Jog (Guttengéber Ádám E.a.)

Országok listájaHungaryBudapesti Műszaki FőiskolaBánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai KarHad- és biztonságtechnikai mérnökiJogi IsmeretekJegyzetekJog (Guttengéber Ádám E.a.)

1.Állam és a jog létrejötte, meghatározásuk:
Qsközösségben nincs állam, se jog. A többlettermeléssel létrejön a magántulajdon, ezzel felbomlik az Qsközösségi társadalom és létrejön az állam, a jog.
Társadalom:
 nincstelenek;
 tulajdonosok.
Állam: Történelmi kategória, viszonylagos önállósággal és szuverenitással rendelkezQ társadalmi szervezet, amely társ-i rendeltetését funkcióinak érvényesítésén keresztül valósítja meg a társadalom és a hatalmat gyakorlók érdekében.
 Viszonylagos önállóság: mqködése nem teljesen korlátlan, külsQ és belsQ tényezQk befolyásolják
 Államhoz kell:
*államterület;
*lakosság;
*szuverén hatalmat gyakorló elit.
 Szuverenitás: állami külsQ belsQ függetlenség.  Az állam a legnagyobb társadalmi szervezet.  Társadalmi rendeltetése. irányítás és vezetés.
 Funkció:
*Politikai f.: az állam külsQ védelmének és belsQ rendjének megszervezése
*SzervezQ f.:egészségügy, közügy, stb megszervezése.
A jog fogalma: a jog a hatalmat gyakorlók állami akaratát kifejezQ olyan normák rendszere, amelyet az állami szervek alkotnak és szankcionálnak, és amelynek érvényesülését az állami szervek biztosítják a társadalom és a hatalmat gyakorlók érdekében. Jogot csak bizonyos állami szervek alkothatnak.

2. Jogrendszer jogág,jogszabály fogalma, összefüggései:
A jogrendszer: a hatájos jogszabályok rendezett összessége. A jogrendszer jogágakra tagozódik tárgyuk és módszerük szerint.
 bqntetQjog(BTK)
 polgárjog(PTK)
 munkajog(MTK)
A jog mindíg emberi magatartást szabályoz.
Jogszabály: olyan emberi magatartás, amely általános és mindenkire kötelezQ.

3. A magyar közt. jogforrási rendszere:
A jogforrás: a jog megjelenési formáját, azaz azt fejezi ki, h. az adott jogszabály kitQl és milyen formában jelent meg. A legfQbb jogalkotó szerv az o.gy., amely törvényt alkot.
Jogalkotó szervek:
-kormány;
-miniszterek;
-önkormányzatok. ezek rendeletet alkotnak. A jogszabályok között hierarhia van, ami azt jelenti, h az alacsonyabb szintq jogsz. nem lehet ellentétes a magasabb szintqvel.

4. A jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei:
Kétféle jogsz:
-törvény
 rendelet.
Egyéb irányítási eszközök
*Miniszteri utasítás;
*Határozat;
*Szabályzat, szabvány;
*Irányelv.
A jegszabályok általánosak és mindenkinek kötelezQek, ezzel szemben az egyéb irányítási eszközök csak az alárendelt szervekre, személyekre kötelezQek.


5.A jogsz. érvényessége és hatályossága:
A jogsz. érvényességének 2 feltétele:
1. Attól származzon akinek megalkotására hatásköre van;
2. Ki legyen hirdetve, ill. közzé legyen téve(magyar közlöny, önkormányzati-újság).
A jogsz. hatálya 3 féle lehet:
*idQbeli(mettQl meddig hatályos. Önmagát helyezi hatályba.);
*személyi(kik az adott jogsz. címzettei, kikre vonatkozik.);
*területi (Az ország egész területére, v. csak egy meghatározott részére terjed ki).

6. A jogviszony alanyai: 3alanya van:
*állam;
*jogi személy;
*természetes személy.
A jogi személy önálló vagyonnal és alapító okirattal rendelkezQ szervezet.

7. Jogképesség, cselekvQképesség:
Jogképesség: a személynek az a képessége, h jogai és kötelezettségei lehetnek. Valamennyi jogalany jogképes (akár egy magzat is).
CselekvQképesség: az embernek az a képessége,h saját cselekvésével jogot szerezhet és kötelezettséget vállalhat. (csak természetes személy).
CselekvQképtelen: *14 éven aluli; *aki cselekvQképességet kizáró gondnokság alatt áll. (Igazságügyi elmeszakértQ cselekvQképtelenné(elmebeteggé) nyilvánítja. Gyámot jelölnek ki mellé.)
Korlátozottan cselekvQképes: (gondnoka van, de bizonyos feladatokat elláthat.) *14-18 év között; *elmebéli állapot alapján.
CselekvQképes: aki 18 évet betöltötte és nincs cselekvQképességet kizáró gondnokság alatt.

8. Jogalkotás és jogalkalmazás:
Jogalkotás: a kifejezetten jogalkotási hatáskörrel felruházott állami szerveknek, tudatosan, kimondottan és kizárólagosan általános és absztrakt magatartásszabályok formájádan megfogalmazandó jogi normák létrehozására irányuló jogi tevékenység. Két formája *törvényalkotás; *rendeletalkotás.
Jogalkalmazás: az általános és elvont módon megfogalmazott jogszabályoknak az egyes konkrét esetekben való hatájosulását jelenti.
3 szakasza:
1. a tényállás megállapítása (történeti tényállás)
2. A jogszabály értelmezése ~fajtái: *jogszabályi értelmezés; *jogalkalmazói ért.; *jogirodalmi ért.; ~Módjai: -nyelvtani  logikai  rendszertani  történeti.
3. A határozat meghozatala: *Személyi rész (ki hozta kivel szemben); *RendelkezQ rész (bqnösnek találja, elitéli); *Indokolás (a rendelkezQ rész részletes indoklása)

9. Alkotmány: ElsQ alkotmány 1949. évi XVtv. Ez óta nem alkottak újat. Az alkotmány a polgári forradalom terméke. Alkotmány alapelvei: 1. Hatalmi ágak megosztásának elve (montesciö) 3 hatalmi ág: -törvényhozói (parlament)  bírói (alkotmánybíróság)  végrehajtói (államfQ, kormány) Egymást kontrolálják. 2. JogegyenlQség elve. 3. AlapvetQ emberi jogok biztosítása: -személyes szabadság sérthetetlensége.  tulajdonhoz való jog.  vallásszabadság. 4. Törvények uralmának elve.

10. Az állampolgári jogok csoportosítása az alkotmányban: 1. Szabadságjogok csoportja: *a; Kollektív szab. j. csoportja:  egyesülési és gyülekezési jog(egyesületek, tüntetések)  szólás és sajtószab.(bárkirQl, bmirQl bmi mondható, irható)  lelkiismereti és vallásszabadság(idealista v. ateista, szabad vallás) *b; Egyéni szab.j.:  személyes szab sérthetetlensége;  magánlakás sérthetetlensége;  magántitok, levéltitok és telefontitok sérthetetlensége. 2. Gazdasági, szociális és kúlturális jogok csoportja: *a; munkához való jog *b; pihenéshez való jog *c; mqvelQdéshez való jog *d; egészséges élethez való jog. 3. JogegyenlQséggel való jogok: *a; a nemek, nemzetiségek, felekezetek egyenjogúsága 4. Hatalom gyakorlásában való részvétel joga *a; választójog 5. Állampolgári kötelezettségek  közteherviselés  a haza védelme.

11. Az országgyqlés: Az o.gy. a magyar közt. legfelsQbb államhatalmi és népképviseleti szerve. (386ogy képviselQ, 174 választókerület) Az ogy feladata:  LegfQbb feladata a m közt alkotmányának megalkotása;  Törvényt alkot;  Meghatározza az ország gazdasági társ-i tervét;  Megállapítja az állami költségvetést és annak végrehajtását;  Dönt a kormány programjáról;  Dönt a fegyveres erQk külföldi, v.országon belüli alkalmazásáról;  Közkegyelmet gyakorol;  Országos népszavazást rendel el;  Megválasztja a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az alkotmánybíróság tagjait, az állami számvevQszék elnökét, a legfelsQbb bíróság elnökét és a legfQbb ügyészt;  Az og-t négy évre választják;  Az ogy elnököt, alelnököket és jegyzQket választ tagjai közül;  Megválasztja az ogy állandó bizotságait;  Az ogy évente 2 rendes ülésszakot tart:1. febr 1-tQl júni15-ig; 2. szept 1-tQl dec15-ig;  Az ogy-i képviselQket megilleti a mentelmi jog: tettenérés kivételével nem lehet ellenük szabálysértési, ill. büntetQeljárást indítani.

12. A köztársasági elnök: Magyarország államfQje és a fegyveres erQk fQparancsnoka. 5 évre választja az ogy 2/3-os többséggel, egyszer újraválasztható. A köztársasági elnöki intézmény hatáskörét tekintve gyenge. Közt-i elnök feladatai:  Képviseli a magyar államot;  Megbízza és fogadja a nagyköveteket.  A magyar közt nevében nemzetközi szerzQdést köt;  Kitqzi az ogy-i és helyi önkormányzati választásokat;  Népszavazást kezdeményez;  Kinevezi és felmenti az államtitkárokat;  Kinevezéseket és kitüntetéseket adományoz;  Egyéni kegyelmet gyakorol;  Dönt az állampolgári ügyekben.

13. Az államigazgatási eljárás ált. szabályai: 1957. évi lV.-es tv. Az államigazgatási eljárás az áll.ig.-i szervek hatósági eljárása. Van külsQ és belsQ igazgatás: A belsQ az önmagának igazgatását jeleníti meg, mig a külsQ az a kifelé történQ igazgatás, azaz hatósági igazgatás. Közigazgatási eljárásra államigazgatási ügy során van szükség. Államigazgatási ügy: minden olyan ügy, amelyben közigazgatási szerv az ügyfeleket érintQ jogot, v kötelességet állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, v hatósági ellenQrzést végez. 2 alanya van:  Közigazgatási szerv;  Ügyfél: az a magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezQ más szervezet, amelynek jogait vagy jogos érdekeit az ügy érinti. A közig-i szervek illetékessége:  Általában az a közig-i szerv illetékes, amely területén az ügyfél lakhelye v. tartózkodási helye van.  Ingatlan esetén az ingatlan fekvése szerinti; –Engedélyhez v. bejelentéshez kötött tevékenység esetén, annak gyakorlása szerinti hatóság illetékes. Az államig-i eljárás indulhat az ügyfél kérelmére, bejelentésre, v. hivatalból. Az ügyintézés határideje 30 nap. A kérelem benyújtása írásban, szóban, ill. nyomtatványon. A belsö és külsQ államig-i elj többségében tárgyalás nélkül zajlik.(iratok alapján döntenek) Bonyolultabb esetben kell tárgyalás, ami határozathozatallal végzQdik. A határozat áll: személyi részbQl, rendelkezQ részbQl és indoklásból. Az elsQfokú határozat még nem jogerQs, fellebezésnek van helye(15 napon belül).A másodfokú hatóságnak kell írni, de az elsQfokúnak kell küldeni. A másodfokú hatóság határozata a kihirdetéssel jogerQssé válik, amellyel szemben közig-i úton további jogorvoslatnak nincs helye.

14. Szabálysértésekre vonatkozó általános szabályok: A jog azt a magatartást bünteti, ami a társadalomra veszélyes, azaz sérti az állami társadalmi rendet és az állampolgárok együttélési szabályait. Szabálysertés: a társadalomra kisebb mértékben veszélyes. Bqncselekmény: a társadalomra nagyobb mértékben veszélyes magatartás. A szabálysértés: olyan emberi magatartás, amely kisebb fokban veszélyes az emberi társ-ra, és amelyet törvény, kormányrendelet, ill önkormányzati rendelet annak nevez. A szabálysértés lehet szándékos: amikor a cselekményével az eredmény bekövetkezését akarja, vagy lehet gondatlan: amikor elQre látja cselekménye veszélyét, de bízik annak elmaradásában. Szabálysértési büntetés  Elzárás (1-60 napig max90);  Pénzbírság (ezertQl-150-ezerig);  Helyszínbírság(500-10ezerig) Szabálysértés miatt hozható intézkedések:  JármqvezetéstQl való eltiltás(1hónaptól 1évig);  Kitiltás (csak külföldit);  Elkobzás (amivel elkövették, v. ami létrejött);  Figyelmeztetés | A szab. sértés elévülési ideje 6 hónap. AXZŽ  ¨ ª È Ê è ê ö ¼
¾
À
ì
~

€

œ



¢

À

Â

Ø

Ú



"
:
®
Ö
Ü

: < > L N P ä æ NPRnÓ



V[ˆ "BD`b¸ºÎTV¤¦ª¾œ Ü óêß×ß×ß×ß×Éß×ß½ß×½ß×ß×ß×ß×߽߽߽ß×ß½ß×ß×ß×ßÉßóß×ßÉßÉß×ß×ß×ß×ß×Éß´óêßÉß½hr¨5CJaJhÿ[µhr¨>*CJaJhÿ[µhr¨5>*CJaJ h zõCJaJ hÿ[µhr¨CJaJh zõ5CJaJhÿ[µhr¨5CJaJGZ ª Ê ê ¾
€

¢

Â

Ú


< P æ PÓÔ

‰"DbºTV¦ 6Lúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdr¨\¬ýÜ è ê

 046JLhjÀÂ<>@\^`rtŠŒ˜¾ÀÂîð
68NP~€‚ÒÔÖÚ "’”<>z|~Žøú

tvˆ "RTjnp€‚õíõíáõíõíõíõØÌõí¾õíõíõíõ¾õíõíõíõíõíõصÌõíõ¾ªõíõí¾õíáõíáõíáõØÌõ¾õíõí h zõ5>*CJaJh zõ5CJaJhÿ[µhr¨5>*CJaJhÿ[µhr¨5CJaJhr¨5CJaJhÿ[µhr¨>*CJaJ h zõCJaJ hÿ[µhr¨CJaJCLjÀÂ@`tŒÂð
8P~€‚Ö"”>~úv "p‚¢Ðfúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdr¨‚ ¢ÎÐÔìfhª¬®Æ²-´-Ö-Î Ð ò B"D"~"<#>#Z#ô#ö#$$$'$@%A%O%Ã%Ä%Ï%Ð%Ñ%í%&
&R&Ö&æ&D'F'z'’(”(®(x) )¢)æ)ð*++h+
,@,D,õíõíõßõÖÊõí¼õí¼õí¼õí¼õí¼õÖÊõ´¼õ´¼õ´¼õ´ßõ´ßõßõ´¨õÖÊõ¼õœõœõœõœõhÿ[µhr¨>*CJaJhÚ@”hr¨>*CJaJ hÚ@”CJaJhÿ[µhr¨5>*CJaJhÿ[µhr¨5CJaJhr¨5CJaJhÿ[µhr¨6>*CJaJ h zõCJaJ hÿ[µhr¨CJaJ=fh®´-Ð D">#ô#ö#$A%Ä%Ñ%
&F'’(”(D,F,´2¶2´:¶:@?B?+L,LJnLn’xúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdr¨D,F,º,ò,ô,ú,°.¶.Ì/80:0@0f0j0–0š0Ê0Ð0

1J1L1R1¶1 22202n2´2¶2Þ2à2î2Ä3ä3´:¶:è:^<Œ<@?B?ž?P@Š@rAðABnCˆCÔD E¤IÂI,L`LŒN¬NPPªP¾PPQ~Q:RŒRTd¼dîdJnLnöêÜÑÅÑÅÑÜÑÅÑÅÑÅÑÅÑÜÑÅÑÜÑÅÑÜÑöêÑÜÑÜÑöêÑÜÑöêÑÜÑ·ÜÑÜÑÜÑ·ÑêÑÜÑÜÑÜѷѷѵѷÑöUhÿ[µhr¨6>*CJaJhÿ[µhr¨>*CJaJ hÿ[µhr¨CJaJhÿ[µhr¨5>*CJaJhÿ[µhr¨5CJaJhr¨5CJaJG büntetés elévülési ideje 1 év. (pl:nem fizet) Joghátrány alóli mentesítés ideje 2 év(priusz) Szabálysértési hatóságok:  1. Helyi polg. hiv. jegyzQje(nagyobb településeken szabálysértési csoport)  2. RendQrség(közrend, közbiztonság, közlekedési szabálysértések)  3. Vám és pénzügyQrség(vám, devizaügyek)  4. HatárQrség  5. Felügyeletek(munkavédelmi, ANTSZ, szerencsejáték, stb.) A szabálysértési hatóságok csak pénzbírsággal sújtható szabálysértésekben járhatnak el. Az elzárással sújtható szab.sértéseket a helyi bíróság bírálja el. A szeb.sértési ügyben az elkövetQ lakhelye szerinti hatóság jár el. Szabálysértési elj indul:  feljelentésre  hatósági észlelésre. A szabálysértési elj. iratok alapján folyik,. Tárgyalásra csak szükség esetén kerül sor. Az elsQfokú eljárás határozathozatallal végzQdik.  8 napon belül kifogás a határozatot hozó hatóságnak, aki módosíthatja, v. visszavonhatja határozatát. Ha a kifogást a bizottság nem fogadja el, akkor elbírálásra az elQzményekkel együtt továbbküldi a helyi bíróságnak. A bíró végzéssel határoz. ellene fellebbezni nem lehet, tárgyalást lehet kérni. Elzárással sújtható szabálysértésnél a bíróság tárgyalás nélkül az iratok alapján dönt kivételesen tárgyalást is tarthat. A bíróság a szab. sértési ügyben végzéssel határoz, ellene15 napon belül fellebbezni lehet.

15. A bqncselekmény és az elkövetQk: Bqncselekmény: az az elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társ-ra és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. Lehet szándékos, v. gondatlanságból elkövetett. A bqncselekmény lehet bqntett, v. vétség. Bqntett az a bqncselekmény, amelyre a BTK 2évet meghaladó szabadságvesztés kiszabását rendeli. az összes többi vétség. A BTK a befejezett bqncselekményt bünteti, de többségében a kisérletet is, súlyosabb bqncselekménynél az elQkészületet is. Bqncselekmény elkövetQi: *tettes; *társtettes (Qk a tettesek)*felbujtó; *Bqnsegéd (Qk a bqnrészesek) A büntethetQséget kizáró okok: *gyermekkor(<14); *kóros elmeállapot; *kényszer és fenyegetés (hatáséra követi el, nem saját akaratából); *Tévedés (ténybeli, vagy társ-ra való veszélyességbeli.); *jogos védelem: ha jogtalan támadás ellen csak bqncselekménnyel tudjuk elhárítani. Elvei: szükségszerqség, arányosság és idQszerqség. *végszükség(veszélyhelyzet); *magánindítvány hiánya. A büntethetQséget megszüntetQ okok: 1. az elkövetQ halála; 2. elévülés (életfogytignál 20 év); (határozott idejq szabadságvesztésnél a büntetési tétel felsQ határa az elévülési idQ); (A háborús, népellenes, valamint a terroristacselekmények nem évülnek el);  3. Kegyelem( közkegyelem, amnesztia ogy által;  Egyéni kegyelem közt. elnök által).

16. Büntetések és intézkedések: FQbüntetések: (1990-bem M.o.-on eltörölték a halálbüntetést.) 1.Szabadságvesztés büntetés:  Életfogytiglan tartó(halálig, de X idQ után szabadlábra helyezhetQ)  Határozott idejq max 15 év halmazati összbüntetésként 20év. EltölthetQ:  fegyház;  börtön;  fogház-ban. A szabadságvesztés lehet végrehajtandó, v. felfüggesztett max 3év. Felfüggesztett: kiszabják a büntetést, és X idQre felfüggesztik. Próbára bocsájtás: Bqnös, de 1-3 év próbára bocsájtják, és, ha ezalatt nem követ el semmit, akkor meg sem tudja hány évet kapott volna. 2.Közérdekq munka 1-50 napig(a hét egyik munkaszüneti napjában 6órát kénytelen ingyen dolgozni.) 3.Pénzbüntetés: 30-540 napi tétel 1 napi tétel 100Ft-tól 20 ezer Ft-ig. Mellékbüntetések: 1.KözügyektQl való eltiltás (1-10év) 2.Foglalkozástól való eltiltás(1-10év) 3.JármqvezetéstQl való eltiltás (1-10év) 4.Kitiltás(HelységekbQl, ország bizonyos területeirQl max 5 évre.) 5.Kiutasítás(Mo területérQl) 6.Pénz mellékbüntetés(max 10 millió Ft általában szab vesztés mellett) Intézkedések: akkor, ha az illetQvel szemben nem tartják szükségesnek, v. nem lehet megbüntetni. (ennek nincs priusza.) 1.Megrovás; 2.Próbára bocsájtás (nem szabják ki a büntetést a próba idejéig.); 3.Kényszergyógykezelés; 4.Az alkoholisták kényszergyógyítása.; 5.Elkobzás; 6.Vagyonelkobzás(a bqncselekménybQl származó vagyont)

17. Mentesítés a büntetett elQélethez fqzQdQ hátrányok alól: A szándékos bqncselekményeknél van büntetett elQélet, feltéve, h szabadságvesztésre ítélték.  1 évet meg nem haladó sz.v. után 3év a büntetett elQélet.  1-5 év esetén 5év a priusz  5évet meghaladó sz.v. után 10év a priusz. (próbára bocsájtásnál nincs priusz; felfüggesztésnél a felfüg. ideje=priusz.) Priusz alól 3 féle mentesítés lehet:  1.törvényi mentesítés (ha letelik);  2.bírói mentesítés(kérelemre, ha a fele letelt);  3.kegyelem.

18. Vagyon elleni bqncselekmények: 5féle értéket különböztetünk meg:  1.Kisebb érték 10E-200E-ig(pénzbüntetés, szab.v);  2.Nagyobb ért.200E-2M-ig(3 évig);  3.JelentQs ért. 2M-50M-ig(5 évig);  4.Különösen nagy érték 50M-500M-ig(2-8 évig);  5.Különösen jelentQs érték 500M<(5-05 évig). *Lopás *Sikkasztás *Csalás *Rablás *Kifosztás *Zsarolás *Orgazdaság *Jármq önkényes elvétele.
19. BüntetQ eljárás: Alapelvei:  1.Hivatalból való eljárás(a hatóságnak kötelessége elindítani, ha tudomása van róla);  2.Ártatlanság védelme(az ítéletig valószínqsíteni kell az ártatlanságát);  3.A személyi szabadság és más állampolgári jogok biztosítása;  4.A tényállás felderítése és a bizonyítékok szabad értékelése.  5.Védelemhez való jog(5éven felüli büntetésnél kötelezQ a védQ);  6.Jogorvoslati jogosultság  A hatóság intézkedései(’!panasz) és határozatai(’!fellebbezés) ellen.  Fellebbezés:1 fokü ítélet végén megkérdezik, h tudomásul veszi e *igen=jogerQre lép; *nem 3 nap gondolkodási idQ; *nem azonnal fellebbez(3 napon belül el kell küldeni  felmentésért, v. enyhítésért);  7.Anyanyelv használata(nem tud magyarul  tolmács);  8Az eljárási feladatok megoszlása:(a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül.)  9.A szóbeliség és a közvetlenség(a tárgyalás szóban történik, hagy a bírónak benyomása legyen a vádlottról);  10.A tárgyalás nyilvánossága(kivéve állami v. szolgálati titok, v kiskorúak tárgyalása esetén).

20.BüntetQ ügyekben eljáró hatóság:  1.Nyomozó hatóság: elsQsorban az ügyészség(nem az amelyik vádat emel ezek az ügyészek nyomozók) és a rendQrség;  Nyomozhat a vám és pénzügyQrség és a határQrség is (a repülQ és hajókapitányoknak is van nyomozati joguk);  2.Ügyészség: Feladata nyomoz, v. felügyeli a nyomozást. Van *Helyi ügyészség; *Megyei ügyészség; *LegfQbb ü.(a legfQbb ügyészt az ogy választja hat évre, Q nevezi ki az összes többi ügyészt.)Van hierarhia;  3.Bíróság: Feladata: az igazságszolgáltatás. A bírók függetlenek. Van: *Helyi bíróság; *Megyei b., FQvárosi b. *ÍtélQtáblák; *LegfelsQbb b. (a legfelsQbb bírót az ogy választja 2/3-os többséggel a többi bírót a közt. elnök nevezi ki a felsQbb bíróság az alsóbbat nem utasíthatja.)

21. A büntetQ eljárásban részt vevQ személyek: 1.Terhelt: *nyomozati szakaszban=gyanusított; *tárgyalás során=védett; *ítélet után=elítélt. |Joga van:  megtagadni a vallomást;  megismerni, h miért folyik ellene eljárás;  indítványokat tenni;  nyomozati szakaszokon részt venni;  az ügy iratait a nyomozás után megtekinteni. 2.VédQ: ügyvéd (meghatalmazott, v kirendelt); 3.Sértett:(ha az ügyész ejti a vádat, akkor pót magánvádat nyújthat be); 4.Magánvádló; 5.Magánfél:aki a polgári jogi igényét érvényesíteni kívánja a büntetQ eljárás során.

22. A büntetQeljárás bizonyítási eszközei: 1.Bizonyíték:Tanuvallomás: Nyomozóhatóság egyik feladata a tanuk felkutatása, kihallgatása.(tanúként azt kell kihallgatni, akinek a bizonyítandó tényrQl tudomása van. A tanúként beidézett személy köteles megjelenni a kihallgatáson és vallomást tenni.  Nem lehet kihallgatni tanúként a védQt, és azt aki a titoktartási kötelezettsége alól nem kapott felmentést.  Megtagadhatja a tanúvallomást a terhelt hozzátartozója.  Szakvélemény  Tolmács(hamis fordítás=hamis tanuzás)  Tárgyi bizonyítékok: (azok amelyek a bqncselekmény nyomait hordozzák magukon, amivel elkövették a bqncselekményt, és ami annak eredményeként létrejött.);  Okirat;  A terhelt vallomása (bármikor megtagadhatja a vallomástételt, de akkor nem helyezhetQ szabadlábra.);  Szemle (helyszíni szemle);  Helyszínelés;  Bizonyítási kísérlet (rekonstrukció);  Felismerésre bemutatás;  Szembesítés (ellentétes vallomások esetén)

23. A büntetQ eljárás kényszerintézkedései: 1.Prizetbe vétel:(ideje 72 óra) olyan személyeket lehet, akiket tetten értek és nem tudják igazolni magukat, ill. olyan súlyos bqncselekményt követett el, amiért várható elQzetes letartóztatása. 2.ElQzetes letartóztatás: ~ba azt lehet helyezni, akinél a szökés veszélye fennáll, v. szabadlábra helyezése esetén fennáll a bizonyítékok eltüntetésének esélye, vagy fennáll a bqnismétlés lehetQsége.  elQzetes letartóztatás max 3 év;  a bíráság rendeli el elQször 3 napra, aztán hosszabbítható. 3.Ideiglenes kényszergyógykezelés: akit várhatóan kényszergyógykezelésre fognak ítélni. 4.A lakhelyelhagyási tilalom; 5.Házi Qrizet; 6.ElQvezetés: azt a személyt, aki többszöri beidézésre sem jelenik meg (útba indítják, v beviszik); 7.Utiokmány elvétele; 8.Óvadék: Ha szabadlábon léte alatt nem követ el semmit, és minden idézésen megjelenik, akkor az ügy végén visszakapja a pénzt, még akkor is ha bqnös. 9.Lefoglalás: Azokat a tárgyakat, amelyek bizonyítékul szolgálhatnak. 10.Házkutatás; 11.Motozás (ruházat, testüreg); 12.A számítógépben rögzített adatok záralá vétele. (flopy, cd is)

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. óra 4. gyakorlat adatbázis adóigazgatás ady állatrendszertan anyagszerk ásványtan bodlaki tamás durkheim economic policy etikett feladatok filozófiai antropológia flaubert funkcionalizmus függvényelemzés gyakorlódolg helyi társadalom jogi és államigazgatási alapismeretek kalkulus képek képzőművészet kéri bálint kollokvium konjunktúrakutatás kőzetek közjog kultúra lemez logika ma mechanika 2 mindennapok kémiája munkavédelem nitridálás outsourcing oxidáció polg.jog polgári jog political science pszichó radács szerves szocioógia tájékoztató természet természetvédelmi mérnök vizsgához white