hanem a szervezeten belül alakulnak ki a szabályok.

Hogyan viselkedne a neoklasszikus elmélet szerint egy autóvásárló, ha az racionális fogyasztó?
Feltételezzük, hogy haszonmaximalizálók, racionálisan rangsorolni tudja -fontossági sorrendben- a tevékenységeket, DE általában hangulattól függ.

Mik a fQbb jellemzQi a kései iparosítási modellnek?
( Robbanásszerq gazdasági növekedés
( A vállalkozások viszonylag nagy méretei
( Az ipari koncentráció magas foka
( A piaci verseny korlátozása
( A nehézipar túlsúlya
( A bankrendszer lépett elQ a gazdaság kulcsszereplQivé
( Az állam az ipari fejlQdés fontos tényezQjévé vált
( Vállalatok, a beruházási bankok és az állam voltak a fQszereplQk
( A politikai pártok a felülrQl kiinduló politikai változások, reformok végrehajtói, az uralkodó politikai koalíció a társadalomba való bürokratikus beavatkozásra, nem a politikai részvételre összpontosítja erQfeszítéseit.
Japán

Milyen kapcsolat van a magántulajdon kialakulása és a racionális kalkuláció között?
A tulajdonjogok erQteljesen ösztönzik a tulajdonost a racionális kalkulációra, a rendelkezésre álló erQforrások lehetQ leggazdaságosabb hasznosítására. A tulajdon átruházhatósága azt a célt szolgálja, hogy az erQforrások ahhoz a tulajdonoshoz kerüljenek, aki a leghatékonyabban mqködteti azokat.

Hogyan függ össze a protestáns etika a gazdaság teljesítményével?
MAX WEBER megvizsgálta, hogy az országok teljesítményét hogy befolyásolja a vallás, a hit. ErQteljes takarékoskodási megnyilvánulás a protestanizmusban -> ez a vallás közvetítette a kapitalista tQkefelhalmozást; pl. USA-ban, Svájcban, Hollandiában, GB-ban.

11. Ázsiai öntözéses módszer.
Gondok a magántulajdon szerinti csoportosítással. Kelet csapadékszegény terület -> intenzív öntözés -> fontos az öntözQrendszerek kiépítése. Hatalmas vállalkozás, országos szintq -> kell egy központi irányítás -> feladatok megosztása, kiosztása.

Átmeneti gazdaságtan fogalma:
Az elemzés tárgya a piac, az átmenet koncepciója mögött az húzódik meg, hogy a cél a piac, illetve a kapitalizmus kiépítése. Ebben az esetben felmerül a különbözQ társadalmi-gazdasági környezetbQl eredQ össze nem illQ állapot, az inkongruencia veszélye.

Gazdasági tevékenység szubsztantív jelentése:
Polányi Károly javaslata, hogy különböztessük meg a gazdaság formális és szubsztantív jelentését. A formális jelentés a racionális kalkuláció szabályai szerinti tevékenységet jelöli. A gazdaság szubsztantív jelentése az anyagi javak és szolgáltatások termelése, történjék bármiféle módon vagy bármilyen elv alapján.

A rendszer fogalma
Tárgyak, ötletek, tevékenységek együttese, amelyeket valamely rendszeres interakció, kölcsönhatás ill. kölcsönös függQség jellemez.
Kik a résztvevQi?
emberek
csoportok (szervezetek)

Létezik-e olyan gazdaság, ahol magántulajdon van és bürokratikus koordináció?
Bürokratikus koordináció magántulajdon mellett a korporatív gazdaság: a magántulajdon feletti döntéseket nem a tulajdonosok hozzák, hanem a korporátorok -> nem érvényesíthette tulajdonosi jogait. Nem voltak életképesek.

16. List-elmélete
(ezt nem nekünk kellett kifejteni, hanem le volt írva és nekünk kellett beazonosítani, hogy vajon milyen elmélet lehet az)
Korai stádiumelméletek híveinek felfogásában a gazdaság olyan absztrakció, amelyben eltqnik minden különbség a gazdasági rendszerek között, és a gazdaságtörténet csupán ugyanazon gazdasági rendszerek különbözQ fejlQdési fokozatait vizsgálja. List elsQsorban a termelésre koncentrált.

Miért fontos az, hogy a fogyasztók az árak jövQbeli alakulásáról is informáltak legyenek?
Az árak magukba sqrítik az egyes gazdasági szereplQk számára legfontosabb információkat, s ezzel tehermentesítik a szereplQket sok egyéb információ megszerzésének a feladata alól. Egyre több az olyan fontos mqvelet, amit anélkül tudunk végrehajtani, hogy gondolkoznunk kellene rajta. A piaci mechanizmus az árak mozgásán keresztül képes az önállósult gazdaság renddé szervezésére.

Fogolydilemmába került egyéneket mi késztethet együttmqködésre?
A szereplQket összefüggQ stratégiai függQségen azt értjük, hogy a szereplQk által elért gazdasági esemény nemcsak saját cselekvéseiktQl, stratégiájuktól függ, hanem attól is, hogy mások mit tesznek. Hiába hoz az egyén önmagában véve logikus döntéseket, hiába igyekszik maximalizálni bevételét vagy hasznát, ha a végeredmény mások kényén-kedvén múlik. Együttmqködés nélkül csak kevés dolgot tudunk véghezvinni a gazdasági életben. A másoktól való stratégiai függés azonban alapvetQ bizonytalanságot visz a gazdasági döntésekbe, hiszen nem ismerhetem a mások szándékait, nem tudhatom, hogy egy adott helyzetben mit fog lépni.

Fogoly dilemmája: akkor járnának mindketten jobban, ha cselekvésüket koordinálnák, a valóságban azonban valószínqleg az az eset fog bekövetkezni, hogy egyik termelQ sem fogja vissza a termelését.

A gyakorlatban is megfigyelhetQ, hogy tartós kapcsolatok a kooperatív magatartásból adódó kedvezQ helyzetekben alakulnak ki.

A partner részérQl történQ visszavágás, mint a megállapodás megszegésének a szankciója jól mqködtethetQ két egyenrangú szereplQ esetén, amikor a csalás ténye és ennek negatív hatása azonnal nyilvánvalóvá válik a partner (-ek) számára.

Baumol hatás:
Az állami tevékenységek legnagyobb része a szolgáltatási szférában található, ezzel szemben a magángazdasági tevékenységek zömükben az ipari szektorba tartoznak. EbbQl következik az állami és magánszektor termelékenysége közötti aránytalanság.

Ezt az aránytalanságot vizsgálta Baumol. Baumol egy kétszektoros modellt állított fel. A szolgáltatási szektor termelékenységét állandónak, az ipari szektor termelékenységét növekvQnek tételezi fel, és mindkét szektorban a bérek azonos ütemq növekedésével számol. Ilyen feltételek mellett az élQmunka igényes szolgáltatások árai az ipari termékek áraihoz képest relatíve nagyobbak lesznek. Az össztermelés arányos növekedése hatására a társadalmi termék mind nagyobb részét kell a szolgáltatások termelésére fordítani, illetve a foglalkoztatottak egyre növekvQ arányát kell a szolgáltatási szektorban alkalmazni. Ennek eredményeként a gazdasági növekedés üteme lelassul.

A Baumol-tétel továbbra is érvényes lehet bizonyos szociális szolgáltatásokra, az egészségügyben és az oktatás egyes területein is.

Az állami kiadásoknak a Baumol-hatás által elQre vetített növekedése egy-egy idQszakban nem elképzelhetetlen. E növekedés feltétel az, hogy meglegyen a politikai akarat az állami kiadások emelésére. Ha nQnek a költségek, akkor az állam vásárlásainak visszafogásával igyekszik az ellensúlyozni. Ezek növekedésével a kormányzat a bevételek növekedése révén tarthat lépést. A növekvQ állami bevételek növekvQ adókat jelentenek.

Mik a korai iparosodás jellemzQi?
( Kiegyensúlyozott gazdasági növekedés
( A vállalkozások viszonylag kis mérete
( Az ipari koncentráció alacsony foka
( A piaci verseny elé állított viszonylag kevés korlát
( Az iparosítás kezdeti szakaszában a fogyasztási javakat gyártó ágazatok túlsúlya
( A politikai pártok e modellben az alulról kiinduló politikai mozgósítás eszközei
( Parlamentális rendszeren alapuló államhatalom a gazdaságba való be nem avatkozás stratégiáját követte
Egyesült Államok

Piac definíciója:
Neoklasszikus értelmezésben (COURNOT):
a piac egy egész rendszer,
amelyben az eladók és vevQk szabad kapcsolatban állnak egymással,
és így egy adott jószág ára gyorsan és könnyen kiegyenlítQdik
Intézményi értelmezésben:
a piac szabályokból és konvenciókból álló speciális intézményi forma,
amely a tulajdonosi jogok önkéntes cseréit nagy számban és szabályozott formában teszi lehetQvé,
miközben a cseréket speciális szabályozó mechanizmus, a kompetitív árrendszer irányítja.
a tQzsde áll legközelebb a tökéletes piac ideáljához,
az ezért olyan jó, mert sok szabály van érvényben,
amely meghatározza, hogyan lehet kereskedni,
nem pedig azért, mert egyáltalán nincs szabályozva.
ez a sok szabály biztosítja a tQzsde hatékonyságát.
nem feltétlenül úgy növelhetQ a piac hatékonysága, hogy töröljük a szabályokat, hanem
értelmes szabályokat fogalmaznak meg a verseny biztosítása érdekében.
Ezekre azért van szükség, mert azok a feltételek, amelyek elméletben tökéletes piacot kialakítják, gyakorlatban nem érvényesülnek (fizikai képtelenség).

22. Hogyan szerezhet információkat egy korlátozottan racionális fogyasztó?
SIMON (amerikai közgazdász): korlátozott racionalitás elméletének kidolgozója
a racionális fogyasztó feltételezése túl erQs
az ember információ feldolgozó képessége korlátozott -> soha nem az ideális megoldásra törekszünk
elfogadjuk a kielégítQ megoldást is -> ezt pedig minél kevesebb energia-befektetéssel próbáljuk megtalálni
BDZ ª ì (
h


+,:NOPpqÆÈöø

¾ 

C¡3fhj°²JL†ˆ´¶$&Ž àˆ-Ú!^"ž$ˆ&Š&Œ&È&Æ($)üóìüìäüìßÑÀ¸Ñ¸ÀѸÀѸßüìü±üìüßüìüßüìüìä©ß©ß©ß©ß©ß©ß©ß©ß©ßìüìüßìüìüì jàðhaZm\

haZm6] haZmCJ aJ haZm5CJ OJQJ\^JaJ haZmCJ OJQJ^JaJ haZm\haZm6\]

haZm5\haZm5CJ \haZmBBDZ ¨ ì à





ýøóééãÝÐË $$Ifa$$a$

$„Á„?ý^„Á`„?ýa$„Ð^„ЄÄ^„Ä „h„\^„h`„\
&
F$a$
:ºý&+,£.okdª$$If4 ”ÿÖFÁ%
í ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ xÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ Pÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö,6Ö

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ2Ö
2Ö2Ö
2Ö4ÖaöÐf4$If\kd$$If4 ”ÿÖ0Á%
í` d
ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ È
ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö,6ÖÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿ2Ö
2Ö2Ö
2Ö4ÖaöÐf4,:@ANOPWopööðð\ðöðð”kdp$$If4 ”…Ö\Á‰%
íàÈÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ€œÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ€xÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ€Pÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö,6ÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ2Ö
2Ö2Ö
2Ö2Ö
2Ö2Ö
2Ö4ÖaöÐf4$If $$Ifa$ pqrÌÈø¼ ¾ tof^RLL„Ä^„Ä

$
&
F„0ý`„0ýa$$
&
Fa$$„Ä^„Äa$$a$‹kdj$$If4 ”þÖ\Á‰%
í ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ€œÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ€xÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ€Pÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö,6ÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ2Ö
2Ö2Ö
2Ö2Ö
2Ö4ÖaöÐf4 ¾ ’BC¢5h°J†´$Ž ÒÞàˆ-Ø!Ú!^"`$öôöëôöåöÜÜÜÜÜÜÜÜëÖôöÔÖöå„Ä`„Ä$„Ä`„Äa$„Ä^„Ä$„Ä^„Äa$
&
F„0ý`„0ý`$ž$Œ&È&Æ(È($)Î*Ï*â*^,‚,’,Â,Ä,`-Œ..Ÿ./1’1ý÷îå÷îã÷î÷ÞÙÙÓî÷÷ÑÇ÷Å „Ä„<^„Ä`„<„h^„h
&
F
&
F$„Ä^„Äa$
&
F „0ý`„0ý„Ä^„Ä$)Î*â*Â,`-.Ÿ.’1F2B5Ä5?&?¬J®JòJôJ@KBKK’KÜKÞK%L&LxLyLËLÌLDMWM~MO8OÐTÑTUöWp rr‚t„tøtútŽuu0vìvèyz‚ ‚n‚ò„.…@…Þ‰”Šü<‘¦’“"“¦”ª”••º—ú—†™š™œ™vš š¦žÎžT üõüõüõüõüõüõüõüîüîüîüîüîüîüîüõæáæáüõüßüõüîüîüîüõüõáüõüõ×áõáõáõüáÊõÃüõüÃõüÃüÃü

haZm6]haZm5B*CJ,\phÿhaZm6>*\U haZm\haZm6\]

jàðhaZm

haZm5\haZmM’1F2B5D5Ä5¦:¨:2<4<0=2=?
?&? AANFPFXGZG¬J®JòJ@KKÜKöôîöîìîìîìôôöôìîìîìîîãÝÝ݄Ä`„Ä 
&
F „0ý`„0ý„Ä^„Ä
&
F „0ý`„0ýÜK%LxLËL3MDMEMWM~M™M†NO8OÆOˆP:Q¦Q

RfRÎR6SâS7TÐTùùùóùñèâÝÝÝâØØØØØØØØØØ҄ ^„
&
F
&
F„h^„h
&
F „0ý`„0ý„Ä^„Ä„Ä`„ÄÐTUjU\V WöW¤q rrÊrÌsÎshtÒtJu`uæu.v0vÂvìvôwùóîîîîîäÛÕÓóÎÎÎÎÎäÅ¿º
&
F„Ä`„Ä
&
F
„0ý`„0ý
&
F
„Ä^„Ä 
&
F
„0ý`„0ý „h„\^„h`„\
&
F„Ä`„Ä„\`„\ehhez heurisztikákat (leegyszerqsítQ logikai felfogások) alkalmazunk -> összes információból néhány relevánsat kiválasztani, amelyekbQl végül döntünk (pl.: legegyszerqbb, ha másokat utánzunk, többség követése)
vagy referenciacsoport véleményének követése/használata

Miért van arra szükség, hogy az állam szabályozza a munkavállalók, munkaadók kapcsolatát?
A munkaszerzQdésben a munkaadó a munkaerQt veszi meg (bérbe) meghatározott idQre, amely alatt Q szabja meg a konkrét tennivalót.

Az állami szabályozás a következQ területeken védi a munkavállalók érdekeit.
Munkavédelem ( egészséges és biztonságos körülmények
Törvényes munkaidQ ( munkaidQ felsQ határa, túlóra díjazása
Minimálbér
Diszkrimináció tilalma ( faj, vallás, bQrszín, nem, származás, kor
Gyermekmunka alkalmazásának tilalma

Szabálynak, vagy utasításnak minQsül a gázárak kormányzati szabályozása?
Parancsok/utasítások
ha valaki a hatásukra cselekszik a rendszerben, olyan üzeneteket kapott, ami egyfajta és csak azt az egyfajta reakciót követeli meg
sajátos esetekben érvényesül. Pl.: Szervezetek (fQnök  beosztott viszony), katonaság
Ami befolyásolhat még, az maga a szabály
Olyan üzenet, amely adott feltételek között korlátlan ideig bizonyos tevékenységekre ösztönöz, vagy pedig ebben korlátoz.

Járadékvadász gazdaság
ellentétes a profitmaximalizáló gazdaság ideájával
képviseleti demokráciák
politikai csatározás
ennek költségei vannak
támogatókra szorulnak, ezek szqk, jól szervezett lobbycsoportok
hajlandóak az egyes politikai csoportokat támogatni, de cserébe az adott szférának, gazdasági csoportnak kedvezQ intézkedéseket hozzanak
Pl. VédQvámok  hazai termék védelmére
Adókedvezmény
illeték iparági mqködési körülmények megváltoztatása rendelettel (felmondási idQ)
a választókat a korlátozott racionalitás jellemzi
kevesebb háttér-információ
túl bonyolult
jólét romlását érzékelik
szqk csoport jólétét javítja csak
politikust emiatt az eljárás miatt csak pozitív hatás érheti
nem tudnak róla, nem pártolnak el tQle
DE szavazatokat megkapják
vállalatok akkor tudnak sikeresen mqködni, ha belépnek egy ilyen lobbycsoportba, vagy Qk hoznak létre egyet
azt nézik, hogyan tudnak kedvezQ szabályozásokat kiharcolni
a szabályok a gazdaság különbözQ ágazataiban másképp érvényesül
Pl. Kereskedelmi koncessziók
Autópálya-építés

Egyéni preferenciákat mibQl lehet levezetni?
Társadalmi preferenciák mérésén belül van a fogyasztói/egyéni preferenciák.
milyen minták fedezhetQek fel?
hidrogénnel mqködQ autó, nincs környezetszennyezés -> jó dolog, de ez érvényesül-e
Szívesebben venne-e egy új típusú, de drágább autót -> általában, ha többe kerül, már nem érdekli az embereket a környezetvédelem.

A Versenyhivatal intézmény-e?
Intézmény

Offe a szervezet és az intézmény közötti különbségeket a következQkben foglalta össze:
1. A szervezeti kötelességek diadikusak, az intézményi szabályok pedig triadikusak, azaz kívülállók, harmadik személyek alapozzák meg és kényszerítik ki, olyanok, akik nem vesznek részt magában az intézményesített interakciókban.
2. A szervezetekben a kötelességek alárendelQdnek a szándékolt következményeknek, az intézmények esetében ilyen alárendelQdés nincs.

A szervezeti kötelességek hatókörüket, érvényességüket és befolyásukat tekintve sokkal korlátozottabbak, mint az intézményi kötelességek.

Igaz -e, hogy a piac akkor a leghatékonyabb, ha mindenféle állami
szabályozástól mentes?
a piac szabályokból és konvenciókból álló speciális intézményi forma,
amely a tulajdonosi jogok önkéntes cseréit nagy számban és szabályozott formában teszi lehetQvé,
miközben a cseréket speciális szabályozó mechanizmus, a kompetitív árrendszer irányítja.
a tQzsde áll legközelebb a tökéletes piac ideáljához,
az ezért olyan jó, mert sok szabály van érvényben,
amely meghatározza, hogyan lehet kereskedni,
nem pedig azért, mert egyáltalán nincs szabályozva.
ez a sok szabály biztosítja a tQzsde hatékonyságát.
nem feltétlenül úgy növelhetQ a piac hatékonysága, hogy töröljük a szabályokat, hanem
értelmes szabályokat fogalmaznak meg a verseny biztosítása érdekében.
Ezekre azért van szükség, mert azok a feltételek, amelyek elméletben tökéletes piacot kialakítják, gyakorlatban nem érvényesülnek (fizikai képtelenség).

29. Korai iparosítás modellje:
A parlamentális kormányzás politikai formáival kapcsolódott össze, és döntQen a liberalizmus ideológiájának elkötelezett magángazdasági szereplQk terméke, klasszikus példa Anglia.

30. Mit jelent az, hogy az intézményi szabályok triadikusak?
Triadikus jelleg: az intézmények életképessége és fennmaradása, olyan harmadik személy beleegyezésétQl függ, aki közvetlenül nem érintett az intézmény által szabályozott konkrét interakciókban.
? Milyen típusai vannak a piaci termékeknek?
Közjószág:
kizárás nem lehetséges
nincs is verseny érte
ezek esetében a piac kudarcot vall
olyan is fogyaszthatja, aki nem fizet érte
kizárni senkit sem lehet
állam feladata lesz ezek biztosítása
pl. állami szolgáltatás: közbiztonság, közvilágítás (az én hasznosságom nem csökken azáltal, hogy más is sétálgat a kivilágított utcán), világítótorony

Nincs verseny a fogyasztásért?
pl. tömegközlekedés
ugyanúgy le tudok ülni az ablak mellé, stb.
csak bizonyos pont felett elérjük a telítettséget
tolakodás
hasznosságom csökken
vagy mozi
nincs verseny itt sem, ha kevesen vannak

Klubjavak:
Csak egy bizonyos számú fogyasztót engednek be, hogy az élvezeti érték ne csökkenjen. Megvalósul a kizárás.
Meritokratikus javak (merito=érdem):
Olyan klubjavak, ahol a kizárás lehetséges lenne elvileg, DE az államnak nem áll érdekében, hogy bizonyos embereket kizárjanak ezen jószágok fogyasztásából. Klubjavakból közjavakká alakítja át-ehhez hasonló
Az állam úgy gondolja, ha ezt a kizárást megvalósítják, az túl sok embert rekesztene ki, és ez nem kívánatos
Pl. legtöbb állami szolgáltatás ilyen
Oktatás (állam választása, van-e tandíj, de az alapoktatás ingyenes)
Egészségügy (de magánbiztosítási alap mqködik néhány országban)
A meritokratikus javak esetében az állami beavatkozás indoka nem a hatékonyság, hanem kulturális és politikai értékek érvényesítése. A társadalomnak, mint egésznek érdeke lehet, hogy tagjai iskolázottabbak legyenek.

? A 13. havi fizetés a közszférában formális vagy informális?
Intézmények lehetnek
formális (törvény)
informális
Akkor ezek alapján formális.
? Milyen mutatókkal jellemezné a felsQoktatási rendszer teljesítményét?
Teljesítménymutatók meghatározására van szükség, amik megmutatják, melyik modell hogy teljesít.
Teljesítménymutatók
költség függvények felállítása, értékek mérése, végeredmény kiszámítása
Minimális költség. (költség függvény)
Hatékonyság (kihasználni a termelQeszközöket -> államiak kevésbé hatékonyak)
Korrupció -> a legkisebb esélye ott van, ahol érvényesül a verseny
a középutas megoldás (a 3-as) a leghatékonyabb a min. költség kritérium szerint Connecticutban


színvonalhoz milyen mutatók kapcsolódhatnak? (megbízhatóság, pontosság)
van-e késés a szállításnál? Voltak-e kimaradt napok, ha ige, mennyi?
fogyasztói elégedettség mérése
Reklamációk mennyisége (könnyen mérhetQ) + jogos volt-e? Stb.
rugalmasság: a változásokra hogy tud reagálni egy modell -> pl. kapacitásbQvítésnél milyen költségei vannak; kapacitásáthelyezésnek, átcsoportosításnak milyen lehetQségei vannak
igazságosság (elsQsorban jövedelmi helyzethez képest) kinek mekkora terhet jelent a díj
Munkások érdekei (van e különbség a bérekben, munkabér).





Plusz 3:

A fiskális illúzió fogalma
Az emberek nem tudják, és nem érzékelik azt, hogy miképpen érinti tényleges gazdasági jólétüket a különbözQ állami döntések (kiadások, bevételek)

2 elmélet alakult ki
1;
a fiskális illúziónak köszönhetQen az állami kiadások a szükségesnél alacsonyabb mértékqek lesznek
OKA: ha én, mint szavazó nem érzékelem, miért jó nekem az oktatás színvonalának növekedése, nem fogom megszavazni (ne legyen állami kiadás)
2;
állami túlköltekezéshez vezet
állami szerep nQ
napjainkra ez jellemzQ
állami bevételek jólétre való hatását nem fogják fel
Máshonnan kell azokat a forrásokat elvonni, amiket pluszként akarnak valamire költeni. (adóemelés is)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A tulajdonjogok, Pejovich értelmezésében, emberek közötti viszonyok, amelyek a szqkösen rendelkezésre álló javakhoz való hozzájutást szabályozzák.
A tulajdon fogalma négy elemet tartalmaz:
1) a vagyontárgy használatának jogát
2) a vagyontárgyból származó hasznok elsajátításának jogát
3) a vagyontárgy formájának és tartalmának megváltoztatására irányuló jogot
4) az elQbbi jogok elidegenítésének jogát.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

COASE 1939-ben kiadott cikke (A cégek természete) azzal foglalkozott, miért vannak egyáltalán vállalatok a piacon
azért, mert az ármechanizmus használatának a piaci koordinációnak is vannak költségei, amelyeket
a közgazdászok általában nem vesznek figyelembe
pl.: releváns árak felderítése
SzerzQdéskötés költségei
Forgalmi adó jelenléte
a vállalatok azért jöttek létre, mert ezeket a költségeket bizonyos esetekben csökkenteni tudják, ha a koordináció nem a piac által, hanem a vállalaton belül hierarchikusan valósul meg

Klasszikus felfogás: a vállalat egy termelési függvény, amely megmutatja, hogy meghatározott inputokat milyen outputokká alakítanak, ez tulajdonképpen a termékek fizikai tulajdonságainak a megváltoztatása

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

... 1-8 11.05-3 18. század 2008 tavasz 3 eloadas analízis dolgozat megoldás biomérnöki bodlaki tamás bűnperek cementálás citrátkör civilizáció csokonai deriválás diasor dm dns ea építészettörténet épszerk 3 éptöri etnográfia europai uniós ismeretek fotoszintézis gótika hő-és áramlástechnikai gépek java kalkulus középkor közgáz log magvas növények magyar premodern oktatói kiadott anyag öko1 prof. dr. héjj andreas sql stat1 struktúra számvitel i szervezeti szív társadalom tartály természetföldrajz természetvédelmi biológia utazás villanytan vizsgazh