Szociológia

Országok listájaHungarySzent István EgyetemAlkalmazott Bölcsészeti KarSzociális munkaSzociológiaJegyzetekSzociológia

A szociológia fogalma, történeti kialakulása, kialakulásának okai.

1. Szociológia:
A társadalmi élet törvényszerqségeit kutató tudomány.
Tudományos módszer:
Lényege: hogy ha megfogalmazódik valamilyen probléma ( akkor megpróbálunk ennek valamilyen elméleti magyarázatot adni( végül pedig megvizsgáljuk, hogy a valóságból nyerhetQ információk alapján igazolódik /empirikus igazolás/ vagy megcáfolódik elméleti magyarázatunk.
Pl: miért van sok öngyilkosság hazánkban? Szakirodalom, kutatás, elfogadom vagy nem fogadom el.

A szociológia az itt és most konkrétan fennálló tények tanulmányozásával foglalkozik.
„Mi van ma a magyar társadalomban, annak egyes területein?”

Ki hogyan gondolkodik?
Nem tehetek semmit, ide születtem
Én alakítom az életemet
A társadalmi helyzet meghatározza az életemet, de vannak lehetQségeim, beavatkozhatok

2. A társadalomtudományok történeti kialakulása
- történetírás (az írásbeliség kezdetei óta különálló tudomány volt, nem ált. törvényszerqségek feltárása, hanem inkább a konkrét történeti események lefolyásának pontos leírása).
- demográfia XVII. sz. közepe - John Graunt (Londoni halálozási adatokat kezdte vizsgálni.)
Tárgya: a népesség számának és összetételének alakulására ható
folyamatok vizsgálata.
Módszere: statisztikai adatok elemzése, elméletalkotás
- politikatudomány XVII. sz. 2. fele - John Locke (elkülönül a filozófiától, polgárság le akarta rázni magáról az uralkodó abszolút hatalmát – demokráciát akart)
- közgazdaságtan XVIII. sz. - Adam Smith (láthatatlan kéz)
- szociológia elQfutárok: Saint-Simon, Comte, Tocqueville
Alapítók: Karl Marx, Durkheim, Weber
(földelvesztés-városba munka, viharos iparosodás, városiasodás, zsúfoltság, nyomor, munkanélküliség, dezorganizációs elidegenedés, devianciák, kis közösségek megszqntek, elégedetlenség, bqnözés, forradalom)
Miért lettek ezek a társadalmi jelenségek? választ a szociológia adott.
Comte nevezte el szociológiának.
Pozitivista szemléletq tudomány

A szociológia kialakulásának okai:
Társadalomtörténeti ok:
Miért nem realizálódnak a gyakorlatban a jövQ társadalmáról alkotott elképzelések?
Milyen társadalom kell a boldogsághoz, boldogabb társadalomhoz?

TudományfejlQdési ok:
társadalomtudományok  Kellene szemlélet
természettudományok  Van szemlélet
tényfeltárás, tapasztalatból indul ki.
(nézzük meg mi van az adott helyzetben, vizsgáljuk meg a valóságot és erre alapozva avatkozzunk be, hozzunk elméleteket. – pozitivista tudomány)

- szociálpszichológia századforduló: Le Bon: Tömeglélektan
Kísérleti módszerek
Tárgya: kisebb vagy nagyobb csoportok hogyan hatnak az egyén viselkedésére
Kialakulásához az a felismerés vezetett, hogy az egyén a nagyobb társadalmi csoportokban másképpen viselkedik, mint elszigetelt egyénként.

- társadalomnéprajz a népi kultúra összegyqjtése (folklórt  népdalt, népmesét; tárgyakat  népviseletet, mqvészeti tárgyakat) (a kultúrán nem egyszerqen a folklórt és a mqvészi tárgyakat értették, hanem a vizsgált népesség hiedelmeinek, értékeinek, viselkedési normáinak rendszerét.)
módszere: terepen végzett gyqjtés és megfigyelés


2. Mutassa be a magyar szociológia rövid feljQdéstörténetét!

A századfordulótól számítjuk. 3 irányzata van: liberális(1.), szocialista(2.), konzervatív.
LIBERÁLIS:
Jászi Oszkár: -etnikai konfliktusok, -nemzetiségi kérdések, -Könyv: Az osztrák Magyar Monarchia felbomlása( magyarul 1983-ban), -alapvetQ ok: a +oldatlan nemzetiségi ellentétek. Szabó Ervin:-48-49-es szabadságharc kérdéseivel foglalkozik, -Marx TQke c.mqvét magyarra fordította, -új katalógusrendszert vezetett be( Szabó E. könyvtár), -folyóirata: XX. század. Az akkori gazdasági kihívásokra keresett választ, -a Ny-európai szociológiai mqvekrQl tudósított, -vitafórumokat biztosított a társaság. A két vháború között: konzervatizmus.A liberalizmus és a szoc.mus háttérbe szorul.
Szegfq Gyula:- könyv: A három nemzedék és ami utána következik.
Magyari Zoltán:- települések lakosainak életkörülményeit vizsgálta=falukutató mozgalmak fontos szerepe a 30-as években.

Falukutatók:
Erdei Ferenc:település és agrárszociológus. –tehetséges gazdálkodó, -ny-eu.-i útjai voltak, - mi jellemzi a parasztságot és hogyan lehet felemelni. –Könyv: Parasztok. –ny-eu.-i parasztot(1.) összehasonlította a magyarral. (1.)= volt vagyona, kis területen gazdálkodtak, új technológiát alkalmaz, civil szervezeteket hoznak létre az érdekeik miatt.
Veres Péter:_ könyv: Az alföldi parasztság. –összehasonlítja a jellemzQ vonásokat a dunántúli parasztsággal, -az alföld ridegebb és a vallás is más.
Fél Géza:-könyv: Viharsarok.- uradalmon élQ cselédekrQl ír, fél évig börtönben volt.
Szabó Zoltán: -É.Mo.-ot vizsgálta, könyv1: A tardi helyzet.  milyen az életkörülmény(szegénység van), könyv2: A cifra nyomorúság(Borsodi munkások helyzete) 1, a középszintq hivatalnok problémái (nincs hivatástudatuk) 2, a palócok helyzetével foglalkozik( miközben romlott az életkörülmény, mégis jól öltözöttek maradtak)
Darvas József: A saját családja történetén keresztül mutatja be Orosházát (ott lakott)
Fülep Lajos: lelkész, az „egyke” gyermek problémáit kutatta (a parasztok csak egy gyermeket vállaltak, hogy ne legyen gond a föld miatt)

1945-49-ben M.o.-n a szociológia újjászületett, az ELTE-n új tanszék alakult , vezetQje Szalai Sándor, alkalmazott tankönyv: Bevezetés a társadalomtudományokba.
A 40-es évek végén kialakult a Sztálini Modell, megszqnt a tanszék, és a szociológia. Állami tulajdon van és nincs magántulajdon!
A 60-as évek közepéig nincs szociológia, tudományos szocializmus van,
közepétQl javul a helyzet, engedték a szociológiai kutatásokat, ezeknek intézményeket biztosítottak. Pld: Központi Statisztikai Hivatal (Andorka Rudolf), az MTA Szociológiai Intézete, ELTE-n újra van szociológiai tanszék.
70-es évek elsQ felében ellentétek a reformátorok és az ellenQrök között, a reformereket félre állították.
Konrád György és Szerényi Iván-t letartóztatták, majd kivándoroltak, Chicagoban városszociológiával foglalkoztak.
Kemény István: A Csepel Vas és Fémmqveknél vizsgálta a szegénységet, a deviáns magatartást kutatta, külföldre toloncolták.
70-es évek közepétQl a rendsz.vált.ig:
Eredmények:1, országos középtávú kutatási projektek születnek.
2, szociológia kutatás módszertana.
3, nemzetközi tapasztalatokat szereztek a szociológusok nagy része.
4, 78-ban +alakult a Magyar Szociológiai Társaság (vezetQje: Szalai Sándor)
5, Az ELTE-n beindul a szociológus képzés, több egyetemen tanszék alakult.
6, Kutatási Intézmények jöttek létre, a szociológia ágaival foglalkoztak.
Rendsz.vált.tól-napjainkig: Pozitív: nincs tabutéma ill. nincs adminisztrációs akadálya nemzetközi kapcsolatoknak. Negatív: csökkent a kutatásra szánt pénz, nehezen lehet könyvet kiadni (magas költségek), kutatási intézményeket kellett összevonni szintén anyagi megfontolásból.


3. Szociológiai irányzatok
Funkcionalizmus--- neofunkcianalizmus
Strukturalizmus
Marxizmus
Neoweberizmus

ElQfutárok és alapítóatyák

Claude Saint Simon
Társadalmak fejlQdésének törvényszerqségei-nagy társadalmi típus-katonai teológia-ipari
Aguste Comte
A szociológia mint tudományág megfogalmazása-pozitivizmus elmélete-képes rá.hogy elQremozduljon
Alexis de Toqueville
Demokrácia kutatás-liberalizmus
Karl Marx
Munkásosztály Angliában(társadalomelemzés)
Kommunista kiáltvány(történelem)
A tQke(kapitalista társadalmi mq)
A szociológia gondolatai
Formáció elmélet-Qsközösség,rabszolgatartás,feudalista,szocialista,kommunista
A társadalmi osztályokból államok
Konfliktus elmélet-a társadalmi fejlQdés mozgatója
Max Weber
Marx gondolatainak kiegészítQje-legitimitás-bürokrácia
Pierre Baurdien
Elkötelezettség-szimbolista tQke-ajándékozási resztistQke az oktatásban-legitimináló rendszer az egyenlQségek fenntartása,
Talcott Parsons
Cselekvés és szerepfogalom bevezetése-szocialitás társadalim alrendszerei



4. Ismertesse a szociológiakutatás módszertanát:
A szociológia vizsgálatok célja valamely társadalmi csoport megismerése, alapvetQ jellemzQinek feltárása. Törekednek a vizsgált probléma megértésére, és jelenségeinek okainak feltárására. A következQ tip. szociológiai vizsgálat lépései Karl Popper módszertani felfogását tükrözi:

A probléma megfogalmazása: ha felmerül v.mi probléma, annak megismerése és +magyarázása szükségessé válik (pl.: ha a kutatók felismerik, hogy egy társadalomban az alkoholizmus nagy probléma, ismerni kell az elterjedésének okait)
Elméleti hipotézisek: elQfeltevéseket készítenek az adott jelenségrQl, ehhez fel lehet használni a már régebben kidolgozott elméleteket, de újalkat is lehet fogalmazni.
Operacionalizálás (az elméleti hipotézisek mérhetQ formába történQ meg- fogalmazása) egyéni szinten mérhetik pl.: az alkoholizmust, a kérdezett személy által bevallott mennyiséget, vagy közvetve, az ivással összefüggQ probléma elQfordulására rákérdezve mérhetik.
Adatgyqjtési módszerek: az adatokat összegyqjtik a vizsgált jelenségrQl. Módszerei: már publikált adatok-, egyéni adatok elemzése, megfigyelés, esettanulmány, interjú, kérdQíves módszer.
Elemzés:Ennek alapján vonják le következtetéseket, milyen jellemzQket mutattak ki és ezek igazolják-e vagy cáfolják a korábbi kiinduló hipotéziseket.
Eredmények közzététele: tanulmányokban v. könyvekben közzéteszik a kutatás eredményeit (ez elengedhetetlen része a kutatásnak), hozzáférhetQvé teszik az eredményeket, lépésrQl-lépésre ill. definiálják a fogalmakat. Ma már az informatika eszközei segítségével egyszerqbben vizsgálható újra más kutatók vagy esetleg új adatok által.

Mintavétel: Általában nincs arra lehetQség, hogy a vizsgált személyek teljes környezetét kérdQvel megkérdezzék (pl.: egy egész országot így nem lehet +kérdezni), a megkérdezettek minden tagjának egyenlQ esélyt kell biztosítani, hogy a mintába kerüljön, ezért véletlenszerqen kell kiválasztani a tagokat. A kérdések válaszát +is lehet tagadni (kivétel a Népszámlálás), de akkor azt jelezni kell a feltüntetett eredményen!

KérdQív készítés: a kérdések lehetnek nyitottak ill. zártak is. A zárt kérdések esetében a kérdQíven szerepelnek a válaszok is (vagy csak igen-nem), a nyitott kérdéseknél pedig az alany fogalmazza meg válaszát. A nyitott kérdésekre adott válaszok fontosabbak, mert olyan info-t is adhat az alany amire a kutatók nem is gondoltak. A kérdéseknek mindig érthetQnek és egyértelmqeknek kell lennie.

Megkérdezés v. interjú: történhet személyes felkeresés- vagy postán kiküldött kérdQív alapján is. A személyes interjú biztonságosabb, de pénz- és idQigényesebb mint a postai.

Kódolás: A begyqjtött infókat a feldolgozás céljára számmal ellátott kategóriákba csoportosítják. Meghatározzák, hogya különféle válasz lehetQségek milyen fQbb típusokba sorolják, ezeket pedig 0-9-ig terjedQ kódszámmal látják el. ( Zárt kérdések esetén a kódszám többnyire már a kérdQíven szerepel pld.: férfi=1, nQ=2)

Adat feldolgozás: Az adatfelvételeket egyszerqen kódlapok alapján dolgozzák fel, ebbQl akár táblázatokat is készíthetnek, amik a kutatók számára értelmezhetQek.





Társadalmi réteg és rétegzQdés fogalma, vizsgálatának tárgya, módszere. A társadalmi rétegzQdés dimenziói.

TÁRSADALMI RÉTEGZPDÉS
- legáltalánosabb metodológiai értelemben: a társadalomban élQ egyének és csoportok hierarchikus rangsorolódásának módja (Bottomore, 1969)
- kérdés: miként differenciálódik a társadalom; milyen egy adott társadalomban a népesség differenciáltsága, milyen a társadalmi különbségek rendszere
- leíró jellegq fogalom
módszertanilag:
A társadalmi rétegzQdés a népesség differenciáltsága, a társadalmi különbségek rendszere.
Differenciálódások leírása ( empirikus kutatási módszerek
A rétegzQdés társadalmi és egyéni szinten történetileg meghatározott  történetileg változó, de minden pillanatban önmagában is jelen van; van eszmei idQpontja .  pillanatnyilag adott empirikus tények empirikus elemzése. Amikor az okait kutatjuk, az már a társadalmi struktúra vizsgálata!


Andorka (2002) által használt alapfogalom meghatározások:
Társadalmi rétegzQdés: a különbözQ ismérvek  mint a foglalkozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely  alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különbözQ dimenzióiban.
Társadalmi osztály: a termelQeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategóriák
Marx: termelQeszközöket nem birtokoló munkások,
csak saját maguk foglalkoztatásához elegendQ termelQeszközzel rendelkezQ kispolgárok v. önállóak (kisiparosok, kiskereskedQk, önálló parasztok),
tQkések, nagybirtokosok (annyi termelQeszközt birtokolnak, hogy azokkal bérmunkásokat foglalkoztatnak)
Társadalmi réteg: a foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, a jövedelem nagysága, stb. alapján definiált társadalmi kategóriák (pl. értelmiségi, szakmunkás)
Státuszcsoport (Kolosi, 1984): olyan egyének vagy családok csoportja, akik az általa használt hét dimenzióban együttvéve hasonló helyzetben vannak.
Elit: a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedQ kis létszámú  az uralkodó osztálynál szqkebb  csoport. Szociológiában hatalmi elitrQl beszélünk, tehát a politikai és gazdasági hatalmat kezében tartó szqk csoportról.


9.TÉTEL Mit nevezünk deviáns vis.nek? A sajátosságok bemutatása, kialakulás elméletek:

Deviáns viselkedés: Olyan normaszegQ viselk., mikor valaki nem tud alkalmazkodni a társadalmilag elfogadott normákhoz, viselkedési szabályokhoz. Ez lehet eltérQ, minden társadalomban más-más lehet az elfogadott norma. Azt mondjuk normaszegQ viselkedésnek (deviáns viselkedésnek) amely az egyén és a társadalom számára káros vagy súlyosan káros. (öngyilkosság, bqnözés, alkoholizmus, kábítószer fogyasztók)A deviáns viselkedés okainak kutatásaival nem csak a szociológia foglalkozik, ezért léteznek biológiai, pszichológiai, közgaz.tani és szociológiai elméletek. A szoc.án belüli elméletek (kulturális-, anómia-, és minQsített elméletek) abban hasonlítanak, hogy nem az egyénben, hanem a társ.-ban gyökerezQ okokat kívánja feltárni. Ennek jelentése: nem csak az egyént kell +gyógyítani, hanem a társ.-ban kell a devianciát csökkenteni!!!

Biológiai elméletek:

Bqnözés: állítólag (elméletek szerint) az erQszakos bqnözés kapcsolatban áll az XYY kromoszómával, megfigyelték, hogy a bqnözQk soraiban gyakori az XYY kromoszóma, ami egy Y-nal több mint a normális XY. Eddig azonban nem bizonyított meggyQzQen ezt!
Elmebetegség: ez a terület egyértelmqen az orvostudományhoz tartozik, így elég gyakran jellenek meg különbözQ elméletek, viszont még nem sikerült az egyes betegségek biológiai okit feltárni.
Alkoholizmus: Ezen a téren sincs egy- értelmqen bizonyított elmélet. Az alkoholizmushoz vezetQ út, hogy az ember szívesen fogyasszon szeszesitalt ill. ezután a szervezetben le is bomlódjon.
Pszichológiai~:
Ha a deviáns viselkedés kialakulását vizsgáljuk, mindig léteznek u.n. akut feszültséghelyzetek, amit a szükségletek kielégítésének sikertelensége válthatja ki.
Öngyilkosság: . A +oldhatatlan helyzetekbQl való menekülési szándék, ebben az esetben az elmagányosodás ill. családi viszály válthatja ki.
Alkoholistáknál: munkahelyi, kapcsolati problémák átmeneti feszültségoldónak használják Drogosoknál: iskolai kudarcok, családi háttér válthatja ki, így egy kis idQre elfelejtik a családban, iskolában történt kínos élményeket

Kultúrális~: Minden társadalomban kult. normák és értékek szabályozzák a tagok viselkedését, de ezek a normák általában eltérQek. (pl.: leginkább az alkohol és szeszesital fogyasztásra érvényes, míg egyes társadalmakban deviáns viselkedésnek számít, máshol nem), az öngyilkossággal u.a. a helyzet (japánban  régebben- a szamurájoknak kötelezQ volt az öngyilkosságot végrehajtani. A századforduló körül gyakori volt a hisztéria, ma már ez ritkább. Korábban a hisztéria volt úgymond elfogadott, mára viszont a depresszió vált úgymond elfogadottá.

Az anómiaelméletek magyarázzák a deviáns viselkedés gyakoriasságát

10. Magyarország nemzetiségei
Magyarország nemzetiségei Hivatalosan is elismert A szociológia fogalma, történeti kialakulása, kialakulásának okai.

1. Szociológia:
A társadalmi élet törvényszerqségeit kutató tudomány.
Tudományos módszer:
Lényege: hogy ha megfogalmazódik valamilyen probléma ( akkor megpróbálunk ennek valamilyen elméleti magyarázatot adni( végül pedig megvizsgáljuk, hogy a valóságból nyerhetQ információk alapján igazolódik /empirikus igazolás/ vagy megcáfolódik elméleti magyarázatunk.
Pl: miért van sok öngyilkosság hazánkban? Szakirodalom, kutatás, elfogadom vagy nem fogadom el.

A szociológia az itt és most konkrétan fennálló tények tanulmányozásával foglalkozik.
„Mi van ma a magyar társadalomban, annak egyes területein?”

Ki hogyan gondolkodik?
Nem tehetek semmit, ide születtem
Én alakítom az életemet
A társadalmi helyzet meghatározza az életemet, de vannak lehetQségeim, beavatkozhatok

2. A társadalomtudományok történeti kialakulása
- történetírás (az írásbeliség kezdetei óta különálló tudomány volt, nem ált. törvényszerqségek feltárása, hanem inkább a konkrét történeti események lefolyásának pontos leírása).
- demográfia XVII. sz. közepe - John Graunt (Londoni halálozási adatokat kezdte vizsgálni.)
Tárgya: a népesség számának és összetételének alakulására ható
folyamatok vizsgálata.
Módszere: statisztikai adatok elemzése, elméletalkotás
- politikatudomány XVII. sz. 2. fele - John Locke (elkülönül a filozófiától, polgárság le akarta rázni magáról az uralkodó abszolút hatalmát – demokráciát akart)
- közgazdaságtan XVIII. sz. - Adam Smith (láthatatlan kéz)
- szociológia elQfutárok: Saint-Simon, Comte, Tocqueville
Alapítók: Karl Marx, Durkheim, Weber
(földelvesztés-városba munka, viharos iparosodás, városiasodás, zsúfoltság, nyomor, munkanélküliség, dezorganizációs elidegenedés, devianciák, kis közösségek megszqntek, elégedetlenség, bqnözés, forradalom)
Miért lettek ezek a társadalmi jelenségek? választ a szociológia adott.
Comte nevezte el szociológiának.
Pozitivista szemléletq tudomány

A szociológia kialakulásának okai:
Társadalomtörténeti ok:
Miért nem realizálódnak a gyakorlatban a jövQ társadalmáról alkotott elképzelések?
Milyen társadalom kell a boldogsághoz, boldogabb társadalomhoz?

TudományfejlQdési ok:
társadalomtudományok  Kellene szemlélet
természettudományok  Van szemlélet
tényfeltárás, tapasztalatból indul ki.
(nézzük meg mi van az adott helyzetben, vizsgáljuk meg a valóságot és erre alapozva avatkozzunk be, hozzunk elméleteket. – pozitivista tudomány)

- szociálpszichológia századforduló: Le Bon: Tömeglélektan
Kísérleti módszerek
Tárgya: kisebb vagy nagyobb csoportok hogyan hatnak az egyén viselkedésére
Kialakulásához az a felismerés vezetett, hogy az egyén a nagyobb társadalmi csoportokban másképpen viselkedik, mint elszigetelt egyénként.

- társadalomnéprajz a népi kultúra összegyqjtése (folklórt  népdalt, népmesét; tárgyakat  népviseletet, mqvészeti tárgyakat) (a kultúrán nem egyszerqen a folklórt és a mqvészi tárgyakat értették, hanem a vizsgált népesség hiedelmeinek, értékeinek, viselkedési normáinak rendszerét.)
módszere: terepen végzett gyqjtés és megfigyelés


2. Mutassa be a magyar szociológia rövid feljQdéstörténetét!

A századfordulótól számítjuk. 3 irányzata van: liberális(1.), szocialista(2.), konzervatív.
LIBERÁLIS:
Jászi Oszkár: -etnikai konfliktusok, -nemzetiségi kérdések, -Könyv: Az osztrák Magyar Monarchia felbomlása( magyarul 1983-ban), -alapvetQ ok: a +oldatlan nemzetiségi ellentétek. Szabó Ervin:-48-49-es szabadságharc kérdéseivel foglalkozik, -Marx TQke c.mqvét magyarra fordította, -új katalógusrendszert vezetett be( Szabó E. könyvtár), -folyóirata: XX. század. Az akkori gazdasági kihívásokra keresett választ, -a Ny-európai szociológiai mqvekrQl tudósított, -vitafórumokat biztosított a társaság. A két vháború között: konzervatizmus.A liberalizmus és a szoc.mus háttérbe szorul.
Szegfq Gyula:- könyv: A három nemzedék és ami utána következik.
Magyari Zoltán:- települések lakosainak életkörülményeit vizsgálta=falukutató mozgalmak fontos szerepe a 30-as években.

Falukutatók:
Erdei Ferenc:település és agrárszociológus. –tehetséges gazdálkodó, -ny-eu.-i útjai voltak, - mi jellemzi a parasztságot és hogyan lehet felemelni. –Könyv: Parasztok. –ny-eu.-i parasztot(1.) összehasonlította a magyarral. (1.)= volt vagyona, kis területen gazdálkodtak, új technológiát alkalmaz, civil szervezeteket hoznak létre az érdekeik miatt.
Veres Péter:_ könyv: Az alföldi parasztság. –összehasonlítja a jellemzQ vonásokat a dunántúli parasztsággal, -az alföld ridegebb és a vallás is más.
Fél Géza:-könyv: Viharsarok.- uradalmon élQ cselédekrQl ír, fél évig börtönben volt.
Szabó Zoltán: -É.Mo.-ot vizsgálta, könyv1: A tardi helyzet.  milyen az életkörülmény(szegénység van), könyv2: A cifra nyomorúság(Borsodi munkások helyzete) 1, a középszintq hivatalnok problémái (nincs hivatástudatuk) 2, a palócok helyzetével foglalkozik( miközben romlott az életkörülmény, mégis jól öltözöttek maradtak)
Darvas József: A saját családja történetén keresztül mutatja be Orosházát (ott lakott)
Fülep Lajos: lelkész, az „egyke” gyermek problémáit kutatta (a parasztok csak egy gyermeket vállaltak, hogy ne legyen gond a föld miatt)

1945-49-ben M.o.-n a szociológia újjászületett, az ELTE-n új tanszék alakult , vezetQje Szalai Sándor, alkalmazott tankönyv: Bevezetés a társadalomtudományokba.
A 40-es évek végén kialakult a Sztálini Modell, megszqnt a tanszék, és a szociológia. Állami tulajdon van és nincs magántulajdon!
A 60-as évek közepéig nincs szociológia, tudományos szocializmus van,
közepétQl javul a helyzet, engedték a szociológiai kutatásokat, ezeknek intézményeket biztosítottak. Pld: Központi Statisztikai Hivatal (Andorka Rudolf), az MTA Szociológiai Intézete, ELTE-n újra van szociológiai tanszék.
70-es évek elsQ felében ellentétek a reformátorok és az ellenQrök között, a reformereket félre állították.
Konrád György és Szerényi Iván-t letartóztatták, majd kivándoroltak, Chicagoban városszociológiával foglalkoztak.
Kemény István: A Csepel Vas és Fémmqveknél vizsgálta a szegénységet, a deviáns magatartást kutatta, külföldre toloncolták.
70-es évek közepétQl a rendsz.vált.ig:
Eredmények:1, országos középtávú kutatási projektek születnek.
2, szociológia kutatás módszertana.
3, nemzetközi tapasztalatokat szereztek a szociológusok nagy része.
4, 78-ban +alakult a Magyar Szociológiai Társaság (vezetQje: Szalai Sándor)
5, Az ELTE-n beindul a szociológus képzés, több egyetemen tanszék alakult.
6, Kutatási Intézmények jöttek létre, a szociológia ágaival foglalkoztak.
Rendsz.vált.tól-napjainkig: Pozitív: nincs tabutéma ill. nincs adminisztrációs akadálya nemzetközi kapcsolatoknak. Negatív: csökkent a kutatásra szánt pénz, nehezen lehet könyvet kiadni (magas költségek), kutatási intézményeket kellett összevonni szintén anyagi megfontolásból.


3. Szociológiai irányzatok
Funkcionalizmus--- neofunkcianalizmus
Strukturalizmus
Marxizmus
Neoweberizmus

ElQfutárok és alapítóatyák

Claude Saint Simon
Társadalmak fejlQdésének törvényszerqségei-nagy társadalmi típus-katonai teológia-ipari
Aguste Comte
A szociológia mint tudományág megfogalmazása-pozitivizmus elmélete-képes rá.hogy elQremozduljon
Alexis de Toqueville
Demokrácia kutatás-liberalizmus
Karl Marx
Munkásosztály Angliában(társadalomelemzés)
Kommunista kiáltvány(történelem)
A tQke(kapitalista társadalmi mq)
A szociológia gondolatai
Formáció elmélet-Qsközösség,rabszolgatartás,feudalista,szocialista,kommunista
A társadalmi osztályokból államok
Konfliktus elmélet-a társadalmi fejlQdés mozgatója
Max Weber
Marx gondolatainak kiegészítQje-legitimitás-bürokrácia
Pierre Baurdien
Elkötelezettség-szimbolista tQke-ajándékozási resztistQke az oktatásban-legitimináló rendszer az egyenlQségek fenntartása,
Talcott Parsons
Cselekvés és szerepfogalom bevezetése-szocialitás társadalim alrendszerei



4. Ismertesse a szociológiakutatás módszertanát:
A szociológia vizsgálatok célja valamely társadalmi csoport megismerése, alapvetQ jellemzQinek feltárása. Törekednek a vizsgált probléma megértésére, és jelenségeinek okainak feltárására. A következQ tip. szociológiai vizsgálat lépései Karl Popper módszertani felfogását tükrözi:

A probléma megfogalmazása: ha felmerül v.mi probléma, annak megismerése és +magyarázása szükségessé válik (pl.: ha a kutatók felismerik, hogy egy társadalomban az alkoholizmus nagy probléma, ismerni kell az elterjedésének okait)
Elméleti hipotézisek: elQfeltevéseket készítenek az adott jelenségrQl, ehhez fel lehet használni a már régebben kidolgozott elméleteket, de újalkat is lehet fogalmazni.
Operacionalizálás (az elméleti hipotézisek mérhetQ formába történQ meg- fogalmazása) egyéni szinten mérhetik pl.: az alkoholizmust, a kérdezett személy által bevallott mennyiséget, vagy közvetve, az ivással összefüggQ probléma elQfordulására rákérdezve mérhetik.
Adatgyqjtési módszerek: az adatokat összegyqjtik a vizsgált jelenségrQl. Módszerei: már publikált adatok-, egyéni adatok elemzése, megfigyelés, esettanulmány, interjú, kérdQíves módszer.
Elemzés:Ennek alapján vonják le következtetéseket, milyen jellemzQket mutattak ki és ezek igazolják-e vagy cáfolják a korábbi kiinduló hipotéziseket.
Eredmények közzététele: tanulmányokban v. könyvekben közzéteszik a kutatás eredményeit (ez elengedhetetlen része a kutatásnak), hozzáférhetQvé teszik az eredményeket, lépésrQl-lépésre ill. definiálják a fogalmakat. Ma már az informatika eszközei segítségével egyszerqbben vizsgálható újra más kutatók vagy esetleg új adatok által.

Mintavétel: Általában nincs arra lehetQség, hogy a vizsgált személyek teljes környezetét kérdQvel megkérdezzék (pl.: egy egész országot így nem lehet +kérdezni), a megkérdezettek minden tagjának egyenlQ esélyt kell biztosítani, hogy a mintába kerüljön, ezért véletlenszerqen kell kiválasztani a tagokat. A kérdések válaszát +is lehet tagadni (kivétel a Népszámlálás), de akkor azt jelezni kell a feltüntetett eredményen!

KérdQív készítés: a kérdések lehetnek nyitottak ill. zártak is. A zárt kérdések esetében a kérdQíven szerepelnek a válaszok is (vagy csak igen-nem), a nyitott kérdéseknél pedig az alany fogalmazza meg válaszát. A nyitott kérdésekre adott válaszok fontosabbak, mert olyan info-t is adhat az alany amire a kutatók nem is gondoltak. A kérdéseknek mindig érthetQnek és egyértelmqeknek kell lennie.

Megkérdezés v. interjú: történhet személyes felkeresés- vagy postán kiküldött kérdQív alapján is. A személyes interjú biztonságosabb, de pénz- és idQigényesebb mint a postai.

Kódolás: A begyqjtött infókat a feldolgozás céljára számmal ellátott kategóriákba csoportosítják. Meghatározzák, hogya különféle válasz lehetQségek milyen fQbb típusokba sorolják, ezeket pedig 0-9-ig terjedQ kódszámmal látják el. ( Zárt kérdések esetén a kódszám többnyire már a kérdQíven szerepel pld.: férfi=1, nQ=2)

Adat feldolgozás: Az adatfelvételeket egyszerqen kódlapok alapján dolgozzák fel, ebbQl akár táblázatokat is készíthetnek, amik a kutatók számára értelmezhetQek.





Társadalmi réteg és rétegzQdés fogalma, vizsgálatának tárgya, módszere. A társadalmi rétegzQdés dimenziói.

TÁRSADALMI RÉTEGZPDÉS
- legáltalánosabb metodológiai értelemben: a társadalomban élQ egyének és csoportok hierarchikus rangsorolódásának módja (Bottomore, 1969)
- kérdés: miként differenciálódik a társadalom; milyen egy adott társadalomban a népesség differenciáltsága, milyen a társadalmi különbségek rendszere
- leíró jellegq fogalom
módszertanilag:
A társadalmi rétegzQdés a népesség differenciáltsága, a társadalmi különbségek rendszere.
Differenciálódások leírása ( empirikus kutatási módszerek
A rétegzQdés társadalmi és egyéni szinten történetileg meghatározott  történetileg változó, de minden pillanatban önmagában is jelen van; van eszmei idQpontja .  pillanatnyilag adott empirikus tények empirikus elemzése. Amikor az okait kutatjuk, az már a társadalmi struktúra vizsgálata!


Andorka (2002) által használt alapfogalom meghatározások:
Társadalmi rétegzQdés: a különbözQ ismérvek  mint a foglalkozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely  alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különbözQ dimenzióiban.
Társadalmi osztály: a termelQeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategóriák
Marx: termelQeszközöket nem birtokoló munkások,
csak saját maguk foglalkoztatásához elegendQ termelQeszközzel rendelkezQ kispolgárok v. önállóak (kisiparosok, kiskereskedQk, önálló parasztok),
tQkések, nagybirtokosok (annyi termelQeszközt birtokolnak, hogy azokkal bérmunkásokat foglalkoztatnak)
Társadalmi réteg: a foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, a jövedelem nagysága, stb. alapján definiált társadalmi kategóriák (pl. értelmiségi, szakmunkás)
Státuszcsoport (Kolosi, 1984): olyan egyének vagy családok csoportja, akik az általa használt hét dimenzióban együttvéve hasonló helyzetben vannak.
Elit: a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedQ kis létszámú  az uralkodó osztálynál szqkebb  csoport. Szociológiában hatalmi elitrQl beszélünk, tehát a politikai és gazdasági hatalmat kezében tartó szqk csoportról.


9.TÉTEL Mit nevezünk deviáns vis.nek? A sajátosságok bemutatása, kialakulás elméletek:

Deviáns viselkedés: Olyan normaszegQ viselk., mikor valaki nem tud alkalmazkodni a társadalmilag elfogadott normákhoz, viselkedési szabályokhoz. Ez lehet eltérQ, minden társadalomban más-más lehet az elfogadott norma. Azt mondjuk normaszegQ viselkedésnek (deviáns viselkedésnek) amely az egyén és a társadalom számára káros vagy súlyosan káros. (öngyilkosság, bqnözés, alkoholizmus, kábítószer fogyasztók)A deviáns viselkedés okainak kutatásaival nem csak a szociológia foglalkozik, ezért léteznek biológiai, pszichológiai, közgaz.tani és szociológiai elméletek. A szoc.án belüli elméletek (kulturális-, anómia-, és minQsített elméletek) abban hasonlítanak, hogy nem az egyénben, hanem a társ.-ban gyökerezQ okokat kívánja feltárni. Ennek jelentése: nem csak az egyént kell +gyógyítani, hanem a társ.-ban kell a devianciát csökkenteni!!!

Biológiai elméletek:

Bqnözés: állítólag (elméletek szerint) az erQszakos bqnözés kapcsolatban áll az XYY kromoszómával, megfigyelték, hogy a bqnözQk soraiban gyakori az XYY kromoszóma, ami egy Y-nal több mint a normális XY. Eddig azonban nem bizonyított meggyQzQen ezt!
Elmebetegség: ez a terület egyértelmqen az orvostudományhoz tartozik, így elég gyakran jellenek meg különbözQ elméletek, viszont még nem sikerült az egyes betegségek biológiai okit feltárni.
Alkoholizmus: Ezen a téren sincs egy- értelmqen bizonyított elmélet. Az alkoholizmushoz vezetQ út, hogy az ember szívesen fogyasszon szeszesitalt ill. ezután a szervezetben le is bomlódjon.
Pszichológiai~:
Ha a deviáns viselkedés kialakulását vizsgáljuk, mindig léteznek u.n. akut feszültséghelyzetek, amit a szükségletek kielégítésének sikertelensége válthatja ki.
Öngyilkosság: . A +oldhatatlan helyzetekbQl való menekülési szándék, ebben az esetben az elmagányosodás ill. családi viszály válthatja ki.
Alkoholistáknál: munkahelyi, kapcsolati problémák átmeneti feszültségoldónak használják Drogosoknál: iskolai kudarcok, családi háttér válthatja ki, így egy kis idQre elfelejtik a családban, iskolában történt kínos élményeket

Kultúrális~: Minden társadalomban kult. normák és értékek szabályozzák a tagok viselkedését, de ezek a normák általában eltérQek. (pl.: leginkább az alkohol és szeszesital fogyasztásra érvényes, míg egyes társadalmakban deviáns viselkedésnek számít, máshol nem), az öngyilkossággal u.a. a helyzet (japánban  régebben- a szamurájoknak kötelezQ volt az öngyilkosságot végrehajtani. A századforduló körül gyakori volt a hisztéria, ma már ez ritkább. Korábban a hisztéria volt úgymond elfogadott, mára viszont a depresszió vált úgymond elfogadottá.

Az anómiaelméletek magyarázzák a deviáns viselkedés gyakoriasságát

10. Magyarország nemzetiségei
Magyarország nemzetiségei Hivatalosan is elismert  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_bolg%C3%A1rok" \o "Magyarországi bolgárok" bolgárok
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_rom%C3%A1k" \o "Magyarországi romák" cigányok/romák
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarorsz%C3%A1gi_g%C3%B6r%C3%B6g%C3%B6k&action=edit" \o "Magyarországi görögök" görögök
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_horv%C3%A1tok" \o "Magyarországi horvátok" horvátok
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarorsz%C3%A1gi_lengyelek&action=edit" \o "Magyarországi lengyelek" lengyelek
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarorsz%C3%A1gi_n%C3%A9metek&action=edit" \o "Magyarországi németek" németek
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarorsz%C3%A1gi_%C3%B6rm%C3%A9nyek&action=edit" \o "Magyarországi örmények" örmények
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarorsz%C3%A1gi_rom%C3%A1nok&action=edit" \o "Magyarországi románok" románok
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_ruszinok" \o "Magyarországi ruszinok" ruszinok
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarorsz%C3%A1gi_szerbek&action=edit" \o "Magyarországi szerbek" szerbek
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarorsz%C3%A1gi_szlov%C3%A1kok&action=edit" \o "Magyarországi szlovákok" szlovákok
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_szlov%C3%A9nek" \o "Magyarországi szlovének" szlovének
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ukr%C3%A1nok_Magyarorsz%C3%A1gon&action=edit" \o "Ukránok Magyarországon" ukránok Hivatalosan nem elismert  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_k%C3%ADnaiak" \o "Magyarországi kínaiak" kínaiak
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/A_zsid%C3%B3s%C3%A1g_Magyarorsz%C3%A1gon" \o "A zsidóság Magyarországon" zsidók  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyarorsz%C3%A1gi_nemzetis%C3%A9gek_t%C3%B6rt%C3%A9nete" \o "A magyarországi nemzetiségek története" A magyarországi nemzetiségek
története Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/2001" \o "2001" 2001. évi  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" \o "Magyarország" magyarországi népszámlálás adatai szerint 314 060 fQ, vagyis a lakosság 3%-a vallotta magát valamelyik hivatalosan elismert  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetis%C3%A9g" \o "Nemzetiség" nemzetiséghez tartozónak. Becslések szerint azonban a nemzetiségek (nemzeti és etnikai kisebbségek) tagjainak valódi létszáma ennél jóval magasabb: az ország 10 milliós népességének hozzávetQlegesen 8-10%-át teszik ki, igaz ennek a 8-10%-nak nagy része magyar anyanyelvq roma.
Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él, ezek között 12 nemzeti kisebbség, illetve 1 etnikai kisebbség, a cigányság. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9psz%C3%A1ml%C3%A1l%C3%A1s" \o "Népszámlálás" népszámlálások, a kisebbségjogi intézmények csak ezen kisebbségek adatait, társadalmi mozgásait mérik és kisebbségi önkormányzatot csak ezek az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Etnikum" \o "Etnikum" etnikumok alakíthatnak, mivel ezek azok a népcsoportok, amelyek minimum egy évszázados itt-tartózkodást tudtak igazolni (történelmi kisebbségek).
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/2005" \o "2005" 2005 októberében a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=T%C3%A1rsas%C3%A1g_a_Magyarorsz%C3%A1gi_Zsid%C3%B3_Kisebbs%C3%A9g%C3%A9rt&action=edit" \o "Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért" Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért érvényes  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=N%C3%A9pi_kezdem%C3%A9nyez%C3%A9s&action=edit" \o "Népi kezdeményezés" népi kezdeményezést nyújtott be az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9s" \o "Országgyqlés" Országgyqléshez a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_zsid%C3%B3k" \o "Magyarországi zsidók" zsidó nemzetiség elismerését kérve. 2006. július 3-ig azonban a szervezetnek nem sikerült összegyqjtenie az ehhez szükséges legalább ezer aláírást. HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_nemzetis%C3%A9gei" \l "_note-0#_note-0" \o "" [1]
Bár a törvény által elismert nemzetiségeken kívül jelentQs új nemzeti kisebbségek is léteznek Magyarországon, ezek ma még nem teljesítik a nemzetiséggé nyilvánítás feltételeit. Közéjük tartoznak a Magyarországon élQ  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Oroszok" \o "Oroszok" oroszok,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Arabok" \o "Arabok" arabok,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=K%C3%ADnaiak&action=edit" \o "Kínaiak" kínaiak,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kurdok" \o "Kurdok" kurdok, valamint egyes  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Afrika" \o "Afrika" afrikai közösségek.

Történetük
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyarorsz%C3%A1gi_nemzetis%C3%A9gek_t%C3%B6rt%C3%A9nete" \o "A magyarországi nemzetiségek története" A magyarországi nemzetiségek története
Magyarország fennállása során mindig is különbözQ nemzetiségek otthona volt,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Trianoni_b%C3%A9keszerz%C5%91d%C3%A9s" \o "Trianoni békeszerzQdés" Trianon után azonban ez részben megváltozott, az ország nemzetállammá, homogén etnikumúvá vált. Ezt fokozták a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" II. világháború utáni lakosságcserék és kitelepítések. A megmaradt nemzeti kisebbségek jelentQs része pedig beolvadt a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1d%C3%A1r-korszak" \o "Kádár-korszak" Kádár-korszak idején, ez különösen a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metek" \o "Németek" svábok és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szlov%C3%A1kok" \o "Szlovákok" szlovákok esetében volt jelentQs.
Létszámuk
A nemzetiségiek létszáma 2001-ben:
(a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/2001" \o "2001" 2001-es népszámlálás adatai szerint)
190 046   HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Cig%C3%A1nyok" \o "Cigányok" cigányok
32 233 –  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metek" \o "Németek" németek
17 693 –  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szlov%C3%A1kok" \o "Szlovákok" szlovákok
15 620 –  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Horv%C3%A1tok" \o "Horvátok" horvátok
7 995 –  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Rom%C3%A1nok" \o "Románok" románok
5 070 –  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Ukr%C3%A1nok" \o "Ukránok" ukránok
3 816 –  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerbek" \o "Szerbek" szerbek
3 040 –  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szlov%C3%A9nek" \o "Szlovének" szlovének
2 962 –  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Lengyelek" \o "Lengyelek" lengyelek
2 509 –  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g%C3%B6k" \o "Görögök" görögök
1 358 –  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Bolg%C3%A1rok" \o "Bolgárok" bolgárok
1 098 –  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Ruszinok" \o "Ruszinok" ruszinok
620 –  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96rm%C3%A9nyek" \o "Örmények" örmények
16 081 – hivatalosan nem elismert kisebbséghez tartozó (pl.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Zsid%C3%B3k" \o "Zsidók" zsidók,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=K%C3%ADnaiak&action=edit" \o "Kínaiak" kínaiak stb.)
Nemzetiségiek számának alakulása (1949-2001):
Év Német Szlovák Szerb Horvát Szlovén Román Cigány 1949 22 455 25 988 5 185 20 123 4 473 14 713 1960 50 765 30 690 4 583 33 014 10 502 | 1970 35 594 21 176 12 235 14 609 4 205 8 640 325 000 1980 31 231 16 054 20 030 7 139 380 000 1980 (Tanácsi minQsítés) 65 969 34 601 27 650 8 416 1990 30 824 10 459 2 905 13 570 1 930 10 740 142 683 2001 32 233 17 692 3 816 15 620 3 040 7 995 190 046 Az ukrán, lengyel, görög,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_bolg%C3%A1rok" \o "Magyarországi bolgárok" bolgár, ruszin és örmény nemzetiség a fenti táblázatban nem szerepel, mivel ezeket csak 1991-ben ismerték el hivatalosan, így a korábbi népszámlálásokon még nem szerepeltek.

Nemzeti kisebbségek
Németek
A legnagyobb létszámban élQ nemzeti kisebbség a németeké. A mai Magyarország területének hagyományos német népcsoportjait összefoglaló néven sváboknak is nevezik (lásd:  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Dunai_sv%C3%A1bok" \o "Dunai svábok" dunai svábok). Ez azonban nem mindig van összefüggésben az egyes  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" \o "Közösség" közösségek valódi származásával, amelyek nemcsak  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sv%C3%A1bok&action=edit" \o "Svábok" sváb, hanem jelentQs részben  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bajorok&action=edit" \o "Bajorok" bajor,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Osztr%C3%A1kok" \o "Osztrákok" osztrák, valamint  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/i†¦ªB š ª ¬ ® ø
,
.
Ü



¢

J ª Æ 5dhoÂËú

,œ¬ÆÚå\¢Òú& Ÿ ¢µ¶ñø<ÇÈÛÜ"vòæÛæÛæÛÍÛæÛÍÛæÛæÛ濳¿Û³Û³Û³Û¿Û³¿Û³¿æÛæ¿Û¿Û¢Û³¿æ۳ۏۿ³Û³$h‡5Òh‡5ÒB*OJQJ]^Jphÿ!h‡5Òh‡5ÒB*OJQJ^Jphÿh‡5Òh‡5ÒCJ]aJh‡5Òh‡5ÒCJ\]aJ j®ðh‡5Òh‡5ÒCJaJ h‡5Òh‡5ÒCJaJh‡5Òh‡5ÒCJ\aJh‡5Òh‡5Ò5CJ\aJ8†ˆª B Z





e

¡

¢

¹

Û

ó

H J ª e¨¿úôììììàààììììÕÕÕìììììÅì$„
„Ä^„
`„Äa$gd‡5Ò
$
&
Fa$gd‡5Ò
$„Ä`„Äa$gd‡5Ò $a$gd‡5Ò
$
&
Fa$gd‡5Ò „Ðdð^„Ðgd‡5Ò
$„Ð^„Ða$gd‡5Ò
$„ˆ^„ˆa$gd‡5Ò$„Ä„Ä^„Ä`„Äa$gd‡5Ò $a$gd‡5Òð<ÇÈú^`bÜޘ°<"¾"°#²#Î#D%¤&P'Ô)B*Í*Î*à,è-÷ï÷÷÷ãã×ããããããããããããããããã
$
Æf €a$gd‡5Ò
$
Æf €a$gd‡5Ò dðgd‡5Ò $a$gd‡5Òvxúü ^bfØÚI7J7e7
?

??n?œWªW€X‚X®XYÈYÌYÚY&[H[2\4\º^._Z_>abaFbVbìbc|cªcJdldŠe¦e²f¼fŠglhphõéõéõÚÑŶõÚÅõÚÑÅõÚ¨õšõŽõéõšõ€õŽšõšõŽõŽõŽõšõšõšõéÚ j®ðh‡5Òh‡5ÒCJaJh‡5Òh‡5ÒCJ\aJh‡5Òh‡5ÒCJ\]aJh‡5Òh‡5Ò5CJ\aJh‡5Òh‡5ÒB*CJaJphÿh‡5Òh‡5Ò5CJaJh‡5Ò5CJaJh‡5Òh‡5ÒB*CJaJphÿh‡5Òh‡5ÒCJ]aJ h‡5Òh‡5ÒCJaJ1è-z.801ú1ò2D3Ä3 4˜445Ì526H7I7J7e7‹7›7¥7³7´76888óóóóóóóóóóóóóëóãØØØØëÌÌ
$„^„a$gd‡5Ò
$
&
F a$gd‡5Ò $a$gd‡5Ò $a$gd‡5Ò
$
Æf €a$gd‡5Ò88^8 9(9è9:R:f:¼:þ:B;t;r>??
?

?ôèôèôèôèèèèÝÝÝôèôèôÕÕÕÉ
$
Æf €a$gd‡5Ò $a$gd‡5Ò
$
&
Fa$gd‡5Ò
$„h^„ha$gd‡5Ò
$
&
Fa$gd‡5Ò

?n?¢A¤ApCÂDÒFJHxILL^O`OtRvRØSÚSZV\V W¢W¤W¦W¨WªW€XóçççççççççççççççççççççççÜ
$
&
Fa$gd‡5Ò
$
Æf €a$gd‡5Ò
$
Æf €a$gd‡5ҀX‚X®XÈYöZ&[H[ü[p\¶^¸^º^._>aúaZb|cJdŠe²flhnhph÷÷÷÷÷÷ìììàààààÕÕÕàààÉÉ
$
Æf €a$gd‡5Ò
$
&
Fa$gd‡5Ò
$„h^„ha$gd‡5Ò
$
&
Fa$gd‡5Ò $a$gd‡5Òphi i®o°oÜoÞoÒqTsÒtôt6vLwyyX}Z}à}â}~)~óçççççççççççççççççßÓ

$$Ifa$gd‡5Ò $a$gd‡5Ò
$
Æf €a$gd‡5Ò
$
Æf €a$gd‡5Ò phi iâ}~(~)~*~B~C~D~«~¬~´~µ~¶~·~'()*²³º»¼½$€%€-€.€/€0€­€®€·€¸€¹€º€89@ABCÈÉÑÒÓÔR‚S‚Z‚[‚\‚]‚¿‚À‚óäÙÎÀ´Î´Î©¢©˜©¢©¢©˜©¢©¢©˜©¢©¢©˜©¢©¢©˜©¢©¢©˜©¢©¢©˜©¢©¢©˜©¢©¢©h‡5Òh‡5Ò0J>*

h‡5Òh‡5Òjh‡5Òh‡5ÒUh‡5Òh‡5ÒCJ\aJh‡5Òh‡5Ò0J5CJaJ h‡5Òh‡5ÒCJaJ h‡5ÒhØWËCJaJh‡5ÒhØWËB*CJaJphÿh‡5ÒhØWË5CJaJ<)~*~B~C~ބ·«cW

$$Ifa$gd‡5ÒHkdz$$If–ÖÓÿ_
€ ÖÖ
ÿÓÓÓ öŒ
6ÖÿÖÿÖÿÖÿ3Ö4ÖaöpÖ
ÿÓÓÓ

$$Ifa$gd‡5ÒHkd$$If–ÖÓÿ_
€ ÖÖ
ÿ­Øæ öŒ
6ÖÿÖÿÖÿÖÿ3Ö4ÖaöpÖ
ÿ­ØæÀ‚È‚É‚Ê‚Ë‚DƒEƒLƒMƒNƒOƒÑƒÒƒÛƒÜƒÝƒÞƒG„H„Q„R„S„T„Ô„Õ„Ü„Ý„Þ„ß„ø„ù„ú„_…`…g…h…i…j…Ü…Ý…ã…ä…å…æ…ç…x†y†{†ˆ†•†õêãêãêõêãêãêõêãêãêõêãêãêõêãØÌØêãêõêãêãêõêãػ̻«Ž«8h‡5Òh‡5Ò0J>*B*CJ\aJfHàphqÊ
ÿÿÿfh‡5Òh‡5Ò0J>*CJ\aJ jh‡5Òh‡5ÒCJU\aJh‡5Òh‡5ÒCJ\aJ h‡5Òh‡5ÒCJaJ

h‡5Òh‡5Òjh‡5Òh‡5ÒUh‡5Òh‡5Ò0J>*1ބ߄ø„ù„å…æ…ƺrf-8kdÉ$$If–ÖÓÿ_
€ öŒ
6ÖÿÖÿÖÿÖÿ3Ö4Öaö

$$Ifa$gd‡5ÒHkdO$$If–ÖÓÿ_
€ ÖÖ
ÿÓÓÓ öŒ
6ÖÿÖÿÖÿÖÿ3Ö4ÖaöpÖ
ÿÓÓÓ

$$Ifa$gd‡5Ò8kdô$$If–ÖÓÿ_
€ öŒ
6ÖÿÖÿÖÿÖÿ3Ö4Öaö•†–†Ÿ† †¡†¢†¥†¦†ß†à†å†æ†ë†ì†:‡;‡H‡I‡ÜˆÞˆr‰t‰Ž‰‰$Š:Š Œ&Œ1ŒCŒSŒTŒ±Œ²ŒÀŒÁŒéŒôŒ3ïßη°¥°¥›¥°¥°¥‚¥°¥°¥›¥°m°e°e°¥°¥›¥°m°eh‡5Òh‡5Ò])h‡5Òh‡5ÒB*\fH`phqÊ
ÿ ÿÿ0h‡5Òh‡5Ò0J>*B*\fHàphqÊ
ÿÿÿfh‡5Òh‡5Ò0J>*jh‡5Òh‡5ÒU

h‡5Òh‡5Ò h‡5Òh‡5ÒCJaJh‡5Òh‡5ÒCJ\aJ jh‡5Òh‡5ÒCJU\aJh‡5Òh‡5Ò0J>*CJ\aJ h‡5Òh‡5ÒB*CJ\aJphÿ'慡†¢† ‹Žª“T—U—b—:˜¶žÌžÚŸJ £ ó«££££››“£›£$
&
F¤d ¤d[$\$a$gd‡5Ò $a$gd‡5Ò $a$gd‡5Ò $a$gd‡5ÒHkd$$$If–ÖÓÿ_
€ ÖÖ
ÿ­Øæ öŒ
6ÖÿÖÿÖÿÖÿ3Ö4ÖaöpÖ
ÿ­Øæ

$$Ifa$gd‡5Ò 3CDƒ„Žý Ž ŽŽŽŽQŽRŽVŽWŽfŽgŽ%&1>QR\]ÚÛîïÿ°²ÐÒØÚ ‘¢‘¬‘®‘Ê’Ì’ž“ “¦“¨“6”ùîùîäîùÜÅÜùîùîäîùîùîä¬äîùîùîäîùîùîäîùîùîäîùŸ—Ÿ‹Ÿùh‡5Òh‡5Ò0J>*H*h‡5Òh‡5ÒH*jh‡5Òh‡5ÒH*U0h‡5Òh‡5Ò0J>*B*\fHàphqÊ
ÿÿÿf,h‡5Òh‡5ÒB*\]fH`phqÊ
ÿ ÿÿh‡5Òh‡5Ò]h‡5Òh‡5Ò0J>*jh‡5Òh‡5ÒU

h‡5Òh‡5Ò16”L”Z•\•Ú•Ü•ê•ì•ð•ò•6–7–=–>–@–A–ž–Ÿ–¦–§–©–ª–ç–è–î–ï–——>—?—F—G—T—U—V—`—b—c—ô—õ—÷—êãØãØÎØãØãØÎØãØãØÎØãØãØÎØãØãØÎØ㱣’†’vh‡5Òh‡5Ò0J>*CJ]aJh‡5Òh‡5ÒCJ]aJ jh‡5Òh‡5ÒCJU]aJh‡5Òh‡5Ò0J5CJaJ jžh‡5Òh‡5Ò5CJUaJh‡5Òh‡5Ò5CJaJh‡5Òh‡5Ò0J>*jh‡5Òh‡5ÒU

h‡5Òh‡5Ò)h‡5Òh‡5ÒB*\fH`phqÊ
ÿ ÿÿ(÷—˜6˜8˜:˜Ô˜Ö˜®™°™¾™À™HšIš§š¨š·š¸šôšÿš@œBœìœîœ
:<ÄÆÒÔÜÞnžpž‚ž„ž¶žÈžÌžáÑÀµ®£®£™£®£®£™£®„®£®£™£®£®£™£®£®£™£®vjh‡5Òh‡5Ò5CJaJh‡5Òh‡5Ò0J5CJaJ)h‡5Òh‡5ÒB*\fH`phqÊ
ÿ ÿÿh‡5Òh‡5Ò0J>*jh‡5Òh‡5ÒU

h‡5Òh‡5Ò h‡5Òh‡5ÒCJaJ jh‡5Òh‡5ÒCJU]aJh‡5Òh‡5Ò0J>*CJ]aJ;h‡5Òh‡5Ò0J>*B*CJ\]aJfHàphqÊ
ÿÿÿf'̞ŸŸŸŒŸŽŸ–Ÿ˜ŸÚŸîŸðŸ> ? G H S T ˜ ™ ¡ ¬ ­ õ ö ÿ ¡
¡

¡R¡S¡[¡\¡f¡g¡«¡¬¡³¡´¡¾¡¿¡¢¢
¢

¢¢¢V¢W¢^¢_¢i¢j¢²¢³¢¼¢½¢Ç¢È¢
£

£££ £!£o£p£w£x£‚£ƒ£÷ðåðåÛåðÐÁÐÁ³ÁÐÁÐÁ³ÁÐÁÐÁ³ÁÐÁÐÁ³ÁÐÁÐÁ³ÁÐÁÐÁ³ÁÐÁÐÁ³ÁÐÁÐÁ³ÁÐÁÐÁ³ÁÐÁÐÁ³ÁÐÁh‡5Òh‡5Ò0J>*CJaJjh‡5Òh‡5ÒCJUaJ h‡5Òh‡5ÒCJaJh‡5Òh‡5Ò0J>*jh‡5Òh‡5ÒU

h‡5Òh‡5Òh‡5Òh‡5Ò\F£ ¡^¡¶¡ ¢a¢¿¢£z£Õ£+¤‰¤¥¯¥²¥¸¥À¥Æ¥Í¥Õ¥Û¥â¥ã¥è¥ï¥ííííííííííííåÙÙÙÙÙÙÙÙÔÙÙFfÉ

$$Ifa$gd‡5Ò $a$gd‡5Ò$
&
F¤d ¤d[$\$a$gd‡5҃£É£Ê£Ò£Ó£Ý£Þ£-¤ ¤(¤)¤1¤2¤}¤~¤†¤‡¤Å¤Æ¤¥ ¥¥¥¥¥p¥q¥x¥y¥¥­¥¯¥@§f§<¨V¨W¨¾¨¿¨Å¨Æ¨n©w©‚©„©‹©õæØæõæõæØæõæõæØæõæõæØæõæõæØæõÐÉõ½õɲɲ¨²Éšsšh‡5Òh‡5Ò5CJaJ5h‡5Òh‡5Ò0J5B*CJaJfH`phqÊ
ÿ ÿÿh‡5Òh‡5Ò0J5CJaJh‡5Òh‡5Ò0J>*jh‡5Òh‡5ÒUh‡5Òh‡5ÒCJ]aJ

h‡5Òh‡5Òh‡5Òh‡5Ò\h‡5Òh‡5Ò0J>*CJaJjh‡5Òh‡5ÒCJUaJ h‡5Òh‡5ÒCJaJ-ï¥ö¥ü¥¦¦ ¦"¦$¦.¦<¦J¦V¦d¦v¦óóóóóóîóóóóóóFf²

$$Ifa$gd‡5Ò
v¦x¦‚¦¦ž¦3'''

$$Ifa$gd‡5ÒÌkd
$$If–ÖֈÄÿ¨ –

öäÙ¾-€€€€€€Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ3Ö4Öaöb֞¦¬¦º¦Æ¦Ò¦â¦ä¦î¦ü¦
§§$§4§óóóóóîóóóóóóFf}


$$Ifa$gd‡5Ò

4§6§h§v§„§3'''

$$Ifa$gd‡5ÒÌkdh$$If–ÖֈÄÿ¨ –

ö9I¾-€€€€€€Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ3Ö4Öaöbք§’§ž§ §¢§óóó'ÌkdJ$$If–ÖֈÄÿ¨ –

ö9I¾-€€€€€€Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ3Ö4ÖaöbÖ

$$Ifa$gd‡5Ò¢§¬§º§È§Ô§â§î§ü§¨ ¨

¨¨¨ ¨'¨-¨3¨;¨<¨n©o©„©©ÂòôûóóóóóóóóîóóóóóóóóéáÙÙÑáá $a$gd‡5Ò $a$gd‡5Ò $a$gd‡5ÒFfFf*

$$Ifa$gd‡5ҋ©ªV«X«ô«ö« ¬¬=¬>¬Ž¬¬™¬š¬Á¬Â¬­­"­®2®4®ä®æ®ð®ò®ö®ø®ˆ¯Š¯˜¯š¯°¯²¯°ìZì\ìhìjìnìpìêìììúìüìíí¤í¦í¾íÀíÈíÊíNîPî^î`îªï¬ï^ð`ð~ð€ðˆðŠðññ$ñ&ñŒñŽñ~ò€òžò òóóšóœó¼ó¾óÎôÐô^õóìáìá×áìáìá×áìáìá×áìáìá×áìáìá×áìáìÕìá×áìáìá×áìáìá×áìáìá×áìáìá×áìáìá×áìáìá×áìáìá×áìáìUh‡5Òh‡5Ò0J>*jh‡5Òh‡5ÒU

h‡5Òh‡5Òh‡5Òh‡5Ò5CJaJTndex.php?title=Pfalz&action=edit" \o "Pfalz" pfalzi,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Hessen" \o "Hessen" hesseni,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metalf%C3%B6ld" \o "Németalföld" németalföldi és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Elz%C3%A1sz" \o "Elzász" elzászi eredetqek. A különbözQ származású németajkú csoportok, különösen a városlakók többnyire keveredtek egymással és a történelmi Magyarország nem sváb németségével is ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C3%A9lyi_sz%C3%A1szok" \o "Erdélyi szászok" erdélyi szászok és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Cipszerek" \o "Cipszerek" cipszerek /Szepesség/), illetve a 19. századtól a többségük  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Asszimil%C3%A1ci%C3%B3_%28szociol%C3%B3gia%29" \o "Asszimiláció (szociológia)" asszimilálódott, magyarrá vált.
A németek ma legnagyobb számban  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Baranya_megye" \o "Baranya megye" Baranya megyében (a megye szinte valamennyi körzetében, de fQként a keleti felén) élnek. Itt találhatók szinte teljesen németek által lakott falvak is ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93b%C3%A1nya" \o "Óbánya" Óbánya,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93falu" \o "Ófalu" Ófalu). Ezt követi  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Tolna_megye" \o "Tolna megye" Tolna megye német ajkú lakossága, amely a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mecsek" \o "Mecsek" Mecsek északi lejtQin és a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Si%C3%B3" \o "Sió" Sió-parti falvakban található meg nagy számban. A harmadik legtöbb német  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1cs-Kiskun_megye" \o "Bács-Kiskun megye" Bács-Kiskun megyében koncentrálódva, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kalocsa" \o "Kalocsa" Kalocsától délre esQ vidék településein él ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Haj%C3%B3s" \o "Hajós" Hajós,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rsekhalma" \o "Érsekhalma" Érsekhalma).
A Magyarországi Németek Általános MqvelQdési Központja, az egyik legfontosabb és legelismertebb oktatási intézményük  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Baja" \o "Baja" Baján található. Hivatásos színházuk Deutsche Bühne Ungarn/ HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarorsz%C3%A1gi_N%C3%A9met_Sz%C3%ADnh%C3%A1z&action=edit" \o "Magyarországi Német Színház" Magyarországi Német Színház Szekszárdon mqködik.
Még jelentQs  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest" \o "Budapest" Budapest környékének német lakossága. Itt említendQ meg  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Buda%C3%B6rs" \o "Budaörs" Budaörs,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Solym%C3%A1r" \o "Solymár" Solymár,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Pilisv%C3%B6r%C3%B6sv%C3%A1r" \o "Pilisvörösvár" Pilisvörösvár és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Csolnok" \o "Csolnok" Csolnok jelentQsebb számú német nemzetiségq lakosa is. Budapesten  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Soroks%C3%A1r" \o "Soroksár" Soroksáron (XXIII. ker.) élnek nagy számban svábok, a szomszédos Pesterzsébeten (XX.) mqködik a Német Nemzetiségi Gimnázium (Deutsches Nationalitätengymnasium), de a Tamási Áron Gimnáziumban Budán is van nemzetiségi oktatás.
Pár nemzetiségi községet tudhat magáénak továbbá  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kom%C3%A1rom-Esztergom_megye" \o "Komárom-Esztergom megye" Komárom-Esztergom,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Veszpr%C3%A9m_megye" \o "Veszprém megye" Veszprém,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Fej%C3%A9r_megye" \o "Fejér megye" Fejér,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Somogy_megye" \o "Somogy megye" Somogy,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vas_megye" \o "Vas megye" Vas és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9s_megye" \o "Békés megye" Békés megye is.
Szlovákok
A németeket számban követQ nemzetiség, a szlovákság, alapvetQen három nagyobb területen él. A békési területek szlováksága mellett megemlítendQ a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Pilis_hegys%C3%A9g" \o "Pilis hegység" Pilis hegység néhány szlovák falva ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Pilissz%C3%A1nt%C3%B3" \o "Pilisszántó" Pilisszántó,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Piliscs%C3%A9v" \o "Piliscsév" Piliscsév,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Keszt%C3%B6lc" \o "Kesztölc" Kesztölc), illetve a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%B3gr%C3%A1d_megye" \o "Nógrád megye" Nógrád megyében elszórtan élQ szlovákság.
Horvátok
Nem sokkal marad el a horvát nemzetiség sem a szlovákoktól. Az Q lakhelyük leginkább a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Horv%C3%A1torsz%C3%A1g" \o "Horvátország" Horvátországgal szomszédos határmenti övezetek, de találhatók horvát falvak az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Alpokalja" \o "Alpokalja" Alpokalja egyes részein,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mosonmagyar%C3%B3v%C3%A1r" \o "Mosonmagyaróvár" Mosonmagyaróvár és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Sopron" \o "Sopron" Sopron mellett is, Qk a gradistyei horvátok. Fontos kulturális intézményük a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=P%C3%A9csi_Horv%C3%A1t_Sz%C3%ADnh%C3%A1z&action=edit" \o "Pécsi Horvát Színház" Pécsi Horvát Színház.

Románok
A románok 8000 fQnyi nemzetisége a román határ mellett, fQként  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyula_%28v%C3%A1ros%29" \o "Gyula (város)" Gyula környékén él, illetve  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest" \o "Budapest" Budapesten is él egy néhányezer fQs román kisebbség. Többségi településük  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9hker%C3%A9k" \o "Méhkerék" Méhkerék.
Ukránok
A ruszinokkal azonos etnikum önmagát ukránnak valló része. Részben az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Ukrajna" \o "Ukrajna" Ukrajnával határos területek lakói, de nagyobb részük az országban szétszórtan él, fQként a fQvárosban. Az ukránokat Magyarországon csak 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként.
Szerbek
A szerbek a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Duna" \o "Duna" Duna-menti településeken, leginkább  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1ckeve" \o "Ráckeve" Ráckevén és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szentendre" \o "Szentendre" Szentendrén honosak.Az egyetlen magyarországi szerb többségq település  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%B3r%C3%A9v" \o "Lórév" Lórév.
Az alábbi településeken alakult 2006-ban szerb kisebbségi önkormányzat:  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Lipp%C3%B3" \o "Lippó" Lippó,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Moh%C3%A1cs" \o "Mohács" Mohács,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9cs" \o "Pécs" Pécs,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vill%C3%A1ny" \o "Villány" Villány,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Baja" \o "Baja" Baja,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Hercegsz%C3%A1nt%C3%B3" \o "Hercegszántó" Hercegszántó,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Battonya" \o "Battonya" Battonya,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Deszk" \o "Deszk" Deszk,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarcsan%C3%A1d" \o "Magyarcsanád" Magyarcsanád,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeged" \o "Szeged" Szeged,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Ajszentiv%C3%A1n" \o "Újszentiván" Újszentiván,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Duna%C3%BAjv%C3%A1ros" \o "Dunaújváros" Dunaújváros,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1calm%C3%A1s" \o "Rácalmás" Rácalmás,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9kesfeh%C3%A9rv%C3%A1r" \o "Székesfehérvár" Székesfehérvár,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Budakal%C3%A1sz" \o "Budakalász" Budakalász,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Csob%C3%A1nka" \o "Csobánka" Csobánka,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rd" \o "Érd" Érd,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6d" \o "Göd" Göd,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%B3r%C3%A9v" \o "Lórév" Lórév,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Pom%C3%A1z" \o "Pomáz" Pomáz,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1ckeve" \o "Ráckeve" Ráckeve,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1zhalombatta" \o "Százhalombatta" Százhalombatta,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szentendre" \o "Szentendre" Szentendre,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szigetcs%C3%A9p" \o "Szigetcsép" Szigetcsép,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6k%C3%B6l" \o "Tököl" Tököl,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Medina_%28Magyarorsz%C3%A1g%29" \o "Medina (Magyarország)" Medina
Szlovének
A magyarországi szlovének a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vendvid%C3%A9k&action=edit" \o "Vendvidék" Vendvidéknek nevezett  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szentgotth%C3%A1rd" \o "Szentgotthárd" Szentgotthárd környéki területen élnek. Jellegzetes ízes nyelvjárásuk nagymértékben Qrzi az archaikus szláv elemeket. Magyar elnevezésük a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vendek" \o "Vendek" vend. Történelmük sok ponton összeköthetQ a a magyarokéval.
Lengyelek
A lengyeleket Magyarországon csak 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként.
Görögök
A görögöket Magyarországon csak 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként.
Bolgárok
A bolgárokat Magyarországon csak 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. A magyarországi bolgárok legnagyobb része  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest" \o "Budapest" Budapesten,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Miskolc" \o "Miskolc" Miskolcon,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9cs" \o "Pécs" Pécsen, valamint e városok környékén él. Kulturális intézményük a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bolg%C3%A1r_Kultur%C3%A1lis_%C3%A9s_T%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3_K%C3%B6zpont&action=edit" \o "Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ" Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest" \o "Budapest" Budapest, és a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Malko_Teatro&action=edit" \o "Malko Teatro" Malko Teatro.
Ruszinok
A ruszinokat Magyarországon csak 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. Létszámuk ma az önmagukat ukránnak vallókkal együtt kb. 6000 fQ. FQleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élnek.

Örmények
Az örményeket Magyarországon csak 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. Nagy részük a fQvárosban, kisebb részük pedig az ország egyéb térségeiben szórványosan él.
Cigányság
Magyarországon egy hivatalosan elismert etnikai kisebbség létezik, a cigányság. Tulajdonképpen a cigányság fogalom több népcsoportot is maga mögött takar, amelyek a magyar nemzeti kultúrához egyféleképpen vagy legalábbis hasonlóan viszonyulnak. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szociol%C3%B3gia" \o "Szociológia" szociológia meghatározása szerint cigány az, akit környezete (leginkább a nem cigányok ) annak tartanak.
A cigányságot számos különbözQ csoport alkotja, amelyeknek kultúrája jelentQsen eltér egymástól. A magyarországi cigányság azoktól az önmagukat romáknak nevezQ és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Roma_nyelv&action=edit" \o "Roma nyelv" roma nyelven beszélQ népcsoportoktól származik, amelyek a középkorban érkeztek a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Balk%C3%A1n-f%C3%A9lsziget" \o "Balkán-félsziget" balkáni országokba és Magyarországra. A cigányság egy része ma is romának vallja magát, például a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_cig%C3%A1nyok" \o "Magyar cigányok" magyar cigányok (romungrók) és az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ol%C3%A1hcig%C3%A1nyok&action=edit" \o "Oláhcigányok" oláhcigányok hagyományos közösségeihez tartozók. Emellett kialakulóban van a modern roma  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzet" \o "Nemzet" nemzet fogalma is.
A magyarországi cigányok legnagyobb része magyar anyanyelvq. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Roma_nyelv&action=edit" \o "Roma nyelv" roma nyelv (cigány nyelv) ismerete ma csak a cigányság kisebb részére jellemzQ, elsQsorban az aprófalvas felépítésq  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Dun%C3%A1nt%C3%BAl" \o "Dunántúl" dél-dunántúli megyékben, valamint  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabolcs-Szatm%C3%A1r-Bereg_megye" \o "Szabolcs-Szatmár-Bereg megye" Szabolcs-Szatmár-Bereg és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%B3gr%C3%A1d_megye" \o "Nógrád megye" Nógrád megyében. (A cigányság kb. 5%-a vallja anyanyelvének és mintegy 20-25%-uk, elsQsorban az oláhcigányok beszélik.)
A kisebbségi önkormányzatok százalékos megoszlása (nemzetiségek szerint) A nemzetiségek sorrendje a lakosságszám alapján Cigány 55% Német 20% Szlovák 6% Horvát 6% Szerb 3% Lengyel 2% Örmény 2% Román 2%  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_bolg%C3%A1rok" \o "Magyarországi bolgárok" Bolgár 1% Görög 1% Szlovén 0,8% Ruszin 0,8% Ukrán 0,4% A magyar társadalmon belül a cigányság életkörülményei a legrosszabbak. A cigány nemzetiségqek általában hátrányos helyzetben vannak munkavállalás és a tanulás terén (lásd:  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Diszkrimin%C3%A1ci%C3%B3" \o "Diszkrimináció" diszkrimináció). Ezért a cigány nemzetiség szociális körülményeinek javítása várhatóan hosszú folyamat lesz.Lásd még:







Az 1993-as nemzetiségi törvény
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1993" \o "1993" 1993-ban a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9s" \o "Országgyqlés" magyar országgyqlés elfogadta a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nemzetis%C3%A9gi_t%C3%B6rv%C3%A9ny&action=edit" \o "Nemzetiségi törvény" Nemzetiségi törvényt (Nemzeti és Etnikai Kisebbségek jogairól szóló törvény). A törvény szerint a Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kisebbs%C3%A9gi_%C3%B6nkorm%C3%A1nyzat&action=edit" \o "Kisebbségi önkormányzat" kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre. A kisebbségi önkormányzatok választása az önkormányzati választások során történik.
A helyi kisebbségi önkormányzatok feladata a kisebbség ünnepeinek meghatározása, helyi kisebbségi  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=M%C3%A9dia&action=edit" \o "Média" média,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=K%C3%B6zoktat%C3%A1s&action=edit" \o "Közoktatás" közoktatás, hagyományápolás fenntartása, pályázatok, ösztöndíjak kiírása.
Az országos kisebbségi önkormányzat határozza meg a kisebbség országos ünnepeit. Feladata lehet továbbá  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%ADnh%C3%A1z" \o "Színház" színház,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%BAzeum" \o "Múzeum" múzeum,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6nyvt%C3%A1r" \o "Könyvtár" könyvtár,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C5%B1v%C3%A9szet" \o "Mqvészet" mqvészeti és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Tudom%C3%A1ny" \o "Tudomány" tudományos intézet,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kiad%C3%B3&action=edit" \o "Kiadó" kiadó,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=K%C3%B6z%C3%A9piskola&action=edit" \o "Középiskola" közép- vagy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fels%C5%91oktat%C3%A1s&action=edit" \o "FelsQoktatás" felsQfokú oktatási intézmény,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jogseg%C3%A9ly&action=edit" \o "Jogsegély" jogsegélyszolgálat üzemeltetése. A legfontosabb joga a kisebbséget érintQ valamennyi  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Jogszab%C3%A1ly" \o "Jogszabály" jogszabály véleményezése, és az, hogy a kisebbség  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89p%C3%ADt%C3%A9szet" \o "Építészet" építészeti emlékeivel vagy a nemzetiségi oktatás törzsanyagával kapcsolatos törvényeket elfogadhatja, vagy visszaküldheti a parlamentnek.
Az önkormányzati rendszer leginkább a nagyvárosokban elszórtan élQ nemzetiségieknek kedvez, mert megalapításához 10 000 lakos alatt 50 fQ, felette 100 fQ érvényes szavazata szükséges, amely a nem ritkán több, mint 100 000 fQs választókörzetekben könnyebben összejön. Így tudható be, hogy több Magyarországon kis számban élQ kisebbség (lengyel, örmény és ruszin) is aránylag sok önkormányzatot tudhat magáénak.
Emellett a hagyományosan nagy lélekszámú nemzetiségek (cigány, német, szlovák) sok kisebbségi önkormányzatot birtokolnak. A szlovének viszont, mivel a nemzetiség egy térségre koncentrálódik, arányaiban kevés önkormányzatot irányíthatnak.
A kisebbségi önkormányzatok jelöltjeire leadott szavazatok száma (nemzetiségek szerint) Az OVB adatai alapján Cigány 246 728 Német 130 301 Szlovák 124 329  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_horv%C3%A1tok" \o "Magyarországi horvátok" Horvát 29 731 Szerb 4 840 Lengyel 9 690 Örmény 6 477 Román 9 427 Görög 5 422  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_bolg%C3%A1rok" \o "Magyarországi bolgárok" Bolgár 3 342  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_szlov%C3%A9nek" \o "Magyarországi szlovének" Szlovén 2 624 Ruszin 6 364 Ukrán 1 722 Kisebbségi választások
2006 Qszén az önkormányzati választásokon a kisebbségi szervezetek jelöltjeire összesen 580 997 szavazatot adtak le az állampolgárok. A mellékelt táblázat azt mutatja, hogy kisebbségek szerint hogyan oszlik meg a több mint félmilliós szavazat. A diagramon a legalább 9000 szavazatot kapott kisebbségek szerepelnek

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Sikeres vizsga után írd meg tapasztalataid a tantárggyal, vizsgával kapcsolatban. Miből érdemes tanulni, mennyi készülés kell, milyen volt a vizsga... Ha mindenki így tesz, sokkal egyszerűbb lesz elkezdeni a tanulást egy olyan ember tapasztalatainak a birtokában, aki már elvégezte a tantárgyat. Ehhez kattints a tantárgyra a Tanulmányaimban, majd a Véleményem a tárgyról linkre a jobb felső részen.

18 2008 2010 3 eloadas 3. gyakorlat 4. gyakorlat 8. előadás adó alap aszalós lászló beszerzés cisco csáth doc eu agrárpolitikája felvilágosodás feudalizmus fizika 1 gazdasági magánjog géntech gyakorlatok hálótervezés jegyzetek jogi alaptan kant kefo kognitív disszonancia költségszámítás kötelező kronológia lakoma médiakutatás megoldások meteorológia mikroökonómia montesquieu prezentáció ptk radács sorozat sűrűség szerves szótár természet toxikológia tőkeelmélet vergilius vizsgára vizsgasor vizuális antropológia alapfogalmai