Bejelentkezés
KREDITVADASZ.HU

KREDIT
VADÁSZ

egyetem

Info

KREDITVADASZ.HU
/education/preview/712/Hungary/Szent-Istvan-Egyetem/Gepeszmernoki-Kar/Muszaki-menedzser/Logisztika-I/Vizsgak/Vizsgara-kidolgozott-and-39-A-and-39-tetelsor.html

KreditVadász - Vizsgára kidolgozott 'A' tételsor

A kreditvadasz.hu egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, ezáltal segítséget nyújt a sikeres tanulmányi eredményeid elérésében. Megoszthatjátok egymással korábbi ZH és vizsgafeladataitokat, megvitathatjátok ezek megoldását, jegyzeteket tölthettek fel, elmondhatjátok tapasztalataitokat tantárgyakkal kapcsolatban.

Legújabb twittek

Keresés
Kezdőlap

|

Mi a kreditvadasz.hu Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...

Vizsgára kidolgozott 'A' tételsor

Országok listájaHungarySzent István EgyetemGépészmérnöki KarMűszaki menedzserLogisztika I.VizsgákVizsgára kidolgozott 'A' tételsor

2008.01.07 15:49:30
(10)
Szerző: Becságh György
Cimkék:


Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
LOGISZTIKA kidolgozott A tételsor
-SZIE-GÉK EMM 2007/2008 Qsz-
1. TÉTEL
Logisztika fogalma, története, értelmezései, a modern logisztika térhódításának okai, a logisztika célja, feladatai és területei, a logisztikai rendszerek fejlQdését meghatározó tendenciák.

Görög eredetq szó (loop=gondolkodni, logosz=értelem)
A logisztika az összes mozgatással és tárolással kapcsolatos tevékenységeket integrálja, amelyek elQsegítik a termékek áramlását, az infók áramlását.

A logisztika: az áruk (anyagok, félkész- és késztermékek, szolgáltatások) mozgatásának, tárolásának, készletezésének stratégiája a beszerzéstQl a fogyasztásig.
Története:
A legkorábbi hivatkozások Kr.e. elsQ századból. Marcus Terrentius Varo: Logistica c. mqve, gyerekekkel foglalkozó pedagógus volt.
Római Birodalom: A római hadseregben a logistasok biztosították a hadtápellátást.
Kr.e. 900: VI. Leo bizánci császár: Harcászat c. könyve: csapatok ellátásával foglalkozó tudományterület.
1830. körül Bason de Famini francia tábornok munkáiban a loger (lakni) szó azonosította.
19. Sz. vége: angol irodalom: logistics: a tengeri flotta ellátási feladatainak megszervezése.
Aterkniai háború, II. világháború, koreai háború kapcsán merül fel.
1950-es évektQl polgári log.: elosztás.
1970-es években integrált log (rendszerelmélet).
Értelmezése:
- hadászatban: tevékenységek és eszközhasználatok, amelyek szükségesek a harcoló alakulatok létfenntartásához, mozgatásához.
- német: (hálózati mozgatás/szabályozás/irányítás) alkalmas az irányításra, szervezésre, ellenQrzésre; metodikai terület (folyamat tervezés, szervezés, irányítás; ellenQrzés), funkció (ellátás/termelés/elosztás), szervezeti.
- angol: mikro szinten valósul meg (összes olyan dolog, ami az anyagáramlás okoz: pl. szerviz).
- Magyar: anyag/energia/információ rendszeren belüli ill. más rendszerek között áramlásnak létrehozása, tervezése, irányítása és ellenQrzése beleértve a szállítást, raktározást és a költségeket is.
Térhódításának okai:
A termelési átfutási idQ rövidítését az adott terméket gyártó vállalat saját technikai, technológiai fejlesztésével meg tudja oldani.
Ellátás-termelés-elosztás átfutási ideje a készletek mennyiségének csökkenésével vagy megszüntetésével rövidíthetQ.
A gazdasági szervezetek anyagi folyamatainak jellemzQi szakaszosak, kapacitás különbségek: következmény: mozgatás, készletezés.
Ellátás, termelés. Elosztás rendszerszemléletq kezelésére irányuló törekvések: életciklusok rohamosan csökkennek, új termékfajták kifejlesztése. Mqveletek jellemzése: készletezés minimálisra csökken
JIT-elvq ellátás: termelés-elosztás: a teljes folyamat minden szakaszában a feladatokat az aktuális lehívásokkal oldják meg.
Feltétele pl. igények naprakész ismerete.
Készletek 0-ra vagy minimálisra csökkentése.
Számítógéppel integrált rugalmas gyártásrendszer szükségessége, kialakítása.
Közlekedés, áruszállítás folyamatba integrálására irányuló törekvések: ne keletkezzenek torlódások: rugalmas szállítórendszerre van szükség.
Célja:
A piaci, termelési igényekhez igazodva a megfelelQ anyag, a megfelelQ idQben, a megfelelQ helyen, a megfelelQ mennyiségben, a megfelelQ minQségben, a megfelelQ költséggel eljuttathatók legyenek.(Ez a 6M elv)
Területei:
Ellátás (beszerzés)
Elosztás (értékesítés)
Gazdasági rendszer-gazdálkodó szervezet
Mqszaki tudományok, gazdasági tudományok, (szakterületek: gyártástechnológia, közlekedéstechnológia, rakodástechnika stb.).
Marketing logisztika: beszerzési-, értékesítési-, szolgáltatási logisztika.
Feladata:
- Biztosítani az áruválasztékot a 6M elv segítségével.
- Anyagok és információk rendszeren belül ill. más rendszerbe való áramlásának tervezése, szervezése, irányítása és ellenQrzése és a rendszerekben adódó feladatok ellátásához kellQ feltételek biztosítása.

Tendenciák:
A megrendelésre termelés részaránya nQ
NQnek az elvárások - a megbízhatóság, rugalmasság tekintetében
A logisztikai szolgáltatások iránti igény nQ
A logisztikai központok létesítése felgyorsul
ÉlesedQ piaci verseny miatt fejlQdés, hogy gyorsan és rugalmasan reagáljanak az igényekre
Növekszik a megrendelésre termelés részaránya
Csökken a gyártási mélység, fokozódik az ellátási igény
BQvül a JIT-elvq gyártás, ellátás-elosztás területe
Csökken az elosztási rendszer lépcsQinek száma
Felgyorsul a logisztikai központok létesítése
Újrahasznosítás, megsemmisítés elQtérbe kerülése
Növekszik az információcsere szerepe

2. TÉTEL
Logisztikai rendszer fogalma, a logisztika helye a gazdasági szervezetben, a szolgáltatások színvonala és a logisztikai költségek összefüggése, a logisztika fQ és kiegészítQ folyamatai, logisztikai kontrolling fogalma, mutatószámok a teljesítmények és a költségek elemzéséhez.

A logisztikai rendszer:
A reál és az irányítási szférában mqködQ alrendszer, amely gondoskodik a termeléshez szükséges anyagok, termékek, energiák és információk rendszeren belüli és kívüli mozgatásáról. A vállalati logisztikai rendszerek feladata a beszerzési és az értékesítési piacok között, ill. a vállalaton belüli anyag és információ áramlás biztosítása.
A szolgáltatás színvonala és a logisztikai költségek összefüggése fontos. A logisztika létesítménye, szolgáltatásai, célja a színvonal növelése és a költségek minimalizálása.

A termelés, fogyasztás helyei olyan pontok, ahová az anyagok áramolnak be és ki: anyagi áramlás realizálása a logisztikai rendszer egyik feladata.

A gazdasági szervezetek folytonos változásokon mennek keresztül, amit állapotváltozásokkal lehet kifejezni.. Az állapotváltozások sorozatai folyamatot alkotnak. A logisztika szerepének tisztázásához a folyamatokat reál- és irányítási szférába kell sorolni.
Reálszféra folyamatai erQforrások bekerülnek a rendszerbe, ezeket átalakítják, kikerülnek a termékek a rendszerbQl.
Irányítási szféra: gazdasági folyamatok összehangolása, mqködtetése.
A logisztikai alrendszer jelenti a rakodási, szállítási, tárolási mqveleteket, ill. intézkedéseket a költségek minimalizálására.
A szolgáltatási színvonal és logisztikai költségek.
Összefüggései: Lásd: ábra.

Költségszínvonal meghatározó elemei:
szállítási idQ
szolgáltatás megbízhatósága
szolgáltatás rugalmassága
szolgáltatás minQsége
Logisztikai folyamatok: Anyagáramlást megvalósító alapfolyamatok = RST folyamatok
- szállítás: hely- és idQkoordináták változnak, üzemen belüli v. kívüli szállítás
- rakodás: áru helykoordinátáinak változása. A szállítási folyamatot készíti elQ vagy követi
- tárolás: idQkoordináták változása, cél: áruk megQrzése


FQ folyamatok:

KiegészítQ folyamatok:
- csomagolás: ideiglenes védQburkolattal veszi körül a terméket, feladata a termék és a környezet védelme
- komissiózás (raktári árukigyqjtés): áruféleségek megrendelések szerinti kigyqjtése
- egységrakomány-képzés: kisebb méretq, tömegq árukból nagyobb méretq, tömegq rakományokat alakítanak ki
- mennyiségi, minQségi ellenQrzés: áruk átvételekor
- anyagóvással kapcsolatos információs folyamatok: pl. információk felvétele, tárolása
Logisztikai controlling:
A controlling a vezetés alrendszere, amely koordinálja a tervezést, az információ áramlást és az ellenQrzést. Célja: a vállalati célok érdekében fenntartsa a vezetés koordináló, reagáló és adaptációs képességét.
Szervezés, irányítás, ellenQrzés. Fontos az információ (ez ad támpontot a változtatásra és az irányításra).
Az elemzés választ ad: vállalati célok/stratégia meghatározására; célok elérési szintjeinek meghatározása; közép/hosszútávú logisztikai rendszer terv; logisztikai folyamat operatív tervezése, költségvetés tervezése.
Mutatószámok:
Számszerq adat, aminek segítségével a meghatározható szempontok szerint jellemezhetünk.
Bázis mutatószámok: a logisztikai teljesítmények volumenét és struktúráját jellemzQ adatok; idQszak költség adatai pl. teljesítmény volumenére jellemzQ adatok, gépek, eszközök kapcsolatára vonatkozó adatok, költségadatok.
Termelékenységi mutatószámok: gazdasági, minQségi mutatószámok és szimplex tábla. kapacitáskihasználtságok jellemzi.
Gazdaságossági mutatószám: teljesítményegységre esQ log. költségeket fejezi ki.
MinQségi mutatószám: logisztikai teljesítések minQségét ill. szolgáltatás színvonalát jellemzi.
A mutatószámok meghatározhatók üzemegységre (lokális) és az egész vállalatra (globális) is.

3. TÉTEL
Az anyagmozgatás, mint a logisztikai rendszer alrendszere, az anyagmozgatás fogalma, feladata, csoportosítása, az anyagmozgatási rendszer elemei, a mozgatott anyagok csoportosítása, az anyagmozgató gépek csoportosítása és jellemzése a mqködési elv alapján (hordozóelemes szállítógépek, hajtott és gravitációs pályák, targoncák, sínpályához kötött szakaszos mqködésq anyagmozgató gépek, sínpályához nem kötött szakaszos mqködésq anyagmozgató gépek)

Anyagmozgatás:
A logisztikai rendszer alrendszere, amely a térben és idQben elhatárolható termelési, elosztási folyamatokat és a marketing tevékenységeket kapcsolja össze egy egységes rendszerré.
Cél: a térbeli különbségek áthidalása; mindig valamilyen termelési/ellátás-elosztási rendszert szolgálnak ki és rakodóhelyi anyagmozgatási célokat szolgál.

Feladat:
A termelési és elosztási folyamatok során az anyagok és termékek egyik helyrQl a másikra való mozgatása, szállítása.

Mqveletei:
Rakodás
Szállítás

Csoportosítása:
Termelési rendszert kiszolgáló (feladat a termelQ részlegek közötti anyagmozgatás, részlegen belüli anyagmozgatás, munkahelyi anyagmozgatás)
Raktári (tárolótéri anyagmozgató rendszer, áru-elQkészítési anyagmozgató rendszer)
Rakodóhelyi, ami lehet vállalati és közlekedési
Egyéb
Az anyagmozgatási rendszer elemei:
Mozgatott anyag
Mozgatást végzQ eszközök, gépek, berendezések
Mozgatáshoz szükséges energia
Mozgatásban közremqködQ dolgozók
Mozgatáshoz szükséges információk
Mozgatott anyagok:
Ömlesztett anyag
Darabáru
Folyadékok
Gázok
Anyagmozgató gépek
Folyamatos mqködésq anyagmozgató gépek.
Az anyagot a pálya mentén, állandó sebességgel, folyamatos vagy adagokra bontott anyagáramban, általában egy irányban továbbítják. Azonos irányban, folyamatosan mqködik, állandóra telepítve; meghatározott a csarnok iránya, közvetlenül mozgat
3 csoportja van: - hordozóelemes szállítógép (szállítószalag)
- anyagot helyben hagyó, alátámasztásra mechanikusan vagy gravitációs úton
továbbító szállító gépek (vibrációs/forgóelemes szállítógépek)
- anyagot áramló közegben továbbító (hidraulikus szállítógépek)
Szállító képesség: Q=m/t=3,6*v*q [t/h]
Ahol: m= mozgatott anyag tömege, t= mozgatás ideje, v= szállítás sebessége,
q= 1m szakaszra esQ tömeg [kg/m]
Szakaszos mqködésq anyagmozgató gépek.
Teherrel ill. üresen üzemelnek. Könnyq és nehéz darabárukat, ömlesztett anyagokat is mozgathatnak. Mozgásuk több szabadságfokú, amit több különálló meghajtással érnek el. A teher felvétele, vagy lerakása a munkaterületen belül bárhol megvalósulhat.
Felosztása: padlószint/nem padlószint, sínpályás/nem kötött.
Fajtái: padlószinti sínpályás (bakdaru, rakodóhidak), nem sínpályás (futódaru), helyhez kötött (felvonók), szállítópálya alrendszer (részei: információs/irányítási [ember/számítógép] részrendszer)
Szállító képesség: Q=f/n(mi=fm [t/h]
Ahol: m a ciklusonként átlagosan mozgatott anyag tömege [t]
A szakaszos anyagmozgatás egy ciklusa és idQbeni lefolyása:

CiklusidQ: tfi = tr1 + th + tr2 + tü
Mozgatás gyakorisága: f=n/t ahol az n=ciklusok száma [db]

4. TÉTEL
Az anyagáramlás és az anyagmozgatási rendszer jellemzQi (alap, mozgás és anyagáram jellemzQk), az anyagmozgató rendszerek funkcionális elemei, az anyagmozgató rendszerek tervezésének menete, az anyagmozgató gépek megválasztásának szempontjai és lépései.
Az anyagáramlás és az anyagmozgatási rendszerek jellemzQi:
AlapjellemzQk:
Út (s): Mozgatási útvonal ill. a szállítópálya vezetése/hossza, amely a rendszer be és kimeneti pontjai egymáshoz viszonyított térbeli helyétQl függetlenek.
IdQ (t): Esemény bekövetkezési idQpontja (meghatározó az anyagmozgató rendszer mqködésének idQbeni kötöttsége) ill. a folyamat végrehajtási idQtartama (a feladóhelytQl a leadóhelyig jutás ideje).
Anyagmennyiség (M): Darabolt anyagnál [db], ömlesztettnél [kg, t, m3].


MozgásjellemzQk:
Pillanatnyi sebesség: v (t) = ds/dt = sÙ
Pillanatnyi gyorsulás: a(t) = dv/Dt = vÙ = sÙÙ
Átlagsebesség: v = (s/(t
Anyagmozgatás lehet 1,2 vagy 3 irányú.
Anyagáram jellemzQk:
Anyagáram erQsség: - tömegegységben: EM (t) = dM/dt = MÙ [kg/s]
elemi dM árumennyiséget jelöl, ami dt idQ alatt adott pontos áthalad
- térfogategységben: EV (t) = dV/dt = VÙ [m3/s]
anyagmennyiség, amely egy meghatározott keresztmetszeten adott idQ alatt áthalad
Átlagos anyagáram erQsség: E = 1/ (t2-t1)(E(t)dt
Anyagáram erQsség változása: E(t) = MÙÙ
Egyéb jellemzQk: szállítási munka (B): szállítási anyagmennyiség*úthossz (M*s; [kgm, dbm, tkm])
szállítási teljesítmény (C): idQegység alatt kifejtett szállítási munka [kgm/h & ]
Anyagmozgató rendszerek jellemzQi:
TeljesítQképesség (idQegység alatt mozgatható maximum anyagmenny; t/h m3/h db/h)
- folyamatos mqködésq gép rendszer teljesítQképessége: a szállítás elemei folyamatos mqködésq szállítógépek: a teljesítményt a legkisebb teljesítményq elem teljesítményképe határozza meg.
- Szakaszos mqködésq gép: a rendszer produktív idQ alatt mozgat ténylegesen anyagot. A teljesítménye, a szakaszos mqködésq gépek teljesítményének összege.
Megbízhatóság (adott idQtartam alatt meghatározott környezeti és üzemeltetési feltételek mellett mennyire mqködQképes); zavaridQk, zavarmentes idQk meghatározása.
Anyagmozgató rendszerek funkcionális elemei:
Feladóelemek(F) (ha nincs a rendszerben egy további olyan elem, ami az adott elemnek anyagot ad át), bemeneti határelemei (Qk teremtik meg a kapcsolatot a környezet, a mozgató és a továbbítandó anyag között)
Szállítóelemek (Sz) (lehetnek egyszerqek [anyag és termék] és bonyolultak [ua+egyéb funkciók, pl.: gyqjtQ, szétválasztó])
Leadóelemek (L) (ua, mint a felvevQ, csak itt amelyre anyagot ad át)
Összetett elemek (Ö) (egyszerre kettQ vagy mindhárom [felad, szállít, lead] szerepet is betölti)
Anyagmozgatási rendszerek tervezésének menete:
ElQterv
Részletes terv
célok meghatározása
feladatok meghatározása
anyagjellemzQk, információk meghatározása, anyagáram intenzitásának meghatározása, információáramlási kapcsolatok meghatározása
felülvizsgálni, hogy szükséges-e a követelmények módosítása
a célszerq módosítások végrehajtása
térbeli struktúra kialakítása, elrendezés megtervezése
gép, eszköz, berendezés, létesítmények, költségek paramétereinek meghatározása
Kiviteli terv
A tervezés általános szempontjai:
Rendszerelméleti szemléletmód
Alrendszerekre bontás
Tervváltozatok kidolgozása
Anyagmozgató gépek megválasztásának fQbb lépései:
Az anyagmozgató rendszerrel szemben támasztott követelmények meghatározása
Az anyagmozgató rendszer megválasztása
Az anyagmozgató gép megválasztása
Az anyagmozgató géptípus megválasztása
Befolyásoló tényezQk:
Anyagmozgatási feladat jellemzQi (idQ, útvonal, mozgatandó anyag, stb.)
Helyszíni adottságok
Gazdaságossági szempontok
Egyéb szempontok


5. TÉTEL
Raktározási rendszerek és a raktározás fogalma, a készletezés okai, a raktározási rendszer modellje, a raktározási rendszerek fontosabb sajátosságai (jellemzQk, folyamatok, eszközök, létesítmények), a tárolási módok és a megválasztásukat befolyásoló tényezQk, a raktárak csoportosítása ágazatok, a termelési folyamatban betöltött szerep, a készletváltozás sajátossága szerint.

Raktározás: Valamely folyamatrendszer alrendszere, mely meghatározott technológiájú/technikájú/munkaigényq; a folyamatrendszer igény szerinti kielégítését végzi.
Sajátos szerepet tölt be a kitermeléstQl a felhasználásig terjedQ komplex folyamatrendszerben.
A raktárak olyan létesítmények, amelyek az áruk minQségét és mennyiségét veszteség nélkül megQrzik, lehetQvé teszik az anyagok, alkatrészek szükség szerinti ki-és betárolását.
Nem, mint épület a lényeg, hanem mint egy folyamat a rendszerben.
A készletezés okai:
A kereslet-kielégítési és utánpótlási folyamatban mutatkozó ingadozások kiegyenlítése
Váratlan problémák felmerülése esetén manQverezési lehetQség biztosítása (utánpótlás fennakadás, váratlan meghibásodás)
Üzleti lehetQségek kihasználása (szezonális ármozgások, árengedmények)
A raktározási folyamat modellje:
EMBED Unknown 
A raktározási rendszer elemei:
környezet: a bemeneti és kimeneti kapcsolatok jellegét befolyásolja
raktározási rendszer: a raktározási feladatok megoldásában közremqködQ elemek összessége; vezérlQ és kiegyenlítQ szerepet tölt be
rendszer bemenetei: a környezetbQl érkezQ, különbözQ formájú és mennyiségq anyagok
rendszer kimenetei: a környezet felé kibocsátott anyagok
A raktározási rendszerek fontosabb sajátosságai:
Struktúrája az alrendszerek ill. az elemek közötti adott idQszakban fennálló viszonylagos tartós kapcsolat(ok) összessége. Alrendszerei: a raktárban mqködQ azonos tulajdonságú gépek, eszközök, létesítmények, információs eszközök és berendezések. Gép és eszköz: magában a raktározásban résztvevQ aktív alrendszerei, amik a feladatokat megvalósítják.
AlapvetQ paraméterek:
- raktár befogadóképesség: max. elhelyezhetQ anyagmennyiség
- anyagmozgató rendszer teljesítQképessége
- átbocsátóképesség: a rendszer által adott idQszakban mozgatható anyagmennyiség
- raktározási rendszer mqködtetése (technológiák, területszabályozási stratégiák)
Folyamatok:
1. Mozgási és tárolási mqveletek összessége a raktári alapfolyamatok, részfolyamatokkal együtt képezik a raktározási folyamatokat. Alapfolyamatok: RST.
2. KiegészítQ folyamatok: egységrakomány-képzés, bontás, komissiózás. Az alapfolyamatok megvalósításához összehangolt eszköz- és berendezésrendszer: be-/kiszállító eszközök, rakodó eszközök és gépek, belsQ szállító eszközök és gépek, ellenQrzQ eszközök, tároló eszközök. Szükséges még létesítményrendszer is, amik a rakodóhely, közlekedési kapcsolatok, átmenQ és kiadóhelyiségek, szállítópályák, stb.
3.Információs folyamatok: ellenQrzés, információgyqjtés, továbbítás, nyilvántartás, leltár, készletszabályozás.
Eszközök, berendezések:
Be- és kiszállító eszközök
Rakodóeszközök, gépek
BelsQ szállítóeszközök, gépek
EllenQrzQ eszközök és gépek
Tárolóeszközök és berendezések
Létesítmények:
Rakodóhelyek
Közlekedési kapcsolatok
ÁtvevQ, kiadó és tároló helységek
Szállítópályák, anyagmozgatási utak
Tárolási módok: a tárolandó áruk megóvását lehetQvé tevQ létesítmények szerint:
- raktárépületben: darabáru, néha ömlesztett: hagyományos, magas, különleges raktárak
- tárolók: nyitott, tetQvel ellátott épületek, db-ömlesztett áruknak
- hombár: silók, por alakú, apró szemcsés ömlesztett árunak
- tartály: folyékony, légnemq anyagok, lehet föld alatti vagy föld feletti edény

Tárolási módokat befolyásoló tényezQk:
- az áru fizikai állapota: db, ömlesztett, folyékony, légnemq
- az áru egyéb sajátosságai: méret, alak, térfogat, nedvességre, hQre, fényre érzékeny, törékeny, sérülékeny, romlandó
- mennyisége: pl. készletnagyság, fajtaszám, cikkszám
Raktárak csoportosítása:
Ágazatok szerint: ipari, mezQgazdasági, kereskedelmi, közlekedési stb.
térbeli elosztási folyamatban betöltött szerepe szerint:
- fogyasztási cikk - kereskedelmi
- termelQ eszköz  kereskedelmi
- felvásárló, melléktermék,ill. hulladékgyqjtQ kereskedelmi
- közlekedési, szállítmányozási raktár
A termelés és elosztási folyamatban betöltött szerep szerint: alapanyag, segédanyag, félkész termék, késztermék raktár
Készletváltozás sajátossága szerint:

Azonos árufajta érkezik és távozik nagy mennyiségben
Kevés árufajta érkezik viszonylag nagy mennyiségben és távozik kisebb tételekben
Sok árufajta érkezik kis mennyiségben és távozik nagyobb tételekben
Sok árufajta érkezik és távozik kis mennyiségben
A távozó árufajták meghatározott idQnként visszatérnek
A távozó árufajták meghatározott idQ után többször visszatérnek és minQségi változásokon mennek át

Készletezés okai:
ingadozások kiegyenlítése: kereslet kielégítése, utánpótlás folyamata, termelési folyamat eltérQ sorozatnagysága)
váratlan problémák esetén manQverezési lehetQség: utánpótlás fennakad, váratlan meghibásodás
üzleti lehetQség kihasználása: mennyiségtQl függQ árengedmény, szerzQdéses árumozgások

Zavarok hatásai:
- gyártáshoz szükséges zavar esetén: - hiányzó anyag helyettesíthetQ, kölcsönözhetQ,  új anyagforrás vehetQ igénybe, - több terméket gyártó üzem átállíthatja a termelést egy másik termékre, - gyártás leállítása
- eladásra készletezett termékeknél: - kereslet teljes elvesztését/bevétel csökkenés ( a hiány mindig profit csökkenést okoz.



6. TÉTEL
Darabáru raktározási rendszerek folyamatai és csoportosítása, állvány nélküli statikus tárolási rendszerek (megoldások, jellemzQk), állványos statikus tárolási rendszerek (megoldások, jellemzQk), állványos dinamikus tárolási rendszerek (megoldások, jellemzQk)
A darabáru raktározási rendszerek 2 csoportba sorolhatók:
Egyedi darabáru: kisméretq 20& 50 kg alatti tömegq termékek vagy nagyméretq 500& 2000 kg tömegq egyedileg kezelhetQ tárolási egység
Egységrakományok: egyedi darabárukból csomagolt, ömlesztett anyagokból képzett mozgatási-tárolási egység.
Tárolásuk: - teljes egységrakományt tároló raktár tárolási raktárakban
[tárolási egysége=kitárolási egységgel],
- komissiózó raktárban [tárolási egysége # kitárolási egységgel]
Tárolt készlet, összetétel szerint lehet:
Mono (kicsi a cikkszám, de cikkenként nagy meny)
Polistruktúra (nagy cikkszám és kicsi az 1 árucikkbQl tárolandó tárolási cikkszám)
Darabáru raktári rendszerek csoportosítása:
Változatai a tárolási egységek jellegében, az alkalmazott tárolási rendszerben és az anyagmozgatási rendszerben térnek el. Meghatározó a tárolási egység jellege (összetétel, tömege, térfogata).



Tárolási mód szerint:
Állvány nélküli statikus
Állványos statikus
Állványos dinamikus
Magasraktári
Alkalmazott anyagmozgató rendszer szerint:
Kézi anyagmozgató eszközös
Targoncás
Darus
Állványkiszolgáló gépes
Egyéb technika



Állvány nélküli statikus tárolási rendszerek:
Közvetlen halmazolás: tárolóeszközt nem igényel, alkalmazása célszerq, ha a tárolási egység egyben szállítási egység is. ElQnyei: tárolási magasság és a hasznos magasság ua. (max); halmozás kézzel (kis tömeg, max. 2,2 m) vagy géppel.
Sík rakodólapos tárolás: síkfelületekkel lehatárolt csomagolással rendelkezQ vagy más csomagolású, de kötésbe rakható áruk esetén ElQnyei: a sík raklapon ki/be lehet szállítani, egységraklap megbontása nélküli tárolás; belsQ mozgatásnál kicsi nyomtáv kell. Hátránya: a rakmagasság véges.
Oldalfalas vagy keretes rakodólapos tárolás: kevésbé szabályos méretq vagy kevésbé teherbíróképes csomagolású áruk esetén. Az áru tömegét a raklap viseli, terjedelmes vagy szabályos raklapra nem helyezhetQ árunál keretes raklap helyett tárolókeretet alkalmaznak.
Akkor valósítható meg, ha egy-egy árufajtából nagyobb mennyiséget kell tárolni és nem követelmény, hogy minden árumennyiséghez tetszQleges rendszerességgel hozzá lehessen férni, továbbá elQfeltétele az áru halmazolhatósága, de nem követelmény az, hogy minden áruegységhez rendszeresen hozzá lehessen férni.
ElQnyei: Költség takarékos, jobb terület-kihasználás; raktár könnyen átalakítható.
Hátrányai: Tárolási magasság a terméktQl függ; ellenQrzés és a tárterület áttekintése csak pontos tárolási rend esetén.
FIFO elv (korábban betároltat késQbb tárolom ki).
Állványos statikus tárolási rendszer:
Ezt a lehetQséget akkor kell mérlegelni, ha az áru vagy csomagolása nem rendelkezik kellQ szilárdsággal ill., ha nem lehet belQle megfelelQ stabilitású halmazt képezni. Minden árufajtához így hozzá lehet férni. Állványkiszolgáló képes mozgatórendszer van. Acél.
Állványfajták:
Polcos: kis forgalmú és nagy áruválasztékú raktárak (szerszámraktár), általában polistruktúrális árukészlet esetén alkalmazzák, lehet kézi és gépi kiszolgálású. Kézi kiszolgálás esetén biztosítani kell a polcokhoz való könnyq hozzáférhetQséget.
Galériás
Tárolóládás: kis térfogatú árukat nagy választékban tároló, polistruktúrájú készlettel rendelkezQ raktárakban valósítható meg. Befogadóképessége 10-50 dm3.
Rekeszes: olyan raktárakban alkalmazzák, ahol követelmény a minden egységrakományhoz való közvetlen hozzáférés. A rekeszes állványok egyaránt kiszolgálhatók emelQtargoncával, felrakódaruval és felrakógéppel. Az állványok között széles folyosóra van szükség.
Átjárható ill. bejárható: olyan raktárakban alkalmazzák, ahol a tárolt egységrakományok száma többszöröse az árufajták számának. Nincs szükség az áruk közvetlen hozzáférhetQségére. A betárolás az állvány egyik oldalán, a kitárolás a másik oldal vége felQl történik. LehetQvé válik az áru folyamatcserélQdése.
Konzolos

Állványos dinamikus tárolási rendszerek:
JellemzQje, hogy egy-egy tárolási egység elhelyezése vagy kiemelése esetén az állványon levQ áru egy része vagy egésze is változtatja helyzetét.
UtántöltQs állványos (lejtQs kialakításúak, FIFO elv)
Az átjárható állványos tárolás továbbfejlesztett változata. A tárolócsatornák lehetnek: - csúsztatópályás: általában kézzel kezelhetQ, sík alsó felületq tárolási eszközök esetében, - görgQspályás: a tárolás elQfeltétele, hogy a tárolási egység görgQs pályán szállítható legyen, - vezetQsínes: az ilyen állványok lehetQvé teszik a gördíthetQ tárolóládák, ill. az azokba helyezett áruk tárolását. Hátrányuk: magas beruházási költség.
GördíthetQ állványos: hosszanti és keresztirányba gördíthetQ (hosszú cserélQdési idejq áru, ritkán kell felkeresni egy-egy állványt, kis forgalmú raktárak esetén).
Olyan raktárakban, ahol a készlet teljes cserélQdése hosszú idQ alatt következik be. A gördíthetQ állványok kerekekkel vannak felszerelve. Az állványok mozgathatók géppel, kézzel, kézi-mechanikus úton. Lehet hosszanti irányban gördíthetQ és keresztirányban gördíthetQ.
Körforgó állványos: vízszintes ill. függQleges tengely körül forgó.
ebben az esetben egymással összekapcsolt tálcák, polcok vagy egyéb tartóelemek mozognak függQlegesen vagy vízszintesen. Ezt a módszert általában szerszámraktárakban, irattárakban célszerq megvalósítani.

7. TÉTEL
Magasraktárak csoportosítása, jellemzQk, targoncás anyagmozgatási rendszer a raktárakban, darus anyagmozgató rendszer a raktárakban, integrált anyagmozgató és tároló rendszer, anyagmozgatás a magasraktárakban (felrakó gépek, árugyqjtQ és elosztó rendszerek)
Magasraktárak: a darabáruk olyan tárolási rendszere, amelyekben a tárolási magasság meghaladja az általános célú emelQtargoncák emelési magasságát (M(6m), és az áruk állványra való felhelyezését ill. levételét a folyosókon mozgó felrakógépek végzik. A magasraktári rendszerben fQleg rakodólapos rakományok találhatók.
Elemei: - tárolótér, - árugyqjtQ- és elosztótér, - ügyviteli és irányítási hálózat, - és ezek technikai elemei.
Csoportosítása:
Rendeltetés szerint:
Teljes egységrakományok tárolására alkalmas (megbontatlan egységrakományokat tárolnak)
Komissiózó: lehetQvé teszi a kiszállítási egység különbözQ árufajtákból való összeállítását
(lehet tárolótérben és a komissiózó térben)
Kombinált: a tároló- és komissiózó tér egy egységet képez
Állványok magassága szerint:
Középmagas (6-10 m)
Magas (10 m-nél magasabb)
Tárolótér kialakítása szerint:
Hagyományos csarnokraktár
Állványtartós raktár
Gépesítési szint szerint:
Gépesített (az irányítási mqveleteket kézzel kell végezni)
Részlegesen automatizált
Teljesen automatizált
A magasraktárak elQnyei:
KedvezQ terület- és térkihasználás
Nagy tárolási kapacitás
Gyors ki- és betárolás
Korszerq gépesítési és automatizálhatósági lehetQség
Raktári anyagmozgató rendszerek:
Kézi eszközös
Targoncás
Darus
Magasraktári
Targoncás anyagmozgatási rendszer:
egységrakományok, nagy tömegq darabáruk mozgatására alkalmas
4-6 m tárolási magasság
Sokrétq alkalmazási lehetQség. A feladathoz ki kell választani a legmegfelelQbb targonca fajtát.
Targoncák:
villamos motoros:
zajtalan, tiszta üzem
6-8 óra után akkumulátortöltés
üzemi körülményekre érzékeny
sebességük az akkumulátor kimerülésével csökken
belsQégésq motoros:
zajos, levegQt erQsen szennyezi
üzemanyaga gyúlékony
üzemi körülményekre kevésbé érzékeny
üzemanyag ellátásuk egyszerq
sebességük a raktárakban max. 5km/h, szabadban 10-20km/h

Darus anyagmozgató rendszer:
nagy tömegq vagy terjedelmes árukat tároló, nagy tárolási magasságú raktárakban alkalmazható
haladási sebesség: max. 0,5  1 m/s
Daruk:
Futódaru
A daruszerkezet mozgatásához szükséges szabadon hagyandó terület jelentQs tárolótér veszteséget okoz
4-7 m tárolási magasság
alkalmazása az állványok nélküli soros tárolás esetén
Felrakódaru
6-11 m tárolási magasság
sajátos megfogószerkezet alkalmazása
szállítójármqvek, pl. targoncák közvetlenül kiszolgálhatók
alkalmazása az állványok nélküli tömbtárolás esetén
Integrált anyagmozgató és tároló rendszer:
Olyan rendszerek, amelyek minimális készletek tartása mellett biztosítják a gyártó és szerelQsorok szükség szerinti kiszolgálását.
Integrált rendszerekkel oldható meg a külsQ szállítóeszközök és a belsQ anyagmozgató eszközök közötti korszerq technikai kapcsolat.
Gépei: -függQkonvejoros (nem elírás, pl. mosodákban ilyenek üzemelnek), -görgQs szállítópályás, -pótkocsis vontató-láncpályás, -mozgóállványos vontató-láncpályás, -páternoszter (pl. nyitott lift), - függQpályás.
FüggQkonvejor: Páternoszter: vagy
Anyagmozgatás magasraktárakban:
1. Kiszolgálógépek: a magasraktárak sajátos anyagmozgató gépei. Keskeny közlekedQfolyosót igényelnek, nagy tárolási magasság valósítható meg. Lehetnek sínpályán mozgó felrakógépek v. sínpályához nem kötött felrakótargoncák.
Felrakógépek:
rendeltetésük szerint lehetnek: - egységrakományos forgalomra készült: csak komplett egységrakományok mozgatása.  komissiózó forgalomra készült.  univerzális: egységrakományok be- és kitárolására alkalmas
vezérlési módjuk szerint: - kézi vezérlésq: félautomatikus: a kezelQ a kezelQfülkében nyomógombbal beprogramozza a gép mozgását. Automatikus: a gép valamennyi mozgását külsQ vezérlQpultnál egy számítógéppel végzik.
Pályával való kapcsolatuk alapján: - padlóra szerelt sínpályán mozgó.  kétoldali állványok felsQ peremére szerelt síneken mozgó.  födémtartókra vagy az állványokat összekötQ tartókra szerelt síneken mozgó.
Felrakótargoncák: emelési magasság 10-12 m. különleges biztonsági berendezések beépítését teszi szükségessé. Megfogószerkezetként emelQvillát vagy teleszkópos villát alkalmaznak.
2. Állványok: anyaga acél vagy vasbeton, vagy ezek kombinációja.
Velük szemben támasztott követelmények: a korrózióvédelem és a teherbírás.
3. ÁrugyqjtQ- és elosztó rendszerek: feladata a tárolást megelQzQ és követQ mqveletek gyors, maradéktalan elvégzése. Tárolást megelQzQ mqveletek: jármq kirakása, egységrakományok ellenQrzése. Tárolást követQ mqveletek: kiszállítási egységek átvétele, ellenQrzése, térbe való továbbítása, csomagolása és a kiszállító jármqvek megrakása.
Az árugyqjtQ és elosztó rendszerekkel szemben támasztott követelmények:
befogadó méretük, alakjuk miatt a nem megfelelQ egységrakományok elkülöníthetQek legyenek
betárolásra alkalmas helyzetbe hozzák az egységrakományokat
szállítás közben ne keletkezzenek túlzottan nagy dinamikus igénybevételek
megbízhatóságuk és üzemképességük nagyfokú legyen
Lehetnek az egymáshoz való kapcsolatuk szerint:
különálló: nagy a teljesítQképessége, könnyen bQvíthetQ, jelentQs költségigény.
kombinált: kisebb beruházási költség, kisebb teljesítQképesség, kevesebb a várakozóhelyek száma.
Elemei: - síkfelületq emelQasztal, - görgQs emelQasztal, -görgQs fordítóasztal, -görgQs átadóasztal, -görgQs emelQasztalos átadókocsi, -síkfelületq, ill. villás átadókocsi.
Raktárépület 2 része (funkcionális elemei): elQkészítQtér (árufogadás/kiadás; nem kell nagy belmagasság), tárolótér (raktár tároló része).
8. TÉTEL
A komissiózás fogalma, csoportosítása, mqveletelemei, komissiózási rendszerek, a komissiózás gépei, komissiózási stratégiák, raktári folyamatok irányítása és automatizálása (információk, kódolás, adatbázis), raktárak számítógépes irányítása.

A komissiózás (árugyqjtés) az elQre megadott megrendelések szerinti kigyqjtése, összeválogatása, amely a megrendelések átvételével kezdQdik és a kigyqjtött áruk rendelésenkénti összeállításával fejezQdik be.
A komissiózás során több árufajtából álló rendelési egységet kell összegyqjteni, kiadóhelyiségbe továbbítani.
Csoportosítása:
Több árufajta, változó mennyiség, a tárolási egységet meg kell bontani.
Több árufajta, a mennyiség a tárolási egység többszöröse, megbontás csak kivételes esetben fordul elQ.
Egy árufajta, a mennyiség a tárolási egységtQl eltérQ
Mqveletelemei:
áruelQkészítés: a kivételi egységeket tartalmazó tárolási egységek statikus vagy dinamikus elQkészítése. Statikus: árukat a tárolótérrQl gyqjtik, egyszerq anyag, információáramlásra nincs szükség.
Dinamikus: a tárolási egységet a komissiózó térbe szállítják, a megmaradt készletet tartalmazó rakományt visszaszállítják. ElQnye: nagy teljesítmény. Hátránya: bonyolult.
árukivétel: gépesíthetQ, de többnyire kézi módszere van
árumozgatás: a mozgás lehet 1 vagy 2 dimenziós, - a komissiózó dolgozó felkeresi a tárolóhelyet, utána kiveszi a kívánt mennyiséget: statikus elQkészítés.
áruleadás: központi gyqjtQhelyen (centralizáltan) és a komissiózó munkatérben (decentralizált) lehet.
Komissiózási rendszerek:
Tárolótéren belüli: hosszú komissiózási útvonalak, kisebb teljesítmény, egyszerq információs áramlás
Tárolótéren kívüli: nagy teljesítmény, bonyolult anyag és információ áramlás

Komissiózás módja: - egyedi feldolgozás: a megrendelés annyi tételbQl áll, amennyi az igényelt árufajták száma. Rövidek az átfutási idQk, sürgQs igények könnyen kielégíthetQk, kisebbek a teljesítmények.
- sorozatban való feldolgozás: különbözQ egyedi megrendelésekbQl az azonos árufajtákra vonatkozó tételeket összevonják. Nagyobbak a teljesítmények, jobb gépkapcsolat kihasználás, hosszabb átfutási idQ, sürgQs igények nehéz kielégíthetQsége.

Komissiózás gépei:
Kézikocsi: általában: kézi árukivétel: - kézi szállítóeszközzel: dolgozó kézikocsira gyqjti az árut
Komissiózó targonca: dolgozó, kiveszi az árut, targonca irányítása
Komissiózó gép (pl. magasraktáraknál, nagy forgalmú raktárakban)
Gép gyqjti az árut, emelQtargonca szállítja.
Kombinált módszer (pl. a kigyqjtött árut szállítószalag továbbítja)

Komissiózási stratégiák:
Stratégia nélküli komissiózás
A tárolóhelyek felkeresése véletlenszerq
A helykoordináták között nincs összefüggés
A komissiózási ciklusidQ hosszú




NövekvQ vízszintes helykoordináták szerinti komissiózás
Az egyes tárolóhelyek felkeresési sorrendje a tárolóhelyek vízszintes koordinátái növekedésének felel meg




Zónás stratégia:
ÁllványmezQt zónákra osztják, 1-1 zónán belül tárolórekeszeket a vízszintes koordináták növekvQ sorrendjében keresik fel.
CsökkenthetQ az utolsó kiviteli hely és a leadóhely közötti úthossz
A (b) olyan változata, amelynél az állványmezQt több, páros számú egymás feletti zónára osztják és az egy-egy zónán belüli tárolóhelyeket a vízszintes helykoordináták növekedQ sorrendjének megfelelQen végzik.
A raktári folyamatok irányítása: az áru be- és kiszállításával, a raktáron belüli mozgatásával, tárolásával, készletezésével kapcsolatos folyamatok elvégzésére kialakított stratégiai megvalósítást jelent.
összetevQk: be/kiszállítás, raktáron belüli mozgatás, tárolással kapcsolatos alapfolyamatok, stratégia
tárolandó árukkal kapcsolatos információk: nyilvántartási információk
mozgási vagy nyugvási állapotra bontható infók: irányítási információk
alapfolyamatok irányításához egységes árunyilvántartási és információs rendszerre van szükség: elQfeltétele: árjelölés, tárolóhelyjelölés
tárolóhelyjelölés: raktár elkülöníthetQ helyeinek azonosítása
készletnyilvántartás: tárolt árufajták, árucikkek mennyiségének megállapítása
helynyilvántartás: áruk tárolási helyét rögzítjük. Kötött/szabad helyfoglalási rendszer: a beérkezQ áru bármely üres tárolóhelyre elhelyezhetQ.
Raktári folyamatok automatizálása: reálfolyamatok megoldása
- Részlegesen automatikus: információ+áru mozgási folyamatának 1 része automatikus, a másik részleges vagy teljesen gépesített
- Teljesen automatikus: áru betároláskor ellenQrzQ és regisztráló helyeken halad át, emberi tevékenység nélkül kerül a tárolóhelyre: munkaerQ megtakarítás, optimális tárolótér és gép kihasználás.
Automatizálható részfolyamatok: árufogadás, tárolótérre való ki/betárolás, árugyqjtés és rendezés.
Rakodási folyamatok számítógépes irányítása: nagy forgalmú raktáraknál.
Raktáron belüli anyagmozgató gépek vezetése (folyamatirányítási feladat): számítógépek kellenek az aktuális raktári adatállományokhoz, ehhez igazítja a program csomagok szervezését.
Információt cserél az anyagmozgató gépek vezérlQ egységével.
Önálló rakományszállítás.
Komplex programok: alrendszer: adatbank, programok, kiegészítQ rendszerek: funkcionális program.

Információ lehet: áru, mozgási/nyugvási állapotára vonatkozó (irányítási információ), tárolandó áruval kapcsolatos (nyilvántartási információ), árujelölés (kódolás), tárolóhelyjelölési; készletnyilvántartási, helynyilvántartási (kötött/szabad helyfoglalási rendszer).

Magasraktározási folyamatok számítógépes irányítása: automatikus teljesen, alap (adatbank és segédprogramjaik) és kiegészítQ rendszer (irányítási funkcionális programcsomag). Raktári folyamatok automatizálása: részleges/teljes, automatizálható folyamatok (árufogadás, be/kitárolás, árugyqjtés és rendezés)

Komissiózási rendszer megválasztása:
- hely szerinti: - statikus (tárolótérben), - dinamikus (tároló téren kívül)
- mód szerinti: - egyedig feldolgozás (rendelésenként), - két lépésben (osztályonként)
Komissiózás optimalizálása: bejárandó utak hossza alapján.

9. TÉTEL
Az áruszállítási rendszerek feladatai, a szállítási láncok jellemzése, az egységrakományos szállítás jellemzése, az egységrakomány-képzQ eszközök csoportosítása.

Az áruszállítási rendszerek feladata: az alap-, segéd-, üzemanyagok, a félkész- és késztermékek, valamint hulladékok mozgatása a kitermelés, a termelés és a felhasználás helye között. A vállalatok számára egy külsQ anyagáramlási kapcsolatot hoznak létre (oda és elszállít). Szerepük nagyon fontos, összehangoltak legyenek, korszerq, stabil. Az áruszállítást a külsQ anyagáramlási kapcsolatok hozzák létre. A vállalatok logisztikai láncot alkotnak az ellátási-elosztási rendszerükön keresztül = kulcsszerep. Lényege a térbeli különbségek áthidalása. A vállalatok így kiszélesíthetik kapcsolataikat.
Az áruszállítási rendszer feladatait meghatározó jellemzQk: szállítási táv, szállítandó anyag tulajdonságai; mennyisége (egyszerre szállítva), szállítás gyakorisága, szállítási költségek és korlátok; a feladási és megrendelési hely egymáshoz viszonyított földrajzi elhelyezkedése; a szállítással, annak idQpontjával, idQtartamával kapcsolatos korlátok.
A szállítás végezhetQ saját jármqvel, fuvarozóval, szállítmányozóval.
Saját jármqvel, saját célra: a szállítás szorosan kapcsolódik a technológiai folyamathoz, különleges sajátosságú áru szállításhoz speciális jármq kell, azonos árufajta szállítása rendszeresen, nagy gyakorisággal.
Fuvarozó: más tulajdonát képezQ árut szállít fuvardíj ellenében.
Szállítmányozó: saját nevében vásárolja meg a szolgáltatásokat a megbízója számára. Az áru továbbítására vállalkozik. Hatékonyság függQ piaci árutovábbítás megszervezése ismeretekbQl, kapcsolatrendszerbQl.
Szállítási láncok: a feladók és a címzettek közötti anyagáramlást az áruszállítói rendszerek hozzák létre.
Közvetlen: (egytagú): 1 szállítójármq, 1 szállítópályán végzi a szállítást, átrakás nincs.
Összetett: (többtagú): több szállítójármq, több szállítópálya: szállítási lánc alakul ki.
Hagyományos: az árut rakják át egyik jármqbQl a másikba
Kombinált: árut tartalmazó konténert v. a szállítójármqvet rakják át.
Összetett szállítási láncoknál a fel/elfuvarozást közúton, távolsági szállítást vasúton v. vízi/légi úton végzik. ROLA, RORO, LOLO.
Szállítási láncok elvi vázlata: Cél: összekapcsolt szállítás; összhang másokkal.
Közvetlen szállítás (történhet közúton és vasúton is).

Összetett szállítási lánc kombinált közúti/vasúti szállítás esetén

Hagyományos megoldású közúti/vasúti/közúti összetett szállítási lánc.

Kombinált
Rövidtávú és távolsági szállítás. Lánc elemei: tárolás, átrakás stb. Fontos a mqködtetQ szisztéma.
A jármqvek közlekedtethetQk: közvetlen, vonali, gyqjtQ, elosztó forgalomban.
közvetlen: a jármq rakománya szállítása közben nem változik, ua. a jármq feladó és címzett
vonali: a jármq ua., de közbensQ állomásokon újabb küldeményeket adhatnak felq
gyqjtQ: csak újabb küldemények feladása
elosztó: ~-nak küldeményt adnak le.
Egységrakományos szállítás:
Kisebb méretq és tömegq árukat, nagyobb méretq és tömegq géppel kezelhetQ egységrakományokká összefogva célszerq szállítani.
Törekedni kell a : termelési egység = raktározási egység = szállítási egység = értékesítési egység egyenlQség megvalósítására
ElQnyei:
Árukezelési, rakodási munkák gépesíthetQk
Árukezelési, rakodási idQ csökkenése
Helytakarékosság
Csomagolási költség megtakarítása
Jobb védelem
Automatizáltság
Mqveletek számának csökkentése
Integrált szállítási láncok kialakulása
Hátrányok:
Magas költségráfordítás
Üres egységrakomány-képzQ eszközök visszaszállításának többletköltségei
EgységrakományképzQ eszközök csoportosítása:
Általános célúak (univerzálisak, sok fajta)
Speciális célúak (különlegesek, egy fajta)
Szállítóládák, rekeszek, keretek, tálcák, rakodólapok (EURO raklap Magyarországon), kis-, közép-, és nagykonténerek: különleges fajtájú áruk befogadására alkalmas, védik az árut, lehet görgQs
Egységrakományképzés:
Kézzel, segédeszköz nélkül (kötegelés, átkötés, rögzítés nélküli, hálós, pántolás)
Kézzel segédeszközzel (emelQ-, süllyesztQasztal)
Rakodólap megrakó, ill.- ürítQ gépekkel vagy robotokkal
Segédeszköz nélküli: nem gazdaságos a szállítása az áruknak rakodólapon vagy konténeren, - kis értékq áru esetén.


10. TÉTEL
A vasúti szállítás fontosabb jellemzQi, a közúti szállítás fontosabb jellemzQi, a vízi szállítás fontosabb jellemezQi, a légi szállítás fontosabb jellemzQi.
Vasúti szállítás:
Általános célú teherkocsi, lehet: pQre, nyitott [alacsony/magas falú], fedett.
Speciális célú teherkocsi, lehet: élQállat szállító, romlandó árut szállító, tartálykocsi, mélyített rakfelületq kocsi, önürítq kocsi (fenék/oldal).
Kombinált szállításhoz alkalmazott teherkocsi, lehet: konténer szállító, zsebes, lengQhidas, kis átmérQjq kerekkel ellátott, alacsony rakfelületq.
ElQnyei:
Független a külsQ környezeti hatásoktól
Fajlagos energiaigénye kicsi
Szinte minden árufajta szállítására alkalmas
Környezetkárosító hatása kicsi
ElQre jól kalkulálható tarifa
Hátrányok:
Kicsi a hálózatsqrqség
Pályához kötött / Kevésbé rugalmas
Hosszú az áruk eljuttatási ideje
Nagy dinamikus igénybevételnek vannak kitéve az áruk
A vasúti szállítás nagy mennyiségben, viszonylag nagy távolságra való továbbításra alkalmas.
Szállítás lehet: - hagyományos módon (kocsirakományú áruk (teljes raktár, kisebb 5000kg), dbáru (nagyobb 5000kg), expresszáru (kis méret és tömeg))
- kombinált módon.
Csomóponti rendszer: A vasúti teherkocsikat célszerq csomóponti rendszerekbe szervezve továbbítani ((utolsó-teher-)körzeti-teher, irányvonatok). Környéket összefogja egy csomóponttá, ezekkel meghatározott rendezQk köré csoportosulnak, és azok a gyqjtQ elosztó rendszert képezik. Ez alapján léteznek tolató tehervonatok (vonali középállomás és csomóponti állomás között gyqjtQ/elosztó forgalomban), körzeti tehervonatok (csomópont-rendszer), irányvonatok (rendszerek között). Darabárut gyqjtQ tehervonatba, majd együtt-máshol is raknak hozzá, majd a körzeti rakodóállomásra megy, ott olyanba, ami a rendeltetési körzetbe megy, majd onnan olyanba, ami a rendeltetési állomást érinti.
Közúti áruszállítás:
Általános célú tehergépkocsik: nyitott rakfelületq, zárt szekrényes
Speciális célú tehergépkocsik: önürítQ: billenQszekrényes, önrakodó, tartálykocsi, hqtQkocsi
Általános célú pótkocsik: normál és nyerges pótkocsi
Speciális célú pótkocsi: billenQszekrényes, speciális célú nyerges félpótkocsik, utánfutók
Vontatók: normál és nyerges
Trélerek: nagy felület/teherbíró-képesség; max tengelyterhelés: 10t, magasság: 4m, szélesség 2,5m, összes gördülQ tömeg: 33t.
ElQnyei:
Legsqrqbb vonalhálózattal rendelkezik
Rövid az áruk eljuttatási ideje
Minden árufajta szállítása lehetséges
Kicsi az áruk igénybevétele
Háztól-házig szállítás
Nem kell átrakás
Csomagolási költségek minimálisak
Kis dézsmálás
Bármit szállíthatunk
Rugalmas
Hátrányok:
Fajlagos energiaigénye magas
ÉlQmunka-igényes
Nagy árumennyiség szállítására korlátozottan alkalmas
Vízi áruszállítás:
Nagy távolságra történQ szállításra célszerq igénybe venni.
Vízi áruforgalom: Uszályrakomány: >70%, részrakomány: kisebb mint az uszály, de nagyobb mint 5000kg, db áruk: kisebb mint 5000 kg.
Hajózási módok:
vonalhajózás: elQre rögzített útvonal, menetrend, adott kikötQk között fuvardíjjal szállít
szabad hajózás: fuvardíj alku ára, nincs kötött útvonal
bérelt hajózás: idQbérlet, útvonal-bérlet
kombinált: csomagolt+konténeres áruk
Hajófajták:
Folyami hajók: vontató- és tolóhajók, uszályok, bárkák, önjáró áruszállító hajók (száraz, folyékony, különleges áruszállító)
Tengeri hajók: áruszállító hajók (folyékonyáru, szárazáru, kombinált szállítók, hqtQhajók, egyéb), kombinált forgalmat lebonyolító hajók (konténerhajók, kompok, Ro-Ro hajók, bárkaszállító hajók)
Folyami tengeri hajók
ElQny:
A fajlagos energiaigény itt a legkisebb
Olcsó
Alig szennyez
Rugalmas díjszabású
Hátrányok:
Hosszú az eljuttatási idQ
A feladó és a címzett közötti közvetlen szállításra nem alkalmas
Áru-igénybevétel nQ
Légi áruszállítás:
Kis mennyiségq, nagy értékq áruk nagy távolságra való gyors eljuttatására alkalmas
Merevszárnyú: áruszállításra átalakított személyszállítók, személy és áruszállításra is alkalmas, áruszállítás
Forgószárnyas: helikopterek
ElQnyök:
Rövid az eljuttatási idQ
Kicsi az áruk igénybevétele
Hátrányok:
Nem minden áru szállítható
Fajlagos energiaigénye nagy
Zajos
Magas a fuvardíj
Áruforgalom: menetrendszerinti, áruszállító, charter, különjárat.

11. TÉTEL
A kombinált szállítási rendszerek fogalma, konténeres szállítás, közúti-vasúti, közúti-vízi kombinált szállítás.

Kombinált szállítási rendszer:
Egy szerzQdés keretében két vagy több alágazat vesz részt egy adott szállítási feladat megoldásában és az áru egy szállítási egységben jut el a feladótól a címzettig.
Célja: különbözQ közlekedési alágazatok olyan együttmqködésének megvalósítása gazdasági, logisztikai célból, amely az egyes (szállítási) közlekedési alágazatok elQnyeit egyesíti a hátrányok kiküszöbölésével, eredményesebb, rugalmasabb legyen a szállítás érdekében.
Csak 500-700 km szállítás fölött tud elQnyt felmutatni.
Csoportjai:
Konténeres szállítás
HUCKPACK szállítási rendszerek (közút/vasút, közúti/vízi, vasúti/vízi, folyami/tengeri)
Terminálok szükségesek: helyi, körzeti, távolsági terminálok: szolgáltatásokat nyújtanak (rakodás, tárolás, átrakás stb.).
Konténeres szállítás: Távolsági szállítás csatlakozó helyein a konténert vagy a jármqvet rakják át: konténeres, ill. pick and back szállítási rendszer. Ezzel elérhetQ az optimális munkamegosztás. Hazai viszonylatban a tranzit, export-import áruforgalomban vesznek részt.
Valamennyi közlekedési álágazattal megvalósítható. Helyi közlekedés része: közút, távolságinál pedig vasút vagy hajó (föld/léginél át kell rakodni a reptéren). A szállítás során már-már szinte kizárólag nagykonténereket alkalmaznak. Szoros együttmqködés kell.
Feltételei: egységes eszközrendszer/szabvány (hossz: 20/30/40 láb; tömege: 2030/25400/30480 kg); egység 20 láb (TEU).
Konténer jellemzQi: minden sarkában sarokelem (emelés, megfogási hely, rögzítési pont, összekapcsolhatóak),
8 láb magas. Vasúton az általános vagy pQre kocsikon viszik Qket. Lehet normál, ill. zárt konténervonat is. Közúton: normál rakfelépítésq ill. speciális alvázszerkezetq kocsikat alkalmaznak. Vízen lehet rakodni: függQlegesen, vízszintesen; függQlegesen-vízszintesen. Rakodása terminálokon, telephelyeken ill. tárolótéri konténerek mozgatással. Konténerdaru, rakodógépek. Gördítéses rendszer (ACTS).
Szállítójármqvei:
vasúti kocsik
közúti jármqvek
tengeri hajózás
Konténerek csoportosítása: - boksz vagy doboz konténer (normál árukhoz),- tank/siló (folyékony, porózus árukhoz), - hqtQ, - felül nyitott, -pQre
Közúti-vasúti kombinált szállítás:
RO-LA rendszer: a tehergépkocsik az alacsony rakfelületq vasúti kocsikon utaznak.
Csereszekrény: a közúti jármq levehetQ felépítménye a konténerszállító vasúti kocsin szállítható (támasztólábakra állítható és a gépkocsi kihajt alóla, darukkal vagy mobil rakodógépekkel rakják Qket a kocsikra, hátránya hogy nem halmazolható) általában 7,15m hosszú.
Félpótkocsik: a vasúti szállításukhoz zsebes vasúti kocsikat alkalmaznak. Daruzható nyerges ill. nem daruzható nyerges (csak horizontális pakolás vagy rátolás a vagonra) változatai vannak.
Bimodális rendszerek: közúti félpótkocsik vasúti szállítását teszik lehetQvé, úgy, hogy ehhez speciális vasúti kocsi nem kell. A vasúti kocsikat speciális forgóvázak helyettesítik; RoadRailer (Kombirail).
ElQnyei: kedvezQ össztömeg/hasznostömeg arány, kisebb költségigény, egyszerqbb struktúra, több egység továbbítható.
Általános hátránya: nagy átrakási idQ/költség: lassú mozgású rakodás (15-30 min).
A kombinált forgalom szervezése: nemzeti kombi társaságok látják el. Mo-on: Hungarokamion. ElQnye: környezetkímélQbb, közúti fuvarozási engedélyek hiányát csökkenti, egyszerqsíti a szállítást, forgalomkorlátozás alatt is közlekedhet
Közúti-vízi kombinált szállítás:
A közúti jármqvek saját kerekeiken felgördülnek a vízi jármqvek rakfelületére, az út végén pedig legördülnek.
Bármely közúti jármq szállítható így, de különleges kialakítású létesítményekre és áthidaló szerkezetekre van szükség.
Kompforgalom: kompok gyakran vegyes funkciójúak (személy- és áruszállító jármq)
RORO-hajók: elsQsorban rövid távú tengeri forgalomban alkalmazzák (de alkalmasak a folyami közlekedésre is)
Folyami RORO: nincs átrakás, nem kell külön kikötQ, beszerzési költség nagy.
1992. Bp-Paks közötti RORO forgalom megindult.
Közúti-tengeri szállítás: a nagyobb hajókon a jármqvek több rakfelületen (fedélzeten) is elhelyezhetQk, egyes Ro-Ro hajókon vasúti szekrények is szállíthatók.

12. TÉTEL
A készletezés fogalma, okai, modellezése, a készletezési modellek költségelemei, készletezési mechanizmusok és a modellek csoportosítása, a biztonsági készlet, a felhasználási ráta és az utánpótlási idQ fogalma.
A készletezés feladat: Adott termelési, fogyasztási stb. folyamat anyag, alkatrész, termék stb. szükségletének kielégítése minimális költséggel. Gazdasági szempontok alapján optimalizált készletek meghatározása és annak dinamikus szinten tartása hagyományos folyamatok estében. A tárolandó készletek optimális nagyságát meghatározza az optimális kritérium, a költségek minimuma. Szükségesnél nagyobb készlet növeli a költséget, kisebb viszont zavart okoz (ellátási, gyártási). Az optimális szinthez kell egy összehangolt anyagi- (feladata: a készletezésnek, mint anyagi folyamatának a megvalósítása; igénynél készlet csökkentés, utánpótlásnál pedig növelés) és szabályozó (feladata: készletezési stratégia mqködtetése) rendszer; részfolyamatai: anyagi rendszernél (input/készlettárolási/output), szabályozó (készletfigyelés/készletstratégia mqködése/rendelésfeladás).
A készletezés okai:
A kereslet-kielégítési és utánpótlási folyamatban mutatkozó, normálisnak mondható, ingadozások kiegyenlítése
Váratlan problémák esetén manQverezési lehetQség biztosítása.
Üzleti lehetQségek kihasználása.
Készletezési rendszer jellemzQk: - szabályozott jellemzQk: készletszint közvetve vagy közvetlenül legyen mérhetQ; aktuális értékét össze lehessen hasonlítani a tervszerq értékkel
zavaró (elterítQ) jellemzQ: készletszintet a terv szerinti értéktQl eltérítik, pl. kereslet vagy utánpótlási zavar
beavatkozó jellemzQ: döntéshozó által feladott rendelés, melynek változása a szabályozott jellemzQ értékére hatással van.
A rendszer úgy lép mqködésbe, hogy a keresleti infomráció mozgásba hozza az anyagi rendszert: Mozgás által okozott készletváltozást a szabályozó kör méri: összehasonlítja a készletállományt a normával, szükség esetén beavatkozik. Mérés lehet: kereslet készletjellemzQ mértéke és az input/output folyamatok mérése alapján; összehasonlítás során az irányított jellemzQt és az aktuális értéket kell; cél a helyreállítás.
A rendszer állapotjellemzQi:
készletállapot: adott idQpont készlete
készletellátottság szint: norma szerinti és tényleges készlet aránya
kereslet intenzitása: idQegységre jutó kereslet
kereslet-kielégítés szintje: tényleges és kielégített kereslet aránya
típus-igény intenzitása: idQegységre jutó beszállítási igény
input/output-ellátottság szintje: megrendelés és beérkezett mennyiség viszonya
Ezek egy adott idQpontban jelentkeznek és együtt írják le a rendszert.

Raktárban való be/kiszállítás esetei: - szakaszos be-folytonos ki, - folytonos be-szakaszos ki,
- szakaszos be-szakaszos ki, -folytonos be-folytonos ki.
Fogalmak:
nyitókészlet (Qn: készletpolitika kialakítását képezQ idQszak indulásakor)
zárókészlet (Qz. az idQszak lezárásakor rendelkezésre álló készlet)
jelentésköteles készlet (Qj: a megrendeléstQl a rendelt tétel a leszállításig eltelt idQ alatti szükséglet)
rendelési tételnagyság (q: a megrendelt árumennyiség)
bizonsági készlet (Qb: tartalékolt árumennyiség; célja: ingadozások áthidalása)
max készlet (Qmax; =Qb+q)
idQegységre meghat szükséglet (B: lehet meghatározott vagy véletlenszerq)
utánpótlási idQ (tp: a rendeléstQl a q mennyiség leszállításig eltelt idQ)
megrendelési idQköz (t: két rendelés közt eltelt idQ)
forgási idQ (tf: a készlet cserélQdQ részének kialakítása alatt eltelt idQ)
Készletgazdálkodás modelljei:
egyszerq modellek: - a szükséges és utánpótlási idQ determinisztikus jellegét feltételezve az optimális tételnagyság megállapításakor a költségek minimumára törekszik.
Optimális tételnagyság meghatározása a szükségletek és az utánpótlási idQ normális elosztása esetén.
(a raktárkészlet alakulása a szükséglet és az utánpótlási idQ determinisztikus; Qj (a megrendelQtQl a leszállításig Qj menny fogy el, raktározási költség (K1;=kr*(q/2)*T (Ft); kr: raktározási egységköltség, q: rendelési tételnagyság, T: vizsgált idQszak, q/2: átlagos raktározási készlet), rendelési költség (K2=(B/q*kt (Ft); B: a vizsgált idQszak db szükséglete, kt: tételenkénti rendelési költség (Ft); a rendelési költség általában magába foglalja a megrendelési jelentés, az árbevétel adminisztrálását, a számlafolyósítást, egyéb költségeket), összes költség (K;K=K1+K2; ott lesz költség optimum, ahol K=min), optimális tételnagyság (q0=az egész gyök alatt (2*B*kt)/Kv*T), jelentésköteles készlet meghatározása (úgy,h utánpótlási idQ alatt szükségelt kellQ biztonsággal kielégíthetQ legyen: Qj= B*tp+u*(b; elsQ szorzat: az utánpótlási idQ alatt várható szükséglet; (b:szükséglez szórása, U: a kereslet valószínqségét kifejezQ biztonsági tényezQ).
megbízhatósági készletmodellek: explicit tényezQket nem használ fel a rendelési tételnagyság és a készletnagyság meghatározása Cél: kereslet-kielégítés, stabilitásának biztosítása, 3 csoport:
1. Készlet nagyságának felülvizsgálata meghatározott idQnként. Megbízhatósági szint: a hiány valószínqsége vagy várható értékének korlátozása. A rendelés azonnal, egy tételben érkezik. A döntési változót a véletlen nagyságú igény szerint kell meghatározni, úgy, hogy az igény adott szinten kielégítQ legyen; megbízhatósági szintként a hiány valószínq vagy várható érték korlátozással szerepel.
2. Készlet felülvizsgálata periódusonként, rendelést adnak fel, több tételben, ismert vagy elQre nem tervezett mennyiségben érkezik. Cél: az ismert vagy nem ismert igények adott valószínqséggel való folyamatos kielégítése.
3. Folyamatos felülvizsgálatok, rendelést csak akkor adnak fel, ha a készleteik a rendelési pontra süllyednek. Cél: rendelési pont meghatározása, úgy, hogy a rendelt áru beérkezésig ne legyen hiány.
KezdQkészlet nagyságát meghatározó modell: véletlen ütemezésq; egyenlQ nagyságú szállítmányok, kereslet egyenletes. Adott egy alapanyag raktár, ahonnan alapanyagot szállítanak és 1 idQpontra egy mennyiséget rendelek meg. Feladat Qk meghatározása, amely adott 1-E valószínqséggel biztosítja a folyamatos anyagellátást, és nem lesz hiány.
Készletezési modellek jellemzQi:
A készletrendszer viselkedését matematikai formában írják le.
A modellbQl levezethetQ az optimális készletezési politika.
A modellek legtöbbször számítógépre adaptáltak, amelyek lehetQvé teszik a készletszintek folyamatos figyelését és jelzik az újrarendelés idQpontját.
Készletezési modellek költségelemei:
JövedelmezQségre ható költségek:
Készletartási, vagy raktározási költség: (a raktározás ideje alatt felmerülQ kiadások, egységnyi idQtartamra esQ darabköltség)
K1=raktározási egység*tételnagyság/2*napok száma. K1=(*aq2*T
Rendelési vagy gyártási költség
K2=szükséges/tételnagyság*tételenkénti rendelési ktg., K2=B/q*kt, magába foglalja a megrendelés jelentés, átvétel adminisztrálás, számlafolyósítás, sorozatbeindítás ktg-eit.
Összköltség: K=K1+K2
Ki nem elégített igények, vagy hiány miatti veszteségek költsége: (az igények nagysága meghaladja a raktáron elérhetQ mennyiséget. Kétféle lehet: pótolható kielégítetlen igény, nem pótolható.)
Bevételek: (Ha az árak és az igények kontrolja nem tartozik a vállalat hatáskörébe és az eladásokból származó bevételek függetlenek a vállalat készletezési politikájától, akkor a bevételeket figyelmen kívül hagyjuk.)


Maradványköltség és az árengedménybQl származó költség: A maradvány érték annak a mennyiségnek az értéke, amely a készletezési periódus végén megmarad. Ha a készletezés meghatározatlan számú periódusból áll, és nincs elavulás, akkor nem beszélhetünk maradék tételrQl. A maradvány érték negatívja a maradvány költség.
Készletezési mechanizmusok:
A rendelési idQköz attól függ, hogy a rendeléseket rögzített t idQközönként kell feladni, vagy a készletutánpótlásról akkor döntünk, amikor a készletszint valamilyen minimális s érték alá csökken.
A rendelési tétel nagyságát illetQen a rendelési tétel nagysága lehet rögzített Q, vagy a rendelési tétel akkora mennyiségre szól, hogy a beérkezés után a készlet egy elQre meghatározott S maximális szintet ér el.
A következQ mechanizmusokról beszélhetünk (t,Q),(t,S),(s,Q),(s,S) .6H€‚”


|
¨
ª
®
Ä
ª

è

ê


^
T ¼ ½ ¾ ¿ Ä Å tuŒñâÓâÁ¯Ÿ•‹‡€u€ndn`ndn€`n€`€Y€Y€`€`€

hHnÄh8XöhHnÄhHnÄh˜—5\

hHnÄh˜— hHnÄhÊyCJ aJ

hHnÄhÊyhkYØhkYØhé{V5\hkYØh˜—5\hkYØh˜—5OJQJ\^J"hkYØh˜—5CJOJQJ\aJ"hkYØh•¹5CJOJQJ\aJhL15CJ OJQJ\aJh•¹5CJ OJQJ\aJh˜—5CJ OJQJ\aJ"‚”

|
¨
ª
ê


T ¾ vºP²ÌƈH Ôþ
úõõõõíõæõÞÞÞÞÞÞÞÞõõõõõõÖ
&
FgdHnÄ
&
FgdHnÄ ¤ðgdHnÄ $a$gdHnÄgdHnÄ$a$Œ—¸¹LN®°²ÌèÂÄÆÊÖ~’”HˆŽ˜š¤¦´ 0 2 H N Z ¸ º 2pvz°´¶ÐÒÔþòôîðòôÊÌîôü _`abìíîùòîòîòîòäÜòîòÜÔÍòîÍòÜÔÍÆîÆÍòîòÜÔÍîÍîÍîÍîÍîÍä¼µî®î®î®î®î®î®î®î®î®î®î®

hHnÄhª_k

hHnÄh˜—hHnÄh˜—5\

hHnÄhHnÄ

hHnÄhe&hHnÄhe&>*hHnÄhÊy>*hHnÄhe&5\hHnÄ

hHnÄhÊy

hHnÄh8XöD
òò€zÎ aîõJ-`-ˆ-¶- –!ª!"²#´#Ì#$˜$ò$÷÷÷÷ëë÷÷æææÞÞÞÕæææææÍÍÍ
&
FgdHnĄh^„hgdHnÄ
&
FgdHnÄgdHnÄ


&
F
Æ,gdHnÄ
&
FgdHnÄîõJ-`- D ‚ „ † ö ø n!p!’!”!–!ª!®!"r"t"²#´#Ì#>$D$–$L%N%P%&&^&`&Î&Ð&6'8'”'–'´'Ä'Æ'È'ð'ò'R(r(€(š(ž(®(°(Ø*Ú*Ü*

+öïöïèäèäèäèäèäèöèïèäèÝöïÙÒïËÇËÇËÇËÇËÇËÇËÙËÙËÇËÇÙÇË·ªöœ’öhHnÄhe&5\hHnÄh˜—5OJQJ\hkYØh˜—OJQJ^JhkYØh˜—5OJQJ\^JhDr

hHnÄhª_k

hHnÄhkYØhkYØ

hkYØ5\hHnÄ

hHnÄhe&

hHnÄh˜—hHnÄh˜—5\8ò$N%&^&Î&6'”'ð'R(œ(ž(°(Ú*Ü*

+×,†-ˆ-../Ô0^1`2Ê23÷÷÷÷÷÷÷÷÷òòòòòêêåàØØòòòòò $a$gd_Edgd_Ed$a$ $a$gdHnÄgdHnÄ
&
FgdHnÄ

+·,×,H-J-„-…-†-‡-ˆ-ú-...".&.£.É.Ê.Ë./0Ô0ö01
1j1x1*2.20242`2 2°2´2¾2À2Ä2Ê2è2ô2ü2þ2333 333v3„3†3ˆ3¤3¼3¾3À3â34424õíõíõíõâÞ×Ó×íÈíÈíÈíÈÀ¹À¹Ó¹Ó¹Ó¹Ó¹±¬±¬±¬±¹Ó¹Ó¹Ó¹Ó¹Ó¹Ó¹Ó¹Ó¹Ó¹Ó¹¢hHnÄh˜—5\ h_Ed5h_Edh´rè5

hHnÄh´rèhHnÄh´rè5 hHnÄh_EdCJ aJ h_Ed

hHnÄh_Edh˜—jhj:mh˜—U h_EdCJ aJ hHnÄh˜—CJ aJ =33N3l3¤3Ø34¨4L56x6˜6œ6Ê6ž7H890:b:
<â><’>úúòêêòúáááúÜÔËËËÂúººº $a$gdHnĄh^„hgd_Ed„h^„hgdHnÄ $a$gdHnÄ$a$„Ä^„ÄgdHnÄ
&
FegdHnÄ
&
Fegd_EdgdHnÄ24„4¦4¨4À4L5`5ð5ö566B6L6x6z6˜6š6œ6Ê6ž7Ì7€9†9¾9Ì9ö9:.:0:b:
<¶=¸=:>J>Ž>>’>®>\?^?B@ùòùêòêòæòêòæòÞÖËÇ»òæòæòæòæò´ªŸ”Œ”Œ””y”ªrnùh°&

hHnÄhlTŸ h°&CJ aJ hHnÄh_EdCJ aJ h_EdCJ aJ hHnÄhlTŸCJ aJ hHnÄh˜—CJ aJ hHnÄh˜—5\

h_Edh´rèhHnÄh˜—>*CJ aJ h˜—jjhj:mh˜—UhHnÄh˜—>*hHnÄh•¹>*h_Edh_Edh´rè>*

hHnÄh´rè

hHnÄh˜—+’>®>^?AB¤BdC DDD°G²GÐG:IrJtJ†JpKrKˆK˜K¬K®KÎKúúòòòòéúúúúúááØØáúúÐÐúú
&
FgdHnÄ
Æ"
gdHnÄ $a$gdHnĄh^„hgdHnÄ
&
FgdHnÄgdHnÄB@Ä@

AA¼ABBB$B.B2B6BvB†B B¢B¸BÂBÆBÊBÔBäBîBúBCNC`CbCÖCÜC D

D DDDD®G°G²GÐG:IrJtJ†JpKrKˆK–K¬K®KÎK
LæLöLùõùîùõîùõùõùõùõùõùõùõùõùõùõùõùõùäÔǽ¯¨½’¨½¨½Žî¨½î‡î

hHnÄhX-ahÕlÕ hHnÄhlTŸCJ aJ hHnÄh˜—CJ aJ

hÕlÕ5\hHnÄh˜—5OJQJ\hHnÄh˜—5\hkYØh˜—OJQJ^JhkYØh˜—5OJQJ\^JhHnÄh´rè5\

hHnÄh˜—h€[|

hHnÄh´rè5ÎKèLŽMîMúM@N`N¼NøN:O~O¤OÆOØOîOúO P_S¬SBTT÷ï÷÷êâââââêÚÚÚÚêÎÁÁ¹
&
F
gdHnÄ


Æü„Ä^„ÄgdHnÄ


&
F

ÆOgdHnÄ
&
F gdHnÄ
&
FgdHnÄgdHnÄ
&
FdgdHnÄ
&
F gdHnÄ öL>M^MŽMîMøMúM@N~O¤OúO PnPBQHQtQvQŽQ”Q|R€RR‚R R£R²R¸RÂRÃRÇRËRåRæRíRðRøRúR8SYSZS]S^S_SeS¬ST4T6T>T@TPTT@VqVrV

hHnÄhÞWÆhWY'

hHnÄh8 Lh(¯hHnÄh˜—5\hÕlÕ

hHnÄh˜—

hHnÄhÕlÕ

hHnÄhX-a@TCWiW¥WxX|XÆX:Y
&
F
gdHnÄ
&
F
gdl4‰ ¤ðgdHnÄ $a$gdHnÄgdWY'gdHnÄ $a$gdWY' $a$gdHnĄÄ^„ÄgdHnĄÄ^„ÄgdWY' cWdWgWhWpWqW„W¤WXxXzX|X”XšX X¤X¬X®X¶XºXÂXÆXøX8Y:Y

hHnÄh5@

hHnÄhS«hl4‰hHnÄh˜—5\hkYØh˜—5\&hkYØh˜—5CJ OJQJ\^JaJ hkYØh˜—CJ OJQJ^JaJ

hWY'hWY'hüZ×hHnÄh˜—H*

hj:mh˜—j-½hj:mh˜—U hHnÄh˜—CJ aJ

hHnÄh5/

hHnÄh˜—hWY'-È^ì^î^ò^_(_*_._2_T_*`,`0`2`6`h`n`„`®`Ø`ú`ü` a"a*a,a.aÄaìaîab bbbbb bÈbcccccc*chczcÒcÜcòcúcdd4d6dZdjdŽdÞdàdædèdêd$e&eùõùõùõùîäÝÓÝÓÝùõùäÌÝÄÝõÝõÝÌÝÄÝõݼÝõÝÌÝÄÝÄݲÝõÝùõùõùõùõùõùõùª¢ª¢ùhHnÄhS«5hHnÄh3À5 jòðhHnÄh˜—hHnÄh˜—H*hHnÄh˜—H*

hHnÄh't˜ jDðhHnÄh˜—

hHnÄh˜—hHnÄh˜—5\

hl4‰5\hl4‰

hHnÄhS«@`6`„`®`.a¾a bÈb*czcàdÈeBgzhÀijºk®l8múmXnhn†núúúññäñúúÛúÒÒúúÊÊÊÊúÂÂ
&
F
gdHnÄ
&
F

gdHnÄ
Ǝgdl4‰
ÆgdHnÄ


Æ3 „h^„hgdHnÄ
Æ3 gdHnÄgdHnÄ&e(eÈe¦f¨fÀfäfôf
ggªgîgøghh hNh^hvhxhzhÐhÞhêhòhži¼i¾iÀij2j8j:jâjäj¸kàk¬lÌl6m`mxmŒmømúmXn„no.oro~oŠoÚo$q¨qªqÆq
r¨r

s‚t¬t¾uÀuÒuùòëçãëãëãëãëãëãëãëãëòãòãòëãòÙãÒãùãùÒùÒùÒùãùÒÙÒëãëãëãëãëÒÙÒÙÒÊÒ¼¬hkYØh˜—5OJQJ\^JhHnÄh3À5OJQJ\hHnÄh˜—>*

hHnÄh˜—hHnÄh˜—5\hSNÛhl4‰

hHnÄh't˜

hHnÄhS«

hHnÄh3À@†n®nÞnÞoVpžp

qªqÆq
rFrrr¨r

s¢sðs4t‚t®t>uhuœu¾u÷÷÷÷÷÷÷ïêâââêÚÚÚÚѽ½½½
&
F
Æ8„Å„åþ^„Å`„åþgdHnĄh^„hgdHnÄ
&
FgdHnÄ
&
F gdHnÄgdHnÄ
&
F
gdHnÄ
&
F
gdHnľuÒuÄxÆxÈz¬|Ô|€}p~þ~@d¢*€0ÖH‚ª‚d……†^†‡¤‡úúúúòúêêêúåàÔÆÔÔúúúúúúú

&
Fd
Ǝø gd
¹


&
Fd
Æø gd
¹gd
¹$a$
&
FgdHnÄ $a$gdHnÄgdHnÄÒuÂxÄxÆxÜx‚y„yz
zÆzÈzÊzÌzÜz&|(|0|ª|¬|Ô|þ~@B\^`bdöïçßØÔØÔÍÁ³¨³¨ •Š¨€y€ngYNnJh˜—jë”hj:mh-–UjŕÝ>
hj:mh˜—UV

hj:mh˜—jhj:mh˜—U

hHnÄh˜—hHnÄh˜—5\ hHnÄh
qCJ aJ hHnÄh©b-CJ aJ h©b-CJ aJ hHnÄh˜—CJ aJ hHnÄh˜—5CJ \aJ h©b-h
qOJQJ\

hHnÄh5@h©b-

hHnÄh
qhHnÄh
q5h©b-hkYØ\

h˜—5\hkYØh˜—5\d ¸ÞàT€V€Ú€Þ€î€ð€VXüþH‚¨‚ª‚†ƒ ƒöƒ„P„^„j„r„´„¶„Ê„Ì„è„ê„ ……&…\…b…d…Œ…”…¢…ú…ü…¤‡¸‡ôˆöˆŠ ŠØŠæŠúŠ
‹ ŒŒŒpŒðŒ4ŽPŽ(DÈîðöˆŠ˜÷óìóìóåóìóìóìóìÛÔÐÌÐÌÐÌÐÌÐÌÐÌÐÌÐÌÐÌÐÇ¿ì»ì»ì¿ì·ì·ì·ì·ì·ì·ì¯Ô¯Ô¿ì·ì·ì·ìhj:mh˜—>*hƒYhTo2h5@h5@5 h
q>*hx1‹h
q

hj:mh˜—hj:mh˜—5\

hHnÄh
¹

h5@h5@h
¹hHnÄh
¹5E¤‡¾‡îˆŒðŒ V‚¾ö4ŽRŽlŽœŽàŽ(Ètþv‘’’h’ä’Ô“úúúúúòòòòòúêêêêúááááÜÜÓÓ
ÆÜgdƒYgdHnÄ
ÆgdƒY
&
FgdHnÄ
&
FgdHnÄgdHnĘØ‘‘Š‘Œ‘Бؑڑæ‘ê‘ð‘’’h’ž’ä’“À““î“ð“@”r”þ”•Z–l–¼–ª—ô—ö—ø—ðšòš››bˆÚŸÜŸ* üõüõüõîüîõüõã×üõüõüõüõÍÆÂõ¾õÆ·¬Æ¥™‘¾ŠŠuŠ jÞðhHnÄh5@ hHnÄh5@CJ aJ

hHnÄh5@hHnÄh5@5h9a’h5@OJQJ\

hHnÄh˜—j¸™hj:mh-–U

h9a’h˜—h9a’h˜—

hj:mh˜—hj:mh˜—5\hƒYh5@5CJ aJ h5@h5@CJ aJ

h5@hƒY

h5@h5@hƒY)ԓ@”r”•r•¶•ö•n–¼–ª—ô—ø—1˜‚˜Æ˜÷˜*šðšòš›ú›´œböñééÜÜÜÜéé×ÏÏÏÏÏÏññÇÇÇ
&
Fdgd9a’
&
FgdHnÄ$a$

„h„]^„h`„]gdHnÄ
&
F gdHnÄgdHnÄ
ÆÜgdƒYbdˆ0Ÿ, . B J¢¾¢Â£K¤½¤ÿ¤)¥Z¥¦¦þ¦A¨B¨C¨Y¨r¨úúõõõõõíååÔÔõÌÌõÇÇÇ¿·
&
FgdHnÄ
&
FgdHnÄgdÜA
&
FdgdHnÄ
Æ¥„Þ„"ü^„Þ`„"ügdÜA
&
FgdHnÄ $a$gdHnÄgdHnÄgdHnÄ* , . 0 @ B J¢¾¢Ü¢à¢ò¢ø¢ú¢þ¢>£R£Â£â£I¤K¤T¤}¤”¤ž¤±¤¼¤¾¤À¤È¤æ¤ç¤è¤é¤þ¤ÿ¤:¥;¥¦¦þ¦@¨C¨òåØȺ°¢˜‘Š‘†Š‘Š‘˜‘x†x†qmxqq‘f†f˜xm

hHnÄh\UÆhÜA

hHnÄhì/„

hHnÄhx1‹

hHnÄhÍ@Íh9a’

hHnÄh9a’

hHnÄh˜—hHnÄh˜—5\hHnÄh˜—5CJ \aJ hkYØh˜—5\hkYØh˜—OJQJ\^JhkYØh˜—5OJQJ\^Jh¿:5OJQJ\^Jh
¹5OJQJ\^JhHnÄh5@5OJQJ\(r¨…¨™¨¦¨Ò¨í¨÷¨ý¨©$©%©&©T©¢«ä­ò¯X²þ²î³R´ž´U¶d¶\¸÷÷÷ï÷÷÷÷÷êêêÞÞÞÖÖÖÖêêêÊ

&
F
ÆÐgdHnÄ $a$gdHnÄ

&
F
ÆÐgdHnÄgdHnÄ
&
FgdHnÄ
&
FgdHnÄC¨¦¨§¨Ò¨$©&©h©¼ªÀªÎªv«x«Š«« «¢«Ð«Ô«ò«¦¬¨¬¶¬¸¬º¬¢­¤­¦­¶­â­ä­:®Ö®4¯:¯ð¯ò¯X±˜±¬±®±V²X²f²þ² ³Z³\³ì³î³R´ž´îµ¶#¶T¶j¶··Z¸„¸ùõùîçÝùÖÒÖÒÖÒÖùÝùËùÖÒÖÒÖÒÖÒÖùÝùÖÇÖù¼±¼¦±¼ž¦ž¦ž¦ž¦ÝùÖÇÖù—Ç—ù

hHnÄhì/„ h¿:CJ aJ hHnÄh\UÆCJ aJ hHnÄhì/„CJ aJ hHnÄh˜—CJ aJ h¿:

hHnÄh9a’h9a’

hHnÄh\UÆhHnÄh˜—5\

hÜA5\

hHnÄhx1‹hÜA

hHnÄh˜—;\¸n¸¦¹ª» ¾&¾(¾z¾œ¿ÀhðÄÊÆRÇèÈêÈüÈË|Í\Î|ΦÎTÏ2ÐlÐóóóóóîîîâÙâÙâÙîîîîîîîÑÑÑ
&
FgdHnĄÅ^„ÅgdHnÄ

&
F
ÆÐgdHnÄgdHnÄ

&
F
ÆÐgdHnĄ¸¶¸¹ ¹¢¹¤¹¶¹¨»Ú»¾&¾(¾z¾¤¾à¾¿¿À

ÀäÀðÀäÁîÁÃbÃhæÃäìĮİIJÄÊÆBÇPÇRÇÄÇÊÇÈ$ÈfÈrÈèÈêÈüÈþÊËË$Ì*Ì,Ì2ÌòÌzÍ|ÍùõùíùæùæùæßÕæÑæÊæÃùõùõùõùæÊæÑæÑùæùæùÑùÑùÑù·§–ÕæùŒùæùæ j>ðhHnÄhì/„

h˜—5\hkYØh˜—5\hkYØh˜—5OJQJ\^JhkYØhì/„OJQJ\

hHnÄh¿:

hHnÄh\UÆhÜ%éhHnÄh˜—5\

hÜA5\

hHnÄh˜—h¿:hì/„H*h¿:

hHnÄhì/„6|͈Í(Î.ÎXÎZÎ\ÎzÎ|ΤÎþÎRÏÎÏÐ Ð
ÐÐÐEÐFÐlЈзÐÕÐÑÑÔÒÓ ÔTÔ®ÔòԞÕ`ÖtÖØØ´Ø&Ù(Ù`ÙdÚpÚrڄÚ~ÛêÛÜôÜ\ݰ݆ވÞÀßÂßÐßîßLàZà‚à áFáhá„á†á÷ðìðèÞÔÍÅÍðÍìÍðÍðÍðÍÅÍÅÍÅÍÔÍÔÍÔÍðÅ;Íð·ÔÍÅÍÔÍðÔÍðÔÍìÍì³ð³ð³ð³ð«¦ h!Y—\h!Y—h!Y—\h!Y—

h[t75\

hHnÄh[t7hHnÄh˜—>*

hHnÄh˜—hHnÄh˜—5\hHnÄhì/„5\hSëh[t7

hHnÄhì/„hHnÄhì/„5@lЉНзÐÖÐðÐÑ-ÑvÒ¨ÒÔÒÓLÓ|ÓªÓ ÔVÔrԈԔԮÔôÔn՞Õ`ÖúòòúêêúâââúÚÚÚÚúÒÒÒÒúÒÒÒ
&
F gdHnÄ
&
F-gdHnÄ
&
FgdHnÄ
&
FgdHnÄ
&
FgdHnÄgdHnÄ`Öv֚ÖÆÖ×>מ×Æ×Ø0ØzØ´Ø&Ù(ÙbÙÚdÚrڄÚúæÖÖÖÖæÆÆÆÆÆúúººú¦
&
F#
Æ „ª„Vþ^„ª`„VþgdHnÄ

&
F#
ÆÐgdHnÄ
&
F"
ÆЄÅ^„ÅgdHnÄ
&
F!
Æ „Å^„ÅgdHnÄ
&
F!
ÆЄª„Vþ^„ª`„VþgdHnÄgdHnĄÚNÛ~ÛêÛÜ4Ü~ÜôÜ\ݲݸÞÀßhá¸áøáºãØãvå$çÄè*êBëâíïïïÛÏÏÏÏÊÊÊÊÊÊÊŽ½½½ÊÊ
&
FegdHnÄgdHnÄgdHnÄ

&
F$
ÆÐgdHnÄ
&
F#
Æ „ª„Vþ^„ª`„VþgdHnÄ
&
F#
Æp„Å^„ÅgdHnĆáˆá¦á¨á´á¶á¸áöáøáþáâºãØã æ¦æäæ"çJèPè„èÂèâéèéê(ê0êBê`êfêlê¬êë@ëHëJëˆëTînîpîrîVð”ðôðöð
ñ

ñ>ñ¬ñÒñàñ°óñìßìÒÊÀ¹²ª²Ÿ²›²›²›²›²›²›²ª²›²›²—²’ª²Š…Š²—²—²—²—²—² h.)5h.)hì/„5 hzÈ5h.)hzÈ hHnÄhì/„CJ aJ hHnÄhì/„5

hHnÄhì/„

hHnÄh˜—hHnÄh˜—5\h!Y—h!Y—\j£÷h!Y—h!Y—U\j³[h!Y—h!Y—U\ h!Y—\jù©h!Y—h!Y—5U\2âírî&ïžï2ð–ðöð–ñXò²óÈôÚôÀöÂö>ù^ùîù¼ú(ûFû&þ–þÌÿ˜úòòòòúßßú×úúúúúÏÏÏúÇÇÇÇ
&
FfgdHnÄ
&
F%gdHnÄ
&
FhgdHnÄ
&
Fe
Æ
hÐ¥„Ð^„Ðgd.)
&
FegdHnÄgdHnÄ°ó²óÈôØôÚôÀöÂööö`øbøˆøÈø<ù>ù\ù(ûDûFûbûàûæûüžüÎüÐü
þ

þ"þ$þÔþÚþÈÿÊÿ˜È.06FTÄȨªÐX–˜¾ f òëÛÍþ¶¯«¤«¤¯š¯š¯“¤«¤«¤«¤«¤«¤«¤«¤š¯¾‹†‹¤«¤š¤«¤¯¤¯

hYT‰5\ h.)5hHnÄhì/„5

hHnÄh.)hHnÄh˜—5\

hHnÄhì/„h.)

hHnÄh˜—h.)h˜—5 hYT‰5hkYØh˜—5\hkYØh˜—OJQJ\^JhkYØh˜—5OJQJ\^J

hHnÄhái“hHnÄhì/„5OJQJ\2˜Ê”.0¨ªÐ˜ ú ‚„¸ôF œ Ü Þ à úòòúúúúêââÕâúúÁ±±±¬¬$a$
&
F'
Æp„Å^„ÅgdHnÄ
&
F'
Æ „ª„Wþ^„ª`„WþgdHnÄ

„h„]^„h`„]gdHnÄ
&
F'gdHnÄ
&
FggdHnÄ
&
F&gdHnÄgdHnÄ f œ ž ø ‚„†¶¸òÜ Þ â ä æ T
*
.
0
2
4
T
V
X
J

Ð

Ò

t ´ *Vbz€äðr~¼ ¾ ÐÔÜìöN^ˆŽÈ䚜2ùòùòëÝÓòÓòÏËÝĺ³ËÏÄݺ³¯¨³¡³Óòš–š–š–š–š–š–š’š’š’š’š’š’šŽšh­h´h'K©hœÌ

hHnÄhý!@

hj:mhý!@

hý!@hý!@hý!@

hj:mh˜—hj:mh˜—5\

hj:mhYT‰hYT‰h˜—hHnÄh˜—5\jhYT‰UmHnHu

hYT‰5\

hHnÄh˜—

hHnÄhì/„8à â æ V
*
,
.
0
2
V
J

Ò

t Ühö
†" BºúúæÚúúúúæÒÚÚÍÅÅÅÅÅÅÅÅ
&
FegdHnÄgdHnÄ
&
F(gdHnÄ

&
F(
ÆÐgdHnÄ
&
F'
Æ „ª„Vþ^„ª`„VþgdHnÄ$a$º¸@š€´vx’ö ø B!Ü!E""‚"‹"@$B$î(°+<,ööññééááññññüüññôñññïïáñgd­h´>
&
FegdHnÄ
&
Fvgd­h´gdHnĄh^„hgdHnÄ2Bž¤8~°²v¢¤„’ -d-Ø-Þ- 2 ö ø B!œ!ž!'"("E"P"Q"R""‚"‹"@$B$Œ$°%&.&ì&ì(p)z)**>*¤-üõüõüõüõüõîüîüîüîüîüîçîÜÐõüõüõÈÜÈܾ®¤“Œîüî…îüîüî…

hHnÄhŠ3`

hHnÄh˜—hHnÄh˜—5\

h­h´5\hkYØh˜—5\hkYØh˜—5OJQJ\^JhkYØhŠ3`5\ h'K©CJ aJ h'K©hý!@5CJ aJ hHnÄhý!@CJ aJ

hHnÄh­h´

hHnÄhig

hHnÄhý!@h­h´2¤-â-d.f.z/|/0(0Ø0ð0Ž1¦1F2€2¶2Ê2#4$4C4H4I4t4ª4«4¬4­4¹4º4¿4À4Á45555J5K5L5M5N56È6Ü6üõñõñõçõàõàõàõàõàçØÎÇàÇü¼µüµªµ£Ÿ”µŸµ…µÇ~rhHnÄhŠ3`5CJ aJ

hHnÄhl…jÈ=hj:mh˜—UhÞ[ªj×L hj:mhigUhig

hj:mhigjÖáhj:mh˜—U

hj:mh˜—jñ|hj:mh˜—U

hHnÄhighHnÄhig5\hHnÄhig\

hHnÄh˜—hHnÄh˜—5\h­h´

hHnÄhŠ3`hkYØ*<,æ-h.0ú01d2´2$4u4¬4á455l5n5è6÷÷îéááááéíå±¥±>
&
F)
Æ „ª„Vþ^„ª`„VþgdHnÄ$a$
$„ª^„ªa$gdÞ[ª
&
F)
Æ „ª„Vþ^„ª`„VþgdÞA $a$gdkYØ
&
F)
Æ „ª„Vþ^„ª`„VþgdkYØ
&
F)gdHnÄgdHnĄh^„hgdHnÄ
&
FegdHnÄÈ6b78¶89N9†9€:|;Ž;â;,<><><ì>
=Z=p= =0>Š>÷ïïïïêÞÞêÒÒÒÒÒÒÒÒêÆÆê

&
F,
ÆÐgdHnÄ

&
F+
ÆÐgdHnÄ

&
F*
ÆÐgdHnÄgdHnÄ
&
FegdHnÄ $a$gdHnÄÜ6b7<8>8T8V899N9„9|;Œ;’<>ˆ>È>Þ>?4?z?Š?¢?À?Ê?Ì?Ö?Ü?@¶@¸@â@ArA\B@CBCTCVCD²D´DæDE>ENEPERE„E\FzF|FÖFžG GõîêîêîêîàÙÑÙÊîÑÙÊÙàÙîÙîÙîÙîÆîÆîÙîÙàÙÊÙ٠àÙàٕٙÙàٙÙàٕhmr™

hHnÄh*ÉhkYØh˜—5\hHnÄh˜—5OJQJ\hHnÄhl…5OJQJ\h(!É

hHnÄhl…hHnÄh˜—>*

hHnÄh˜—hHnÄh˜—5\h­h´

hHnÄhŠ3` hHnÄhŠ3`CJ aJ :Š>â>8?¸@ä@ŠAìA\B@CVCD´DRE|F¢G´GH>H˜HÖHI(IVIóóóîâââÙîîîÑÑÑîÉÉÉÉÉîÁ
&
F1gdHnÄ
&
F0gdHnÄ
&
F/gdHnĄh^„hgdHnÄ

&
F.
ÆÐgdHnÄgdHnÄ

&
F-
ÆÐgdHnÄ G¢G²GÖHI&IVIœI#J$JJ‘J”J§J+K?KLœLžLúLN,NOO\O`OÐOPNPXP*QRQTQQÜQR(RNR–RÈRS0S¶SÈSìSîST¼TÂTèTêTúT

VøV

WXWZWÖWúWrXtX–X˜XvYzY˜YšY€Zùñùêñùêùêß×ÐêÐ×êÐÌÐêÌêÌêÌêÌêÌêÂùÂùÂùêùÂùÂùÂù»³»Ì»ùñùêñùêùÂùЫлЫ³ßhHnÄh*É5hHnÄh6uï5

hHnÄh6uïhHnÄh˜—5\h°K1

hHnÄh*ÉhHnÄhl…>* hHnÄh*ÉCJ aJ

hHnÄhl…hHnÄh˜—>*

hHnÄh˜—CVIœIÞI$JJK+K*QTQÜQ–RS¶SîSêTüTHUˆUÔU

V:V\V V¼V÷÷÷ïåÜ××ÏÏÏÏÏÏ×ÇÇÇÇÇÇÇÇ
&
F3gdHnÄ
&
F2gdHnÄgdHnÄ
ƊgdHnÄ

ƊgdHnÄ $a$gdHnÄ
&
F1gdHnļVæVøV WHWjWÖWüWtXzYšYPZÀZ [^[v[p\ö]"^0^€^Œ^¨^÷÷òêêêòáááÍÍÍÍáÅÅÅò½½½
&
F6gdHnÄ
&
F5gdHnÄ $
&
Fe
Æ hЄÐ^„Ða$gdHnĄh^„hgdHnÄ
&
F4gdHnÄgdHnÄ
&
F3gdHnĀZ‚Z^[v[’[p\Œ\ö] ^"^0^~^€^Š^Œ^¦^¨^Î^Ð^ä^¢_¤_Â_Ä_è_`¬`naŠa¦a¶abbibb«b¬b­b¶b·b(c)cGcˆd¸døíåÛÔÛÔÛÔÌÔÌŽŽŽÌÔÅÔÅÛÔÛÔÛÔÌÔÌÔŶԪœ”ŠÛÔx

hHnÄh

'ù h@?Lh˜—OJQJhkYØh˜—5\hHnÄh˜—\hHnÄh˜—5OJQJ\h@?Lh6uïOJQJ\

hHnÄh8N‘hHnÄh6uï>*

hHnÄh6uïhHnÄh˜—>*

hHnÄh˜—hHnÄh˜—5\hHnÄh*É5 hHnÄh*ÉCJ aJ hvÁCJ aJ ,¨^Ð^æ^_œ_Ä_ê_`na¦a¸aêabb7bSbYbjb¬b­b·b(c)cHcNe`g÷ò÷÷÷òòêêòââòÚÚÚÚòòòòòòòò
&
F9gdHnÄ
&
F8gdHnÄ
&
F7gdHnÄgdHnÄ
&
F6gdHnĸdødLeNeZeèe$f¬f^g`gŠg’gÐgægbhchlhxhÝhòh'ij„kêk€l‚lÄlTmömúmoPoàoîojplpvp€p8qJqZqbqºqÎqlrnrŽrîrs s6s

hHnÄhº*ùhº*ùhHnÄhKvZ>*hHnÄh˜—5\hü K

hHnÄhKvZhHnÄh˜—>*

hHnÄh˜—

hHnÄh



hHnÄhÒJ?`gÐgêg
hbhÝh„kŒmxnnr’r®rÎrîrtVtútwŠx°{‚}Ä} ~ŽúúòòúúúúúúêêêúúÕÕÕÕÕúúÊ
$
&
Fea$gdHnÄ
&
F;
Æ ÜńńWþ^„Å`„WþgdHnÄ
&
F
&
F:gdHnÄgdHnÄútuÞv

w www*w w¤wx`xˆxŠx´x"z$z
{

{®{°{î{ð{&|f|v|˜|€}‚}Â} ~Œ €°€†’–þ.‚<ƒ>ƒRƒöïèäïÚöïèÒèÒËÃèËèËèËû˷˰Ëèö讀’š’š’šŠï~phHnÄh˜—5OJQJ\hkYØhù-1OJQJ\hHnÄh˜—5 hbHCJ aJ hHnÄhÒJCJ aJ hHnÄh˜—CJ aJ

hHnÄhbHhbHh_"¹hÒJ5h_"¹hù-15

hHnÄhÒJhHnÄhù-1\hHnÄhù-15\h_"¹

hHnÄhù-1

hHnÄh˜—hHnÄh˜—5\*Ž.€þ<ƒ>ƒRƒú„‰ê‰ÄŠ@‹‚‹èŒÎÂŽ’@’Ž’“x“”~”•ª•¬•ôôôïïïïïïçççßôôßßôôôôôôßß $a$gdHnÄ
&
F=gdHnÄgdHnÄ
$
&
Fea$gdHnÄRƒú„(… †L‰Œ‰À‰Â‰è‰‚‹À‹ŒæŒ žÌìô<ŽàŽ&2~¨Ž’’@’~”Š”•z•\•”•¦•ª•¬•¸•ø•.–6–j–n–à–ô–ö–öìåþúþåìåîã¸ã°ã¸ã°ã¸ã°ã¸ã¸ãîã¥ã¥°¥š¥’ãŠãŠãŠãî~hhnähüjr5cj aj="" hæ1¸cj="" aj="" hkyøcj="" aj="" hhnähbhcj="" aj="" hhnäh="" òcj="" aj="" hbhcj="" aj="" hhnäh%scj="" aj="" hhnäh?9öcj="" aj="" hhnäh?9ö5cj="" aj="">

hHnÄhù-1

hHnÄh˜—hHnÄh˜—5\hkYØh˜—5\.¬•l–à–ö–Œ— ˜ì˜X™ø™,šÀšV›Â›Zœ–œè²ž´¥4§Hª¬6°óóëààààààààààëàÌÀàÌÌÌ
$„Å^„Åa$gdbH $
&
Fe
Æ hЄÐ^„Ða$gdHnÄ
$
&
Fea$gdHnÄ $a$gdHnÄ
$
Æ¡
a$gdæ1¸ö–—.—8—N—è—ì—t˜‚˜L™T™®™¶™ˆš–ššš š› ›V›†›À›Â› œœXœZœ–œ¨²îþÂ¡Î¡’¤”¤¥¥ô¥²¦´¦º¦â¦ä¦

¨¨¤¨ô©ú©DªFªõíåíõíõÚõíõíõíõíõíõíõÌõíõ¾²õíõíõíõ¤õ¤õ™õ™õíõ™í™íhHnÄhüJR>*CJ aJ hHnÄhè>*CJ aJ hHnÄhèCJ aJ jsðhHnÄhüJRCJ aJ hHnÄhüJR5CJ aJ hHnÄh?9ö5CJ \aJ hHnÄhüJR5CJ \aJ hHnÄhbHCJ aJ hæ1¸CJ aJ hbHCJ aJ hHnÄhüJRCJ aJ 2Fªâª¬¬

¬ä¬p¯~¯Ê¯Ö¯ä¯ð¯4°6°x°ò°ô°j±l±”²Þ²à²"³ ´Š´Œ´`¶”¹–¹ººÐ» ¼¼n¼Ò½¾À<><><><à><þ>

hj:mh˜—

hHnÄhë,]

hË\6]hHnÄhë,]5\Uh;›hkYØ jeðhHnÄh?9ö

hHnÄh?9öhHnÄh˜—6]

hHnÄh˜—hHnÄh˜—5\ hæ1¸CJ aJ hHnÄhèCJ aJ hHnÄhüJRCJ aJ 36°x°ô°l±–²à²"³ ´š´Ú´6¶`¶â·”¹¼H¼Ò½~¿<><úòòòúéôëôëôôôôúúúúúú¶>
&
F@
Æ Ðª„ª„Vþ^„ª`„VþgdHnĄÅ^„ÅgdHnÄ
&
F?
Æ Å„Å„åþ^„Å`„åþgdHnĄB^„BgdHnÄ
&
F>gdHnÄgdHnÄ

A készletezési modellek csoportosítása
Igény jellege szerint:
Determinisztikus
Sztochasztikus
A készletek figyelése szerint:
Folyamatos figyelés
Periodikus figyelés

Q=fix mennyiség S=max. mennyiségig t=meghat. idQben (1) Fqrészfog modell
t=áll. , Q=áll (2) Ciklikus modell
t=áll., S=max. szintig s=elQre elhat készletszintkor (3) Két raktáros modell
s=min. szint, Q=áll (4) Csillapításos modell
s=jelzQszint, S=max. szintig (1) (2)
EMBED Unknown  EMBED Unknown 
(3) (4)
EMBED Unknown  EMBED Unknown 
Biztonsági készlet: a készletellátás zavarait fedezi, törzskészlet, vagy más néven minimális készlet.
Felhasználási ráta: az egységnyi idQalatti változást jelenti, jele: (.
Utánpótlási idQ: lehet elhanyagolható, vagy véges meghatározott idejq idQtartam.


13. TÉTEL
A szállítmányozás a fuvarozás helye és szerepe a külkereskedelemi áruforgalomban, a fuvarokmányok funkciói, a szállítmányozói, fuvarozói díjak hatása az áruforgalom költségeire, a speciális szállítmányozói tevékenységek (gyqjtQforgalom, konténeres forgalom)
A szállítmányozó az útvonal, a fuvarozási lánc megszervezésével, a különbözQ díjszabási és egyéb kedvezmények megszerzésével, továbbá szervezQ ténykedésével a fuvarköltségek csökkentésében kap fontos szerepet, s ezzel javíthatja az áru versenyképességét. Hasznos munkát fejt ki gazdaságunkban azzal, hogy mások megbízásából megköti a szükséges fuvarozási és egyéb szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerzQdéseket saját nevében, de megbízója költségére és kockázatára.
Áruszállítást a vállalat végzi: saját jármq, fuvarozó, szállítmányozó. Fuvarozók: más tulajdonában lévQ árut juttat el fuvardíj ellenében a feladó helyrQl a rendeltetési helyig (MÁV, MAHART, HUNGAROCAM), szállítmányozó (saját nevében köt szerzQdést a megbízó számlájára; fuvaroz és szolgáltat).
Fuvarparitás: A költségviselQ eladó és vevQ közötti megoszlásának földrajzi helyét fuvarparitásnak nevezzük.
Szállítás: A szállítás egy adásvételi ügylet feltételeinek teljesítését, pontosabban azt jelenti, hogy az árutulajdonos a vevQ javára lemond az áru fölötti rendelkezési jogról.
Fuvarozás: A fuvarozás az a mqvelet, amelyet az áru helyváltoztatása, a termelQ, gyártó, raktározó, elQállítási stb. helyérQl való elmozdítása, s a felhasználási, illetve rendeltetési helyre való továbbítás, valamint az ezzel járó egyéb tevékenység igényel.
Szállítmányozás: A vevQ vagy az eladó, más néven a megbízó és a fuvarozó közé ékelQdQ harmadik személy a szállítmányozó. A szállítmányozó saját nevében, de megbízója költségére és kockázatára köti meg az áru rendeltetési helyére való eljuttatása végett szükséges szerzQdéseket a fuvarozókkal és más közremqködQkkel.
A szállítmányozók a szállítással kapcsolatos mennyiségi tevékenységre vállalkoznak, beleértve a raktározást, csomagolást, komissiózást és az áru ellenértékének beszedését: komplett szállítási vállalatok, logisztikai vállalatok.
Területek tovább szakosodtak: - útvonal szerinti (helyi fuvarozó), - áruk szerinti
Szállítmányozó feladatai:
Részt vesz az áruügylet elQkészítésében, a várható áruforgalom ismeretében általános, rendszerint egy évre szóló megállapodást köt fuvarozókkal, kikötQkkel, külföldi szállítmányozókkal stb.
Beszerzi az áru legelQnyösebb stb. továbbítási útvonalának kidolgozásához szükséges díjtételeket és kedvezményeket.
A megbízójától kapott írásbeli megbízást ellenQrzi
Elszámolja a fennmaradó költségeket stb.
Nemzetközi szállítmányozás fejlQdése: közlekedési ágazatok szerinti szakosodás: közlekedési alágazatoknál nemzetközi egyezmények szabályozzák a piacra lépést, ott való mqködést.
A szállítmányozók közlekedési alágazatokra is szakosodtak. A szállítmányozó az áruszállítási folyamat minden csomópontjában jelen van, ahol az áruval történik valami.
Logisztikai feladatok a szállítmányozásban:
áruszállítás logisztikai elvek szerinti szervezése
fuvarozók keresletének/kínálatának összehasonlítása
munkamegosztás elQsegítése
komplex logisztikai szolgáltatások nyújtása: raktározás, csomagolás, komissiózás, áru ellenQrzése
A szállítmányozó feladata a komplex szállítási láncok kiépítése, áruáramlás optimalizálása. Fontos a különleges és veszély áruk szállításának végrehajtásában a szakismeret.
Speciális szállítmányozói tevékenységek:
GyqjtQforgalom:
A nemzetközi kereskedelemben résztvevQ áruk jelentQs hányada darabáru, amelyek általában kis súlyú és kis terjedelmq küldemények. Ezeket a fuvarozók az árutovábbításhoz szükséges többlettevékenységük alapján magasabb díj fejében fuvarozzák el, mint a teljes fuvareszközt kitöltQ, kocsirakományú küldeményeket. A szállítmányozók, a gyqjtQforgalom szervezése révén csökkentik a darabáruk fuvarozási költségeit.
Annak keretében maguk gyqjtik össze a darabáru küldeményeket és azokat kocsirakományú küldeményként adják át fuvarozásra, de tevékenységükért alacsonyabb díjat számítanak fel a két feladási módnál fizetendQ fuvardíj különbözeténél.
Szállítmányozói kalkuláció készítése:
A szállítmányozó, tájékozottsága révén naprakész ismeretek birtokában tud fuvarkalkulációt készíteni, amellyel már az adásvételi szerzQdés elQkészítésének szakaszában megbízóit segítheti a megfelelQ fuvarparitás megválasztásában és a megalapozott ár kialakításában.
SzerzQdéskötés külföldi fuvarozókkal és szállítmányozókkal:
Ezek a szerzQdések lehetnek esetiek, de gyakran keret-jelleget öltenek.
Fuvarokmány:
B/L (Bill of Lading)a fuvarozási szerzQdés megkötését és feltételeit igazolja. A szállítmányozó az okmány kiállításával eredményfelelQsséget vállal, és kötelezettséget vállal, hogy gondoskodik a küldeménynek az átvételi helyrQl a kiszolgáltatási helyére történQ eljuttatásáról és kiszolgáltatásáról, amilyen állapotban az árut átvette.
Szárazföldi fuvarokmányok: (fuvarlevelek a nemzetközi vasúti, közúti, légi és dunai fuvarozásban), tartalmi elemek (adatok: név, cím, tartam, menny stb.), funkciójuk a feladó számára (áru feletti rendelkezési jog, reklamációs jog)
A fuvarokmányok fajtái: nemzetközi vasúti/közúti fuvarlevél, légi fuvarlevél
Fuvarokmányok funkciói: a szállítmányozó által kibocsátott okmányok (szállító átvételi elismervény/igazolás, a száll igazolás fuvarozásról FCT (a speditQr köt vállal eme okmány ellenében az áru kiszolgáltatásról), SDT és FFI (veszélyes áruk szállítására, megbízó tölti ki, SDT kíséri az árut, FFI szállítási megbízás), FBL (kombinált fuvarokmány: igazolja a fuvarozási szerzQdés megkötését), CMR (akkor kell, ha átlépi az áru a határt), FIATA FCR (szállítmányozó az árut átvette és továbbítani fogja), FIATA FCT (szállítmányozó vállalja a szállítást a rendeltetési helyre), FIATA FNR (raktárjegy, igazolja a raktárra vételt), FIATA B/L (fuvarfelelQsség-eredményfelelQsség).
Értékpapír típusú fuvarokmányok: tartalmuk és funkciójuk megegyezik a szárazföldi fuvarokmánnyal, különbség viszont, hogy esetükben az árut a kiállításuktól függQen erre feljogosított személy csak az okmány eredeti példánya ellenében veheti át a fuvarozótól.

Kötelmi jog: szigorú szabályokat ír elQ a szállításra: a megbízó érdekeit kell képviselnie, gazdaságosság és a küldemény biztonságának figyelembevétele, közvetlen felelQs a szállítmány ügylet lebonyolításáért, köteles a megbízó utasításait figyelembe venni.
Törvény védi a szállítmányozót is: a szállítmányozási díj, a felmerülQ költségek megtérítését követelheti. A szállítmányozói díj plusz költségek erejéig zálogjog illeti meg a megbízóval szemben.
Legfontosabb eleme az ügyletnek a szállítmányozási megbízás:
számos esetben helyettesítheti a szállítmányozási szerzQdés
minden lényeges információt tartalmaznia kell: ami az áruval-, fuvarozással-, kereskedelemmel kapcsolatos
áruval kapcsolatos információk: szükségesek a fuvareszköz megóvásához, megrakásához, okmányok beszerzéséhez
fuvarozással kapcsolatos adatok: pl. feladás helye, ideje, rendeltetési hely, határidQ
kereskedelmi információk: paritások, ill. az áru kiszolgáltatásához szükséges okmányok ismerete
paritás: földrajzi pontok: - telepítési hely paritás, -fuvarparitás
A szállítmányozók a termelQk, kereskedQk, fuvarozók közötti kapcsolatot hozzák létre.
Darabárukat gyqjtQraktárakban gyqjtik és kocsirakományként küldik tovább a meghatározott célállomás gyqjtQraktárába. A gyqjtQfuvarozás jellemzQje a menetrendszerqség.

14. TÉTEL
Termék és rakomány-azonosító rendszerek, az automatikus azonosítás módjai és eszközei, a vonalkód technika fQbb jellemzQi.
Az automatikus azonosításnál minden jelhordozót gépi úton azonosítanak és az adatokat automatikusan a számítógépre továbbítják.
Az a törekvés, hogy a felhasználó minden pillanatban megtalálja a keresett terméket, korszerq számítógépes nyilvántartási és irányítási rendszerek használatosak, amelyhez gépi azonosítás és adatbevitel megoldása szükséges.
A jel alkalmazása az automatikus azonosításra, elektronikus adatcserére. KülönbözQ termékek azonosítására számokat, számkódokat alkalmaznak. Fejlesztések az egységes számkód kialakítására irányulnak. Automatikus azonosítás: jelhordozók gépi úton azonosítják, az adatokat, számítógépbe továbbítják. Adat lehet: azonosítási kód, de részletesebb információ is tartozhat hozzá.
1984: Nemzetközi Termékazonosító Társaság: egységes hazai termékazonosító rendszert hozott létre.
Legelterjedtebb módszerek/fajtái:
Vonalkód technika
Optikailag olvasható jelek (OCR)
Mágnesesen olvasható jelek (MICR)
Mágneskártyák
Nagyfrekvenciás adóvevQk (MDS)
Kamerás alakfelismerQk
Vonalkódok: megjelenése a 70-es évre tehetQ: cikkazonosító számkód, vonalkód.
OCR (optikai felismerés): emberi szemmel olvasható betqk, számok gépi azonosítása.
Jelenleg elterjedt kódolási eljárások: - mechanikus, - mágneses: mágneskártya, - optikai: fényvisszaverQ matricák, színkódok, - elektronikus: mozgó adattárolókkal.
Eszközei:
Vonalkód leolvasók: fényceruza, CCD leolvasó, lézerolvasók
Mágneskártyák
AdóvevQk
Kamerák
Vonalkód technika:
Azonosítót vékony és vastag vonalakból álló jelsorrá alakítja. Az információt párhuzamos és üres helyek sorozata alakítja, csomagolóeszközökre nyomtatják, kísérQ dokumentumokra ragasztják.
Vonalkód részei: kezdQ széljel, hasznos jelek, záró széljel, olvasható számok.

Nyugalmi zóna: tiszta terület, amely körülveszi a kódolt adatokat tartalmazó felületet
Start és stop karakter: azonosító jelzés a kódolt adatterület meghatározására
Kódolt adatok: tartalmazza az információt
EllenQrzQ karakter: a kódolt adatok értékeibQl, valamilyen algoritmussal képezhetQ
ÉrtelmezQ sor: a kódolt adatok megjelenítésére szolgáló kiegészítQ információ.
Vonalkód rendszerek: különbözQ vonalkód típusok a különbözQ országokban.
vonalkód szabványok: a karaktersorozat elsQ karaktere határozza meg a vonalkód típusát
vonalkódok által hordozott infók: karaktersorozat max. 256 karakter lehet
Magyarországon elterjedt az EAN-kód
7 modulból épül fel, melyek 2-2 világos/sötét sávot tartalmaznak. Legszélesebb sáv 4, a legkeskenyebb 1 modulból áll. Jobbra rendezett jel: mindig világos sávval indul. Rendszerek: sokféle van (ország, vállalat specifikus): vonalkód szabványok (jellemzQ, hogy az azonosítási kód karaktersorozatának elsQ karakter határozza meg a vonalkód típusát), adott infók (sorozatként kerül kiértékelésre: az olvasó leolvas, átalakít egy max 256 karakterq információvá). Létezik a fogyasztó csomagolás azonosítója is (EAN kód); 3 fQbb csomagolás van: fogyasztói, gyqjtQ, egységrakomány csomagolás, és a fogyasztóinak a kódja az EAN. Kód 3 elembQl áll össze: ország azonosító (BrüsszelbQl kapjuk, 2 számjegy), vállalati azonosító (hazai megbízott ad, 5). Az EAN kód felépítése: 2 fél rész (6-6 számmal), 2 oldali széljel, + egy 13. szám (ellenQrzQ). Szállítási és gyqjtQcsomagoláson az EAN-DUN-ITF azonosítás él: felépítése: elsQ számjegy az áll termelési mennyiséget tartalmazó gyqjtQcsomagolás azonos szám, következQ 12 számjegy, majd az ellenQrzQ szám (14 jegy van). ITF vonalkód: a számok nem kötQdnek közvetlenül a vonalakhoz. Vonalkód elhelyezése: szabványszerqen, vízszintesen, meghatározott távolságra a jobb alsó sarokban.

Termék és rakomány-azonosító rendszerek
EAN rendszer:
Az EAN rendszer célja, hogy a termékek egyértelmqen azonosíthatók legyenek, s ezáltal megkönnyítsék a termelQk és a fogyasztók közötti áruáramlást. Az EAN vonalkód alatt szemmel olvasható OCR-B típusú számok találhatók, amelyek megfelelnek a vonalak által kódolt számoknak. Az EAN-kód 10 féle méretben készíthetQ. 3 alapvetQ csomagolási formához:
Az áruk 3 csoportba mozoghatnak: fogyasztási csomagolás, gyqjtQcsomagolás., egységrakomány
fogyasztási csomagolás: azonosítója EAN-kód:
Fogyasztói csomagolás:
A terméket a fogyasztóig kísérQ csomagolás. EAN-13 és az EAN-8

1-2(3).karakter: országazonosító
3(4)-7(8).karakter: cégazonosító
8(9)-12.karakter: cégen belüli termékazonosító szám
13.karakter: ellenQrzQszám
GyqjtQ és szállítási csomagolásnál a kódolás más, ami egyértelmqen megmutatja a termék típusát.
ETK szám (gyqjtQcsomagoláshoz használjuk, csak belföldi felhasználású azonosító szám)
Az egységrakomány azonosítása ETK (belsQ kódolás): hat számjegy hosszú, mennyiségre utal, tizedes jegy mindig 3 számjegyig. Kizárólag belföldön, csak szemmel olvasható; jelentése: az adott egységrakomány hány db fogyasztási egységet tart. E1E2 * ETK 12345678, ahol E1E2 (egységek helyiérték száma). A kód elhelyezése: a gyqjtQcsomagolás kódjához képest elforgatva a két szélsQ oldalon.


EAN-DUN-14 (gyqjtQcsomagolásra) számot a fogyasztói csomagolás EAN-13 számának egy számjeggyel való kiegészítés útján nyerjük. Ez a VL (logistical variant) kerül a szám elejére, ez különbözteti meg az adott fogyasztói csomagolás különbözQ darabszámot tartalmazó és eltérQ kivitelq gyqjtQcsomagolásait. A VL értéke 1 és 8 lehet.
EAN-128 (gyqjtQcsomagolásnál) kódszámrendszer az elosztási láncban a legsokoldalúbban használható információhordozó. Minden információ két- vagy többjegyq AI-val (adattartam azonosító) kezdQdik, amely leolvasáskor lehetQvé teszi az ezt követQ információ tartalmának felismerését. A kódrendszer alkalmas tartalom szerinti azonosításra, szállítási egységek egyedi azonosítására, valamint kiegészítQ információk kifejezésére.
UPC-A kereskedelmi kód, 12 karakteres
ITF kód, fQként raktárakban, nehéz-, jármq- és élelmiszeripari alkalmazásban találhatjuk meg. A kód hossza szabadon választható, de csak páros számjegyet tartalmazhat. Minden karaktere 5 modulból áll, amelyek közül kettQ széles modul, és mindegyikük vagy csak sötét vagy csak világos.
gyqjtQcsomagolás: azonosítója az EAN-PUN-ITF kód: EAN szám kiegészítve a gyqjtQcsomagolást meghatározó számmal
ITF vonalkód keskeny és széles elemekbQl épül fel
A vonalkód elhelyezését nemzetközi elQírások szabályozzák.
egységrakomány: belsQ kód: 6 számjegy, amely az egységrakományban lévQ mennyiségre utal, csak belföldön alkalmazzák. Elhelyezését szabvány határozza meg, olyan helyen, ahol gépi olvasással fel lehet ismerni.
Vonalkód-olvasó berendezések: - kézi vonalkód-olvasó eszköz, pl. fényceruza: mobil, hordozható adatrögzítQvel.
lézeres olvasók(rögzítettnél a tárgy mozog), szerkezetek: eszköz nem érintkezik a matricával, elektronikus jelletapogatás
videokamerás érzékelQ berendezések: mozgó raktáraknál.
Egyéb azonosító rendszerek:
OCR technika: adathordozó által közvetlenül olvasható szabványos betqk, számok. OCR A és B típus: összefonódtak Ott, ahol követelmény a kódok olvashatósága: szám/betq, OCR-A. a jelek 2 dimenziós mintázatát olvassa, OCR-B: fel kell tqntetni az adott vonalkód által szimbolizált számok kódját is.
MICR technika: mágneses tintával írt jelek felismerése, ami szabad szemmel és mágneses olvasóval is vehetQ, pl. csekkeken, banki bizonylatokon
Rádiófrekvenciás azonosító rendszerek: rádiójeleket alkalmaznak az adatcseréhez: jeladók az azonosítandó tárgyra/ba szerelik, amit akku mqködtet. Elemei: felvezetQ memória, központi egység, antenna, akkumulátor.
Kamerával történQ alakfelismerés: termékek körvonalazásával vagy más látható jellemzQvel azonosítja.
Automatikus termék- és raktár azonosítás a vonalkód technika meggyorsítja az adatgyqjtést, csökkenti a hibák számát.
Azonos rendszertelepítési szempontok: milyen kell, mire kell, milyen körülmények, milyenek a jeladók, interaktív kell-e, hogy legyen, milyen fajtájú olvasó, költség. Alkalmazási feltételek: megfelelQ logisztikai rendszer, a technikai feladatok pontos meghatározása, megfelelQ kód alkalmazása/elQállítás, megfelelQ olvasók választása, szoftver/hardver, személyes oktatás. Logisztikai rendszerben való alkalmazás: rendszeren belüli mozgatás/szállítás/nyilvántartás/mozgás vezérélése/ellenQrzés/követés, komissiózás támogatása, készlet/forgatás nyilvántartása, leltár, kiszállítás/annak követése.

15. TÉTEL
A beszerzési logisztika feladatai, a JIT alapelvei és az alkalmazás fQbb feltételei, a JIT tervezési szintjei, make or by döntések elQkészítése.
A beszerzési logisztika azért felelQs, hogy a vállalatnál a termeléshez szükséges alap-, segéd-, és üzemanyagok, alkatrészek a megfelelQ idQpontban, a megfelelQ mennyiségben mindenkor a rendelkezésre álljanak.
Feladatai:
A beszerzés tervezése
Ár és költségelemzés
Beszállítók értékelése
Elemzés
Piackutatás
Beszerzéssel kapcsolatos ártárgyalások, szerzQdéskötés, ügyvitel
Közremqködés az anyagellátással kapcsolatos stratégiai szintq döntésekben
Anyagellátási stratégiai megválasztása
Taktikai szervezés: a beszállítási megrendelések hosszú, közép-, és rövidtávú tervezése az anyagszükségleti tervek és az adatok alapján. Megszervezi és elQkészíti a beszállítók és a felhasználók közötti anyagáramlást.
Operatív szervezés (végrehajtás):
Beszállítói megrendelések lebonyolítása: elQkészítés, rendelésfelvétel, rendelés
Beszállítás lebonyolítása: beszállítás, árufogadás, áruátvétel
Alapanyag raktározás: betárolásra való elQkészítés, betárolás, komissiózás, kiszállítás
JIT (Just In Time) alapelvei:
Új gyártási és logisztikai stratégia, mely a gazdaságosság növekedését eredményezi, idQ és költségnövekedés nélkül. A vállalat a termelést a vevQk igényeihez igazodva irányítja, a termeléshez csak akkor és annyit szereznek be, ami feltétlenül szükséges, törekednek az átfutási idQk csökkentésére, vevQk igényeinek rugalmas kielégítésére.
FQ elemek: - integrált információfeldolgozás, -gyártás-szegmentálás, -gyártással szinkron anyagellátás
Alapelvek:
Szoros partneri együttmqködés
Dolgozók képzése
Készletezés nincs, csak kis készlet tárolása a nagy értékq/térfogatú termékek miatt, mert, tárolásuk költséges és nagy forgótQkét köt le
A termeléshez csak annyi anyagot szereznek be, amennyit feltétlenül szükséges
Csak akkor gyártanak alapanyagot, amikor arra a felhasználó egységnek feltétlenül szüksége van.
Anyag- és áruáramlás elszállítási elv alapján, a beszerzés/igény a terméket nem nyomja (push elv) hanem húzza (Pull elv)
Csak gondosan kiválasztott alkatrészek, termékek, beszállítók
Folyamatos felhasználás (kis ingadozás)
Rugalmas gyártás
Megtakarítsuk a drága tárolóhelyeket
Stabil szállítási/információs kapcsolat és áttekinthetQség
Magas minQség
Alkalmazásának feltételei (a kockázatok minimalizálásához):
Stabil beszállítói kapcsolatok
Nagy értékq alkatrészek és termékek
Nagy térfogatú alkatrészek és termékek
Tárolótér takarítható meg
Folyamatos felhasználás kis ingadozással
Gyártási folyamat nagyfokú rugalmassággal
Hosszútávra igényelt termékek, stabil beszállítói kapcsolat
Folyamatos felhasználás kis ingadozással
Tárolóterületek takaríthatók meg vele
Gyártási folyamat rugalmassága
Szállítási fegyelem, megbízhatóság
JIT kapcsolatok fokozatai:
szakaszos ellátás (nagy sorozat elQállítás, heti 1-2 szeri beszállítás, a beszállítókhoz a lehívást a felhasználó vállalatának logisztikai rendszere juttatja el)
folyamatos: a beszállító 1 termeket állít elQ, folyamatos felhasználási igényre; nem kell átmeneti tárolás, mert az a szállítóeszközön történik
kanban rendszer: irányítás kartonokkal, kártyákkal. napi pontosságú; irányítás oly módon, hogy az igényeiket a gyártástervezési/irányítás adja le a beszállítónak, így az igény folytonosan kielégített; kis alkatrészt kell rövid ideig tárolni
gyártással szinkron ellátás üzemtárolóval: nagy értékq alkatrész. nagy értékq árukészlet esetén, egzaktul kell ismerni az igények sorrendjét; az alkatrész az ütemtárolóból komissióval szállítják; szállítási idQnek kisebbnek kell lennie, mint a termelés idQbeli elQrehaladásának
gyártással szinkron folyamatos ellátás: nagyfokú összhang, pontos igénysorrend ismeret kell; kockázat minimálás; telephelyek közel egymáshoz
JIT elvq anyagellátás megvalósítása: feltétel: szoros partneri kapcsolat, belsQ folyamat nagyfokú áttekinthetQsége, átfogó információs kapcsolat, megbízható szállító rendszer; minQségi követelmények magasak
A JIT tervezés szintjei:
A bevonandó anyagok, alkatrészek kiválasztása: nagy mennyiségq, nagy értékq termékek.
ABC elemzés: értéke szempontjából meghatározó jelentQségq termékeket határol be
XYZ elemzés: felhasználás és elQrejelzés szempontjából 3 csoportba sorolja a terméket
A beszállítók megválasztása: -gyártási know-how-val rendelkezik, -standard termékeket, alapanyagokat, alkatrészeke gyártanak. AX, AZ terméket elQállító beszállító
Információ áramlás kialakítása: intenzív információcsere a beszállítóval, az idQk csökkentésére
3 szint: keretmegállapodás-12 hónapra köti a beszállító/felhasználó és 3 havonta átdologzzák; keretmegrendelQ-felhasználó közli a megrendelQvel ami három hónapra szól
Beszállítási lehívás: felhasználó a heti tervet a lehívás elQtt 12-24 órával közli
Anyagáramlási és raktározási koncepció kialakítása: - közvetlen szállítási móddal megoldani, készletek tárolására mindig szükség van, - raktárak: konszignációs (beszállító meghatározott készletszint tartását biztosítja) = szerzQdés (felhasználóhely közelében)
MinQségbiztosítási koncepció kialakítása
Intenzív információcserét több szintq tervezési rendszer támogatja:
MAKE OR BUY (gyártani vagy venni)
Gyártsam az alkatrészt vagy vegyem meg mástól.
Vállalati tevékenység oldalon: Insourcing (én végzem a szolgáltatást), Out (más).
Nagy termékmennyiség elQállításánál gazdasági elQnyökkel jár, kis termékmennyiségnél gazdaságtalan.
Szempontok:
MAKE:
Saját know-how és oltalmi jogok kihasználása
MeglévQ know-how birtokban tartása
MegelQzQ know-how-ok
Vállalati önállóság (meglévQ beszállítók)
MeglévQ eszközök, létszámkapacitás kihasználása
Gyors reakcióképesség az igények változására
Folyamatos minQség-ellenQrzés
Titokban tartható új fejlesztések
Folyamatos minimális ellenQrzés
TermelQeszközök specializációja
BUY:
Magas minQségi színvonal érhetQ el
Kisebb a kockázat a termelés visszaesésekor
Reklamációs lehetQség
Kisebb darabos rendelés
MegszqntethetQk a szqk keresztmetszetek
Igény szerinti lehívás
Döntési fa:
Alkatrészek megvizsgálása, lehatárolása
Folyamatszervezési szempontok
Beszállítók értékelése
MeglévQ erQforrás kihasználása
Döntés a kettQ közül: hogy szerezzem be (m o b), ha én gyártom, lesz-e benne k-h (igen/nem; ha nem  >), külsQ beszerzés jobb. KülsQ akkor: ha van alkalmas beszállító, ha a folyamatszervezési szempontok nem mondanak ellent, ha nincs szükség a meglévQ erQforrások kihasználtságának.

Lépések: 1.- döntés: saját gyártás v. külsQ beszerzés
mérlegelés: adott alkatrész know-how hordozó-e
külsQ beszerzés: ha nem know-how hordozó
saját maga v. más cég végezzen bizonyos gyártási folyamatokat

16. TÉTEL
Az elosztási logisztika fogalma, az elosztási rendszerek összetevQi, a velük szemben támasztott követelmények.
Elosztási logisztika: felelQs, hogy a vállalatnál elQállított kistermékek a kellQ idQpontban a megfelelQ mennyiségben és minQségben álljanak a vevQ rendelkezésére. Ennek érdekében a raktárból a vevQkig terjedQ áruáramlást és az ehhez kapcsolódó információáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenQrzi.
Feladatai taktikai (irányítási) szinten:
Az áruk elosztásának tervezése, szervezése, ellenQrzése, az igények maximális kielégítésével
Elosztás, függ: hol, ki által, milyen szolgáltatásokkal kell árukínálatot biztosítani; melyik termékbQl mennyit, milyen útvonalon, milyen szállítóeszközökkel kel szállítani
kiszállítási megrendelések teljesítésének tervezése
anyagáramlás elQkészítése
Feladatok operatív (végrehajtási) szinten:
késztermék raktározás: betárolásra való elQkészítés/betárolás (áruátvételtQl a betárolásig),, tárolás, kitárolás (kiszállítás a tárolótérbQl a készletcsökkenés nyilvántartásig)
kiszállítási megrendelések teljesítésének lebonyolítása: elQkészítés (rendelés vételétQl a visszaigazolások nyilvántartásáig), ügyintézés (készlet gyártási utasítástól a reklamációkig), rendelés közvetítés (a rendelések teljesítésének nyilvántartásától a reklamáció nyilvántartásáig)
kiszállítás lebonyolítása: elQkészítés (csomagolás, egységrakomány), kiszállítás (rendeléstQl az elszállításig), vevQk kiszolgálása (kirakástól az üres egységrakomány visszaszállításáig).
Elosztási rendszerek feladatai: áruk elosztásának tervezése, szervezése, irányítása, ellenQrzése.
Cél olyan áru/információ áramlás létrehoz, amely legjobban kielégíti a fogyasztók igényeit.
elosztási feladatok: térbeli különbségek kiegyenlítése, mennyiségi kiegyenlítés, idQbeli kiegyenlítés (kereslet fellépése és annak kielégítése közti tevékenyég elvégzése közti ütemkülönbség), termékfajta szerinti kiegyenlítés, biztonsági készletek tárolása, biztonsági készletek tárolása (meghatározott szállítási készség biztosítása érdekben).

Funkciói:
Térbeli különbségek kiegyenlítése (termelQhely  vevQ)
Mennyiségi különbségek kiegyenlítési
IdQbeli különbségek kiegyenlítése
Termékfajták szerinti kiegyenlítések (vállalati sok termékfajta  vevQ)
Biztonsági készletek tárolása (véletlen fellépQ kereslet esetén)
A felhasználások által támasztott követelmények:
Nagyfokú pontosság, megbízhatóság
Igényekhez igazodó szállítási gyakoriság
Rugalmasság az igények kielégítésénél
Kis károsodási és veszteség kockázat
A szállítási költségek színvonalának jellemzQi ezek alapján: szállítási gyakoriság, készség, megbízhatóság, minQség, rugalmasság
JellemzQi:
Szállítási idQ (1 megrendelési periódus hossza)
Szállítási készség (1 meghatározott idQszakaszban szállítható áruk és az összes megrendelt áruk mennyiségének viszonya)
Szállítási megbízhatóság
Szállítási rugalmasság
Szállítási minQség (a szállított és a raktáron levQ áruk minQségi különbsége)
Szállítási gyakoriság (1 meghatározott idQszakaszban a lehetséges szállítások száma)
Az elosztási logisztika összetevQi:
ElemekbQl (feladó, eladó, raktári) és az elemek közötti kapcsolatokból állnak. (szállítási pályák, információs csatornák)
A feladat lebonyolításában résztvevQ szervezetek:
TermékelQállító üzem
Önálló nagy-, és kiskereskedelemi vállalatok, vállalkozók, bizományosok
Elosztási segítQk (szállító- és raktározó vagy egyéb logisztikai szolgálatok, ügynökségek; gazdasági/jogi értelemben önálló vállalatok, amelyek a termelQket, az elosztási közvetítQket és a felhasználókat segítik logisztikai és értékesítési feladatainak megoldásában).
Felhasználók (vevQk)
Elosztási közvetítQk, ill. segítQk: gazdaságilag, jogilag önálló vállalatok (gazdasági/jogi értben önálló váll, ami a termelQktQl felvásárolja az árut és elad változatlan formában).
Ügynökségek
ÉrtékesítQ vállalat
Elosztási rendszerek csoportosítása:
akvizíciós: értékesítési: elosztási rendszerek (részei az áru útjának, az értékesítési csatornát képezik) (célja az áruk feletti gazdasági/jogi átvétele; értékesítési csatorna),
logisztikai (fizikai) elosztási rendszerek (térbeli és idQbeli különbségek áthidalása)
Elosztási rendszerek struktúrája:
vertikális: minél több a raktározási lépcsQ, annál nagyobbak a költségek (fordított viszony a költségek között), kedvezQbb ha korlátozott vevQ nagy mennyiséget igényel (centralizált készletezés) és rosszabb ha széles vevQkör kis (decentralizált készletezés) mennyiséget. Raktározás és szállítás költségei között fordított a viszony!
horizontális: raktárak száma és telephelye határozza meg. Fogyasztói körzetekhez kell rendelni, figyelni kell az elosztandó termék fajtáját/mennyiségét, körzet nagyságát, kapacitását (piackutatás).
Elosztási rendszerekbe kapcsolt raktárak lehetnek:
termelQüzemi készáru raktárak (kiegyenlítQ szerep a termelés és a kiszállítás között)
központi raktárak (általában 1 vállalat teljes termékválasztékát tárolják)
körzeti (regionális) raktárak (adott körzeten belüli térbeli, idQbeli kiegyenlítés, termékválaszték egy része)
kiszállítási raktárak (adott fogyasztói körzethez vannak hozzárendelve: vevQk kiszolgálása; feladata a tárolt árumennyiség osztása/szállítása a vevQk igénye szerint)

17. TÉTEL
Csomagolás célja, feladatai, megjelenési formái, a csomagolástervezés jellemzQi, csomagolás és hulladékkezelési logisztika kapcsolata.
Szükség van a termékek védelmét megoldó, ideiglenes burkolatra. A logisztikai láncban a termék megtestesítQje a csomagolás.
A csomagolás a terméket körülvevQ ideiglenes burkolat és az ennek elQállításához szükséges mqveletek összességét jelenti. Nem hoz létre új fogyasztható értéket, de nagy szerepe van az elQállított anyagi javak piaci és használati értékének megvalósításában. Szerepe az óvás és az információ áramoltatás. A csomagolás rombolja a természetet (erQforrásokat vesz el), de védelmével csökken a nyersanyag és az energiaigény. Hozzájárul a hulladékképzQdés visszaszorításához. A versenyképesség egyik meghatározó eleme.
Szabályozottság, nemzeti és nemzetközi elQírások a társadalmi és fogyasztói érdekek védelmében (törvény; nemzetközi szabványok).
Feladatai:
Mqszaki jellegq: a termék megóvása a külsQ hatásoktól, veszélyes áru esetében pedig a környezetet védi meg.
Marketing jellegq: a vásárló megnyerése érdekében felhívja a figyelmet a termékre, tájékoztatást ad, elQsegíti a termék felhasználását
Logisztikai jellegq: a termelés és a felhasználás közötti felhasználó tér idQbeli különbségek áthidalása (megválasztott funkcionálisan a legjobb csomagolást formálhatja az egységek képzésére, tárolásra, adatközvetítésre)
Megjelenési formái:
Fogyasztói csomagolás: a végsQ felhasználóig kíséri a terméket, önmagában általános szállításra nem alkalmas, közvetlenül a terméken van
GyqjtQ csomagolás: Meghatározott mennyiségq, azonos termék ideiglenes védQburkolata, célja: elosztási logisztika támogatása
Szállítási csomagolás: az elosztási logisztika igazi eszköze, a tartalom megvédése a környezettQl szállítás közben, információhordozó (ábra, kép, szöveg)
Egységrakomány: legnagyobb kezelési egység, sajátos kiképzésq szállítási csomagolóeszköz, tartalma lehet közvetlenül a fogyasztói termék, de fogyasztói/gyqjtQ/szállítási csomagolás is
Összetett csomagolóeszköz: hatékony védelmet nyújt, termékre szabott társított csomagolóanyagok és eszközök, külsQ csomagolóeszköz a durva mechanikai hatások ellen, belsQ csomagolóeszköz a belsQ dinamikus hatások miatt (pl.: mqanyaggal borított hullámpapír; különbözQ anyagból állnak)
A csomagolástervezés jellemzQi:
A csomagolás tervezése az ideiglenes védQburkolat kialakítását és a termék behelyezésének megoldásait célzó összetett mqszaki-, gazdasági-, tevékenység része:
Mqszaki tervezés
Számításba veendQ tényezQk összegyqjtése és fontossági sorrendjének megállapítása (vonatkozik a termékre/elosztási tevékenységre/értékesítésre/felhasználás/környezet)
Csomagolási mód kiválasztása (megjelenési forma, hogyan/milyen módon akarom eljuttatni, mert lehet, hogy többféle csomagolási formát igényel, eldobható-e, stb.)
Csomagolóanyag és csomagolóeszköz megválasztása
anyag: papír, mqanyag, fa, fém, stb.
eszköz: hajlékony, merev falú
csomagolási technológia kialakítása
Küllemi/szellemi tervezés
ElsQsorban marketingszempontokra épül
csomagolás alakja, formája: szállítóeszköz meghatározása
szín: információhordozó szerep
jelölések: befolyásoló tényezQk (fontos a helye, iránya)
Gazdasági tervezés
A ráfordítás és a várható eredmények összevetései alapján megítéli a mqszaki és küllemi tervezés hatékonyságát.
vizsgálati területek: nyereségteremtQ képesség, fajlagos mutatók, csomagolás szolgáltatási értékének megítélése
Csomagolás technológiája:
1. ElQkészítés: csomagoló szerekké, tisztítás, ellenQrzés is lehet, tároló helyrQl való továbbítás (feltételek biztosítása, hogy helyben/idQben megfelelQ mennyiségq/minQségq anyag legyen; csomagolószer/gép elQkészítés, termék elQkészítés [kitárolás, csomagolóhoz szállítás, adagolás]), csomagológép elQkészítése  tisztítás, beállítás, próba
termék csomagolóeszközbe juttatása: egységrakomány-képzés; csomagolás lehet felülrQl töltés, oldalról betolás, rétegenkénti elhelyezés
csomagolás zárása: elszigetelni a terméket a környezetet egymástól, gátolja az illetéktelen hozzáférést (dézsmálás), lehet a csomagolószerek saját szerkezeti elemével/más csomagolószerrel
megjelölés: információ közlés: szöveg, betq, szám, rajz, ábra

Csomagolás és a logisztika kapcsolata: a csomagolás úgy lesz része a logisztikának, ha a csomagolás térben/idQben elkülönül a gyártás folyamatától, mert így a csomagolás már egy folyamat, ami része az elQállítási/elosztási folyamatnak; nem segítQje, hanem tárgya a logisztikai tevékenységnek. Információtartalom is beépül a rendszerbe. Ellátási logisztika körébe tartozik a csomagolóanyag beszerzése is, a csomagolóhelyre szállítás, rövid ideig a raktározása.
Érdemi feladat a termék nyomon követésében, irányításában, termelési-jelölési folyamatban, számítógéppel kapcsolódva a termelési menetet lehet figyelni, adatgyqjtés. Legsokoldalúbban a csomagolás és a logisztika közti kapcsolat az elosztásnál jel. A csomagolás hatással van: raktározási jelleg, szállítási jelleg, eladás, jármqkiválasztás.
A csomagolás és hulladékkezelési logisztika kapcsolata:
Hulladékkezelési logisztika: a termék felhasználását követQen még meglévQ csomagolószer maradványaival foglalkozik
A felhasználó eredeti állapotában hasznosítja (pl. fémhordó)
A felhasználó másodlagos alapanyagként hasznosítja vagy energiaforrásként használja
A kibocsátó visszatérQ csomagolóeszközként (pl. pet palack) ismét megtölti
Tisztítás után újra csomagolóeszközként hasznosítják
Másodlagos nyersanyag elQállítás vagy erQforrás
Szemétként hulladéktemetQbe kerül
Logisztikai szempontból azok a kezelési eljárások meghatározóak, ahol a maradványok elhagyják a felhasználási helyet. Szemét keletkezhet a tönkrement csomagolóeszközökbQl. Kiürült csomagolóeszközt a kiszállítást végzQ jármq vissza: azonnali csere. Feleslegessé vált csomagolóeszközöket önálló járattal vagy a következQ kiszállítással kapja vissza a kibocsátó. Lerakási rendszernek az üres csomagolóeszközöket telephelyen gyqjti a kibocsátó.
Hulladékkezelési logisztika fQ feladatai: gyqjtés, osztályozás, visszaszállítás, újrahasznosítás, ill. megsemmisítés, nyilvántartás és ügyvitel. Környezet megóvása.
Anyagi természetük alapján: homogén/heterogén/diszperz;
Fajtáik szerint: azonos jellegq (azonos fizikai/kémiai tulajdonság)/nem azonos jellengq.;
Típusuk szerint: termelési, települési, veszélyes.
2 következtetés: - ami egyik helyen hulladék, az máshol lehet alapanyag v energiaforrás;
- a hulladék mennyisége/összetétele befolyásolja hulladékkezelési logisztika eszköztárát anyag/információ áramlási folyamatban.
Hulladékmennyiség: 240*106, ebbQl 100*106 tonna/év a termelési hulladék.
Hulladékmennyiséget meghatározzák: minden termékre külön-külön ill. reprezentatív vizsgálat alapján. Hulladékkezelési elQírások: jogi (hulladék kezelésével; egyéb) ill. mqszaki szabályozás (szabályozás, szabványok, irányelvek).

18. TÉTEL
Termelési logisztika (gyártási rendszerek és a logisztika kapcsolata), termelQ-berendezések térbeli elrendezése, gyártástervezési és irányítási rendszerek.
A termelési logisztika: a kitqzött termelési cél elérése érdekében létrehozott munkahelyek és termelQ-berendezések egymással kapcsolatos csoportjai, a közöttük létrehozott anyag-, és információáramlás.
Gyártási rendszer: munkahelyek és termelQ berendezések egymással kapcsolatos csoportjai, a közöttük levQ anyag- és infóáramlás, ill. a rendszer irányítási és vezetési módszere.
Termelési logisztika/rendszerek fajtái:
Technológiai csoportosítású: (Mqhelyrendszerq termelés.) Minden termelQ egységben a gyártásnak csak egyetlen technológiai fázisát végzik, így egy-egy mqhelyben csak azonos vagy hasonló mqveletek elvégzésére alkalmas gépek dolgoznak. Pozitívum, hogy a géppark jól áttekinthetQ és a terület jól kihasználható, gépek terhelése kedvezQen alakítható, nem érzékeny a gyártási profilváltásra. Negatívum: hosszú anyagmozgatási távolságok, termékátfutási idQ, magas elQállítási költség/db, elmosódó felelQsség, nem ellenQrizhetQ a termék készenléti állapota, rossz helykihasználás.
Tárgyi csoportosítású: Térbelileg egymáshoz közel elhelyezett, de külsQ technikai munkahelyek rendszeres termelési kapcsolata (csoportos termelési rendszer). Az azonos technológiával készülQ alkatrészek elQállítására alkalmas gépek egy termelQegységben vannak. Olyan sorozattermelés esetén jó, amikor a termék egy egyes alkatrészeit nagyobb darabszámban kell elQállítani.
Pozitívum: rövidebb anyagmozgatási távolság, egyszerqbb irányítás; alacsonyabb költség/db, rövidebb átfutási idQ; Negatívum: mqveletközi raktárakat kell kialakítani, érzékeny a konstrukció váltásokra; rossz térkihasználás; mqveletkezelQ raktárakra van szükség.
Folyamatos termelési rendszer:
A munkahelyek a technológiai mqveletek sorrendjében helyezkednek el, a munkadarabok folyamszerqen áramlanak. Tömegtermelés esetén valósul meg, nincs várakozási idQ, szqk keresztmetszet vizsgálata kell; baj, ha valahol halmozódik a termék vagy elakad. Tárgyi elrendezésnél a mqhelyek technikai mqveletek sorrendjében vannak elhelyezkedve; folyamatos áramlás. JellemzQi: egyféle sorrendq, de több választékú termék elQállítás; termelés folyamatos mqveletekre bontható.
Pozitívum: a folyamat jól áttekinthetQ; Negatívum: nagy beruházási igény
Egyszerq folyamatos gyártósor
Komplex folyamatos gyártósor
Váltakozó tárgyú folyamatos gyártósor
Folyamatos és csoportos kombináció
Szakaszos mqhelyek: szigorúan a technikai sorrendnek megfelelQen helyezhetQek el; gépek helyhez kötöttek; egy irányban halad a munkadarab.
ElQnyei: csökken a termelési terület, jól áttekinthetQ; könnyq programozás/irányítás/ellenQrzés; csökken a termék átfutási ideje.
Hátrányai: nehézkes és költséges más termékre átállni, zavarérzékeny.
Integrált rugalmasságú gyártórendszer:
ÖsszetevQi: automatizált gyártási technológia alrendszer, anyagátadó alrendszer, anyagmozgató alrendszer, raktári alrendszer, informatikai alrendszer
Ott mqködik, ahol: automatizált a munkadarabok cserélése, 1-1 technikai elem elvégzésére több berendezés szolgál, a gépek nem követik a technikai sorrendet; alrendszerei: automata gyártási/anyagátadó/mozgatóraktári; hierarchikus felépítés, számítógépes alrendszer. Majdnem multifunkcionális.
TermelQ-berendezések térbeli elrendezése:
Térbeli elrendezés: üzemi belsQ elrendezés: épületek, létesítmények, mqhelyek, termelQ berendezések, egymáshoz viszonyított térbeli elrendezése. Ideális elrendezés, ami biztosítja a munkadarabok folyamatos helyváltoztatását a lehetQ legrövidebb úton. A befolyásoló tényezQk nagy száma nem teszi lehetQvé a logisztikailag célszerqbb elrendezési változat egy lépésben való meghatározását.
Létrehozásához kell: technológiai kötöttségek, területi igény, a mozgató rendszer, hatósági elQírások, szabványok. Tervezési lépések: térbeli elrendezés alaptípus meghatározása (állandó gépfelépítésq: hosszú ideig ott marad; változó: rövidebb idQt kell számolni), elvi elrendezés, végleges elrendezés.
Térbeli elrendezés alaptípusának meghatározása:
állandó gépfelállítás: változatlan termelési választéknál
változó gépfelállítás: rövidebb idQszak
Egyedi elrendezés (1 gép, ami nincs a többivel anyagmozgató kapcsolatban; kooperációs fok=0),
Vonalas elrendezés (min. 2 munkagép, egymással kapcsolatban egy irányba áramlik, egymás mellett 1 vagy 2 sorban; K=2; K=4)
Csoportos elrendezés (min 2, max. 10-12 db munkagép, kapcsolatban, két sor, két irányú áramlás; K=2 K=5)
Mqhelyszerq elrendezés (min. 4 munkagép; kapcsolatban áll, de nem sorban; kétirányú áramlás; K=5; K=gépek-1)
Kooperációs fok: egy adott üzemi struktúra esetén azoknak a termelQ-berendezéseknek a száma, amelyekkel egy berendezés közvetlenül kapcsolatban áll. Képlete: ( = (ki/m
Elvi elrendezési terv:
Lineáris: meghatározott számú szabad telephelyre adott számú berendezést elhelyezni vagy a már telephellyel rendelkezQ és az új berendezés közötti anyagáramlás költsége ill. teljesítmény minimuma. Meghatározása: csak néhány számszerq adattal lineáris ill. kvadratikus módszerrel (új berendezések között anyagmozgatási költség, ill. teljesítmény minimális legyen).
Végleges elrendezési terv:
Területszükséglet
Anyagmozgatási útvonalak kialakítása/mérete: információ kell: anyagmozgató gépek, forgalom nagysága, elQírások, ne legyen keresztezés/ív; közlekedQ jármqvek paraméterei.
Építészeti adatok
hagyományos (normális) rajzolás, modellezés
számítógéppel segített tervezés, rajzolás, modellezés: alapinformációkat össze kell gyqjteni (területszükséglet, útvonalak i.. szállítópályák kialakítása, építészeti adatok).
Tervezése hagyományos rajz (2D vagy 3D), számítógéppel rajz/modell, számítógépekkel terv/rajz/modell, de ide kellenek az alapinformációk: teremberendezés pontos területszükséglet (gépek felállása/kiszolgálása, ápolás, anyagmozgás végrehajtás, veszélyzóna távolság; javítások); anyagmozgatási vonalak, építészeti tervek.
Gyártástervezés: feladatai: programtervezés, mennyiségi tervezés, határidQ- és kapcsolattervezés
Gyártásirányítás: feladatai: rendelések kiadása, rendelés és ellenQrzés. Lépései: gyártási paraméterek (végtermék meghatározása mennyiség/minQség/idQ), mennyiségi tervezés, határidQ/kapacitás, gyártásirányítás.
Gyártástervezési és irányítási rendszerek:
Gyártásszervezés céljai: határidQk betart, kapacitáskihasználás nagy és egyenletes, rövid átfutási idQ, alacsony raktárkészlet, nagy információáramlási készség, alacsony költség, tervezési biztonság növelése.
Lehetnek:
centralizáltak: döntést központilag hozzák. ElQfeltétele: ismerni kell a teljes gyártási folyamatot minden idQben, ami folyamatos visszajelzést kíván
részben centralizált: szqk keresztmetszetet jelentQ egységek termelését irányítják központilag, pl. OPT
decentralizált: termelési folyamatok hierarchiailag alárendelt döntési szintek útján irányítják; JIT-hez ez kell
HRP: tervezési és irányítási rendszer
MRP: erQforrás tervezQ rendszer, központi rendszer: adatbázis. Anyagszükséglet szervezésre szolgál egy adatbázis alapján; alapinformációk és adatok és ez alapján mqködik.
OPT: meghatározhatóak a gyártási folyamat szqk keresztmetszetei, segíti a keresztmetszetek optimális leterhelésének tervezését, az átfutási idQ és a forgókészlet csökken. Adatbázisa ua, mint az MRP-é, de itt a szqk keresztmetszetet nézi: gyártási folyamatot kell kiegyenlíteni és nem a kapacitást: a nem szqk keresztmetszeten elért 1 óra nyereség nem nyereség.
Tervezési lépései: gyártási/anyagáramlási rendszer gráfjának felrajzolása; szqk keresztmetszet megkeresése; kapacitások meghatározása, gyártási folyamat felosztása kritikus/nem kritikus területekre, szqk keresztmetszet optimálása; visszafelé történQ határidQ elemzés.
Kanban: Toyota cég fejlesztette ki. LegfQbb elve az elszállítási elv (szükséges anyagot a felhasználó hozza el a forráshelyrQl). Felhasználás ne igényeljen a szükségesnél több anyagot és ne tegye meg azt a szükségesnél korábban, termelQ sose termeljen többet, mint amennyi kell, napi adagokban kell gyártani, csak minQségi alkatrészeket szabad a felhasználónak továbbítani, egyenletes leterhelés a rendszer egészére.
ElQfeltétele: harmonizálás, képzettség, nagyfokú üzemképesség, anyagáramlás orientált mqhelyszervezés.
Szinkrongyártás: LehetQvé teszi elméletileg a raktár nélküli termelést: gyakorlatban nem lehet a szükségleteket pontosan meghatározni: becslés; termeld meg azt, amire holnap szükség lesz . A vevQi megrendelésbQl kiindulva 1-1 idQszakra legyen pontosan meghatározva az elQállítandó mennyiség és minQség.

19. TÉTEL
Az információs rendszer fogalma, az információs rendszer jellemzQi, eszközei és feladatai, az információbázis kialakítása, a logisztikai információs rendszer szintjei és mqködése.
Az információs rendszer fogalma: G. DAVIS szerint: A menedzsment információs rendszere egy integrált ember-gép rendszer, amely információval látja el a szervezet vezetQ és döntéshozó testületeit. A rendszert jellemzi a számítógépes hardver és szoftvertámogatás, kézi beavatkozás, vezetési, döntési modellek és adatbázis. Integrált vállalatra: ha az egyes szakterületen képzQdQ infók a többi szakterület számára is hozzáférhetQk. LehetQvé teszik a gyors, pontos döntéshozatalt.
Logisztikai folyamtokhoz kapcsolódó célirányos információkat, ezeket lebonyolító technikai elemeket, elQállítási eszközeit és a felhasznált elemeket foglalja magába; a vállaltok információs rendszerére támaszkodik; kell egy jól mqködQ kommunikációs hálózat neki.
Cél: Megvalósítsa az egész termelQ elQállító/raktározó/szállító bonyolult rendszerének összehangolását más vállalatokkal és a saját tervezett céljaival. Ehhez kell a folyamatos adatáramlás mind a rendszerben, mind azon kívül; így ezt begyqjti/feldolgozza/összehasonlítja az aktuális helyzetet az elvárttól és beavatkozik, ha kell. Külön rendszernek tekintjük. Figyeli a vállalat környezeti adatait, és ezzel egyidejqleg kezelik a belsQ dolgokat is.
ÖsszetevQi: információ, technikai háttér, információkat felhasználó szervezeti elemek.
Felépítése: Logisztikai irányítás feladatainak rendszerzése, logisztikai irányítás integrált információs rendszerének kialakítása, logisztikai irányítási szervezeti rendszere, logisztikai információs rendszer technikai kialakítása, logisztikai irányítás feladatainak rendszerezése. Célja egy olyan szemléletq gondolkodás kialakítása, ami a teljes alapfolyamat optimálására ösztönöz.
Logisztikai alapfolyamatok tevékenységek operatív irányítása (rakodás/belsQ anyagmozgatás/raktárirányítás/szállítás-irányítás. Cél ezek összehangolása, hogy az anyagok térben/idQben megfelelQ mennyiségben/minQségben rendelkezésre álljanak termelési célra. Ehhez kell a pillanatnyi helyzet ismerete (saját számítógépes rendszer); problémát a szállítás irányítása okozza, mert ez a fuvarozó vállalat nyilvántartásában van, így velük együtt kell mqködni.
Logisztikai alapfolyamatokhoz kapcsolódó vállalati jellemzQ irányítás (vezetés, tervezés, gazdálkodási feladat) elsQsorban az eszközgazdálkodásban, ill. a vállalati vezetés területén jelent meg. Itt közép/hosszú távú fejlesztési/gazdálkodási terveket gyártanak: megteremti a logisztikai feladatok vállalati szintq feltételét.
Az információs rendszer jellemzQi:
Hír vagy adattovábbítás (szóbeli érintkezés, levelezés, telex, e-mail, írásbeli feljegyzések, emlékeztetQk)
A rendszer tárolási funkciója: az adatok gyqjtésének, hozzáférhetQségének és azok felhasználásának idQpontja nem mindig egyezik meg, így az információs rendszernek tárolóképességgel kell rendelkeznie.
Funkciói/KulcsjellemzQi:
Input: forrásadatok gyqjtése, szelektálás a bevitel
Adatfeldolgozó: adatbázis, adatkezelQ és- elemzQ paraméterek
adatfeldolgozás: adatok más formába alakítása
adatbázis-kezelQ: adatok rendszerezése, tárolása
adatelemzQ modulok: legintelligensebb részek
Output: utolsó állomás. Kimeneti infók: pl. jelentés, lista, okmányok, dokumentumok
Eszközei és feladataik:
Adatfeldolgozó:
Vásárlók számláinak kiállítása, könyvelés
Szállítási okmányok, fuvarlevelek elkészítése, nyilvántartása
Adatbázis-kezelQ:
Adatok rendszerezése és tárolása
AdatelemzQ:
Választ adnak bonyolultabb tervezési és vezetési problémákra
Telepítési, járatszerkesztési, útvonal-tervezési feladatok
Output:
Jelentés (leltárral vagy rendeléssel összefüggQ jelentés)
Lista (statisztikai összefoglaló)
Az információbázis kialakítása:
Az információrendszer kialakítása a logisztikai menedzser feladata.
Az információk gyqjtése elQtt felvetQdQ kérdések: Milyen adatokat kell összegyqjteni, hol vannak ezek forrásai, milyen gyakran fogjuk ezeket használni?
Milyen adatokat? Igen nagy az átfedés a marketing, a termelés, a pénzügyek és a logisztika információigénye között.
- szelektálás: fontosak-e az egész szervezet számára?
A termelési folyamatról beszerzendQ adatok a következQk:
A termelési terv fQ mutatói (a termékek jegyzéke, volumen, t/év, db/év)
A termelési technológiák leírása (mqveletek sorrendje, a termeléshez szükséges anyagok száma és mennyisége, alkalmazott gépek stb.)
A termelési folyamatok térbeli elhelyezkedése (az üzemek mérete, az üzemek és a tárolóhelyek távolságai, az úthálózat minQsége stb.)
A termelQhelyek, feldolgozóüzemek, tárolók stb. telepítése és elrendezése
A rendelkezésre álló épületek jellemzQi (alapterület, belmagasság, pillérosztás, födém teherbírása, kapuk stb.)
Milyen forrásokból? Az adatok forrásai négy területre szqkíthetQk: rendelések számlák, üzemi nyilvántartások, termelési tervek + belsQ feljegyzések, külsQ források
Megrendelés- és számlanyilvántartás (tartalmazza a vásárlókra és a mennyiségre vonatkozó alapvetQ adatokat)
A termelési folyamatokra és a helyszíni építészeti adottságokra vonatkozó információk kigyqjthetQk az üzemben rendelkezésre álló bizonylatokból, termelési tervekbQl és rajzokból.
Sok információhoz juthatunk a vállalat belsQ dokumentumaiból (költséginformáció, statisztikai és személyi adatok stb.)
Sok információt tartalmaznak a különbözQ közlönyök, statisztikai kiadványok
A menedzsment tagjai gyakran értékes információforrásként szolgálnak (a jövQbeni eladások trendje, a versenyképesség megQrzése érdekében követett stratégia, a beszerzendQ anyagok elérhetQsége stb.)
Adatfelvétel (lehet: reprezentatív vagyis statisztikai mintavételes)
Milyen gyakran fogjuk ezeket használni?
A gyakori döntések adatai gyorsan elérhetQek legyenek, de így költséges a tárolása
A legfontosabb adatokat számítógépen tárolják, a kevésbé fontosakat mikrofilmen vagy kartonon rögzítjük
Gyakoriak: kereslet-elQrejelzés, készletszabályozás, fuvarszámla-elkészítés, szállítási idQk megtervezése, költségelemzés,
Kevésbé gyakoriak: raktárlétesítés- és telepítés, anyagmozgató szükséglet felmérés stb.
Ritka: tervezési és ellenQrzési tevékenység

Információ tartalmát és fontosságát meghatározza
Mennyire lényeges a döntéshozatal
Milyen gyorsan kell visszakeresni
Milyen gyorsan kell elQhívni
Rangsorolni kell az adatokat: - gyakori pl. kereslet elQrejelzés, - évente 1* vizsgálják: raktár létesítés felmérése, - ritka: saját raktárépítés felülvizsgálata.
Logisztikai információs rendszer integrált információs rendszerének kialakulása: Több résztvevQ, vállalat összehangolt adatbázisa kell; kapcsolódás; kölcsönös elérhetQség/információbánya (adatbank; központi kell), folyamatos kommunikáció. Magas szint, ha az alapfolyamati csomóponton kialakított áruforgalmi pont információs központ is. Magas szintq adatbázis-kezelés lehet: központi adatbázis-kezelQ rendszer közvetett adatbevitel (önálló központ, nincs külsQ kapcsolat, kézi adatbevitel; tárolás van; körzeti információs bázis), közvetlen adatbevitel (gépek között fizikai kapcsolat, nem kell tárolni, mert bárkinek elérhetQ, folyamatos kapcsolattartás).

Logisztikai irányítás szervezeti rendszere (4 alaptípusa van):
- lineáris szervezet (logisztikai szempontból nincs jelentQsége)
- funkcionális (elsQdleges munkamegosztási funkció alapján végzik, centralizált döntés, elsQsorban vertikális
koordináció)
- divizionális (megosztás tárgyi elvq: termékek/vevQk/földrajzi terület alapján tagol; irányít/ellenQriz központi
egységek látják el)
- mártix (ebben a formában funkcionális és tárgyi munkamegosztás alakult ki; funkcionális vezetQk a vállalat valamennyi termékében gondolkodik; a tárgyi viszont az egyes termékek mennyiségi fejlesztéssel/termeléssel/értékeléssel kapcsolatban).
Logisztikai központok kialakítása és hatása: Alapfolyamat csomópontjába telepített; hatékonyan együttmqködik a regionális vállalatokkal. ElQször csak vállalaton belül alakul ki, majd ez újabb funkciókat vesz át, majd feladat a területen végzett logisztikai feladatok gazdaságilag hatékony megoldása; nQ a központ saját információbázisa, a vállalat-irányító szervezet szqkül, de a kapcsolat megmarad.
Logisztikai információs rendszer kialakítása: Tárgyak hordozzák magukban az információt. Kell adatfelvétel (azonosító vonal/alakkódolók, olvasók, letapogatók, GPS, fedélzeti számítógép), gyqjtés (sok helyrQl egy helyre), feldolgozás (összekapcsolt számítógépek), átvitel (mqholdas, magas frekvenciás rádió, telefon).
A logisztikai információs rendszer szintjei és mqködése:
A Logisztikai Információs Rendszer (LIR) a Menedzsment Információs Rendszer (MIR) alrendszere.

Ügyviteli és tájékoztatási folyamatok: rendelések nyilvántartása és elkészítése, vevQk nyilvántartása és tájékoztatása, raktárkészlet-karbantartása, számlázás, szállítási okmányok kiállítása, szállítási tarifák lekérdezése stb.
EllenQrzés és irányítás: itt a közvetlen munkairányítók gondoskodnak az áruelhelyezésrQl, a helyes térkihasználásról, ellenQrzik a rendelési és leltári nyilvántartást, felügyelik a munkafolyamatokat, biztosítják a folyamatosságot.
Taktikai tervezés és irányítás: ez a vezetés kiterjesztése az ellenQrzés szintjére, ahol az ismétlQdQ, rutinszerq szervezési és tervezési problémák viszonylag gyakran, évente többször, de nem naponta fordulnak elQ. Ide tartozik: leltárkészlet ellenQrzés, szállítók értékelése, fuvarozók kiválasztása, raktárkihasználás, taktikai tervezés és irányítás stb.
Stratégiai tervezés: a célok, a politikák és a végrehajtás módjának meghatározása, a logisztikai szervezet struktúrájának kialakítása, ellátás-elosztás feladataihoz szükséges források biztosítása.
LIR alkalmazási területei: 3 csoport
Ügyviteli rendszer: logisztikai feladatok napi mqködésére pl. könyvelés, megrendelések lebonyolítása
Döntés-elQkészítQ rendszerek: DER: döntéshozatalban segítenek
DER: interaktív számítógépes rendszer, amivel speciális karakterisztikájú problémák oldhatók meg
DER alkalmazásának elQnyei: pl. költségek, gazdaságosság alakulásának áttekinthetQsége, adatbázis állandó fejleszthetQsége.
DER moduljai:
modellek: útmutatást nyújtanak a vezetQi döntésekhez
adatbázis+adatbázis kezelQ: döntési feltételek támogatása
dialógusszoftver: kapcsolatot teremt a döntés-elQkészítQ és a felhasználó között
Kiértékelési-ellenQrzési rendszer (kontrolling): vezetés alrendszere, ami a tervezést, ellenQrzött, infó ellátást koordinálja.
Funkciói:
méri a végrehajtás eredményességét: teljesítményköltségek a költségek mérése
összeveti a terveket és a megvalósítást
felhívja a figyelmet a korrekciók szükségességére








PAGE 


PAGE 1









Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.

Cimkefelhő

1.óra 4. gyakorlat 4.előadás 5. gyak algebra állampolgárság atombomba beszerzés biotechnológia bűnperek deklaratív programozás descartes direkt emission trade építésszervezés 1 fogyasztás füst infláció inverz függvény kassák kivágó lyukasztó szerszám tervezése konfiguraciokonformacio. környezet kötődés középkor lakoma laskay gábor makroökonómia marás metafora művészettörténet művtöri ökológiai antropológia pavic pr elmélet program ptk puska2 stilisztika szakdolgozat szerződés társadalombiztosítás üzleti etika vér vezgazd vizsga tételek vizsgához vizuális antropológia alapfogalmai vörösmarty zrínyi


Warning: Unknown: open(/var/lib/php5/sess_qhg3fvlo1i6115nsic2oa0gql5, O_RDWR) failed: No space left on device (28) in Unknown on line 0

Warning: Unknown: Failed to write session data (files). Please verify that the current setting of session.save_path is correct (/var/lib/php5) in Unknown on line 0