morgan-a teljesség igénye nélkül

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAntropológiatörténet III.morgan-a teljesség igénye nélkül

Lewis Henry Morgan (1818-1881)
XIX. századi gondolkodó, aki nemcsak antropológus, hanem munkássága kiterjedt a közgazdaságtanra, valamint a világpolitikára is. Keresztény középosztálybeli polgár, ügyvéd és üzletember, 13 gyermekes massachusetts-i családból származott. Iskoláit kitqnQen végezte. A Union Collage-ot harmadévesként kezdhette el.
Tehetséges szónok és utánzó. Az ipari forradalom különösképpen érdekelte, hatott gondolkodására. Korának új világnézet kellett, de Q nem alkotott ilyet. Kutatásai evolucionista világnézetre utalnak, azok alapját tette le.
1840-tQl négy évig jogot tanul, ebben az idQben kezdte el az amerikai indiánok, az irokézek tanulmányozását. Gordius-i Csomó néven titkos társaságot alapít, mintája az Irokéz Törzsszövetség nevq egyesület. Éjszaka találkoztak tábortqznél, autentikus ruhákat viseltek. KésQbb az Irokézek Nagy Rendjévé nQtte ki magát.
1847-ben sikeresen képviselte az indián törzsek érdekeit a földfoglaló viták kapcsán. Morgant a szeneka törzs tiszteletbeli tagjává választotta. Végül elhagyta a szervezetet a Renden belüli rivalizálás miatt. Ezt követQen ügyvédi vizsgát tett, majd a családi farmon dolgozott. Eközben az ókor iránt megújuló érdeklQdés miatt elQadásokat tartott, tovább mqvelQdött.
1951-ben ügyvédi irodát nyitott New Yorkban, majd még ugyanebben az évben megházasodott; Mary Elizabeth Steele-t vette el. Megjelentette a League of the Iroquois (Az irokézek szövetsége) címq mqvét.
Az 1860-as évektQl Michigenbe költözött és a természettudományok felé fordult: a hódokról írt mind a mai napig jelentQs tanulmányt.
A Michigenben eltöltött évek alatt 70 indián törzset tanulmányozott, melynek végkövetkeztése, hogy az Észak-Amerikai indián törzsekre egyetlen rokonsági rendszer jellemzQ. 1871-ben adta közre Systems of Consanguinity and Affinity of the Human Family címq munkáját. Ez máig alapvetQ mq és adatgyqjtemény.
Legismertebb mqve az 1877-ben kiadott Az Qsi társadalom. E könyvben Morgan a család fejlQdésérQl vallott sémáját és az unilineáris leszármazási csoportról készített elemzését adja közre.
Morgan e mellett megQrizte korai érdeklQdését a politika és a jog iránt, s konzervatív politikusként elQbb az alsó ház, majd a szenátus képviselQjeként vett részt a politikai életben.
Tagja volt több irodalmi csoportnak és tudományos társaságnak. Az amerikai antropológiai szekció is neki köszönheti létét, melynek 1879-1880-ban elnöke is volt. Híres volt magánkönyvtára.
1881 decemberében halt meg, vagyonát letétbe helyezte azzal, hogy belQle egy nQi kollégiumot alapítsanak belQle.

Morgan munkássá„
†
À
D


\ ¾ À êpšœ²Þ6 ¶(˜äüúüÞàâ"F&Ü)Þ) **J*V,š.œ.
3

3üøüøüôøüøðìøìçìãÛã×Ï×Ë×ËÄÀ˾ËÀºÀºÀº¶º¶üh2béhz·Uhv‚

hªg—hÂWÌhÂWÌhXMhXM6hXMhXMh]o6h]o hªg—6hªg—h²áh³B¨hO6ûhsR)'-†
D

À œ,6 ˜‚üàâL"¦"ú#h$F&ž(B,œ.

3ôåååååååååååÚÚÌÌÌÁÁÁÁô
$dha$gdÂWÌ $
&
Fdha$gdÂWÌ
$dha$gdv‚ $„Ädh`„Äa$gdsR)
$dha$gdsR)

3þgának három aspektusa máig érvényes.
az osztályozó rokonsági rendszer felfedezése
a család és háztartás közötti analitikus különbségtétele, és különösen gondos elemzése arról, hogy a kettQ hogyan illeszkedik egymáshoz az amerikai indián társadalmakban
az átfogó antropológiai elmélethez való hozzájárulása
Az a felfedezés, hogy az amerikai indiánok, akárcsak a világ legkülönbözQbb részein élQ sok más társadalomban, osztályozó rokonsági terminológiával élnek (azaz ugyanazzal a szóval nevezik meg az anyát és a nQvérét stb.) rendkívül fontos.
Morgan legfQbb hozzájárulása az átfogó antropológiai elmélethez az, amit a társadalom és az evolúció materialista szemléletnek szoktak nevezni. Az Qsi társadalom ennek egyik jellemzQ példáját adja, továbbá ez a mq egyike a legnagyobb hatású és legfontosabb evolucionista szellemiségq könyveknek.
Morgan materialista szemlélete a legkülönbözQbb táborokban ért el sikereket, dogmatikája miatt leginkább marxista körökben forgatták elQszeretettel. Hatása a kulturális materializmus irányzatában testesült meg. Ugyanakkor többen kritizálták munkáját, mivel Morgan az összehasonlító módszert gondatlanul alkalmazta, illetve követQi kritikátlanul kezelték az adatokat, így módszere és elmélete az 1949-es évekre szinte teljesen eltqnt az amerikai antropológiából.
Bizonyos elvek, melyek elméletének alapját képezték mind a mai napig helytállóak, a hibák ellenére nem veszítettek értékükbQl. Morgan elmélete, miszerint a társadalom megérthetQ a technikán és a gazdaságon keresztül, kimutatható Engels, Gordon Child, Leslie White és Marvin Harris gondolataiban is.
Az Qsi társadalomban Morgan olyan evolucionista sémát fejtett ki, amelyben minden evolúciós fokozatnak bizonyos technikai és létfenntartási típus felel meg. Vagyis az evolúció minden egyes fokához szükségképpen hozzá tartozik a rá jellemzQ technika, valamint annak a technikának megfelelQ szociokulturális életforma. Ma már tudjuk, hogy Morgan fokozatai tévesek, az viszont igaz, hogy a találmányok és felfedezések megváltoztatják a társadalmi homeosztázist oly módon, hogy szükségszerqvé teszik új szociokulturális jegyek kialakulását az életben maradás érdekében.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11.05-3 11.12-2 2. óra adó aggregált kínálat alkotmányjog állattan asdf beruházási függvény biotechnológia csont egészségszociológia épterv eu tételek földalatti tartály gén gyakorlódolg gyep helyi társadalom idegenforgalom infláció kiselőadás kosztolányi kultur kurzusleírás lengyel ferenc lineáris marx média móricz művészettörténet nemzetközi növény ókori kelet ordo paulovics reklám setting prices szár szénhidrát szerep szerves kémia ügyvitel választások válgazd vállalatgazdaságtan valszám vegyipari vizes éh. kez. zsidó kultúra