magyar összefoglaló a netről

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarAnglisztikaBrit TöriJegyzetekmagyar összefoglaló a netről

Anglia a középkorban
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly" \o "I. Vilmos angol király" Hódító Vilmos  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1066" \o "1066" 1066-os gyQzelme  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=II.Godwin_Harald&action=edit" \o "II.Godwin Harald" II.Godwin Harald felett a Anglia a középkorban
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly" \o "I. Vilmos angol király" Hódító Vilmos  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1066" \o "1066" 1066-os gyQzelme  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=II.Godwin_Harald&action=edit" \o "II.Godwin Harald" II.Godwin Harald felett a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hastingsi_csata&action=edit" \o "Hastingsi csata" hastingsi csatában, majd a normann megszállás éles fordulatot hozott a szigetország történelmében. Vilmos elsQ intézkedései között (adózási célzattal) összeíratta az ország lakosságát, annak vagyonát, földjeit.

Vilmos egyszerre uralkodott a jelentQs hatalomnak számító  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Normandia" \o "Normandia" Normandiában és Angliában. P és nemesei anglo-normann nyelven kormányozták a két országot. Ez még évszázadokig az arisztokrácia nyelve maradt, kitörölhetetlen hatást gyakorolva az angol nyelv fejlQdésére.
Az angol középkort a gyakori belsQ és külsQ háborúk, lázadások, a nemesség és a királyi udvar intrikái jellemezték. Az ország önellátó volt gabonából, tejtermékekbQl, marha- és birkahúsból. FQ exportcikke a gyapjú volt, amelyet az északi területeken tartott birkákról nyírtak, és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Flandria" \o "Flandria" Flandriában dolgoztak fel. A flamand textiliparral fenntartott kapcsolatok legalább annyira befolyásolták a korszak angol külpolitikáját, mint a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Franciaorsz%C3%A1g" \o "Franciaország" Franciaországhoz fqzQdQ dinasztikus érdekek. Az önálló angol textilipar csak a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/15._sz%C3%A1zad" \o "15. század" 15. században jött létre, hatalmas lökést adva az ország gazdaságának, és megteremtve az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Eredeti_t%C5%91kefelhalmoz%C3%A1s&action=edit" \o "Eredeti tQkefelhalmozás" eredeti tQkefelhalmozás alapját.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Henrik_angol_kir%C3%A1ly" \o "I. Henrik angol király" I. Henrik jelentQs erQfeszítéseket tett az ország reformja és az angolszászok és normannok közötti ellentétek elsimítása érdekében. Egyetlen törvényes fia (hajóbalesetben bekövetkezett) halálával azonban a reformok megakadtak, a király halálával pedig hosszú évekig tartó sötét korszak köszöntött az országra.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Istv%C3%A1n_angol_kir%C3%A1ly&action=edit" \o "I. István angol király" I. István ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1135" \o "1135" 1135– HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1154" \o "1154" 1154) katasztrofális uralkodása alatt a hatalom a bárók kezébe jutott, s az országban eluralkodott a törvénytelenség, és belharcok törtek ki. Abbéli törekvésében, hogy megbékítse az országba rendszeresen betörQ wales-ieket és skótokat, jelentQs területekrQl mondott le. Vesztét végül unokatestvérével,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Matilda_angol_kir%C3%A1lyn%C5%91" \o "Matilda angol királynQ" Matildával,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/V._Henrik_n%C3%A9met-r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" \o "V. Henrik német-római császár" V. Henrik német-római császár korábbi feleségével való konfliktusa okozta: István ígéretet tett arra, hogy elismeri Matilda igényét a trónra, ezt azonban nem tartotta be. Emiatt Matilda férjével és féltestvérével 1139-ben partra szállt a szigeten, és fogságba vetette Istvánt.
Bár Matilda foglalta el a trónt, rövid idQ múltán azonban ellentétbe került alattvalóival, és elqzték Londonból. Polgárháború tört ki, amely egészen  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1148" \o "1148" 1148-ig, Matilda Franciaországba való visszatértéig tartott. István, bár nem könnyen, de komolyabb ellenállás nélkül uralkodott haláláig. Miután fia  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1153" \o "1153" 1153-ban meghalt, megegyezett Matildával, így 1154-ben annak fia lépett trónra  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Henrik_angol_kir%C3%A1ly" \o "II. Henrik angol király" II. Henrik néven.
Henrik uralkodása alatt a királyi hatalom megerQsödött a bárókéval és az egyházzal szemben. JelentQsen felgyorsult a feudalizmus meghaladása irányába mutató társadalmi fejlQdés is.
Utódját,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Rich%C3%A1rd_angol_kir%C3%A1ly" \o "I. Richárd angol király" I. (Oroszlánszívq) Richárdot külföldön viselt háborúi kötötték le: a harmadik  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Keresztes_h%C3%A1bor%C3%BAk" \o "Keresztes háborúk" keresztes hadjárat, és a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._F%C3%BCl%C3%B6p_francia_kir%C3%A1ly" \o "II. Fülöp francia király" II. Fülöp ellen franciaországi birtokai megtartásáért vívott háborúk. Öccse,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/I._J%C3%A1nos_angol_kir%C3%A1ly" \o "I. János angol király" I. (Földnélküli) János ez utóbbiban fivérénél jóval sikertelenebb volt: elvesztette Normandiát ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Calais&action=edit" \o "Calais" Calais kivételével) és számos más franciaországi birtokot. A hazai nemességgel és az egyházzal végképp elmérgesedett viszonya  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1215" \o "1215" 1215-ben fegyveres felkeléssé fokozódott, amely rákényszerítette Jánost, hogy aláírja a nemesség jogait garantáló, a király hatalmát korlátozó  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magna_Carta&action=edit" \o "Magna Carta" Magna Cartát.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/III._Henrik_angol_kir%C3%A1ly" \o "III. Henrik angol király" III. Henrik, János fia mindössze 9 éves volt, amikor trónra lépett. Uralkodását felkelések tarkították, amelyek okai között elsQ helyen szerepeltek a kormányzás hibái, és az, hogy Henrik túlzottan támaszkodott francia udvaroncaira, háttérbe szorítva ezzel az angol nemességet. Az egyik ilyen felkelés során hívták össze elQször a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Brit_Parlament&action=edit" \o "Brit Parlament" Parlament elQdjét.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Edu%C3%A1rd_angol_kir%C3%A1ly" \o "I. Eduárd angol király" I. Eduárd ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1272" \o "1272" 1272  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1307" \o "1307" 1307) uralkodása lényegesen sikeresebb volt. Számos törvényt hozott, amelyekkel megerQsítette a királyi hatalmat, összehívta az elsQ, hivatalosan szabályozott keretek között mqködQ Parlamenteket. Meghódította Wales-t (errQl szól  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Arany_J%C3%A1nos" \o "Arany János" Arany János Wales-i bárdok címq verse), és kísérletet tett rá, hogy fia számára megszerezze a skót trónt, ám ez elhúzódó és költséges háborúba torkollott. Bár a botrányos életq  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Edu%C3%A1rd_angol_kir%C3%A1ly" \o "II. Eduárd angol király" II. Eduárd ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1307" \o "1307" 1307– HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1327" \o "1327" 1327) súlyos vereséget szenvedett Bannockburnnél, a háború végül csak  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/III._Edu%C3%A1rd_angol_kir%C3%A1ly" \o "III. Eduárd angol király" III. Eduárd uralkodásának elején ért véget (1328-ban).
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_hal%C3%A1l" \o "Fekete halál" fekete halál 1349-ben érte el az országot, becslések szerint a lakosság egyharmadát pusztítva el. A külpolitika továbbra is a szomszédok (írek, wales-iek, cornwalliak) elleni háborúkra koncentrálódott, valamint a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1z%C3%A9ves_h%C3%A1bor%C3%BA" \o "Százéves háború" százéves háborúra a franciák és skót szövetségeseik ellen. Ez utóbbi jelentQsebb angol gyQzelmei:  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cr%C3%A9cy-i_csata&action=edit" \o "Crécy-i csata" Crécy és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Azincourt-i_csata&action=edit" \o "Azincourt-i csata" Azincourt. 1412-ben Henrik herceg (a késQbbi  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/V._Henrik_angol_kir%C3%A1ly" \o "V. Henrik angol király" V. Henrik) leverte a walesiek által az angol iga lerázására indított utolsó jelentQsebb fegyveres felkelést.
III. Eduárd jelentQs birtokokat adományozott a királyi családdal rokonságban álló nemesi famíliáknak, amivel megalapozta azok késQbbi trónigényének vagyoni (hatalmi) hátterét.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Rich%C3%A1rd_angol_kir%C3%A1ly" \o "II. Richárd angol király" II. Richárd autokratikus uralkodása elidegenítette a nemességet, és amikor 1399-ben  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/IV._Henrik_angol_kir%C3%A1ly" \o "IV. Henrik angol király" IV. Henrik letaszította a trónról, ezzel további viszályok magvait vetette el.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/VI._Henrik_angol_kir%C3%A1ly" \o "VI. Henrik angol király" VI. Henrik 1422-ben kezdQdött uralkodása alatt a király személyes és elmebeli gyengeségei miatt az ellentétek robbanásig fokozódtak. A feszültségek végül a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3zs%C3%A1k_h%C3%A1bor%C3%BAja" \o "Rózsák háborúja" rózsák háborúja néven ismert polgárháborúban törtek a felszínre, amelyben a királyi hatalom erQsen meggyengült. Ennek helyreállítására az elsQ lépéseket  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/IV._Edu%C3%A1rd_angol_kir%C3%A1ly" \o "IV. Eduárd angol király" IV. Eduárd tette meg, a munka oroszlánrésze azonban  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/VII._Henrik_angol_kir%C3%A1ly" \o "VII. Henrik angol király" VII. Henrikre maradt.
Anglia a Tudor-korban
A rózsák háborúja  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1485" \o "1485" 1485-ben, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bosworth-i_csata&action=edit" \o "Bosworth-i csata" bosworth-i csatamezQn ért véget, ahol a korábban viszonylag ismeretlen, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lancester-h%C3%A1z&action=edit" \o "Lancester-ház" Lancester-házzal rokonságban álló Tudor Henrik (a késQbbi  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/VII._Henrik_angol_kir%C3%A1ly" \o "VII. Henrik angol király" VII. Henrik) legyQzte York  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/III._Rich%C3%A1rd_angol_kir%C3%A1ly" \o "III. Richárd angol király" III. Richárdot, aki a csatában elesett. Bár visszatekintve elmondható, hogy ez a gyQzelem végleg bebiztosította az utódlást a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lancester&action=edit" \o "Lancester" Lancester-párt számára, Henrik nem lehetett ebben biztos, hisz uralkodása során a York-ház még két alkalommal tett kísérletet a trón visszaszerzésére. Egy jelentQsebb (cornwalli) lázadástól eltekintve uralkodását béke jellemezte.

 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/VIII._Henrik_angol_kir%C3%A1ly" \o "VIII. Henrik angol király" VIII. Henriknek a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3mai_katolikus_egyh%C3%A1z" \o "Római katolikus egyház" római katolikus egyházzal való szakítása hátterében alapvetQen nem hitelvi, hanem az örökösödéssel kapcsolatos problémák álltak. Henrik ugyanis nem egyáltalán nem mutatott érdeklQdést a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Protestantizmus" \o "Protestantizmus" protestantizmus iránt, annál inkább kívánta viszont  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Arag%C3%B3niai_Katalin&action=edit" \o "Aragóniai Katalin" Aragóniai Katalintól való válása kimondását. Miután  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/VII._Kelemen_p%C3%A1pa" \o "VII. Kelemen pápa" VII. Kelemen pápa ezt megtagadta, és Henrik kikiáltotta magát az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Anglik%C3%A1n_egyh%C3%A1z" \o "Anglikán egyház" anglikán egyház fejévé, az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Egyh%C3%A1zszakad%C3%A1s&action=edit" \o "Egyházszakadás" egyházszakadás folytán Róma és London viszonya a végletekig elmérgesedett. Ezt hatalmas felfordulás követte mind a politikában, mind az egyházban: Henrik elkobozta a szerzetesrendek vagyonát és az egyéb egyházi vagyon jelentQs részét, majd a királyi bevételek növelésére eladta azt a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Angol_gentry" \o "Angol gentry" gentrynek, erQsen érdekeltté téve azt az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Angol_reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit" \o "Angol reformáció" angol reformációban. (Az egyházi reformok nevezetes áldozata volt  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Morus_Tam%C3%A1s" \o "Morus Tamás" Morus Tamás.)
VIII. Henriknek három gyermeke volt, akik rövidebb-hosszabb idQre mindhárman elfoglalhatták a trónt. ElsQként  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/VI._Edu%C3%A1rd_angol_kir%C3%A1ly" \o "VI. Eduárd angol király" VI. Eduárd, aki mindössze tíz éves volt, amikor  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1547" \o "1547" 1547-ben megkoronázták. Nagybátyja, Edward Seymour, figyelmen kívül hagyva VIII. Henrik végakaratát, lényegében magához ragadta a hatalmat, és felvette a „Protector” címet. Bár megítélése ma is vitatott, tény, hogy kormányzása  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1549" \o "1549" 1549-re válságba torkollott: több déli megyében ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kent&action=edit" \o "Kent" Kent,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Cornwall" \o "Cornwall" Cornwall,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Devon&action=edit" \o "Devon" Devon) lázadás tört ki, miközben francia-skót invázió is fenyegetett. Végül John Dudley, a Seymour autokratikus módszereit megelégelt Régenstanács támogatásával, eltávolította a Protectort , és a maga kezében összpontosította a hatalmat. Seymourral ellentétben azonban Dudley jóval inkább figyelembe vette a környezetében levQk tanácsait, így elfogadottsága is lényegesen magasabb volt.
1553-ban, míg VI. Eduárd  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Tuberkul%C3%B3zis" \o "Tuberkulózis" tuberkulózistól szenvedve halálos ágyán feküdt, Dudley azt tervezte, hogy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Jane_Grey" \o "Jane Grey" Jane Grey-t, VIII. Henrik fiatalabbik lányát juttatja a trónra, és összeházasítja fiával, így Qrizve meg befolyását. Az örökösödési rangsorban Jane elQtt álló  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/I._M%C3%A1ria_angol_kir%C3%A1lyn%C5%91" \o "I. Mária angol királynQ" Mária azonban  a London utcáin felvonult tömeg támogatásával  megszerezte a hatalmat. A bigott katolikus Mária,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/V._K%C3%A1roly_n%C3%A9met-r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" \o "V. Károly német-római császár" V. Károly német-római császár befolyása alatt állva, megkísérelte helyreállítani az országban a katolicizmust. Emiatt 274 protestánst égettek meg máglyán, és Mária rendkívül népszerqtlenné vált mind a lakosság körében, mind az udvarban, ahol férje,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._F%C3%BCl%C3%B6p_spanyol_kir%C3%A1ly" \o "II. Fülöp spanyol király" II. Fülöp spanyol király embereinek befolyása súlyos érdeksérelmeket okoztott. Népszerqtlensége idQvel egyre tovább fokozódott, például miután elvesztette Calais-t, az utolsó angol birtokot a kontinensen. Mindazonáltal sikerült levernie az ifjabbik Sir Thomas Wyatt vezette lázadást.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Erzs%C3%A9bet_angol_kir%C3%A1lyn%C5%91" \o "I. Erzsébet angol királynQ" I. Erzsébetnek  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1588" \o "1588" 1588-as hatalomra jutása után sikerült valamelyest helyreállítani a rendet az Eduárd és Mária alatt káoszba süllyedt országban. Az országot VIII. Henrik óta megosztó vallási kérdéseket is sikerült megnyugtatóan rendezni. Erzsébet sikerei jórészt a protestánsok és katolikusok közötti ügyes egyensúlyozásnak voltak köszönhetQk, bár uralkodása vége felé, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Spanyolorsz%C3%A1g" \o "Spanyolország" Spanyolország elleni háború alatt a katolikusokkal szemben keményebb politikát folytatott. Például azokat a katolikusokat, akik nem látogatták az általa irányított protestáns anglikán államegyház istentiszteleteit elQször csupán pénzbírságra (20 font/hét), késQbb viszont a "viszaesQket" börtön, sQ halálbüntetésre is ítélhették.
(,.òô † ˆ  ’ ¬ ® A
B
R
S
]
^
Æ
Ç
Ù
Ú
€
‚

" $ ÖØ-.9:ÀÁ" ~ € 02ÊÌÐÒÜÞðò&'§¨±²´µîïóôõö/045¾ÀŽ¤¦÷ðåðåØåðåðåØåðåðåØåðåðåØåðåðåØåðåðåØåðåðåØåðåðåØåðåðåØåðåðåØåðåðåØåðåðåØåðåðåØåðåðåØåhôTÅhôTÅ0JB*phÿjhôTÅhôTÅU

hôTÅhôTÅhôTÅhôTÅ0JU,




¦&l-j#j%Œ+v/r7>°FÇF8O:O2[fc|nvh‰¬l– –ܝ(žv£úõððõõõõõõõõõõúõðõõõõõõõúõúõgdôTÅgdôTÅgdôTÅÀâý¦ª¬UVst*!,!ž! !¨!ª!f"g" "¡"¥"¦"ñ"ò"V#W#a#b#|%~%P&R&Š&Œ&ð&ò&¬'®'Ò'Ô'â'ä'b(c(l(m(±(²()).)/)y)z)Ð)Ñ)×)Ø)P*Q*Š*‹***++|+}+‰+Š+Œ++ó+ô+ÿ+,~.€.L/N/`/b/v/x/F0H0Z0\0`0b0Ô0Ö0Þ0ùîùîáîùîùîáîùîùîáîùîùîáîùîùîáîùîùîáîùîùîáîùîùîáîùîùîáîùîùîáîùîùîáîùîùîáîùîùîáîùîùîáîùîùîáhôTÅhôTÅ0JB*phÿjhôTÅhôTÅU

hôTÅhôTÅYÞ0à0â0ä0V1X1`1b1$3&3¾3À3Ö3Ø3$5&5ø5ú5 66
6
6D6E6I6J6K6L6…6†6Š6‹6Í6Î697:7E7F7t7u7Ã7Ä7Ð7Ñ7š8›8þ8ÿ899::<: ;;;;$;&;þ;<< <\<^<"=$=6=8=`?b?@@(@ôíôíôàôíôíôàôíôíôàôíôíôàôíôíôàôíôíôàôíÒÈÒ¸Òíôíôàôíôíôàôíôíôàôíôíôàôíôíôà-hôTÅhôTÅ0J6B*]phÿhôTÅhôTÅ6]jhôTÅhôTÅ6U]hôTÅhôTÅ0JB*phÿ

hôTÅhôTÅjhôTÅhôTÅUH(@)@r@s@×@Ø@â@ã@(A)AAŽA˜AB$C&CìCîC

D D"E$EöEøEF F1F2F˜F™F¦F§F°FÅFÙFÚFG GGG!G"GŒGGH H~H€HRITItIvIÊIÌI˜JšJ°J²JÒJÔJ®K°KÌKÎK®L°LhMjM|M~MôíôíôàôíôíôàôíÒÈÒ¸Òíôíôàôíôíôàôí¯íôíôàôíôíôàôíôíôàôíôíôàôíôíôàôíôíôàôhôTÅhôTÅ0J-hôTÅhôTÅ0J5B*\phÿhôTÅhôTÅ5\jhôTÅhôTÅ5U\hôTÅhôTÅ0JB*phÿ

hôTÅhôTÅjhôTÅhôTÅUE~M:O
P P,P.P4P6PQQ8Q:Q|R~RSSSˆSŠS6T7TKTLTlTmTÅTÆT×TØTU UbUcUrUsUU€UðUñUÿUVXX°X²XÄXÆXYYðYòYZZxZzZ[ [*[,[ \\â\ä\ø\ú\F]H]º]¼]Ä]Æ]y^„^Â^Ã^ü^ý^__/_0_‚_ƒ_‡_ùîùîáîùîùîáîùîùîáîùîùîáîùîùîáîùîùîáîùîùîáîùîùîáîùîùîáîùîùîáîùîùîáîùîùîáîù×ùîùîáîùîùîáhôTÅhôTÅ6]hôTÅhôTÅ0JB*phÿjhôTÅhôTÅU

hôTÅhôTÅU‡_ˆ_Š_‹_Ì_Í_Õ_Ö_Ø_Ù_Z`\`f`h`˜cšc6d8dVdXdÎdÐdVeXejele˜fšfvgxg‚g„g^h`hhiji¤i¦i^k`k@lBlrltl|n~nfoho„o†oˆoŠoüoþoppÆrÈrhsjs„s†sv†0ˆÆˆ‹‹Œ‹Ž‹–‹˜‹ª‹¬‹BŒDŒ^Œ`Œ°Œ²Œ~€ž ä‘ôíôíôàôíôíôàôíôíôàôíôíôàôíôíôàôíôíôàôíôíôàôíôíôàôíôíôàôíôíôàôíÞíÔíôíôàôíôíôàôíôíôàôíhôTÅhôTÅ6]UhôTÅhôTÅ0JB*phÿ

hôTÅhôTÅjhôTÅhôTÅUTA rabszolga-kereskedelem, amely nagyban segítette Angliát a nagyhatalmi státus elérésében, Erzsébet nevéhez fqzQdik: 1562-ben Q engedélyezte azt John Hawkins számára. Az afrikai rabszolgák importja olyan méreteket öltött, hogy 1596-ban már maga a királynQ panaszkodott arra, hogy "annyi szerecsent hoztak az utóbbi idQben az országba, hogy az már túl sok", 1601-ben pedig rendelettel kísérelte meg kiqzni Qket Angliából  sikertelenül.
Erzsébet kormányzása viszonylagos stabilitást teremtett az országban, és sikerrel növelte a királyi hatalmat a régi nemesség rovására. Az angol történelem egyik legdicsQbb haditette is az Q uralkodása alatt történt:  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1588" \o "1588" 1588-ban Sir  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Francis_Drake" \o "Francis Drake" Francis Drake vezetésével az angol flotta legyQzte a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Spanyol_Armada&action=edit" \o "Spanyol Armada" Spanyol Armadát. Az ezt követQ háború azonban sólyos terhet jelentett Anglia számára, és csak Erzsébet halála után ért véget. Uralkodása során a kormányzat szerepe megerQsödött, és komoly lépések történtek az egész országban egységes jogrend és közigazgatás megteremtése felé.
Összességében elmondható, hogy a Tudor-kor meghatározó fejezete az angol történelemnek, különösen ami a késQbbi idQszakra gyakorolt hatásait illeti. Ezek közül a legfontosabb az uralkodó és a Parlament közötti hatalommegosztás kérdésének rendezetlensége volt, ami végül elvezetett az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Angol_polg%C3%A1rh%C3%A1bor%C3%BA" \o "Angol polgárháború" angol polgárháborúhoz. Sok történész szerint Thomas Cromwell, VIII. Henrik fQminisztere egyfajta "Tudor forradalmat" indított el a kormányzatban, és kancellársága alatt jelentQsen megnQtt a Parlament szerepe. Mások szerint a "forradalom" egészen Erzsébet uralkodásának végéig tartott, hisz ez volt az az idQszak, ami alatt lezajlott a reformok konszolidációja. A Királyi Titkos Tanács, amely Erzsébet alatt rendkívül hatékonyan mqködött, a királynQ halálával háttérbe szorult.
A gyarmatosítás kezdetei
1607-ben a Virginia Társaság megalapította az elsQ  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89szak-Amerika" \o "Észak-Amerika" észak-amerikai angol gyarmatot,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jamestown&action=edit" \o "Jamestown" Jamestownt. Ezzel vette kezdetét az angol gyarmatosítás. Az elkövetkezQ idQszakban sokan települtek át Angliából Észak-Amerikába vallási vagy gazdasági okokból. A déli gyarmatok földbirtokosai rövidesen  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Afrika" \o "Afrika" Afrikából importált  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Rabszolgas%C3%A1g" \o "Rabszolgaság" rabszolgákat kezdtek használni a dohány- és gyapotültetvények megmqvelésére. A gyarmatosításban részt vevQ kereskedQk az angliai régi földbirtokos réteghez hasonló vagyonokat szereztek, ami megalapozta a középosztály felemelkedését, visszavonhatatlanul megváltoztatva a társadalmi erQviszonyokat.
Vallási konfliktusok és polgárháború
I. Erzsébet közvetlen trónörökös nélkül halt meg  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1603" \o "1603" 1603-ban. Legközelebbi protestáns férfi hozzátartozója VI. Jakab, skót király volt, így Q követte a trónon  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Jakab_angol_kir%C3%A1ly" \o "I. Jakab angol király" I. Jakab néven. Ezzel Q lett az elsQ uralkodó, aki  ha csak  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Perszon%C3%A1luni%C3%B3" \o "Perszonálunió" perszonálunióban is, de  egyesítette a Brit-sziget országait. Jakab ellen több merényletet is megkíséreltek, ezek egyikét katolikus összeesküvQk, tovább fokozva a katolikusokkal szembeni ellenszenvet az országban.
Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Angol_polg%C3%A1rh%C3%A1bor%C3%BA" \o "Angol polgárháború" angol polgárháború  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1642" \o "1642" 1642-ben tört ki, elsQsorban a Jakab fia,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly" \o "I. Károly angol király" I. Károly és a Parlament közötti sorozatos összeütközések következtében. A parlamentiek  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1645" \o "1645" 1645-ös gyQzelme  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nasby&action=edit" \o "Nasby" Nasby-nél lényegében megsemmisítette a királypárti hadsereget. Károly  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Newark&action=edit" \o "Newark" Newarknál megadta magát a skót hadseregnek. A skótok  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1647" \o "1647" 1647-ben átadták a Parlamentnek. Károly megszökött, és újrakezdte a harcot, de rövid idQ múlva ismét a Parlament kezére jutott, majd perét követQen lefejezték.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1649" \o "1649" 1649-ben kikiáltották a köztársaságot, amelyet  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1653" \o "1653" 1653-tól  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lord_Protector&action=edit" \o "Lord Protector" Lord Protectorként  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Oliver_Cromwell" \o "Oliver Cromwell" Oliver Cromwell irányított. Pt jóval kevésbé nagyformátumú volt fia,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Richard_Cromwell&action=edit" \o "Richard Cromwell" Richard követte, aki rövid idQ múlva lemondani kényszerült, és 1660-ban helyreállították a királyságot, és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly" \o "II. Károly angol király" II. Károly végre elfoglalhatta apja trónját.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1665" \o "1665" 1665-ben Londont pestisjárvány sújtotta, egy évvel késQbb pedig tqzvész pusztított a városban, amelynek 15 000 épület esett áldozatul, csodával határos módon azonban mindössze 6 emberéletet követelt.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1689" \o "1689" 1689-ben a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dics%C5%91s%C3%A9ges_Forradalom&action=edit" \o "DicsQséges Forradalom" DicsQséges Forradalom nyomán  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Jakab_angol_kir%C3%A1ly" \o "II. Jakab angol király" II. Jakabot  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/III._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly" \o "III. Vilmos angol király" Orániai Vilmos váltotta a trónon. Ennek hatására Írországban és Skóciában a Jakabhoz hq katolikusok véres felkeléseket robbantottak ki. Ezek a jakobita lázadások egészen a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/18._sz%C3%A1zad" \o "18. század" 18. század közepéig folytatódtak.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1707" \o "1707" 1707-ben az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Acts_of_Union_1707" \o "Acts of Union 1707" Acts of Union (Egyesülési Törvény) kimondta Anglia (és Wales) és Skócia egyesülését  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy-Britannia_Egyes%C3%BClt_Kir%C3%A1lys%C3%A1ga" \o "Nagy-Britannia Egyesült Királysága" Nagy-Britannia Egyesült Királysága néven (röviden Nagy-Britannia Királysága). Bár mindkét ország parlamentje jóváhagyta a törvényt, a skótok csak erQteljes angol gazdasági nyomás hatására voltak kénytelenek elfogadni azt.
(Megj.: Az Egyesülési Törvény elfogadását követQen Anglia és Nagy-Britannia történelme jelentQs részben egybeesik, lévén az elQbbi a szigetek meghatározó hatalma. Emiatt a cikk további részében a kettQt jórészt azonosnak tekintjük.)
Az ipari forradalom
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/18._sz%C3%A1zad" \o "18. század" 18. század végén és a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/19._sz%C3%A1zad" \o "19. század" 19. század elején (a világon elsQként Nagy-Britanniában) lezajló  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Ipari_forradalom" \o "Ipari forradalom" ipari forradalom nagyarányú átrendezQdést hozott, átalakítva a korábbi mezQgazdasági alapú társadalmat. A korábban a mezQgazdaságban foglalkoztatott népesség tömegesen áramlott a városokba, ahol számos új munkahely jött létre, kezdetben fQként a modern  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C5%91zg%C3%A9p" \o "GQzgép" gQzgépekkel felszerelt  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Textilipar" \o "Textilipar" textilipari üzemekben, amelyek a méretgazdaságosság, a megnövelt termelékenység és az olcsó munkaerQ révén rövid idQ alatt tönkretették a falusi, családi háziüzemeket. A városok túlnépesedése, rossz infrastrukturális ellátottsága, az alacsony keresetek miatt a lakosság egészségi állapota katasztrofális volt. (JellemzQ, hogy a 19. század elején Manchesterben a születéskor várható élettartam 16 év(!) volt.) A magas munkanélküliség miatt a bqnözés is óriási méreteket öltött.
Az iparosodás számos társadalmi feszültséggel járt, sokan a megélhetésüket féltették a gépektQl. Gyakoriak voltak emiatt a gyárak elleni szabotázsakciók, amelyek számos esetben a  vitatott megítélésq   HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Luddit%C3%A1k" \o "Ludditák" luddita mozgalomhoz voltak köthetQk.
Anglia modernkori történelme
Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1801" \o "1801" 1801.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Janu%C3%A1r_1" \o "Január 1" január 1-jén hatályba lépett Második Egyesülési Törvény hivatalosan is a brit korona fennhatósága alá rendelte  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%8Drorsz%C3%A1g" \o "Írország" Írországot, létrehozva " HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Egyes%C3%BClt_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" \o "Egyesült Királyság" Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságát". Bár Anglia nem létezett tovább önálló államként, továbbra is megQrizte dominanciáját, politikai és gazdasági vezetQ szerepét. London továbbra is a terebélyesedQ birodalom központja maradt.
A 19. század elejétQl a növekvQ létszámú  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Munk%C3%A1soszt%C3%A1ly&action=edit" \o "Munkásosztály" munkásosztály egyre inkább kezdte megtalálni a saját hangját. Az ipar koncentrációja elvezetett a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szakszervezet" \o "Szakszervezet" szakszervezetek kialakulásához, amelyek, bár kezdetben elnyomták Qket, hamarosan kellQen megerQsödtek, hogy hatékonyan érvényesítsék a munkásság érdekeit.
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Chartista_mozgalom&action=edit" \o "Chartista mozgalom" chartista mozgalom kezdeteit az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1832" \o "1832" 1832-ben elfogadott  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Reform_Bill&action=edit" \o "Reform Bill" Reform Billhez szokás kötni, amely a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=K%C3%B6z%C3%A9poszt%C3%A1ly&action=edit" \o "Középosztály" középosztály nagyobb részét  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%B3jog&action=edit" \o "Választójog" választójoghoz juttatta, kizárta azonban abból a munkásosztályt. Ez utóbbi elárulva érezte magát, félrevezetéssel vádolva a kormányzatot.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1838" \o "1838" 1838-ban hat parlamenti tag és hat munkás bizottságot alapított, amely kiadta a Népi Chartát.
Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1848" \o "1848" 1848 forradalmi hulláma elkerülte Angliát.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vikt%C3%B3ria_angol_kir%C3%A1lyn%C5%91" \o "Viktória angol királynQ" Viktória királynQ uralkodását a hatalmas társadalmi különbségek ellenére is széles konszenzus jellemezte.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1921" \o "1921" 1921-ben az angol-ír szerzQdéssel létrejött az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=%C3%8Dr_Szabad%C3%A1llam&action=edit" \o "Ír Szabadállam" Ír Szabadállam (a mai  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%8Drorsz%C3%A1g" \o "Írország" Ír Köztársaság), így a "maradék" ország neve "Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága" lett.

Hasonló témájú dokumentumok

brit töri vizsga2008.01.03.

- 2008-01-03 23:36:55

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Küldj üzenetet a szakod vagy évfolyamod összes hallgatója számára. Hasznos lehet ha választ keresel egy kérdésre, vagy mindenkivel tudatni akarsz egy információt. Ehhez használd az Üzeneteken belül a baloldali dobozban az Üzenet írását.