Településszociológia

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarSzociológiaTelepülésszociológiaJegyzetekTelepülésszociológia

URBANIZÁCIÓ
Irodalom:
Enyedi György: A városnövekedés szakaszai
Akadémiai Kiadó, 1988

AZ URBANIZMUS, MINT ÉLETMÓD
Irodalom:
Szelényi Iván: Városszociológia
KJK Kiadó, 1973

Wirth: Az urbanizmus, mint életmód

Sjoberg: A város, illetve a preindusztriális város

Bácskai Vera: Városok Magyarországon az iparosodás elQtt
Osiris Kiadó, 2003





A KLASSZIKUS HUMÁN ÖKOLÓGIA
Ökológiai folyamatok
Ökológiai struktúra problémái

Burgess: A városfejlQdés  hipotézisek egy kutatási javaslathoz
Hoyt: A városi struktúra klasszikus modelljeinek újabb torzulása
Duncan: Lakóhelyi szegregáció és foglalkozási rétegzQdés


TERMÉSZETES ÖVEZETEK
Az alulintegrált zónák a városban: Slum
Város, mint társadalmi rendszer
Bürokratikus és primer szervezetek szerepe a lakóhelyi integrációban


SZOMSZÉDSÁG
Városépítési elméletek – lakótelep
Szelényi Iván-Konrád György: Az új lakótelepek szociológiai problémái
Akadémiai Kiadó, 1969


FUNKCIONÁLIS LAKÁSELMÉLETEK
Musil: Lakásszociológia
Kossuth Kiadó, 1979

Városszociológiával a 60-as években kezdtek el foglalkozni, azért ekkor, mert a városok fejlQdése ekkorra tehetQ.
A város társadalmi problémái a 60-as évekre jelentkeztek, így az irodalmak nagy része is ebbQl az idQszakból származik.



A településszociológia a településen tapasztalható földrajzi, társadalmi különbségeket, egyenlQtlenségeket vizsgálja, valamint ezek problémáit.
A fogalom magyar találmány. Az angolok városszociológiaként, a franciák régiószociológiaként ismerik.

URBANIZÁCIÓ
Az ipari forradalom óta eltelt idQszakban beszélünk róla. Ezt az idQszakot a városok növekedése, a városi életforma általánossá válása, a civilizáció elterjedése és a falusi életmód háttérbe szorulása jellemzi. (Az elmúlt 200 évet öleli fel.)
Az urbanizációnak kettQs jelentése van: 1. városodás (mennyiségi), 2. városiasodás (minQségi). MindkettQt jelenti. Az egyik tehát mennyiségi, a másik pedig minQségi aspektusa.
Hová vezet a városok növekedése?
MegnégyszerezQdött a világ lakosságának a száma. MegkérdQjelezQdik tehát, hogy a végtelenségig növekedik-e a város. Ez a változás azonban egy ciklikus jellegq változás, azaz, koncentrációs és dekoncentrációs szakaszok váltják egymást. Van amikor nQ és van amikor csökken. A városnövekedés vizsgálatát nehézzé teszi, hogy országonként eltérQ, hogy mit értenek város alatt, mitQl város a város. Általában népesség alatt döntik el, de míg Skandináviában 201 fQ feletti település, addig Afrikában 20 ezer fQ feletti település a város. Nagyon nehéz nemzetközileg összehasonlítani és általánosítani, ami viszont közös a teóriákban, az a ciklikusság, vagyis, több, egymást követQ szakasz figyelhetQ meg. A másik közös ezekben az elméletekben, hogy az elsQ szakaszra a gyors növekedés, a többi szakaszra pedig a dekoncentráció jellemzQ. Közös még, hogy általában csak és kizárólag a fejlett országokra alapozzák ezeket az elméleteket és igazándiból a 80-90-es évektQl kezdik globális értelemben vizsgálni.
Minden esetben vannak példa területek, ahonnan elindul a változás, és ebbQl következik a másik fontos jellemzQ, hogy a mag területek a fejlett területek és innen a fejletlenebb felé történik a változás. Ezek a szakaszok koronként és társadalmanként eltérQek.



Az alábbi 4 szakaszra osztható:


Gazdasági jellemzQk Település-szerkezeti jellemzQk IdQtartam I.
Városrobbanás Extenzív növekedés Városi népesség koncentrálódása Gyors, nagyfokú növekedés II.
Relatív dekoncentráció
Intenzív növekedés Agglomeráció megjelenése, a falu modernizálódása is megjelenik Fejlett országokban a 30-70-es évekig,
Kelet-Európában a 70-es évektQl napjainkig
FejlQdQ országok még az elQzQ szakaszban járnak III.
Dezurbanizáció
Ellenurbanizáció
Posztindusztrializmus szolgáltatás, kutatás elQtérbe kerülése Falusi népesség nQ, ezzel összefüggésben a városi népesség csökken, de az agglomeráció tovább nQ. Csak az USA-ban figyelhetQ meg a dezurbanizáció jelensége. IV
Informatika urbanizáció
(ez a hipotetikus szakasz, még nincs, de lesz) HIPOTETIKUS!
A csúcstechnika elterjedése (robot-, bio-technika), általánossá válása a jellemzQ A munkahelyek dekoncentrációja megy végbe (térben koncentrálódik)
A vidék és a város egy egységes civilizációs szintet fog elérni, új központok fognak kiemelkedni – meghatározó városok.

Városrobbanás
A fejlett, ipari társadalmakból indul ki az ipari forradalomtól a 30-as évekig, Kelet-Közép-Európában a XIX. század végétQl, a 20-as évek elejétQl a 70-es évekig, a többi fejlQdQ országokban (Dél-Afrika, stb.) a 60-as évektQl egészen máig.

A városrobbanás Nyugat-Európában és az USA-ban más jellegq volt. Nyugat-Európában a középkori városokra épülve vagy abból kiindulva beszélhetünk városrobbanásról. Itt már volt valamiféle városszerkezet.
Ezzel szemben az USA-ban a telepesek eleve városokat alapítottak és falvak csak a városok megjelenése után jelentek meg.

Kelet-Európa: 100 évvel késQbb kezdQdött el ez a szakasz. Az élelmiszer-, textil ipar volt elQször a meghatározó és amikor elindul a városrobbanás, ez az 50-es évekre tehetQ (az iparosítás megjelenése), itt ugrik meg a városi népesség. Jellemzi ezt a szakaszt, hogy ami a 70-es évekig lejátszódott, ennek ellenére a falu súlya megmaradt. Megmaradt a falusias jelleg és a városban is a falusias jelleg figyelhetQ meg. Az USA-ban viszont nem.
Fontos, hogy a természetes vagy racionális iparosodásnak torz városfejlQdés lett az eredménye. Enyedi itt Magyarországot említi. Torz a városhálózat: vízfejqség (Bp.) jellemzi, de azt is jelenti, hogy Magyarországnak vannak városhiányos területei és vannak olyan területei is, ahol viszont nagyon sok a város. Így, kevésbé városos terület: az Alföld, vagy a Bp. és Miskolc közötti terület.
A fejlQdQ országokban a városrobbanás 1-2 évtized alatt jött létre, ami Nyugat-Európában egy 200 év alatt.

Két típusú a városrobbanás: vannak olyan országok, ahol az ipar megjelenése váltja ki, itt Enyedi Dél-Amerikára utal. A másik típus: a mezQgazdaság válságba kerülése indítja el a városrobbanást.
Fontos: Monopolvárosok alakulnak ki, 10 milliós létszámmal, miközben a többi terület kicsi.


Relatív dekoncentráció
Attól relatív, hogy bruttóban nQ a városi népesség, de a magban már megfigyelhetQ egyfajta népesség csökkenés.
Szuburbán (város alatti) tendencia alakul ki. Az agglomerációban funkcionális munkamegosztás érvényesül.
Klasszikus agglomeráció: van egy központi város és e körül sok kis település.
Konurbáció: amikor több, nagy központ vagy mag figyelhetQ meg: Ruhr-vidék, az USA keleti partja.


Dezurbanizáció
A városmagvaknak a népessége csökken. A tradicionális városokban figyelhetQ meg. Ezeknek a régi, nagyvárosoknak igazából már nem nQ a létszáma: az ott lakók szaporodnak és megjelennek a bevándorlók.
Amerikában északkeletrQl áthelyezQdik a városi növekedés túlsúlya a nyugati területre. Nagy kutatócentrumok jönnek létre. Már nincs jelentQsége, hogy igazán nagy nyersanyag-lelQhelyek közelében jöjjenek létre a városok, mert a számítógépek segítségével megoldhatóvá válik a térnek az áthidalása. Amellett, hogy a gazdaság keletrQl nyugatra megy, megfigyelhetQ az északról délre történQ népesség növekedés. Ennek oka, hogy az aktív koron túl lévQk (nyugdíjasok) elköltöznek délre, pl. Floridába, stb.
Európában ma még a tradicionális nagyvárosokban még mindig sokkal vonzóbb városokat tudnak teremteni, ezért figyelhetQ meg ez a jelenség inkább az USA-ban.



URBANIZMUS (Wirth)
Wirth szerint - a modern emberek a modern korban (a XX. században) nagy méretq városokba költöznek és urbanizmus alatt azt érti, hogy a nagy, gigantikus településekbQl eszmék és eljárások áramlanak ki. Az ott lakó emberek eszméket és különbözQ eljárásokat fognak kisugározni.
Wirth 3 dimenzió mentén próbálja megfogni az urbanizmust:

Lélekszám
Sqrqség
Heterogenitás
Lélekszám
Egy társadalom életében a lélekszámnak nagy szerepe van. Minél többen vannak egy városban, annál nagyobb lesz a változatosság, ezáltal az életmód is változatos lesz  mondja Wirth.
Fontos, a szegregáció jelensége (a különbözQ társadalmi csoportok elkülönítése). A rokoni kötelékek fellazulnak. Bár egyre több interakcióban van az ember a városban, ezeknek a kapcsolatoknak egyre kisebb lesz az intenzitása.
Riemel: Az egyének szegmentális szerepekben fognak megjelenni a városban. Annyi minden szerepben kell játszanunk, hogy nem lehet totalitásában megélni a nagyvárosi életet, csak szegmentálisan. Minden szerepünket teljes odaadással, átéléssel nem lehet betölteni –mondja. A nagyvárosban minél nagyobb a lélekszám, annál inkább a másodlagos kapcsolatok dominálnak: rokoni kapcsolatos, szoros baráti kapcsolatok háttérbe szorulnak, a felületes kapcsolatok a jellemzQek, amit a sztereotípiák jellemeznek. Ezeket a másodlagos kapcsolatokat többségében a hasznosság hozza létre.
Fontos még, hogy a nagyvárosi emberre jellemzQ a szemtelenség.
Fontos az is, hogy megjelenik az anómia (normavesztés). Wirth szerint: örül az ember, hogy járhatja a saját életét, ugyanakkor a talajt elveszti a lába alól.
KözvetítQ közegeken keresztül zajlik az interakció, nem szemtQl szembe. KülönbözQ szervezetek, egyesületek, alapítványok közvetítenek a városlakók között.


Sqrqség
A népesség sqrqségérQl van szó. Itt Durkheimre utal: minél inkább nQ a népesség és minél sqrqbben laknak az emberek, annál inkább megfigyelhetQ a differencializálódás és a specializáció (nem gazdasági értelemben). Wirth azt mondja: tovább fokozódik a lélekszám hatása. Ez még inkább tovább fokozza a szemtelenséget. NQ a társadalmi komplexitás.
Rész társadalmak mozaikja  Wirth szerint. A sqrqségnek van egy olyan hatása, hogy a tolerancia szintünkre jó hatással van, vagyis toleránsabbak az emberek.
MegfigyelhetQ a szekularizáció jelensége: az értékek relativizálódása. Nincsenek mindenki által elfogadott értékek, normák.


Heterogenitás
Minél többen vagyunk, ez oda vezet, hogy a kaszt határokat szét fogja verni. Nem lesznek társadalmi csoportok, hanem bonyolítja a társadalmi struktúrát a heterogenitás. Nem lehet egyértelmqen mondani, hogy a városban vannak a nemesek, polgárok, stb. Nemcsak bonyolult társadalmi struktúra alakul ki, magától értetQdQ a mobilitás (bárkibQl lehet bármi). Ez egy állandó bizonytalanságot eredményez a nagyvárosi létben, a bizonytalanság normává válik, nincsenek biztos pontok a nagyvárosi ember életében. Ez az egyik veszély, a másik, hogy amikor kiszámíthatatlanná válnak a tömegek, lázadásokat, mozgalmakat eredményeznek.



VÁROS
Közös vonás, ami a városokat jellemzi, hogy város alatt a zárt települést értjük.
3 értelemben rajzolható körül:

Gazdasági értelemben mi teszi a várost várossá? Két feltételnek kell érvényesülnie: ezek azonban nem kizárólagos feltételek:
a városban lakók többsége iparral és kereskedelemmel foglalkoznak
a megtermelt javakat rendszeresen cserélni kell a városban. Magyarán, piacnak kell lenni.

Tevékenység szerinti értelemben: egy város lehet kereskedQ város vagy ipari.
Vannak termelQi és vannak fogyasztói városok. Minél nagyobb egy város, annál kisebb mezQgazdasági földterület tartozik hozzá. És földrajzi értelemben megfigyelhetQ, hogy (idQben) minél régebbre és délebbre megyünk, annál inkább jellemzQ, hogy a városokhoz mezQgazdasági földterület is tartozik.

Politikai, közigazgatási értelemben: Politikai értelemben a város autonóm szervezet, igazgatási jogokkal rendelkezik és ezeket érvényesíti is. Közigazgatási értelemben pedig a városhoz, minden városhoz tartozik közigazgatási értelemben vett terület. Nem mezQgazdasági értelemben vett terület, hanem a háztulajdon szempontjából vett terület.


Preindusztriális városok
(Az iparosodás elQtti városok jellemzQi.)
SJOBERG ez alatt Nyugat-Európa középkori városait érti.
3 fontos szervezetet, szerkezetet emel ki:

Ökológiai szervezet vagy szerkezet

- Ezeknek a középkori városoknak kicsi a népessége és lassan növekszik, ennek oka, hogy a növekedésnek van egy gátja: mivel ezek a városok fallal körülvett városok, nincs hely és lehetQség a tárolásra, az élelmiszerek felhalmozására. Ez az, ami nem biztosítja a népesség növekedését. Mindig éppen annyi van, ami elég. Éppen ezért a város népességének a léte a behozott élelmiszerektQl függ. (KereskedQ város)
- Fizikai jellemzQje a városnak: gyalogos közlekedésre alkalmasak az utak, tehát gyalogszerrel bejárható városokról van szó.
- Nagy a népsqrqség, aminek következménye az állandó betegségek, járványok (a zsúfoltság miatt).
- MegfigyelhetQ a szegregáció, ami nagyon merev. Nemcsak hogy elkülönülten élnek az egyes társadalmi csoportok, hanem a városon belül is fallal elzártak az egyes negyedek.
- Üzleti, szabad „kereskedelmi központ” nem igazán jellemzi ezeket a városokat. Ezek központja a templom.


Gazdasági szervezet vagy szerkezet

- Az indusztrializmus hiánya (az ember, mint legfontosabb energiaforrás, mechanikus eszközök használata)
- Nincs specializáció (céhek mqködnek).
- Nagyon fontos társadalmi szerepet is betöltenek.
- Kevésbé racionális. Legtöbb esetben nincs rögzített ár, az alku, ami a meghatározó, nincsenek standard mértékek, sok esetben nemcsak egy pénznem van forgalomban, hanem több.


3. Társadalmi szervezet

- Központi szerepe van az írástudó embernek. Nagyon merev ezeknek a városoknak a társadalma. Az elit és a tömegek (ki milyen jogokkal rendelkezik).
- Marginális csoportok nagy számban vannak jelen.
- Fontos szerepe van ezen városok társadalmában a rokonságnak, a rokonság erejének. A vallás az, ami a mindennapokat áthatja.
- Nincsenek kommunikációs eszközök, még a minimális csatornái sem.



KLASSZIKUS, HUMÁN ÖKOLÓGIA

Ökológia (a lakóhelynek a tudománya). Ez elnevezés német biológustól származik.
Biológiai értelemben az élQ organizmusokat az életfeltételeket biztosító környezettel kell vizsgálni. Ezek az élQ organizmusok a környezettel együtt egy élethálót alkotnak.

3 fontos alapfogalom:

Bioszféra: a föld azon tartománya, ahol az élQlények megtelepszenek. (Tengervíz, édesvíz és szárazföld)
A bioszférán belül beszélünk ökoszisztémáról, ökológiailag behatárolható területeket nevezzük ennek. Itt az élQlények biocönózisokat (életközösségeket) alkotnak.
Az életközösségnek a jellemzQi:
- Minél szegényebb egy ökoszisztéma, annál inkább jellemzQ egy adott fajnak az elszaporodása benne és ez fordítva is igaz. Minél gazdagabb, annál sokszínqbb.
Az ökoszisztémák éghajlatonként változnak (más egy északi és egy déli város).
Ezekben az ökoszisztémákban az élQlények legkülönfélébb kölcsönhatásai figyelhetQk meg: a legfontosabb a versengés.
- Ezek az élQlények meghatározott ökológiai potenciállal (tqrQképességgel) rendelkeznek.




Élettelen ökológiai tényezQk: szél
ÉlQ ökológiai tényezQk: az élQlények közötti kapcsolatokra utalnak, táplálkozási láncok.

A klasszikus ökológiának alapmqve: Park Ezra: A város



Ökológiai folyamatok (humán értelemben)

Koncentráció: bizonyos területeken sqrqsödés figyelhetQ meg a népesség számban. Az intézmények szempontjából is beszélhetünk errQl.

Centralizáció: Az összpontosulás meghatározott célból történik.

Szegregáció: A koncentráció bizonyos aspektusa, azaz bizonyos lakókra, bizonyos intézményekre terjed ki. Azt mutatja meg, hogy a népesség eloszlásában milyen egyenlQtlenségek vannak a városon belül.

Szukcesszió: Egy népesség által szegregált területet egy másik népesség csoport foglalja el. KicserélQdik, dinamizálódik egy terület.
Három elQidézQje lehet:
Filtráció: Természetes elQidézQje a szukcessziónak. Van egy lakásállomány, aminek az állaga egy idQ után romlik, ezáltal cserélQdik a népesség: a belvárosból egyre kifelé mennek és egyre szegényebbek költöznek oda.
Hatósági beavatkozás: Tervszerqen szanálnak egy területet, hatóságilag valamilyen rendelettel.
ErQszakos beavatkozás: gettósítás.

Invázió: A benyomulás fázisa, amikor egy népesség csoport benyomul egy területre vagy ellenállnak vagy elvonulnak.

Migráció: A lakóhely megváltoztatása (földrajzi helyzetváltoztatás)

Fluktuáció: Olyan térbeli helyváltoztatás, ami az ökológiai pozíciót nem változtatja meg (pl.: munkába járást).



Szegregáció:
A 20-as, 30-as években a feketék-fehérek elkülönítése. Majd ez késQbb kibQvül. A szegregáció vizsgálata is fejlQdött.
3-féleképpen lehet mérni: 1. a szegregáció mérése
2. a szegregáció motívuma
3. a szegregáció megítélése
A szegregáció mérése:
A 40-es években (47-ben) John-Schmidt- Schrag ún. számláló körzeteket hoztak létre (a várost körzetekre osztották).

DUNCAN házaspár, akik ún. disszimilaritási indexet dolgoztak ki.
Két népességcsoport területi eloszlásában kimutatható különbséget méri a disszimilaritási index.

Például:

Diplomások Szakmunkások Különbség 1. 15 20 5 2. 25 35 10 3. 45 20 25 4. 15 25 10 100% 100% 50%/2=25
A különbség összegének a fele 25, ami azt jelenti ebben az esetben, hogy a diplomások 25%-ának kellene elköltöznie jelenlegi lakhelyérQl a város másik végébe, hogy a két társadalmi csoport egyenletesen oszoljon el a városban.

Slepky-Bell: Társadalmi övezet index rendszer
Ezen belül: - Társadalmi státusz index (foglalkozás, végzettség)
- Urbanizáció index (termékenység, dolgozó nQk aránya)
- Szegregáció index


A szegregáció motívuma:
Kezdetben gazdasági okokra vezették vissza (telekár, lakbér). KésQbb kulturális okokat is említenek.


A szegregáció megítélése:
Nem túl mély kapcsolatok kialakuljanak a városban (még akkor is, ha nem túl mély).
Heterogén legyen a népesség, ez azért fontos, mert elQsegíti a gyermekkori szocializációt.
A toleráns magatartás és viselkedés: az alternatív életmódokat elfogadják.

A homogenitás-heterogenitás kérdése 2 szinten vetQdik fel:
Szomszédság szintjén (homogenitás)
Városrészek szintjén (heterogenitás)







Az ökológiai struktúra problémái

A lakók elhelyezkedése, törvényszerqségek:

Chichago






BURGESS övezet elmélete:
A város ahogy nQ, fokozatosan újabb és újabb gyqrqket épít maga köré. Ezek az egyes övezetek eltérQ társadalmi sajátossággal fognak rendelkezni. A legbelsQ a városmag, a központi, üzleti negyed. Itt bankok, irodaházak, áruházak, felhQkarcolók találhatóak. JellemzQje, hogy ennek a nappali népessége nagyon magas, az éjszakai népessége csekély, mert ide szinte kizárólag dolgozni járnak az emberek.
E körül elhelyezkedQ övezetet hívja átmeneti övezetnek, mert itt megtalálhatóak a lakóépületek (rezidenciális), illetve az üzleti és telephelyek, melyek kiszorultak a belsQ gyqrqbQl. Fokozatosan romlott az állaga az egész környéknek, tehát ami régen lakókörnyezet volt, innen kicserélQdött a népesség, elslumosodott, ezt tehát az átmeneti övezet. Itt sok az albérlet.
Az ez után következQ gyqrq az ipari munkások lakta övezet, ami fizikai jellemzQjét tekintve: átlagos lakásokat foglal magába és fontos, hogy elérhetQ távolságban vannak a munkahelyektQl.
A következQ (4.) övezet a felsQbb osztályok lakta övezet, ami magas bérletq lakásokból áll.
Az ezt követQ (5.) övezet az ingázók övezete (családi házas övezet).


HOYT modellje (szektor modell) 1939-ben:
Tipikus vitatanulmány Burgessel szemben.
64 amerikai várost hasonlított össze, illetve ennek empírikus adataira támaszkodott. A városok szerinte nem sugáralakban alakulnak, hanem szektorok szerint. Ezek a szektorok lakbérek szerint különíthetQek el. Ami a legfontosabb, hogy a fQbb közlekedési utak mentén alakulnak ki ezek a szektorok. Magasabb státuszú csoportok köré települnek az alacsonyabb státuszú csoportok.



TERMÉSZETES ÖVEZETEK

A természetes övezetek különbözQ életformák szegregációjának rendszere a nagyvárosban. Spontán módon jönnek létre a nagyvárosban  ezért természetes. Azért jönnek létre, mert a nagyvárosban az emberi együttéléshez kell valamifajta keret. Az együttéléshez kapcsolatok, kötelékek kellenek. Ezek a kötelékek, kapcsolatok sokfélék. Ez egy statikus kategória (a természetes övezet), az ökológiai folyamatok azok, amelyek dinamizálják. Esettanulmányokon vizsgálják a jelenséget, nincs rá átfogó elmélet.
Zóna – ez a legnagyobb vizsgálható, szerkezeti egysége a városnak. Ez inkább gazdaságföldrajzi egység. A legkisebb vizsgálható szerkezeti egység a szomszédság. Ez sem szociológiai, hanem inkább városépítészeti kategória.

A természetes övezetek a nagyvárosban 3 formában jelennek meg:

Gettó
Slum
Szuburdia


Gettó
Fogalma, régre nyúlik vissza – a középkori zsidó negyedeket nevezték a városban gettónak.
A létét, a szabályait nem az ott élQk hozták, hanem mindig az uralkodó, a feudális rend, aki ezt meghatározta. Meghatározták, hogy ki lakhat ezekben a negyedekben, megfelelQ státusszal kellett bírnia. Az iparosodással a városban ez a fajta elQírás leomlott, ugyanakkor mégis olyan helyeken is megjelent a gettó, ahol korábban nem létezett. Pl.: az amerikai nagyvárosokban (Wirth).
Jellegzetességei:
1. Olyan okok miatt húzódnak a gettókba a feketék, mint a zsidók. 2. Mindig valamilyen kisebbség lakja és a kisebbség megQrzi iden


Zvw¢¢
¤
¦
Þ
Â

ì

“ ¯ ’²€˜. Žê˜Î.Ö-‚ ú >!@!h!º!¼!Â!x"z"‚"°"²"Ø"Z$\$f$„$^&`&”(—(¥(§(Ä(Ñ(Œ* *Æ*ò*&+ 5B5~5¸56n6ùðæàðùðæÜðæàÜàÜàÜàÜàÜàÜàÐàðàðàðàðàæðÜÐæÇÁæÁ·ÁÇÁæÁÇÁæÁæÜà°à°à°à°à°àðàð
h³ ‹>*CJh³ ‹6>*CJ ]
h³ ‹CJ h³ ‹6CJ ]h³ ‹56CJ\]h³ ‹
h³ ‹CJh³ ‹6>*CJ]h³ ‹6CJ]

h³ ‹5\E

BYZv¢³´ØÚ t
œ
ž

¢
¤
¦
Þ


H
J
Ê
L

úp#™åõp#™åõp#™åõp#™åõp#™åúp#™åõp#™åðp#™åõp#™åõp#™åõp#™åõp#™åõp#™åõp#™åõp#™åõp#™åõp#™åõp#™åõp#™åõp#™åõp#™åîp#™åõp#™åõp#™åõp#™åõp#™åõp#™å$a$$a$$a$2`Þ`ýýL

¾

À

Â

ì

<
|
5 { ‘ ’ “ ¯ Ç Û Ü œŒŽ’²~€˜úp#™åúp#™åúp#™åøp#™åúp#™åúp#™åúp#™åúp#™åúp#™åøp#™åúp#™åúp#™åúp#™åúp#™åúp#™åøp#™åúp#™åúp#™åúp#™åúp#™åúp#™åúp#™åúp#™åúp#™åöp#™åúp#™åúp#™åôp#™å$a$˜~Þ ìö ø :!!@!h!¦!º!úp#™åúp#™åúp#™åú
p#™åúp#™åúp#™åúúp#™åúp#™åñ-™åës™åâs™åâs™å $$Ifa$$If $$Ifa$$a$
º!¼!Â!Þ!"D"x"k1Ëb-v:\-v:\sv:\sv:\sv:$If $$Ifa$”kd$$If–FÖÖ\¹¸·¶#¹ÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöFx"z"‚"°"²"Ø"V#¤#ú#Z$këte-v:\-v:e-v:Ssv:esv:esv:esv:esv: $$Ifa$ $$Ifa$$If”kd³$$If–FÖÖ\¹¸·¶#¹ÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöF Z$\$f$„$†$¨$$%è%^&kÁ^
e-v:\-v:e-v:esv:esv:esv:esv: $$Ifa$$If”kdf$$If–FÖÖ\¹¸·¶#¹ÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöF^&`&f&–&ô& '²'(“(”(kÖée-v:e-v:e-v:esv:esv:esv:esv:esv:$If”kd$$If–FÖÖ\¹¸·¶#¹ÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöF ”(•(–(—(¥(*+,+Â,´-¶-(164k—Hfp#™åfp#™ådp#™åfp#™åfp#™åfp#™åfp#™åfp#™åfp#™åfp#™å $a$”kdÌ$$If–FÖÖ\¹¸·¶#¹ÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöF
64

5 5”6L7N7P7~7\8.9Ê9Œ:Ž::®:<<$@\A^A`AbAˆA°C$D&D:DJDfDúp#™åúp#™åúp#™åøp#™åúp#™åúp#™åöp#™åøp#™åúp#™åúp#™åúp#™åúp#™åúp#™åöp#™åúp#™åú p#™åúp#™åúp#™åúp#™åúp#™åúp#™åøp#™åúp#™åúp#™åîp#™åîp#™åîp#™å$
&
Fa$ $a$n6”6L7P7\8:®:bAvAˆA°CfDzDPNQHS!X$X|XœX°X¶YÕYÖY’\Ú\@_r_`G`k`dúfg‡g²h j
j j#j$j®kÉkÊkÒkdlˆlÆlàlmmPmŠmm¼m¾mÒmÔmÈnànzoŽo–oÒopøt uúöúöúöúìåöúöúöúöúöúÛúÛåúÛúöúÒÛöúÛöúöúÒÛúöÊöÂö½ö½ö½ö½ö½ö²¨ö²ö²Âö½ö²h³ ‹56\]h³ ‹56>*\] h³ ‹>*h³ ‹6>*]h³ ‹5>*\h³ ‹6CJ]h³ ‹6>*CJ]
h³ ‹>*CJh³ ‹5>*CJ\h³ ‹
h³ ‹CJBfDzDäE¨G\KÚKMLNNNPN`NQLRDSFSHSdS!X"X#X$X*X|X›XœXY[YµYýp#™åøp#™åøp#™åøp#™åøp#™åøp#™åøp#™åøp#™åøp#™åýp#™åöp#™åøp#™åøp#™åøp#™åøp#™åýp#™åöp#™åøp#™åøp#™åøp#™åýp#™åöp#™åøp#™åøp#™åøp#™åîp#™åîp#™å$
&
Fa$$a$ µY¶YBZ\’\<_>_@_r_Æ_`F`G`j`k`deÄeŽføfùfúfgg‡gLhúp#™åúp#™åúp#™åúp#™åúp#™åúp#™åúp#™åøp#™åúp#™åúp#™åúp#™åúp#™åðp#™åúp#™åæp#™åÙp#™åÙp#™åÙp#™åÙp#™åúp#™åúp#™åðp#™åúp#™åæp#™åÙp#™å

$„h„˜þ^„h`„˜þa$ „h„˜þ^„h`„˜þ$
&
Fa$ $a$Lh²h j
j
j#j$j¸jêjhk«k¬k­k®kÉkÊk4lŽmm¼m¾mŽnÒopòp#™åðp#™åëp#™åëp#™åÞp#™åëp#™åÔp#™åÔp#™åÊp#™åÔp#™åÈp#™åÈp#™åÈp#™åÈp#™åÈp#™åÈp#™åÈp#™åÈp#™åÈp#™åÈp#™åÈp#™åÈp#™åÈp#™å „h„§þ^„h`„§þ „h„˜þ^„h`„˜þ

$„8„0ý^„8`„0ýa$$a$

$„h„˜þ^„h`„˜þa$pNqêqÒr„s†sˆsŠsŒsÒs„t†tòtôtötøtHuJuRvTvÔvÖvdxfxry¢yP{ |õp#™åðp#™åðp#™åõp#™åîp#™åîp#™åîp#™åîp#™åîp#™åîp#™åîp#™åîp#™åîp#™åîp#™åîp#™åîp#™åîp#™åîp#™åîp#™åîp#™åîp#™åîp#™åîp#™åîp#™åîp#™åép#™åép#™å
&
F
&
F „h„§þ^„h`„§þ uduTvpvÖvîvfx~x¢y¶yP{z{ |:|V|f|>}P}È}Þ}®~È~M€c€|€€Ø€ç€ò€{íð¨ƒªƒÀƒ*…Z…(†\†d‰¨‰ŠŠŠŠŠŠ$ŠVŠx‹¢‹ºØŽÄú‘8’º’Ø’ “`“¤–ΖZ™^™í™ù™š÷ó÷ó÷ó÷óìóìóìó÷ó÷ó÷ó÷óìóåóåóåóßÖßóåóìóìóËó»ó»ó»ó¶ó÷ó÷ó÷ó÷ó÷ó¶óËóåóåó h³ ‹>*jh³ ‹CJ UmHnHuh³ ‹56>*\]h³ ‹5CJ \
h³ ‹CJ

h³ ‹5\

h³ ‹6]h³ ‹h³ ‹6>*]D |T|V|<}>}Æ}È}¨~ª~¬~®~È~´
€,€M€c€×€Ø€z{„…†‘ž¨úp#™åøp#™åøp#™åøp#™åøp#™åøp#™åøp#™åøp#™åøp#™åøp#™åøp#™åøp#™åøp#™åøp#™åøp#™åøp#™åøp#™åøp#™åøp#™åøp#™åøp#™åøp#v:øp#v:òÖv:é˜v:é˜v:éä v: $$Ifa$$If
&
F¨©¬¯²´ku:eÖv:\˜v:\˜v:\ä v: $$Ifa$$If”kd$$If–FÖÖ\ºÿ@
d Ôb$ $ pÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö´µ¸»¾Áku:eÖv:\˜v:\˜v:\ä v: $$Ifa$$If”kd;$$If–FÖÖ\ºÿ@
d Ôb$ $ pÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöÁÂÅÈËÎku:eÖv:\˜v:\˜v:\ä v: $$Ifa$$If”kd÷$$If–FÖÖ\ºÿ@
d Ôb$ $ pÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö΁ρҁՁ؁ہku:eÖv:\˜v:\˜v:\ä v: $$Ifa$$If”kd³$$If–FÖÖ\ºÿ@
d Ôb$ $ pÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faöہ܁݁âçðku:eÖv:\˜v:\˜v:\ä v: $$Ifa$$If”kdo$$If–FÖÖ\ºÿ@
d Ôb$ $ pÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faöðñò¨ƒªƒ„ˆ„ú„&…(…*…Z…$†ku:ip#v:ip#v:ip#™åip#™åip#™åip#™åip#™åip#™åip#™åip#™åip#™å”kd+ $$If–FÖÖ\ºÿ@
d Ôb$ $ pÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö

$†&†(†\†‡¸‡NˆPˆÆˆ

‰V‰X‰Z‰\‰^‰`‰b‰d‰¦‰¨‰þ‰Š ŠŠŠŠ Š"Š$Šýp#™åýp#™åýp#™åøp#™åøp#™åøp#™åýp#™åýp#™åóp#™åóp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™å
&
F
&
F$ŠVŠrRÈ‘€’
“

“ “`“²“ –¢–ΖЖZ™7š8šwšxš~šƒššŽšš•šïšØžüžýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýýp#™åý p#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åøp#™åøp#™åøp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™åýp#™å
&
Fš•šüžŸ€Ÿ„Ÿ ÖÚ×Ü×¸Ù¼Ù¦ÚªÚ ÛªÛèÝìÝÖßÚß2à8à²à¸àªâÖâ„èÂèöì,í(ôlôú„úäúpýüýø~Êò 2 Z ˜ š Ð Ò
r
t
Œ
º


<
z
Ò
à
‚

´

‚ ¶ ø&^€f”r ² ¾Ð

0æô÷óìóìóêóìóìóìó÷óìóìóìóìó÷óâóÛóÛóÛìóìóÛóâìóìÐÊóÊóÐÊóìÐÊÐÊóÀóÀóÀóÀóÀóÀóÀóÀóÀóÀh³ ‹56\]
h³ ‹CJ h³ ‹56>*\]

h³ ‹6]h³ ‹6>*]U

h³ ‹5\h³ ‹h³ ‹5>*\Ltitását, azaz a gettóban élQ népesség élesen elüt az Qket körülvevQ városi népesség egyéb csoportjaitól. Az identitás megQrzéséhez szükséges, hogy a normális értékrendet komoly ellenQrzés alatt tartják (aki nem így él, azt kiközösítik). 3 A gettó mindig nagyon izolált társadalom: a külvilág felé irányuló kapcsolatai ritkák (rokoni, baráti kapcsolatok a gettón belül valósulnak meg), ebbQl következik, hogy a gettó eltqr más embereket is, de igazán nem fogja Qket elfogadni. 4. A gettó népessége különbözik más népességtQl (a város több lakójának a képétQl szoc. és demográfiai értelemben is). 5. Aki ki akar emelkedni a gettóból, annak egyetlen útja van, az pedig az, hogy radikálisan szakít a gettó életformájával.


Slum
(Angol nyomornegyed)
A dezintegráció folyamata a nagyvárosban elég jelentQs (a városi társadalmak felbomlása, meggyengülése: ennek megjelenési formája a nyomornegyed).
Ahány világváros, annyi féle megjelenési formája van. Nagyon nehéz tehát szoc. JellemzQit megragadni.
Közös jellemzQi:
1. Nagyon szembeötlQ az anómikus jelleg. A devianciák fokozottan jelennek meg. Miközben anómikus nem jár együtt azzal, hogy szervezetlen, hanem éppen ellenkezQleg. Szervezett övezete lesz a városnak: szervezett bqnözés. Sok szempontból integrált.
2. Zsúfolt utcák és mozgalmasság jellemzQ rá.
3. Sok esetben a falusi életforma jellemzQi is megfigyelhetQek.
4. Az itt lakók, többségükben a társadalom peremére jutott emberek  marginalizáló. Elmondható ez a gettó népsqrqségére is, ugyanakkor a legnagyobb különbség, hogy a gettóban erQs identitás jellemzQ, a slumban élQ emberek identitás-vesztett emberek.


Szuburdia (Kertváros)
Whyte: Szervezett ember
Fava: Élet a szuburdiában

A kertvárosi ember, kívülrQl irányított ember, azaz az itt élQ emberek próbálnak megfelelni, igazodni az Qket körülvevQ emberek értékeihez. Az állandóan változó értékekhez próbálnak igazodni. Annyiban hasonlít a gettóhoz, hogy itt is jellemzQ egy rendkívül erQs kontroll (ellenQrzés). Folyamatosan figyelik egymást  akik nem úgy viselkednek, azokat megszólják. Az Qket körülvevQ társadalmi értékeket nemcsak maguk számára teszik elfogadhatóvá, hanem másokkal is próbálják elfogadtatni.
A kertvárosi ember nagyon mobil lesz. Fontos szerepe van a kertvárosnak abban, hogy az elsQdleges közegekbQl kiszakadt nagyvárosi ember számára biztosítja, ill. elQsegíti az integrációt.


Alulintegrált zónák a városban
Ahol a világon szegénység van, ott ezek a zónák megjelennek. Mivel szegénység mindenhol van, így maga az elnevezés is sokféle: angolszász irodalomban a slum, az amerikai elnevezések arra utalnak, hogy olyan negyedrQl van szó, hogy a szociális normáknak nem megfelelQ életformát élnek.
Pl. Vidoville (francia) bádogváros; csónakváros  Indonézia; favella  Brazília (bádogváros).
Ezek a zónák különleges formában jelennek meg. A legkülönlegesebb zónák Egyiptomban (Kairo) a temetQkben vannak. Jordániában elhagyott karaván-szerájok, stb.

Osztályozás szempontjából:
Fizikai jellemzQk
Társadalmi jellemzQk mentén.



Fizikai jellemzQk:
Kiterjedése: nagyon változó, van, hogy csak kis részét alkotja a városnak néhány házból, utcából áll, máshol pedig nagyon nagy részét képezi a városnak.
Városon belüli pozíció: vagyis, a városon belül hol helyezkedik el, pl. a város szélén, de nem minden esetben.
Zsúfoltság mértéke: többnyire nagyon zsúfoltak.
Az épületek formája: többnyire kQbQl épített forma, vagy összeeszkábált bádog.
Épületek elavultsága: mennyire elavultak a házak, építmények.
A növekedés ritmusa: milyen mértékben növekednek ezek a zónák.
A szolgáltatásokkal való ellátottság: kisebb-nagyobb mértékben jellemzik, de inkább kisebb mértékben.

Társadalmi jellemzQk:
Az integráció foka (milyen mértékq integráció jellemzi).
A mobilitás (az ott élQk mennyire mobilak)
Milyen törekvések jellemzik az ott élQket (ki akarnak-e törni vagy beletörQdnek).


Tulajdonságai ezeknek a zónáknak:
(Több száz milliós népességrQl beszélünk)

Az itt élQk többsége rurális térségbQl (vidékrQl) vándorolt a városba.
Túl reprezentáltak  nagyon fiatal társadalom
Az együttlakók száma rendkívül magas
A népsqrqség is nagyon magas (20-25 a városi népességhez képest)
A morbiditás, a csecsemQ-halandóság, az analfabetizmus rendkívül magas. Ezzel szoros összefüggésben az oktatás és az egészségügy színvonala nagyon alacsony.
A devianciák fokozott, túlzott megjelenése is megfigyelhetQ ezekben a negyedekben, ezzel szoros összefüggésben a vallás és etnikai konfliktusok jóval intenzívebben jelennek meg.
Az itt élQk jövedelme jóval alacsonyabb, mint a város többi részén lakóké, de nemcsak alacsony, hanem bizonytalan is.


Az európai, amerikai, illetve a harmadik világ nyomornegyedei:
Az európai, amerikai nyomornegyedekre jellemzQ:
A lakók többsége számára ez egy társadalmi zsákutca. Aki ide bekerül, nagyon nehezen tud kikerülni.
Inkább az idQsebbek, akik ezekben a negyedekben laknak (a társadalmi idegenek alkotják: idQsek, betegek).
A többséget a passzivitás és reménytelenség jellemzi.
Stabil részei a városnak, a legtöbb esetben ezek legálisak.




A harmadik világ, illetve a fejlQdQ világ nyomornegyedeire jellemzQk:
Fiatal népesség a jellemzQ  dinamikus családok lakják.
FejlQdQképesek általában ezek a negyedek  többségükben ezek az épületek illegálisan épülnek, késQbb legálissá válhatnak.
Ezek a nyomornegyedek viszonylag újak, új képzQdményei a városnak, ezzel összefüggésben a város perifériáján találhatóak.
A fejlQdQ világ ilyen telepeinek sorsa nagyon bizonytalan, bizonytalan a létük.


Legfontosabb funkciói, melyeket betöltenek (mindegyikre jellemzQ):
1. Adaptáció és védelem (Adaptáció=alkalmazkodás)
Ezek a zónák egyfajta átmenetet képeznek a város és a falu között, ennek a kétfajta életmódnak az elviseléséhez egyfajta átmenetet képeznek. SokfelQl jönnek az emberek, de többségében az állam hivatalos nyelvén kommunikálnak. A politika és a politikai ideológiák, folyamatok itt találnak a legerQsebb visszhangra.

2. Integráció
ElQbb-utóbb kialakítják ezek a negyedek a saját törvényességüket.

3. Szolidaritás
A munkaerQ-piacon érvényesül, a fekete gazdaságban (akár saját rendQrséggel is rendelkezhet ilyen negyed).

4. TQkévé alakulás
EgyrészrQl a tQkeképzQdés formája: a többség dolgozik (legálisan v. illegálisan) és ezáltal valódi tQke is képzQdik, másrészrQl  és inkább ez igaz -, az állam nem támogat semmifajta építkezést, de ennek ellenére folyamatosan épülnek, bQvülnek ezek a negyedek, sQt egy idQ után (5 év  50 év) a közmqvek is kiépülnek állami segítség nélkül is.

Slum lakók típusai

IdQ Szükség LehetQség
Állandó Állandó szqkölködQk
Tunyák
Beilleszkedett szegények
A társadalom kitaszítottjai Permanens opportunisták
MenekülQk
Megtalálhatatlanok
Modellek
Sportoló társaság
Ideiglenes Ideiglenes szqkölködQk
Tisztességes szegények
Csapdába esettek Ideiglenes opportunisták
KezdQk
Kapaszkodók
Vállalkozók





Állandó/szükség
Állandó szqkölködQk:
Tunyák
Azok, akik elfogadják a slum törvényeit, apátia jellemzi Qket, teljes lemondás.

Beilleszkedett szegények
Ezek többsége szükségbQl van a slumban, kevésbé mozdíthatatlanok. Pk is elfogadják az itteni normákat, szokásokat, mert ez megfizethetQ számukra. Ide tartoznak az öregek, egyedül élQk, gyermeküket egyedül nevelQk, munkanélküliek.

Társadalom kitaszítottjai
Magatartásuk miatt a város többi rész kizárja magából.
Ide tartoznak a zsebtolvajok, prostituáltak, kábítószeresek.


Ideiglenes/szükség
Ideiglenes szqkölködQk:
Tisztességes szegények
SzükségbQl vannak itt, de ideiglenesnek tekintik az ittlétet. Nem fogadják el ezeket a normákat és többségükben a kapcsolataikat a slumon kívül létesítik.

Csapdába esettek
Az a réteg, akik akkor kerültek a slumba, amikor az még nem volt slum.


Állandó/LehetQség
Permanens opportunisták
MenekülQk (üldözöttek)
Két dolog miatt kerülhetnek ide: egyrészt összeütköznek a törvénnyel, másrészt pedig súlyosan eladósodnak. Ez a legszqkebb rétege a slum társadalmának a 12 típus közül, de Qk használják ki legjobban az anonimitást, hogy eltqnjenek benne.

Megtalálhatatlanok (kalandorok)
SzélsQségesen individualista életmódot folytatnak, homályos személyazonossággal rendelkeznek, álneveken, beceneveken szólítják Qket.

Modellek
Ide azok tartoznak, akik a többiek számára egyfajta példát mutatnak. Tanítók, egyházi személyiségek, guruk, akik küldetésnek tekintik az itt eltöltött idQt.

Sportoló társaság
Az utcák tQlük hangosak (rapperek, break-esek, kosarasok). Sokan közülük nem itt laknak, de napjaik nagy részét itt töltik. A kitörés leginkább ebbQl a csoportból lehet.



Ideiglenes/LehetQség
Ideiglenes opportunisták
KezdQk
A városba ide érkeznek meg elQször, nem ismernek senkit, tehát ez lesz számukra az elsQ lépcsQfok, az ugródeszka. Itt sajátítják el azokat a praktikákat, amelyek a késQbbi nagyvárosi élethez szükségesek lesznek. Ezek többségükben fiatalok.

Kapaszkodók
Hasonlóak az elQzQ csoporthoz, annyiban különböznek azonban, hogy Qk már régebben itt vannak, tudják, hogy mi a dörgés , számukra ez a lét a tanulás. Jellemzi Qket valamifajta takarékosság.

Vállalkozók
Pk azok, akik lehetQséget látnak a slumban és az összegyqjtött pénzt itt fektetik be: boltot nyitnak, kölcsönöket adnak  ezáltal sok lekötelezettjük lesz ( keresztapák , seftelQk). A slumokat felvásárolják, illetve az ott lévQ bérházakat, melyeket aztán kiadnak.



Társadalmi rendszer

A városon belüli információ átadások lokális csomósodásokat mutatnak, meghatározott helyekre lehet ezeket összpontosítani, és ez ahhoz szükséges, hogy a várost társadalmi rendszerként lehessen értelmezni.
Ezek a csomópontok valamilyen szervezetek, intézmények köré alakulnak.
Nemcsak szemtQl szembeni egyéni kapcsolatból épül fel a város, hanem szervezetekbQl, intézményekbQl.
Négy funkció van a városban, mint társadalmi rendszerben, aminek megmarad az érvényessége:

1. Termelés, elosztás, fogyasztás
Lokálisan érvényes, szervezetek, intézmények közbelépése nélkül.

2. A szocializáció: kikerül az intézmények szervezetébQl ez a fajta folyamat.
Lokális szinten megmarad a szocializáció: az iskolás kor közötti idQ, amikor a helyi dolgokat kell elsajátítani.

3. Participáció (részvétel), azaz a helyi szinten érvényesülQ, a városban lakók kontaktus igényének kielégítése. Ez az esetek többségében megmarad a helyi szinten, tehát nem intézményes formában van jelen: szomszédság, barátság.

Társadalmi kontroll: informális jellegq (megszólás szintjén  az utcában lakókat, szomszédokat, stb.). Akkor hatásos helyi szinten, ha az emberek adnak egymás véleményére.

Primer és bürokratikus szervezetek szerepe a lakóhelyi integrációban

Primer szervezetek: azok az elsQdleges csoportok (baráti kör, család), akik az egyén szocializációjában elsQdleges szerepet játszanak.

LITWA, ezeknek a primer szervezeteknek a létjogosultságát indokolta a nagyvárosokban.
3 szerepe:
Azok a feladatok, amelyek semmilyen speciális tudást nem igényelnek (gyermeknevelés).
Az olyan bonyolult feladatok, amelyekre nincs intézményes megoldás. Ilyenek a lelki problémák és ezek megoldása, illetve kezelése, vagyis, amit csak a primer szervezetek tudnak megoldani.
Nagyon ritka feladatok, amelyekre nem lehet felkészülni (valamilyen katasztrófa-helyzet a városban).

Bürokratikus szervezetek  Weber után: intézmények közötti koordináció.

Koordinációs szerep: ami azért szükséges, hogy ne legyen semmiféle fennakadás a hétköznapi, a mindennapi életben.
A primer szervezetekkel történQ együttmqködés. (Valamilyen közvetítQn keresztül, pl.: lakógyqlés, iskolaszék, stb., mqködnek együtt ezek a bürokratikus szervezetek a primer szervezetekkel.)



SZOMSZÉDSÁG
Nagyon kevés azoknak a családoknak a száma, akik a városban elszigetelten élnének.
Ami a szomszédsági kapcsolatokra jellemzQ: hogy, nem folytonosak, diszkontinuitás jellemzi, cserélQdnek, állandóan változnak. A másik jellemzQje, hogy a térbeli közelség meghatározó ezek kialakulásában. A városban nagyon nehezen megfogható dolog a szomszédság.
Magyarországon 2-3-4 családot értünk (nálunk a legszqkebb ennek a fogalomnak az értelmezése). Szomszédság alatt Németországban 10-50 családot is értenek, Amerikában pedig 100-120 fQt jelent.

A szomszédság léte:
Kölcsönös segítség: szívességi alapon mqködQ dolog (süteményt sütök, elfogyott a liszt, kérek a szomszédtól), de nem várjuk el az adott pillanatban a viszonzást.
A szomszédsági kapcsolatok elérhetQségen alapulnak (nem a város túlsó vége). Spontán alakuló kapcsolatok, de ennek ellenére a szomszédság egy idQ után szabályokat alakít ki.

Szomszédsági egység:
A 70-es években ezt a fogalmat említették, alatta városrészt említettek, aminek saját gazdasági, építészeti jellemzQi elütöttek a város többi részétQl.
Városépítészeti elméletek:

A városépítészet kezdetei a reneszánsz környékére tehetQ, ezekbQl a teóriákból származnak a mai elképzelések.
Két-három jellemzQje:
Tudatosan nyúltak vissza a régiekhez (görögök, stb.).
A tervezQ személye (a reneszánsz tette fontossá az építQt). Az építészeti elgondolások politikai utópiák is voltak egyben. Megvalósíthatónak gondolták ezeket a terveket.
Hierarchikusság (utak, terek hierarchikussága).

KövetkezQ korszaka az abszolutizmus. Itt már sokkal inkább gyakorlat orientáltabb, praktikusabb jellegq az építészet. Ez a kor az, amitQl már tervszerq városrendezésrQl lehet beszélni. Letisztultabb térformák jellemzik:
körút
olyan tér, amibQl a sugárutak kivezetnek

A XIX. században külön szervezeti kereteit adják meg a városépítészetnek. Külön hivatal alakul erre. A másik fontos, hogy itt kezdQdnek a nem kommunális építkezések. Térképek elterjedése is jellemzi.

A legnagyobb változást azonban a XX. század hozta a városépítészetben, mégpedig a népesség nagy növekedése, ez által a lakásigények megsokszorozódása. (Le Corbusièr: Urbanisztika, városépítészet)
Howard (angol) érdekes irománya: Az angol kertváros
Mindketten utálták a várost, mint formát. A jelenlegi városi állapotokat abszolút elfogadhatatlannak tartották és olyan szempontokat (standardokat) dolgoztak ki, ami ezt a formát élhetQvé teszi.

Lakótelep
Empírikus kutatás: (70-es évek eleje)
4 lakótelepet vizsgáltak, miután a lakóteleprQl, mint szociológiai jelenségrQl tudtak valamit mondani:
Pécs: Uránváros
Debrecen: Új Élet park
Szeged: Ogyessza lakótelep
Budapest: Lágymányosi lakótelep

A lakótelepet urbanisztikai kísérletnek fogták fel. Két igénynek akar a kísérlet megfelelni: 1. Demokratizmus igénye: mindenki számára (az eltérQ társadalmi csoportoknak)
2. Humanizáció igénye: azaz, hogy a városnövekedés ne öncélú legyen, hanem a város a társadalmi interakciók tere.



A társadalmi rétegzQdés sajátossága:
Hogyan kerülnek be a családok a lakótelepre? Egyfajta, spontán úton történik, de sokkal inkább adminisztratív úton kerülnek be az emberek. (Szqkösek voltak az igények.) Két szempont alapján próbálták adminisztratív úton szabályozni: 1. rászorultság, 2. érdem (ki hol dolgozik, kinek hány gyereke van).
Milyen demográfiai jellemzQi vannak az ott lakóknak? EgyenlQsítés. Vannak olyan csoportok, akik nagyobb arányban fordulnak elQ, mások kevésbé. Viszonylag magasan iskolázott népesség lakott itt, mint a város más részeiben. (Egyetemi végzettséggel rendelkezQ férfiak aránya 22,5%, míg máshol csak 7.)
Kevés az önálló tevékenységet (maszek) végzQk száma, vagyis köztisztviselQként dolgozott a legtöbb, nem pedig a mezQgazdaságban, stb.
Kevés nyugdíjas volt a lakótelepeken.
Nagyon magas volt az értelmiségiek aránya, a munkások aránya viszont kisebb volt.
Fiatal házasok (5-10 éve házasok) laktak inkább lakótelepen, legalább 1 gyerekkel. Gyermektelen családoknak csak 17%-a élt itt, míg máshol 33%-a.
80%-uk korábban is a városban élt.


A lakótelep társadalommá szervezQdésének sajátosságai:
Vizsgálják:
Hogy hogyan változik a családoknak a fogyasztói magatartása? Fontos jellemzQje: sokaknak elsQ, önálló lakása volt, ezért korábban önállóan nem fogyasztottak, többségük fogyasztása ezért átalakult, miután önállóan látták el magukat.
Magas volt a lakással kapcsolatos költség, mégis, a többség elégedettnek, megoldottnak gondolta azt. Kb. 50%-uk megtakarítani is tudott. (80%-ban a nQk is dolgoztak, ugyanakkor majdnem mindenki a háztartási teendQket maga végezte.)
A családok közötti kapcsolatokat nagyon részletesen vizsgálták:
Rokona lakik-e a városban, lakótelepen,
Barátok, szomszédság (mennyi idQ alatt alakultak ki ezek a kapcsolatok)
Hogyan ítélik meg az ott lakók az ottani életet. (Csak 5%-uk volt elégedetlen.) A presztízs és a közlekedés okozott elsQsorban elégedettséget, elégedetlenséget pedig a játszóterek, a parkosítás, a tisztaság hiánya okozott.

MindezekbQl településszociológiai következtetések is levontak:
Hosszú távon a lakótelepeken milyen szoc. Problémák alakulhatnak ki:
Slumosodás veszélye (épületek állaga romlik)
Szegregáció veszélye
Szuburbán jelleg
BelsQ terek hiánya





FUNKCIONÁLIS LAKÁSELMÉLET

Mi befolyásolja a lakáshasználatot?
Hogyan használjuk a lakásunkat?
A szerzQ 2 csoportra osztja, aszerint, hogy mi befolyásolja:
KülsQ determinánsok:
- külsQ környezet (éghajlat)
- biológiai determinánsok (hogyan akarunk aludni)
politikai és gazdaságossági determinánsok
település struktúra
építészet

BelsQ determinánsok:
- Család szerkezete és funkciói (ki dominál a családban, a férfi vagy a nQ; hány gyermek van, stb.)
- tevékenységek (melyeket a lakásban végzünk:
biológiai: evés, alvás, ivás, stb.;
háztartási munkák;
lakásmóddal összefüggQ tevékenységek: látogatások, gyermeknevelés)
- A lakók beállítottsága, preferenciái
- A lakás nagysága (mennyi az ideális)
- Értékrend: 4 féle típusa:
gazdasági szempontú csalás (egyszerq, olcsó lakása van)
családközpontú (lakása nagy, nagy nappalival)
személy, értékorientált típus (a saját teret részesíti elQnyben)
presztízs szempontú (hivalkodó, stb.)







PAGE 


PAGE 20


TELEPÜLÉSSZOCIOLÓGIA Daragó laura
2004/2005. tanév

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. óra 2.előadás 2011 ábris aggregált kínálat balázs jános cad rajz család de-avk doc egészségszociológia építészettörténet éptöri esszék európai unió falusi turizmus fejlődéslélektan filológia gazdaság globalizáció hallás inverz és összetett függvény ipar juhász istván kéri bálint kibernetika könyvtárinformatika közgazdaságtan kultúra légzés lorca lowie méretezés mindennapok kémiája munkavédelem műveletterv nevelés neveléslélektan ókori kelet órai diák pénzügyek rékai miklós számítógép architektúrák szociológia tanári jegyzet tartalékidő turizmus szak válgazd védelem vezgazd