kiskérdések_kidolgozva

Országok listájaHungaryDebreceni EgyetemMűszaki KarépítészmérnökiÉpületfizika 1Vizsgákkiskérdések_kidolgozva

1.napsugárzás: az energiacsere egyik formája, elektromágneses hullámok formájában terjed, kibocsátáskor és elnyeléskor fotonként viselkedik.
Sug. energia:az összes kibocsátott elnyelt átengedett sugárzás ami a test hQtart-ából származik me:energia (J)
Sug. áram: idQegység alatt kibocsátott elnyelt v átengedett sugárzási energia. (W)
Sug. áramsqrqség: felületegység által kibocsátott, elnyelt vagy átengedett sug áram (W/m^2)
Glob. Sug: vizsz felület által a felsQ féltérbQl kapott összes rövidhullámú sugárzás (J)
Diffúzsug: ua mint glob sugárzás kivéve a nap direkt sugárzását
2. Sugárzás spektruma
0-0,2 0,2-0,28 0,28-0,32 0,32-0,38 0,38-0,76 0,76-4 4-100
RTG UV-C UV-B UV-A látható fény R-IV H-IV
Ultraibolya sug
Napsugárzás – rövid hullám <4>földi sugárzás – hosszú hullám
Megj: R-IV – rövid infra, H-IV – hosszú infra
3. Planck.: megadja a sugárzás intenzitását (W/m2), a test hQm-ének és a sug. hullámhosszának fgv-ében. (intenzitás deriváltja a lðmax értékét adja)
4. Stefan Boltzmann: ha az intenzitás összefüggését integráljuk, akkor a test által kibocsátott összes hQmennyiséget kapjuk meg. Qshg=Cf*Af*(T/100)4ediken. Abszolút fekete test által kibocsátott összes sugárzási E. Af: fekete tes felülete m2. T: fekete test hQm-e K-ben. Cf: fekete test sugárzási együtthatója 5,76 (W/(m2*K4)). Valójában csak szürke testek léteznek amelyek a fekete testnél kevesebb E-t bocsátanak ki. Ezt az emissziós tényezQvel vesszük figyelembe. (eð) Qszürke=eð*Qshg=eð *Cf*Asz(T/100)4ediken, eð<1, Csz=eð*Cf
5. Wien:lðmax*ðTð=ð2ð8ð9ð6ð ð(ðmðmKð)ð ða test hQm-ének és a test által kibocsátott sugárzás maximális intenzitásának szorzata állandó. Nap felületi hQm-e: 6000K, lðmax=0,5mðm (UV-látható)
6. Lambert: Qn=Q/Pí, Qað=Qn*cosað,ð egy test nem azonos mértékben bocsát ki E-t minden irányban (ha að=ð9ð0ð ðcosað=0 => Qað=0)
7. Kirchoff: megadja az összefüggést a kibocsátott és elnyelt E között. A szürke test vmennyi E-t elnyel, de a beérkezQ E egy részét visszaveri a fekete test felé. Az elnyelt E mennyiséget az abszorpciós (a) tényezQvel veszzük figyelembe. Ha Tsz=Tf akkor Qsz+(1-a)Qf=Qf és Qsz+Qf-aQf=Qf => Qsz=a*Qf de Qsz=eð*Qf => a=eð
8. Fqtési nap:az a nap amikor az átl küls hQm kisebb mint az épület fqtési határhQmérséklete
(fqt hat hQm: küls átl napi hQm ami mellett az épület hQenergina nyereségei = a belsQ méretezési hQm mellett a veszteségekkel, függ az épszerk  ek hQtechnikai minQségétQl és a transzparens szerk-ek felületétQl és tájolásától)
9. hQfokgyakoriság: az évenként elQforduló azonos átlaghQmérsékletq napok száma
10. rel nedv tart: áll hQm mellett hogy viszonyul a telítetlen és telített levegQben a vízgQz nyomása.fð(ðfí)ð=pv/pvt *100 (%). telített: 100%. Komfortszempont: 60% Absz nedv tart: egy 1kg ml-höz hány kg vízgQz tartozik
11. pszichrométerben 2 hQm érzékelQ van, az egyiken nedvesített géz. Ventillátorral áramoltatjuk a levegQt. A géz elhelyezése és a levegQ áramoltatása után a nedves hQmérQ által érzékelt érték csökken.(párolgás hQt von el a levegQbQl), Dðt=tsz-tn  nedves levegQ szárítási kapacitása
Száraz hQm: környezeti sugárzástól védett normál hQm-tel mért hQm.
Nedves hQm: környezeti sugárzástól védett megfelelQ módon nedvesített hQm-i érzékelQvel mért hQm.
12. Dalton-törvény: Ideális gázok elegyeiben az egyes összetevõk nyomása ugyanakkora, mint amekkora a gáznyomásuk volna, ha egyedül töltenék be a teret, p=pv+pe
13. nedves levegQ h-x diagramm: Mollier, Carrer, Ramzin dolgozták ki. Pszichrométer segítségével megmérjük a tn és tsz értékét, majd elQvesszük a h-x diagrammot.
14. hQvezetési tényezQ, kifejezi, mekkora hQáram halad át idQegység alatt egységnyi vastagságú, az áramlásra merQlegesen egységnyi felülettel bíró anyagon, egységnyi hQmérsékletkülönbség hatására. lð: egyenlQ azzal a hQmennyiséggel amely idQegység alatt halad át 1m vastagságú anyagon, ha a hQfokkülönbség az anyag 2oldalán 1K. beépítési hQvezetési tényezQ: a beépítés során a hQszigetelQ anyagok hQvezetési tényezQje a nedvességfelvétel és a tömörödés miatt megváltozik az alkalmazott technológiától függQen, ezért nem a katalógusos értékkel számolunk, hanem ezzel. lðbeép= lð0*(1+K), lð0katalógus, a beép. polisztirol pl 42%-kal jobban vezeti a hQt, mint labor-körülmények között
15.hQszigetelQk: azok az anyagok melyeknek hQvezetési tényezQje lð< 0,15 W/(mK). Az anyagba zárt levegQ mennyisége határozza meg a lð tényezQ értékét. Szerkezetük lehet szálas vagy szemcsés. Alapanyaguk pedig természetes vagy nem természetes. természetes hQszigetelQk: Kõzetgyapot (szálas, vulkanikus és üledékes kQzetbQl, könnyen vesz fel nedvességet, jó tqzálló, légáteresztQ, pl könnyqszerk-es ép-nél), Üveggyapot (szálas, homokból), Perlit (szemcsés, vulkanikus kQzetbQl, padlásfödémeknél), Növényi alapanyagúak(faforgács, cement, parafa  fokozottan tqzveszélyes)
16. nem term. hQszig. KQolajból készült sztiroll gyöngybQl - hagyományos expandált (EPS) polisztirol hab(utólagos hQszig esetén), extrudált (XPS) polisztirol hab(vízzel érintkezQ felületeknél - padló), Polietilén hõszig, Poliuretán hõszig (pur hab  nyílászáróknál)
17. HQátadási tényezQk: test és az Qt körülhatároló közeg közt jön létre. Q=q*A = h*(tf  tb).
18. Többrétegq szerk hQátbocsátási ellenállása R=R1+R2& Rn> R= szum i=1>n Rj (Ri, Re felületi hQátbocsájtási ellenállás (Ri= 1/hi Re= 1/he) az ~ellenállás reciproka a ~tényezQ)
19. felületi lecsapódás: a szerkezeten lecsapódott vízcseppeket szemmel lehet látni. A szerkezet ellenQrzését a hx diagrammal végezzük. 4 6 – À Ð Ò Ô Ü â ô ö ø ú



P
R
T
Z
ž

À
Ä
ì
F
H
J
T
V
X
j
€
–
š
¶
















-



D

E

F

G

Z

Í

óèÜÑèÑóÆèÆ»è»èÆ°è°èóè»è»è°èó°è°è°è°èó襰¥è°è°èóè°è¥°èó™óèhÁs”h¦"þ5CJ
aJ
hÁs”hõ7ÊCJ
aJ
hÁs”hÚyyCJ
aJ
hÁs”hðwxCJ
aJ
hÁs”he-WCJ
aJ
hÁs”hW!WCJ
aJ
hÁs”hW!W5CJ
aJ
hÁs”hU—CJ
aJ
hÁs”hU—5CJ
aJ
9 ú
X


E

[

•

Í

è

'
U
¼ Ø4 "¤^"Âv¬2-ö-8!|"È'6,úúúúúúúúúúúúúúúúúúúõúúúúúúúúgd¼ âgdU—¼nþÍ

ç

è

ô



&
'
U
W
a
0 2 b – ˜ º ¼ À æ &dfz|ˆŠŒ¶¸º¼ÌÎÔÖÞèêð

 2 4 : J õêõßõßõßÓǼ±¼¦—¦õÓǦŒ—Œ—Œ—±Œ±Œ—Œ—Œ¦ÓǗ±—±—±—±—±õÓÇ hÁs”hz7XCJ
aJ
hÁs”hðwxCJ
OJQJaJ
hÁs”hôkSCJ
aJ
hÁs”hðwxCJ
aJ
hÁs”h¦"þCJ
aJ
hÁs”h¦"þ5CJ
aJ
hÁs”h¼ â5CJ
aJ
hÁs”hÚyyCJ
aJ
hÁs”hU—CJ
aJ
hÁs”h¼ âCJ
aJ
2J L ` b p t ö  "&:<ŠŒ’ž ¢¤ªÀX"$(FÂä&Ž’óèÙèÙèÙèÙèÙèË¿³óèÙ訙莿³ŽƒŽ¿Ž¿Ž¿ŽxihÁs”hÙMµCJ
OJQJaJ
hÁs”h°5¨CJ
aJ
hÁs”h”v|CJ
aJ
hÁs”h¼ âCJ
aJ
hÁs”hÚyyCJ
OJQJaJ
hÁs”hÚyyCJ
aJ
hÁs”h¦"þ5CJ
aJ
hÁs”h¼ â5CJ
aJ
hÁs”h¼ â5CJ
H*aJ
hÁs”hSlCJ
OJQJaJ
hÁs”hSlCJ
aJ
hÁs”hSl5CJ
aJ
$’–˜ª°¸&46tv~˜Fhrx|0HJNPª¬À2-H-ö-õæõÛõÛÐĹ­¹õ¡•ŠŠŠŠŠpÛdYdY hÁs”hø$5CJ
aJ
hÁs”hø$55CJ
aJ
hÁs”h¼.CJ
OJQJaJ
hÁs”h¼.CJ
aJ
hÁs”hKCJ
aJ
hÁs”h¼.5CJ
aJ
hÁs”h°5¨5CJ
aJ
hÁs”h
f#5CJ
aJ
hÁs”h
f#CJ
aJ
hÁs”hÙMµ5CJ
aJ
hÁs”he-WCJ
aJ
hÁs”h°5¨CJ
aJ
hÁs”hÙMµCJ
OJQJaJ
hÁs”hÙMµCJ
aJ
-ö- º ú 6!8!>!v!x!z"|"€"‚"¨"¬"¼"$$$
$%
%F%j%l%è&ê&ö&ø&
'óèÝÒèóÆó»èóƯ¤™¤Ž~rŽg[g[gLgLghÁs”h§<µCJ
OJQJaJ
hÁs”h§<µ5CJ
aJ
hÁs”h§<µCJ
aJ
hÁs”hf 5CJ
aJ
-hÁs”hf 5CJ
OJQJaJ
hÁs”hf CJ
aJ
hÁs”h¦"þCJ
aJ
hÁs”h a¿CJ
aJ
hÁs”h a¿5CJ
aJ
hÁs”hø$5CJ
aJ
hÁs”h¦"þ5CJ
aJ
hÁs”h¼.CJ
aJ
hÁs”hHpACJ
aJ
hÁs”hKCJ
aJ
hÁs”hK5CJ
aJ

'

'Æ'È'Ì'Î'ê'F(H(J(N(Ì(Î(¨)ª)Ú)Þ)ö)ø)**$*@*F*ê*ì*ð*+¢+°+4,6,<,b,ñæÛÏ÷¬Ã·¬¬‘…·zozo¬o¬zozozozcW…hÁs”h¦"þ5CJ
aJ
hÁs”he-W5CJ
aJ
hÁs”hî_CJ
aJ
hÁs”h´G…CJ
aJ
hÁs”hî_5CJ
aJ
hÁs”h§<µ5CJ
aJ
hÁs”h“/ßCJ
OJQJaJ
hÁs”h“/ßCJ
aJ
hÁs”h“/ß5CJ
aJ
hÁs”h a¿5CJ
aJ
hÁs”hK5CJ
aJ
hÁs”hKCJ
aJ
hÁs”hÖd–CJ
aJ
hÁs”hÖd–CJ
OJQJaJ
!b,ª,°,Ú,æ,-6-N-Z-x-Æ-Ê-. .H.J.N.P.x./
/ /d/œ/d0f0j0l0˜0t1F>GõéÞõÞõÞõÞõÞÒÆÒº®º¢Þ®–¢‹Þ€®ºtig\ hÁs”h™&™CJ
aJ
U hÁs”hÖd–CJ
aJ
hÁs”hÖd–5CJ
aJ
hÁs”hKCJ
aJ
hÁs”h a¿CJ
aJ
hÁs”h a¿5CJ
aJ
hÁs”hî_5CJ
aJ
hÁs”hK5CJ
aJ
hÁs”h¦"þ5CJ
aJ
hÁs”hî_CJ
\aJ
hÁs”h´G…CJ
\aJ
hÁs”hî_CJ
aJ
hÁs”h§<µ5CJ
aJ
hÁs”h§<µCJ
aJ
-6,J./f0†GüL¦OQŠSŒUVW.\l`øc¸e¶f¸f`hiömúmümþmºn¼núúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdU— A felületi lecsapódást úgy tudjuk elkerülni, hogy az épületszerkezet belsQ felületi hQmérsékletét a harmatponti hQmérséklet felett tartjuk. (harmatponti hQm: tð) tbf >tð,ð ðtbf=ðti-(ti-te)*(U/hi)
20. szorpció: az építQanyagok pórusos rendszerqek, felületük a kapillárisokkal nagy, befolyásolja a nedvességfelvételt. A nedvességfelvételt a szorpciós izoterma jellemzi. Tökéletesen száraz anyagot megmérik, majd adott relatív nedvességtartalommal rendelkezQ 20C° hQm-q nedves levegQben helyezik el.Nedv.tartalmat és hQm-ét áll értéken tartják, levegQbQl nedvességet vesz fel, 3-5nap után többet nem tud felvenni, megmérik ismét a tömegét, kivonják a száraz anyag tömegét és megkapják a felvett nedvességet. Folyamatban mindig 20C° van. Van egy inflexiós pontja, innentQl nagymértékben vesz fel nedvességet az anyag. Ez a tartomány a kapillár kondenzációs zóna (pólusok telítQdni kezdenek vízzel).
21. kapiláris kondenzáció: 75%os relatív nedvességtartalomtól kezdQdik. (az anyag nagymennyiségben telt már vízzel) penészesedés indul meg 3-5 napig tartó kapiláris kondenzáció után, megelQzéséhez a belsQ felületi hQmérsékletet kell növelnünk vagy folyamatos szellQzést kell biztosítani, de az ép-ben szárazabb levegQ legyen a szükségesnél.
22. páravezetési tényezQ: dðj = azzal a vízgQz mennyiséggel, ami idQegység alatt halad át 1m vastagságú anyagon ha a nyomáskülönbség az anyag 2 oldalán 1Pa (mértegys. kg/(msPa))
23. páralecsapódás megakadályozásának lehetQségei páradiffúzió esetében: ideális ha a szerk-ben a páravezetési ellenállások kifelé haladva csökkenek. két lehetQség van: nagy páravezetési képességgel rendelkezQ réteg elhelyzése (belül, pl pe fólia) VAGY ásványgyapot utólagos elhelyezése (kívül) átszellQztetett légréssel
24. páranyomás kiegyenlítQ és gQznyomás kiegyenlítQ réteg: azoknál a szerk-nél, ahol a külsQ oldalon nagyobb a páravezetési ellenállással rendelkezQ réteget kell elhelyezni, ott a páranyomást kiegyenlítQ és gQznyomást kiegyenlítQ réteg beépítése szükséges.
25. feltöltQdési idQ:A levegQbQl lecsapódott vizet az anyagok fel tudják venni, amíg el nem éri a telítési értéket a nedvességtart.A szerk megfelel páradiffra ha a feltöltQdési idQ hosszabb, mint a fqtési idény. tð=ð(ðwðtel-ðwðnyár)/g
26. épszerk. Ell. Lépései páradiff esetében: fel kell mérni a páranyomás eloszlást és telítési páranyomás eloszlást, Pv diagrammot használjuk segítségnek, hQm léptékben rajzoljuk a szerkezetet, ell: 1. meghat. HQm eloszlást a szerk-ben (ti és -2C° között), 2. felrajzoljuk a szerk-et hQm eloszlás alapján, 3. meghat a páranyomás eloszlását (Pvi, 464,4), 4. felrajzoljuk a Pv-t diagrammban a páranyomás eloszlást a szerk-ben. A szerkezet megfelel páradiffúzióra, ha nincs átmetszQdés a telítési görbe és a páranyomás eloszlás vonala között. Ha metszQdés van akkor lecsapódás is és kondenzációs zónát meg kell határozni.
27. kondenzációs zóna meghat: 1. a páranyomási eloszlási vonal elsQ metszQdését a telítési görbével meghosszabbítjuk, h metsze a Pvi vonalat (F1) 2. F1-bQl érintQt húzunk a telítési görbéhez, ez az érintési pont a zóna kezdete (K1) 3. ahol másodjára metszette a páranyomási eloszlási vonal a telítési görbét szintén meghosszabbítjuk, de most a Pve vonaláig (F2) 4. F2-bQl érintQt húzunk a telítési görbéhez és az érintési pont jelzi a kondenzációs zóna végét.  ha K1 pont mögé esik az érintési pont, akkor a réteghatár lesz a zóna határa.
28. izotermák: a szerk-ben azonos hQm-q pontokat összekötQ vonalak, hQáram: mindig a legkisebb ellenállással alakul ki, hQáramvonalak és izotermák kialakulása falsarok esetében: a hQhíd a falsaroknál a falvastagság kétszeres szélességi sávjában jelentkezik. saját léptékben mért hQm: qð ðkifejezi 1adott síkban hogyan viszonyul a hQm különbség (belsQ levegQ és x sík között), a max hQm különbséghez (ti-te), max értékqð=1, min érték qð=0, qð=(ti-tx)/(ti-te),
29. hQveszteség: idQegys alatt távozó hQmennyiség amikor a külsQ hQm = a méretezési hQm-tel. transzmissziós hQveszteségek: az összes tömör és transzparens szerk-ek hQveszteségébQl, a hQhidak és a padló hQveszteségébQl áll.
30. szellQzési hQveszteségek: ép hQveszteség tényezQje: Q=rð*C*n*V*(ti-te), ahol rð(sqrqség), C(fajhQ), n(légcsere), V(térfogat)

+hQátbocsátási tényezQ: megmut, h 1m2 szerk-en keresztül idQegység alatt mennyi hQ áramlik át, ha a belsQ és külsQ léghQmérsékletek különbsége 1K. me: (W/(m2K)) jele:U külsQ falaknál U<0,45 belsQ falaknál: U<0,2
Harmatponti hQm: amely áll abszolút hQm mellett hqtve a nedves levegQt, kicsapódik a vízgQz
HQvezetés: szilárd testben a hQ molekuláról molekulára terjed. A hQfokmezQ egy szilárd testben az összes hQmérséklet értéke, ezeknek térbeli és idQbeli eloszlását jelenti. t=t*(x,y,z,tð), tð(ðidQ)ð.ð ðhQfokmezQ adott pontban folytonos ha adott pontban végtelen kis elmozduláshoz a hQm-nek szintén végtelen kis eltérése tartozik. Nem folytonos, ha véges hQm változás tartozik. Ha egy hQfokmezQ minden pontjában folytonos, akkor a hQfokmezQt folytonos hQfokmezQnek nevezzük. izotermikus felületet kapunk ahol a a pontok azonos hQm-tel rendelkeznek, ezek nem metszhetik egymást, mivel nem tartozhat egy idQben két hQm egy ponthoz.




Az jegyzet nem teljes! Ha hibát észlelsz vagy kiegészíted akkor tedd fel a javításod! Köszi!!

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

10.16-2 2008 tavasz 29 5. gyakorlat adatbázis alkotmánytörténet ambrus judit anyagok ásványok beszerzés bioinformatika definíciók éptöri fa fejlődéslélektan feladatsor fólia füvészkert hulladékkezelés intézményi gyakorlat inverz és összetett függvény katalízis kidolgozott anyag kifejtés konjunktúrakutatás kötelmi jog közigazgatástörténet légzés linguistics magatartás marketing marx minden ami valszám nemzeti kisebbség növényélettan órai dia pénzügy piac polgári jog pót statek gyakorlat szentmiklóssy szervezes szili szocializáció tájékoztató tanulás természet vektor vezgazd