Nonverb komm
Országok listája
Hungary
Miskolci Egyetem
Bölcsészettudományi Kar
Szabad bölcsészet
Kommunikáció Szóban és írásban
Jegyzetek
Nonverb komm
2008.01.12 16:13:36
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
A tétel címe:
5. tétel A nonverbális kommunikáció és a
szupraszegmentális jelek
A nyelvi kommunikációt kísérQ nem verbális csatorna jeleit a szakirodalomban különféle elnevezéssel említik, például a testbeszéd, a testnyelv, a nem verbális jelek. A nem verbális csatornának fontos szerepe van a nyelvi kommunikáció folyamatában. Ezért ismerete egyértelmqbbé teheti az emberek közti kommunikációs folyamatot. A pedagógus számára felétlenül szükséges a nem verbális csatornák tudatos használata, hiszen a gyerekek a nap nagy részét az iskolában töltik, s itt hat rájuk egy egy tanár személyisége, viselkedése, beszédstílusa. A gyermekek érzékenyebben kódolják a nem verbális jeleket, így ha azok nincsenek összhangban mondanivalónkkal, hiteltelenné válhatunk tanítványaink elQtt.
Az emberi beszédet kísérQ jelekrQl már ARISZTOTELÉSZ is tett utalásokat, SZENT ÁGOSTON pedig arról ír, hogyan tanulta meg a beszédet. Ezeknek az irodalmi leírásoknak a rendszeres vizsgálata sem az ókorban, sem a középkorban, de még a késQbbi idQkben sem történt meg. A görög és római korra fQleg a beszéd jellemzQ. A színházban a drámák elQadásakor is a verbális kommunikáción volt a fQ hangsúly. Ezt bizonyítják a színészek által viselt álarcok. A keleti kultúrák a jógagyakorlatokban, a mindennapi élet szintjén is jelentQs szerepet játszott az emberi test mozgása, a nem verbális jelek használata, megértése.
A különbözQ kéztartások fontos szerepet kapnak a hindu táncban. Itt a táncos a néma kézjelekkel közli mondanivalóját. Egy olasz kutató az antik görög vázákon található gesztusokat összevetette a korabeli nápolyiak gesztusaival. Az érzelmek mozgásbeli kifejezése csak DARWIN óta foglalkoztatja mélyebben a kutatókat. DARWIN nyolcféle érzelmet különített el, melyek kiülnek az emberi arcra. A nem verbális jelzések szerepének felismerése a múlt század végén kezdQdött.
Ezt a folyamatot elQsegítette:
pl.: - a nyelvészet, a nyelvtudomány fejlQdése,
- az új technikai eszközök (fotó, film, video) feltalálása.
A behaviorista pszichológusok elkezdték kutatni a mozgások kifejezését és megnyilvánulásait. A kommunikációs kölcsönhatások felismerését és ezen belül a nem verbális jelek szerepét a kibernetika fejlQdése is segítette. A metakommunikációnak mint új tudományágnak a vizsgálata az 1950-es években kezdQdött el. Megtörtént a nem verbális jelek felosztása eredetük, használatuk, hatásuk szerint. A nem verbális jelekkel legtöbbet a pszichológia foglalkozott. Hazánkban a tömegkommunikációs kutatások megindulásakor kezdQdött meg a nem verbális kommunikáció kutatása. Ma már egyre több tudományos munka jelenik meg. A nem verbális csatorna mqködését a kommunikációs folyamatban BUDA Béla és LÁSZLÓ János a társas interakció oldaláról vizsgálta. Funkciójuk szempontjából három csoportba sorolták:
A személyek jelentése az interakcióban
Azok a jelek, amelyek a közlQ személyrQl vagy a közlQ személynek az álláspontjáról árulnak el valamit:
a résztvevQk érzelmi állapotáról,
egyéni tulajdonságaikról,
személyek egymáshoz való viszonyáról,
az interakcióban részt vevQk társadalmi helyzetérQl.
A szociális interakció folyamatainak szinkronizálása
Ahhoz, hogy ez a folyamat létrejöjjön, a résztvevQknek kapcsolatot kell teremteniük, azt fenn is kell tartaniuk. A folyamatot kísérQ nem verbális jelek feladata:
kapcsolattartás,
szakaszolás,
a fQ téma bevezetése,
lezárása.
A beszélt szöveg tagolása, hangsúlyozása és kiegészítése
A nem verbális jeleket többféleképpen próbálták csoportosítani. Eredetük alapján a nem verbális jelek három csoportba sorolhatók:
örökölt jelek
Az egészséges emberekre jellemzQk, s a világ minden táján azonos jelentésük van /öröm, szomorúság/.
ösztönösen megtanult jelek
Egy egy nyelvi közösségre jellemzQk, az adott kultúrától függenek, a fejbólintás, a fügemutatás.
egyezményes jelek
Tudatosan tanult jelek, a vakok írása.
Az elsQ két csoport jeleit a metakommunikáció jeleihez tartoznak. A harmadik csoport jeleit nem metakommunikatív részéhez soroljuk.
A nem verbális jelek csoportja:
vokális jelek
tekintet
mimika
mozgásos kommunikáció
gesztus
testtartás
térközszabályozás
emblémák
kronémika
A felsorolt csatornák közül a vokális jelek, a tekintet, a mimika, az emblémák és a kronémika füllel, ill. szemmel érzékelhetQ, a gesztusra, a testtartásra, a térközszabályozásra a mozgás is jellemzQ lehet.
Vokális jelek
A kimondott üzenet mellett a hanggal is nagyon sok mindent kifejezhetünk. Nem mindegy, hogy amit mondunk, hogyan mondjuk. Gyakran nevezi a szakirodalom paralingvisztikai jelzéseknek. A nyelvet kísérQ vokális jelzések kifejezQ szerepét a kutatók a következQ kísérlettel bizonyították. Megkértek nyolc kísérleti személyt, hogy tíz különbözQ érzelmet fejezzenek ki hangjukkal, miközben az ábécét mondják. A felvett anyagot harminc másik személynek lejátszották, akiknek a kifejezett érzelmeket azonosítaniuk kellett. Egyes érzelmeket (harag) könnyen felismertek, míg másokat (szerelem) csak nehezen és kevesen.
Tekintet
A tekintetnek már az állatok közötti kommunikációban is van szerepe. Az ember és állat között is létrejöhet kommunikáció tekintettel. A kicsik elQször a szemekre vagy a szem formájú alakokra reagálnak. A tekintetnek a kommunikációs folyamatban szabályozó szerepe van, visszajelzést ad a befogadóról. A tekintet a kommunikációs folyamatban többnyire öntudatlan, de különbözQ társadalmi viszonyokban megszabott lehet az iránya és tartalma. Ha egy gyerek azt akarja, hogy a tanár Qt szólítsa fel, akkor tekintetével szinte szuggerálja. Nézz a szemembe! , amikor arra kíváncsiak, hogy a gyermek igazat mond-e. Aki szimpatikusabb nekünk, arcán hosszabb ideig áll meg tekintetünk, gyakrabban nézünk rá. Ha valaki számunkra ismeretlen, idegen, akkor nagyon kicsi a szemkontaktus. Bátrabbak vagyunk a metró mozgólépcsQjén, hiszen itt mozgásban vagyunk, mindig új és új arcokkal, szemekkel találkozunk. A pupilla saját izgalmi állapotunkról sokat elárul, heves érzelmi hatásokra kitágul.
Mimika
A mimika az érzelmi viszonyok tükrözQdése az arcon, az arc izmainak mozgása által. Ezek az érzelmek valamit kifejeznek, jelentQs szerepe van a kommunikációban. Az arcon az érzelmek kifejezésében a szemnek, a szemöldöknek és a szájnak van szerepe. A mimika a kommunikációs folyamatban nem tudatos szinten jelenik meg. A különbözQ kulturális hatásokra a mimika sokszor tudatosan megváltozik, pl. a száj elhúzása a nem tetszés kifejezQje. A mimika tudatos visszafogása a rezzenéstelen arc, a póker arc .
Mozgásos kommunikáció
A mozgás cselekvést és helyzetváltoztatást is jelent. FeltqnQbbek, mint a mimika, itt a mozgás az egész testre kiterjedhet.
Gesztus
A nem verbális kommunikációnak a gesztus a legkidolgozottabb jelzésrendszere. A gesztusok közé soroljuk a fej, a kéz és a kar mozgását. Megfigyelhetünk tudatos és öntudatlan gesztusokat. A fej gesztusai jól elkülöníthetQ, világosan értelmezhetQ jelek. A fej igenlQ jelzése, amely majdnem az egész világon egyértelmq, kivéve Bulgáriát, ahol éppen ellentétes jelentése van. A kéz gesztusai nagyon sokféle és árnyalt jelentést hordoznak. A kéz rendkívül kifinomult eszköz, ezért a lezajló folyamatokat érzékenyen tudja közvetíteni. A feszültséget sokszor a kézrQl olvashatjuk le legjobban. A kéz gesztusai közül nagyon sok tanult. A kézhez rengeteg mágikus hiedelem is kapcsolódik, pl. kézrátétellel való gyógyítás. A kéz gesztusaival hívhatunk, elutasíthatunk, köszönhetünk is. Ezek közül sok általán¬²Z"ê)**d.e.n.o.Æ0ê066:¶:°;Ä;<
lq q(q2qìstt°z²z{{¶{¸{Ø{f~h~¤~¦~d÷ñíñíñíñí÷íæíßíßíßíæíÝíßíßíßíßíñß÷íñí÷í×íÒíÒíßÉí×í×í×ßí×ß×íh7G5CJ\ h7G>*
h7GCJU
h7G5\
h7G6]h7G
h7GCJh7G5CJ\;z¬®°²( ðÚ<¶¸æ4-F-z-Æ-0 Þ!""ýýýðýýýîîîîîîîîéãÞÞÞÞéãÞÞ
&
Fh^h
&
F
$ÄÄ^Ä`Äa$dý"F"Z"Ì"Î"Ò#î#¶$ì$²%Ö%$&&&.'0'p'''¬'Ø'è'þ'"(4(H(úúòííåÜåÜåÜííííÔÔÔÔÔÔÔÔÔ$
&
Fa$$Ä^Äa$$
&
Fa$$a$$
&
Fa$
&
FH(J(è)ê)**d.e.n.o.6666::¶:¸:°;²;Â;Ä;xPÈP QQQâUúúúøöôöøöôôïôôôïôôôïôôéôôôôÄ`Ä$a$$a$os, régóta és szinte mindenki által ismert, pl. integetés, de többségük kultúrához, korhoz van kötve. A kéz gesztusai közül a nem tudatos jelek egy része a verbális kommunikációt kíséri. Délebbre megyünk Európában, annál jellegzetesebbek. A gesztusok szabályozó funkciót is betölthetnek a kommunikációs folyamatban. A gesztusokat funkciójuk szerint két csoportba sorolhatjuk: betölthetnek magyarázó és hatáskeltQ szerepet. Az elsQ esetben a kéz mozdulataival a megértést kell segíteni, a második esetben az érzelmi hatás fokozása a cél. A jó gesztikuláció hármasszabálya:
1. A könyököt el kell vinni a törzstQl.
2. Legalább vállmagasságban kell csinálni.
3. Egy ideig tartani kell, hogy üzenetét felfoghassák.
A két kéz összekulcsolása frusztrációs gesztus, amely visszafojtott, negatív magatartást jelez. A toronysisak gesztus, amely a két kéz ujjhegyeinek összeérintését jelenti. Ezt fQleg azok az emberek alkalmazzák, akik biztosak önmagukban. Az arc és a kéz együttesének is sok és eltérQen értelmezhetQ jelentése lehet. SzájQrzés , valaki nem akar valamit elmondani. A kultúrák többsége nem tiltja meg a gesztikulációt, de van, ahol erQsen visszaszorítják. A gesztikuláció csökkentésére az emberek tárgyakat emelnek be a kommunikációba, pl. a dohányzás.
Testtartás
A test mozgása a kommunikáció alatt többnyire tudattalan. A testtartásból is sok mindent megtudhatunk. Ha érdekel a téma, a partner, akkor teljes testünkkel felé fordulunk, azaz még a testünk is figyel . Ha valaki boldog, dicséretet kapott, akkor kihúzza magát. Azok, akik nagy odaadással, teljesen egymásra figyelve beszélgetnek, egy idQ után fölveszik egymás testhelyzetét. Ezt a szakirodalom poszturális tükörjelenségnek nevezi. A test mozgása, tartása olykor társadalmilag meghatározott. Számos szerephez hozzátartozik az elvárt testtartás, mozgás.
Térköz
A kommunikációs folyamatban a tér, mint nem verbális jelzés, meglehet fontos szerepet játszik. HALL Edward amerikai kutató leírta azokat a kulturális szabályokat és szokásokat, melyek a tér használatát befolyásolják. HALL arra volt kíváncsi, hogy a különbözQ távolságokban hogyan változik a hangerQ. Négy távolságot különböztetett meg:
bizalmas
személyes
társasági
nyilvános
A téri viselkedést abból a szempontból is vizsgálják, hogy az ember hogyan használja a saját maga által alkotott környezetet a személyközi kommunikáció céljaira, pl. beszélgetés, együttmqködés. Az érintésnek az emberi kapcsolatokban komoly és bonyolult szabályrendszere van. Például hiába szimpatikus nekem egy áruházi eladó, nem mehetek oda hozzá, és nem simogathatom meg.
Emblémák
A külsQre utaló szignálok, pl. a ruha, az öltözködés, a hajviselet. Ezek statikusak, a személyiséget a kommunikációs folyamat elsQ pillanatától kezdve jellemzik. Tudatosan választjuk Qket, befolyásolni akarjuk velük partnerünket. Az emblémák használatát az adott kor szokásrendszere és a divat határozzák meg. A ruha sokat elárul viselQjérQl. Ma már nem szabályozzák, hogy ki milyen ruhát viseljen, de bizonyos helyzetek, foglalkozások kötelezik az embert egyenruhákra, pl. rendQr, tqzoltó. A haj ma is kifejezhet valamilyen csoporthoz való tartozást, pl. bQrfejqek. Régen azt a férfit, akinek nem borította szQrzet a arcát, gyakran azonosították a tapasztalatlansággal.
Kronémika
Ez a legfiatalabb ága a nem verbális jelek kutatási területének. A kommunikációs folyamat idQviszonyait vizsgálja, azt, hogy a beszélgetés résztvevQi az egyes beszélgetési szakaszokra (üdvözlés, közlés) mennyi idQt fordítanak.
A szupraszegmentális tényezQk
Az idetartozó vokális jeleket többféleképpen szokták nevezni: mondat- és szövegfonetikai eszközök, szupraszegmentális összetevQk, stb. Alapfunkciójuk, hogy tagolják, értelmezzék és színezzék a beszédet.
A hangsúly
A hangsúlyozás a beszédben a kiemelés legtermészetesebb módja. A hangsúly összefüggésben van a hangerQvel. Ugyanazt a hangot ejthetjük kisebb vagy nagyobb hangerQvel. A hangerQ változtatását nyomatéknak nevezzük. A hangsúlynak három fajtáját szoktuk megkülönböztetni:
történelmi hangsúly,
érzelmi hangsúly,
értelmi vagy logikai hangsúly.
a) A történelmi hangsúly az egy egy nyelvre jellemzQ általános szabályszerqségeket foglalja össze. Lehet kötött és szabad. A kötött hangsúlyú nyelveknél a nyomaték a szónak egy meghatározott szótagjára esik, a magyarban az elsQ szótagra. A szabad hangsúlynál nincs meghatározott helye a nyomatéknak. A szavakon belül megkülönböztethetünk még fQ- és mellékhangsúlyt. A magyarban a fQhangsúly az elsQ, a mellékhangsúly a harmadik és az ötödik szótagon van.
b) Az érzelmi hangsúly eltér a nyugodt, átlagos beszédétQl, az érzelmek hatására eltolódhat.
c) Az értelmi vagy logikai hangsúly a kontrasztok kiemelésére szolgál (pl. Nem Nagy Gábor, hanem Nagy János).
Azt, hogy mi hangsúlyos egy egy mondatban, legtöbbször a mondanivaló, a szövegösszefüggés határozza meg. Mindig hangsúlyos: a kérdQnévmás, a kérdQ-, határozószó, tiltószó, az indulatszó. Általában hangsúlytalan: a névelQ, a névutó. A névsorolvasáskor mindig a családnéven van a hangsúly. Az összetett szavaknak az elsQ tagján van a hangsúly.
A hanglejtés
Az egyén alaphangjának beszéd közbeni változása a hanglejtés. A hanglejtés több tényezQt tartalmaz: a hangfekvést, a hangközöket és hangmenetet.
a) A hangfekvés egyéntQl függ. A hangfekvés lehet magas, közepes és mély. A férfiak mélyebb, a nQk és a gyerekek általában magasabb hangfekvésben beszélnek. A hangfekvés a termettQl, természettQl és a hangulattól is függ.
b) A hangközök összefüggnek a hangfekvéssel. Az érzelmi állapotok befolyásolják.
c) A hangmenet (intonáció). A hangmenet nyelvenként, nyelvjárásonként különbözQ. Az intonációnak értelmi és érzelmi funkcióit szokták megkülönböztetni, hangsúlyozva, hogy ezek nem válnak szét élesen. A magyar intonációra az emelkedQ, ereszkedQ és az egyenletes hangmenet jellemzQ. A magyar nyelvre jellemzQ dallamokat az alábbi csoportokba szokás besorolni:
1. EsQ jellegqek
esQ és félesQ
esQ emelkedQ
2. LebegQ jellegqek
szinttartó
ereszkedQ
3. LebegQ esQ jellegqek
emelkedQ esQ
szinttartó esQ
ereszkedQ esQ
4. Egyebek
A beszédszünet
A beszédfolyamat szerves része, hiszen a beszéd szünetekbQl és hangsorokból áll. A szüneteknek nyelvi funkciója van. Több típusát különíthetjük el. A belégzési és a hezitációs szünetek az egyéntQl függetlenek. A hatásszünet a beszélQtQl függ. A ritmikai szünet a költészetben a szünet sajátos esete, helyét írásjelek mutatják.
A beszédtempó vagy beszédiram
Az egy idQegységre jutó beszédjelenségek mennyiségét értjük a beszédiramon. Az átlagos beszédtempó függ a nyelvtQl, az adott beszédhelyzettQl, az egyéntQl és érzelmi állapotától. A beszédiram fontos szerepet tölt be a megértésben. Ezért lényeges, hogy a pedagógusok tagoltan, érthetQen és megfelelQ tempóban beszéljenek. Megfigyelték, hogy egy adott szövegen belül sem egyforma a beszéd sebessége. Általában a fQ mondanivalót lassabban, míg a mellékeseket gyorsabban mondjuk el.
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Sikeres vizsga után írd meg tapasztalataid a tantárggyal, vizsgával kapcsolatban. Miből érdemes tanulni, mennyi készülés kell, milyen volt a vizsga... Ha mindenki így tesz, sokkal egyszerűbb lesz elkezdeni a tanulást egy olyan ember tapasztalatainak a birtokában, aki már elvégezte a tantárgyat. Ehhez kattints a tantárgyra a Tanulmányaimban, majd a Véleményem a tárgyról linkre a jobb felső részen.