összehasonlító g.t.
Országok listája
HungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiÖsszehasonlító GazdaságtanJegyzetekösszehasonlító g.t.
2008.01.14 13:58:49
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
1. elQadás
I; Neoklasszikus kgt.
matematikai modelleket alkalmaz
nem teljesen magyarázza, mi történik egy országon belül, a valóság és a modell nem teljesen egyeztethetQ össze
egyszerqsítésekre volt szükség; így ezek a modellek nem teljesen írják le a valóságot
a matematikai modellek kizárólagos alkalmazása téves, rossz eredményre vezet
gazdasági modellek fQ szereplQi:
fogyasztó
feltételezzük, h haszonmaximalizálók
racionálisan rangsorolni tudjuk fontossági sorrendben a tevékenységüket
DE általában hangulattól függ
vállalat
a profitját maximalizálja
DE ma már vállalati érték maximalizálása
vállalatvezetQk fizetésének maximalizálása
sok tényezQ, amivel a vállalatok nem számolnak
piac
láthatatlan kéz
kereslet kínálat találkozása
ha tökéletes verseny van, a vállalatok és a fogyasztók is maximalizálhatják a profitot, elérhetik a céljaikat
ez az ármechanizmuson keresztül érvényesül
- sehol nem akadálytalan a csere
a valóság sem mindenhol uolyan, országonként eltérQ lehet
- azonos adottságok => végeredménynek azonosnak kellene lennie Y mi lehet az oka h az egyik sikeres a másik nem?
Y=f(A, L, K,pí)
- ezeket a különbségeket a neoklasszikus modell nem tudja megmagyarázni
-> az intézményi kg. feladata lenne ezeknek a pénz tényezQknek a feltérképezése
(intézmények, intézményi)
- piacot hogy szabályozza az adott ország jogrendszere
- kultúra, ami befolyásolja a fogyasztói szokásokat és a vállalatok mqködését
II; Összehaonlító kgt.
az egyes országok és régiók között milyen különbségeket, intézményi tényezQbeli eltéréseket vehetünk észre
DE a különbséget nem a nagy dolgok, hanem ezek a + intézményi tényezQk jellemzik
PRYOR amerikai közgazdász által bemutatott eset:
hogyan lehet az egyes városokban megoldani a szemétszállítást? (ez elvileg uolyan szolgáltatás, mint a többi, DE léteznek más termékre nem jellemzQ externáliái=mellékhatásai)
ebben az esetben ha engem nem zavar a szemetes, DE a szomszédokat igen&
alapvetQen 3 megoldási mód
1; Önkormányzati szocializmus
önkormányzati tulajdonban lévQ vállalat bonyolítja a szemétszállítást
eszközök önkormányzati tulajdonban
gond: kevesebb motiváció
önkormányzat határozz meg minden feltételt rendeletek formájában (szemétszállítás díja, gyakorisága, hová viszik, mit csinálnak ott) -> mindenkinek kötelezQ igénybe venni a szolgáltatást
2; Szabadpiaci megoldás
magántulajdonban lévQ vállalatok nyújtják a szolgáltatást, és ezek egymással versenyeznek
minden feltételt a piac határoz meg
nincs megszabva, elviszik-e a karácsonyfákat
így lenne az igazi, ha egy szolgáltatási listából lehetne választani
3; Szabályozott piaci megoldás
itt is magánvállalkozás végzi, DE csak egy ilyen cég van
nincs verseny
hogy legyen vmilyen verseny; az önkormányzat koncesszióba adja, mondjuk 5 évig egyedül egy végzi
utána ajánlatok -> kiválasztás
a feltételek már a koncessziós szerzQdésben meghatározzák -> a vállalat és önkormányzat alkuja (rögzített ár, kezelési mód)
a díjképzés itt is kötelezQ
ha nem fizet, az önkormányzatnak kell állnia
Elvileg nem létezhetne 3 modell, csak a szabadverseny
Melyiket válassza az önkormányzat?
->mérlegelés, mi a fontos? (kritériumrendszer)
1; minimálisra csökkenteni a költségeket
2; szolgáltatás minQsége, mennyire megbízható
3; minél elégedettebbek legyenek a fogyasztók
4; mennyire rugalmasak az egyes megoldások, alkalmazkodás
5; mennyire igazságos a rendszer
ki jár jól és rosszul
6; szemétszállító munkások érdekei
Csak egymással nem kompatibilisek, vannak egymást kölcsönösen ellentmondók
Teljesítménymutatók meghatározására van szükség, amik megmutatják, melyik modell hogy teljesít
Teljesítménymutatók
ktsg fv.-ek felállítása, értékek mérése, végeredmény kiszámítása
min. ktsg. (ktsg. fv.)
hatékonyság (kihasználni a termelQeszközöket -> államiak kevésbé hatékonyak)
korrupció -> a legkisebb esélye ott van, ahol érvényesül a verseny
a középutas megoldás (a 3-as) a leghatékonyabb a min. ktsg. kritérium szerint Connecticutban
színvonalhoz milyen mutatók kapcsolódhatnak? (megbízhatóság, pontosság)
van-e késés a szállításnál? Voltak-e kimaradt napok, ha ige, mennyi?
fogyasztói elégedettség mérése
reklamációk mennyisége (könnyen mérhetzQ) + jogos volt-e? stb.
rugalmasság: a változásokra hogy tud reagálni egy modell -> pl. kapacitásbQvítésnél milyen ktsg.-ei vannak; kapacitásáthelyezésnek, átcsoportosításnak milyen lehetQségei vannak
igazságosság (elsQsorban jövedelmi helyzethez képest) kinek mekkora terhet jelent a díj
munkások érdekei (van e különbség a bérekben, munkabér)
DE: nem mindenhol ue. Eredmény jönne ki
Mi jelenthet különbséget az intézményi tényezQkben? (pl. Connecticut és Mo. között)
1; fizikai és társadalmi környezet
A; társadalmi: munkabérek
mennyire szervezettek a munkások (Mo.-on nem jellemzQ)
munkaerQpiaci helyzet (munkanélküliség)
B; fizikai: (éghajlat, hurrikán)
A 3 alapvetQ módszerben is eltérhetnek a rendszer szabályai
önkormányzatnak lehet nagyon szigorú és kevésbé szigorú feltételei is
jövedelmi viszonyok figyelembevétele vagy sem
milyen idQközönként írnak ki tendereket
milyen a kölcsönhatás a különbözQ szereplQk között (koncessziós tárgyalás -> siker vagy bukás?)
2. elQadás
Rendszer: tárgyak, ötletek, tevékenységek együttese, amelyeket vmely rendszeres interakció, kölcsönhatás ill. kölcsönös függQség jellemez
kik a résztvevQi
emberek
csoportok (szervezetek)
Szervezet: egyének olyan csoportja, akik bizonyos közös szervezeti célok elérése érdekében rendszeresen érintkeznek, rendszeresen kapcsolatban vannak egymással, és cselekedeteiket speciális szabályok, parancsok határozzák meg
Egyéni szervezetek hogyan kapcsolódnak egymáshoz?
A résztvevQk közötti kölcsönhatás oda vezet, hogy a cél elérése érdekében nem csak a saját, hanem mások cselekedetei is meghatározzák a végsQ eredményt
Hogyan tudják elérni? Sok más is számít
Parancsok/utasítások
ha vki a hatásukra cselekszik a rendszerben, olyan üzeneteket kapott, ami egyfajta és csak azt az egyfajta reakciót követeli meg
sajátos esetekben érvényesül
1; Szervezetek (fQnök beosztott viszony) pl. katonaság
2; Ami befolyásolhat még, az maga a szabály
olyan üzenet, amely adott feltételek között korlátlan ideig bizonyos tev.ekre ösztönöz, v pedig ebben korlátoz
3; Motiváció: ha a szabályokat/utasításokat olyan módon fogalmazzák meg, hogy az egyének minden egyes cselekedetéhez vmilyen egyéni hasznosságot rendelnek
(túlsúlyban vannak! pl. TDK dolgozat)
érdemes ismerni a résztvevQk preferenciáit (jó jegyet szerezni <-> jól érezni magát)
olyan általános mintákat próbálunk felfedezni, amely mindenkire v egyes csoportokra jellemzQek
pl. haszonmaximalizálás
pl. 2 út 2 kocsma
1 korsó sör 150 ill. 180 Ft
azt feltételeznénk h a 180 Ft-os tönkre fog menni -> vannak kényelmi szempontok
a körülmények változtatásával a 150 Ft-os forgalma nQ
Mennyire különbözik egy általános és a gazdasági rendszer?
Gazdasági rendszer: meghatározott szabályok és utasítások által vezérelt kölcsönhatás, olyan egyének és szervezetek között, amelyek a termékek és szolgáltatások elQállításában, elosztásában és felhasználásában vesznek részt
a gazdasági tevékenység lényege pont ez (szubsztantív jelentés)
Formális jelentés: a gazdasági tevékenység lényege a gazdasági kalkuláció (mennyibe kerül, mennyi hasznot hoz -> ezek alapján választ)
Mit vizsgálnak a javak és szolgáltatások elQállításánál?
Mit állítanak elQ?
Hogyan állítanak elQ?
A keletkezQ jövedelmet hogy osztják szét az egyes szereplQk között?
gazdasági rendszer = általában ország, de lehet egy szektor, vagy 1-1 speciális termék
KülönbözQ gazdasági rendszerek összevetése:
Mi befolyásolja, melyik megoldást választják
teljesítmények összehasonlítása (GDP)
nem mutatja jól a jólét szintjét, mert vmilyen munkák feketén végeznek
környezetvédelmi költségek -> az erre fordított pénz a GDP része
nem veszi figyelembe azokat a termékeket, szolgáltatásokat, amik nem pénzért cserélnek gazdát, negatív externáliáért, pozitívként kezeli
mennyire stabil az ország gazdasága (infláció, munkanélküliség)
Normatív vizsgálat: elQre meghatározott szempontok szerinti vizsgálat
mik tartanak az egyes országok fontosnak
kitalálunk egy ötletet, erre keresünk mutatókat
Mi magyarázhatja az eltéréseket & & & & .. beli különbségeket? (=gazdasági rendszert befolyásoló erQk)
tartalmi és kulturális erQk/gyökerek miként befolyásolják az országot az ott élQk szokásai, értékei?
Az országok teljesítményét hogy befolyásolja a vallás, a hit? -> MAX WEBER vizsgálja
A városi polgárságtól indult
saját vagyon, egyéni vállalkozás
viszonylagos döntési szabadság
takarékoskodás, jövedelemfelhalmozás
ekkor jövedelem általában a földbQl (mindenkinek öröklött tulajdona a föld általában) + mentalitás: akinek pénze van költi!
erQteljes takarékoskodási megnyilvánulás a protestanizmusban -> ez a vallás közvetítette a kapitalista tQkefelhalmozást; pl. USA, Svájc, Hollandia, GB
FUKUYAMA (társadalomtudós): Bizalom c. mqve
milyen a bizalom foka a társadalomban
1;
erQs, összetartó család
családfQnek nagy hatalma van
pl. D-Olaszo., Franciao., Kína
családivállalkozások gyakran sikeresek
családi vezetQ általában
mindenki dolgozik a családból
ha bevesznek egy idegent, nem vezetQ pozícióba
sokkal hatékonyabb -> magas motiváció
gond: növekedési korlát, másokat nem akarnak bevonni
az eredeti vezetQ nagyon tehetséges, ez utána következQ a családból elég jó, a 3 rossz
behatárolt (30-40-50 éves) élet/idQtartam
nehézipar, posta, bank nem mqködnek ilyen formában
az állam kényszerül nagyvállalatokat létrehozni (ha már léteznek, felvásárolja és egyesíti)
2;
USA, angolszász országok
+ Németo., Japán
nem létezik erQs nagycsalád
helyette: munkatársi, baráti kötQdés erQs
szektás társadalom, ennek nincs mellékzöngéje itt (mind ált. USA-ból indult)
korán létrejöttek nagyméretq RT-k
így nincs szükség nagy állami beavatkozásra
a gondot a piac megoldja
Mo.-ról semmit sem ír
diákmunka jellemzQ Mo.-on (angolszász o.-okra is jellemzQ)
állást úgy lehet találni, ha van ismerQs (szélesebb társadalmon belül nincs kohézió)
befolyásolók:
szokás
gazdasági rendszerek környezete (országméret -> Mo. kis piac -> kicsi a valószínqsége h. egy nagy internetes áruházlánc központja legyen
ásványkincs az orszában:
ha gazdag benne, akkor inkább a fejletlenséget határozza meg -> mert inkább periférikus régiókban alakult így
más rendszerekkel való kapcsolat szerepe
az elszigetelQdött rendszerek&
ezeket elég nehéz mérni
A gazdasági rendszer mqködése és természete
Társadalmi preferenciák mérése
Ezen belül
fogyasztói/egyéni preferenciák
milyen minták fedezhetQek fel?
hidrogénnel mqködQ autó, nincs környezetszennyezés -> jó dolog, de ez érvényesül-e
szívesebben venne-e egy új típusú, de drágább autót -> általában, ha többe kerül, már nem érdekli az embereket a környezetvádelem
az elithez kapcsolódó preferenciák
a pártok vezetQi, tanácsadói cégek elvei
környezetvédelem nem kifizetQdQ, nem lehet vele kit megszólítani
mindenféle egyéb okból vezetQvé lett emberek preferenciái
pl. Jegybank, Adóhivatal, Pü-i Felügyelet elnöke, stb.
Gazdasági intézmények szerepe
Def.: a résztvevQk között stabil és meghatározott funkciót betöltQ rendszerek, amik a termelést és az elosztást meghatározzák
Megfoghatatlan kérdések
APEH: adójogszabályok
Diadikus: csak azokra vonatkozik, akik a szervezet tagjai
Az intézményi kapcsolatok triadikusak
Pl. lízingszerzQdés, állam által meghatározott szabályok szerint (más formában nem lehet-> az állam a 3. szereplQ a 2 partner mellett)
Intézmények
formális (törvény)
informális
vagy
konkrétak
megfoghatatlanok
vagy
szqk területet átfogók (szerzQdéstípusok)
nagy területet átfogók (pl. tulajdon)
Politika eszközrendszere
2 irányzat
közvetlen irányításra hajlamos vagy közvetett szabályozás (végül nem tették meg)
centralizált vagy decentralizált a folyamat módja (mennyire?)
piac maga intézi a jövedelemelszámolást (=decentralizált?)
3. elQadás
A gazdasági rendszerek osztályozása
1; XIX. sz.
stáium elméletek
az országoknak különbözQ stádiumokon kell átmenniük, és ezeket más-más jellemzQk írják le
kapitalista gazdaság idQszaka
angol gazdaságot próbálták jellemezni, DE Németo.-ra sok dolog nem igaz (nincs ipari forradalom, stb.)
végig kell járni minden nemzetgazdaságnak egy fejlQdési folyamatot, ebben Anglia elQrébb jár
elmélet: DARWIN: A fajok eredete
FRIEDRICH LIST
gyqjtögetQ
mezQgazdasági társadalom
BÜCHNER
háztartás
városok szintje
nemzetgazdaság
& . fejlQdést feltételeznek
feltételezésük szerint minden gazdaságnak ezeket a fejlQdési szakaszokat végig kell járni!
fejlQdési fázisok átugrása nem lehetséges, esetleg felgyorsítani
MARX 5 fejlQdési szakasz
Qsközösség nincs senkinek a birtokában, közösségi tulajdon
hagyomány és tekintélyelv
ókori rabszolgatartás munkaerQ -> rabszolgatartók kezében
középkori feudális rendszer föld -> öröklési arisztokrácia
újkori kapitalista szabadverseny gazdasága - tQkésítés
kommunista szakasz nincs közösségi tuljdon?
mindenki a szükségleteinek megfelelQen részesül a javakból
elkülönítés alapja ennél: melyik a legfontosabb termelési tényezQ, és ez kinek a birtokában van?
Tulajdonjog szerint osztályoz
Egy gazdaságban ez az elsQ és legfontosabb intézmény
A tulajdonjogi vitákat Q indította el
LegQsibb intézmény is, egyik legkorábban megjelenQ: Emberek közötti viszonyok
A szqkösen meglévQ javakhoz, erQforrásokhoz való hozzájutást szabályozzák
4 elemet foglal magába:
1; tulajdon/vagyontárgy használati joga
2; vagyontárgyból származó hasznok elsajátításának joga
3; vagyontárgy tartalmának és formájának megváltoztatásának joga
4; az elQzQ 3 jog eladásának joga
kizárólagosság -> csak nekem van jogom eladni, itt ez ad alapot a racionális kalkulációra
(ktsg-k és bevételek kalkulálása)
- mire használom, milyen mértékben ->csak én döntöm el, és ez önzQ
átruházhatóság -> nem tudja felhasználni, nem ért hozzá
az erQforrás ahhoz kerüljön, aki a legjobban fel tudja használni
- föld általában elidegeníthetetlen, így az elQbbi nem érvényesült
- mezQg.nem mqködött hatékonyan
Anglia: változás: bérbe lehetett venni, hatékonyság nQtt
kizárás: ha megmondjuk, kié a tárgy, mindenki más ki van zárva a tárgy használatából és a haszolélvezetbQl
- 2 típus:
1; magántulajdon
- a tulaj ki tudja zárni a többieket az adott vagyontárgyhoz fqzQdQ jogok gyakorlásából, a tárgy használatából
2; köztulajdon
nincs kizárás
mindenki jogosult az oktatás igénybevételére (pl.)
Gazdasági rendszerek csoportosítása
1; magántulajdon köztulajdon aránya szerint
jó volt, amíg & & aránya
nincsenek tiszta kategóriák, inkább csak átmenetek
köztulajdon mérésére:
állami tulajdonban lévQ szervezetekben mennyi embert alkalmaznak, vagy milyen arányú a magán ill. állami tulajdonú szervek foglalkozása
Mo.-on az állami foglalkoztatás elég nagy (35%)
Ny.-Európa: 30% alacsonyabb
Anglia, USA, Németo. : 20% alatt
állami tulajdonban lévQ alkalmazottak milyen arányban járulnak hozzá az ország GDP-jéhez
Mo.-on: 15-20% (alacsony az állami szerepvállalás)
Skandináv államok: 30% v annál több
Állami szerveknél dolgozók hatékonysága alacsony
Védelem: Mo.-on kevesebbet is költenek rá
Mely szektorokban magas az állami szerepvállalás?
1; méretgazdaságossági elQnyök szükségszerqen monopóliumok kialakulásához vezetnek
pl. nehézipar, vasút (természetes monopólium a ktsg-k miatt)
2; jelentQs externáliák, külsQ határok érvényesülnek
pl. atomerQmqvek (magas kockázat)
3; nagy állami beszállítók
Mo.-on ilyen már nem nagyon van
pl. hadikiadások
4; stratégiai iparágak
mindig az adott kormányzat határozza meg
pl. energiaszolgáltatók
További gondok a magántulajdon szerinti csoportosítással
érvényesül-e a 4 magántulajdoni elem?
ehhez tartozó jogokat mennyire engedik érvényesülni?
nincs értelme magántulajdon alapján összevetni, mert országonként mást-mást jelentenek
MARX szerint
Qsi megfigyelés
görög-perzsa háborúk története
keleten kevésbé érvényesül a magántulajdon, mint nyugaton
keleten a vagyontárgyak nem voltak szabadon adhatók-vehetQk, használathoz is engedély kellett
ázsiai termelési mód elmélete
keleti desporizmus
a keleti kultúrában (Mezopotámia, Egyiptom)
csapadékszegény terület -> intenzív öntözés
hatalom mutatója a népesség
meghatározó az élelmiszertermelés
DE a lakosság ált. gyorsabban nQ, mint az élelmiszertermelés
Háború. Népességfelesleg lefölözése
fontos az öntözQrendszerek kiépítése
hatalmas vállalkozás, országos szintq
kell egy központi irányítás
feladatok megosztása, kiosztása
magántulajdont korlátozni kell
DE részben központi szabályozásnak alárendelt
a magántulajdonban megjelenQ önérdek is sokkal kisebb szintq volt így
hosszú távon gazdasági pangáshoz vezetett
+ mentalitásbeli különbség
hatékonyság kisebb növelése sokba kerülne
Járadékvadász gazdaság kialakulása
ellentétes a profitmaximalizáló gazdaság ideájával
képviseleti demokráciák
politikai csatározás
ennek ktsg-ei vannak
támogatókra szorulnak, ezek szqk, jól szervezett lobbicsoportok
hajlandóak az egyes politikai csoportokat támogatni, de cserébe az adott szférának, gazdasági csoportnak kedvezQ intézkedéseket hozzanak
pl. védQvámok hazai termék védelmére
adókedvezmény
illeték iparági mqködési körülmények megváltoztatása rendelettel (felmondási idQ)
a választókat a korlátozott racionalitás jellemzi
kevesebb háttérinfó
túl bonyolult
jólét romlását érzékelik
szqk csoport jólétét javítja csak
politikust emiatt az eljárás miatt csak pozitív hatás érheti
nem tudnak róla, nem pártolnak el tQle
DE szavazatokat megkapják
vállalatok akkor tudnak sikeresen mqködni, ha belépnek egy ilyen lobbicsoportba vagy Qk hoznak létre egyet
azt nézik, hogyan tudnak kedvezQ szabályozásokat kiharcolni
a szabályok a gazdaság különbözQ ágazataiban másképp érvényesül
pl. kereskedelmi koncessziók
autópálya-építés
Koordináció, a döntéshozatal módja
4 szempont:
1; döntéshozatal szerkezete
milyen szinten hozzák a döntéseket?
2; hol dQl el, hogy a végén hogyan fognak cselekedni a döntéshozók?
szocializmus: döntéshozatal: központilag, tervutasításos rendszerben
3; milyen gazdasági és egyéb szankciók védik az egyes döntéshozók szabadságát?
4; centralizáció, decentralizáció fokozatai
teljes centralizáció
egy központi szerv hozza az összes döntést
ilyen valójában nincs
hierarchikus decentralizáció
minden fontos stratégiai döntést központilag hoznak
a kisebb, operatív döntések helyi hatáskörben maradnak
pl.: hadsereg
szabályozott decentralizáció
a legtöbb rendszer ilyen
az alsóbb szinten lévQk döntései nem parancsokkal és alternatívákkal, hanem szabályokkal befolyásolják
pl.: felsQoktatás, stb.
teljes decentralizáció
lényegi döntések vannak nagyon sok szereplQ kezében
lényegi döntés, amit nem lehet más szabállyal, szankcióval felülírni
ritka eset, mert nem tudni, hogy lesz belQle összhang
szabadverseny: mindenki egymaga hozza a döntést, végül mégis kialakul egy összhang (piaci ár)
Motivációs rendszer, szerkezet
Az egyes résztvevQket & & & & résztvevQk & & ..
feltételezzük, egyéni anyagi ill. nem anyagi célokkal randelkeznek, amiket el akarnak érni
piacon egyszerq: ez a haszon
ármechanizmus biztosítja az összhangot a piacon
lesznek olyan szereplQk, akik a központi akaratnak megfelelQen mqködnek
a; utasítás (nincs mozgástér, kötelezQ)
b; szabály (van bizonyos mozgástér)
Információs rendszer, szerkezet
hogy juthatnak az információk az egyénekhez?
ármechanizmus: minden üzenetet az árak közvetítenek
utasítás/szabály: mindenki tudja ez alapján, mit kell tennie
Milyen tipikus rendszermodellek különíthetQk el?
1; hagyomány irányítja a döntést
minden a korábbiaknak megfelelQen történik
cél: az eredeti állapot fenntartása
nincsenek leírva a jogok és kötelezettségek, hallgatólagos, mindenki által figyelembe vett családok
pl. gyerek is gondoskodjon a szülQrQl
2; piaci koordináció
az egyének az önérdeküket , a lehetQ legnagyobb hasznosságot követi
ezt a csere révén lehet elérni, szükség van rá
árak közvetítik az információkat, így el tudjuk dönteni, mi közvetíti nekünk a legnagyobb hasznosságot
teljes rendszer optimális hasznossághoz vezet
3 sajátosság:
horizontális a szereplQk közötti viszony
egyenrangú szereplQk állnak agymással szemben
a motiváló erQ a pénzben elérhetQ haszon
minden tranzakció, a szereplQk mindden kölcsönhatása pénzben kifejezhetQ (monetarizált)
3; bürokratikus koordináció
vertikális a szereplQk közötti viszony
alá fölérendeltségi viszony
a motiváló erQ az intézményesített kényszer
mindenhez szankciókat rendelnek
a pénz szerepe teljesen másodlagos
a hangsúly a ter. mutatókon van
elQadás
A koordináció lehet vertikális (bürokratikus) és horizontális ( a piac irányít)
A tulajdonforma a gazdaságban: lehet, hogy a magántulajdon domináns vagy az állami
koordináció
B P
tulajdonforma M piacgazdaság
Á tervutasításos
gazdaság
a piaci koordináció jól megfér a magántulajdonnal, DE nem koherens az állami tulajdonnal
nem lehet megtölteni a hiányzó mezQket, bár voltak rá próbálkozások, de ezek nem voltak életképesek
Bürokratikus koordináció magántulajdon mellett
korporatív gazdaság: a magántulajdon feletti döntéseket nem a tulajdonosok hozzák, hanem a korporátorok -> nem érvényesíthette tulajdonosi jogait
Piaci szocializmus modellje (piaci koordináció és állami tulajdon)
pl.: Jugoszlávia a 70-80-as években
a vállalatok általában állami tulajdonban vannak, DE nincs meghatározott tulajdonos
vállalati tanácsok irányítják a vállalatokat
a tanács két szereplQje a vállalat vezetQ és a beosztottak
megpróbálták a piacra bízni a koordinátor szerepét, az árak határozták meg, mennyit termeljen
pl.: Kína
Minek köszönheti a gazdasági növekedését?
1. ötlet: a piaci szociális modell miatt
2. ötlet: a magántulajdonú vállalatoknak köszönheti, amelyek leginkább külföldi érdekeltségqek -> valószínqbb, reálisabb
A koordináció
A piac:
a koordináció feladata:
információk eljuttatása a döntéshozókhoz
hogyan motiválják a résztvevQket
elQnyei a piaci koordinációknak:
az árak (ármechanizmus) révén azonnal biztosítja az információfelhasználást
nincs szükség központi egységre, ami ezt nyilvántartja
lehetQvé teszi, hogy sok vállalat tevékenykedjen és azok hatékonyan mqködjenek (haszonmaximalizálás)
spontán kialakul egy jól koordinált rendszer
piac (neoklassszikus def.) COURNOT
a piac egy egész rendszer,
amelyben az eladók és vevQk szabad kapcsolatban állnak egymással,
és így egy adott jószág ára gyorsan és könnyen kiegyenlítQdik
piac (intézményi def.)
a piac szabályokból és konvencDª
ì
|ª&0¶ên@\~//ª/ 1"1Ô283¸4º4Þ6ì6Þ7ò7|<=>?d?P@Â@AÀAJB¦B*I
Y]]Ðcèc0dJdöfg(gDgggdiniìop¢qÀq s>sJuXu>vZv8w>wVw"x$xxH}J}gl¾ÀâP,
¢öòëòëòëòëòëòëòëòöëòëòëòëòëòëòëòëòëòëòëòëòëòëòëòëòöòëòæáæáæáæáæáæáæáæáæòáæáòæáæáæáæáæáæáæá h£7ý\ h£7ý5
h£7ý5\h£7ýh£7ý56\]YDb
¨
ª
ì
J
Ú
*
^
°
:
¤
Ä
Þ 4úõõííííõõåíííÜåííÜíÜåíííí$h^ha$$
&
Fa$$
&
Fa$$a$$a$þ46xìhÑ
&
Fa$$a$Lî<=\£#ø0---ø-> î J!¦!
"."H"k"¶"·"#*#÷÷÷÷òò÷÷÷÷÷÷÷òòòòòòòòòòòòòòð$a$$
&
Fa$*#k##$%À%Â%Ä%T&Þ&''ü(¬)**n*++^++@,¼,-
--÷îîî÷åà÷Ø÷î÷÷÷àààààààåààà$
&
Fa$$a$$h^ha$$Ð^Ða$$
&
Fa$- .j.º.z/|/~///ª0Ì0Ü0
1 1Ò2Ô283h4¸4º4ä4æ5 6"66÷÷÷÷îîåîàØ÷÷îàîàÖîîÔ÷÷îî$
&
Fa$$a$$h^ha$$h^ha$$
&
Fa$66î6Ö7Ø7 9Z9:Â:ò:;X;
2?@?N@P@Â@è@ AAööññööééööööööääÜääääééé$
&
Fa$$a$$
&
Fa$$a$$h^ha$AJBLBNB¦BCLCÚC.D·D÷D`F²FG GGGÞG¨HRITIIÐI JXJPK~L÷òòòòê÷÷á÷òêêòòòòêòòòêêê÷÷$ ^ a$$
&
Fa$$a$$
&
Fa$~LLLÚL&M(M.M^MMÖM$NVNNðN
&
Fa$$h^ha$$
&
Fa$$a$ZR®RHSSäSTTDTºTdUUU¢VÔV°WX@XpXrXtXvXÎX
Y"Y`YYDZH[÷÷÷ïïêê÷÷÷ïï÷ï÷ï÷êêêèêê÷ïïï$a$$
&
Fa$$
&
Fa$H[[à[b\Ö\D]F]]~^^°^Ü^P_R__¬`Ä`ê`a
aa@aJaaêaìaîa÷ïï÷ïæäßßäßßßßßßïï÷ïï÷ïïßß$a$$8^8a$$
&
Fa$$
&
Fa$îaða"b8bÚbVcÌcÎcÐcæcèc0d2dJdld e\e*fäf&g(gFg\ggúøúððçççÞçØçÏððÇÇÇðÏðÇÇ$
&
Fa$$h^ha$^$Ð^Ða$$Ð^Ða$$
&
Fa$$a$gg g´gÔgògôg*hàhbidiij~jöjpkÞk:lmmÊmnpn¼nXoìopöîæææöîææöîæöææææööæææææææ$
&
Fa$$
&
Fa$$8^8a$plpÜp^q¢qVrr ssttØtJu v"v8vZv8wVwrwØwÚw"x$xxööööîååîåööåîöööãöÛÛÖÔÒÖ$a$$
&
Fa$$ ^ a$$
&
Fa$$8^8a$x°xyByRz²zêz,{Þ{D||î|B}D}F}H}J}®}T~Ö~@Â1^÷÷÷ï÷ææ÷æææææææáßááááááááá$a$$Ð^Ða$$
&
Fa$$
&
Fa$^z{´Úfgt ^ÒÊðH Ø
Þ
(t¬ì*úúøðèèßðèèèèðèðèèßßßèßèßðè$8^8a$$
&
Fa$$
&
Fa$$a$ 3NxyÏèýDV¤ÌpÔüJV`ØX÷÷÷÷îìää÷÷÷÷îîää÷÷÷÷ä÷÷ä÷÷$
&
Fa$$8^8a$$
&
Fa$X¾ÀV YZ©ªÖë,I}´Âßø¾ööñïññçÞñçÞñññÖççÎçççÎçç$
&
Fa$$
&
Fa$$h^ha$$
&
Fa$$a$$8^8a$¾î z|8:xξ®þ#$Dq¥â P¦÷ï÷÷÷æïáßáïïÖ÷ææáß÷÷÷ïá÷$8^8a$$a$$h^ha$$
&
Fa$$
&
Fa$¦î¶,´à< X ¬ ¡Z¡
¢B¢¢Ì¢(£h£®£î£ð£ò£ô£ö£ø£ú£÷÷÷ò÷÷÷ê÷êáêêòêáêáêááááááá$8^8a$$
&
Fa$$a$$
&
Fa$
¢B¢¤¤(©&ª'ªjªÔ®ä® ¯J²\²´ä.êhêtììúì¨í÷
ø@øªø¶øèüýzþþtÂÎp Æ Ò
Ä
Æ
^
Ò
ä
ø
ú
6 d2´Öìîî- ô Î4à4F9X9ª9À9b<>N@h@0CZC¶IÚI®JLfLbMM²MNHNrNôO PúõíõéõúõúéõúõçõúõúõíõúéõúõúõúõéàéàéàéàõéÖàéàéàéàéàéàéàõéÖéàéàéàéàéàéàéàõéàéàÑéàÑéõ h£7ý>*h£7ý56\]
h£7ý5\Uh£7ýh£7ý56] h£7ý\ h£7ý5Rú£ü£þ£¤¤¤²¤X¥Z¥r¥!¦{¦´¦é¦ê¦C§È¨Ê¨(©&ª'ªjªªäªöööîåààààààààààØàÖÑààÉÉ$
&
Fa$
&
F$
&
Fa$$a$$h^ha$$
&
Fa$$8^8a$䪫N¬
rĶ®¸®Ô®ä® ¯f¯¨¯ê¯°ð°º± ²\²²³³Ä³Rä å÷÷÷÷ïïïêèêãïï÷ïïïï÷ÞÞÞ÷ïï
&
F
&
F$a$$
&
Fa$$
&
Fa$iókból álló speciális intézményi forma,
amely a tulajdonosi jogok önkéntes cseréit nagy számban és szabályozott formában teszi lehetQvé,
miközben a cseréket speciális szabályozó mechanizmus, a kompetitív árrendszer irányítja.
a tQzsde áll legközelebb a tökéletes piac ideáljához,
az ezért olyan jó, mert sok szabály van érvényben,
amely meghatározza, hogyan lehet kereskedni,
nem pedig azért, mert egyáltalán nincs szabályozva.
ez a sok szabály biztosítja a tQzsde hatékonyságát.
nem feltétlenül úgy növelhetQ a piac hatékonysága, hogy töröljük a szabályokat, hanem
értelmes szabályokat fogalmaznak meg a verseny biztosítása érdekében.
Ezekre azért van szükség, mert azok a feltételek, amelyek elméletben tökéletes piacot kialakítják , gyakorlatban nem érvényesülnek (fizikai képtelenség)
A tökéletes piac feltételei:
minden résztvevQ tökéletesen informált a jelenbele és jövQbeli helyzetrQl
a piacon mindig tökéletes verseny van
nagyon sok szereplQ van a piacon, akik uazt a terméket gyártják
hosszú távon nincs profit
az árakat a határktsg-ig lenyomja a verseny -> elmélet
pl.: BILL GATES az operációs rendszerek piacán nincs tökéletes verseny
ZH.: Összefér-e a tökéletes piac feltételeivel a hatalmas vállalati vagyon létrejötte?
az árak mindig pontosak és aktuálisak
sok olyan piac van, ahol eleve nincs fix ár
az árak mindig ktsg-et jeleznek, foglalnak magukba
pl.: a környezetszennyezés ktsg-ei nem mindig érvényesítik az árakban
a piacon sosem alakul ki olyan helyzet, hogy csak 1 vevQ vagy 1 eladó van
az egyedi tranzakciók nem befolyásolják az árakat
a legtöbb esetben igaz
minden erQforrást hatékonyan kihasználnak
nem mindig igaz
a piacon minden jószág szabadon adható és vehetQ
a környezetvédQk szoktak erre hivatkozni
pl.: víz, esQerdQk természeti haszna -> nincs meghatározva a tényleges értéke
minden ügylet azonnali, nincs idQszükséglete
a beruházások, új fejlesztések apró részekre oszthatók
standardizált apró részekben vihetQk a piacra
a következQ 2 feltétel az állam szerepére vonatkozik
nincsenek szubvenciók
nincsenek adók, vagy ha vannak nem térítik el az erQforrás árarányokat
nincsenek piacra belépési és onnan kilépési korláétok
meghatározott kockázatokhoz tartozó kamatok mellett korlátlan mértékben hozzáférhetQ a hitel a vállalkozóknak
abszolút nem teljesül
feltételezi, hogy mindenkit az egyéni haszon maximalizálása hajt
tudják-e az egyének, mi az egyéni saját hasznuk
tényleg csak ez hajtja Qket
feltételezi, hogy minden tranzakció súrlódás (ktsg.) nélkül végrehajtható
Minden tranzakció súrlódás nélkül végrehajtható feltétel:
a piaci súrlódás ktsg-ei:
ezzel foglalkoztak az egyik legtöbbet a közgazdászok
COASE 1939-ben kiadott cikke (A cégek természete) azzal foglalkozott, miért vannak egyáltalán vállalatok a piacon
azért, mert az ármechanizmus használatának a piaci koordinációnak is vannak ktsg-ei, amelyeket
a közgazdászok általában nem vesznek figyelembe
pl.: releváns árak felderítése
szerzQdéskötés ktsg-ei
forgalmi adó jelenléte
a vállalatok azért jöttek létre, mert ezeket a ktsg-eket bizonyos esetekben csökkenteni tudják, ha a koordináció nem a piac által, hanem a vállalaton belül hierarchikusan valósul meg
klasszikus felfogás: a vállalat egy termelési fv., amely megmutatja, hogy meghatározott inputokat milyen outputokká alakítanak, ez tulajdonképpen a termékek fizikai tulajdonságainak a megváltoztatása
tranzakciós fv.: megmutatja, mi szükséges vagy milyen ktsg.-ei vannak annak, hogy a tulajdonjogokat az egyik személyrQl a másikra vigyék vagy ruházzák át
a vállalatméret növekedésének is plusz ktsg.-ek járulnak
a vállalatirányítás ktsg.-ei:
szervezés ktsg.-ei
a vállalati hibák elkövetésének lehetQsége nQ => plussz ktsg.
a súrlódás ktsg.-ei azért lépnek fel, mert a fogyasztókról a haszonmaximalizálást, racionalitást feltételezzük, de ez a valóságban nincs így
A fogyasztó racionalitásának feltételezése:
A fogyasztó mielQtt döntene a vásárlásról, ismeri az összes választható alternatívát, és mindnek a következményét számbaveszi (jövQre vonatkozóan is ismeri az adatokat)
A fogyasztó fejében van egy hasznossági fv., amelynek segítségével értékelni tudja, össze tudja hasonlítani a hasznosságokat
SIMON (amerikai közgazdász): korlátozott racionalitás elméletének kidolgozója
a racionális fogyasztó feltételezése túl erQs
az ember információ feldolgozó képessége korlátozott -> soha nem az ideális megoldásra törekszünk
elfogadjuk a kielégítQ megoldást is -> ezt pedig minél kevesebb energiabefektetéssel próbáljuk megtalálni
ehhez heurisztikákat (leegyszerqsítQ logikai felfogások) alkalmazunk -> összes információból néhány relevánsat kiválasztani, amelyekbQl végül döntünk (pl.: legegyszerqbb, ha másokat utánzunk, többség követése)
vagy referenciacsoport véleményének követése/használata
Közgazdaságilag értelmezett opportunizmus:
összekapcsolja a racionalitást az önérdek követésével (nem vagyunk hajlandóak sok munkát vállalni, de a legnagyobb eredményt akarjuk)
információk visszatartása: pl.: eladó tisztában van a terméke gyengeségével, de nem mondja el; téves információk átadása
Az opportunizmus a hierarchikus koordináción belül is megfigyelhetQ ( nem fogyasztók, hanem alkalmazottak) -> igyekeznek úgy alakítani a dolgokat, hogy mások munkájából, erQfeszítéseibQl Qk profitáljanak
Ezek növelik a vállalaton belüli tranzakciós ktsg.-eket
elQadás
WILLIAMSON tranzakciós ktsg.-k elmélete
a súrlódásból adódó ktsg.-eket részletesen meghatározza
a fogyasztók korlátozott racionalitással bírnak
az árakat ki kell puhatolni, és ez ktsg.-ekkel jár
nincsenek fix árak, az árakat alkudni lehet, ennek is vannak ktsg.-ei -> rossz alku
fogyasztói opportunizmus plusz ktsg.-ek
sok idQt és energiát igényel megbizonyosodni a partner megbízhatóságáról -> szerzQdéssel minden lehetséges esetet próbálnak lefedni -> ez szintén ktsg.-ekkel jár
szakértQket kell felfogadni (jogászok, stb.), ami szintén ktsg.-ekkel jár
szerzQdés megkötése után a partnereket folyamatosan ellenQrizni kell, hogy e feltételeknek eleget tesznek-e -> szintén ktsg.-ekkel jár
változik egy feltétel, ami a szerzQdés után kerül ki -> plusz ktsg. -> milyen arányban viseljék -> alku plusz ktsg.
Angliában hatékony a gazdasági rendszer -> saját földtulajdon -> érdekelt a termelésben
Jobbágyságnál nem volt így
WILLIAMSON szerint 3 vagy 4 tényezQt érdemes megvizsgálni, és ezek alapján dönteni
mennyire bizonytalan 1 piaci tranzakció
mennyire jellemzi a piacot az ingadozás, a feltételek megváltozása
minél hektikusabb a piac, annál inkább &
milyen gyakoriak a tranzakciók
hetente piaci tranzakciók egy vállalattal, akkor érdemes egy vállalatba integrálni Qket
ha nagyon ritka, ennek nincs értelme
mennyire van szükség specifikus ember vagy fizikai tQke felhasználására
specifikus tQke: ezekkel csak egyféle terméket lehet elQállítani -> ha ennek nincs piaca -> tökéletes csQd, mert nem lehet átállítani más termék gyártására
-> ha ennek a tQkének magas az aránya, az elsüllyedt/elveszett ktsg. aránya magas (ezt nem lehet visszanyerni)
elsüllyedt ktsg.-ek másik területe
szoftverek, informatikai termékek
pl.: on-line telefonkönyv -> lenne kereslet rá -> 30 egyetemistát felbérel begépelni -> minden ktsg. egyszerre merül fel -> ha nincs kereslet, 100% elsüllyedt ktsg.
pl.: Enciklopédia Britannica -> CD-n is kiagták
1992: 1600 dollár a teljes gyqjtemény
ma interneten szinte minden ingyenes
Microsoft megvett egy példányt, rossz minQségben -> forgalmazás 45 dollárért
1996-ra az EB bevételei felére csökkentek, így az 1600 dolláros árat 200 dollárra csökkentették
Microsoft folyamatosan fejlesztett
Ma mindkettQ 45-70 dollár között van
elveszett ktsg.-eket nem lehet másokkal megfizettetni
Speciális tQkejavak:
has nem alkalmaznak, lehet nyugodtan piaci tranzakciókat folytatni -> jó esély a vállalatok versenyeztetésére
egyéni jólétet mások döntései is érintik -> áthidalhatatlan érdekellentétek
I; Fogoly-dilemma
van 2 ügyeskedQ ember, aki törvényellenes dolgot tett -> elkapják Qket
nem tudnak mindent rájuk bizonyítani
vallomásra akarják Qket bírni -> mindkettQ tagadhat is, meg mindkettQ mentheti a bQrét és beszél
1
Tagad Beszél
2 T 2-2 év 10-0,5 év
B 0,5-10 év 3-3 év
ha mindkettQ tagad, csak a kisebbeket tudják rájuk bizonyítani
ha csak az egyik beszél a tagadó 10 évet kap
ha beszélnek, enyhítQ, hogy vallanak, de mást is elmondanak, amit nem tudnak bizonyítani
ha mindkettQ tagad, együttmqködnek
ha csak az önérdeket tekintjük, nem tudunk olyan hasznosságot elérni, mintha eltekintenénk az önérdektQl
ha jól ismerjük a szereplQket, kevés számú szereplQ és nagyon sok tranzakció van, akkor hosszú távon érvényesülhet az együttmqködés
egymás reakcióira figyelnek és ezek alapján reagálnak
ha nagy létszámú csoportokról van szó, az egyes egyének sosem fognak a közös érdek szerint cselekedni, még akkor sem, ha racionálisak és belátják, hogy együttmqködve jobb lenne mindenkinek
II; KözlegelQ stratégiája
falu szélén van rét, a falu egészének tulajdona
a falu lakói ide viszik ki az állataikat
10 gazda, mindnek 1 tehene
minél súlyosabb 1 tehén, annál értékesebb, 1000kg a tökéletes állapot
10 gazda 10 tehén esetén ez így lehetséges, annyit tud enni, amennyit akar
1 gazda minél több hasznot akar elérni, és 1 helyett 2 tehenet visz ki a legelQre
uannyi mennyiségq fq -> tehenek súlya csökken 900kg-ra
1 gazdának 1000 kg-nyi tehén helyett 1800 kg-nyi tehene lesz, de a 9 további gazda 100 kg-ot veszít fejenként
kiindulás : összesen=10e kg
2.eset: összesen=9,9e kg -> a teljes közösség rosszul jár
ha további teheneket visznek ki, a közösség egyre rosszabb helyzetbe kerül, pedig mindenki racionálisan döntött, DE az önérdekét követte
erre nem létezik jó megoldás
ha megegyeznek, hogy mindenki 1 tehenet legeltet, mqködhet, DE ahogy a szereplQk száma nQ, az önkéntes korlátozás alól kibújók, dezertQrök száma is nQ
jó ha van egy központi szabályozás, hatóság, és ezeket a szabályokat akár erQszak útján is betartatja (ilyen konfliktusok megoldására jött létre az állam)
népszerqbb lett az idQk folyamán az az idea, hogy az állami szerepvállalás nQjön
elQadás
Miért van szükség az államra?
szabályozni
szabályokat betartatni
szolgáltatások elQállítója (pl. oktatás)
DE ehhez nem lenne rá feltétlenül szükség
azért alakult mégis ki, mert vannak olyan jószágok, szolgáltatások, amiket nem lehet piaci alapon nyújtani
2 típus.
magánjószág
közjószág
?szempont?:
megvalósítható-e a kizárás a szolgáltatásból?
van-e verseny 1-1 jószágért a fogyasztás során?
egy jószágért akkor van verseny, ha egyszerre 2 fogyasztó nem veheti használatba uazt a jószágot az élvezeti érték csökkenése nélkül
a legtöbb áru és szolgáltatás ilyen
Kizárás:
ha vki fizet érte pl.
magánjószág ekkor
Közjószág:
kizárás nem lehetséges
nincs is verseny érte
ezek esetében a piac kudarcot vall
olyan is fogyaszthatja, aki nem fizet érte
kizárni senkit sem lehet
állam feladata lesz ezek biztosítása
pl. állami szolgáltatás: közbiztonság, közvilágítás (az én hasznosságom nem csökken azáltal, hogy más is sétálgat a kivilágított utcán), világítótorony
Nincs verseny a fogyasztásért?
pl. tömegközlekedés
uúgy le tudok ülni az ablak mellé, stb.
csak bizonyos pont felett elérjük a telítettséget
tolakodás
hasznosságom csökken
vagy mozi
nincs verseny itt sem, ha kevesen vannak
Klubjavak: csak egy bizonyos számú fogyasztót engednek be, hogy az élvezeti érték ne csökkenjen
Megvalósul a kizárás
A legjobb állam által nyújtott szolgáltatás a klubjavakhoz tartozik, tehát nem igaz, hogy az állam azért jött létre, hogy közjószágokat nyújtson
Ennek okai:
RONALD COARTE szerint
18.-19. sz.-ra visszamenQleg megnézte a világítótornyok történetét -> nem állami tulajdon, DE már ekkor is voltak
20. sz.-ban magántulajdonban voltak, DE utána államosították a meglévQ világítótornyok nagy részét
szolgáltatás árát behajtották; világítótorony illeték addig
az államosítás azért történt meg, mert stratégiai fontosságúnak gondolták
meritokratikus javak (merito=érdem) olyan klubjavak, ahol a kizárás lehetséges lenne elvileg, DE az államnak nem áll érdekében, hogy bizonyos embereket kizárjanak ezen jószágok fogyasztásából
klubjavakból közjavakká alakítja át-ehhez hasonló
az állam úgy gondolja, ha ezt a kizárást megvalósítják, az túl sok embert rekesztene ki, és ez nem kívánatos
pl. legtöbb állami szolgáltatás ilyen
oktatás (állam választása, van-e tandíj, de az alapoktatás ingyenes)
egészségügy (de magánbiztosítási alap mqködik néhány országban)
miért fontos ez?
adót fizetünk, célszerq, ha mindenkit bevonnak, mert hátrányokat okozhat
miért jó, ha van mindenkinek szakmája?
versenytársam lesz a munkaerQpiacon (negatív)
réteg kialakulása, akik képzetlenek, és állami támogatásra szorulnak
többletmunka -> többletkibocsátás
Állami szerepvállalás
szabályozó szerep
vannak olyan piaci kudarcok, amik arra ösztönzik az államot, hogy Q nyújtson szolgáltatást a fogyasztónak
fQleg az I. világháború után az állam szerepe a gazdaságban folyamatosan nQtt
20. sz.-i sajátosság, 19. sz.-i gyökerekkel
állami társadalombiztosítás
régen szokatlan, ma általános
állami szerepvállalás mértékének mérése
alkalmazottak száma állami tulajdonú cégeknél
GDP hány %-át állítják elQ állami vállalatok
állami költségvetés és GDP aránya
adóztatási arány: költségvetés bevétele
GDP
újrafoglalkoztatási arány: költségvetés kiadása
GDP
optimális esetben a kettQ megegyezik
ma Mo.-on 40%
fejlett o.-ok 45% felett (50% alatt); rohamosan nQtt az állami szerepvállalás
Mik a növekedés okai?
I; gazdasági szempontok (tényezQk)
A; keresleti oldali magyarázat
olyan tényezQket próbál felsorolni, amik megteremtik az igényt (keresletet) a különbözQ állami szolgáltatások iránt
WAGNER-törvény
az egyes országok gazdasági fejlettsége és az egyes állami közkiadások mértéke között egyenes arányú összefüggés áll fenn
minél fejlettebb az ország, annál magasabbak az állami kiadások
80-as években vizsgálat
egyes években gazdasági növekedést, ill. ehhez kapcsolódó kivetési kiadásokat vizsgálták -> ellen Wagner tv. -> azokban az idQszakokban nQ az állami kiadások mértéke a legdinamikusabban, ha recesszió van (rövidtávú vizsgálat) -> úgy gondolták, az állami kiadásoknak (megrendeléseknek) kell nQnie, hogy kilendüljenek a recesszióból
urbanizáció (városiasodás): civilizációs fok növekedésével jár együtt (kultúra, stb.)
iparosítás: nagy ipari központok, városok jöttek létre, a klasszikus állami szolgáltatások ktsg.-ei megnQttek
köztisztaság
közvilágítás
környezetszennyezés -> állami kiadások (pl. egészségügyi kiadás) nQttek
fák évgyqrqibQl kiindulva kiderült, Angliában 17.-18. sz.-ban nagyobb volt a káros anyagok kibocsátása, mint ma
B; kínálati oldali magyarázat
- olyan tényezQket sorolunk fel, amik növelik az állami kiadások mértékét
Baund-hatás
feltételezte, hogy a gazdaságban csak 2 szektor (ipari és szolgáltató) van
az adott ország fogyasztói rögzített arányban szeretik fogyasztani a 2 terméket
2 idQszakot vizsgált
1;
azonos sugarú körök
az ipari szektorban
nQ a termelékenység, mert
az ipari folyamatok jól szabványosíthatók, és
ezt könnyq géppel helyettesíteni
drasztikusan csökkent az élQ munkaerQ
a szolgáltatások terén
nagyon lassan változik, javul, romlik, vagy marad
emberek közti interakciók vannak itt
itt nem lehet szabványosítani az emberi tényezQ miatt
a gépesítés lehetQsége korlátozott
szabványosításra való törekvés; pl. formanyomtatványok
nagy része a szolgáltatásoknak problémamegoldás
be akarták hozni ebbe a szektorba a számítógépeket (már rengeteg van)
most jelennek meg a kimutatások, melyek szerint nem érte meg a sok kiadás a számítógépeket
a gazdaságinövekedés lemaradása is a lassú haékonyságnövekedés miatt van
2;
nem egyenlQ sugarú körök
megoldás: erQforrások egy részét ipari szektorból a szolgáltatóiba átcsoportosítani
rögzített kibocsátási arány csak így biztosítható
szolgáltatási szektorban
a relatív ktsg.-ek éppen nQttek/nQnek
régen az iparban dolgozott az alkalmazottak 60-70%-a, de most pont fordítva
az állam szinte csak szolgáltatásokat nyújt
az állam szerepe azért nQ, mert a gazdaságban ilyen tendencia van, hogy a szolgáltatásban a kibocsátás rosszul alakul
egészségügyi árrobbanás
negatív
minQség: emberek tovább élnek
drágább: drágább gépeket állítanak elQ, de egy idQ után már nem érdemes többet költeni rá, mert nincs plusz haszna
II; politikai rendszer sajátosságaiból eredQ magyarázatok
közösségi döntések elmélete foglalkozik vele (public choice)
2 alapvetQ feltételezés
politikai döntések, közjószágok, amit a közgt. Szabályaival lehet elemezni
ezeket a közjószágokat olyanok hozzák létre (olyanok hozzák a politikai döntéseket), akiket uazon tulajdonságok jellemeznek, mint amiket a fogyasztókról feltételez a közgazdaságtan, pl.:
mindenki önérdekét követi
korlátozott racionalitás
opportunizmus (gyakran törekszünk arra, hogy mások erQfeszítése árán érjünk el eredményeket)
nincs szükség hosszútávú szerzQdésekre
feltételezzük, a közeljövQben is piaca lesz
nem kell alkuval, szerzQdéskötéssel, retorziókkal foglalkozni -> ktsg. csökken
WILLIAMSTON
vertikális hierarchikus integráció a jó megoldás
szerzQdéskötés elQtt esetleg lehet versenyeztetni a vállalatokat, de azután a partner a speciális eszközöket beszerzi, utána a partnerhez vagy kötve, mással nem tudod legyártani (szerzQdéskötés után kétoldalú monopólium -> 1vevQ, 1eladó)
ez egy tartós együttmqködést jelent
szigorú és alapos elQkészítés után nagyon részletes szerzQdés
minden esetleges ktsg. felmerül, amely a tranzakcióknál lehetséges
Lekötés: ha vki lekötelezte magát egy adott termék mellett, nehéz egy másik termékre átváltania
pl. áramszolgáltatás -> eltérQ feszültség mellett való elkötelezés, jobb vagy baloldali közlekedés
partnerek kiszolgáltatottak egymásnak
vagy önellátás
vagy partner megvásárlása
Vertikális integráció elQnyei
vállalaton belül jobb az információáramlás
könnyebb ellenQrzés
nem kell mindent elQre megtervezni
gyorsabb reakció mint a piacon
csak akkor kell egy problémával foglalkozni, ha tényleg felmerül
vállalaton belül nincs forgalmi adó
vertikális vagy bürokratikus tranzakciós ktsg.-ei
- piacnak mindig nagyobb az ösztönzQ hatása, mint az utasításnak (saját haszon fix& helyett)
- ellenQrzés és információáramoltatás ktsg.-ei
valós tartalom van-e benne
információ áramoltatás oda-vissza
a technikai haladás és a különbözQ szervezési eljárások fejlQdése (outsourcing)
Hierarchikus koordináció
állam szerepének tisztázása
állam: a társadalmi együttélés szabályainak megfogalmazója és betartója
tulajdonképpen erQszakszervezet, ami a társadalmi erQszakot testesíti meg
azokkal is betartatja, akiknek nem tetszik
pl. engedetlenségi mozgalom, korrupció
mqködik a piac szerzQdések, gazdasági tevékenységek állam nélkül is; elképzelhetQ -> vállalatok növekedésével
nem tartják magukat a korábban vállalt feltételekhez
állam ilyenkor végsQ döntéshozó, DE ennél nagyobb szerepe van
az állam szabályozóként jelenik meg
amit az összes gazdasági szereplQnek be kell tartani
miért kellenek központi szabályok, ha elvileg racionálisak vagyunk, és tudjuk mi a jó nekünk?
lehetne & vállalatszabályok által élni -> nem kellene a betartásához erQszak
DE: léteznek olyan esetek, hogy ha minden szereplQ az önérdekeit követi, nem születhet optimális megoldás, nem lehet elérni az elérhetQ legmagasabb jóléti szintet
Bürokratikus-elmélet
A különbség oka:
nem a politikai döntéshozatali folyamat hiányosságaival magyarázható a termelésbeli különbség
állam feladata a közjó maximalizálása
ha mindenki az önérdekét követi, akkor ez nem lenne lehetséges
hatékony pénzbeosztás
A döntéshozó
feladata
eldönteni, milyen döntés születik
pályázatoknál Q dönti el, mely a leghasznosabb cél
a nyilvánosság miatt elvárások fogalmazódnak meg vele szemben
így önérdekétQl eltávolodik
de ha 3 jó közül kell választania, az önérdek is szerephez jut
az kapja, aki a legjobban tudott hatni a döntéshozóra
pl. egyetem
az oktatók is hivatalnokoknak minQsülnek
a döntés meghozatala egyszerq hatalmi kérdés
a politikában választási rendszer mqködik
az önérdek követésének negatív visszhangja van, a politikus bukásához vezethet, így fontos a közjó képviselete
A fiskális illúzió fogalma
Az emberek nem tudják és nem érzékelik azt, hogy miképpen érinti tényleges gazdasági jólétüket a különbözQ állami döntések (kiadások, bevételek)
2 elmélet alakult ki
1;
a fiskális illúziónak köszönhetQen az állami kiadások a szükségesnél alacsonyabb mértékqek lesznek
OKA: ha én, mint szavazó nem érzékelem, miért jó nekem az oktatás színvonalának növekedése, nem fogom megszavazni (ne legyen állami kiadás)
2;
állami túlköltekezéshez vezet
állami szerep nQ
napjainkra ez jellemzQ
állami bevételek jólétre való hatását nem fogják fel
máshonnan kell azokat a forrásokat elvonni, amiket pluszként akarnak vmire költeni (adóemelés is)
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Üzenj az összes olyan hallgatónak aki felvett egy bizonyos tantárgyat! Hasznos lehet ha egy tárggyal kapcsolatban olyan kérdéseid merülnek fel mint pl
- Hol lesz a vizsgamegtekintés?
- Meddig kell tudni az anyagot?
- Mely részeket adták le előadáson a könyből?
- stb...
Az üzeneted így ahhoz a célcsoporthoz jut el, akik együtt hallgatják veled a tárgyat. Ehhez kattints az Üzenetekre, ezután válaszd ki a tantárgyat a saját tárgyaid közül, majd kattints az Üzenet írására.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
