munkaerő terndek

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiMunkaerőpiacJegyzetekmunkaerő terndek

MUNKAPIACI TRENDEK MAGYARORSZÁGON, 2005

Fazekas Károly és Telegdy Álmos

fazekas ­ telegdy

Bevezet 1. Foglalkoztatottság, inaktivitás 2. Munkanélküliség 3. Bérek 4. Területi különbségek a foglalkoztatásban, a munkanélküliségben és a bérekben Összefoglalás Hivatkozások

14

munkapiaci trendek...

BEVEZET
A 2005. évet számos makrogazdasági jellemz alapján sikeres évként könyvelhetjük el. A bruttó hazai termék 4,3 százalékkal ntt, meghaladva az elz évi 3,8 százalékot. A 3,6 százalékos infláció pedig a rendszerváltás óta mért legalacsonyabb érték. A beruházások volumene 6,4 százalékkal bvült, ami elmaradt ugyan az elz évi 9,1 százaléktól, de némileg meghaladta az elz négy év átlagát.1 A kedvez adatok azonban nem kendzhetik el, hogy a tarthatatlan 8­10 százalékos államháztartási hiány veszélyezteti az ország pénzügyi stabilitását, elkerülhetetlen a mélyreható kiigazítás, valamint a nagy elosztórendszerek strukturális átalakítása. A munkaerpiacon két figyelemre méltó változást figyelhetünk meg. Hasonlóan 2004-hez, a közalkalmazottak száma tovább csökkent. A hagyományosan alacsony aktivitási ráta valamelyest ntt, de ezt ­ sajnálatos módon ­ nem a foglalkoztatottak, hanem a munkanélküliek számának növekedése váltotta ki. A továbbiakban bemutatjuk az aktivitás, foglalkoztatottság, valamint a munkanélküliség alakulását. A munkanélküliség jelents mértékben, több mint egy százalékponttal növekedett 2005-ben, ennek okaival részletesebben foglalkozunk. A bevezet második felében a bérek, illetve a munkaerpiac regionális különbségeit tárgyaljuk. 2005 munkaerpiacának bemutatásakor az ok-okozati összefüggéseket csak felvetjük, de nem támasztjuk alá részletes elemzéssel.

1. FOGLALKOZTATOTTSÁG, INAKTIVITÁS
A hagyományosan alacsony aktivitás Magyarországon 2005-ben sem változott számottev mértékben. A 7 millió 720 ezer fs 15­74 év közötti népességbl csupán 4 millió 205 ezer 400 f volt aktív a munkaerpiacon, ami 54,5 százalékos aktivitási rátát jelent (1. táblázat).2 Egy évvel korábban az aktivitási ráta 0,7 százalékponttal volt alacsonyabb, vagyis 2005-ben 52 100-zal többen voltak aktívak, mint 2004-ben. A férfiak aktivitási rátája 61,7 százalék, a nké pedig mindössze 47,8 százalék volt. A 14 százalékos különbség a fér-

1 A tanulmányban felhasznált adatok központi forrása Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Stadat-rendszere. Amennyiben más forrást használtunk fel, ez jelezzük a szövegben. Köszönjük Nagy Gyulának a tranzíciós mátrixok kiszámításában nyújtott segítségét. 2 A foglalkoztatási és munkanélküliségi ráták a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet meghatározásait követik. Ezek szerint foglalkoztatottnak az számít, aki legalább egy órát dolgozott pénzért vagy természetbeni juttatásért a referenciahéten. A foglalkoztatási ráta a foglalkoztatottak aránya a munkakorú népességben (a KSH szerint ez a 15­74 éves populáció). Az munkanélküli, aki nem dolgozott a referenciahéten, szeretne dolgozni, és más tényezk nem akadályozzák, hogy munkába álljon, valamint aktívan keres munkát. A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek aránya az aktív népességen belül (amely egyenl a foglalkoztatottak és a munkanélküliek sokaságával). Inaktív az, aki nem aktív.

15

fazekas ­ telegdy

fiak és nk között megfelel az Európai Unióban jellemz értéknek: az EU25 tagállamában átlagosan 15,2 százalékkal aktívabbak a férfiak, mint a nk (Eurostat). Bár a magyarországi adatok nem ugyanazokra a korcsoportokra vonatkoznak, mint az Eurostaté (azok a 15­64 év közötti népességgel számolnak), a két szám közelsége jelzi, hogy a magyar munkaerpiac a férfiak és nk aktivitási különbsége szempontjából az EU átlagához hasonlóan viselkedik. Mindkét nem aktivitási rátája ntt valamelyest 2004-hez képest: a férfiaké 0,5, a nké 0,8 százalékponttal.
1. táblázat: Foglalkoztatottság, aktivitás és munkanélküliség Foglalkoztatott Év Együtt 2004 2005 Férfiak 2004 2005 Nk 2004 2005 3900,4 3901,5 2117,3 2116,1 1783,1 1785,4 MunkaAktív nélküli ezer f 252,9 303,9 136,8 159,1 116,1 144,8 Inaktív Foglalkoz- Munkanél- Aktivitási tatási ráta küliségi ráta ráta százalék 50,5 50,5 57,5 57,4 44,1 44,2 6,1 7,2 6,1 7,0 6,1 7,5 53,8 54,5 61,2 61,7 47,0 47,8

4153,3 3567,9 4205,4 3517,1 2254,1 1426,9 2275,2 1409,7 1899,2 2141,0 1930,2 2107,4

Forrás: KSH Stadat-rendszer. Az adatok a 15­74 éves népességre vonatkoznak.

A foglalkoztatottak száma 3 millió 901 ezer 500 volt 2005-ben, a foglalkoztatási ráta pedig alig volt magasabb, mint 50 százalék, ami pontosan megegyezik a 2004. évi rátával. A nemek közti különbségeket nagyrészt a foglalkoztatási ráta generálja: míg a férfiak 57,4 százalékának volt munkahelye, a nk között ez az arány 44,2 százalék, és ezek a ráták sem változtak számotteven az elz évhez képest. A foglalkoztatási ráta nemzetközi összehasonlításban igen alacsonynak számít. Az Eurostat adatai szerint a 15­64 év közötti lakosságra vonatkoztatott ráta 56,9 százalék volt 2005-ben, ami 7 százalékponttal alacsonyabb, mint az Uniós átlag. Magyarországénál alacsonyabb foglalkoztatási rátája Máltának (53,9) és Lengyelországnak (52,8) van az uniós országok közül, valamint Bulgáriának és Horvátországnak (55,8 és 55 százalék). A foglalkoztatottak körében az alkalmazotti-önfoglalkoztatotti arány 70:30 százalék volt, s az alkalmazottak 29,5 százaléka a közszférában dolgozott. A munkahelyteremtés dinamikája a köz- és a magánszférában nagyon különbözött egymástól. A magánszférában 2004 és 2005 között nettó 4200 új munkahelyet teremtettek, ezzel szemben a közszférában 10 700 munkahely sznt meg. A nettó 6500 munkahely megsznését a nemzetgazdaság szintjén ellensúlyozta a mintegy 7600 új önfoglalkoztatott, s így végül 1100-zal ntt a foglalkoztatottak száma. Arra sajnos nincs statisztika, hogy az önfog-

16

munkapiaci trendek...

lalkoztatottak új belépk-e a munkaerpiacra, vagy státust váltottak, és alkalmazottból lettek önfoglalkoztatottá. Mivel a foglalkoztatottak száma alig bvült, az aktivitási rátát a növekv munkanélküliség emelte: egy év alatt 253 ezerrl 304 ezerre ntt a munkanélküliek száma. Az ötvenezer új munkanélküli 7,2 százalékra emelte a munkanélküliségi rátát, ami 1,1 százalékpontos növekedést jelent az elz évhez képest. Mindkét nem munkanélküliségi rátája jócskán megntt, a férfiaké 0,9 százalékponttal, a nké pedig 1,4-del. Mivel 2005-ben ez volt a legfontosabb változás a munkaerpiacon, áttekintjük lehetséges okait.

2. MUNKANÉLKÜLISÉG
Több évig tartó csökkenés, majd stagnálás után a munkanélkülisége ráta megntt 2005-ben. Amint ezt az 1. ábra bemutatja, a munkanélkülisége ráta 1993-ban 12,1 százalék volt, és ez a magas ráta nyolc év alatt folyamatosan csökkent, elérve a 5,7 százalékot 2001-ben. Az ezt követ három évben a munkanélküliség nagyon lassan, de növekedni kezdett: 2004-ig csupán fél százalékpontot. 2005-ben azonban a ráta több mint egy százalékpontot ntt, és elérte a 7,2 százalékos szintet (a következ év els negyedében pedig 7,7 %ra ugrott). A magyar munkanélküliségi ráta még mindig alacsonyabb, mint az Európai Unió átlagos 8,8 százalékos rátája (Eurostat), de aggodalomra ad okot gyors növekedése, valamint az, hogy a növekedés a bruttó hazai termék 4,3 százalékos bvülése mellett következett be. A közép-kelet európai országok közül csak Szlovéniában kisebb a munkanélküliek aránya, ahol a munkanélküliségi ráta 6,5 százalék volt 2005-ben.
1. ábra: A munkanélküliségi ráta, 1993­2005 (százalék)
13 11 9 7 5

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Q1

Forrás: KSH Stadat-rendszer. Az adatok a 15­74 éves népességre vonatkoznak.

Kik munkanélküliek, és melyik társadalmi csoportnak munkanélküliségi rátája felels a 2005. évi növekedésért? A 2. táblázat nemre, korra és végzettségre lebontva mutatja be a munkanélküliségi rátákat 2004-ben és 2005-ben, va-

17

fazekas ­ telegdy

lamint az éves változást. Amint azt már említettük, a nk rátája fél százalékponttal magasabb, mint a férfiaké, ami fél százalékpontos növekedéstöbbletnek a következménye. Kor szerint a munkanélküliségi ráta csökken tendenciát mutat: a 15­19 éves korosztályban az aktívak 34,9 százalékának nincs munkája, a 20­24 évesek 13,4 százalékának, a többi korosztályban pedig a munkanélküliségi ráta 6,5 és 4,8 százalék között mozog. A munkanélküliségi ráta éves változása is azt jelzi, hogy a fiatal korosztályokat jobban sújtotta a munkanélküliség növekedése, mint az idseket. A legfiatalabb munkavállalók körében a ráta 2,9 százalékponttal ntt, a 20­24 évesek között 4,1 és a 25­29 évesek között 1,7 százalékponttal. A 29 évnél idsebb munkavállalók rátája pedig kevesebb mint egy százalékponttal lett magasabb. A fiatalok magas rátája azt bizonyítja, hogy ehhez a korosztályhoz tartozók nagy elhelyezkedési gondokkal küzdenek. Ennek súlyos következményei lehetnek, mert ha egy fiatal tartósan elveszti kapcsolatát a munkaerpiaccal ­ ami az egyik lehetséges következménye a hosszan tartó munkanélküliségnek ­, akkor a társadalomra két költség is hárul. Növekszik az egyén várható segélyfüggsége, és kárba vész az iskolai évek alatt felhalmozott tudás értéke.
2. táblázat: A munkanélküliségi ráta nem, kor és iskolai végzettség szerint (százalék) Megnevezés Összesen Nem Férfi N Kor 15­19 20­24 25­29 30­39 40­49 50­59 Végzettség Nyolc osztály vagy kevesebb Szakiskola Érettségi Egyetem 2004 6,1 6,1 6,1 34,9 13,4 6,5 6,0 5,0 3,9 12,3 6,9 4,7 2,3 2005 7,2 7,0 7,5 37,8 17,5 8,2 6,8 5,7 4,8 15,6 7,4 4,9 2,3 Változás 1,1 0,9 1,4 2,9 4,1 1,7 0,8 0,7 0,9 3,3 0,5 0,2 0,0

Forrás: KSH (2005), (2006), KSH Stadat-rendszer. Az adatok a 15­74 éves népességre vonatkoznak.

Tudnunk kell azonban, hogy a fiatalok esetében a munkanélküliségi ráta alakulása önmagában nem jellemzi megfelelen az elhelyezkedési nehézségek növekedését vagy csökkenését. Ennek oka, hogy ezekben a korosztályokban magas és idben változó az inaktívak ­ elssorban a tanulók ­ aránya, ami szintén befolyásolja a munkanélküliségi rátát (lásd 2. lábjegyzet). Az adatok szerint 2005-ben valóban növekedtek a fiatalok elhelyezkedési nehézségei. A

18

munkapiaci trendek...

15­24 éves korosztályban a munkanélküliek aránya 4,3 százalékról 5,3 százalékra növekedett. Miközben a korosztály létszáma 25 ezer fvel csökkent, a munkanélküliek száma 11 ezer fvel ­ mintegy 20 százalékkal ­ növekedett. A nappali tagozatos tanulók száma 2005-ben kismértékben valóban növekedett (+2700 f) némileg csökkent viszont az egyéb okból inaktívak létszáma (­1500 f).
3. táblázat: A 15­24 évesek gazdasági aktivitása nemek szerint, 2003­2005 (ezer f) Inaktívak Gyesben, Nyuggyedben, Nappali Egyéb díjban gyetben tagozatos indok tanuló részesül 6,4 7,3 6,1 46,6 40,0 37,4 705,1 708,6 711,3 162,9 178,6 171,9

Foglalkoz- Munkatatottak nélküliek Év 2003 2004 2005 355,5 305,8 277,4 54,9 55,9 66,9

Összesen

Népesség

921,0 1331,4 934,5 1296,2 926,7 1271,0

Forrás: KSH Munkaerfelvétel.

A munkanélküliség és a legmagasabb iskolai végzettség negatívan korrelál egymással. Amíg a legfeljebb nyolc osztályt és szakiskolát végzettek körében a munkanélküliségi ráta 15,6, valamint 7,4 százalék, az érettségizetteké 4,9, és a felsfokú képzettséggel rendelkezké pedig csupán 2,3 százalék. A munkanélküliség növekedése egyértelmen az alacsony képzettségeket sújtotta leginkább, mivel a legkevésbé képzettek rátája 3,3 százalékpontot ntt. A szakiskolával rendelkezké fél százalékpontot emelkedett, az ennél magasabb képzettségeké pedig nem változott. A munkanélküliség fontos jellemzje az, hogy milyen hosszú ideig tart. Rövid munkanélküliségi idtartamnak az lehet az oka, hogy a dolgozók egy része munkahelyváltás esetén szükségszeren munkanélküli egy ideig, mivel idbe telik új munkahelyet találni. A rövid munkanélküliség jelenléte a gazdaságban még hasznos is lehet, mivel fegyelmez ereje van: ha a munkavállaló tudja, hogy nem könny elhelyezkedni, jobban megbecsüli állását. Ezzel szemben a hosszan tartó munkanélküliség számos negatív hatással jár. A munkát keres elveszítheti hitét abban, hogy valaha még alkalmazzák, abbahagyhatja a keresést, és ezáltal inaktívvá válik. Szakértelmének egy részét is elveszítheti, ha hosszú ideig nem dolgozik. Nem utolsósorban a hosszú munkanélküliség megbélyegezheti az egyént, mivel a munkaadók úgy vélekedhetnek, hogy ha valaki hosszú ideig nem talált munkát, az valószínleg nem jó munkaer. Sajnos, a munkanélküliség idtartama Magyarországon hosszú, amint ezt a 4. táblázat bizonyítja. 2005-ben a munkanélküliek csupán öt százaléka talált munkát egy hónapon belül, és 16,5 százaléka 1­3 hónap alatt; 41,6 százalékuk több mint egy évig volt munkanélküli, és ezen belül 18,4 százalék több mint két évig. A munkanélküliség hossza keveset változott 2004-hez képest. Azok aránya, akik több mint egy éve keresnek munkát valamelyest ntt.

19

fazekas ­ telegdy 4. táblázat: A munkanélküliség idtartama Munkanélküliség idtartama (hónap) 1 hónapnál kevesebb 1­3 4­6 7­12 13­18 19­24 25 hónap vagy több Összesen 2004 Munkanélküli Százalék (ezer f) 13,0 42,0 39,9 55,3 33,4 19,6 47,2 250,4 5,2 16,8 15,9 22,1 13,3 7,8 18,8 100,0 2005 Munkanélküli Százalék (ezer f) 14,8 48,9 44,1 65,4 41,0 27,4 54,3 295,9 5,0 16,5 14,9 22,1 13,9 9,3 18,4 100,0

Forrás: KSH (2005), (2006). Az adatok a teljes 15­74 éves népességre vonatkoznak.

3 A százalékokat úgy képezzük, hogy a 2005 IV. negyedben azon munkanélküliek számát, akik egy adott munkaerpiaci státusból érkeztek (foglalkoztatottból vagy inaktívból) elosztjuk foglalkotatottak, illetve az inaktívak számával a bázisévben.

Az adatok tehát azt bizonyítják, hogy a munkanélküliségi ráta 1,1 százalékpontos növekedése dönten a nk, a fiatalok és az alacsonyan képzettek körében végbement munkanélküliség-növekedésre vezethet vissza. De mi az oka a munkanélküliség növekedésének? Erre a kérdésre nem könny választ adni. Most csupán megkíséreljük felvázolni ­ és ha mód van rá, adatokkal alátámasztani ­ a lehetséges okokat. Elképzelhet, hogy technológiai változás ment végbe az országban, ami magasan képzett dolgozókat igényel, és ezért az alacsonyan képzettek iránti munkakereslet csökken. Az eddig bemutatott adatok ezt valamelyest alátámasztják, mivel a beruházások volumene bvült, és a munkanélküliségi ráta az alacsonyan képzettek, valamint a fiatal és emiatt csekély munkahelyi tapasztalattal rendelkez dolgozók körében ntt elssorban. Az is lehetséges, hogy az aggregált gazdasági növekedés ellenére recesszióban vannak azok az iparágak, amelyek hagyományosan alacsonyan képzett dolgozókat foglalkoztattak. Ennek egyik oka a megersödött nemzetközi verseny lehet. A rendelkezésre álló aggregált adatok azonban nem támasztják alá ezt a hipotézist. Igaz, hogy a mezgazdaságban a munkahelyek száma nettó tízezerrel, és az iparban 24 ezerrel csökkent, de a kereskedelemben 40 ezer, a vendéglátásban ötezer új munkahelyet teremtettek (KSH, 2006). A munkaerpiac kínálati oldala is befolyásolhatta a munkanélküliség növekedését, ha az inaktívak úgy döntöttek, hogy elkezdenek aktívan munkát keresni. Ennek oka például az lehet, hogy valamilyen ok miatt úgy vélik, könynyebb munkát találni, például a kormány munkahelyteremt politikái miatt. Tehát a munkanélküliek száma nem az elbocsátások miatt n meg, hanem azért mert az inaktívak egy része kezd munkát keresni. Ezt vizsgáljuk meg a 5. táblázatban, ahol a foglalkoztatott­munkanélküli és inaktív­munkanélküli váltást mutatjuk be a foglalkoztatottak, illetve az inaktívak százalékában a 2004. I­IV. negyedév és a 2005. IV. negyedév között.3 Az adatok szerint a munkanélküliségbe való áramlás a foglalkoztatottak, valamint az inaktívak

20

munkapiaci trendek...

közül hasonló arányban történt, és nem úgy tnik, hogy az elz évekhez képest számotteven megntt volna az inaktívak munkanélküliségbe való áramlása (vesd össze a Statisztikai adatok 5.3. ábráival).
5. táblázat: A foglalkoztatott­munkanélküli és inaktív­munkanélküli státusok közötti váltás (százalék) Foglalkoztatott­munkanélküli Inaktív­munkanélküli 2004. IV. negyedév ­ 2005. IV. negyedév 2005. I negyedév ­ 2005. IV. negyedév 2005. II. negyedév ­ 2005. IV. negyedév 2005. III. negyedév ­ 2005. IV. negyedév 2,0 1,4 1,3 0,1 1,6 1,4 1,7 0,1

Megjegyzés: A táblázat a foglalkoztatott­munkanélküli és inaktív­munkanélküli váltásokat mutatja be a foglalkoztatottak, illetve az inaktívak százalékában. Forrás: KSH munkaer-felvétele.

3. BÉREK
A teljes munkaidben foglalkoztattak átlagos bruttó bére a nemzetgazdaságban 158 ezer 315 forint volt 2005-ben. A bérek 8,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, amint azt a 6. táblázat bemutatja. Mivel a pénzromlás mértéke ez id alatt 3,6 százalék volt, a reálbérek 4,3 százalékkal emelkedtek. A bérek mind a magán-, mind a közszférában növekedtek, de a változás mértéke igen eltér volt. A magánszférában a bérek átlagosan 6,9 százalékkal nttek, ami reálértékben csupán 3,3 százalékos növekedés, a közszférában a nominális növekedés majdnem 13 százalékos volt. Ezek szerint a közalkalmazottak reálbére több mint 7 százalékkal ntt. A nettó bérek nemzetgazdasági szinten 1,3 százalékkal többet nttek, mint a bruttó bérek, ami jelzi, hogy a jövedelemadó és a munkavállalói járulékok valamelyest csökkentek.
6. táblázat: Átlagos keresetek a nemzetgazdaságban, a magánés a közszférában, 2005 Összesen százalékos átlagbér változás 158 315 102 668 222 768 103 134 76 016 134 544 8,8 6,9 9,6 10,1 8,3 11,0 Magánszféra százalékos átlagbér változás 148 520 102 651 238 213 98 421 75 981 142 477 6,9 6,0 7,1 8,4 7,6 8,7 Közszféra százalékos átlagbér változás 182 172 103 737 207 981 114 583 77 217 126 879 12,8 12,4 12,7 13,7 12,7 13,8

Megnevezés Bruttó bér Összesen Fizikai Szellemi Nettó bér Összesen Fizikai Szellemi

Forrás: KSH Stadat-rendszer. Az adatok a teljes munkaidben dolgozókra vonatkoznak. A százalékos változás az elz évhez viszonyított.

21

fazekas ­ telegdy

A fizikai dolgozók bruttó átlagbére a szellemi dolgozók bérének felét sem érte el: a fizikai dolgozók 103 ezer forintot kerestek átlagosan, a szellemi dolgozók pedig 120 ezer forinttal többet. A bérkülönbségek is tovább nttek e két kategória között, mivel a fizikai dolgozók bére hét százalékkal, a szellemi dolgozóké majdnem tíz százalékkal növekedett. Az átlagbérhez hasonlóan a nettó bérek még jobban nttek, a fizikai dolgozóké 10, a szellemieké 11 százalékkal emelkedett. A különböz növekedési ütemek azt mutatják, hogy a munkát terhel adók progresszívebbek lettek 2005-ben, mivel a nettó bérnövekmény nagyon hasonló az alacsony és a magas bérezés dolgozók között, míg a bruttó növekmények igencsak különböznek. Magán- és közszférára lebontva, a fizikai és szellemi dolgozók bére nagyon hasonló arányban ntt a két szektorban: a bruttó bér hat-hét százalékkal emelkedett a magánszférában, és 12­13 százalékkal bvült a közszférában.
2. ábra: A bérváltozás a magán- és a közszférában
125 120 115 110 105 100 95 90 2002 2003 2004 2005 Magánszféra Közszféra

Forrás: KSH Stadat rendszer. A béreket a fogyasztói árindexszel defláltuk.

4 A majd 50 százalékos béremelés 2002 szeptemberében történt, és mivel éves átlagbéreket hasonlítunk össze, a béremelés egy része a következ évben mutatkozik meg. A béremelés mértékérl és a relatív bérekre való hatásáról lásd a Közelkép 3. fejezetét.

A különböz növekedési ráták a magán- és közszférában nem meglepk, ha figyelembe vesszük, hogy a béreket más-más jelenségek befolyásolják. A magánszférában elssorban a munkaerpiac törvényszerségei, például egy adott szakma iránti kereslet és kínálat, valamint a béralku a munkaadók és munkavállalók érdekszövetségei között, a közszférában pedig a politika a f befolyásoló tényez. Ezt a 2. ábra is tükrözi, ahol a reálbér növekedési rátáit láthatjuk a két szektorban 2002 és 2005 között. A magánszférában a bérek 7,7 százalékkal nttek 2002-ben, és növekedési rátájuk lassan csökkent 2005-ig, elérve a 3,2 százalékos szintet. A közszférában ezzel szemben a béradatok igen élénk mozgást mutatnak. 2002-ben és 2003-ban 23, illetve 12 százalékkal nttek a bérek, ami a Medgyessy-kormány által a közszférában végrehajtott béremelésének a következménye.4 A következ évben azonban hat százalékkal csökkentek a közbérek, valószínleg a magas költségvetési hiány következtében. 2005-ben viszont ­ a politikai ciklus végéhez közeledve ­ a bérek ismét nttek, ezúttal 3,6 százalékkal. Az erteljesen változó közbérek ­ amelyek való-

22

munkapiaci trendek...

színleg hatással vannak a magánszféra béreire ­ megnehezítik a döntéseket az egész gazdaságban, mivel senki sem láthatja elre, hogy milyen lesz a bérszint a közeli jövben. A 7. táblázat az átlagbérek abszolút szintjét és a reálbérek éves növekményét mutatja be iparágak szerint. Els ránézésre látható, hogy egyetlen iparágban sem csökkentek a bérek, de a növekmények igen eltérk. A legtöbb iparágban a növekmény kisebb, mint az 5,2 százalékos országos átlag, tehát a bérnövekedés néhány iparágban koncentrálódott ­ azokban, amelyekben a közszféra túlsúlyban van: az egészségügyben, a közigazgatásban és az oktatásban. Ezekben az iparágakban a reálbérek rendre 6,7, 8,9, valamint 9,9 százalékkal nttek az elz évhez képest. Az olyan iparágakban, ahol a magánszféra van túlsúlyban, a bérek 0­4,7 százalékkal nttek. A legkevesebbet a bányászatban, valamint az ingatlan- és gazdasági szolgáltatásban (0,2, illetve 1,3 százalékot), a legtöbbet pedig a szállítás, posta, távközlésben, a pénzügyi közvetítésben és az energiaés vízgazdálkodásban, ahol a bérnövekmény 4­4,7 százalék volt.
7. táblázat: Az átlagos bérek iparági eloszlása és a reálbér növekménye Iparág Mezgazdaság, halászat, erdgazdaság Ipar Bányászat Energia, vízgazdálkodás Építipar Kereskedelem, javítás Szálláshely, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlan, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás Oktatás Egészségügy, szociális ellátás Egyéb szolgáltatások Összesen Bér 102 796 151 241 168 365 208 383 106 566 130 698 95 773 169 748 350 536 161 912 207 287 181 448 144 023 148 020 158 315 Százalékos változás 2,4 3,6 0,2 4,7 3,0 3,3 2,7 4,0 4,5 1,3 8,9 9,9 6,7 3,9 5,2

Forrás: KSH Stadat-rendszer. Teljes munkaidben dolgozók átlagos bruttó bére. A százalékos változás az elz évhez viszonyított.

Levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy a bérek 2005-ben tovább emelkedtek, és a növekedés motorja a közszféra volt ­ habár a bérek a magánszférában is emelkedtek. A szellemi dolgozók bruttó bére jobban ntt, mint a fizikai dolgozóké, azonban az adórendszer jellegébl kifolyólag a nominálbérek hasonlóan nttek a mindkét kategóriában.

23

fazekas ­ telegdy

4. TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A FOGLALKOZTATÁSBAN, A MUNKANÉLKÜLISÉGBEN ÉS A BÉREKBEN
Magyarországon a rendszerváltást követ években nagymértékben megnövekedtek a foglalkoztatásban és a munkanélküliségben meglév területi különbségek a megyék, a régiók, illetve a különböz településtípusok között. Bár az utóbbi években némiképpen csökkentek az eltérések a megyék és a régiók között, a kormányzat ilyen irányú erfeszítései ellenére sem figyelhet meg számottev területi kiegyenlítdés az országban. Éppen ellenkezleg: ers polarizáció zajlik, amely következménye az ország kettészakadása a viszonylag fejlett központi és nyugat-dunántúli régiókra, illetve a dél-dunántúli, alföldi és észak-magyarországi régiók csoportjára (Fazekas, 2004). A munkaerpiaci aktivitás régiók szintjén mért különbségeit összehasonlítva a kelet-közép-európai országokkal, az Egyesült Államokkal és más nyugat-európai országokkal, az eltérések jelentsek (OECD, 2005, 2006).
3. ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása a régiókban, 15­64 éves népesség, 1992­2005
65 Dél-Alföld

Észak-Alföld

60

Észak-Magyarország 55

Dél-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl 50 Közép-Dunántúl

Közép-Magyarország 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001a 2001b 2002 2003 2004 2005

45

Forrás: KSH Munkaerfelmérés.

A 3. ábra adatai is azt mutatják, hogy az ezredforduló óta a foglalkoztatási ráta alakulásában a régiók között polarizáció figyelhet meg. Viszonylag magas a foglalkoztatottság a közép-magyarországi, a közép- és a nyugat-dunántúli régióban, és viszonylag alacsony foglalkoztatottság jellemz a dél-dunántúli, az észak-magyarországi, az észak-alföldi és a dél-alföldi térségekre. 2005-ben a magas foglalkoztatottsági csoport rátái 60,2 és 63,3 százalék, míg az alacso-

24

munkapiaci trendek...

nyé 49,5 és 46,9 százalék között mozogtak. 2005-ben a Dél-Dunántúlon 1,1 százalékkal ntt, az észak-magyarországi régióban ugyanennyivel csökkent a foglalkoztatási ráta. A legmagasabb és a legalacsonyabb foglalkoztatási ráták aránya lényegében nem változott az elmúlt években. A 4. ábra a foglalkoztatottak ágazati szerkezetének változását mutatja a különböz régiókban. Látható, hogy a munkaernek a szolgáltatásokban dolgozó aránya elssorban a legfejlettebb régiókban (Közép-Magyarország, Középés Nyugat-Dunántúl) növekedett. A nyugat-dunántúli, észak-magyarországi és észak-alföldi régiókban a szolgáltatásokban megfigyelhet létszámbvülés együtt járt az ipari létszám csökkenésével.
4. ábra: Ágazati átalakulás a régiókban 2004­2005 (ezer f)
15 12 9 6 3 0 ­3 ­6 ­9 KözépMagyarország KözépDunántúl NyugatDunántúl DélDunántúl ÉszakMagyarország ÉszakAlföld DélAlföld Mezgazdaság Ipar Szolgáltatások

Megjegyzés: az ágazati változások a dolgozói létszám változásában vannak mérve. Forrás: KSH Munkaer-felmérés.

A Foglalkoztatási Hivatal munkanélküli-nyilvántartása megyei szinten is értékelhet információt ad a regisztrált munkanélküliség alakulásáról. Az adatok szerint a regisztrált munkanélküliségi ráták különbségei egészen 2001-ig növekedtek, ezután pedig csökkenni kezdtek. Ez a folyamat 2005-ben is folytatódott. Az 5. ábra adatai alapján látható, hogy a regisztrált munkanélküliségi ráta szerint számított alsó és fels kvintilisek közti különbségek megduplázódtak 1993 és 2003 között. Az utóbbi két évben a relatív különbségek 4,2-rl 3,2 re csökkentek. A területi bérkülönbségekre vonatkozó statisztikák szerint az 1990-es években jelents mértékben növekedtek a nyers területi bérkülönbségek Magyarországon, és ezek a különbségek számotteven nem csökkentek az utóbbi években sem. A 8. táblázat a bruttó havi keresetek regionális különbségeinek alakulását mutatja a tervezési régiók szintjén. Látható, hogy Budapesten a bérek több mint 22 százalékkal haladják meg az országos átlagot, míg a dél-

25

fazekas ­ telegdy

alföldi régióban alig haladják meg az országos átlag 80 százalékát. A legjobb és a legrosszabb helyzetben lév régiók között különbség évek óta körülbelül másfélszeres.
5. ábra: A regisztrált munkanélküliségi ráták különbségeinek alakulása a megyék között, 1993­2005
4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Megjegyzés: A regisztrált munkanélküliségi ráta szerint számított alsó és fels kvintilis átlagainak hányadosa. Forrás: FH Munkanélküli Nyilvántartás.

A kötet Statisztikai adatok cím fejezetében található 9.5. ábra adatai azt mutatják, hogy a megyei szint bérkülönbségek még nagyobbak, és nem mutatnak csökken tendenciát. A regionális bérkülönbségek okaira vonatkozó elemzések azonban azt mutatják, hogy területi bérkülönbségek jelents része a munkaer eltér összetételével és a vállalkozások közötti termelékenységkülönbségekkel magyarázható. Az összetételhatásoktól és a vállalati termelékenység-különbségektl megtisztított területi bérkülönbségek jelentsen csökkentek a kilencvenes évek második felében, és a legutóbbi években sem mutatható ki lényeges változás ezen a területen.

ÖSSZEFOGLALÁS
A 2005-ös év legfontosabb munkapiaci változása a munkanélküliek számának a megugrása volt. Ez több mint egy százalékpontos növekedést idézett el a munkanélküliségi rátában. A másik változás a közalkalmazottak számának csökkenése volt, a harmadik pedig a bérek további emelkedése. Ez utóbbit a közalkalmazottak béreinek növelése indukálta. A 2006. májusi parlamenti választások után érvénybe lépett megszorító csomag ­ ami a tízszázalékos költségvetési hiányt igyekszik csökkenteni ­ valószínleg tovább növeli majd a munkanélküliséget, valamint tovább csökkenti a közalkalmazottak számát, és visszafogja a bérek növekedését is. Az elkövetkez években valószínleg a munkanélküliség csökkentése lesz a kormány egyik legfontosabb teendje.

26

munkapiaci trendek... 8. táblázat: Bruttó havi keresetek területi különbségei a tervezési régiók szintjén Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen Maximum Minimum Maximum/minimum 1989 108,3 100,5 93,4 96,9 96,8 89,4 90,9 100,0 108,3 89,4 1,2 1992 121,0 98,7 93,4 88,6 92,2 87,1 89,2 100,0 121,0 87,1 1,4 1995 116,9 95,8 90,6 88,0 89,6 86,4 83,7 100,0 116,9 83,7 1,4 1998 124,5 98,4 93,1 87,5 87,0 83,9 84,3 100,0 124,5 83,9 1,5 2001 127,5 96,9 92,9 83,8 85,6 82,0 81,8 100,0 127,5 81,8 1,6 2003 125,4 94,2 89,5 86,3 86,8 84,9 83,6 100,0 125,4 83,6 1,5 2004 125,1 93,2 89,7 83,5 87,3 84,3 82,7 100,0 125,1 82,7 1,5 2005 122,3 93,6 92,4 86,4 88,6 83,1 82,7 100,0 122,3 82,7 1,5

Megjegyzés: Az adatok az adott év májusi adatfelvételébl származnak, és a költségvetésben dolgozókra, illetve a következ méretkategóriájú vállalatokra vonatkoznak: 1992­1994: húszfs és nagyobb; 1995­1998: tízfs és nagyobb; 1999­2000: ötfs és nagyobb. Teljes munkaids alkalmazottak. Forrás: FH Bértarifa felvétel.

HIVATKOZÁSOK
Eurostat honlap: http://epp.eurostat.cec.eu.int/portal/page?_pageid=1996,45323734&_dad=portal&_schema=PORTAL&screen=welcomeref&open=/&product=STRIND_EMPLOI&depth=2. Fazekas Károly (2004): Low participation and regional inequalities ­ interrelated features of the Hungarian labour market. Case study. Zeitschrift für ArbeitsmarktForschung, Vol. 37. No. 4. 375­392. o. http://www. iab.de/asp/internet/dbdokShowOhne.asp?pkyDoku=k050920n05 Fazekas Károly (2005): A hazai és a külföldi tulajdonú vállalkozások területi koncentrációjának hatása a foglalkoztatás és munkanélküliség területi különbségeire Megjelent: Fazekas Károly (szerk.) A hely és a fej. Munkapiac és regionalitás Magyarországon. Budapest, MTA Közgazdaságtudományi Intézet, 47­74. o. FH (2006): A munkanélküli-nyilvántartás idsorai. Foglalkoztatási Hivatal, Budapest. KSH Munkaer-felmérés: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/ docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/regmerofelm9205.pdf. Központi Statisztikai Hivatal Stadat-rendszer: http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=38,333387&_dad=portal&_schema=PORTAL. KSH (2005): Munkaerpiaci helyzetkép, 2004. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, http://portal.ksh. hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/munkerohelyz/ munkerohelyz04.pdf. KSH (2006): Munkaerpiaci helyzetkép, 2004. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, http://portal.ksh. hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/munkerohelyz/ munkerohelyz05.pdf. OECD (2005): OECD Employment Outlook, 2. fejezet, Párizs. OECD (2006): OECD Employment Outlook, Párizs.

27



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1-8 2008 tavasz 2009 adóellenőrzés adóigazgatás alapozás analízis bioinformatika civilizáció deklaratív programozás dinamika európai integráció evolúció fazekas gábor filológia frazer genetika info infoii irodalomesztétika kidolgozott tételek kommunikáció könyvtárinformatika környezet és társadalom környezetvédelmi kötelmi jog közgazdaságtan fő áramlata lowie magánjog marketing médiakutatás méretezés munkássága műszaki ökológiai antropológia példasor v pol.komm posztmodern pszichológia szentmiklóssy szigetelés szövegszerkesztés tanenbaum tanulás transzport urbán valószínűségszámítás vizsgazárthelyi vizuális antropológia alapfogalmai zárthelyi