puska

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiÖsszehasonlító GazdaságtanJegyzetekpuska

Rendszer: tárgyak, ötletek és tevékenységek összessége, amelyeket vmilyen rendszeres interakció, kölcsönhatás és kölcsönös függQség jellemez
Szervezet: egyének olyan csoportja, akik bizonyos közös szervezeti célok elérése érdekében rendszeres kapcsolatban vannak egymással, és cselekedeteiket speciális szabályok és parancsok határozzák meg.
Parancs, utasítás: a címzett üzenetet kap, ami egyfajta reakciót követel meg tQle
Szabály: olyan üzenet, amely adott feltételek között korlátlan ideig bizonyos tevékenységekre ösztönöz, vagy ebben korlátoz
Motiváció: a szabályokat v. utasításokat olyan módon fogalmazzák meg, hogy az egyének minden egyes cselekedeteihez vmilyen egyéni hasznosságot rendelnek.
Gazdasági rendszer szubsztantív jelentése: meghatározott szabályok és utasítások által vezérelt kölcsönhatás olyan egyének és szervezetek között, amelyek a termékek és szolgáltatások elQállításában, elosztásában és felhasználásában vesznek részt.
Gazdasági rendszert befolyásoló erQk: -legfontosabbak a társadalmi, kulturális erQk, gyökerek; -környezet; -más rendszerekkel való kapcsolat
Gazdasági rendszer természete és mqködése: -társadalmi preferenciák (egyéni, fogyasztói pref., adott ország elitrétegének pref., alku útján vezetQ pozícióba kerülQk pref.); -gazdasági intézmények szerepe (a résztvevQk közötti stabil és meghatározott társadalmi funkciót betöltQ viszonyrendszerek, amelyek a termelést és elosztást meghatározzák);  politika eszközrendszere (közvetlen v. közvetett irányítás); -az erQforrás- és jövedelemelosztás hogyan történik (centralizált v. decentralizált)
Stádium elméletek: azt feltételezték, hogy a gazdaságoknak különbözQ fejlQdési szakaszokon, stádiumokon kell keresztül menniük, amelyeknek különbözQ jellemzQi vannak.
Unilineáris fejlQdés: a stádiumelméletek feltételezték; azt jelenti, h. minden gazdaságnak ugyanazokat a fejlQdési szakaszokat kell végigjárniuk. Nem lehetséges, h. egy lemaradt gazdaság kihagyjon egyes szakaszokat és hirtelen nagyon fejlett legyen.
Marx stádium elmélete: 5 fejlQdési szakaszt ír le, aszerint, hogy melyik a legfontosabb termelési tényezQ.
Psközösség-nincs magántulajdon, hanem közösségi tulajdon
Ókori rabszolgatartó társadalom-munka
Középkori feudális rendszer-föld
Saját kora, kapitalista szabadversenyes gazdaság-tQke
Kommunista szakasz-nincs magántulajdon, mindenki lehetQsége szerint dolgozik és szükségletének megfelelQen részesül a javakból
Tulajdonjog: emberek közötti viszonyokat jelent; ezek a szqkösen rendelkezésre álló javakhoz való hozzájutást szabályozzák. 4 elemet foglal magában: 1. Jog a vagyontárgy használatára. 2. A vagyontárgyból származó haszon elsajátításának joga. 3. A vagyontárgy formájának, tartalmának megváltoztatásához fqzQdQ jog. 4. Az elQzQ 3 jog elidegenítésének joga.
Átruházhatóság: azt biztosítja, h. az eszközök, erQforrások mindig ahhoz kerüljenek, akik a leghatékonyabban tudják felhasználni.
Kizárás: mindenki más ki van zárva a tárgy használatából, hasznának élvezetébQl.
Tulajdon két típusa: 1. magántulajdon: a tulaj ki tudja zárni a többieket az adott vagyontárgy használatából, 2. köztulajdon: a kizárás nem mqködik, mindenki jogosult a tárgy használatára.
Piac neoklasszikus definíciója: Cournot nevéhez fqzQdik. A piac egy egész rendszer, amelyben az eladók és vevQk szabad kapcsolatban állnak egymással és így egy adott jószág ára gyorsan és könnyen kiegyenlítQdik.
Piac intézményi definíciója: a piac szabályokból és konvenciókból álló speciális intézményi forma, amely a tulajdonosi jogok önkéntes cseréit nagy számban és szabályozott formában teszi lehetQvé, miközben a cseréket speciális szabályozó mechanizmus, a kompetitív árrendszer irányítja.
A tökéletes piac feltételei (a gyakorlatban csak korlátozott mértékben érvényesülnek):
Minden résztvevQ tökéletesen informált nemcsak a jelenben, de a jövQben várható eseményekrQl, infókról is
A piacon mindig tökéletes verseny van ’! sok szereplQ ’! hosszú távon a váll. profitja nulla lesz
Az árak mindig pontosak és aktuálisak
Az árak minden költséget magukba foglalnak
A piacon sohasem alakul ki olyan helyzet, h. csak egy eladó vagy vevQ van. Nincsenek monopóliumok, monopszóniák.
A piacon az egyedi tranzakciók nem befolyásolják az árakat.
Minden erQforrást hatékonyan kihasználnak.
Minden jószág szabadon vehetQ és adható.
Minden ügylet azonnali, nincs idQszükséglete az ügyleteknek.
A beruházások és fejlesztések apró részekre oszthatók, így standardizált apró részekben vihetQk a piacra.
Az állam szerepére vonatkozó feltételek:
Nincsenek szubvenciók
Nincsenek adók, vagy ha vannak, akkor sem térítik el az erQforrás árarányokat. Minden erQforrást ugyanolyan mértékben terhel.
Nincsenek piacra való be- és kilépési korlátok.
Meghatározott kockázathoz tartozó kamatok mellett korlátlan mértékben hozzáférhetQ hitel a vállalkozóknak.
Mindenkit az egyéni haszonmaximalizálása hajt.
Minden tranzakció súrlódás, költség nélkül végrehajtható.
A fogyasztók racionálisak, azaz ismeri az összes lehetséges alternatívát és ezek lehetséges következményeit
Heurisztikák: leegyszerqsítQ logikai fogások döntéshozatal elQtt. Lényege, hogy az összes infó közül néhány relevánst kiválasztunk, és ez alapján hozunk döntést.
Korlátozott racionalitás (Simon elmélete): a fogyasztók közgazdaságilag értelmezett opportunizmusa. Összekapcsolja a korlátozott racionalitást az önérdek követésével. Simon azt mondta, h. a racionális fogyasztóról mondott feltételezések túlzások, mert az ember információ feldolgozó képessége korlátozott, ezért sohasem a tökéletes megoldásokra törekszünk, hanem elfogadjuk a kielé,.Z\ÆÈ

.

’
”
¬
Ð
Ú
Ü
P
`
þ


$

.

T

U

¬

­

¾

è

4
5
L N € Ê ø ú 24ŠŒ˜šâäàâ68JóèÛèÎèÛèÛèóèÛèÛèóèÛèóèÛèóèÛèÛèóèÛèÛèÛè·ª·ª·ª·èœ·ª·ª·ª·h`:*h»jÇ5CJ NHaJ h`:*h»jÇCJ NHaJ h`:*h»jÇCJ aJ h`:*h»jÇ5CJ aJ h`:*h–TÉCJ NHzaJ h`:*h–TÉCJ NHaJ h`:*h–TÉCJ aJ h`:*h–TÉ5CJ aJ 9 ¬
P
$

¾

€ št ¶ŒþJŒøö¼ÀbÜ-†!À#n$÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ßßßßß÷÷÷÷÷÷÷$
&
F
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd¬{

$a$gd–TÉjýJL€ŽÆÈÜÞBDfhrtš X Z ¶ ¸  î 2PRhj°²

`bn´¶äjlŒŽ îðõêõÝõêõÝõÝõÝõêÑõÝõÝõÝõÑÆõÑõÝõÝõ»®»£õ—£Š££rh`:*hÖ,&CJ NHaJ h`:*hÖ,&CJ aJ h`:*hZr¿CJ NHaJ h`:*hZr¿5CJ aJ h`:*hZr¿CJ aJ h`:*hº8ÌCJ NHaJ h`:*hº8ÌCJ aJ h`:*h‹o~CJ aJ h`:*h\'+5CJ aJ h`:*h\'+CJ NHaJ h`:*h»jÇCJ aJ h`:*h\'+CJ aJ ,ðüþ02vx®°äæ<>\^ÂÄìîö†ˆ¦¨rtîð@B–˜¼Ú¨ªÀÐRTbŒ’¬*-,-D-Z-Ü-
õêõÝõÝõÝõÝõÝõÝõÝõÝõÑƹƹƹƹƹƹÆÑƹƹÆÑƹÆÑƭƹƭơ“¡h`:*hº8Ì5CJ NHaJ h`:*hº8Ì5CJ aJ h`:*hvm¤>*CJ aJ h`:*hvm¤CJ NHaJ h`:*hvm¤CJ aJ h`:*hvm¤5CJ aJ h`:*hÖ,&CJ NHaJ h`:*hZr¿CJ aJ h`:*hÖ,&CJ aJ 6 Ô Ö ö ø x!z!†!¾!Ö!Ø!B"D"Ð"Ò"(#*#ž# #¾#À#ø#T$V$j$n$ð$ò$%%@%B%l%n%Þ%à%ð%ò%@&B&N&š&œ&¢&¤&ì&î&D'F'^'`'Ò'Ô'H(J(õèõèõèõÜÑÄÑÄÑÄÑÄÑÄѹÜÑÄÑÜ®¡®¡®Ñ®¡®¡®¡®¡®–‰–®–‰–‰–‰–‰–‰h`:*hl-]CJ NHaJ h`:*hl-]CJ aJ h`:*hjG CJ NHaJ h`:*hjG CJ aJ h`:*h\'+CJ aJ h`:*h`yüCJ NHaJ h`:*h`yüCJ aJ h`:*h`yü5CJ aJ h`:*hº8ÌCJ NHaJ h`:*hº8ÌCJ aJ 6n$B%&N&¤&†'þ'T(¦( )ô)F*r*n+Î+¤,-v-N.’/ªDçççççççççççÍ͵µµµµ­­ $a$gdÇ2ì$
&
F
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd¬{

$
&
F
Æ
д섴„Lÿ^„´`„Lÿa$gd¬{

$
&
F
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd¬{

J(˜(š(î(ð( ))¢)¤)æ)è):*<*`*b*’*œ*Æ*Ô*Ö*ø*ú*N+P+l+n+²+´+ò+ô+^,`,’,”,ê,ì,h-j-..<.>.N.j.ž. .Ô.Ö.H/J//’/Â/ä/æ/è/î/õèõèõèõèõèõèõèõÝõÝõÝÐÝÐÝÅÝÐÝÐÝÐÝÐÝÐÝÐÝÐÝÐݹ®¡®¡®¡®Ý¹®¹®– h`:*hÖ,&CJ aJ h`:*hZr¿CJ NHaJ h`:*hZr¿CJ aJ h`:*hZr¿5CJ aJ h`:*hjG CJ aJ h`:*hÇ2ìCJ NHaJ h`:*hÇ2ìCJ aJ h`:*hl-]CJ NHaJ h`:*hl-]CJ aJ 8î/ð/D0E0š0›0Ô0Õ0E12D‚D„D¨DªDÊDLENEìEîEôEöEF†FˆF8G:GÆGÈG@HBHnH˜HÂHÄHTIVIÐIÒIòIôIHJŽJÆJóèóèóèóèóæèóèÛÏÄ·Ä·ÄèÏÄ·Ä·Ä·Ä·Ä« “ “ “ ć{oh`:*hËC—>*CJ aJ h`:*hËC—6CJ aJ h`:*hËC—5CJ aJ h`:*hG‰CJ NHaJ h`:*hG‰CJ aJ h`:*hG‰5CJ aJ h`:*h®RXCJ NHaJ h`:*h®RXCJ aJ h`:*h®RX5CJ aJ h`:*hZr¿CJ aJ U h`:*hÖ,&CJ aJ h`:*hÖ,&CJ NHaJ +gítQ megoldásokat is. Ezt minél kevesebb energia-befektetéssel próbáljuk megtalálni.
Specifikus tQke: olyan tQkeállomány, amellyel csak egyfajta terméket lehet elQállítani. Ha a terméknek nincs piaca ’! csQd, mert a tQkeállományt nem lehet átállítani.
Állam definíciója: állam alatt a társadalmi együttélés szabályainak megfogalmazóját és azok betartatóját értjük. Az állam egy erQszakszerv, amely a társadalmi erQszakot testesíti meg. Az állam szabályozóként jelenik meg, olyan kötelezQ szabályokat ír elQ, amelyeket az összes gazdasági szereplQnek be kell tartania.
Meritokratikus javak: olyan klub javak, amelyeknél a kizárás elvileg lehetséges lenne, de az államnak nem áll érdekében, hogy bizonyos embereket kizárjanak ezen javak fogyasztásából. Pl. oktatás
Állami szerepvállalás növekedésének okai:
I. Gazdasági tényezQk, szempontok:
Keresleti oldali magyarázat (olyan tényezQket próbál felsorolni, amelyek megteremtik az igényt, a keresletet a különbözQ állami szolgáltatások és javak iránt)
Wagner törvény: az egyes országok gazdasági fejlettsége és az állami közkiadások nagysága között egyenes arányú összefüggés áll fenn. Minél fejlettebb egy ország, annál nagyobb lesz a közkiadások nagysága.
Iparosítás, urbanizáció
Ellen Wagner törvény: azokban az idQszakokban nQ az állami kiadás a legdinamikusabban, amikor a gazdaság recesszióban van
Kínálat oldali magyarázat (olyan tényezQk tartoznak ide, amelyek megnövelik az állami kiadásokat)
Baumol-hatás
II. Politikai rendszer sajátosságaiból eredQ magyarázatok:
Közösségi döntések elmélete foglalkozik ezekkel a magyarázatokkal. Feltételezések: a politikai döntések közjószágok; a politikai döntéseket olyanok hozzák, akiket ugyanazok a tulajdonságok jellemeznek, mint amit a fogyasztókról feltételez a közgazdaságtan (mindenki önérdeket követ, korlátozott racionalitás jellemzi, és opportunizmus).
Bürokrácia elmélet: azt feltételezzük, hogy olyan célokra fordít az állam, ami a leghasznosabb, de a döntéshozó a saját érdekeinek megfelelQen osztja szét a pályázati pénzeket ’! nem a leghatékonyabb
Fiskális illúzió: az állami kiadások a szükségesnél alacsonyabb mértékqek lesznek. A fiskális illúzió állami túlköltekezéshez, az állami szerep növekedéséhez vezet.
Érdekcsoportok hatása: ált.ban a termelQi oldalon jönnek létre. JelentQs pénzekkel támogatják a politikát, de gyakran igénylik azt, h. a politika ezt ellentételezze bizonyos állami intézkedésekkel. Fontos a kevés taglétszám a potyautas-stratégia elkerülése végett.
Választási- és pártrendszerek hatása: abból a feltételezésbQl indul ki, h. a párt ideológiai különbségei hatást gyakorolhatnak az állami kiadások mértékére. Pártpolitikai hipotézis: a jobboldali és baloldali pártok közötti hatalommegosztás az adott ország parlamentjében alapvetQen meghatározza a kormányzat gazdasági tevékenységét, ezáltal a költségvetési kiadások mértékét.
III. Intézményi tényezQk:
Politikagyakorlás centralizáltsága, a politikai hatalom centralizáltsága: lehet centrális (központi) v. föderális (autonóm egységek alkotják az államot) berendezkedés. Két feltételezés: 1. az állami kiadások a föderális berendezkedésq állam esetében magasabbak a párhuzamos struktúramqködés miatt; 2. az állami kiadások a centrális ber. országban magasabbak
Adórendszer: azokban az országokban lesz magasabb a ktg.vetés kiadási és bevételi oldala, ahol elsQsorban indirekt (közvetett) adókat alkalmaznak, mert ezeknek az adóknak a jövedelemcsökkentQ hatását kevésbé érzékelik a fogyasztók.
A világpiac hatásának figyelembevétele: az állami kiadások különösen magasak lesznek a kisméretq, nyitott gazdaságokban (az ország nemzeti jövedelmének mekkora része keletkezik exportból). Ha egy ország nagyon nyitott ’! jelentQs lesz az ipari koncentráció ’! van néhány nagyméretq vállalat, aki exportorientált ’! erQs lesz a szakszervezet az erQs ipari konc. miatt, akik bekapcsolódnak a béralkuba’! sok juttatást kiharcolnak az államtól, akinek így nQnek a kiadásai. Cáfolata: Magyarország
Tömegtermelés hatása az állami kiadásokra: a II. vh. után egy érdekegyeztetQ mechanizmus valósult meg, tripartit, ezek minden évben tárgyaltak, pl. bérekrQl, inflációról. Azért lehetett sikeres, mert ez a tömegtermelés idQszaka volt, hatalmas, nagyméretq vállalatok jöhettek létre, amelyek érzékelték, h. az egyes gazdasági döntéseiknek hatása van az egész gazdasági rendszerre. A 90es évektQl már nem igazán mqködött ez az érdekegyeztetés, mivel megszqnt a tömegtermelés. Magyarországon soha nem valósult meg, mert nem voltak megfelelQek a gazdasági feltételek.
KésQi és korai iparosítási modell: azokban az országokban, amelyek korán bekapcsolódtak az ipari forradalomba, viszonylag csekély az állam szerepe. A kései ipari modellekben mqködQ országok viszont tudatosan állami beavatkozásokkal próbálták ösztönözni azon termelési módszerek elterjedését, amelyek Angliában már önállóan mqködtek.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11.05-1 11.05-3 11.12-1 15 bizonytalanság és játékelmélet0001 2008/2009-1 5. előadás adóellenőrzés alapvizsga alkotmány anyag anyagismeret 2 ápolástan bioetika biztonsgtecnika diák eu tételek felvilágosodás fizika1 gazd.töri tétel6 határérték információelmélet kép kultur levelező mazzag éva mechanika3 zh metafora minőségügy mintavizsga művészet művtöri operációs rendszerek os öko 1 pdf példasor v polgár politikatudomány rejtett dimenziók szabályzás számvitel i szemiotika szociológia szte-btk dr. simon józsef tanári jegyzet újság ügyvitel vizsgasor zh zsidó kultúra