néhány kidolgozott tétel
Országok listája
HungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaBevezetés A Filozófiábanéhány kidolgozott tétel
2008.01.03 08:41:13
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Szokratész
(ie. 470-399)
Egy szobrász és egy bábaasszony fiaként született. Fiatalkora és neveltetése homályos, szobrászként és kQmqvesként tevékenykedett. 2x nQsült , feleségei : Xanthippe és Mürtó.
JelentQs szerepet vállat az athéni városállamban. Harcolt Spárta ellen a peloponészoszi háborúban a , melyért kitüntetést is kapott.
FQ feladatának azonban a kérdezQsködést, az athéniak gondolkodásra serkentését tartotta. Egy lázadás után néhány évvel az athéni ifjúság megrontásával és aszebeiával (=istentelenség) vádolták és perbe fogták. Bqnösnek találták és halálra ítélték. Elmenekülhetett volna, de nem tette hanem kiitta a méregpoharat.
Szokratész semmit sem írt le nézeteirQl. Tanait csak kortársai írásaiból ismerjük :Xenophon ( történész, katona), Arisztophanész ( drámaíró), de leginkább tanítványától és barátjától Platontól.
Szokratész megváltoztatta az egész filozófiai gondolkodást , Q az egyik legbagyobb hatású gondolkodó.
Szokratész volt az a filozófus, aki lehozta a filozófiát a csillagok közül a Földre. (Cicero)
-ez azt jelenti, hogy a peszokratikus filozófusok ( = Szokratész elQttiek) alapvetQen az univerzum problémájával fogalakoztak, az embert csak a természet élQ részének tartották. Szokratész viszont az emberrel kezdett el foglalkozni.
FQ fegyvere: ELESZKHOSZ= KERESZTKÉRDÉSEK MÓDSZERE
-ez azt jelenti, hogy járta az agorát és kérdéseket tett fel az embereknek( pl. mi a szép, mi a jó) majd feltárta a válaszokban rejlQ ellentmondásokat és képtelenségeket.
Tanítási módszere: BÁBÁSKODÁS: a bábaasszonyhoz hasonlította magát, aki segít az embereknek, hogy életet adjanak az igazságnak.
Vizsgálódásaiban Szokratész elsQsorban a JÓT kereste. Azt hirdette, hogy a jó megismerése az erény. E megismerésben az elsQ lépés az ÖNMEGISMERÉS, ami azt jelenti hogy beismerjük nem tudunk semmit . Ha eljutottunk ehhez a felismeréshez akkor el tudunk jutni a pozitív értékítélethez is . Ezzel megalapozta az idealista alapon nyugvó etikai racionalizmust.
Hozzá köthetQ az un. ETIKAI FORDULAT.: bevezette a DAIMON fogalmát= ez egyfajta hang , ami figyelmezteti az embert a jóra és a rosszra, tul.képpen lelkiisneret.Ezért vádolták azzal, hogy új istent akar bevezetni. E fordulat által változott az ETHOSZ szó ÉTHOSZ-szá
ETHOSZ=hagyomány, illem, társadalmi szabályok, törvények
ÉTHOSZ=jellem, erény
Ezenfelül Q vezette be a MORÁLIS LEGÁLIS fogalmát . A legális, amit nem belsQ meggyQzQdésbQl tesz az ember csak törvénytiszteletbQl, a morális pedig a belsQ meggyQzQdésq cselekvések.
Pedagógiai alapelve szerint az egyén nevelése által kell biztosítani a közéleti erkölcsöt . Módszere ehhez a MAIENTIKA, ez egy sajátos szokratészi párbeszéd, ahol a tanítvány és a tanító közös munkával a fogalmakat elemzQ módon tisztázza.A tanító kérdéseivel kérdéseivel ellentmondásokba kergeti, gondolkodásra következtetésre készteti tanítványát így vezetve Qt az igazság felismeréséhez.
Platón
(ie. 427-347)
Arisztokrata család gyermek, családja Szolón leszármazottja. .Neve felvett név, jelentése: széles vállú, vagy gyors beszédq. Édesapja korán meghalt, édesanyja nevelte. Szokratész tanítványa és barátja lett. Szókratész tanait is csak Platón Dialógusaiból ismerjük. Azt viszont nem tudni, hogy Dialógusait. Szokratész halála elQtt vagy után kezdete el írni, Dialógusainak kronológiája és idQrendje is vitatott kérdés. Szokratész kivégzése után megundorodott Athéntól így elhagyta, pontos úti célja ismeretlen , de késQbb visszatért Athénba és Theaitétosszal (matamatikus) iskolát alapított Athénban, mely az AKADÉMIA nevet kapta. Itt az oktatás nagyon széles körq volt matek, biológia, filozófia, csillagászat, így nevezhetQ az iskola az elsQ európai egyetemnek.
Platón szerette volna, ha filozófiai gondolkodás a politikában is megjelenik, ennek érdekében az új türannosz Dionüszosz tanítója lett, de kísérlete kudarcba fulladt így életét inkább a tanításank és az írásnak szentelte.
Filozófiája röviden:
Szintézist teremt az addigi görög gondolkodók fQ elemei között Herakleitosz, Pharmenidész és Szokratész. Úgy véli, hogy a filozófia több mint tudás és elmélet hanem az egész életre kiterjedQ tanítás, melynek alapja a tudás. Így szemben áll a szofistákkal, akik úgy vélik, hogy mindennek az alapja az egyéni vélekedés és hajlandóság.
Platón szerint a tudásnak mindenre kitejedQnek kell lennie, tehát egyetemes rendszerqnek így válik az elsQ tudatos rendszeralkotóvá a filozófia történetében.
FQ mqve: Az állam : ebben fejti ki ideatanát:
emberi lélek 3 lélekrészre osztható:
1.-gondolkodó lélek = ész , ráció
2.-érzelem, érzés
3.-vágyakozás= THÜMON (görög szó)
A THÜMON-t még további két részre osztja Platón:
-MEGALOTHÜMIA= elfogadási vágy: ez azt jelenti, hogy a lélek tisztában van önnön tudásával, képességével és ezt a képességet el akarja fogadtatni a másik emberrel, más szóval profizmust jelent.
- IZOTHÜMIA= megfelelési vágy: a lélek tisztában van vele, hogy vannak dolgok amivel nem rendelkezik, ez egyfajta külsö cél, aminek elérésére törekszik a lélek. EbbQl következik Platón szerint, hogy minden gyermek szükségképpen izothüm lélek, mivel mindig valamivé akar lenni.
Platón úgy véli, hogy az ember nem csak fizikailag érik meg hanem lelkileg és szellemileg is.A gyermekkori izothümia felnQttkori megalothümiává válik. Úgy gondolja, hogy nem szabad semminek megtörni ezt a lelki érést. Ezért is tartja jónak a kasztrendszert, hiszen ott van egy példa, amit követni kell. Azt gondolja, ha az ember nem követi az elQtte álló példát akkor következik be a LÉLEKTÖRÉS.
Platón 3 polisz berendezkedést különböztet meg és úgy véli mind a három elmarad a tökéletességtQl:
1-oligarchia
2-türannosz
3-demokrácia ( itt a rossz, hogy izothüm lelkq emberek irányítják)
Platón szerint az ideális állam : EGY SZEMÉLY IRÁNYÍTÁSA ,aki
-elég idQs,elég bölcs és elég tapasztalt
- vannak egyéni ambíciói
Platón a társadalmat ugyanúgy felosztja 3 részre, mint a leket:
1.-FILOZÓFUSOK: Qk kormányoznak, vezetik az embereket. Erényük a belátó gondolkodás ( ez az értelmi lélek)
2.-PRÖK: Qk vigyáznak a biztonságra, erényük a bátorság ( ez a érzelmi lélek)
3.-kézmqvesek: Qk látnak el a szükséges anyagi javakkal, erényük a mértékletesség. ( ez a vágyódó lélek)
Ezek felett el egy 4. erény, ami összefogja Qket és ez az IGAZSÁGOSSÁG . Így jön létre a JÓ-IDEÁJA .
IDEA-TANA szerint 2 világ polgárai vagyunk:
1.- ÉRZÉKSZERVI VILÁG: ez nem igazi, mert tökéletlen
2.- GONDOLATI VILÁG: = IDEÁK VILÁGA:
-ez a tökéletes valóság
- csak gondolati síkon érhetQ el
- idea = Qskép az igazi tökéletességrQl
az emberi lét célja gondolati síkon teljesül ki
Az állam címq mqvében található híres BARLANG-HASONLATA: mely szerint láncra vert foglyok vagyunk saját testünk börtönében és csak a falon megjelenQ eltorzult árnyékot látjuk. Tapasztalásunk nem valóságos csupán elménkben létezik. A valóságos, tökéletes világ, a változatlan formák világa a barlangon kívül van, e világot az ész által tapasztalhatjuk meg.
Arisztotelész
(ie. 384-322)
Édesapja udvari orvos volt, aki korán meghalt így gyámja nevelte A-t. A gyámja Athénba küldta tanulni, ahol belépett Platón Akadémiájába, ahol mintegy 20 évet töltött, elQször diákként majd tanárként. Platónnal való kapcsolata nem volt egészen harmónikus. Platón halála után elhagyta Athént és Kis-Ázsiába hajózott, ahol továbbfejlesztette anatómiai és biológiai tudását és elkezdet Politika címq könyve írását.
KésQbb a macedón király (Fülöp) fiának Nagy Sándornak tanítója lett. N.Sándor trónra lépése után visszatért Athénba és iskolát alapított LÜKEION néven. A Lükeion abban különbözött az Akadémiától, hogy tantermei szélesebbek voltak és nagyobb hangsúlyt helyezett a természetfilozófia tanítására. Arisztotelész 13 évig tanított itt.
Arisztotelész volt az elsQ rendszerezQ filozófus, aki az emberi tudást rendszerezte. A filozófiát is diszciplinákra osztotta, ami mai napig meghatározza a nyugat- európai tudományeszmét. Életmqvének csupán 1/3- a maradt meg az alexandriai könyvtár leégése után. Ie. 40- es években elkezdték újraszerkezteni életmqvét , ekkor két részre osztották munkásságát:
1.-AKROAMATIKUS iratok: nagyközönségnek
2.-EXOTERIKUS iratok: belteljes filozófia, szakmai szinten,
tanítványainak
Tudományok felosztása Sz. szerint:(sorrend fontos)o
1.-TEORETIKUS=ELMÉLETI, célja tisztán megismerni a világot
2.-PRAKTIKUS= GYAKORLATI, célja a társadalom irányítása
2 része:-lélektan= ismeretelmélet: mqve A lélekrQl
-etika:könyvei: Nikomakhoszi etika, Nagy etika, Kis etika
3.-PRODUKTÍV, célja szép dolgok elQállítása ( mqvészetek): Poétika , Problematika , Retorika
A filozófiát is e szerint osztja diszciplinákra:
1.-LOGIKA:
-könyve: MÓDSZER( ORGANON)
-A. a logika megtermetQje
- Q dolgozta ki a klasszikus két értékq logikát: IGAZ-HAMIS
-minden állításról véges számú eljárás során kideríthetQ, hogy igaz vagy hamis
-a gondolkodás módszertanának kidolgozása
-Alapfogalmak bevezetése:
1-Mi az, hogy FOGALOM?:
-FOGALOM=EIDOSZ:a dolog szellemi képe
-a fogalmak nem egyenrangúak, hanem struktúrát alkotnak
- az általános és az absztrakt közötti összefüggés
2.-KATEGÓRIA: az egyetemesség legvégsQ határán álló fogalom
-más fogalom alá nem tartozik
- a fog. minden alsó szintje hozzá rendelhetQ v
b ú*,¸º¼ Z |ªþ"$ $\&b*d*f*h*¼+63¼3 4z4|45 9óçãßÛ×ÓÏÛÏßÏËÇËÇÃǿǸ©sokgkgkgh P>h5"qhò¤hò¤56>*CJ$aJ$
hùu h¾=¡hg~h¾=¡h,hùu
hùu hùu h)Xí56>*CJ$aJ$hò¤hò¤56>*CJ$aJ$
h+h+h©
%h6)
h+hé ühæ7`h¿ Âh
¦h(;`h
ldh ^h6)
56>*CJ$aJ$hïþ56>*CJ$aJ$(46
d$øú^º¼¼ ¾ Í !nprúòòíííííííííííííííííííèèèèègd+gd ^ $a$gdò¤gdr<£F¦p¦þþr~¬® $\&^&`&&()f*h*Æ*+T+x+¼+¾+À+,Ö,úúúòêåàààààààààØÏÏÏÊÊÊÊgd5"qL^Lgdò¤
&
Fgdò¤gdò¤gdùu $a$gdò¤ $a$gd6)
gd+Ö,Ø/Ú/Ü/ô2ö2ø2¾3Ú3ô3|4~4ú4P5555
6â67T8V8 9x9ä90:f:®:;j;úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgd5"qj;l;4>6>8>T>p>r>t>¬A C!CÎF&G¨GÆGÈGÊG2HªHIIJÎJ0KHKúúúúòòíííííííèÛèèèèèèèèèè
Ä^
`Ägdµ#zgdµ#zgdx^ $a$gdx^gd5"q 9l;4>8>T>@r@¬A CtE4GÄGÆGdIIIJ~JÌJKjNP`®`aacØcÚcìfîfZhÎhühþhjj
j
jvkxknnìnøoúoVp>tÊtÌtÒtìtîtüøôåôáôáÝÙÕÙÕÑÕÑÕÑÕÑÍËÍÇÍÇÃÇÃÇÿ»¿»á´ô»ô»°»¬»¬¨¤° h¦56>*CJ$aJ$hïG56>*CJ$aJ$h¦hZy×h
kh>Éh P>
hx^h~_vhS2h0 hç-õhx`´Uh|Q#h Vðhµ#zh(0hO
ÿh~_vhx^hx^56>*CJ$aJ$hx^h8D.hü
4HKKºK6LØL0MhMMòMjNØNVOO`,`¤`a\a¢a b
^Ô
gdx`´^gdx`´gdx`´
Ä^
`Ägdx`´
^
gd|Q#
Ä^`Ägd|Q#gdµ#z.melyik
kategóriához
-10 kategóriát különböztet meg, amihez 10 fogalom tartozik
(9+1)(pl.:hely, cselekvés, szenvedés, idQ, tér, bírás)
-legfontosabb a 10.=SZUBSZTANCIA
az ami által a dolog az ami
=általános, stabil lételv, ami nem változik, nem módosul
*megkülönböztet A.
ELSPDLEGES SZUBSZTANCIA-t, ami az egyedi létezés lényege, ez nem változik
MÁSODLAGOS SZUBSZTANCIA-t,ez egyfajta lételv amit hozzárendelünk egy csoporthoz (pl. férfi, nQ)
-ítélettana a követjezQ ez által:
Amit tudunk azt ítéletben meg tudjuk fogalmazni ALANY + ÁLLÍTMÁNY formájában.2 ítéletbQl pedig tudunk következtetni egy harmadikra. Ez a SZILLOGISZTIKA= KÖVETKEZTETÉS
Arisztotelész azt mondja: Minden bizonyítás következtetés, de nem minden következtetés bizonyítás .
Pl.:
JÓ: 1. állítás: minden ember halandó
2. állítás: Szokratész ember
következtetés=Szokratész halandó
ROSSZ: 1.áll.: az egér rágcsálló állat
2.áll.: az egér szereti a sajtot
köv.:a rágcsáló szereti a sajtot
-az önmagában helyes állítások egy bizonyos sorrendben rossz köv-hez vezetnek.
2.-FIZIKA: látható világ tudománya , természet tudommányok
3.-METAFIZIKA: fizikán felüli, látható világon felüli dolgok
-könyve: Metafizika: ontológiája, Platón bírálata benne foglaltatik
FQ mqve: NIKOMAKHOSZI ETIKA ( A. fia volt):
- Minden ember célja a boldogság
-az ember eredendQen nem jó vagy rossz, hanem az erény tanítható.minden a tudás a
tanulás útján van
-erénynek semmi köze az érzelmekhez, etikailag csak értelmezhetQ amit szabad
akaratból tettem
-érzelem= az ember öntudatlan reakciója egy külsQ ingerre
-az ember passzív az érzelemmel szemben hiszen nem az ember alkítja az érzelmeket
hanem az érzelmek találnak az emberre.
-az érzelem független az ember szabad akaratától
-etika: az ember szabad döntésérQl szól
-tudatlanságból elkövetett cselekmények nem minQsíthetQek erkölcsileg
-szerinte rengeteg erény van .Az erényeket onnan ismerhetjük fel, hogy mindig két szélsQség között középútként= MEZOTHÉSZ jönnek létre.
-az anyagiak nem lehetnek a boldogság részei
-legfQbb etikai erény az IGAZSÁGOSSÁG
-az érzéki élvezetnek szánt élvezet állati, az etikai politikai életnek szánt élet emberi, az elméletnek szánt élet isteni
Politikája is etikájából indul ki. Az emberi politikai lény, aki csak az államban tud rendeltetésének megfelelQen. Így az állam feladata, hogy az embereket erényre nevelje. Véleménye szerint, amely alkotmány a közjót szolgálja az jó. A királyság jó, a demokrácia és az oligarchia elfajulások. A legjobb államforma a 3 helye vegyülete , de az államformának a valóságban a viszonyokhoz kell alkalmazkodnia.
Francis Bacon
(1561-1626)
Az újkori filozófia racionalizmusa:
-1600-1700-as évek
- 2 vita:
1-racionalizmus vs. empirizmus
2-antropológiai vita
-1 vita: témája: az igazságosság természete
*miért kell megalapozni az igazságot?-válasz:hogy világos legyen mi alapján tesszük a téziseket
*az újkorban az igazság megalapozására új utat találtak.A középkorban a skolasztika tanai szerint a TEKINTÉLY-ELVE érvényesült, vagyis az állítás attól vált igazzá, hogy lehetett hivatkozni elQdökre. Az újkori filo. Ezt nem figadta el. A z újkori filo. szerint kétféle ismeret van az emberi fejben a helyes és a helytelen, a kérdés hogy hogyan választom szét a kettQt vagyis mi az emberi ismeret forrása?A válasz : az igazságot úgy tudom megalapozni, hogy tisztázom mi a helyes és a helytelen ismeret, erre születik két elmélet a racionalista megoldás és az empirikus megoldás.
Racionalista megoldás: az emberi ismeretek elsQdlegesen a tapasztalat útján adottak.Az emberi létezés a külvilág tudomásul vétele. Egyszerre vannak jelen a helye és a helytelen ismeretek, az elválasztás során nem szabad az érzékekre figyelni mert azok becsapnak. A gondolkodás feladata, hogy ezt a hibát kiküszöbölje. Ehhez velünk született eszmére van szükség.
Bacon:
Magas rangú, befolyásos család legfiatalabb gyermeke. Londonban majd Cambridge-ben tanult. Megtanulta elutasítani a skolasztikát, a filozófia maradi megközelítését és az Arisztotelészt övezQ valóságos rajongást.Tanult késQbb jogot, volt parlamenti képviselQ, legfQbb államügyész, fQpecsétQr és lordkancellár.KénQpénz elfogadásának vádjával elítélték 1621-ben , mivel elismerte tettét. Megfosztották minden tisztségétQl, pénzbüntetésre ítélték és bezárták a Towerbe, ahol csak néhány napot töltött.
Korai írásai az ESSZÉK sok különbözQ témát felölelnek valamint fontosak jogi témájú mqvei is.
Filozófusként leginkább TUDOMÁNYFILOZÓFIÁJA fontos, amely két részbQl áll:
1-a tudomány skolasztikus és korai reneszánsz megközelítésének kritikája
2- alaposan kidolgozott módszertan, amely az elQbbit hivatott helyettesíteni
A tudomány megformálásának programját NAGY INSTAURÁCIÓ -nak nevezte. (= helyreállítás, megújítás).Ezt a címet viselte mestermqvének szánt munkája is , amelynek 3 részébQl csak az elsQt fejezte be NOVUM ORGANUM címmel.
Bacon hasonlatok sorában foglalta össze viszonyát mindahhoz, ami korábban történt, ezekkel jellemezte a hagyományos metafizikusokat, az empirikusokat és az ideális tudóst.:
-A METAFIZKUSOK olyanok, mint a PÓKOK: gyönyörq és eredeti hálókat szQnek, melyek a levegQben úsznak és mindezt pusztán a saját testükbQl.
Az EMPIRIKUSOK olyanok, mint a HANGYÁK:fel- alá rohangálva szorgoskodnak, hogy óriási mennyiségq anyagot gyqjtsenek és halmozzanak fel anélkül, hogy bármi újat alkotnának belQlük.
Bacon szerint a MÉHEKRE kell hasonlítanunk: közösen munkálkodva gyqjtögessünk és alakítsuk át, amit gyqjtöttünk. A TUDÓSOKNAK értelmezniük kell a tapasztalásból származó adatokat, kísérleteket kell végezniük, hogy új adatokat gyqjtsenek így lassan felépítik tudásukat a világról.
A tudomány elé gyakorlati célt tqz ki, hogy a tudás hatalom legyen. A tudományos reform érdekében a következQ ELPÍTÉLETEK= KÖDKÉPEK= IDOLUMOK legyQzésére szólít fel:
-természetünkbQl fakadó elQítéletek
-egyéni szempontunk(barlangunk) elQítéletei, melyek eltérnek a tárgyi világtól
- a piaci, tökéletlen nyelvhasználat elQítéletei, melyek az észnek megfelelQ
szavakat és nem a dolgokat éltetik bennünk
-színház elQítéletei: a tudományos és filozófiai iskolák, melyekhez annyira ragaszkodunk
Bacon az empirista indukciót tartotta helyes módszernek, mind a term.tudományokban , mind a szellemtudományokban.Az okozat kiszámításához szerinte a közvetlen, a középsQ, majd az egyetemes okokat kell keresni.
Rene Descartes
(1596-1650)
A modern filozófia atyja.
Fiatalon jogot tanult a jezsuitáknál, de ezt nem hasznosította hanem inkáb a katonai pályát választotta. Németalfödre majd Bajorországba kellett mennie, ahol megfogant benne milyen filozófiai feladatot is kell teljesítenie: nemcsak hozzátenni valamit a filo.-hoz, hanem az elsQ alapelvektQl újáépíteni.
D. nemcsak filozófus volt, hanem matematikus és tudós is. A legjelentQsebb írásai azonban a filozófia területén születtek
ElsQ könyve: Szabályok az értelem vezetésében: már itt megalapítja a fundamentális alapelvet, mely szerint a filozófia mércéje ugyanaz kell, hogy legyen mint a mateké, vagyis a bizonyosság.Ezt késQbbi két mqvében fejtette ki részletesen: 1637. ÉRTEKEZÉS A MÓDSZERRPL , ELMÉLKEDÉSEK AZ ELSP FILOZÓFIÁRÓL.
Az emberi tudást teljesen új szempontból vizsgálta meg. A kételkedésbQl indult ki, elveti a tekintélyt és mindenben kételkedik amit ésszel belátással nem tud alátámasztani. Mindenben kételkedik van e testem, van e világ? Hiszen ezeket is az érzékekkel tapasztaljuk, melyek becsaphatnak minket.Ami tény a kételkedés, a gondolkodás, tehát én mint gondolkodó vagyok, COGITO ERGO SUM .Csak a gondolkodást ismerem közvetlenül minden másról csak közvetett tudásom van. Tehát ez az elsQ igazság és ezzel bizonyítja Isten létét is , mivel tökéletlennek érzi magát a tökéletlenség tudata által létezik a tökéletesség is és így jön létre Isten fogalma.És mivel Isten fogalma bennem létezik léteznie kell rajtam kívül is , hiszen csak egy valóban tökéletes lény helyezhette belém e fogalmat.De ha Isten van akkor a világ is van, mert Isten nem csalhat meg engem.
A kételkedést Descartes két részre osztja :
1.-BÍRÁLÓ RÉSZ : tekintély-elv feladása, ami a Cogito ergo sum felismeréssel befejezQdik és utána kezdQdik az 2.
2.-ÉPÍTP RÉSZ: keresni kell olyan állítást, ami 100%-ig igaz
-bizonyosság keresés karteziánus szigorúsággal (karteziánus=hagyományteremtQ)
-ha csak egyszer is látjuk, hogy az érzékeink becsapnak akkor azt azonnal el kell hagyni.
-D. úgy véli, hogy az ember lénye nem merülhet ki csak a gondolkodásban, hiszen a gondolkodás függ a tárgyától: a függés utal a hiányra, hogy belQlem, mint gondolkodói szubsztanciából hiányzik valami és , ami hiányzik az a KITERJEDÉS .
Így jön létre a gondolkodói kiterjedés kettQs szubsztanciája:
1.-RES COGITANS= GONDOLKODÁS
2.-RES EXTENZA=KITERJEDÉS
D. szerint a világunk is 2 szubsztancia és benne minden létezik:
INDIVIDUM+ LÉTELMÉLET
A gondolkodás a lélek a kiterjedés a test és ezt szét kell választani.
- PAGE 1 -
Hasonló témájú dokumentumok
- 2010-12-08 18:01:36
- 2008-12-15 13:21:57
- 2008-08-13 05:46:13
- 2008-11-30 19:11:23
- 2008-11-30 19:14:39
- 2010-12-08 18:01:36
- 2008-12-06 12:02:53
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
