Vizuális antropológia képek a vizsgához

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaVizuális Antropológia AlapfogalmaiVizuális antropológia képek a vizsgához

Bán András: A vizuális antro-pológia alapfogalmai, kollokvium, képanyag




Vonuló mahacsorda, sziklafestmény, Algéria, tasszili-hegység, Jabbaren


Férfi krokodil tetoválás, szepik, 1990 körül



Ünnepi szék, szepik, Papua New Guinea



Szepik bambuszfestmény, Papua New Guinea Festett deszkalap, abelam, Papua New Guinea




Yam Maszk, abelám, Papua New Guinea, jelenkori




Kifwebe maszk, luba-szonga stílus



Psszobor, csokve stílus



Elefántcsont maszk, rega stílus



Királyfej bronzból, Benin stílus, Nigéria.
A változatos Qs emlékfejek változatos témát képviselnek. Általában Oba Osemwede (XIX. sz. elsQ fele) uralkodásának idejébQl származtatják, feltehetQen azonban hasonló darabokat már korábban is készítettek. Más típusokkal együtt a királyi Qsök oltárainak tartozéka. A fejtetQn hagyott nyílásban faragott elefántagyart helyeztek.



Fej állatalakokkal, bronzból, Benin stílus Nigéria.
Ilyen bronzfejek kis számban maradtak fent. Néhány vonásuk megkülönbözteti Qket az QsfejektQl, alkalmasint más funkciót töltöttek be. Vitatott, hogy vajon emberfeletti hatalmak erejét közvetítették-e, vagy egy külön kultusz tartozékai voltak. FeltqnQek a fejtetQ nyílásánál a széttárt szárnyú ragadozó madarak s az arcon elhelyezett kígyók és békák. Ez a sajátos állat-szimbolika néhány más benin öntvényen is fellép, de nemcsak a benini mqvészetre korlátozódik.




Férfifej maszk sárgarézbQl, Joruba stílus, Nigéria



Férfifej maszk sárgarézbQl, Joruba stílus, Nigéria, Kete Kraschi.
Századunk elsQ évtizedében egy mohamedán joruba, Ali Aminikoj öntQmqhelyt tartott fent Kete Kraschiban. Ilorinba való régi öntQcsaládból származott, s mozgalmas vándorutak után telepedett le a Volta melletti városban. Alkotásai joruba hagyományokat követtek, de más befolyásokat is tükröznek. Olyan lapokat készített, amelyek  a benini relieflapokkal ellentétben  nem egyszerq öntéssel, hanem az egyes figurák különálló felhelyezésével álltak össze. Legjobb alkotásai a maszkok.




Európai férfi puskával, bronzból, Benin stílus Nigéria.
A puskás európai alakja több körplasztika témája. Jellegzetes a hajlított térd tartása. A körplasztikán jobban megfigyelhetQ, mint a relief lapon, hogy a ruházat ornamensei nem az eredeti szövet mintáit kívánják visszaadni, hanem inkább a felület mozgalmasabbá és tagoltabbá tételét szolgálják. A talapzat egyik oldalán egy csoport európai látható. A szobrot alkalmasint a XVII. vagy XVIII. században öntötték, s királyi Qsoltáron állt.









ElQkelQ férfi kísérQjével, Benin stílus Nigéria.
Az elQkelQség kezében karddal, nyakában leopárdfogakból fqzött lánccal trapéz alakú oldalakkal kiképzett haranggal és egy leopárdfüggQvel látható  mindez arra mutat, hpgy a lap katonai vezetQt ábrázol. A különös széles pengéjq kard azonban nem harci fegyver, hanem szertartási célokat szolgál. A kísérQ homlokán gyöngysor, mellén gyöngyfüggQk, kezében hengeres szelencét tart oldalának foltjai leopárdbQrt idéznek. Az elQkelQség részletekben gazdag megjelenítése, a kísérQ karjainak az alaptól távol, szabadon való megmintázása a bronzlap készítését viszonylag késQre datálja.
Kakas bronzból, Benin stílus, Nigéria.
Az állatplasztika magas színvonala a madarak ábrázolásán is szembeszökQ. A leggyakrabban feláldozott állatok közé tartoznak a szárnyasok  életnagyságú szobraik a királyi ház (az anyakirálynQ) nQi Qseinek kultuszában mint oltárkellékek szerepeltek. Fából faragott kakas- és tyúkszobrokat is felhasználtak erre a célra. A bronzszobrokat kizárólag a király és az anyakirálynQ használhatta.



Kéregfestmény, észak-Ausztrália, Arnhem-föld


Kultiukus tárgyak, Közép-Ausztrália


A NASA sajtóközleményeibQl tudjuk, hogy a távoli világqrbe küldött egyik qrhajójukat képi üzenettel látták el annak reményében, hogy az út során valahol elképzelhetQ, hogy ezt a közleményt tudományosan mqvelt lények foghatják fel . Nehezen képzelhetQ el, hogy a vállalkozók ezt komolyan gondolták. De nézzük mégis meg, mi történne, ha komolyan vennénk a dolgot? Ezeknek a feltételezett lényeknek elQször is olyan felvevQszerveiknek kellene lenniük érzékszerveik között, amelyek ugyanazokra az elektromágneses hullámokra reagálnak, mint a mi szerveink. Még ebben a valószínqtlen esetben sem igen tudnának eljutni azonban üzenetünkhöz. Láttuk, hogy egy kép olvasása, bármely üzenet befogadásához hasonlóan, a lehetQségek korábbi ismeretétQl függ; csak azt tudjuk felismerni, amit tudunk. Még a furcsa, meztelen figurákat sem tudjuk elválasztani elménkben már meglevQ ismereteinktQl. Tudjuk, hogy a lábak célja az állás, a szemeké a nézés, és ezeket az ismereteket belevetítjük ezekbe a konfigurációkba, amelyek ezek nélkül az elQzetes információk nélkül földön kívüli dolgoknak is tqnhetnének. Ez az információ teszi számunkra egyedül lehetQvé azt, hogy a kódot elválasszuk az üzenettQl. Ennek révén látjuk, hogy mely vonalak állnak kontúrok helyett, s melyek célja konvencionális modellálás. Tudományosan mqvelt társaink az qrben megbocsátható hibát követnének el, ha ezeket az ábrákat drótkonstrukciókként értelmeznék, ahol a drótkereten mindenféle dolgok lebegnének súlytalanul. De még ha a kódnak ezt a vonatkozását meg is fejtenék, mit kezdenének a nQ jobb karjával, amely egy flamingó nyakához és csQréhez hasonlóan vékonyodik el? A lények a leírás szerint az qrhajó vázlatához méretarányosan készültek , ha azonban a fogadók képesek megérteni a takarást, akkor az is elképzelhetQ, hogy perspektívát várnak el a képen, s ezáltal feltételezik, hogy az qrhajó jóval hátrább van, ami a figurák méretét igen kicsinyítené. Azzal kapcsolatban pedig, hogy a férfi jobb kezét üdvözlésre emeli (mintegy feltételezve, hogy fajuk nQsténye kevésbé barátkozó), nos, ezt még egy földi kínai vagy indiai sem tudná repertoárja alapján megfelelQen értelmezni.




M. C. Escher holland mqvész volt, és inkább matematikusokkal, mint mqvészekkel és kritikusokkal áll kapcsolatban. A Nappal és éjszaka címq kettQs-képét nézve, a szemlélQnek észre-vétlenül át kell váltania az alakról a háttérre. A fehér mada-rak a sötétben a fekete folyó felé szállnak, amely a világ túlsó felérQl folyik, ahol még világos van, és ahol fekete madarak repülnek az ellenkezQ irányban. A kép két térfelét elválasztó vonalat keresve rá kell jönnünk, hogy nincs ilyen. A fehér madarak közötti közök  a háttér  veszik fel fokozatosan a fekete madarak alakját, és ezek a változatos sémák lefelé ha-ladva beolvadnak a mezQk képébe. Bár ezt a transzformációt egyszerq felfedezni, mindazonáltal lehetetlen mindkét olva-satot folyamatosan tudatunkban tartani . A nappali oldal felQli nézQpont kiqzi az éjszakát a lap közepérQl, az éjszakai oldal felQl nézve viszont a fekete madarak ugyanott semleges háttérré válnak. Hogy az azonosítás céljából melyik alakokat különítjük el, az attól függ, hogy melyik oldalról érkezünk. A látást váltakozó belelátás váltja fel; a reprezentáció és az irányított projekció egybeolvad.



Eschernek további bqvészmutatványok is vannak még a tarsolyában, amelyekkel megingatja a reprezentáció egysze-rqségébe vetett hitünket. Konvex és konkáv címq nyomatán olyan kétértelmqségeket használ ki, amelyeket a mqvészek és a pszichológusok már régóta ismernek, de ilyen céltudatossággal még senki nem kutatta és alkalmazta Qket. Itt nem az alak és a háttér kapcsolata fordul meg a kép ellentétes oldalain, hanem az architektúra bármelyik részleté-nek alakja és iránya. Baloldalról indulva egy fekete nQi alakot látunk, amint egy ívelt hídon sétál valamiféle lépcsQk felé. EbbQl a nézQpontból a kép egy ódon város különös, de lehet-séges látványát ábrázolja. A kép túloldaláról, a létrára felka-paszkodó férfi felQl nézve ugyanolyan koherens képet látunk, amely egy befejezetlen udvart és egy fölötte átívelQ hidat áb-rázol. A kép központi tengelye felé közelítve azonban mind-két nézet ellentmondásossá válik. Ami ugyanis a hídon sétá-ló fekete asszony felQl, kívülrQl nézve egy pavilonnak látszik, a másik oldalról tekintve egy boltíves sarokká változik át. Az aspektusváltás annál is különösebb, mivel a közelebbi azonos formát mindenképpen tömör pavilonnak kell látnunk. Ha-sonló trükköket, képrejtvényeket fedezhetünk fel a nyomat minden részletében. A padló, amelyen egy fiú alszik, egyben plafon is, amelyrQl a közelben egy lámpa lóg le. A megfelelQ alakokat a kontextustól függQen mindenütt vagy üregesnek vagy tömörnek látjuk és a két olvasat találkozása mindig holtpontot, patthelyzetet idéz elQ. Kiinduló feltevéseink meg-dQlnek, elölrQl kell kezdenünk a kép vizsgálatát, majd kide-rül, hogy új megközelítésünk is ellentmondásokhoz, zqrza-varhoz vezet.



Escher képi tanulmányaiban azonban még csak nem is a látványértelmezQ mechanizmusok vizsgálata a legmeghök-kentQbb. Lehetséges, hogy az 1958-ban befejezett Belvedere nem a legtetszetQsebb nyomat, ám demonstrá-ciós szempontból kiemelkedQ kvalitásokkal bír. Ami ugyanis elsQ pillantásra egy meglehetQsen egyszerq történeti illuszt-rációnak tqnik, valójában egy komoly agytornát igénylQ trükk-kép. A megfigyelQképességek kitqnQ tesztje lehetne, ha lemérnénk, mennyi idQ múlva kezd derengeni a szemlélQk-nek, hogy egy önellentmondásos struktúrával állnak szem-ben. Vegyük szemügyre a létrát, és próbáljuk elhelyezni a térben. Azt találjuk, hogy az elsQ emeleti teraszról derékszög-ben vezet fel a második emeleti teraszra: A kalapos férfi az al-só teraszon kitekint a háttérül szolgáló tájra, a felsQ szint megfelelQ boltíve alatt ülQ nQ oldalra néz. Nem csoda; hiszen az alsó terasz árkádjai nem a fölöttük lévQ boltív tartóoszlo-pain nyugszanak; amikor ugyanis megpróbáljuk követni az íveket, kiderül, hogy egymásba fonódnak: az elülsQ és hátsó oszlopok oda-vissza váltakoznak. Nem csoda hát, hogy a szegény, cellájában raboskodó férfi meglepve szemléli a padon ülQ tervezQt, mert az egy olyan tárgyat tart a kezében, amely éppannyira megvalósíthatatlan, mint az épület maga: olyan kockát ugyanis, amelynek élei egymást keresztezik. Bármi is a véleményünk Escher mqvészi kvalitásairól, ké-pei egy egész kurzussal felérnek az érzékelés pszichológiájá-ról és' a mqvészettel való kapcsolatáról. Képeinek komplexi-tása valójában korántsem önkényes. Összetettségük minden képolvasás rejtett összetettségére világít rá. Közös bennük, hogy valamilyen kiinduló feltevés elfogadására kényszeríte-nek, amelyet azonban nem lehet végig fenntartani. EbbQl fa-kadó zavarunk arra HILMOPš›ÉÊÏäôõöúûüþ & ( C S T U Z [ b c d f n € Š ‹ îÚîÒÎÊƾÆʺ²º¬¥ººÊ•‘ºŠ‘††w†Îmfmf††‘

h¹a6]hµ h¹a6]jÄK h¹aU

hµ h¹ah¹a

hùd>h£öh^l~j‚4
h¹aUjã>

h£öU

hµ h£ö
h£ö^Jjp×
h£öUh£öj¥qhä¾Uhä¾h¡! h÷'jh÷'U&h÷'h÷'5CJ(NHOJQJ\aJ("h÷'h÷'5CJ(OJQJ\aJ(&HJKLMOQéր~~~k$Ifgdä¾lÆÿt,Ukdq$$If– ””Ö0äÿ

™%x

›
tà ö$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
aö$Ifgd÷'lÆÿž$$Ifa$gd÷'lÆÿž VÖýQR™šœÉ˼©fdQQ$Ifgdä¾lÆÿžBkdçÖ
$$If– ”lÖäÿ÷#$
tà ö$6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
aö$Ifgdä¾lÆÿt,Bkd^Ö
$$If– ”Öäÿ÷#$
tà ö$6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
aöËÌÍÏõ÷ø©¤¤‘‘;Ukdã3
$$If– ””Ö0äÿ\

÷#x

›
tà ö$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
aö$Ifgdä¾lÆÿžgd£öUkdD>

$$If– ””Ö0äÿ\

÷#x

›
tà ö$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
aöøùûýþ' ( T V úúç¤çcPP$Ifgdä¾lÆÿž@kd?K $$If–Öäÿ÷#$
tà ö$6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
aöBkd¶J $$If– ”I-Öäÿ÷#$
tà ö$6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
aö$Ifgd•"ëlÆÿt,gd£öV W X Z [ Š ‹  ©¤¤¢||$Ifgd•"ëlÆÿž$Ifgd¹alÆÿ,ïgd¹aUkdKW$$If– ””Ö0äÿ\

÷#x

›
tà ö$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
aö ‹ Œ Ž ³ ´ 0
2
|
~
ˆ

"
è
ê
n

p

H
J
l
n
p
z
\ ^ ln€‚„ôö€‚


æèFHJTLN12TU,.02>BF÷óïçïßï×ïÓÍÓÍÓÍÓÍÓïÅïÓÍÓÍÓÍÓÍÓï½ïµïÓÍÓÍÓÍÓï­ïÓÍÓÍÓÍÓÍÓï¥ïžïšhä¾

h h jó
:h Uj„4h Uj+h Ujw&h Uj™¬-h U
hìr'NHhìr'jÃ&h UjŒh Uju«h Uh h^l~jêWh¹aU< Ž  ‘ ³ µ ¶ ©§§””>UkdíŽ$$If– ””Ö0äÿ\

÷#x

›
tà ö$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
aö$Ifgdä¾lÆÿžUkdÖª$$If– ””Ö0äÿ÷ ÷#x

›
tà ö$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
aö¶ · ¹ 0
4
6
8
<
|
€
úúçç‘úúççUkd$&$$If– ””Ö0äÿ\

÷#x

›
tà ö$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
aö$Ifgdä¾lÆÿžgd €
‚
„
ˆ
Þ
n
r
©¤¤‘~k$Ifgdä¾lÆÿž$Ifgdìr'lÆÿž$Ifgdìr'lÆÿÍ×gd Ukdú«-$$If– ””Ö0äÿÐ÷#x

›
tà ö$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
aör
t
v
z
â
€‚†©¤¤‘‘~~$Ifgdä¾lÆÿž$Ifgdìr'lÆÿÍ×gd UkdØ &$$If– ””Ö0äÿ\

÷#x

›
tà ö$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
aö †ˆŠŽôøú©¤¤‘‘;Ukdrƒ4$$If– ””Ö0äÿ\

÷#x

›
tà ö$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
aö$Ifgdä¾lÆÿžgd Ukdz+$$If– ””Ö0äÿ\

÷#x

›
tà ö$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
aöúü„FHLNPTÄ.2úúççÔÔ~úúçkÔ$Ifgdìr'lÆÿžUkdT
:$$If– ””Ö0äÿ\

÷#x

›
tà ö$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
aö$Ifgdä¾lÆÿž$Ifgdìr'lÆÿÍ×gd

2468:<>@BF¨,-ìììììÕzubb$Ifgdìr'lÆÿÍ×gdä¾gd Ukdíe>$$If– ””Ö0äÿ\

÷#x

›
tà ö$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
aö„Ä$If`„Ägd lÆÿ'¡$Ifgd lÆÿ'¡
F ¢ TV,-.-0-4-6-:-&!(!"ò"ô"D#F#J#L#N#P#T# $"$ì$î$´%¶%š&œ&\'^'6(8(ê(ì(Ü)Þ)Ž**n+p+.,0,--Ø-Ú-¸.º.t/v/ø/ú/&1(122Ö2Ø2`3b34 4,40464üöüöüöüòêòâòüöüòÚòÒòÎʾº´º´º´º´º´º´º´º´º´º´º´º´º´º´º´º´º´º´º´º´º´º¾º
h
cÐNHh
cÐh^l~j
¢Yh
cÐUh÷'h j9¼Whä¾UjãvOhä¾Uj$Fhä¾UjŒf>hä¾Uhä¾
hìr'NHhìr'E,-.-2-4-8-:-ì얃@BkdÑuO$$If– ”Öäÿ÷#$
tà ö$6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
aö$Ifgdä¾lÆÿt,Ukdx#F$$If– ””Ö0äÿM
÷#i
ª
tà ö$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
aö$Ifgdä¾lÆÿž:-ˆ-"’"”"˜"ò"ö"ììٖ‘~~$Ifgdä¾lÆÿžgd BkdZvO$$If– ”lÖäÿ÷#$
tà ö$6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
aö$Ifgdä¾lÆÿt,$Ifgdìr'lÆÿÍ× ö"ø"ü"D#H#J#N#©¤‘‘;¤Ukdl¡Y$$If– ””Ö0äÿ\

÷#x

›
tà ö$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
aö$Ifgdä¾lÆÿžgd Ukdš»W$$If– ””Ö0äÿ\

÷#x

›
tà ö$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
aöN#R#T#.404246484<4쩖SQQQìBkdù–Z$$If– ”lÖäÿ÷#$
tà ö$6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
aö$Ifgd
cÐlÆÿ\Bkdp–Z$$If– ”Öäÿ÷#$
tà ö$6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
aö$Ifgd•"ëlÆÿt,6484:4V4|4~4‚4"5J5¨6ª6ˆ7Š789:9

: :::BT>X@Z@
A

A~A€AäBæB4C6CZE\E*F,FvGxGFHHH¶H¸HôIöI*J.J2JÂJÄJKKlK€KœLžLòLôLMMpMrM@NBNfQhQ¸QºQŒRŽRèRüôðìðìðçðáðáðáðáðáðáðáðìÙðìÓìÓìÎìÓìÓìÓìÓìÓìÓìÓìÓìÓìÓìÓìðÊìÓìÓìÎìÓìÓìÓìÓìÓìÓìÓìÓìh•"ë h·¶6
h·¶NHjà&^h·¶U
h^l~NH h^l~6h·¶h^l~j‚—Zh·¶Uh'FŒP<4>4 ==== =¼©fdd©BkdW&^$$If– ”lÖäÿ‡#£#
tà ö£#6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
aö$Ifgd•"ëlÆÿt,BkdÎ%^$$If– ”Öäÿ‡#£#
tà ö£#6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
aö ="=,J.J0J4Jhˆlˆ¼©fddQ>$Ifgd•"ëlÆÿž$Ifgd·¶lÆÿžBkdþc$$If– ”lÖäÿŒ#£#
tà ö£#6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
aö$Ifgd•"ëlÆÿt,BkdŠýc$$If– ”ÖäÿŒ#£#
tà ö£#6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
aö èRêRÜSÞSvTxTtUvUâUäULVNVvVxVWºW¼WXˆfˆhˆjˆnˆtˆvˆzˆ ‰"‰ ŠŠÞŠàŠ¬‹®‹TV Ž"Ž¶Ž¸Ž
r‘t‘è‘ê‘““°“²“¦”¨”²”¶”º”¼”¾”ä•æ•¢–¤–Þ—à—v˜x˜‚™„™8š:š››Ú›Ü›ºœ¼œrúöúöúöúöúöúöúöúöúöôöðèðäÜðØÒØÒØÒØÒØÒØÒØÒØÒØÒØÒØÒØÒØÒØðØÎÆÎÀÎÀÎÀÎÀÎÀÎÀÎÀÎÀÎÀÎ
hH*sNHj2ÍghH*sUhH*s
h*VüNHh*Vüjº:gh*VüUh•"ëjœþch•"ëUh^l~Uh·¶
h·¶NHLutal, hogy szokatlan tapasztalattal állunk szemben.



Az egyik pompeji ház bejáratánál egy láncra kötött kutya képét találták meg, a következQ felirattal: Cave canem , vagyis: Vigyázz kutya! . Nehéz lenne nem észrevenni, milyen összefüggés van a kép és kiváltó funkciója között. A képre ugyanúgy kell reagálnunk, ahogy egy valóságos, ránk ugató kutyára reagálnánk. Vagyis a kép hatékonyan megerQsíti a feliratot, amely az esetleges betolakodót figyelmezteti a veszélyre. Vajon a kép egyedül is képes lenne e kommunikációs funkció betöltésére? Nos, képes lenne, ha a képpel az összes társadalmi szokás és konvenció ismeretében találkoznánk. Miért ne lenne például kommunikációs értéke azok számára, akik nem tudnak olvasni? Ha azonban elfelejtenénk, amit mindezekrQl a szokásokról tudunk, és egy idegen kultúra képviselQjét képzelnénk el, amint találkozik ilyen képpel, akkor a képnek sok egyéb lehetséges értelmezése is felmerül. Nem lehet-e szó például arról, hogy valaki egy eladó kutyát hirdet, vagy egy állatorvos cégérérQl, de a mozaik egy fekete kutya elnevezésq vendéglQ cégére is lehetett volna. Ezzel a példával csak arra szeretnénk emlékeztetni, hogy milyen sok mindent nyilvánvalóan adottnak veszünk, amikor egy képre nézünk, és megpróbáljuk üzenetét megfejteni. Ez az üzenet mindig elQzQ ismereteinktQl vagy lehetQségeinktQl függ. Hiszen például, amikor a pompeji mozaikot a nápolyi múzeumban látjuk, nem jutunk olyan következtetésre, hogy valahol egy leláncolt kutya van jelen. Nem ez a helyzet a kép kiváltó funkciójával. Még a múzeumban is képes a kép arra, hogy némi borzongást váltson ki belQlünk.



Arra a hozzájárulásra kell emlékeztetnem  amit a nézQ adalékának neveztem  , amelyet mi nyújtunk bármely reprezentációval kapcsolatban a fejünkben meglevQ képraktárból. Itt is igaz az, hogy csak akkor tudatosítjuk ennek a tényezQnek a szerepét, ha ez a folyamat nem mehet végbe, mivel nincsenek meg a megfelelQ emlékképeink. Amikor egy ház képére nézünk, rendesen nem rágódunk azon, hogy a kép milyen sok dolgot nem mutat meg számunkra, kivéve, hogyha speciálisan olyan vonatkozást keresünk, amelyet a kamera nem vett észre. Sok hasonló házat láttunk már, és a hiányzó információt ki tudjuk egészíteni emlékezetünkbQl, legalábbis úgy véljük. Csak amikor egy teljesen szokatlan szerkezettel találkozunk, akkor ébredünk rá, hogy minden reprezentációban van valamilyen rejtvényszerq elem. Az ausztráliai Sidney városában épült új operaház új típusú szerkezetet mutat, és ha valaki csak a fényképét látja, azonnal számos olyan kérdés merül fel benne, amelyeket a fénykép nem tud megválaszolni. Merre hajlik a tetQ? Mely részek fordulnak befelé, mely részek fordulnak kifelé? És milyen méretq az egész szerkezet?



Azt, hogy általában milyen rejtett elQfeltevésekkel közelítünk egy fényképhez, legkönnyebben a lapos képeken látható árnyékok korlátozott információértékével kapcsolatban demonstrálhatjuk, Ezek az árnyékok csak akkor biztosítják a helyes benyomást, ha feltételezzük, hogy a fény felülrQl, s általában balról érkezik. Ha megfordítjuk a képet akkor, amit eddig homorúnak láttunk, az most domborúnak tqnik és fordítva.




Vannak olyan esetek, amikor a kontextus, az összefüggés önmagában, szavak használata nélkül is egyértelmqvé teszi a vizuális üzenetet. Ezt a lehetQséget nagymértékben felhasználják a különbözQ nemzetközi események szervezQi, ahol a nyelvek bábeli zqrzavara lehetetlenné teszi a beszéd használatát. Az 1968-as mexikói olimpiai játékokon használt képi jelzések például önmagukat magyarázzák. Ennek alapja az, hogy nagyon kis százalék várható üzenetrQl van szó, és a választások számát nagyon leredukálták, amint azt a képek közül legjobban az elsQ kettQ szemlélteti. Ezek az ábrák jól mutatják; hogy a cél és a kontextus hogyan irányítják a kód leegyszerqsítését azzal, hogy csak néhány megkülönböztetQ jegyre koncentrálnak. Ezt az elvet nagyszerqen mutatják az ugyanerre az eseményre a különbözQ sportágakkal kapcsolatban készített képi jelzések is. Sohasem felejtsük el azonban azt, hogy még ilyen esetekben is a kontextust, az összefüggést a hagyományon alapuló korábbi elvárásoknak is támogatniuk kell. Ha ezek a kapcsolatok megszakadnak, a kommunikáció is megszqnik.
Paradox módon a televíziót a látás korlátozott lehetQségei tették egyáltalán lehetQvé: szemünkben egyetlen, a képernyQn átfutó fénypont váltakozó intenzitással hozza létre a képet. MielQtt ezt a technikai eljárást létrehozták volna, Claude Mellan francia mqvész virtuóz technikáját azzal igazolta, hogy olyan Krisztus-képet metszett, amely egyetlen spirálfonalból áll, a vonal megvastagodása és elvékonyodása jelzi a formát és az árnyalatokat.

A térkép absztrakciós szintjétQl már csak egy lépés választja el a grafikonokat és a diagramokat, amelyek olyan összefüggéseket mutatnak, amelyek eredetileg nem vizuálisak, hanem idQbeliek vagy logikai jellegqek. Az ilyen viszonyokat jelzQ térképek egyik legQsibb példája a családfa. A családfát gyakran megtaláljuk a középkori kánonjogi kéziratokban, mert a házasságok jogszerqsége, valamint az örökösödési törvények részben a rokonsági fokon alapultak. A családok származását kutatók szintén felhasználták a vizuális nyomtatásnak ezt a hatékony eszközét. A családfa tulajdonképpen tökéletes példája annak, hogy milyen elQnyei vannak a vizuális diagramoknak. A családfán egyetlen rátekintéssel láthatóvá válnak olyan viszonyok, amelyeket szavakban oly nehéz kifejezni, hogy közben elveszthetjük a fonalat ( mostohaanyám második unokatestvérének felesége ). A diagram, független attól, hogy milyen viszonyokról van szó, legyen az akár utasításadási hierarchia, akár nagyvállalati szervezet vagy könyvtári osztályozási rendszer logikai összefüggéseinek hálózata, mindig képes arra, hogy mintegy kiterítse elénk azt, amit a szóbeli leírás csak állítások egész sorával tudna megadni.



Hogy fölfedezzük eben a képen a madarat, szemünknek a mintádat bizonyos elemeit háttérként, más elemeit pedig madárként kell osztályoznia. Meglehet, hogy a képi felismerés nehéz-ségei, amelyek egyes kultúrákban meg-figyelhetQk, lényegileg ilyen terméshetqek. Bonyolultabb a probléma, ha egy kép több, egymást kölcsönösen kijáró osz-tályozási sémát kínál





A kacsa-nyúl két alternatív sémát nyújt a per-cepciós organizáció számára: mind a két séma értelmes alakot eredményez
Ablak vagy benzi-neskanna? Szobajelenet vagy szabadtéri? A percepciós készség és a kulturális ta-pasztalat szabja meg, ki mit lát ebben a képen



Melyik van köze-lebb a vadászhoz, az elefánt vagy az antilop? Két mozzanat utal a képi mélységre, az ismerQs méret és az át-fedés
A konstrukciós testben alkalmazott alakzatok egyike; ebek alapján kellett a kísérleti személy-nek pálcikákból és gyurmá-ból modellt szerkesztenie. Háromdimenziós formát lá-tunk-e vagy síkidomot?




A kétágú szigony. A legtöbb szemlélQ számára értelmetlen ez az ábra, sze-münk mégis  és hiába -próbálja értelmes alakzatba szervezni. A mélység illúziója késtet erre bennün-ket, s ugyanez az illúzió ítéli kudarcra próbálkozásunkat



A Gregory féle Pandora-szelence, Hudson egyik rajzával. Hudson nyo-mán
A Müller-Lyer--illúzió. A függQlegesek hos-sza egyenlQ, mégis a bal oldali tqnik hosszabbnak. Egy elképzelés szerint ezt az illúziót befolyásolja a bennünket körülvevQ világ ácsoltsá-ga : a függQlegesek derék-szögq nyilazása olyan reak-ciót vált ki, mint környeze-tünk szögletes tárgyai




A folyosó-illúzió. A két vastag függQleges hos-sza azonos, noha nem ez a látszat. Még a perspektívát nem ismerQ kisgyerekek is különbökQ hosszúságúnak ítélik Qket



A két vonal hos-sza azonos, mégis hosszabb-nak látjuk a függQlegest. Az lehet a jelenség oka, hogy az ábra függQleges vonala olyan reakciót kelt, mint a szabad térségek vízszintesei, melyek távolodnak a szemlélQtQl. A tendencia erQsebben jelentkezik a nyílt térségek lakóinál, akik hozzá vannak szokva a távlatokhoz



Nagyobb mezQ-függQségq személy nehezeb-ben találja meg a jobb oldali ábrában a baloldalt megrajzolt alaklatot

A Ponzo-illúzió



Amerikai és gua-mi kísérleti személyek reak-ciója  különbözQ feltételek között  a Ponzó-illúzióra. A kontrollhelyzetben azo-nos hosszúságú két vízszin-test mutattak. A geometriai ábra az elQzQ oldalon látható. A fotografikus textúra helyzetben a két azonos vízszin-tes egy gazdag textúrájú rét fotójára volt rajtolva. A fo-tografikus perspektíva helyzetben egy vasúti sínpár és a gazdag textúrájú rét szolgált háttér gyanánt
Perspektíva-grá-diens. Takarjuk le az ábrát, majd lentrQl kedve, lassan, soronként fedjük fel. A ökonómia elve s vele együtt a képi mélység csak több sor felfedése után érvényesül. Vickers nyomán



A 6. ábrát forgat-tuk el oly módon, hogy szim-metrikus legyen a szemlélQ felezQsíkjára vonatkoztatva. Ezt az alakzatot nagyobb valósínqséggel látja sík-idomnak a szemlélQ, mint a 6. ábrát


Fent: a hagyomá-nyos Kohr-féle ábrák. Lent: módosított változat a szim-metria-hatás vizsgálatára



Hudson elefánt-jai. Az európaiaknak az alsó ábra felel meg jobban, tanulatlan afrikaiaknak a felsQ



Ingela kutyája. Kiterített ábrázolásmód a gyermekrajzban
Egyazon tárgy háromféle rajza. a  perspektivikus ábrázolás; b  átlátszó rajz, mely azt mutatja, milyen a tárgy a valóságban; c  háromsíkú kivetítés, mely lehetQvé teszi a három képsíkban a tárgy pontos méreteinek fölvételét. A szétteregetett kocka valamennyi lapjának ilyen ábrázolása emlékeztet a primitív kultúrák hasonló ábrázolataira




Salamon-szigeti bennszülött kockaábrázolá-sa. Thurmvald nyomán
Északnyugat--amerikai indián törzsek raj-zai. a  cimsi medve; b  haida cápa; c  haida kacsa. Hasonlítsuk össze ez utób-bit a következQ ábrán látható két-fejq sassal



A kétfejq sas. Két érdekes mozzanat figyelhetQ meg az ábrán: a kiterített ábrázolásmódú sas és a pro-filban ábrázolt emberarc




Az Aberdeeni Egyetem címerpajzsa. Fi-gyelemre méltó a négy ne-gyedpajzs eredendQ szimmet-riája

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.

1-8 16 2.óra 2009. május 21. 5. gyakorlat 8. előadás ábra adatbiztonság aggregált kínálat állattan árupiac balázs jános bce kik biológia biomérnöki bme európai civilizációk eredete folyami duzzasztómű gazdmatek gyakorlódolg hrabal jegyzőkönyv jogképesség kérdések és válaszok korreláció kölcsey követelmények középkori európa kultur különleges épületszerkezetek linguistics makroökonómia marketing tétel miskolc nemzetközi gazdaságtan pedagógia pol.s. pót ptk stratégiai menedzsment szalay luca szív szivattyú terminális vegyes piacgazdaság vésés vezetői vizes éh. kez. vizsga word